Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19337 találat lapozás: 1-30 ... 16381-16410 | 16411-16440 | 16441-16470 ... 19321-19337
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2002. április 9.

Aki azt gondolja, hogy a magyarországi országgyűlési választás bizonyos szempontból nem a mi ügyünk is, az nagyon téved, szögezte le Máthé Éva. Nálunk, Romániában, sőt Európában is fontos az, hogy a leendő magyar miniszterelnök kinek, minek nevezi magát. Néhai Antall József egyszerre 15 millió magyart ölelt keblére, majd Horn Gyulára ?hűvösen eltaszított minket magától?. Nagy a valószínűsége annak, hogy Medgyessy Péter alakít majd kormányt. És Medgyessy csak tíz millió magyar ember miniszterelnöke akar lenni. A ?következő kormánytól nagy érzelmi kilengésekre irányunkba nem számíthatunk.? Egy-két szocialista politikuson kívül (lásd: Tabajdi Csaba) ?a korábban négy évig hatalmon levők részéről nem tapasztalhattunk túl sok empátiát irányunkba.? Az SZDSZ hűvös egykedvűséggel figyelt. ?Az a közeljövőben derül majd ki, hogy az uniós csatlakozás oltárán milyen státustörvény adta jogainkat nyirbálja majd meg az újonnan létrejövő magyar kormány.? A választás hatása az RMDSZ-en belüli erővonalak alakulásnál lesz figyelemreméltó. /Máthé Éva: Itt és most. Ismét mostoha gyerekek leszünk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

2002. április 9.

A Kőrösi Csoma Sándor Napokat a méltóságteljes emlékezés jellemezte. Négy napon át Csomakőrös és Kovászna soktucatnyi ünnepi rendezvény színhelye volt. A Kovásznán szervezett tudományos ülésszak (Kőrösi Csoma Sándor és a magyar nyelv témával), a Kárpát-medencei művészek rangos kiállítása, a diákok emlékezése külön méltatást érdemlő mozzanata volt az idei ünnepségnek. /(Flóra Gábor): Kőrösi Csoma Sándor Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

2002. április 9.

Az elmúlt napokban parkosították Sződemeter református templomának kertjét. Muzsnay Árpád, a szatmári Kölcsey Kör elnöke elmondta: erre eddig azért nem volt lehetőség, mert energiájukat a templom renoválása, a Himnusz költője szobrának felállítása és az emlékhely többi fontos munkálata kötötte le. Negyven életfát (azaz tujafát) ültettek ki, mely szám megegyezik a település megfogyatkozott magyar lakosságának számával. Az ünnepségek főszervezője, Muzsnay Árpád beszámolt arról: Kölcsey szülőházában, mely ma az itteni görög katolikus egyház parókiája, külön emlékszobát rendeznek majd be nemzeti imánk költőjének. /(Sike Lajos): Kölcsey falujában minden magyar lakosnak ültettek egy fát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

2002. április 10.

Olyan miniszterelnöke lesz Magyarországnak, aki beszél románul? - tette fel ápr. 9-i számának címlapján a kérdést a Ziarul Financiar. A román pénzügyi körök lapja a román?magyar kapcsolatok várható alakulásának szempontjából elemezte az MSZP kormányra kerülésének lehetőségét. Az újság arra hívta fel a figyelmet, hogy az MSZP és a Romániában jelenleg kormányon lévő Szociáldemokrata Párt egyazon politikai családhoz tartozik, és ez megkönnyíti majd a román kormánnyal folytatott párbeszédet. Ugyanakkor az SZDP az MSZP-t egy olyan szövetségesnek tartja, amely egyengeti útját a Szocialista Internacionáléba. Ugyancsak Medgyessy Péter román nyelvtudását emelte ki a bukaresti Adevarul is. A lap szerint "a kiváló pénzügyi szakember, az egykori kommunista párt központi bizottságának tagja, aki paradox módon nem tagja a szocialista pártnak, a párton belül egymással harcoló frakciók kompromisszumaként lett az MSZP kormányfő-jelöltje". /Románul tudó miniszterelnöke lesz Magyarországnak Medgyessy Péter, az egykori MKP KB-tag személyében? Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

2002. április 10.

Az RMDSZ kérte annak a pernek az Alkotmánybíróságra utalását, amelyben a Nagy-Románia Párt a szövetség feloszlatását követeli. A bukaresti 2. kerületi bíróság ápr. 30-án hoz döntést az RMDSZ azon kéréséről, hogy a Nagy-Románia Pártnak a szövetség feloszlatására vonatkozó követelését utalják-e át az Alkotmánybíróságra, vagy sem. Az RMDSZ képviselői arra hivatkoztak, hogy a kerületi bíróság nem illetékes egy politikai pártra vonatkozó ilyen követelés elbírálásában, szerintük a döntés az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Tavaly decemberben Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Párt-elnök bejelentette, hogy pártja kérni fogja az RMDSZ törvényen kívül helyezését és feloszlatását. A szövetséget "terrorista szervezetnek" nevező CV Tudor szerint az NRP lépése "összeegyeztethető a terrorizmus elleni nemzetközi intézkedésekkel". /Alkotmánybírósági döntés az RMDSZ feloszlatásáról? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

2002. április 10.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készült interjúban a magyarországi választás első fordulójáról leszögezte: e választásnak van egy nagyon pozitív üzenete, éspedig azáltal, hogy az a szélsőséges párt, amely mostanig ott volt a magyar Országgyűlésben, , nem jutott parlamenti képviselethez. Mi, az RMDSZ egyébként gratulálunk a Magyar Szocialista Pártnak sikeréhez, ugyanakkor ama reményünknek adunk hangot, hogy amennyiben az MSZP a második forduló után a Szabaddemokraták Szövetségével kormányt alakít, akkor azzal jól együtt tudunk működni. Emlékeztetnék ugyanis mindenkit arra, hogy Szövetségünk megléte óta mindig azt vallotta, arra törekedett, hogy a határon túli magyarság helyzete ne legyen pártpolitikai kérdés, ideológiák függvénye.? - Egyébként személyes viszonyunk is jó, tette hozzá. A kormánypárttal megkötött együttműködési egyezmény szerint negyedévenként közösen kell megvonni az együttműködés mérlegét. Markó a legfontosabb eredménynek azt tartja, hogy leszámítva három megyét: Kolozst, Kovásznát és Bihart ? megszülettek a megállapodások. Sikernek tartja, hogy a földtörvény végleges formát öltött. A kisebbségek használhatják jelképeiket. Markó szerint a népszámlálásra igazán nem a visszaélések voltak a jellemzőek. /Gyarmath János: Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

2002. április 10.

Magyar Kertész Társaság alakult, a nonprofit, apolitikus érdekvédelmi szervezetet a múlt hónapban jegyezték be. Az alapító tagok: Kiss Borbély László, (Havad község, Geges falu) Seprődi József, (Dicsőszentmárton), Kiss Ildikó (Marosvásárhely) és Dán Márton József (Marosvásárhely). Seprődi József, a társaság egyik alelnöke ismertette, hogy 14 pontban fogalmazták meg a társaság megalakításának céljait, köztük van a kertészeti kultúra terjesztése, a kertészeti oktatás támogatása, a magyar kertészeti szaknyelv megőrzése és fejlesztése, kertészeti ágazatok szövetségeinek létrehozása, országos kertészeti hálózat kialakítása stb. /(kilyén): Kertész társaság alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

2002. április 11.

Az RMDSZ Brassó megyei szervezetének Szakál András ügyvezető elnök reagált George Roscának, a városi népszámláló bizottság elnökének kijelentésére, hogy az RMDSZ által továbbított, népszámlálási visszaélésekre vonatkozó óvások valótlanok voltak, kijelentve: írásban kérték a bizottságot, ismertesse, hogyan ellenőrizték az óvásokat, s hogyan juthattak ama következtetésre, hogy a feljelentésekben jelzett visszaélések hamisak. Továbbra is érkeznek a kézzel írott feljelentések. Legutóbb a Berzei utcából volt egy ilyen, ahol a számlálóbiztos a nemzetiségre és anyanyelvre vonatkozó adatokat nem az űrlapra, hanem saját jegyzetfüzetébe jegyezte fel, azzal az indoklással, hogy felsőbb utasításra teszi ezt. - Ismeretlen tettesek a négyfalusi helységnévtáblán a magyar megnevezést lefestették. /(Tóásó Áron Zoltán): Mégis valósak az adatok! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

2002. április 11.

Ápr. 10-én tüntetést szerveztek a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum román tagozatos diákjai, akik trikolorszínű karszalagokkal és az órákon való részvétel megtagadásával tiltakoztak az iskola "elmagyarosítása" ellen. Az RMDSZ és a kormánypárt között aláírt protokollum értelmében a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum a következő tanévtől kezdődően kizárólag magyar nyelvű tanintézménnyé válik. A kérdés igen kényes, mivel éppen az iskola ügye jelentette a fekete március eseményeinek kiváltó okát. Akkoriban a tanárok és a diákok tüntetései mély érzelmeket kavartak fel, de amint kiderült, ez most sincs másként. A diákok tiltakozó akciója éppen azon a napon zajlott, amikor Ovidiu Natea, a megye újonnan kinevezett prefektusa nyilvánosan bemutatta a protokollum szövegét. Natea kijelentette: az egyezmény Románia integrációs törekvéseinek a politikájához tartozik, neki kötelessége alkalmazni. A Transilvania Jurnal tudósítója magyar nyelvű diákoktól megtudta, a nap folyamán a magyar nemzetiségű tanárok türelemre intették őket, figyelmeztették, hogy ne válaszoljanak semmilyen fajta provokációra. Az egyik magyar diák arról panaszkodott, hogy a tüntető román diákok megfenyegették, és a román zászló megcsókolására kényszerítették. Jelenleg 13 román osztály működik a Bolyaiban, amelyeket más iskolákba helyeznének át, osztálycsere folytán. Kelemen Attila képviselő azt nyilatkozta: "Erről az oszálycseréről nem beszélni kellene, hanem cselekedni. Én elhiszem, hogy érzelmeket kavar fel ez, de mindenféleképpen egy európai megoldást szeretnénk keresni. Ebben az európai megoldásban a szociáldemokratákkal meg is egyeztünk, tulajdonképpen az 1960-ban felborított rendnek a visszaállításáról lenne szó. Én remélem, hogy előbb vagy utóbb a kedélyek le fognak higgadni, és meg tudjuk oldani ezt a gondot." Emil Boc demokrata képviselő elítélően nyilatkozott az SZDP-RMDSZ protokollum alapján a Marosvásárhelyen folyó "etnikai szegregacionizmusról". A másik "Bolyai-ügyben" BBTE magyar karainak a létrehozásáról Kelemen hangsúlyozta: minden esély megvan arra, hogy a következő tanévtől megalakuljon a két új kar. Azonban arra figyelmeztetett: fennáll annak a veszélye, hogy nem lesz elegendő számú diák a helyek betöltésére. Kása Zoltán rektor-helyettes a Szabadságnak nyilatkozva határozottan cáfolta Kelemen Attila képviselő feltételezéseit, hiszen csupán a most működő tanszékeknek az átcsoportosításáról van szó, tehát helyek száma ezáltal nem is fog növekedni. /Borbély Tamás: "Múltidézés" Marosvásárhelyen? Tüntettek a román diákok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ Ápr. 10-én mederben folyt az oktatás, csend volt a Bolyai Farkas Líceumban. Annál "hangosabb" a helyi és a bukaresti román sajtó, a román tévék, a román rádióadások. Munkatársaik tiltakozást hoztak a tegnap nyilvánosságra, amiért négy órán át a Bolyai kapuján kívül tartották őket. A ferdítés természetesen nyilvánvaló. Azt ugyanis nem írták meg, hogy az iskola vezetősége a prefektusnál volt, visszatértét és a főtanfelügyelő odaérkezését kellett megvárniuk. A román lapok szerint a bolyais román diákok beadvánnyal fordultak a kormányhoz iskolájuk "magyarosítása" ellen, s ha nem teljesítik kérésüket, miszerint abban az iskolában akarnak érettségizni, ahova felvételiztek, akkor utcára vonulnak, és tüntetni fognak. /Máthé Éva: Negatív sajtókampány - Bolyai-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

2002. április 11.

Bukarestben eldöntötték, hogy Ioan Toganel volt Maros megyei prefektus főjegyző lesz, és ebbe éppen annak a Virág Györgynek volt a legkevesebb beleszólása, akinek ? megyei önkormányzati elnöki pozíciójából adódóan ? javaslatot kellett volna tennie a főjegyzői tisztség betöltésére. Virág György úgy találta: ?új helyzet alakult ki az RMDSZ és PSD közötti alkuban?. /Salamon Márton László: Kádercsere PSD-módra. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

2002. április 11.

A romániai magyar doktorandusok és fiatal kutatók szövetségének (RODOSZ) Bihar megyei szervezete Erdélyből beléphetünk Európába címmel találkozót rendezett ápr. 5-én Nagyváradon. Délelőtt nagyváradi közintézményekhez látogattak el, este váradi értelmiségiekkel, közéleti személyiségekkel közös fórumon beszélgettek a kor kihívásairól. Jakobovits Miklós képzőművész szerint az erdélyi értelmiségnek le kell vetnie kisebbségi érzését. Ugyanakkor oda kell figyelni a fejlődéssel járó lelki elszegényedésre. /Balla Tünde: Erdélyből beléphetünk Európába. Fiatal értelmiségiek találkozója Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

2002. április 11.

A bukaresti magyar tévéadás brassói munkatársa, Balázs János fáradhatatlanul járja Erdély útjait, hírt ad Isten háta mögötti településekről. Viszont riportjai gyakran beleszürkülnek a tájba. /Máthé Éva: Itthon - színesebben! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

2002. április 11.

Az RMDSZ csíkszeredai városi szervezetének márc. 9-i ülésén Hajdú Áron, a szervezet elnöke ismertette a szövetség tavalyi pénzügyi mérlegét, valamint az idei eredményekről számolt be. A szervezetnek eddig nem volt önálló irodája. Most havi 250 ezer lej havi bérért Vígh Ádám a Petőfi utcában ajánlott fel székhelyet a szervezetnek. /(Daczó Dénes): Új székházba, a város szívébe költözik az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

2002. április 11.

Mécs Lászlóra, a kommunista években erőszakkal elhallgattatott papköltőre emlékeznek ápr. 11-én Nagyszalontán, az Arany János Művelődési Egyesület szervezésében. Medvigy Endre budapesti irodalomtörténész eleveníti fel a börtönbe zárt és meghurcolt költő alakját és munkásságát. Érmihályfalván József Attilára emlékeznek a Bartók Béla Művelődési Házban, utána bemutatják 22 váradi költő verseit tartalmazó Váradikosz című versantológiáját. /(Balla Tünde): Irodalmi estek a költészet napján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

2002. április 11.

Kolozsváron a Phoenix könyvesboltban bemutatták Vetési László: Ne csüggedj el, kicsiny sereg /Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár/ című munkáját. Dávid Gyula, a könyv szerkesztője felelevenítette, hogy Vetési László a ?90 évek elején több dokumentumfilmet is forgatott, a szórványban élőkről. A könyvben hasonló sorsú emberekről, családokról, közösségekről olvashatunk. A szórvány-kérdés régi gondja az erdélyi magyarságnak. Voltak fellángolásai e gondnak, a múlt század közepén, amikor Koós Ferenc bukaresti református lelkész teremtett magyar életet a román fővárosban. Két évvel ezelőtt jelent meg Nagy Sándor A regáti magyarság című könyve. Egyes fiatalok Vetési László hívására, teológusként vagy végzett fiatal lelkészként a szórványügy szolgálatába szegődtek. /Csomafáy Ferenc: Könyv a szórványokról: Ne csüggedj el, kicsiny sereg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

2002. április 12.

Otto Schilly német belügyminiszter Romániába látogatott, a képviselőházban ápr. 10-én mondott beszédében kijelentette: örül annak, hogy a román kormány és a törvényhozás "nyílt politikát" alkalmaz a kisebbségek tekintetében, és köszönetet mondott a két intézménynek azért, hogy a német kisebbség többé nem "károsul" a földek tulajdonjogának visszaállítása kapcsán. A német miniszter elismerően beszélt a kormány nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos erőfeszítéseiről, utalva a német tannyelvű iskolákra, középiskolákra és egyetemekre, ahol a fiatalokat a partnerség szellemében oktatják. Schilly hangsúlyozta : a németek támogatják a kisebbségeket, és a 80 000 erdélyi és bánsági szászra utalva elmondta, a cél nem a német nemzetiségűek kedvezményezése, hanem pozitív eredmények elérése, amelyek a románságra is kiterjednek. /Schilly méltatja a kormány kisebbségpolitikáját. Bukarestben a német belügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

2002. április 12.

Ápr. 11-én Ion Iliescu államfő látogatást tett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai székhelyén. A látogatás során az államfőt Lányi Szabolcs dékán, az egyetem tanári kara, valamint diáksága fogadta a hagyományos kürtős kaláccsal és köményessel. Ion Iliescu államfő a 89 utáni romániai egyetemi hálózat szélesedéséről szólva elmondta, hogy a Sapientia feladata minőségi oktatást biztosítani. A csíkszeredai Fenntartható Fejlesztési Konferencián az államfő elmondta, az ország fejlődése csak egységesen lehetséges és ez alól nem kivétel Erdély sem, hiszen meg kell tartani, őrizni az ország egységét. /(Daczó Dénes): Iliescu a Sapientián. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

2002. április 12.

Viorel Stanca, a PD Szilágy megyei elnöke, volt belügyi tiszt a PSD és RMDSZ megállapodást kommentálva arra a következtetésre jutott, hogy Romániának nem kell minden áron a NATO-hoz és az Európai Unióhoz csatlakoznia. A ?minden ár" pedig a PSD és az RMDSZ közötti együttműködés, mely a románok büszkeségét sérti a vidéki politikus szerint. A sértő együttműködésre példaként hozta fel, hogy a szociáldemokrata prefektus március 15-én a Wesselényi szobornál koszorúzott az ünneplő magyarokkal. A volt belügyi tiszt elfogadhatatlannak tartja, hogy magyar nemzetiségűek magas tisztségeket kapjanak a külügyi tárca keretében. Basescu szerint a protokollum a román nép nemzeti érzelmeit sérti. /(Fejér László): Basescu pártja magyarellenes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

2002. április 13.

Az RMDSZ és SZDP országos vezetősége bevonásával tárgyaltak Bukarestben a két párt háromszéki vezetői, és így sikerült elmozdítani a holtpontról a Kovászna megyei egyezmény kérdését, sőt, ápr. 15-én a helyi protokollum aláírására is sor kerül. Sikerült vagyoni kérdésekben is dűlőre jutni, Kovásznán és Baróton bíróság létrehozására kapott zöld utat az RMDSZ, és két hét múlva megszűnik az alprefektus ideiglenes kinevezése, Olosz Gergelyt megerősítik tisztségében. A kért vezetői tisztségeket illetően megállapodtak, hogy minden személycserét megelőzően egyeztessenek. Demeter János megyei tanácselnök szerint, ha nem is nagyon jó, de ?kielégítően jó" szöveg született meg Bukarestben. /Éltes Enikő: Hétfőn írják alá. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

2002. április 13.

Keresztély Irmát menesztik főtanfelügyelői tisztségéből - derült ki Adrian Casunean-Vlad képviselő, a Szociáldemokrata Párt megyei elnöke ápr. 12-i sajtótájékoztatóján az, amit mind Albert Álmos háromszéki területi RMDSZ-elnök, mind Demeter János megyei tanácselnök elhallgatott. A kormánypárti politikus az ápr. 15-én aláírandó RMDSZ-SZDP megyei egyezmény utolsó, Bukarestben tartott alkujáról számolt be. Casunean elmondta, a Markó Béla RMDSZ-elnök, Borbély László képviselő, illetve Viorel Hrebenciuc SZDP-alelnök közvetítésével zajlott le. Tárgyalási képességéért külön megdicsérte Markó Bélát, akit kiváló politikusnak tart, aki a magyar kisebbség érdekeiért harcol, ellentétben a megyei küldöttekkel, akik önérzetesen követelőztek, ugyanakkor elmarasztalta Hrebenciucot, mondván, hogy inkább az RMDSZ pártján állott. Hrebenciuc ugyanis hajlott volna az RMDSZ követelésére, miszerint most már nem 18, csupán 6 intézményvezetői tisztséget kért, azonban a megyei pártküldöttség határozottan ellenállt. Sőt, Casunean azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben ezt elfogadtatják, ő lesz az első képviselő, aki pártja egyik minisztere ellen interpellál a parlamentben. Az egyetlen személyi követelés, amelynek engedtek, az Olosz Gergely alprefektusi tisztségében való megerősítésére vontakozik, de azt sem az RMDSZ nyomására, hanem a prefektus kérésére tették - mondta a képviselő. A főtanfelügyelő menesztését határozottan követelték. Megegyeztek fülhallgatóügyben is: a készülékek az asztalon maradnak, de a román tanácstagoknak nem kell azokat föltenniük, hanem az egyes székek mögött annyira kihangosítják, hogy az illető szabadon hallhassa a fordítást. Casunean közölte, ő maga sem tenné fel a fülhallgatót. Nem kerültek be a dokumentumba azok a tételek, amelyekben nem sikerült megállapodniuk. /Szekeres Attila: Megyei egyezmény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./

2002. április 13.

Márc. 24-én múlt egy éve, hogy Brassó megye RMDSZ-szervezetének élére országos szinten a legfiatalabb vezetőség került. Kovács Attila, a szervezet elnöke /sz. 1974/ a kolozsvári Babes?Bolyai Tudományegyetem filozófia karán szerzett diplomát, majd ugyanott elvégezte a masteratust, amely francia nyelven folyt, 98-ban végzett, ezután felvételizett a budapesti ELTÉ-re doktorátusra, tanulmányait fél év múlva fogja befejezni. A politikai filozófia érdekli. A filozófia, harcművészetek és más sportágak mind együtt vannak Kovács Attilában. 1998-ban lett a brassói RMDSZ-nél ifjúsági alelnök. Kovács Attila egyik célja volt, hogy a helyi RMDSZ-be a fiatalos lendület tudjon bevezetni. Eredmény, hogy az Áprily Lajos Középiskola kérdése tizenkét év után hivatalos szerződés tárgya lett mind helyi, mind országos szinten. Sikerült elérni a magyar nyelvű televíziózás újraindítását /szombaton kétórás műsoridő/. A megyei nyolctagú elnökségből ketten távoztak: Fülöp Károly tanfelügyelő, tanügyi alelnök és Bíró Sándor tanár, gazdasági alelnök. /Tóásó Áron Zoltán: Filozófiát tanult, karatézott, politikus lett belőle... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

2002. április 13.

Kizárólag román tannyelvű távoktatási főiskolai központ létesül Kovásznán. Az anyaintézmény a bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia kereskedelmi kara. Az ősszel induló főiskolán az oktatási ciklus négyéves, a tanterv megegyezik a nappali tagozatéval, másodéven kezdődik a szakosodás, mikor választani lehet a marketing, turizmus és szolgáltatás, kereskedelem, valamint áruismeret szakok között. A távoktatási központ 125 helyet hirdet meg. A dékánhelyettes kifejtette, nincs lehetőség magyar tannyelvű csoportot indítani. /(Szekeres): Újabb főiskola. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./

2002. április 13.

Megkezdődött a nyolcadikosok utáni vadászat. Több vegyes lakosságú faluban, ahol az iskolában már évek óta csak román V-VIII. osztály működik, ott tanulnak a magyar gyermekek is, akik az elemi első osztályait anyanyelvükön végezték. Közülük van, aki magyar nyelvű középiskolába szeretne menni. Azonban az iskolákban megjelentek román középiskolák igazgatói, és közölték a gyermekekkel: ha román nyolcadikat végeztek, akkor csak román kilencedikbe mehetnek. Valójában ez nem így van, a szülő döntheti el, hogy hová adja tanulni gyermekét. Mind kevesebb a gyermek: csak Szatmár megyében évente több százzal csökken a VIII. osztályt végzők száma. Vannak jelek, hogy az idén több magyar osztály telhet meg, talán nem utolsósorban a kedvezménytörvény biztosította támogatások jóvoltából. /Sike Lajos: Vadászat a nyolcadikosok után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

2002. április 13.

Nagyváradon megnyílt Vassy Erzsébet festményeinek tárlata. A művész ismerősei a falu, a táj, a templom, a harangláb, a fa, illetve valamennyi népi motívum. Az eddig grafikában jeleskedő művész a kiállítás teljes anyagát csak pasztellekből válogatta. Vassy Erzsébet 1993 óta rendszeresen vesz részt csoportos kiállításokon és rendez egyéni tárlatokat itthon és külföldön. /Balla Tünde: Fák és fények, táj és lélek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

2002. április 13.

Fodor Sándor Csipike és Kukucsi c. előadását számtalan napközibe és óvodába vitte el a Figura Stúdió Színház /Gyergyószentmiklós/, legutóbb Csíkszeredában, a 24-es számú napköziotthon gyermekeit örvendeztette meg vele. Folyamatosak a Szalonspicc c. előadás bemutatói is: Barabás Árpád és Kolozsi Kilián ápr. 12-én a gyergyószárhegyi ?Kastély" vendéglőben, ápr. 20-án és 21-én a gyergyóújfalvi Csülök vendéglőben lépnek fel a humoros nosztalgiaesttel. /(gál): Figura hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

2002. április 13.

Temesváron három betöltetlen magyartanári állás várja az érdeklődő pedagógusokat: egy-egy állás a Bartók Béla Elméleti Líceumban (a megye egyetlen önálló magyar középiskolájában), a Gerhardinum Római- Katolikus Líceumban valamint a 26-os számú I-VIII. osztályos Iskolában. Az állások egyikét elfoglaló és temesvári lakhellyel nem rendelkező szaktanárnak a Bartók Béla Alapítvány szolgálati lakást biztosít többéves használatra. /Magyartanári állások Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

2002. április 13.

A bukaresti Petőfi Társaság a Bolyai-év alkalmából meghívta Kiss Elemért és Weszely Tibort, jelenleg mindketten a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi karának tanárai. Bevezetőül Öllerer Ágnes, a bukaresti Ady Endre Iskolacsoport zenetanárnőjének vezetésével a Lyceum Consort régizene-együttes reformkori magyar műveket adott elő. Kiss Elemér Bolyai Jánosnak az utókor előtt eddig ismeretlen arcáról, utána Weszely Tibor apa és fia életművének hazai és külföldi fogadtatásáról beszélt. Kiss Elemér arra utalt, hogy a tudomány világa Bolyai Jánosban eddig csak a geometria zsenijét tartotta számon, holott kéziratos hagyatékából újabban kiderült, hogy a matematika más területein is alkotott újat. Dr. Weszely Tibornak 1974-ben magyar, majd román nyelven is megjelent Bolyai Farkasról szóló monográfiája. Napok kérdése, hogy Budapesten kikerüljön a nyomdából a Bolyaiak utóéletét bemutató nagyszabású munkája, előadása ebből nyújtott ízelítőt. /Barabás István: Nehéz tétel. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./

2002. április 14.

A Bukarestben megjelenő Viata Cultelor című egyházi lap március 7-i száma szerint, Klézse falu lakosai jó kétszáz éve gúnyból kapták a csángó nevet. A lap hivatkozott Zöld Péter székely pap Batthyány Ignác erdélyi püspöknek 1780-ban írt levelére, mely szerint a csángók a románokéhoz hasonló viseletben járnak. Augustin Pascaru, a 2000 klézsei katolikus lelkipásztora a Formula AS-nak márciusban adott interjújában felpanaszolta, hogy a faluból húszan beiratkoztak a Csángómagyarok Egyesületébe, az egyik házban valamiféle magyar iskolát nyitottak, néhány hónapja Magyarországról ösztöndíjakat folyósítanak. Céljuk magyar tannyelvű osztályokat kérni. Budapestről teherautók érkeznek segélyadományokkal, a falubelieknek ingyenes magyarországi utazásokat ajánlanak, pénzt adnak nekik, ígéretekkel kecsegtetik őket. Újságban, televízióban a románok által elnyomott nemzeti kisebbségként tüntetik fel a klézseieket. ?A valóság más ? állította Augustin Pascaru lelkész. ? Az emberek katolikus románoknak tartják magukat. A probléma politikai természetű, mint volt 1953-ban, amikor a MADOSZ (a romániai magyarok kommunista politikai szervezete) magyar tanárokat vitt a csángó falvakba és megtiltotta a gyermekeknek, hogy románul tanuljanak. Most is mindent kívülről mozgatnak. Nekünk pedig nincs hatalmunk mindaddig, amíg a jelenlegi kormány az RMDSZ-szel árul egy gyékényen. (?) Harcolnunk kell azokkal, akik szerint aki nem ortodox, az nem román. Pedig a mi egyházunk magasra emeli a romanizmus zászlaját, s ebben segíti a Vatikán és személyesen a szentatya.? /Román katolikusok a klézseiek? = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 14./

2002. április 15.

Ápr. 14-én Vajdahunyadon Petőfi-szobrot avattak, a bronz mellszobor Balázs Tibor képzőművész munkája. Többéves álmunk válik ma valóra, teljesedik ebben az emlékműben ? hangzott el Doboly Beatrix, helyi EMKE-elnök köszöntő beszédében. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nagyra értékelte ezt az összefogást, a vajdahunyadi magyarság munkáját. A Szombathelyről, Bukarestből, Magyarországról és a környékről érkező vendégek csodálattal vették tudomásul, hogy olyan szoboravatáson vehetnek részt, amelyet egy szórványban élő maroknyi közösség teljesen önerőből rendezett meg. A szoboravatáson részt vett többek között Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Markó Béla RMDSZ-elnök, Takács Csaba szövetségi ügyvezető elnök és Bálint-Pataki József, a HTMH főosztályvezetője. Petőfi sűrített mintavétele a magyar léleknek. Ha más népek fiai megkérdeznék tőlünk, hogy mutassátok meg magatokat, kik vagytok, milyenek vagytok, kik akartok lenni a jövőben, habozás nélkül azt válaszolnánk, hogy Petőfi Sándor ? monda Markó Béla szövetségi elnök. Markó Béla leleplezte le a mellszobrot. /Gáspár-Barra Réka: Ami örök, azt nézem én, a szellemet. Petőfi-szobrot avattak Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./

2002. április 15.

Kelemen Hunor csíki képviselő közölte: az 1950-es években épült utat ?kihúzzák a karcfalviak lába alól". Az állomás melletti macskaköves utcarészt idegen munkások elkezdték felszedni. Bár a bontáshoz szükséges lett volna a polgármesteri hivatal engedélyére, a helyi vezetők nem is tudtak arról, hogy valaki ilyesmire készül. Iosifescu Dorel, a brassói CFR vezetőjének utasítása alapján történt a kövezet felszedése. A vasúti társaság hivatalos álláspontja szerint a felszedett köveket a marosfői vasútállomásra viszik, ahol javítási munkálatok folynak. A későbbiekben azonban kiderült: a karcfalvi macskakövek nem az állomásra kerültek, hanem a marosfői ortodox kolostor udvarába és ezt fényképekkel is lehet igazolni ? állította Kelemen Hunor képviselő. Ápr. 10-én, miután a képviselőnek Miron Mitrea miniszterrel sikerült felvennie a kapcsolatot, ennek közbenjárására beszüntették a munkálatot, addig azonban ötszáz négyzetméterről már felszedték a macskakövet. A helyi vezetőség egyelőre csak ötven millió lejes büntetést tudott kiszabni a brassói CFR-re, kérve, hogy állítsák vissza az utat eredeti állapotába. Kelemen Hunor képviselő a parlamentben politikai nyilatkozat formájában is nyilvánosságra fogja hozni a történteket. /(Daczó Dénes): Az ellopott út nyomában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./


lapozás: 1-30 ... 16381-16410 | 16411-16440 | 16441-16470 ... 19321-19337




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2026
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998