Februárban megalakult a Magyar Tudományos Akadémia Erdélyi Élőnyelvi Központja, a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet Kolozsváron. A központ szakmai-intézményi hátterét a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszéke biztosítja neves nyelvésztanárai révén, a régió peremvidékeinek - így Székelyföldnek is - nyelvi kérdéseivel a Sepsiszentgyörgyön működő iroda foglalkozik. Az intézet a következő funkciót kívánja betölteni: demográfiai, jogi, szociológiai és oktatási adatbázis kialakítása, folyamatos pótlása; élőnyelvi kutatás és nyelvi tervezés; szolgáltatás a magyar intézmények és magánszemélyek számára. A szolgáltatás: nyelvi tanácsadás a kisebbségi intézmények (sajtó, iskola, egyház, könyvkiadók, alapítványok stb.) valamint az önkormányzati intézmények részére, közérdekű fordítási szövegek lektorálása. Az Intézet kínálta lehetőségek a magyar közigazgatási nyelv erdélyi térhódításához járulnak hozzá. /Nyelvi Intézet Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./
2002. április 16.
Mintegy háromszáz cigányt toloncoltak ki karhatalmi erőkkel Bukarestből. A cigányoknak megtiltották, hogy valaha is visszatérjenek a fővárosba. A helyi hatóságok rendeletet adtak ki a cigányok által emelt nyomortelep lebontására. A rendeletet a felvonultatott földgyaluk azonnal végrehajtották. A cigány szervezetek képviselői szerint ezzel súlyosan megsértették a kitoloncolt emberek alkotmányos jogait. /Cigányok kitoloncolása Bukarestből. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./
2002. április 16.
Ápr. 14-én Csíkjenőfalván a falu I-VIII. osztályos gyerekei gyereklakodalmat játszottak el, a falu hagyományai szerint. A gyerekek stílushűen adták elő a népszokások alapján: hogyan kelnek egybe a fiatal párok. /(Daczó Dénes): Gyereklakodalom Csíkjenőfalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
2002. április 16.
Budapesten az Erdélyi Gyülekezet ápr. 14-én ünnepelte a Reménység Szigete megalakulásának tizedik évfordulóját. A Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez tartozó budapesti központban ez alkalomból tartották meg a Magyarországon élő erdélyiek találkozóját. Tőkés László püspök igehirdetésében emlékeztetett arra, hogy az Erdélyi Gyülekezet hívta életre a Reménység Szigetét néhai Németh Géza lelkipásztor kezdeményezésére, s a gyülekezet megalakítása jól példázta a nemzet határokon átívelő újraegyesítésének reményteljes lehetőségét. ?Erdélynek és az anyaországnak létérdeke, hogy a nemzetegyesítési program ne szenvedjen hajótörést és ezért kell reménykedni a mostani nehéz időszakban is - fogalmazott a püspök. Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet lelkésze terveikről szólt: még az idén megkezdik egy betegszállás felépítését. Jövőre kezdődik a templomépítés, urnatemetőt alakítanak ki és parókiát emelnek. Az ország minden részéből érkezett erdélyieket néptáncokkal szórakoztatták, erdélyi témájú könyveket dedikáltak és megkoszorúzták Németh Géza alapítólelkész kopjafáját. A nap második felében Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrált szentmisét. /Tízéves a Reménység Szigete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
2002. április 16.
Szatmárnémetiben ápr. 11-én, a költészet napján a Harag György Társulat a Tennessee-előadást ajándékozta -belépőmentesen - közönségének. A könyvesboltban 13 ifjú szatmári tollforgató antológiáját /Tükör előtt/ mutatták be a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés szervezésében. Kovács Máté, a kötet szerkesztője - s egyik alkotója is - szólt a könyv keletkezési körülményeiről. Jánk Károly közismert szatmári költő a Magyarországon tapasztalható irodalmi ?klikkesedésről" szólva indította el a vitát. Kereskényi Sándor szenátor, aki a kötet megjelenését támogatta, kifejtette: a mai költők, tollforgatók sem maradhatnak fenn, ha egyedül vívják harcaikat. Irodalmi estek szervezését szorgalmazta, alkotóműhelyek létrehozását. Nagy Gyula a költészetben eluralkodó trágárságra is felhívta a figyelmet, óva intve ettől a pályakezdő költőket. /Dancs Artur: Egy este az irodalom társaságában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
2002. április 16.
A gyertyák csonkig égnek visszhangos angliai sikere után tovább növekszik Mátrai Sándor népszerűsége Erdélyben is. Szűnni nem akaró taps fogadta a Márai emlékműsor bemutatóját Szatmárnémetiben, ápr. 13-án, az Északi Színház stúdió termében. /Márai Sándor emlékműsor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
2002. április 16.
Ápr. elején Kovászna városban és a közigazgatásilag hozzá tartozó szülőfaluban, Csomakőrösön Kőrösi Csoma Sándor halálának 160. évfordulójára emlékeztek. Jeles személyiségek tették tiszteletüket a rendezvény alkalmából szervezett szakmai tanácskozásokon. A Kőrösi Csoma-napok egyik főszervezője, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke, Gazda József visszaemlékezett: egyik legfontosabb rendezvényük, az első, az 1992-es volt, ekkor a tudós halálának 150. évfordulójára emlékeztek az akkori, vendégként jelen lévő magyar kormányküldöttséggel. Kőrösi Csoma Sándor szobrát az 1968-as megyésítés után állították fel. Ehhez Király Károly megyei párttitkár beleegyezése is szükségeltetett, Bukarestből Fazekas János miniszter is sokat segített. /Kristály Lehel: Kőrösi Csoma tekintélye. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 16./
2002. április 16.
Brassóban az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület a költészet napját rendhagyó rendezvénnyel köszöntötte. Ki ír ma verset Brassóban címmel hirdette meg azt az író-olvasó találkozót. Házy Bakó Eszter, az egyesület elnöke beszámolt arról, hogy öt költő jelentkezett: Ledán István református lelkész, Szász Ferenc unitárius lelkész, valamint Józsa Attila, Kovács R. István és Bencze Mihály. A költők közül Józsa Attilának nincs még megjelent kötete, Ledán Istvánnak előkészületben van az első kötete. /Brassói költők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
2002. április 16.
Idén a Csíki Műemlékvédő Egyesület rendezi meg az Emlékképek a XX. századból elnevezésű helytörténeti kiállítást. A tavalyi, a múlt század jelentős csíkszeredai pillanatait átfogó tárlattól eltérően, az idén csupán a városkép és a várostörténet egy részletét mutatja be a tárlat: A mi utcánk címmel ugyanis a XX-dik századi városközpont lebontott épületeinek, házainak hangulatát szeretnék felidézni. Csíkszereda belvárosának fontos utcáit ? az egykori Virág, Lenin, Grivica, Piac, Rózsák, Cosbuc, Zsidó és Szív utcákat ? egy negyedszázaddal ezelőtt elnöki rendelettel eltüntették. A szervezők kérik, hogy akinek van tárgyi emléke, írott dokumentuma, fotója az egykori utcarészletekről, adja kölcsön a kiállításra. /Dr. Csedő Csaba István: Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
2002. április 17.
Slobozián, a megyei rendőr felügyelőség elé elhelyezett Antonescu szobrot leemelték alapzatáról, tudósított az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./
2002. április 17.
A szenátus ápr. 15-i ülésén a politikai nyilatkozatok napirendjén felszólaló Dumitru Petru Pop nagy-románia párti szenátor ?természetellenesnek" titulálta az SZDP-RMDSZ megállapodást, minthogy ennek értelmében a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Kollégiumot kizárólag magyar tannyelvű iskolává kell visszaváltoztatni. Politikai nyilatkozatában Markó Béla szenátor rácáfolt erre a felfogásra és felemlítette, hogy több mint 30 hazai líceumban folyik országszerte tisztán magyar nyelven az oktatás. Marosvásárhelyen régebb is működött magyar középiskola és ennek visszaállítása jogos igénye az ottani magyarságnak. Corneliu Vadim Tudor szenátor ?nemzetbiztonság elleni merényletet" és ?terrorizmust" emlegetett a protokollummal kapcsolatban. Nyilatkozatában Szabó Károly szenátor a törvényhozói szólásszabadság megcsúfolásának, beteges kisiklásának nevezte ezeket a kitételeket. /A Bolyai Farkas Kollégium a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./
2002. április 17.
A Fehér megyei kormánypárti vezetőség is meghajolt a megyei RMDSZ által előterjesztett protokollum tervezete előtt. Ahol a magyarság részaránya eléri a 20 %-ot, a magyar nyelvet ismerő rendőrök alkalmazására is sort kerítenek. Az oktatás terén: további magyar nyelvű óvodák, elemi, gimnáziumi, líceumi osztályok, szak- és inasiskolai, posztliceális osztályok létesülnek. Iskolaigazgatók, aligazgatók és kisebbségi tanfelügyelők kinevezése az RMDSZ hozzájárulásával eszközölhető. A gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Szeminárium és a nagyenyedi Református Szeminárium ezután is a jelentkezők létszámának függvényében fejti ki tevékenységét. A megyei és helyi költségvetésből, a lehetőségek arányában, pénzt utalnak a Bethlen Gábor Kollégium épületeinek általános felújítására. Anyagilag támogatják a magyarlapádi népi együttest, valamint a Nagyenyeden évente megrendezésre kerülő nemzetközi festőtábort. Megfelelő pénzalapokat utalnak ki a római katolikus, református és unitárius templomok, a hatókörükbe tarozó magyar történelmi műemlékek restaurálására, karbantartására, különös tekintettel a nagyenyedi középkori vár, az alvinci Martinuzzi kastély és református templom, valamint a marosszentimrei, boroskrakkói, magyarigeni református templomok megóvására, karbantartására, tiszteletére. A tulajdonjog visszaállítása keretében a Batthyaneum sorsát a központi hatóságokra bízzák. A megyei közigazgatási hatóság viszont intézkedik, hogy a gyulafehérvári római katolikus érsekségnek visszaszolgáltatott épületből mielőbb máshová költözhessen a benne székelő Fehér megyei Képzőművészek Szövetsége. /Győrfi Dénes: Fehér megyei kézfogás. A kormánypárt végre fejet hajtott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./
2002. április 17.
Ápr. 13-án tartotta a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége éves küldöttgyűlését Szovátán, a Teleki Oktatási Központban. A küldöttek elfogadták az RMPSZ 2002-2005 közötti programját. A sajtótájékoztatón az RMPSZ országos vezetősége beszámolt arról, hogy idén tizedik alkalommal kerül megrendezésre a Bolyai Nyári Akadémia. A nyár folyamán ugyanakkor több tehetséggondozói tábor is lesz, és megrendezik a nemzetközi és hazai versenyeken legjobb helyezést elért diákok számára a zánkai tábort augusztus folyamán. A közgyűlésen megállapították, hogy 2001-től a reform folyamata folytatódik, de érezhetően lelassult, az oktatási rendszer pluralizmusa formális, az oktatási rendszer finanszírozása átláthatatlan és ellenőrizhetetlen, az elmúlt időben több olyan rendelet is született, amely ellentmond a Románia által is aláírt nemzetközi normáknak, ugyanakkor korlátozza a szülők szabad iskolaválasztási lehetőségét. Lászlófy Pál elnök a marosvásárhelyi Bolyai Líceum kapcsán elmondotta: a vásárhelyi magyarságnak joga van önálló intézményhez. /(Daczó Dénes): RMPSZ küldöttgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./
2002. április 17.
A költészet tavasza elnevezéssel versmondó vetélkedőt tartottak Zilahon. A versenyre több mint húsz diák nevezett be Krasznáról, Sarmaságról, Szilágycsehből, Szilágysomlyóról, Varsolcról, Zilahról és Zsibóról. /Fejér László: A költészet zilahi ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./
2002. április 17.
Székelyudvarhelyről új könyvkiadó jelentkezett: az Erdélyi Pegazus. A 2002-ben alakult könyvműhely szerkesztőbizottsága Beke Sándorból, Csire Gabriellából, Gábor Dénesből, Murádin Lászlóból, Németh Júliából és Ráduly Jánosból áll. Első kiadványuk verseskötet, amely Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános Jancsik Pál által szerkesztett Köt a gyökér című gyűjteményét tartalmazza. /Új kiadó a láthatáron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./
2002. április 18.
Ápr. 17-én Romániába érkezett Silvio Berlusconi olasz kormányfő. Románia és Olaszország újabb közös gazdasági projektek megvalósításának lehetőségét elemzi, amelyek hozzájárulnak a kétoldali kereskedelmi kapcsolatok bővítéséhez, jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. A hivatalos romániai látogatásra érkező Berlusconi értékelte a bukaresti kormány által a gazdasági reformok folyamatában hozott intézkedéseket, és támogatásáról biztosította Romániát az euro-atlanti csatlakozás során. /Berlusconi Bukarestbe érkezett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./
2002. április 18.
Az RMDSZ heti sajtóértekezletén bejelentették, hogy Markó Béla szövetségi elnök ápr. 17-én a németországi kormánypárt meghívására több politikai alakulat vezetőjével találkozik Berlinben, majd a romániai kisebbség helyzetét érintő kérdésekről tart konferenciát. A romániai magyarság szeretné felgyorsítani a NATO-csatlakozás folyamatát. Ezért az etnikumközi feszültségek egyáltalán nem tesznek jót. A protokollumok közösen kidolgozott, konkrét megoldásokat tartalmaznak egy sor kérdésben, beleértve a marosvásárhelyi magyar nyelvű líceum visszaállítását is. Markó Béla hozzátette: Marosvásárhelyen a dolgok rendben lennének, ha az ebben illetékeseket hagynák megoldani a problémát. /(Koszta Erika): RMDSZ- sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./
2002. április 18.
Marosvásárhelyen a város szívében, a Nemzeti Színház épülete mögött évtizedek óta romos ház állt. A Ferenc-rend épületeinek utolsó maradéka. A polgármesteri hivatal egy bontási engedélyre hivatkozva egyik napról a másikra buldózerekkel lebontatta az épületet, és két nap alatt (!) parkot is létesített helyére. Ezzel törvénytelenül ismét felszámolt egy épületet Florin polgármester. Bakó Béla, a marosvásárhelyi ferences közösség házfőnöké, rendi nevén: Pál atya emlékeztetett: a nemrég még jókora terület és egy egész épületegyüttes a ferencesek tulajdonában volt Marosvásárhely központjában. A jelenlegi színház építésekor, 1972-ben bontották le a templomukat, maradt a torony, mely emlékeztet jelenlétükre. A most lebontott épület a telekkönyvben most is a Ferenc-rend nevén szerepel a terület. A ferencesek a visszaigénylési polgári pert 1994-től folytatják. A romos ház helyére szociális otthont terveztek. Táblabírósági határozattal megnyerték a pert. A 15 napos fellebbezési időszak utolsó napján a Maros megyei önkormányzat fellebbezte meg a határozatot, emiatt minden kezdődött elölről, az alapfokról. Másodszor a pert elvesztették. Újabb eljárást indítottak. /Máthé Éva: A ferencesek többrendbeli kiűzetése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./
2002. április 19.
A ROMTELECOM átszervezése miatt négy megye (Kovászna, Hargita, Bákó és Neamt) lakosságát ezentúl a bákói központból tájékoztatják. Előzőleg megígérték, hogy a magyar nyelvet ismerő személyeket alkalmaznak a tudakozóhoz, ez azonban nem történt meg. A Hargita és Kovászna megyei előfizetők az elmúlt héttől már csak románul beszélhetnek a tudakozóval. /(Daczó Dénes): Csak románul tudnak a bákói tudakozónál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
2002. április 19.
Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke az eddigi tapasztalatok alapján úgy látja, hogy valósak az előzetes becslések, miszerint a határon túli magyarok 80-90 százaléka fogja igényelni a kedvezménytörvény által előirányzott magyar igazolványt. Eddig 300 ezren folyamodtak az okmányért. A HTMH az elmúlt napokban tanácskozott a határon túli magyar szervezetekkel, és azt a következtetést vonták le, hogy a magyar igazolványok iránti érdeklődés nem csökkent. Ennek alapján arra lehet számítani, hogy az év közepéig félmillió, illetve az idei esztendő végéig egymillió igazolványt adnak ki a határon túl élő magyaroknak. /(Petky József / MTI): Kedvezménytörvény- mérleg. Szabó Tibor szerint beváltak az előzetes becslések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
2002. április 19.
Szatmárnémetiben többféle neve volt már a szakközépiskolának, néhány hónapja Traian Vuia Iskolacsoport a hivatalos neve. Magyar igazgatója, Baranyai Tibor vezetése alatt vált a tanintézet a magyar fiatalok egyik kedvelt célpontjává. Az új tanévben négy magyar osztályt indítanak, a legkülönbözőbb szakmákban. A líceumi tagozaton autószerelői gépészeti osztályt, a szakiskolain egy autószerelőit és egy építészetit, az inasiskolai tagozaton pedig autóbádogos osztályt. /Négy osztályra való magyar nyolcadikost várnak a Vuiába! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
2002. április 19.
A Cseres Tibor Közművelődési Egyesület szervezésében az idén ápr. 26-27-én tartják a hagyományos Cseres Tibor Emléknapokat Gyergyóremetén. Lesz szavalóverseny, amelyen Remete és Csutakfalva kis előadói mellett részt vesznek a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály Általános Iskola, valamint a ditrói Syklódy Lőrincz Általános Iskola szavalói is, és testvériskolák versmondói a magyarországi Szentesről és Budapestről. A szavalóversennyel egyidőben Anyanyelvi Vetélkedőt tartanak, és népi gyermekjátékokkal ismerkednek. /Cseres Tibor emléknapok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
2002. április 20.
Sepsiszentgyörgyön több halasztás után ápr. 19-én kellett volna aláírni a Kovászna megyei RMDSZ és kormánypárti szervezet közötti megállapodást. Eközben a prefektúra épületéről eltávolították az intézmény magyar nyelvű tábláját. Albert Álmos rendkívüli sajtótájékoztatón közölte: kérdésére, hogy miért történt a tábla eltávolítása, a prefektus így válaszolt: Elfújta a szél. Ezek után az RMDSZ tárgyalódelegációja úgy látja: nincs értelme megállapodást kötni, sem tovább tárgyalni. /(Flóra Gábor): Kovásznai megállapodás ? ?elfújta a szél"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./
2002. április 20.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége közvéleményt adott ki, ennek értelmében üdvözlik a kormányzó Szociáldemokrata Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség közötti együttműködési megállapodást, amelyben a felek egyetértenek a román anyanyelvű oktatás helyreállításában a marosvásárhelyi Papiu Ilarian Gimnáziumban, illetve a magyar anyanyelvű oktatás helyreállításában a Bolyai Farkas Gimnáziumban a 2002-2003-as tanévtől kezdődően. Károsnak és veszélyesnek tartják az együttműködési megállapodás alkalmazásának megakadályozását célzó politikai praktikákat. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./
2002. április 20.
A magyar nyelvű oktatás és az önkormányzatok viszonya volt a témája a temesvári Bartók Béla Líceumban megtartott fórumnak, amelyen az országos RMDSZ-t képviselve részt vett Nagy F. István oktatási és Kerekes Gábor önkormányzati alelnök, a helyi magyar oktatás irányításáért felelős szakemberek, magyar polgármesterek és alpolgármesterek, szülői egyesületek képviselői. A Temes megyei magyar oktatás helyzetéről tartott beszámolókból kiderült: javult a magyar iskolák és tagozatok felszereltsége, a diplomás tanerők aránya, Temesváron bentlakás épült és tanári lakásokat vásároltak, sikeres pályázatokon elnyert jelentős támogatásokból, jók a képességvizsgákon és érettségi vizsgákon elért eredmények, ugyanakkor az utóbbi tíz évben 40%-kal apadt a gyermeklétszám és ez a folyamat nem állt le (kivételt csak a magyar líceumi oktatás jelent, ahol az utóbbi években valamelyest nőtt a gyereklétszám). Megnőtt a kis létszámú, összevont osztályok száma, egy átlagos magyar osztály a tíz évvel ezelőtti húsz gyerek helyett most tíz tanulóból áll. Vitatéma volt a fakultatív magyar nyelvoktatás ügye, amelyet csak azon településeken támogatnak, ahol magyar iskolát vagy tagozatot még nem sikerült beindítani. /Pataki Zoltán: Ellentétes folyamatok a bánsági magyar oktatásban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./
2002. április 20.
Az Egyesült Államokban működő Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) fontosnak tartja, hogy Románia az észak-atlanti szövetség tagja legyen, és ezért reméli, hogy az ország eleget tesz a NATO-csatlakozáshoz szükséges minden feltételnek ? ápr. 19-én Bukarestben Hámos László, a HHRF elnöke, miután megbeszélést folytatott Adrian Nastase miniszterelnökkel. A New York-i székhelyű HHRF küldöttségét Mircea Geoana román külügyminiszter hívta meg bukaresti látogatásra, miután tavaly novemberben Adrian Nastase amerikai útja során ? a román miniszterelnök zsúfolt programja miatt ? nem sikerült létrehozni a román fél részéről javasolt találkozót. A HHRF elnöke arról biztosította a román miniszterelnököt: az Egyesült Államokban élő 1,6 millió fős magyar közösséget képviselő szervezet készségesen segít a maga eszközeivel abban, hogy az amerikai szenátorok hiteles tájékoztatást kapjanak a csatlakozási feltételek romániai teljesítéséről. Hámos felhívta Nastase figyelmét a régóta megoldásra váró, magyar kisebbséget sújtó hátrányos állapotokra. Elsőként említette a marosvásárhelyi Bolyai Farkas középiskola magyar tannyelvűvé tételének ügyét. Hangsúlyozta, hogy a Bush-kormányzat részéről kiemelt figyelem övezi az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok visszaadásának kérdését. A találkozón a HHRF elnöke felvetette annak szükségességét, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen magyar karokat hozzanak létre. Felhívta a román miniszterelnök figyelmét arra, hogy a jogállamiság megsértése, ha egy polgármester nem tartja be a közigazgatási törvényt, példaként említve Gheorghe Funar kolozsvári polgármester magatartását. A HHRF elnöke súlyos emberjogi problémaként vetette fel a csángók kérdését, ahol szerinte a mérvadó az, amit az érintettek vallanak. Ezek szerint pedig a csángók jogos kérése az anyanyelven folyó oktatás és az emberi jogaik durva megsértése, ha a saját otthonukban zaklatják őket emiatt. /Tiszteletben kell tartani a magyarság jogait - figyelmeztet Hámos László Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./ Mintha nem is ugyanarról az eseményről szólna az a közlemény, amelyet a Magyar Emberjogi Alapítvány (HHRF) és a román Tájékoztatási Minisztérium adott ki Hámos László és Adrian Nastase megbeszéléséről. Az alapítvány tájékoztatása hosszasan sorolta azokat a magyar jogsérelmeket, amelyek magyar részről elhangzottak. A Tájékoztatási Minisztérium viszont arról számol be, hogy Hámos vállalta, arra biztatja az amerikai kongresszus tagjait, szavazzák meg Románia NATO-felvételét. A jogsérelmek csak olyan kontextusban jelennek meg a szövegben, hogy Hámos üdvözölte az RMDSZ és a kormánypárt megállapodását, mely keretet teremt a tulajdonjoggal, anyanyelvi oktatással kapcsolatos problémák megoldására. A HHRF vezetője alig jutott szóhoz a döbbenettől, amikor meghallotta, hogyan tálalta beszélgetésüket a román kormány. /Gazda Árpád: Félretájékoztatás minisztériuma? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./
2002. április 20.
Hirtelen elhunyt Reizer Pál szatmári megyéspüspök /Túrterebes, 1943. jan. 6. - Szatmárnémeti, 2002. ápr. 18./. /"Caritas Christi urget nos!" - Krisztus szeretete sürget minket!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./
2002. április 20.
Gyergyóremete lakossága 200 fővel csökkent az eltelt tíz évben, ezek a kitelepedett családok, tájékoztatott Laczkó Albert Elemér polgármester. A lakosság száma 6360 fő, beleszámítva azokat is, akik csak időszakosan tartózkodnak otthon, s többnyire Magyarországon dolgoznak. Számuk 1500-2000 körül van, tehát az állandó remetei lakos kevesebb mint 6 ezer. Zajlanak a falunapi előkészületek, július 13-14-én tartják őket. Tervezik, hogy meghívnak minden Remete nevű helységet Erdélyből és Magyarországról. Magyarországon egy ilyen településre bukkantak, Erdélyben 16-ra. Szeretnének a találkozón egy konferenciát is rendezni településmarketing témával. E tervükkel beneveztek egy Brüsszelben meghirdetett pályázatra is. Az alkalomra Remete történetét kiadványban kívánják összegezni. /Gál Éva Emese: Remeték találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./
2002. április 20.
1428 fővel csökkent Gyergyószentmiklós lakossága tíz év alatt. A városka lakossága ma 20018 fő, míg 1992-ben 21446 fő volt. A magyar lakosság lélekszáma csökkent a legtöbbet: ma 17500 fő, szemben az 1992-es 18961-es lélekszámmal; enyhén csökkent a román lakosság is, jelenlegi lélekszáma 2168, míg tíz évvel ezelőtt 2271 fő volt. Ezzel szemben a roma lakosság száma 198-ról 309-re emelkedett. Százalék szerinti megosztásban a lakosság 87,4%-a magyar nemzetiségű, 10,8%-a román, 1,5%-a roma és 0,2%-a más nemzetiségű. Vallások szerint 16065 római katolikus, 1273 református, 103 örmény vallású, és 2001 ortodox él Gyergyószentmiklóson, míg 506-an más felekezethez tartoznak. Míg a katolikusok és reformátusok lélekszáma csökkent, az örmény katolikusoké 72-ről emelkedett 103-ra. /A magyarság csökkent a legtöbbet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./
2002. április 20.
A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Történelmi Magazin c. folyóirat az elmúlt másfél év során folytatásban közölte Asztalos Enikő ismert néprajzkutató értékes munkáját, A magyar néptánc rövid történetét. Nemrég önálló mellékletben is közzé tette a hiánypótló szakdolgozatot. /A magyar néptánc rövid története. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./
