Kevéssel a '89-es fordulat után Szatmárnémetiben Erdélyi Futár néven megjelent egy lap, amely aztán később megszűnt. Nemrég nyomdafestéket látott az Erdélyi Futár új kiadásának 0. száma. A kiadványt ez alkalommal Marosvásárhelyen szerkesztik, és a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt havilapja. /Régi-új lap: Erdélyi futár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
2002. március 25.
A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárba 4642 olvasó iratkozott be az elmúlt évben, ismertette Csergő Kálmán, a könyvtár igazgatója. A könyvtár összállománya, könyvek mellett a bekötött folyóiratokkal, kazettákkal és lemezekkel 101 918, ebből 62 880 kötet szépirodalmi mű. Az állományból 44 412 kötet román nyelvű, 55 108 magyar nyelvű, míg 2398 német, angol, francia és orosz nyelvű. A szűkös költségvetésből 2001-ben mindössze 238 könyvet sikerült vásárolniuk. Ezzel szemben bel- és külföldi adományokból 1650 kötettel gyarapodott a könyvtár.. A könyvtár 1995-ben elindította a számítógépes feldolgozási programot, katalogizáló programot is vásároltak. /Gál Éva Emese: Könyvtár a város életében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
2002. március 25.
Sarmaságon elkezdik a második magyar református templom építését. A bányatelepen élő reformátusok közössége egy évvel ezelőtt mondta ki a különválást, az új gyülekezetbe augusztus elején a végzett teológus Lucza Istvánt nevezték ki lelkipásztornak. A Bányatelepi Református Egyházközség 450 lelket számlál, hozzá tartozik még három szórvány félszáz református magyarral, ebből 37 lélek a szintén Sarmasághoz tartozó Csókalábon, 7 Nagyderzsidán és 9 Zálnokon. Negyedszázaddal korábban hetvennél több református magyar volt Zálnokon, jelenleg az Orbán családon kívül – ahol az istentiszteleteket tartják – a Szabó család magyar, a többiek vegyes házasságúak. Nagyderzsidán nem vállalják, hogy valamelyikük lakásán tartsák meg a vasárnapi istentiszteletet. Szégyellik azt, hogy magyarok. /Fejér László: Új lelkipásztor új gyülekezetben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
2002. március 25.
A Beszterce-Naszód megyei Almásmálomban Krizbai Attiláné óvónő és Veress Blanka tanítónő kezdeményezésére megalakult a Bethlen Művelődési Egyesület égisze alatt működő Almavirág színjátszó és hagyományőrző csoport. A színjátszók január 28-án mutatkoztak be a helyi közönség előtt. A csoport már járja a környező falvakat. Március 17- én Veresegyházán és Szentmátén léptek fel. A hagyományőrző csoport célja felkutatni és feleleveníteni az észak-mezőségi népi szokásokat, táncokat és viseletet. /Almásmálomi színjátszó és hagyományőrző csoport. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
2002. március 26.
Látható, mi késztette a román kormányt arra, hogy 12 évi bizonytalankodás után határozottan lépjen fel a román háborús bűnösök kultusza és a fajgyűlölet ellen. A kabinet négy nappal a NATO-ba igyekvő államok bukaresti csúcstalálkozója előtt fogadta el az erről szóló rendeletet. Ezzel egy időben tartják a román fővárosban azt a kerekasztal-megbeszélést, melyen a tízek zsidó közösségeinek a helyzete a téma. Könnyen belátható, ha e megbeszélésről az hallatszana át a NATO-konferenciára, hogy Romániában ma is szobrokat állítanak a zsidók százezreinek haláláért felelős Antonescu marsallnak, aligha lehetne reménykedni a gyors NATO-csatlakozásban, állapította meg Gazda Árpád. A román kormány intézkedett. Ehhez az is kellett, hogy a romániai zsidóság mögött a nyugati világ befolyásos zsidó-lobbija álljon, mely – e szolgálatért cserében – Románia NATO-csatlakozásának megsürgetését ígérte. – Erről a külpolitikai mozgástérről mondott le az RMDSZ 1996-ban, amikor belépett a kormányba, majd 2002-ben, amikor vállalta, hogy külpolitikai kérdésben is együttműködik a kormánypárttal. /Gazda Árpád: A diplomácia lehetőségei. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./
2002. március 26.
Bukarestben találkoztak a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségeinek képviselői és márc. 25-én kerekasztal-megbeszélés keretében mutatták be Bukarestben a zsidók tragédiájának elismertetése terén elért eredményeket. Jelen volt Razvan Theodorescu művelődési miniszter, Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnöke, Nicolae Cajal, a Zsidó Közösségek Szövetségének elnöke, Victor Opaschi elnöki tanácsos és Andrew Baker, az American Jewish Committe képviselője. A romániai, albániai, macedón, bolgár, szlovén, szlovák, horvát, valamint a balti államok zsidó közösségeinek képviselői hangsúlyozták: a kommunizmus bukása óta eltelt tíz évben országaik erőfeszítéseket tettek a zsidó közösségek XX. századi történelmének tisztázása érdekében. Ion Iliescu államfő üzenetében "figyelmeztetett arra, hogy Antonescu marsall háborús bűnös, következésképpen minden, személyére irányuló kultusz, indoklásától függetlenül a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösség ellen való". Üzenetében az államfő kitért a zsidó közösségek javainak visszaszolgáltatására is, és hangsúlyozta, hogy a folyamat tovább tart. Razvan Theodorescu említést tett a zsidó kultikus épületek védelméről, illetve a szélsőséges megnyilvánulások és szimbólumok használatának betiltásáról szóló kormányrendeletre. /Bukarestben találkoztak a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségeinek képviselői. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./
2002. március 26.
Több nagyváradi magyart és cigányt is románnak akart feltüntetni néhány számlálóbiztos. A hiszékenyebb polgárokkal úgy íratták alá a kérdőíveket, hogy ceruzával töltötték ki a nemzetiségre, a vallásra és a végzettségre vonatkozó adatokat, vagy pedig önhatalmúlag írtak be mindenfélét a kérdőívekbe a bihari megyeszékhely egy olyan negyedében, ahol köztudottan kompakt magyar, illetve roma közösség él. Igen sok embert becsaptak. Az érintettek csak azután merték bevallani a velük történteket, miután néhány határozottan fellépő polgár nem írta alá a nyomtatványt, majd amikor a biztos nem volt hajlandó bemutatni a golyóstollal helyesen kitöltött ívet, a sajtónyilvánossághoz fordultak segítségért. Több tucat család esetében jártak el törvénytelenül a biztosok. A váradi magyar médiát értesítők a biztosok nevét nyilvánosságra hozták, azonban nem tudni, indul-e eljárás a törvénytelenségek elkövetői ellen. /(Balla Tünde): Népszámlálás 2002. Visszaélések Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
2002. március 26.
Az RMDSZ vezetősége a magyar kormány külügyi küldöttségét fogadta az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában. A magyar küldöttség részéről jelen volt többek között Martonyi János külügyminiszter és Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete. Martonyi János a megbeszélés után közölte, hogy bukaresti látogatásának elsődleges célja Magyarország egyértelmű támogatásáról biztosítani Románia NATO-csatlakozási erőfeszítéseit a román fővárosban Szövetségesek tavasza címen megrendezett NATO-értekezleten. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: az utóbbi időben Románia csatlakozási esélyei nőttek. Megszűntek a státustörvény körüli feszültségek, jelezte Markó Béla, és három hónap távlatában Magyarország és Románia viszonyáról elmondható, hogy nem csak a státustörvény tekintetében, hanem minden viszonyban jól alakul. /Az RMDSZ vezetősége Magyarország külügyi küldöttségét fogadta. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 26./
2002. március 26.
Márc. 25-én Bukarestben megkezdődött a NATO-felvételre váró országok kétnapos csúcstalálkozójuka. Az úgynevezett Vilnius 10 csoport valamennyi tagállama — Albánia, Bulgária, Észtország, Horvátország, Macedónia, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia — miniszterelnöki szinten vesz részt a találkozón. Az Új Szövetségesek Tavasza elnevezésű találkozón a NATO-tagállamok részéről jelen lesz Aleksander Kwasniewski lengyel államfő, Bülent Ecevit török és Milos Zeman cseh miniszterelnök, Richard Armitage amerikai külügyminiszter-helyettes, Martonyi János magyar külügyminiszter, valamint a holland, a luxemburgi és a török védelmi miniszter. A bukaresti találkozón két fő témakörben — az Új fenyegetések, új szövetségesek, valamint A NATO-hoz való alkalmazkodás, a leendő tagállamok álláspontja, a Prágába vezető út és a további teendők elnevezésű munkacsoportban — fejtik ki a jelölt államok miniszterelnökei országuk álláspontját. Martonyi János külügyminiszter márc. 26-án kétoldalú megbeszélést folytat román kollégájával, fogadja őt Adrian Nastase miniszterelnök, és találkozik Markó Béla RMDSZ-elnökkel is. /NATO-jelöltek tanácskoznak Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./
2002. március 26.
Magyarország 2,5 milliárd dolláros teljes tőkeexportjának 7 százaléka Romániába irányul – közölt Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára a hétvégén Debrecenben rendezett magyar-román üzleti konferencián. Elmondta: jelenleg 3.500 magyar-román vegyes vállalat van Romániában, amelyek 200 millió dollár tőkét fektettek be a szomszédos országban. - Ezzel Magyarország a 13. helyen áll a romániai tőkebefektetők sorában - tette hozzá Németh Zsolt. Tavaly 1,1 milliárd dollár volt a kereskedelmi forgalom a két ország között. - Romániába 760 millió dollárért exportáltunk, míg az import 362 millió dollár volt - fűzte hozzá Németh Zsolt. Németh Zsolt kulcsfontosságúnak nevezte, hogy "kiszámítható, szabályozott gazdasági környezet várja a magyar befektetőket Romániában". A tanácskozáson Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja azt hangsúlyozta, hogy "a román pénzpiac stabil, elkötelezetten az Európai Unió felé haladnak". /Magyar-román üzleti konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./
2002. március 26.
A Szentegyházi Bútorfestő Tábor értékteremtő kaláka - jelentette ki Haáz Sándor szervező. A rendezvényre a Gyermekfilharmónia Alapítvány finanszírozásával március 19-24. között került sor. Az ötödik alkalommal megrendezett táborba idén több mint 40 személy érkezett. Ebben az évben a székelyudvarhelyi és a székelykeresztúri múzeumok festett bútorkiállítását tekintették meg a résztvevők, majd az énlaki és siklódi festett bútorhagyatékból igyekeztek ihletet meríteni a tábor résztvevői. /(kovács kinga): Értékteremtő kaláka a Székelyföld szívében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./
2002. március 26.
Börvelyben és Kaplonyban a lakosság több mint 95 százaléka magyar ajkú. Hogyan tanulhat meg a gyermek románul egy ilyen településen? A román nyelvet idegen nyelvként kellene tanítani, mint a franciát, az angolt, ahelyett, hogy Ion Luca Caragiale, vagy Ion Creanga műveit sulykolnák a magyar diákok fejébe. Ebben az ügyben az RMDSZ-nek kellene lépnie. El kellene érni, hogy ők másféle tankönyvet kapjanak, mint a román anyanyelvűek. /Kinál György: "Beszélni kellene tanítani, nem Creangaról". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./
2002. március 26.
A negyedik irodalmi estet rendezte meg az a marosvásárhelyi székhelyű Castellum Alapítvány, melynek tagjai a régi erdélyi nemesi családok leszármazottai. Ezúttal Vita Zsigmond /Nagyenyed, 1906. jan. 16.- Kolozsvár, 1998. jan. 1./ alakját idézték a résztvevők. Vita Zsigmond a Bethlen Gábor Kollégium /Nagyenyed/ könyvtárának vezetőjeként tudományos munkát végzett. Igen jelentősek a Kriterionnál 1972-ben és 1975-ben megjelent önálló kötetei: az Áprily Lajos, az ember és a költő valamint a Jókai Erdélyben című kiadványok. /(máthé): Castellum irodalmi esték. Vita Zsigmond, Nagyenyed krónikása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./
2002. március 27.
A művelődési minisztérium államtitkára, aki egyben a Marshall Turism cég vezetője, vállalkozását az Interneten a következőképpen hirdeti: Ion Antonescui Marsall él, tudósított az Evenimentul Zilei. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
2002. március 27.
Márc. 25-én zajlott le a heti egyeztetés az RMDSZ és az SZDP képviselői között a protokollumban foglalt, határidőhöz kötött tennivalók teljesítéséről. Borbély László ügyvezető alelnök, az RMDSZ tárgyalócsapatának tagja leszögezte, már kilencre emelkedett a megyei szintű protokollumok száma. A korábbi öt mellett most Szilágy, Szatmár, Hunyad és Fehér megyében véglegesítették a szöveget. Egy kivétel van, Kovászna megye, ahol a két félnek nem sikerült zöld ágra vergődnie, illetve Bihar, ahol az SZDP helyi szervezetének egyelőre nincs vezetősége. Borbély optimista: helyi szinten sikerült olyan körülményeket kialakítani, melyek lehetővé tették, az egyezmények véglegesítését. A múlt hét végéig kellett volna létrehozni azt az RMDSZ-kormány vegyes bizottságot, amely az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvény tervezetét lenne hivatott kidolgozni. A bizottságnak még a héten munkába kell állnia. /(Gyarmath János): Már kilenc "kisprotokollum". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./ Szatmár megyében a protokollumban szerepel a Csanálos és Vállaj közti határátkelő megnyitása, a földügyek rendezése, kiemelt helyen az egyházi földek visszaadása, a közigazgatási törvénynek a kisebbségi nyelvhasználatra és a többnyelvű feliratra vonatkozó előirányzatai betartásának nyomon követése, illetve a magyar iskolák kérdése, továbbá: a magyarság képviselőinek jelenléte nélkül magyar iskolákat és osztályokat érintő ügyekről nem lehet dönteni. Kitértek a Hám János Katolikus Gimnázium és a nagykárolyi Katolikus Gimnázium épületgondjainak megoldására. A magyarság mélyen létszáma és politikai súlya alatt képviselt nem csak a köztisztviselők soraiban, de a vezető posztokon is Ezzel a kérdéssel is foglalkoznak. Visszaadták a városi kórháznak az új megyei egészségügyi igazgató által elvett nevét: rövidesen ismét az európai hírű magyar sebész, dr. Lükő Béla nevét viseli. /(Sike Lajos): Protokollum Szatmár megyében is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
2002. március 27.
A Bihar megyei RMDSZ márc. 23-i ülésén foglalkozott a megyei szervezet és a református egyház, pontosabban a Tőkés László püspökkel kialakult helyzettel. Lakatos Péter, a megyei szervezet elnöke szerint a püspök előszeretettel azonosítja magát az egyházzal és az egyházkerülettel. Többször is tárgyalóasztalhoz ültek a megyei RMDSZ-vezetők Tőkés püspökkel, de az egyeztetések eredménytelenek voltak. Lakatos Péter reagált a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsának március 18-án kiadott nyilatkozatára: ez "a csúsztatás, a félretájékoztatás és mesterségesen gerjesztett feszültség példája." A megyei RMDSZ nem távolodott el az egyházaktól - fejtette ki a megyei elnök. /(Balla Tünde): A Bihar megyei RMDSZ szerint: Az egyházkerülettel nincs vitás kérdésük. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
2002. március 27.
Öt korszerű számítógép érkezett márc. 24-én Csíkszeredába, a Hargita Megyei Mozgássérültek Szövetségéhez. A Szociális és Családügyi Minisztérium adományát Nyitrai Imre helyettes államtitkár adta át a mozgássérültek csíkszeredai székházában. Az adomány azért is jelentős, hiszen elsőként az országban a Hargita megyei szövetség alakított ki egy harminc számítógépből álló rendszert. Az adományból érkezett számítógépeket a mozgásukban korlátozott személyeknél helyezték el. A jelenlegi törvénykezés nem teszi lehetővé, hogy munkát vállalhasson az, aki segélyben részesül, de ha a törvénykezés megváltozik, a jelenlegi felhasználók közül többen képesek lesznek munkát vállalni a számítógép segítségével. /(daczó): Jelentős adomány érkezett virágvasárnap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
2002. március 27.
A Moldvai Magyarság februári számában található, többek között: Nyílt levél a bukaresti nunciushoz; Általános európai ügy a csángóké; Klézse (Halász Péter falutörténeti írása); Életemben nem volt büntetésem, csak szabadszájú voltam a nincstelenség miatt... (Oláh-Gál Elvira riportja az Agache-perben elítélt Reiner Antallal); Klézse belterületi helynevei; Szent László fája Klézsén; Zöld Péter Batthyány Ignác püspökhöz írt jelentése; A nyomorúság útjai (Ferencz Imre mementója). /Moldvai Magyarság/február. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./
2002. március 27.
Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő Bukaresten vendéglátójával, Adrian Nastese kormányfővel tárgyalt. A magyar kedvezménytörvény megközelítésében Szlovákia nem követi a román eljárást, hiszen "más-más országban élünk, más-más átalakulási folyamatokat élünk meg" — nyilatkozta Dzurinda, aki leszögezte: a magyar jogszabály területen kívüli hatálya és etnikai diszkriminációja Szlovákiában nem érvényesülhet. Jelezte: Pozsony ennek jegyében vagy a kedvezménytörvény hatályon kívül helyezését, vagy azon rendelkezéseinek mérséklését kívánja, amelyek valamelyik — számára elfogadhatatlan — elv érvényesüléséhez vezethetnének. Dzurinda Bukarestben fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a kedvezménytörvény ügyében tavaly decemberben megszületett magyar–román egyetértési nyilatkozat egyik pontja szerint az aláírók fél év múltán megvizsgálják a kedvezménytörvény alkalmazásából eredő tapasztalatokat és a módosítások esetleges lehetőségét. /Dzurinda Bukarestben is mondta a magáét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./
2002. március 27.
Márc. 25-én a szenátusban heves vita zajlott Antonescuról. Paunescu élesen bírálta Michael Guest bukaresti amerikai nagykövetet azért, mert a diplomata egy minapi nyilatkozatában azt mondta, hogy Románia az Antonescu-rendszer idején részt vett a holokausztban, és a románok hallgatólagosan támogatták a zsidóüldözést. A szenátor "bolsevik törvényszéki ítélkezést" vetett az amerikai nagykövet szemére. Ugyanakkor üdvözölte azt, hogy a kormányfő "bátorságról téve tanúbizonyságot, visszautasította, hogy a román népet elmarasztalják a holokauszttal kapcsolatos hallgatásáért". Az Antonescu marsall emlékével kapcsolatos új kormányzati álláspontot értékelő és a Románia területén is végrehajtott holokausztot elítélő Eckstein Kovács Péter RMDSZ-szenátorral vitatkozva Paunescu kijelentette: aki azt állítja, hogy Romániában holokauszt volt, "sértegeti a román nemzetet". Mert, mint mondta, "ha van Európában egy nemzet, amelyet el kell ítélni a holokausztért, az Horthy Magyarországa". Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy Románia Párt (PRM) elnöke Paunescuhoz csatlakozva kijelentette: a holokausztot nem Románia területén hajtották végre, hanem csak a Magyarország által megszállt román földön. — Fejezzétek be a leszámolást Antonescu marsall szobraival, mert nem lesz jó végetek! — mondta Tudor, aki szerint még a háború idején sem volt antiszemitizmus Romániában. Ugyanakkor Ion Iliescu elnök tanácsadója a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségei képviselőinek találkozóján emlékeztetett rá: a román államfő "felhívta a figyelmet arra, hogy Antonescu marsallt háborús bűnösnek tekintik. Ennélfogva személyének bármilyen kultusza, akármivel indokolnák is, kihívás a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösséggel szemben". Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter bejelentette: a román kormánynak az a szándéka, hogy júniusban a holokausztnak szentelt emlékmúzeumot nyit Marosvásárhelyen. /Paunescu és Vadim Tudor Antonescut védi. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./
2002. március 27.
Miként lettek a foglyai a románok annak az illúziónak, hogy ők jobbak, mint a Balkánon élő többi nép? - boncolgatta e kérdést a minap a lipcsei könyvvásáron Mircea Cartarescu 45 éves román író, akinek előadását rövidített formában tette közzé a Süddeutsche Zeitung c. napilap. "Ifjú koromban magam is bódultan faltam a román romantikus írók hősi eposzait, akik nem győzték dicsérni hőseink erényeit, a csatamezőn tanúsított bátorságukat, sugárzó felsőbbrendűségüket" - írta, sorsdöntőnek nevezve az utóbbi tulajdonság kialakulásában egyes erdélyi (román) értelmiségiek áttérését az ortodoxról a görög-katolikus hitre. A konvertálás révén e személyek eljuthattak Itáliába, ahol tanulmányaik során a "latin szellemiség" olyannyira a bűvkörébe vonta őket, hogy kialakult bennük az a tudat, mely szerint a románok nem egyebek modern kori rómaiaknál. Ezáltal nyilvánvalóan felsőbbrendűek minden szomszéd néphez képest, amelyek később telepedtek le a térségben. Idővel újabb "nemzeti primátusok" keletkeztek: a románok a térség első, kereszténynek született népe, a többiek csak utólag vették föl a keresztény hitet. Külön trákomán mozgalom fáradozott azon, hogy kimutassa a dákok hatalmas jelentőségét az ókori világon belül. Románia hanyatlását a "balkanizálódás" okozta, amely a sokat szidott fanarióta korszakban ment végbe. A románok felsőbbrendűbbnek tartották magukat a Balkán többi népénél. A román nép, amely évtizedeken át volt foglya a bezártságnak és az intenzív nacionalista propagandának, 1989-ben túltáplált tudattal lépett ki a szabad világ színpadára, hogy legott - és katasztrofális következményekkel - szembesüljön a valósággal. Ennek pedig elképedés, frusztráció, öngyűlölet és legfőképpen mások ellen irányuló gyűlölet lett az eredménye. Ebben gyökerezik mind a "belső ellenséggel" (magyarok, cigányok, zsidók) szembeni fellépés, mind a külpolitikában gyakran tetten érhető nyugatellenes szellem - mutatott rá előadásában Mircea Cartarescu. /A román nemzettudat nyomában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./
2002. március 27.
Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő leszögezte, hogy a birtokba helyezések továbbra is elhúzódnak.A képviselő örült, hogy február végén Viorel Ghelasa államtitkárral sikerült megegyezni az erdők gyors visszaadásáról és a közbirtokosságok ellen indított perek visszavonásáról, azonban a következő héten az erdészeti hivatalok jelezték, hogy az egyezséget magukra nézve nem tartják kötelezőnek. A miniszter biztosította Gardát, hogy az egyezség az ő részéről akkor is érvényes, ha a szóban forgó államtitkárt leváltották. Adrian Nastase miniszterelnök is hasonlóan nyilatkozott. Ennek ellenére egy hónapon keresztül sikertelenül próbálták erőltetni az erdők visszaadását. /Gál Éva Emese: Miniszteri megbízott Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./
2002. március 27.
Kolozsváron harmadik konferenciáját rendezte meg márc. 23-án a Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók szövetsége. Irodalom, társadalom és természettudományos szekciókon hangzottak el előadások. Szóba került a Kolozsvári Magyar Tudományos Kutatói Könyvtár létrehozásának lehetősége, valamit kutatói állások létesítése az erélyi fiatal magyar kutatók számára. Az elhangzott előadások jobbára készülő disszertációk részletei, önálló kutatások eredményei. /Tudományos útkeresés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./
2002. március 27.
Szatmár megyében legalább 20 ezer cigány él, többségük, 65-70 százalékuk magyarul beszél. Horváth Ignác, a helyi romaszövetség elnöke úgy véli, nagyobb részük magyarnak vallja magát a mostani népszámláláson, annak ellenére, hogy a szövetségség által kiadott felhívás a roma nemzetiség vállalására szólította fel őket. A magyar igazolvánnyal foglalkozó megyei információs irodán is elég sok roma jelentkezik. A csaknem teljesen cigány lakosságú Csedregből tömegesen jelentkeztek az irodán, főleg férfiak és fiatalok. /A csedregi cigányok tömegesen kérik a magyar igazolványt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./
2002. március 27.
Márc. 27-én Marosvásárhelyen kiosztották a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Prospero Alapítvány, az Illyés Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a támogatásával ERDRAMIL (ERdélyi magyar DRÁmapályázat a MILlennium jegyében) címszóval kiírt drámapályázatának díjait. A nyertes drámát a Tompa Miklós Társulat 2002-ben bemutatja, a díjazott írásokat a Látó szépirodalmi folyóirat közli. A három díjazott színmű: 1. A dilis Resner /szerző: Hatházy András kolozsvári színművész/, 2. Itt?hon? - 400 év jelige /szerző: Hurmuzache Ildikó álnéven valójában a marosvásárhelyi születésű, budapesti Kiss Csaba /, 3. Játék a kriptában /a szerző a marosvásárhelyi Láng Zsolt/. A zsűri további öt pályamunkát ítélt figyelemreméltónak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28., (lokodi): ERDRAMIL - eredményhirdetés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./
2002. március 27.
Nagyváradon, az Országos Drámapedagógiai Napokon Rusz Csilla, a Romániai Magyar Drámapedagógiai Társaság nagyváradi alelnöke hangsúlyozta, hogy a drámapedagógia a személyiségfejlesztés leghatékonyabb módszere. A nagyváradi Tanítók Klubja szervezte napoknak a Partiumi Keresztény Egyetem adott otthont, hazai és külföldi szakemberei tartottak előadásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./
2002. március 27.
Hídalmás szórványegyházközség, református híveinek száma félszáz lélek, tájékoztatott a Zilahról kijáró Csillag Péter szórványlelkész. A templomba eljár a Hídalmáson élő öt- hat katolikus is. 1944-ben bevonult szovjet csapatok nyomában a községhez tartozó Milvány falu román lakosai felgyújtották Hídalmáson a református egyház irattárát. A második világháborúig Hídalmás lakosságának mintegy fele volt magyar, zsidók és románok közel egyforma létszámban voltak. Jelenleg a falu mintegy 1200 lakosából kevesen dolgoznak. A szórványban addig lesz magyar szó, amíg a maroknyi gyülekezet összejön istentiszteletre. /Fejér László: Hídalmási virágvasárnap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./
2002. március 29.
Nem véletlen, hogy a Nastase-kormány éppen a NATO-csatlakozásra váró országok bukaresti csúcsértekezlete előtti héten hozott a háborús bűnösök kultuszát elítélő döntést, valamint a zsidó közösségi tulajdont védő rendeletet. Az sem véletlen, hogy Razvan Theodorescu miniszter a vilniusi csoport tanácskozása idején jelentette be: holokauszt-emlékművet emelnek Románia egyik nagyvárosában. Hiszen kell-e ennél tündöklőbb kirakat Romániának: elítélik Antonescu híveit, illetve azokat, akik szobrot emeltek a marsall tiszteletére, utcákat, tereket neveztek el róla. Az sem véletlen, hogy ez a romániai város éppen Marosvásárhely, és nem Iasi, Botosani vagy netalán Bukarest: a holokauszt-emlékmű olyan helyen készül el, ahol a zsidóirtásért nem a román hatalom, hanem az akkori magyar kormány felelős. Mindenki elégedett, illetve elégtételt kapott: a Nastase-kabinet, a helyi önkormányzat, a marosvásárhelyi zsidó közösség és az amerikai zsidóság, de a román holokauszt-tagadók Paunescu-féle csoportja is. /Salamon Márton László: Kemény dió. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./ Nagy port kavart Marosvásárhelyen a Jurnalul National hasábjain megjelent Markó-nyilatkozat, mely szerint "az RMDSZ nem támogatja a holokauszt-emlékműnek az erdélyi városban való felállítását". A zsidó hitközség vezetői szerint "Markó egész életműve ellentmond ennek a feltételezésnek". Az Izsák Márton által több mint ötven évvel ezelőtt készített alkotás néhány napja került Bukarestbe, ahol szokatlan gyorsasággal kiutalt kormánypénzekből öntik bronzba. Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány Marosvásárhelyen szándékozik emlékművet állítani a holokauszt áldozatainak. - "A helyi művész által készített szobrot a marosvásárhelyi zsidó közösség kezdeményezésére fogják felállítani; ehhez semmi köze az RMDSZ-nek" – jelentette ki márc. 28-án Theodorescu, aki azt követően nyilatkozott a Jurnalul Nationalnak, hogy – a napilap szerint – Markó Béla elnök tiltakozott az emlékmű felállítására kijelölt helyszín ellen. Markó hangsúlyozta: az RMDSZ csak azokon a településeken támogatja a holokauszt áldozatainak emlékét szolgáló eljárásokat, ahol a történelmi adatok szerint zsidók elleni bűncselekményeket követtek el. A RMDSZ elnökének tiltakozására a miniszter azzal érvelt, hogy "ahogyan Antonescu zsidó származású románokat deportált, ugyanúgy deportált Horthy hadserege magyar zsidókat Erdélyből." Izsák Márton marosvásárhelyi szobrásznak az auschwitzi áldozatok emlékére gipszből készített alkotása 1947 óta áll a Nyár utcai zsidó temető ravatalozójában. "Kétszer is összegyűlt már a pénz a gipszmakett bronzba öntésére, de pénzváltáskor az egész odaveszett. Egy példányt a bukaresti múzeum megrendelésére is elkészítettem, ötven évvel ezelőtt. Azóta várom, hogy egyszer talán kerül pénz és emberi akarat a szobornak egy marosvásárhelyi köztéren történő felállítására – panaszolta az idős művész. "Valósággal mellbevágott Markó Bélának a Jurnalul Nationalban idézett kijelentése. Valószínűbbnek tartom az újságíró tévedését; nem lehet igaz, hogy az RMDSZ-elnök nem nézné jó szemmel a marosvásárhelyi holokauszt-emlékmű felállítását, hiszen egész életműve, emberi hozzáállása ellentmond ennek a feltételezésnek – jelentette ki Sauber Bernát hitközségi elnök a román nyelvű napilap márc. 26-i számában megjelent újságcikk kapcsán. Dorin Florea polgármester a Krónikának azt nyilatkozta: első perctől kezdve támogatója volt az ügynek, sőt területet is felajánlott Izsák Mártonnak, ahol elhelyezhetné a szobrot: a zsinagóga előtt. Fodor Imre alpolgármester szerint a marosvásárhelyi hitközség mindeddig nem kereste meg a városházát a szobor elkészítéséhez való hozzájárulási kérelemmel. Spielmann Mihály városi tanácsos szerint indokolatlan a félelem, hogy egy holokauszt-emlékművel a magyarságra fognak mutogatni. /Antal Erika, Salamon Márton László: Kísért a múlt Vásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./
2002. március 29.
Sajtóértekezletet tartott Tőkés László királyhágómelléki református püspök, dr. Kovács Béla, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora és Tolnay István, az egyházkerület tanügyi előadótanácsosa. Elsősorban az egyetemmel foglalkoztak, mert a napokban nyilvánosságra jutott: a nagyváradi állami egyetem tanítóképző szakot indít magyarul ősztől. Ugyanakkor a PKE évek óta folytat ilyen képzést, de végzettjeik nem tudnak diplomázni, mert nem kapták meg az akkreditációt. Tőkés püspök bírálta az RMDSZ-t a sikerpropaganda miatt, amikor gondok vannak, a magyar állami egyetem hiánya mellett a máramarosszigeti iskola gondjai, vagy a hajdani nagyváradi református gimnázium (ma: Andrei Saguna) visszaadása, a zilahi Kálvineum sorsa. A tanítóképzősök államvizsgájával kapcsolatban a püspök emlékeztetett: a Babes–Bolyai Egyetem szenátusa előbb megszavazta, majd rövid idő múlva mégis megvonta a PKE diákjaitól e lehetőséget. Tolnay István felolvasta a kolozsvári egyetemtől kapott mindkét értesítést. A Nagyváradon indítandó állami tanítóképzés célja a PKE megszüntetése. A Bihar megyei RMPSZ javaslatára hiánypótlóként hozták létre a szakot, mivel nagyon sok szakképzetlen tanerő volt a megyében. "Az a politikai szándék, hogy kivegyék a kezünkből az ügyet és átadják a Maghiar-féle egyetemnek, amely az elmúlt 10 évben következetesen elzárkózott a magyar nyelvű oktatás ügyétől. Annál furcsább az eset, hogy a megyei RMDSZ javaslatára történt ez, az RMPSZ pedig az egyetemünkön folyó tanítóképzés egyik indítványozója volt. Kifogják vitorlánkól a szelet" - fogalmazott a püspök. Tőkés püspök elmondta: Magyarországról biztos ígéretet kaptak a vizsgával kapcsolatban és nem hagyják magukra a diákokat. Szerinte a román egyetemeken való tagozatosítás miatt egyre kevesebb az esély az állami magyar egyetem létrehozására, a magyar nyelvű oktatás lehetősége tovább szűkül. /(Balla Tünde): A tagozatosítás miatt. Tovább szűkül a magyar nyelvű oktatás esélye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
2002. március 29.
Erdődön a várról roma gyermekek és felnőttek hordják el a téglákat, köveket. Két fiatal videóra vette a vár képét, összehasonlították tavalyi felvételükkel, akkor látszik, mennyi követ elhordtak azóta. Azért készítik a felvételeket, hogy legalább így megmaradjon, mi volt itt, Erdődön, ahol Petőfi Sándor hajdanában esküdött. /Nagy Ágnes: Hordják a téglákat…= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
