A legújabb bukaresti magántévé telefonos kérdéseire adott válaszból áradt a magyar nemzeti közösség felé megnyilvánuló gyűlölet. Átlagban tíz magyarokat ostorozó véleményre jutott egyetlen megértő, európai szintet képviselő válasz. A telefonhívások egyaránt szidták a pofátlan magyarokat, akik ahelyett, hogy meghúznák magukat a béketűrő, jóindulatú, barátságos stb. románok között, most is szemtelenül olyan jogokat követelnek, amelyek ismeretlenek a földkerekségen. Hallatlan, mit nem kívánnak, hiszen vannak iskoláik, egyetemeik, ez is példátlan Európában! Bezzeg a szerencsétlen magyarországi románok félelmetes elnyomás alatt élnek, se egyetem, se himnusz, és még a pap is magyarul prédikál. A kutya székelyek nem is akarnak megtanulni románul, annak ellenére hogy ők magyarul beszélő románok. Egy öreg harciasan ajánlkozott, hogy akár bocskorban is hajlandó Budapestre menni fegyverrel a kezében. /Jósa Piroska: Nemzetállam és himnusz. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 19./
2002. március 19.
1998-ban történt, hogy az Adevarul című bukaresti, valamint a Cuvintul Liber és a 24 Ore Muresene című helyi lapokban megjelent cikkek szerzői azt kifogásolták, hogy a marosvásárhelyi bíróságon a román nyelvet kellőképpen nem ismerő fél meghallgatása magyar nyelven történt. A szaktárca azonnali vizsgálatot indított, és megállapította, hogy az érintett bíró, Adorjáni Erzsébet eljárása mindenben megfelelt a törvényes rendelkezéseknek. Ennek ellenére ezt követően sem Adorjáni, sem más többé nem követte a három évtizedes gyakorlatot, azóta kizárólag a hivatalos román nyelvet használják. - A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelvhasználati joga az alapvető emberi jogok közé tartozik – mondta Tőkés József, aki 1968-tól nyugdíjaztatásáig, 1975-ig volt a Maros Megyei Törvényszék elnöke. –Tőkés szerint a hetvenes évek végéig nem is volt gond, hisz a bírói testület tagjai fele-fele arányban voltak románok és magyarok. Mára ez az arány megváltozott, a vásárhelyi bíróság 24 tagú, valamint a megyei törvényszék 21 tagú bírói testületének csupán 2, illetve 3 magyar nemzetiségű tagja van, ami nem tükrözi a város s a megye etnikai összetételét. - A mintegy három évtizeden át folytatott, magyar nyelvet is használó gyakorlat során – ugyancsak Tőkés szerint – egyetlen alkalommal sem merültek fel kifogások sem az igazságügyi tárca, sem más államigazgatási szervek, sem az egyes ügyekben megidézett személyek részéről. Egészen a már említett 1998-as esetig. Azonban semmiféle indoka nincs a ‘98-ig követett joggyakorlat megváltoztatásának. Markó Béla szövetségi elnök a 2000 augusztusában Marosvásárhelyen tartott IX. Anyanyelvi Konferencián még a következőképpen nyilatkozott: "Amit mi itt Erdélyben teszünk, küzdelem az anyanyelvhez való jogért, amelyet másképpen, mint az édesanyához való jogot, nem tudok elképzelni. Ez tehát nem politika, annál több, fontosabb, lényegesebb. Ez nem a fordításhoz, nem a szinkronizáláshoz való jog." Rá alig öt hónapra viszont – igaz, közben parlamenti választások voltak, s megköttetett az utódkommunistákkal az együttműködési egyezmény is – egy ügyvezető elnökségi ülés után már azt nyilatkozta, hogy "vannak még fontos területek, amelyeken szabályozni kell az anyanyelv használatát, mint például az igazságszolgáltatás, ahol létezik ez a lehetőség azáltal, hogy fordítót biztosítanak". Legutóbb Kerekes Károly képviselő próbálkozott azzal, hogy a kormánypárttal kötött, 2002-re érvényes együttműködési protokollumba illesszék be a bíróságok megszervezésére vonatkozó 92-es számú törvény módosítását, olyan értelemben, hogy az garantálja a kisebbségek anyanyelvének használatát. Azonban ez nem sikerül. /Szentgyörgyi László: Amikor Justitia nem ért magyarul – és nem is akar. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 19./
2002. március 19.
Laczkó Teréz és Melles Előd Hargita megyei erdészek tavaly télen perbe fogták Gál Éva Emese gyergyószentmiklósi tudósítót és a Romániai Magyar Szót, elsősorban a Garda Dezső parlamenti képviselővel 2000 őszén készített interjúkban foglaltak miatt. Véleményük szerint a lap folyamatosan rágalmazta őket, anyagi és erkölcsi kárt okozva nekik, ezért szász-száz millió lej kártérítést követeltek az alperesektől. A több mint egy évig tartó perben, Bukarestben a bíróság márc. 14-én hirdetett ítéletet, mely szerint Gál Éva Emesét és a Romániai Magyar Szót kiadó Transil Rt.-t vétlennek találták, a kártérítési igényt elutasították, a felpereseket pedig két- kétmillió lejes perköltségre kötelezték. /Pert nyert az RMSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
2002. március 19.
Kovács Lajos, a Romániai Református Pedagógiai Intézet igazgatója ismertette: 1992 óta az Erdélyi Református Egyházkerület (ERE) évente megszervezi a vallásismeretfelmérő versenyeket. A tíz évvel ezelőtti szerény keretek közt indult vetélkedő egyre terebélyesebb és az egész egyházkerületre kiterjednek. Ehhez hasonló vetélkedők Maros megyében, a Székelyföldön vannak. Az országos vetélkedő megszervezését akadályozta az utazás és szállás költsége. /Bibliai-ismereti vetélkedő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
2002. március 20.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége márc. 19-én Bukarestbe érkezett, hogy a Romániával kötött készenléti hitelszerződés kiegészítő jegyzőkönyvének feltételeit megvitassa. Stephane Cosse, az IMF állandó bukaresti irodájának vezetője elmondta. Neven Mates IMF-főtárgyaló néhány nap múlva utazik majd Bukarestbe, miután a szakértők és a kormány álláspontjait egyeztették. Februári tárgyalásaik során a kormány és az IMF képviselői nem jutottak megállapodásra a kiegészítő jegyzőkönyv elfogadásához szükséges szándéklevél tartalmát illetően. A szándéklevélben a kormány az idei költségvetési hiánynak a nemzeti bruttó össztermék (GDP) 3 százalékáról 3,2 százalékára történő növelését javasolja. A különbséget a kabinet főképp infrastrukturális beruházásokra fordítaná. A költségvetési hiány finanszírozása azonban nem változna, s annak mintegy 55–60 százalékát külföldi hitelekből, a fennmaradó részt pedig a belföldi pénzpiacról biztosítanák. /Fűt-fát ígérünk a Nemzetközi Valutaalapnak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
2002. március 20.
Márc. 19-én rendes heti tanácskozását tartotta az SZDP és az RMDSZ által aláírt megállapodás teljesítését értékelő bizottság. Borbély László, az RMDSZ kormányzati kapcsolatokkal foglalkozó ügyvezető alelnöke jelezte, a találkozó ezúttal is hasznos volt. Öt megyei egyezményt ellenjegyzett a figyelő bizottság: Brassó, Beszterce-Naszód, Máramaros, Szeben és Temes megyékben a felek már megállapodtak a helybeli magyarság igényei teljesítéséről. Más megyékben a tárgyalások, az egyeztetések még zajlanak. Az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvénytervezet előkészítése közös bizottság feladata lesz, a bizottság e héten megkezdi tevékenységét. Az RMDSZ ígéretet kapott a marosvásárhelyi Bolyai Farkas, illetve a brassói Áprily Lajos líceumok helyzetének rendezéséről. /(Gyarmath János): Vegyes bizottság az egyházi ingatlanok kérdésében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
2002. március 20.
A Nastase-kormány egy héttel azelőtt jelentette be a háborús bűnösök kultuszát betiltó kormányrendelet elfogadását, hogy a NATO-csatlakozásra váró országok képviselői Bukarestben országuknak a holokauszthoz való viszonyulását is megvitatják. Az Amerikai Zsidó Tanács által szervezett nemzetközi megbeszélést a vilniusi csoport néven nyilvántartott országok március 25–26-i bukaresti tanácskozásával egy időben tartják az illető államok zsidó szervezeteinek részvételével. A rendezvényre meghívták a vilniusi csoport országainak nemzetiségi kérdésekben illetékes kormányhivatalnokait, akik arról számolnak majd be, hogy az illető államban hogyan kezelik a zsidó közösségi ingatlan-visszaszolgáltatás kérdését, a holokauszttörténet oktatásának és a népirtással kapcsolatos felelősségvállalásnak a problémáját.A résztvevőknek arról is számot kell adniuk, hogy országukban hogyan lépnek fel az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. A sürgősségi kormányrendelet meghozatalát márc. 18-án bejelentő Adrian Nastase kormányfő az Amerikai Egyesült Államokban 2001 őszén tett látogatása során a NATO-csatlakozáshoz kért zsidó lobbinak ígéretet tett: Románia orvosolni fogja a restitúció és az antiszemitizmus problémáit, és betiltja a háborús bűnösök, köztük Ion Antonescu marsall kultuszát.Bejelentését akkor a román kormánypárti és nacionalista ellenzéki politikusok körében egyaránt elutasítóan fogadták. Adrian Paunescu a szenátus plénuma előtt vonta kérdőre a kormányt, miért nyilvánítja háborús bűnösnek az egykori marsallt. Paunescu az Antonescu-per újratárgyalását kezdeményezte, míg az ugyancsak kormánypárti Gheorghe Pruteanu szenátor népszavazást javasolt Antonescu megítélése ügyében. A Demokrata Párt parlamenti frakciója azt kifogásolta, hogy Nastase kormányfő attól függően kezeli a kérdést, hogy éppen a világ mely földrajzi pontján tartózkodik. A Nemzeti Liberális Párt értelmetlennek tartotta a kilátásba helyezett törvény csak általánosságban és nem nevesítve tiltja be a háborús bűnösök kultuszát. Adrian Nastase ígérete nem volt az első a hasonló ígéretek sorában. 1994 januárjában Abraham Foxmannak, egy amerikai zsidó elöljárónak Ion Iliescu államfő levélben fejtette ki: "Románia elnökeként – amint eddig is tettem – továbbra is határozottan fel fogok lépni bárminemű Antonescu rehabilitálását célzó kísérlet ellen, valamint azok ellen, akik megpróbálják elfelejteni háborús bűnök miatti felelősségét." Az államfő azonban nem lépett fel a marsall kultuszának elterjedése ellen. E kultusz eredményeként ma legalább hét Antonescu-szobor áll Romániában – köztük a Maros megyei Nagysármáson három évvel ezelőtt leleplezett szobor –, és szinte valamennyi nagyvárosban neveztek el utcát a marsallról. Az első Ion Antonescu szobrot 1993. október 22.-én – két nappal azután, hogy az Amerikai Kongresszus megszavazta Románia számára a Legnagyobb Kereskedelmi Kedvezményt – a sloboziai rendőrség udvarán avatták. Az ünnepségen részt vett Mihai Ungureanu, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára, Corneliu Vadim Tudor és Romulus Vulpescu szenátor, Iuliu Furo, Dan Ioan Mirescu és Leonida Lari képviselők, valamint a rendőrség képviselői. A szobor leplezését Josif Constantin Dragan, a Ion Antonescu Marsall Liga tiszteletbeli elnöke végezte.1994 márciusában néhány nappal beiktatása után Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügy-miniszter első sajtótájékoztatóján kijelentette: "Ion Antonescu marsall – tevékenységének minden árnyoldala ellenére is – századunk hőse. Tudatosan öltötte magára a Krisztus-inget vállalván az ország vezető szerepét, amikor Romániának egy autoriter vezetőre volt szüksége.“ 1994. november 12.-én Piatra Neamton lepleztek le katonai tiszteletadással újabb Antonescu- szobrot. A leleplezési ceremónián koszorúval voltak jelen a Neamt megyei prefektúra képviselői. 2000 szeptemberében az ortodox egyház emelt Bukarestben szobrot Antonescu marsallnak. Emil Constantinescu államfő rövid úton felmentette tisztségéből a szoboravatáson megjelent vezérkari főnököt, Mircea Chelarut. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Törleszt a kormány. Időre született meg az Antonescu-rendelet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./
2002. március 20.
Tizenkét év telt el azóta, hogy leitatott és félrevezetett román parasztok dúlták föl Marosvásárhely belvárosát, csatatérré változtatva a központot, miközben hajtóvadászatot indítottak a magyarság vezetői ellen. Azóta kiderült: a vasvillával és dorongokkal fölfegyverzett libánfalviak és hodákiak korántsem önszántukból támadtak a magyarokra. Ők maguk is az akkori bukaresti vezetés mesterkedései áldozatainak tekinthetők. Eszközként használták fel őket ahhoz, hogy az ország egységét fenyegető állítólagos aknamunka és a mesterségesen kirobbantott konfliktusok ürügyén újra létrehozhassák a forradalom idején feloszlatott titkosszolgálatot. Emellett félreérthetetlen üzenetet küldhettek a magyarságnak: a kommunista diktatúra megszűnte nem jelenti egyben a mindenkori román állam asszimilációs, kisebbségellenes politikájának végét. Idén márciusban úgy tűnik, mintha azóta minden megváltozott volna: az erdélyi és a partiumi településeken több ezren vehettek részt a március 15-i ünnepségeken, szabadon használhatták a nemzeti jelképeket, énekelhették a Himnuszt. Mégis, ilyenkor, Marosvásárhely fekete márciusának évfordulóján újra összeszorul az ember torka, hiszen az akkori állami vezetők közül, akiknek kötelességük lett volna a vérengzések megfékezése, sokan ma is vezető beosztásban tevékenykednek, emlékeztetett Balogh Levente. Az akkori események kapcsán csupán magyarokat ítéltek el. Az is sejthető, hogy a magyaroknak tett mai engedmények csupán az európai és a washingtoni megfigyelők számára küldött jelzések. Ha nem áll már érdekében, a román vezetés valószínűleg felhagy az engedmények biztosításával, hogy ismét kijátszhassa a nacionalista kártyát. /Balogh Levente: Tizenkét év. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./
2002. március 20.
Kovács Albert terjedelmes nyílt levelet írt Tőkés László püspökhöz, melyben elítélte azt, hogy a Királyhágómelléki Egyházkerület szembefordult az RMDSZ-szel. Régi barátságukra hivatkozva Kovács Albert megjegyezte: "nincs ínyemre arra irányuló határtalan törekvésed, hogy csak magadat ünnepeljed, ünnepeltesd." Szemére vetette a püspöknek, hogy Domokos Gézát "fundamentalista önteltséggel" ócsárolja. Kovács Albert szerint az RMDSZ-nek részt kell vennie minden demokratikusan megválasztott kormányban. - Azok, akik nem sorakoznak fel a szövetség törvényesen megválasztott vezetősége mellett, legyen az akár a tiszteletbeli elnök is, morálisan csak egy dolgot tehetnek: lemondanak tisztségükről. /Kovács Albert: Nyílt levél Tőkés Lászlóhoz. Meddig lehet elmenni a fenyegetőzéssel? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
2002. március 20.
Az RMDSZ és a Magyar Ifjúsági Értekezlet közös programsorozatot tervezett a népszámlás idejére. Céljuk: a fiatalokkal is megismertetni e folyamat fontosságát. A felvilágosító kampány része a márc. 18-án elindult RMDSZ tájékoztató körút. Ennek keretén belül hangsúlyt fektettek azon települések, helységek felkeresésére, ahol a magyarság számaránya 20 százalék körül mozog. /Számít a számunk – tájékoztatási vándorkampány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
2002. március 21.
Johannes Rau német szövetségi elnök márc. 19-én Romániában érkezett. Németország támogatja Romániát az európai és euroatlanti integráció érdekében tett erőfeszítéseiben — jelentette ki Bukarestben Rau. A német szövetségi elnök megbeszéléseket folytatott vendéglátójával, Ion Iliescu államfővel és Adrian Nastase miniszterelnökkel, valamint részt vett a bukaresti német nagykövetség új épületénél rendezett ünnepélyes zászlófelvonáson. Rau márc. 20-án Nagyszebenbe, az erdélyi szászok egykori fővárosába látogatott, ahol a látványosan megfogyatkozott hazai német nemzeti közösség képviselőivel találkozott. /Németország már nem ellenzi NATO-tagságunkat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2002. március 21.
Lestyán Ferenc A boldog házasság felé /Gloria Nyomda, Kolozsvár/ című könyve a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium támogatásával jelent meg. Lestyán Ferenc hosszú lelkipásztor-évtizedei után, Marosvásárhelyen 37 évig volt plébános, amely idő alatt 7000 bérmálkozót és 9400 párt készített elő a házasságra. Szeretet és féltő aggodalom lengi át a könyv minden fejezetét. /Jakab László, Csíkszereda: Lestyán Ferenc A boldog házasság felé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./
2002. március 22.
Tiltakozott a Romániai Legionárius Mozgalom a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő szervezetek tevékenységét, az ilyen szimbólumok használatát, illetve az emberiség és a béke elleni cselekedetekben érintett személyek kultuszát betiltó sürgősségi kormányrendelet ellen. Serban Suru, a mozgalom vezetője kijelentette: a tervezett jogszabály ellentétes Románia alkotmányával és az emberi jogokat sérti. Suru hangsúlyozta: a nemzetközi zsidó szervezetek a második világháború áldozataiért kártérítést kértek, de nem tudták bebizonyítani azt, hogy Romániában zsidó áldozatok léteztek. Ezzel szemben ismert, hogy a második világháború után közreadták azon dokumentumok egy részét, amelyek bizonyítják: Románia mintegy 270 ezer zsidó kivégzéséért felelős. Ezek közül körülbelül 15–20 ezren 1941-ben, a jászvásári, dorohoi-i, bukaresti és más pogromok során vesztették életüket, a többieket pedig Odesszában, illetve a Transznyisztriában felállított lágerekben irtották ki. A tömeg-gyilkosságok nagy részét a román hadsereg végezte. /Tiltakoznak a legionáriusok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ A kormányon lévő román Szociáldemokrata Párt (PSD) történelmi súlyú lelkiismereti önvizsgálat elé került: az ország NATO-csatlakozása érdekében meg kell szabadulnia a Ceausescu-diktatúra hírhedt politikai rendőrségének azoktól az ügynökeitől, akiket 1989 vége óta mind a mai napig oltalmazott és megvédett - írta márc. 21-i kommentárjában a Cotidianul című napilap. /Románia—NATO. Securitate — le az ügynökökkel? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 22./
2002. március 22.
Márc. 18-án elnöki kegyelemet kapott Héjja Dezső, akit Ioan Aurel Agache milicista őrnagy 1989 december 22-én történt meglincselésének vádjával a román bíróságok börtönbüntetésre ítéltek. Az eseményről több román napilap büszkén hirdette címlapján, hogy Iliescu elnöki kegyelemben részesítette egy "forradalmi hős" gyilkosát. A több mint egy évtizede tartó perről nyilatkozott Héjja védőügyvédje, Frunda György szenátor. Az elhíresült Agache-ügyben elítélt öt kézdivásárhelyi személy közül Héjja Dezsőt és Reiner Antalt börtönbe zártak, Reiner ma is börtönbüntetését tölti, a többiek Magyarországon tartózkodnak. A bírósági ítélet igazságtalan. A bíróság öt embert elítélt, kiragadva őket abból a tömegből, amely 1989. dec. 22-én halálra ütlegelte az egykori milicista őrnagyot. Népharagról volt szó és nem etnikai gyilkosságról. Ioan Aurel Agache őrnagy még 1989 dec. 22-én is pisztollyal kezében próbálta védeni a Ceausescu-rendszert, de azelőtt is közismert volt agresszivitásáról, embereket bántalmazott, jogtalanul elkobzott javakat, egy fiatalembert öngyilkosságba kergetett, nőket zaklatott szexuálisan. Amikor az ítélet véglegessé vált, Frunda egyrészt személyi kegyelmet kért az államfőtől mindegyik elítélt - nyomatékkal a két bebörtönzött – javára. Héjja Dezsőt 2002. március 18-án szabadlábra helyezték. Ez pozitív lépésnek minősíthető. Héjja Dezső súlyos beteg, egyik lábára nem tud ráállni, többször műtötték, és újabb műtétek elé néz. A múlt évben a román bíróságok által hozott döntéseket Frunda megtámadta a Strassbourgi Bíróságon. Beadványát iktatták, tehát megindul a strassbourgi eljárás. Reiner Antal egészségi állapota is rossz, Funda az ő részére is megpróbálja kieszközölni az elnöki kegyelmet. Iliescu kegyelmi rendeletét sokan visszásnak minősítették, mert ugyanő 1991-ben post-mortem Forradalmi Hős címmel tüntette ki a kézdivásárhelyi milicistát, ezredesi rangra emelve őt. Frunda leszögezte: nem érthet egyet Agache őrnagy forradalmi hőssé nyilvánításával. /(Szász Attila): Nyilatkozik Héjja Dezső védőügyvédje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
2002. március 22.
Mircea Geoana külügyminiszter szerint a Moldovai Köztársaság hamarosan - április-május folyamán - fizetésképtelenné válik - írta márc. 21-i számában a Ziua című napilap. A Moldovai Köztársaság jelenlegi vezetői, a kommunisták nem tudták megoldani a Dnyeszteren túli terület problémáját, ellenségükké tették a besszarábiai ortodox vallásúakat, üldözni kezdték az ellenzéket, bonyolulttá tették a gagauz terület helyzetét és tovább súlyosbították a gazdasági válságot - mondta a külügyminiszter. Bukarest nem ért egyet azokkal a románellenes, diktatórikus kijelentésekkel, amelyekkel a moldovai vezetés az ország lakossága ellen fordul. Románia történelmi felelősséget visel a Moldovai Köztársasággal szemben. Történelmi szempontból felelősek vagyunk azért, hogy Moldova Európa irányába tartson - szögezte le Mircea Geoana. /Külügyi előrejelzés a moldovai válságról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./
2002. március 22.
A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének a zsidó közösségi értékek /kegyhelyek, sírkertek, rituális fürdők és mészárszékek, más ingó vagy ingatlan vagyontárgyak/ feletti tulajdonjogát szabályozó sürgősségi kormányrendeletet fogadott el márc. 21-én a kormány. A rendelet része annak a határozatcsomagnak, amelyet a kormány a vilniusi csoport országainak jövő heti bukaresti értekezlete előtt hoz az amerikai Zsidó Tanács nyomására. A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének a zsidó közösségi értékek– feletti tulajdonjogát szabályozó sürgősségi kormányrendeletet fogadott el tegnap a kormány. A zsidó kegyhelyeket részben vagy teljesen megrongáló személyek egy hónap és három év közötti szabadságvesztésre ítélhetők. A zsidó temetőkben történő sírgyalázást a sürgősségi kormányrendelet három évig terjedő börtönnel, illetve 250 millió lejig terjedő pénzbírsággal bünteti. /S. M. L. Védelmezik a zsidó temetőket. A kormány elfogadta a zsidó vagyont védő rendeletet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./
2002. március 22.
Andrei Marga, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektora a márc. 21-i sajtótájékoztatón kifejtette: a jelenlegi négyéves alapképzést három évre szeretnék csökkenteni, amelyet kétéves mesteri képzés követne. A hároméves alapképzést a piaci követelményeknek megfelelően alakítanák, amit a jelenlegi oktatási rendszer figyelmen kívül hagy. A másik alapvető baj a korai szakosodás, amely nem előnyös az elsőéves diákok számára. Ésszerűbb lenne, ha csak két-három év után választanának szakterületet — mondta. Az új elképzelés meghonosítása érdekében minisztériumi jóváhagyásra van szükség. Az egyetem vezetősége ajánlotta módosításokhoz szkeptikusan viszonyulnak Bukarestben — fejtette ki Marga. /B. T.: Későbbi szakosodást a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2002. március 22.
Orbán János Dénes /sz. Brassó, 1973. júl. 4./ magyar–angol szakot végzett a kolozsvári bölcsészkaron, ezt magiszteri (ugyanitt, irodalomkritikából), majd doktori (Szegeden, világirodalomból) tanulmányok követték. Jelenleg az Erdélyi Híradó Kiadó igazgatója. Több verseskötete, egy novelláskötete jelent meg, továbbá megírta a Méhes György-monográfiát /Bizalmas jelentés egy életműről (Méhes György-monográfia), Erdélyi Híradó, 2001./ Több díjat kapott: A Romániai Írók Szövetségének Debüt-díja (Bukarest, 1996), Sziveri János-díj (Budapest, 1996), Faludy György-díj (Szeged, 1999), Petőfi-díj (Budapest, 2000), Móricz Zsigmond-ösztöndíj (Budapest, 2000), Herder-ösztöndíj (Bécs, 2000) (Kertész Imre Herder-díjas író javaslatára), Tivoli-díj (Róma, 2000) (beválasztották a 12 legjobb 35 év alatti európai poéta közé) és most megkapta a József Attila-díjat. Orbán János leszögezte, hogy nem a transzszilván eszméket vallja, hanem egyetemes irodalomban gondolkodik. Míg Magyarországon és időnként külföldön sikert siker után aratott idehaza gyakran mellőzték. Az erdélyi sajtó nem akarta észrevenni, hogy egy nemzetközileg elismert fiatal irodalmi műhely virágzik itt, Kolozsvárott, az Előretolt Helyőrség, amely nemcsak az erdélyi, hanem a magyarországi irodalomszemléletre is nagy hatással volt, és van. Orbán János kollégáival együtt szeretnek egy jól működő kiadót és egy jól működő írószövetséget (az Erdélyi Magyar Írók Ligájára gondolok) megteremteni. /Szabó Csaba: Aki próféta lett saját világhazájában. A József Attila-díjas Orbán János Dénes. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2002. március 23.
Veres Emőd, az RMDSZ Ügyvezető elnöksége által létrehozott információs iroda munkatársa a népszámlálással kapcsolatos panaszokat, gondokat összefoglalta. Sokan érdeklődnek, hogyan járjanak el akkor, ha kettős állampolgárságuk van, illetve, ha külföldön tartózkodnak hosszabb ideje. Sokan panaszkodnak, hogy a biztosok nem kódoltak helyben. Azonban nem kötelező a helyszíni kódolás. Visszaélés viszont a ceruzás kitöltések esete. Veres szerint nem minden esetben a rosszindulat vagy a csalás szándéka a mozgatóok. Az ilyen esetekben a panasztevőnek célszerű írásban, pontos névvel és címmel beterjesztenie az RMDSZ területi irodájához észrevételét. Oda lehet hatni, hogy elrendeljék a megfelelő korrigálást. - Egyes tévé-állomások, lapok hírül adták, hogy számos roma, Moldvában pedig csángó vallja magát magyarnak. /(Gyarmath János): Baj van a ceruza körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
2002. március 23.
Egy Temesváron lakó idős hölgy jelezte: a számlálóbiztos ceruzával töltötte ki az etnikum-anyanyelv-vallás rovatokat a népszámlálási űrlapon. A hölgy kérte, hogy használjon golyóstollat, de a biztos ezt megtagadta és közölte, hogy felsőbb utasításra használja a ceruzát. A nénit sikerült megfélemlíteni – a biztos a nyomaték kedvéért egy polgárőr kíséretében jött – és aláírta a helyenként ceruzával kitöltött űrlapot. Halász Ferenc RMDSZ elnök szerint eddig 4-5 esetben jeleztek visszaéléseket Temes megyében, az eseteket jelentették az illetékes szerveknél. /(pataki): Temesváron is ceruzával írnak a számlálóbiztosok… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
2002. március 23.
A Romák Pártjának márc. 21-én tartott brassói sajtótájékoztatóján Gábor Tibor elnök elmondotta, bizonyítékokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy például Bodolán arra késztették a cigányokat, románoknak vallják magukat. Sok esetben ceruzával töltik ki az ívet. /(Tóásó Áron Zoltán): Népszámlálás 2002. Ha nehezen meghatározható az anyanyelv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
2002. március 23.
A következő tanévtől magyar nyelvű tanítóképzés indul a nagyváradi állami egyetemen - közölte márc. 22-én az MTI bukaresti irodájával Teodor Maghiar, az intézmény rektora. Teodor Maghiar elmondta, hogy az egyetem szenátusának erről szóló határozatát elküldték a minisztériumnak. A tervek szerint a 2002-2003-as tanévtől kezdve az intézmény keretében működő felsőfokú tanítóképzőben egy-egy magyar nyelvű szakot indítanak tanítók, illetve óvónők részére. A nagyváradi állami egyetemen jelenleg nincs magyar nyelvű oktatás. Maghiar arról nem kívánt nyilatkozni, hogy a tanítóképzés után terveznek-e más magyar nyelvű szakokat is indítani. A magyar nyelvű tanítóképzés azért is rendkívül fontos a Partiumban, mert a Nagyváradon működő magyar magánegyetem, a Partiumi Keresztény Egyetem, illetve jogelődje, a Sulyok István Főiskola nem kapta meg az akkreditálást a tanítóképző szakra. A magánegyetem terveit végleg ellehetetlenítette az, hogy a román oktatási minisztérium tavaly megvonta a pedagógusképzés jogát a Romániában működő felsőfokú magánoktatási intézményektől. Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett rá, hogy a Sulyok István Főiskolán végzett pedagógusok diplomáját államilag nem ismerték el. Emiatt az ilyen diplomával rendelkező végzősöket csak helyettesítőkként lehetett alkalmazni ideiglenes jelleggel. Ez nagy anyagi és szakmai hátránnyal járt a végzősökre és az érintett magyar tannyelvű iskolákra nézve. /Magyar nyelvű tanítóképzés Nagyváradon . = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 23./
2002. március 23.
Márc. 7-én Maroshévíz bejáratainál is elhelyezték a kétnyelvű helységtáblákat, azonban öt nap múlva, márc. 12-re eltűntek a kétnyelvű helységnévtáblák. /(gál): Öröm és üröm Maroshévízen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
2002. március 23.
A nagyváradi római katolikus egyházmegye szobrot állít vértanú püspökének dr. Bogdánffy Szilárdnak, akit titokban szenteltek fel pappá és akit 1949-ben letartóztattak a román hatóságok. A püspök a nagyenyedi börtönben halt meg 1953-ban. A nagytudású tanár főpap sírjának nyoma sem maradt. A bazilika kertjében állítják fel a szobrot, a tervek szerint október 3-án, amikor 49 esztendeje lesz annak, hogy a püspök eltávozott. Az egyházmegye kérte dr. Bogdánffy Szilárd boldoggá avatását a Vatikántól, a kérelem a szentté avatásokkal foglalkozó testület elbírálására és a szentatya jóváhagyására vár. A bronz mellszobor elkészítésére egy ifjú képzőművészt, Harmath Istvánt kérték fel, akinek Sepsiszentgyörgyön már van egy köztéri alkotása, mégpedig sárkányölő Szent György egészalakos szobra és pályázaton nyerte meg Márton Áron püspök mellszobrának elkészítését. /(balla) Szobrot állítanak a vértanú püspöknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
2002. március 23.
Márc. 18-án Frunda György szenátor részt vett az ET Jogi bizottságának párizsi ülésén, amelynek napirendjén szerepelt a bruxellesi tartomány francia kisebbségének az a kérése, hogy anyanyelvét használhassa a helyi közigazgatásban. A belga törvények pontosan előírják az egyes tartományokban használható hivatalos nyelveket (ez egyes tartományokban a francia, másokban a flamand). A francia kisebbség kérését csakis a belga törvények módosításával lehetne teljesíteni. Frunda György szenátor javasolta, hogy Belgium – Franciaország mellett az egyedüli ország, amely még nem ratifikálta a Kisebbségvédelmi Keretegyezményt – minél előbb ratifikálja az Európai Emberjogi Egyezmény 12. pontját, valamint a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját. A Bizottság elfogadta az RMDSZ szenátorának javaslatát tartalmazó zárójelentést. - Erik Jürgens, aki a státusztörvényről ír jelentéstervezetet, levélben kérte az ET Jogi Bizottságát, hogy ne látogasson Romániába, és hogy a Budapesten és Pozsonyban szerzett tapasztalatok alapján, az áprilisi ülésszakon mutassa be jelentéstervezetét. Frunda György szenátor javasolta, hogy Erik Jürgens látogasson el Bukarestbe és Belgrádba is, és jelentéstervezetében tüntesse fel azt a megoldást, amelyet a román és magyar kormány között létrejött megállapodás jelent, és térjen ki az RMDSZ-nek a kétoldali megállapodás létrejöttében játszott pozitív szerepvállalására. A szenátor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem lehet a jelentést úgy előterjeszteni, hogy előzőleg ne hallgassák meg az érintett kisebbségeket, valamint azokat, akik közvetlenül érdekeltek a kérdés megoldásában. /Frunda szenátor az ET Jogi bizottságának párizsi ülésén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
2002. március 23.
A Romániai Képzőművészek Szövetségének temesvári fiókszervezete közgyűlésén jelentős szavazattöbbséggel Szekernyés János műkritikust választotta meg a szövetség elnökének. Szekernyés János ismert helytörténeti kutató, több, Temesvárról szóló könyv szerzője, jelentős zene- és színháztörténeti tanulmány publikálója, a hatvanas évek végétől állandó jelleggel írt képzőművészeti tárgyú tanulmányokat és cikkeket. Forrásértékűek a két világháború közötti, illetve a közelmúltban élt magyar művészeket bemutató írásai. A szövetség a művészek szakmai-érdekvédelmi szervezete, de gazdasági feladatokat is vállal, szakszervezetként is működik. Szekernyés János úgy érzi, hogy Bukarest után a legerősebb művészközösség bizalma kitartó munkára kötelezi. /Kurkó Irén: Műkritikus a temesvári képzőművészek szövetségének élén. Szekernyés János új feladatok előtt. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23./
2002. március 23.
Márc. 15. alkalmából Budapesten Rockenbauer Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának tárcavezetője Erkel Ferenc-díjjal kitüntette ki Csíky Boldizsár marosvásárhelyi zeneszerzőt. Csíky Boldizsár legutóbbi zenei jellegű kitüntetést, a Bartók- Pásztory-díjat 1986-ban kapta az ugyancsak magyarországi Berzsenyi-díjjal már nem a zeneszerzői munkásságát jutalmazták, inkább a Kemény Zsigmond Társaságnál végzett munkáját. Az Erkel-díjat viszont kimondottan zeneszerzőknek adják. Csíky Boldizsár elmondta: létezett egy erdélyi zeneszerzői iskola, ebbe néhány magyar zeneszerző révén Bukarest is bekapcsolódott. Ez ma már nem létezik. Az idősebb generáció kihalt, a középgeneráció máshol kereste az érvényesülést. A kolozsvári zeneakadémia szenátusa elutasítja a magyar fakultás létrehozását, bár nagy százalékban tanulnak ott magyar diákok. Ezért nincs zeneszerzői utánpótlás. Csíky Boldizsár vezeti a Kemény Zsigmond Társaságot, más közéleti szerepeket is betölt. Kevesen maradtunk sok mindenre, magyarázta. /N. M. K.: Beszélgetés az Erkel Ferenc-díjas Csíky Boldizsárral. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./
2002. március 25.
A román kormány márc. 22-én nyilvánosságra hozott sürgősségi rendelettel tiltotta meg a fasiszta és fajgyűlölő jellegű szervezetek létrehozását, az ilyen szervezetek jelképeinek használatát, illetve a béke és az emberiség elleni bűncselekmények miatt elítélt személyek emlékének dicsőítését. Ide kell sorolni azokat a szervezeteket is, amelyek az alkotmányos rend és a demokratikus intézmények erőszakos megdöntésére ösztönöznek, illetve szélsőséges nacionalizmust hirdetnek. Az ilyen szervezetek, pártok, politikai mozgalmak, alapítványok, gazdasági társaságok létrehozói 5 évtől 15 évig terjedő börtönnel és egyes jogaik elvesztésével büntethetők. Hasonló büntetés szabható ki azokra a személyekre, akik csatlakoznak az ilyen szervezetekhez, vagy bármilyen formában támogatják azokat. A rendelet szerint a béke és az emberiség elleni bűncselekményt követtek el azok a személyek, akiket román vagy külföldi bíróság ilyen váddal elítélt. Ide tartoznak a nemzetközi bíróság által háborús bűnök miatt elítélt személyek is. Az ilyen személyekről tilos utcákat és köztereket elnevezni, nekik közterületen szobrot, emléktáblát állítani, illetve fenntartani. A tilalom megszegői 6 hónaptól 5 évig terjedő börtönnel, illetve pénzbüntetéssel sújthatók. A sürgősségi kormányrendelet külön kimondja, hogy hasonló büntetéssel sújthatók azok, akik nyilvánosan kétségbe vonják, vagy tagadják a holokausztot, illetve annak következményeit. /A NATO-csatlakozás reményében. Kormányhatározat a fajgyűlölet és a szélsőségek ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
2002. március 25.
Birtalan Ákos képviselő, a Polgári szárny tagja az Erdélyi Napló hetilapnak adott interjújában arról beszélt, hogy a jelenleg többségben levő kollégák egy olyan viselkedési kódexet akarnak kikényszeríteni, amely leszűkítené a képviselők megnyilvánulási terét a lehető legminimálisabb szintre. Erről kérdezte Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője Kelemen Attilát, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét. Kelemen beszámolt arról, hogy Márton Árpád képviselő javasolta: bizonyos esetekben erősítsék meg a frakciófegyelmet, hogy bizonyos elemi szabályokat betartsanak. /(Gyarmath János): Viselkedési kódexről, ami nincs. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
2002. március 25.
A budapesti székhelyű (Nagymező utca 14.) Határok Nélkül Iroda nemzetközi kertészeti konferenciasorozatot szervezett. A negyedik konferenciát márc. 23-án tartották meg Nyárádszeredán, a művelődési házban, mert Nyárádszereda az erdélyi magyar nyelvű kertészeti oktatás központja. Néhány éve itt működik a magyarországi Szent István Egyetem kihelyezett kertészeti tagozata, amelynek dékánja dr. Jakab Sámuel. A konferenciasorozat célja, hogy a magyarországi mezőgazdasági, kertészeti cégeket, vállalkozókat összehozzák a határon túli magyar szakemberekkel. /Kertészet - határok nélkül. "Varázsoljuk virágos kertté Erdélyt!". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
