Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19337 találat lapozás: 1-30 ... 16231-16260 | 16261-16290 | 16291-16320 ... 19321-19337
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2002. március 5.

A Magyar Iparszövetség Oktatási Központjának mára az anyaország legnagyobb magánoktatási hálózatává nőtte ki magát. Dr. Kiss István főigazgató elhatározta: lépni kell Erdély felé. Ennek eredményeképpen az elmúlt héten dr. Kiss István aláírta az első együttműködési szerződéseket. Székelyudvarhelyen a Spiru Haret Iskolaközpont igazgatónőjével, Erdős Ildikóval jutottak egyezségre. A Magyarországról érkező segítség abban áll, hogy - minimális részesedésért - a MIOK teljes programokat, know-how-t, vizsgaanyagot, oktatási segédeszközöket hoz az erdélyi partnereknek, és besegít az oktatók tudásának tökéletesítésébe. MIOK-támogatással egyelőre Udvarhelyen a következő szakmákat oktatják majd a MIOK programja szerint: virágkötés, szőnyegszövés, falusi vendéglátás, épületszigetelés, épületkarbantartás. Csíkszeredában a Laguna Kft. tulajdonosaival, Fülöp Árpáddal és Gidró Évával írt alá szerződést a MIOK, ott pincérek, szakácsok, bolti eladók, ácsok, kőművesek képzése kezdődik el. Mindkét helyszínre a MIOK számítógép-parkot is telepít. /Máthé Éva: Ígéretes együttműködés. Beindult a MIOK Erdély- programja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

2002. március 5.

Demeter András István egy évtizeddel ezelőtt fiatal színészként szerződött Temesvárra. Egy évre rá megnyerte a Csiky Gergely Színház igazgatói tisztségéért kiírt pályázatot. Akkoriban ő volt Románia legfiatalabb színidirektora. Demeter András István eredményes színházigazgató, Demeter András, a színész pedig március 15-én a budapesti Nemzeti Színház avató előadásán lép fel, Madách Imre: Az ember tragédiája több szerepében. Elmondta, hogy színházigazgatóként legfontosabb célja volt, hogy visszahozza a temesvári Csiky Gergely Színházat a kortárs romániai magyar színművészet élvonalába. A színházban román rendezőket hívott, szerencsésnek tartja ezt az együttműködést. Sokan azt kérik számon a Csiky Gergely társulattól, hogy kevés magyar klasszikus darabot játszik, vetette fel az újságíró. Szerinte a színház nem attól magyar színház, hogy csak magyar címeket játszik, hanem attól, hogy magyarul beszélve eleve magyar értékeket képvisel. Szerinte: "Annál nincs fantasztikusabb dolog, mint más kultúrák értékeit magyarul szólaltatni meg, gazdagítva ezzel a magyar kultúrát!" - Temesváron az előadások gyakran foghíjas házzal, üres széksorokkal mennek. Mi ennek az oka? – kérdezte az újságíró. Demeter szerint a színházra rá kell nevelni az embereket. Budapestre, Az ember tragédiája előadására Erdélyből két színészt hívtak meg, , Demeter Andrást és Balázs Attilát. Balázs Attila egyéb irányú elfoglaltságai miatt nem tudott igennel válaszolni, ő viszont megtisztelőnek érezte a meghívást. A Balázs Attila által el nem vállalt szerepeket Barabás Botond játssza, egy vásárhelyi főiskolás fiatal. /Pataki Zoltán: Tíz év a temesvári világot jelentő deszkákon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5.folyt. márc. 6./

2002. március 5.

Majd másfél évtizedes kihagyás után a közönség régi kedvence, Soós Angéla március 7-én a szatmárnémeti Játékszínben lép színpadra a Bessenyei István által rendezett Tennessee Williams: Beszélj, mint az eső... című egyfelvonásosában, partnere Vándor András lesz. /Soós Angéla ismét a színpadon! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

2002. március 5.

Márc. 2-án Nagyváradon bemutatták a Váradykon című, három nagyváradi költő-generációt, 22 poétát felvonultató versantológiát. A versantológia kiadását szorgalmazó nagyváradi Ady Társaság nevében Tavaszi Hajnal köszöntötte az egybegyűlteket, mivel Dr. Indig Ottó elnök betegsége miatt nem lehetett jelen a bemutatón. A kötetet szerkesztő költőtárs, Gittai István szerint jó versekből könnyű volt az antológia összeállítása. A könyvbemutatón eladott példányok árát egy hamarosan megjelenő hiánytpótló kulturális folyóirat létrehozására ajánlották fel a költők. A lap címe: Várad. Az Ady Társaság munkájáról beszélő Tavaszi Hajnal elmondta, hogy sikerült megvásárolniuk Horváth Imre hagyatékát, továbbá a Kanonok soron emlékszobát nyitottak a költőnek. /(Balla Tünde): Váradykon - 22 váradi költő egy kötetben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

2002. március 5.

Huszonöt évvel ezelőtt, 1977. márc. 4-én földrengés volt Bukarestben, az ország történelmének legpusztítóbb földrengése rázta meg Románia délkeleti részét, de lökéshullámai még székelyföldi épületeket is megrongáltak. Bukarestben pillanatok alatt romhalmazzá vált mintegy másfél tucat 10–12 emeletes lakóház, további másfél tucat öreg épület, többnyire lakóház is összedőlt. Épületek, lakások ezrei megrongálódtak. Vasúti pályák és pályaudvari berendezések rongálódtak meg. Mintegy 1500 ember halt meg, több mint tízezer személy pedig megsebesült a földrengéskor. /Huszonöt évvel ezelőtt ... Románia legpusztítóbb földrengése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5/

2002. március 6.

Márc. 5-én Pozsonyba látogatott Mircea Geoana román külügyminiszter, szlovák kollégájával, Eduard Kukannal tárgyalt, a magyar kedvezménytörvényt érintő kérdésekről is szó esett. A találkozót követő sajtóértekezleten Geoana csupán annyit mondott: e tekintetben Bukarest a többi érintett országhoz viszonyítva előnyös helyzetben van, mert Romániában az idén nem lesznek választások. A román diplomácia vezetője egyszersmind annak a reményének adott hangot, hogy Pozsony és Budapest az európaiság szellemében fogant megoldást talál a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos problémára. /Geoana Pozsonyban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/

2002. március 6.

Az amerikai külügyminisztérium által az emberi jogok romániai tiszteletben tartásáról 2001-ben készített, márc. 5-én nyilvánosságra hozott jelentés szerint Románia további eredményeket ér el ezen a területen - áll az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének közleményében. A jelentés szerint Romániában szilárd demokrácia van, az ország az elmúlt évben új kormányt választott szabad és korrekt választások révén. A román kormány általában tiszteletben tartja az emberi jogokat. Az országban szabad és erőteljes sajtó működik, a román dolgozóknak pedig biztos jogaik vannak, szakszervezeteket alakíthatnak és sztrájkot kezdhetnek. A jelentés kiemeli, hogy 2001-ben előrelépés történt a kisebbségi jogok területén: "Az RMDSZ–SZDP együttműködés hozzájárult ahhoz, hogy a parlament márciusban elfogadja a helyhatósági törvényt, amely lehetővé teszi az anyanyelv közigazgatásbeli használatát azokban a térségekben, ahol a kisebbség számaránya meghaladja az össznépesség 20 százalékát". Noha voltak bizonyos incidensek, néhány roma nemzetiségű személy diszkriminációja miatt, a jelentés szerint pozitív események is történtek 2001-ben. "Áprilisban meghirdették egy, a roma közösség helyzetének javítását célzó nemzeti stratégia beindítását, amelyet a kormányfő is támogat, a stratégia megvalósítására létrehozott testület pedig az elmúlt év során több alkalommal is összeült. A minisztériumok, a prefektúrák, több polgármesteri hivatal és megyei intézmény roma szakértőket alkalmaztak", áll a jelentésben. A román kormány 2001-ben elfogadta a nemi, kisebbségi vagy felekezeti alapon történő diszkriminációról szóló törvénycsomagot is. Románia előrelépést tett az emberkereskedelem elleni harc terén is, 2001-ben elfogadott egy sor erre vonatkozó jogszabályt - fogalmaz a jelentés. /Amerikai csillagos tízes Romániának emberi jogból. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/

2002. március 6.

Az eurorégiós együttműködési stratégia volt a témája a Temes Megyei Tanács régiós együttműködéssel foglalkozó bizottsága ülésének. A résztvevők a Duna-Maros- Körös-Tisza Eurorégió román megyéi - Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény - számára dolgoztak ki közös stratégiát eurorégiós viszonylatban. A négy román megyének egységes régióként kell fellépnie, amikor európai pénzeket akarnak megpályázni, a magyar és a jugoszláv partnerekkel közösen. A DKMT Eurorégión belül a legjobb és leggyümölcsözőbb Temes és Csongrád megye kapcsolata: a felek háromhavonta találkoznak az együttműködés időszerű problémái megvitatása céljából. /(Pataki Zoltán): Eurorégiós együttműködési stratégia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

2002. március 6.

Murvai Olga a nyelvtudományok doktora, stilisztikaprofesszor a Bukaresti Tudományegyetemen, Széchenyi-ösztöndíjas a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen, számos szakmonográfia, szótár, tankönyv szerzője most két kézikönyvvel jelentkezett: Magyar–román kifejezések szótára, illetve Dictionar roman–maghiar de expresii (megjelent a magyarországi Sprinter Publisher Könyvkiadó Goldfish Dictionaries sorozatában). A két szótár felsorakoztatja a címszavakat, majd azokat a szólásszerű kifejezéseket, frazeológiai egységeket, amelyekben előfordulnak és tartalmi megfelelőjüket (vagy többet is) a másik nyelven. /Barabás István: Mikor óvakodjunk az édes masszától? Murvai Olga szótárainak margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

2002. március 6.

A teljes enyészet előtti utolsó pillanatban sikerült összegyűjteni, megörökíteni és könyvecske formájában kiadni a Belényes környéki magyar falvak temetőinek jellegzetes népművészetét. A legszebb fejfákat lefényképező, lerajzoló Miklós János belényesi tanár, segítő leánya, Miklós Annamária és a kutatásban mindvégig jeleskedő Ferkő Jenő erdészmérnök feltérképeztek nyolc települést. A Kárpátok Eurórégióért Alapítvány támogatásával a Nagyváradi Zöld Csoport Kiadó gondozásában napvilágot látott e síremlékek katalógusa, méghozzá két nyelven, mert a belényesi magyar szórványban élő románság temetkezési szokásait is számba vették. /(Balla Tünde): Temetőink népművészete Belényes környékén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

2002. március 7.

A magyar igazolvány átvételével felhatalmazhatnak más személyt is, két tanú jelenlétében az RMDSZ irodákban. A felhatalmazáshoz típusnyomtatványt kell kitölteni, amely az RMDSZ–székházban és általában az infóirodákban beszerezhetők. Ez a hír hatalmas könnyítés az erdélyi magyarságnak, és bizonyára meg fogja sokszorozni a magyar igazolványt igénylők számát, hiszen a legtöbben azért mondtak le igényléséről, mert nem tudják előteremteni az anyagiakat a magyarországi utazáshoz, az igazolvány személyes átvételéhez. /(Gál Éva Emese): Megbízott is átveheti a magyar igazolványt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

2002. március 7.

Márc. 2-án Nagyváradon az Ady Endre Középiskolában ünnepelték, hogy 12 éves a városban a táncházmozgalom. A gyermekeknek gyermektáncházat szerveztek, majd a táncházgálát Bihar megye ifjú és felnőtt népi táncegyütteseire építve szervezték meg. /(balla): 12 éves nagyváradi táncházmozgalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

2002. március 8.

Az RMDSZ márc. 7-i bukaresti sajtótájékoztatóján bemutatták a Szövetség alkotmánymódosítási javaslatait, amelyeket az Iliescu államfővel folytatott márc. 7-i megbeszélésen is részleteztek. Az RMDSZ szerint az alkotmánymódosítás során az alaptörvény szövegéből törölni kell a "nemzetállam" kifejezést, újra kell fogalmazni a szuverenitás-elvet, világosan külön kell választani a parlament két házának hatáskörét, szélesíteni kell a helyi autonómiát és előírásokat kell bevezetni a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatban. Az RMDSZ kéri, hogy az alaptörvénybe kerüljön be a hatalom tagolásának elve: a képviselőház legyen a fő törvényhozó szerv, a szenátusnak külpolitikai és nemzetbiztonsági hatásköre legyen, alakíthasson vizsgálóbizottságokat és szűnjön meg a két ház közti közvetítés procedúrája. A szövetség javasolja a prefektusi intézmény megszüntetését is. Az államfőt a parlament válassza, a kormányfőnek pedig szélesebb hatásköre legyen. Az RMDSZ javasolja annak az alkotmányos előírásnak az eltörlését is, melynek alapján a kormány sürgősségi rendeleteket bocsáthat ki. A szövetség javasolja, hogy az alaptörvény erősítse meg a népügyvéd és az alkotmánybíróság hatáskörét, az alkotmányban pedig létezzen egy alfejezet, amely biztosítsa az anyanyelvhasználat igazságszolgáltatásbeli használatának lehetőségét azokban a térségekben, ahol a kisebbségi lakosság számaránya meghaladja a 20 százalékot. Iliescu elnök az eszmecserén pozitívan ítélte meg a kormányzópárt és az RMDSZ együttműködését./RMDSZ-alkotmánymódosító indítványok. A szövetség Iliescunak is bemutatta elképzeléseit. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

2002. március 8.

A sepsiszentgyörgyi Reform Tömörülés nyilatkozatot adott ki: "nem ért egyet azzal, hogy választott tisztségek politikai alku tárgyát képezzék, mert ez a háromszéki magyar választópolgár akarat- érvényesítésének mellőzését jelentené." Ugyanis a megyei tanács egyik alelnöki széke megürült György Zsolt alelnök lemondásával, és Albert Álmos területi elnök nyilatkozata szerint az RMDSZ nem tartja kizártnak, az alelnöki szék felcserélését jónéhány igazgatói székre. A sepsiszentgyörgyi RT indokoltnak tartja "a két háromszéki területi szervezet küldöttgyűléseinek összehívását annak érdekében, hogy az RMDSZ–Szociáldemokrata Párt megyei protokolluma tartalmát megvitassák." /(éltes): Választott tisztség és alku!? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2002. március 8.

Pataki Júlia, az RMDSZ bukaresti képviselője a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy a parlamentben az egészségügyi szakbizottság tagja, valamint az európai integrációs szakbizottságé. Az integrációs szakbizottságon belül újraalakult az esélyegyenlőség albizottság, amelynek ebben az évben ő a vezetője. Az albizottság az esélyegyenlőséget érintő törvénytervezetek véleményezésével foglalkozik. A diszkriminációellenes törvény alapján tilos úgy meghirdetni az állást, hogy bizonyos korúak ki vannak zárva. Ugyanakkor a parlament a diszkriminációellenes törvénybe nem vitte be azt, hogy alkalmazáskor az életkor meghatározó, döntő lehet-e vagy sem; tehát e jogszabály a kor szerinti diszkriminációt nem bünteti. Az esélyegyenlőség albizottság hivatalos bemutatását márc. 6-án tartják egy országos konferencia keretén belül. /Zsehránszky István: A nőknek sikerülhet? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2002. március 8.

Nem első alkalommal intézett sajtótámadást az RMDSZ és magyar közösség ellen a zilahi volt pártlap, jelenleg "független napilap". A márc. 6-i számában a cím is jellemző: "Az 1977. március 4-i földrengés után / Újabb földrengés Romániában: a PSD és az RMDSZ politikai protokolluma". Anélkül, hogy a gyanútlan újságolvasó ismerné a protokollum szövegét, a szerző kijelentette: a 9. pont hazaárulásként kerül be a történelembe. Legfőbb fájdalma a szerzőnek, hogy a helyi és központi döntéshozatalban részarányos képviselethez juthat az RMDSZ. /Fejér László: Kik alatt reng a föld? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2002. március 8.

Rendkívüli esemény történt: március 3-án magyar történésznek is alkalma nyílott román tévéműsorban véleményt mondani a múlt vitatott kérdéseiről. A bukaresti Humanitas Ungurii címen román nyelven adta ki Paul Lendvay bécsi magyar közíró könyvét, erről szólt Cristian Tabara, a Pro TV népszerű sztárjának szokásos vasárnapi rovata. A ProTV Demény Lajos akadémikust, Kereskényi Sándor szenátort és Bogdan Murgescu tudományos kutatót hívta meg a beszélgetésre. Demény Lajosnak alkalma nyílott egy román tévéműsorban román közhelyeket, legendákat szertefoszlatni. Ezt ugyan a maguk háza táján megtették egynémely kiátkozott román tudósok is, mint például Lucian Boia, Giurescu, Constantiniu professzorok, de objektív szemléletű könyveik csak egy szűk értelmiségi réteghez jutottak el. Mi az igazság a Hunyadiak román származásáról? Demény: Mátyás király édesanyját Szilágyi Erzsébetnek hívták. Mi az igazság, hogy erdélyi románok csak jobbágyok lehettek. Demény: nem igaz, mert közülük is kerültek ki nemesek, politikusok, neves értelmiségiek. Demény: egyetlen épeszű magyar sem képzeli már határmódosítással megváltoztatni a múltat. Erdélyt egyébként hétmillió románnal együtt kellene a tízmilliós Magyarországhoz csatolni. A műsor kritikus pontja természetesen a dák–román kontinuitás volt. Demény Lajos: nem azon kell rágódni, ki volt itt előbb, hanem bemutatni a dokumentumokat, régészeti leleteket, a demográfiai, nyelvészeti, antropológiai érveket, és ezáltal kiiktatni a kliséket. Erdély népessége a honfoglalás idején... Itt a felvétel montírozói elvágták a képet és a hangot, hogy a műsor beilleszkedjék az egy órába. Csak a későbbiekben sikerült Demény Lajosnak némely utalásokat tenni tévhitekre, rossz beidegződésekre, veszélyekre. A középkorban nem nemzetek, hanem vallások és rendek voltak, tehát Hunyadi János nem magyarokat, románokat vagy szerbeket védelmezett, hanem a keresztény világot. A másik nagy veszély, amire Demény figyelmeztette a történészeket: társadalmi konfliktusokból ne gyártsanak nemzeti felszabadítási harcot. /Barabás István: Magyarok nyilai román képernyőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2002. március 8.

Öt évvel ezelőtt, 1997 márciusában sugárzott első ízben közös műsort a Temesvári Rádió és a Magyar Rádió Szegedi Stúdiója. Az Európa Hullámhosszán című eurorégiós rádióműsor ötödik születésnapját Temesváron ünnepelték. A közös, kétnyelvű (magyar és román) műsornak időközben elkészült a szerb változata is, a Szabadkai Rádió közreműködésével, így gyakorlatilag a Duna- Maros-Körös-Tisza Eurorégió egész lakosságához szól. /(Pataki Zoltán): Európa Hullámhosszán - Pe undele Europei - Na talasima Evrope. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2002. március 9.

Március elején a Román Rádió bukaresti kisebbségi szerkesztőségében átszervezés történt. Ennek eredményeképpen a magyar és a német nyelvű szerkesztőség önálló szervezeti egységgé vált. A magyar szerkesztőség vezetője Vincze Lóránt, aki irányítja és összehangolja a magyar nyelvű adás műsorait. Szintén ő látja el a szerkesztőség kül- és belföldi képviseletét. /Önálló nemzetiségi rádióstúdió. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./

2002. március 9.

Márc. 2-án zarándokhely lett Nagyszalonta, az anyaországból, Erdélyből érkeztek a 185 éve, 1817-ben e napon született nagy magyar költőnek adózni, verseit szavalva. A hetedik Arany János Nemzetközi Szavalóversenyen résztvevőket Tódor Albert polgármester köszöntötte. Nagy-György József, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke beszélt arról, hogy pár hete az általános iskolát, amelynek helyén Arany hajdani öreg iskolája állt, a költőről nevezték el, és Zilahy Lajos nevét kapta a város kultúrotthona. A mostani jubileumra az egyesület Arany Koszorú címmel irodalmi folyóiratot adott ki. A megjelentek megkoszorúzták az emlékhelyeket: az Arany portán álló házon az emléktáblát, majd a nagyszalontai születésű Kossuth-díjas magyar szobrászművész Kiss István 1992-ben felavatott Arany János szobrát. Dánielisz Endre, a helyi Arany János Művelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke ismertette a költő életútját A városközpontbeli park mint egy nemzeti panteon, a városka igazi büszkesége, benne Kossuth Lajos és Bocskai István fejedelem bronzszobra, Arany János monumentális mását, Zilahy Lajos, Sinka István és Kulin György busztja koszorúzza. Nagyszalontán százméteres körzetben van Arany, a Sinka és a Zilahy szülőháza. /Balla Tünde: Arany János ünnepségek. Pár napra a magyar nyelv, a míves beszéd fővárosa lett Nagyszalonta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

2002. március 11.

A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH), mely a magyar vállalkozók külföldi befektetéseit és kereskedelmi kapcsolatait hivatott támogatni több irodát nyit Romániában. Nevesen a bukaresti központ mellett Kolozsváron, Temesváron, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Szatmárnémetiben. Az ITDH tevékenységére jellemző, hogy közreműködésével csak 2000-ben közel egymilliárd euró zöldmezős beruházásra hoztak döntést, melynek nyomán 14 ezer új munkahely létesült. Szatmárnémetiben az iroda megnyitásában nem kis szerepe van Pécsi Ferenc parlamenti képviselőnek, a szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület elnökének, aki a Fórum székhelyén biztosított helyet az irodának. /Megnyitotta szatmári irodáját a budapesti ITDH. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

2002. március 11.

Március 19-én este, a magyarságot ért támadás évfordulóján Marosvásárhelyen egyre kevesebb gyertya kerül az ablakokba. "Jól van az úgy, hogy mi, többiek immár a jövőbe tekintünk." – írta Ferencz L. Imre.A kormányzó SZDP és az RMDSZ idei együttműködési megállapodásának sarkalatos pontja a marosvásárhelyi tanügyi intézetek sorsa. Bálint István, a Bolyai Líceum igazgatója tájékoztatott: a magyar tagozaton nyolcszáz diák tanul, a románon négyszáz. A tanárok létszáma 30 a román és körülbelül nyolcvan a magyar tagozaton. /(Ferencz L. Imre): A Bolyai Farkas Líceumban. Kormányrendeletre várnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

2002. március 11.

Lejárt le a határidő, a kétnyelvű táblákat ki kellett volna helyezni. Marosvásárhelyen eddig háromnyelvű táblák virítottak: fent nagy betűkkel a román, alatta kisebbekkel a magyar és német megnevezés. Most a városgazda "egynyelvűsített": eltűnt a magyar és német felirat. Még mindig kizárólag román nyelvű felirat van a kormányhivatal, a megyei tanács épületén, a kultúrpalotán, az iskolákon, a többi hivatalon, sőt a legtöbb utcán is. /Máthé Éva: Eltűnt a magyar és német felirat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

2002. március 11.

Márc. 7-én Szatmárnémetiben a premieren a színház társulatának két alapítótagjának tapsolt a közönség, Soós Angélának és Vándor Andrásnak. Bessenyei István Tennessee Williams: Beszélj, mint az eső, hadd hallgassalak című egyfelvonásosát vitte színre a két művésszel. Az előadás második része a meglepetés a közönség számára: kötetlen beszélgetés a művészekkel pályafutásukról, a színházalapításról, az első szatmári társulatról. A nézőtéren helyet foglaló színművészek, köztük Ács Alajos és Diószegi Iván hangulatos történetetekkel hozakodtak elő. András Gyula színművész Harag Györggyel párhuzamosan a színház korábbi vezetőjét, Parászka Miklóst méltatta. /Dancs Artúr: Köszönjük a Színházat és az 50 évet! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

2002. március 12.

Márc. 11-én a legtöbb iskolában nem tartottak órát, a pedagógusok szakszervezetei - ezúttal egységesen - sztrájkoltak. Az okok több éve ugyanazok: alacsony bérek, a kollektív munkaszerződés be nem tartása. Ezúttal ezek mellett az élelmiszerjegyek kapcsán váltak elégedetlenné a tanügyiek. A kormány, előzetes ígéretei ellenére, a beígért havi 10 élelmiszerjegy helyett 5 százalékos béremeléssel próbálja leszerelni a szakszervezeteket. Ezután jött a vidéken tanítók részére megállapított pótlék kormányrendelet általi jelentős megnyirbálása. Az elmúlt években többször is sor került a tiltakozásukra - volt sztrájk, kivonulás, tüntetés Bukarestben, de nem használt. A tanügyminiszter ezúttal is kijelentette: "alkalmatlannak" találja a sztrájkot és bízik a pedagógusok bölcsességében. /Befagyasztják a tanévet? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./

2002. március 12.

A Magyar Ifjúsági Tanács, a MIT nyilatkozatot adott ki, miszerint az RMDSZ szövetségi elnöki hivatalából irányítják azt a szervezett akciót, amelynek célja az erdélyi önszerveződő ifjúsági közösségek, szervezetek helyzetének ellehetetlenítése és a Magyar Ifjúsági Tanács megsemmisítése. Az RMDSZ csúcsvezetősége nem tudja elfogadni, hogy a MIT a Szövetségen kívül eredményesen működik, ezért Asztalos Csaba által, aki Markó Béla elnök jogtanácsosa, előbb bejegyeztette a bukaresti elnöki hivatal címére az Itthon, fiatalon mozgalmat, majd február 14-én ugyanerre a címre megkezdte a MIT bejegyzését. - Az RMDSZ, átcsoportosítva az Itthon, fiatalon mozgalmat, létrehozza a MIÉRT-et (Magyar Ifjúsági Értekezlet), amely országos ernyőszervezet szerepét tölti majd be a MIT ellenében. Történik mindez miközben a MIT a népszámlálás, a fiatalok hazai érvényesülése, az ifjúság szakmai fejlődése, a nemzeti öntudat megerősítése és a partnerkeresés kérdéseivel foglalkozik. /Jakab István MIT-elnök: MIT-nyilatkozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 12./

2002. március 12.

Egy szilágycsehi olvasó számolt be egy megdöbbentő esetről. Egy magyar fiatalember szívbetegen vonult be katonának. Nem vették figyelembe betegségét, s Krassó- Szörény megyébe kerülve nagyon csúnyán bántak vele. Ő volt ott az egyedüli magyar. Megrakott targoncát cipeltettek föl vele a dombon, s amikor megállt pihenni, mert fulladozott, csúfolkodtak vele. A szülők kérték a fiuk közelebbre helyezését, de úgy látszik, nem volt pénzük ezt elrendezni. A fiú többször összeesett a katonai szolgálat alatt, de ráfogták, hogy csak szimulál. Egy alkalommal aztán bekerült Temesvárra, a katonai kórházba. Később kiderült, hogy az itteni orvos már akkor látott valami daganatot a tüdő és a szív között, de elhallgatta, a fiút visszaküldte a katonasághoz, ahol tovább folytatta a szolgálatot. A betegség hirtelen súlyosbodni kezdett, a fiú bekerült a bukaresti katonai kórházba, akkor értesítették a szüleit. Rosszindulatú daganatot állapítottak meg a tüdő és a szív között, talán műteni kellene, de csak perfúziókkal kezelték, amiket rákos daganatok esetén szoktak adni. Aztán leszerelték és hazaküldték, hogy Nagybányán folytassák a perfúziókat. Közben édesapja elvitte Debrecenbe, a Segítő Jobb által, ott átnézték a bukaresti leleteket, megállapították, hogy nem ajánlatos a perfúziós kezelés. Végül a beteget a kolozsvári rákintézetbe vitték, ahol kezelésbe vették, de már későn. A kezelőorvosnő megmondta: a fiú nem rákos, és nem lett volna szabad azokat a perfúziókat beadni. Két nap múlva a fiatalember meghalt. A szülők nem kaptak semmiféle segítséget fiuk elvesztése után, a katonaságtól, ahol pedig megbetegedett. Tévedett az orvos, aki a sorozás előtt megvizsgálta és nem vette figyelembe a tényleges helyzetet, s tévedett a többi orvos is, akik elhallgatták a bajt. /Egy kiskatona halála. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

2002. március 12.

Marosludas és Andrássy-telep történelmi magyar egyházai, az EMKE, a Petrőczy Kata Szidónia Közművelődési Egyesület és az RMDSZ kerületi választmánya arra kéri a város és környéke magyar nemzeti közösségét, hogy március 15-ét együtt ünnepeljék. /Ünnepeljünk együtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

2002. március 13.

Románia arra számít, hogy 2004-ben lezárhatja az EU-csatlakozási tárgyalásokat — erősítette meg márc. 12-én Brüsszelben Mircea Geoana külügyminiszter. Az EU-román társulási tanács nyolcadik ülése után Mircea Geoana úgy nyilatkozott, hogy országának sikerült végre kitörnie "az elszigeteltség szindrómájából" a csatlakozási tárgyalásokon. A miniszter várakozásai szerint a decemberben tartandó koppenhágai EU-csúcson a tizenötök már konkrét csatlakozási menetrendet fogadnak el, s ez Románia esetében a tárgyalások 2004-es lezárását jelentheti. /Bukarest 2004-ben szeretné lezárni a tárgyalásokat. Geoana: Sikerült kitörni az elszigeteltségből. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

2002. március 13.

Az RMDSZ kérésére a bukaresti II. kerületi bíróság elhalasztotta a döntést a Nagy-Románia Pártnak az RMDSZ ellen benyújtott keresete ügyében. A perben a szövetséget képviselő ügyvéd, nevezetesen Frunda György szenátor jelenleg nem tartózkodik az országban, és ezért kezdeményezték a halasztást. A kérést elfogadták, a bíróság április 9-én fog dönteni az RMDSZ "törvényen kívül helyezéséről"". Mint ismeretes, Corneliu Vadim Tudor pártja azzal indokolta meg "az RMDSZ fedőnevű terroristaszervezet" törvényen kívül helyezésére vonatkozó kérését, mert megítélésük szerint a szövetségnek egyetlen célja a nemzetbiztonság aláásása, a gazdaság gyarmatosítása, az ország egységének megbontása. /Újabb halasztás az NRP–RMDSZ perben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./


lapozás: 1-30 ... 16231-16260 | 16261-16290 | 16291-16320 ... 19321-19337




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2026
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998