Romániának meg kell oldania intézményi, valamint a civil társadalommal kapcsolatos problémáit, amennyiben a prágai csúcstalálkozón a NATO tagjává kíván válni, szögezte le Bruce Jackson, az Egyesült Államok NATO-bizottságának elnöke febr. 26-án Bukarestben. Utalt a Ion Antonescu marsall szobrainak felállítására irányuló egyes hatósági törekvésekre, emellett a parlamentnek erősebbnek kell lennie, különösen a korrupció elleni harcban. /Intézményi reformok, civil társadalom gondjainak megoldása - ez a NATO-tagjelölt Románia házi feladata. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
2002. február 27.
Románia és Ukrajna febr. 28-án Bukarestben folytatja a tárgyalásokat az államhatárról, illetve a kontinentális talapzat elhatárolásáról és a fekete-tengeri exkluzív kereskedelmi térségekről szóló egyezmények kapcsán, tájékoztatott közleményében a külügyi tárca. /Román–ukrán államhatár-vita. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
2002. február 27.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke közleményében felháborodásának adott hangot, amiért Markó Béla szövetségi elnök "politikai indokokra való hivatkozással megtiltotta", hogy a Szövetség székhelyén kerüljön sor a püspök-tiszteletbeli elnök tervezte sajtóértekezletre. Tőkés László "elítéli Markó Béla minősíthetetlen magatartását, és azt a Szövetségen belüli érvényesülő politikai kizárólagosság, valamint a magyar szervezet posztkommunista irányba való elhajlása jeleként értékeli". Tőkés László és védőügyvédje, Kincses Előd sajtótájékoztatót hívott össze csütörtökön,febr. 28-án az Associated Pressel, nevezetesen Alison Mutler AP-tudósítóval szemben folytatott rágalmazási per tárgyában. Az eseményre végül a Társadalmi Párbeszéd bukaresti székházában kerül sor. A tájékoztató központi témája a bukaresti bíróság felmentő ítélete Mutlerrel szemben. /Kizárták Tőkést az RMDSZ bukaresti székházából? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
2002. február 27.
Az elmúlt napokban a szenátus kulturális és vallásügyi bizottsága fogadta az ortodox egyház öttagú küldöttségét, melyet Vincentiu Ploiesteanu pátriárka-helyettes vezetett. A találkozót Teoctist pátriárka kezdeményezte azzal a céllal, hogy figyelmeztessék a honatyákat, milyen veszélyt jelent, ha a magyar egyházak visszakapják vagyonukat. Kereskényi Sándor RMDSZ-es szenátor, nevezett bizottság tagja elmondta: Ploiesteanu szerint az elkobzott magyar egyházi vagyonok visszaszolgáltatása felboríthatná az erdélyi konfesszionális egyensúlyt, egyúttal veszélyeztetné a román nemzetgazdaság működőképességét is. A küldöttség tagjai élesen bírálták a magyar egyházak törekvéseit, mely bírálathoz Adrian Paunescu szenátor, a bizottság elnöke is csatlakozott. A találkozón az is szóba került, hogy nem lehet sokáig odázni az ortodox és a görög katolikus egyház viszonyának rendezését sem. /(Sike Lajos): Az ortodoxok félnek, hogy "felborul" Erdély. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
2002. február 27.
A mezőségi Magyarszováton tartották a Kolozs-Tordai Unitárius Egyházkör gondnok-prezsbiteri konferenciáját febr. 24-én. Közös gondok: fogyó magyarság, elöregedő népesség; kétféle helyzetre utaló konkrétum: miközben Tordatúron a lelkipásztor anyanyelvi oktatást nyújt heti négy órában, Petrozsényban sok magyar gyermek nem tud magyarul. Szabó Árpád püspök megállapította, hogy bár egyetlen egyházközség sem tud önállóan megélni, segítségre szorul, 2001-ben mégis két templomszentelésre került sor: Fehéregyházán a Petőfi-emlékmű szomszédságában, valamint Sepsiszentgyörgyön. Templom épül Marosvásárhelyt, és nagy gond a kolozsvári templom restaurálása. Kiemelt program volt az iskolák fenntartása Kolozsváron, Székelykeresztúron a kollégiumokban. Az 1999-ben visszakapott Brassai Sámuel Kollégiumban a tetőtér beépítésével korszerű bentlakást adtak használatba. - Mindenki igényli a magyar igazolványt. /Fejér László: "Kezünknek munkáját tedd állandóvá". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
2002. február 27.
Nagyváradon tartották a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének 12. kongresszusát, száznál is több diák vitatta meg az aktuális kérdéseket. A tisztújítás eredményeként a MAKOSZ új elnöke nagyváradi lett, méghozzá Debreczeni Sándor, az Ady Endre középiskola diáktanácsának elnöke. A kongresszuson értékelték az elmúlt évi tevékenységet, új tagokat választottak, illetve programtervet dolgoztak ki, például Kolozsváron kerekasztal beszélgetést, Nagyváradon irodalmi kreativitás versenyt, Déván kosárlabdabajnokságot, a csíkszeredaikak javaslatása pedig vándorkiállítást szerveznek. A MAKOSZ márc. 9-én részt vesz a Magyar Ifjúsági Értekezlet megalakításában. /(Balla Tünde): Nagyváradi a MAKOSZ új elnöke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
2002. február 27.
Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet ötödik alkalommal szervezte meg Székelyudvarhelyen az immár hagyományosnak mondható szavaló- és népdalversenyt. A rendezvényen 51 fiatal indult. Az Unitárius Egyház 6 egyházköréből voltak jelen fiatalok, akik előadásait rangos zsűri értékelte, elnöke Kallós Zoltán volt. /Szavaló- és népdalverseny volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
2002. február 28.
Febr. 26-án Budapesten, a Jobboldali Ifjúsági Közösség, illetve a Rákóczi Szövetség közös rendezvényén beszélt az erdélyi magyarság helyzetéről Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, febr. 27-én Bukarestben, a Társadalmi Dialógus székházában készül beszámolni arról a perről, melyet Alison Mutler, az AP tudósítója ellen indított rágalmazásért, s amelyben Kincses Előd ügyvéd képviselte az ügyét. Mint ismeretes, a bukaresti bíróság felmentő ítéletet hozott a hírügynökség tudósítójával szemben s az erkölcsi károk jóvátételét célzó anyagi kártérítés kifizetése alól is mentesítette.
2002. február 28.
A Magyar Ifjúsági Tanács febr. 24-én Székelyudvarhelyen tartotta küldöttgyűlését, melyen a jelenlévő tagszervezetek (OMDSZ, MISZSZ, IKE, ODFIE, IFINET, RMCSSZ) elemezték az elmúlt időszak eseményeit, meghatározták a szervezet 2002-es cselekvési tervét és jóváhagyták költségvetését. A MIT elhatározta egy kolozsvári központi iroda működtetését. Megszavazták a Romániai Magyar Cserkészszövetség tagfelvételi kérelmét. A Küldöttgyűlés emlékeztette az RMDSZ Szabályzat-Felügyelő Bizottságát, hogy szabályzatellenes az a tény, miszerint többszöri felszólításunkra sem foglalt állást a MIT beadványaival kapcsolatosan. A MIT elítéli Asztalos Csabának, Markó Béla elnöki jogtanácsosának, az Itthon fiatalon mozgalom jogi képviselőjének azt a kísérletét, hogy önkényesen levédve a MIT nevét, megpróbálja kisajátítani azt, olvasható a MIT közleményében. Válaszul az Itthon, fiatalon mozgalom (IFM) visszautasította a vádat, közölve, hogy az IFM semmiféle lépést nem tett a MIT nevének levédésére. /Ifjak harca? Közleményekben nincs hiány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./
2002. február 28.
Eddig 1600 Temes megyei magyar adta be magyar igazolvány igénylését. A bánsági szórványban az emberek félnek magyar igazolványt kérelmezni. Sokan attól félnek, hogy elvesztik állásukat. Riasztó hírek jutnak el Magyarországról is: ottélő rokonok figyelmeztették az ittmaradtakat: ne váltsák ki a magyar igazolványt, mert utána 15 évig nem telepedhetnek le Magyarországon. A bizonytalanságot az is fokozza, hogy Magyarország választások előtt áll, a jelenlegi ellenzék pedig enyhén szólva nem támogatja a kedvezménytörvény alkalmazását. Hivatalos helyről kellene megnyugtatni az embereket: alaptalanok a félelmek, nem igaz, hogy a magyar igazolvány birtokosai nem telepedhetnek át Magyarországra és itt sem dobják ki az állásukból az igazolványok birtokosait. /Pataki Zoltán: Félelmek a magyar igazolvánnyal kapcsolatban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./
2002. február 28.
Tavaly 22,4 százalékkal többen nyújtottak be menedékjogi kérelmet Magyarországon, mint a korábbi évben, a bevándorlási kérelmek száma azonban csökkenő tendenciát mutat - hangzott el a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának (BÁH) sajtótájékoztatóján. A legtöbb menekült - közel 4 800 fő - Afganisztánból érkezett, bár ennél nagyobb menekülthullámra számítottak. Az összesen 9 554 menedéket kérő külföldi - az előző évhez hasonlóan - 84 százaléka lépte át illegálisan az országhatárt. A menekültügyi eljárás ideje alatt nagyon sokan, a menekültügyi hatóság döntését meg sem várva, elhagyják az országot. A menekültként Magyarországra érkezők közül 174-en kaptak menekülti, 290-en pedig befogadotti státust. Ez megfelel az európai uniós átlagnak. Bevándorlási kérelmet több mint tízezren nyújtottak be, 7 százalékkal kevesebben, mint 2000-ben. Az elsősorban román, ukrán és jugoszláv állampolgároktól érkező kérelmek mindössze néhány százalékát utasítják el. A magyar állampolgárságért tavaly 4 282-en, a 2000. évinél 8 százalékkal többen folyamodtak. 2001-ben összesen 4 008 honosítási kérelem ügyében hozott pozitív döntést a köztársasági elnök. /A magyar bevándorlási hivatal tavalyi éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./
2002. március 1.
Ismét a Moldovai Köztársaság belügyeibe való beavatkozással vádolta meg a román kormányt Vasile Tarlev moldovai kormányfő. Vasile Tarlev azt a bukaresti támogatást minősítette beavatkozásnak, amelyet a közelmúltban hagyott jóvá a román kormány a román–moldovai kulturális és gazdasági integráció támogatására. Tarlev szerint a támogatásról úgy döntött Bukarest, hogy nem folytatott konzultációkat a moldovai vezetéssel. A román illetékesek cáfolták ezt, mondván, a támogatások kérdése szerepelt a román–moldovai vegyes bizottság legutóbbi ülésének napirendjén. A román kormány a közelmúltban 112,8 milliárd lejt (3,5 millió dollár) különített el a "román–moldovai gazdasági és kulturális integráció" támogatására. Ugyanakkor Adrian Nastase román miniszterelnök arról beszélt, hogy bizonyos orosz erők ütközőállammá akarják változtatni a Moldovai Köztársaságot. /Újabb feszültség Románia és a Moldovai Köztársaság közt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./
2002. március 1.
Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke febr. 28-i sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az érintett magyar egyházaknak megállapodást kellene aláírniuk a kormánnyal javaik visszaszolgáltatásáról. A püspök szerint az RMDSZ-nek nem kellene közvetítői szerepet játszania a magyar egyházak és a kormány között. Bírálta az RMDSZ-t, mivel szerinte a szövetség "kompromisszumokat" köt egy, a nemzetközi intézmények által is támogatott cél, az egyházi javak visszaszolgáltatása érdekében. Rámutatott: az RMDSZ kormánypárttal kötött megállapodása "igen homályosan fogalmazza meg" az egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdését. "Kifogásolom azt a magas politikai árat, amelyet az RMDSZ fizet bizonyos kis kompromisszumokért és eredményekért", tette hozzá Tőkés. Mindezek ellenére Tőkés László nem kíván lemondani tiszteletbeli elnöki tisztségéről, mivel ezáltal "az RMDSZ elveszítené egyik támaszát". - Tőkés László kijelentette, saját szekuritátés dossziéjából "hiányoznak a besúgók nyilatkozatai" és hozzátette, hogy kérni fogja az egykori politikai rendőrség irattárát felügyelő testülettől (CNSAS), hozza nyilvánosságra mindazok neveit, akik róla információt szolgáltattak a Szekuritáténak. Tőkés püspöknek nem volt lehetősége a 13 kötetet (10 000 oldalt) kitevő, róla szóló titkosszolgálati dokumentációt teljesen átlapozni. - Tőkés László védőügyvédje, Kincses Előd bejelentette: fellebezni fog az Alison Mutler, az Associated Press újságíróval folytatott rágalmazási perben kihirdetett ítélet semmissé nyilvánításáért. Kincses azt sérelmezi, hogy noha az átvilágító bizottság igazolta, hogy Tőkés László nem működött együtt az egykori román politikai rendőrséggel, a bíróság pedig első fokon 700 millió lej erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte Alison Mutler újságírót, a Bukaresti Törvényszék 2001. november 2-án felmentette a tudósítót. Kincses szerint Multer asszony bűnössége nyilvánvaló és amennyiben az ügy nem rendeződik az országban, ő és védence a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordul. A tiszteletbeli elnök ismét felháborodásának adott hangot, amiért Markó Béla szövetségi elnök megtiltotta, hogy a sajtóértekezletet az RMDSZ bukaresti székházában tartsák. /Tőkés: a magyar egyházaknak is megállapodást kellene aláírniuk a kormánnyal. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./
2002. március 1.
Az 1992-es népszámlálás alkalmával a határ menti, színmagyar Börvelyben több mint 2700 lelket írtak össze. Sárpataki János polgármester közölte: Magyarországra, a vajai konzervgyárhoz 30-40 fiatalt várnának a faluból. A státustörvény biztosította lehetőséggel élve, három hónapot dolgozhatnának ott. Idénymunkáról van szó. Alig néhányan jelentkeztek mostanáig. Sok börvelyi fiatalnak nagy szüksége lenne arra a háromhavi magyarországi keresetre, mégse tülekednek miatta. - 1989-ben Börvelyből átment ugyan 124 személy Magyarországra, de időközben közülük 25-26-an hazatértek, azóta pedig leállt a kitelepülés. Magyarországon Kovács Lászlóék feleslegesen félnek az ottani munkaerőpiacot elöntő román áradattól. Még a börvelyi magyarok se nagyon igyekeznek kimenni dolgozni. /Kínál György: A munkanélküli magyarok se mennek… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
2002. március 1.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület márc. 2-án tisztújító évi közgyűlést tart Kolozsvárott. Sipos Gábor főtitkár jelentése szerint az egyesület szerzett jogai helyreállításában és azok érvényesítésében semmi előrelépés sem történt. Az egyesületi vagyon, ingatlanok és gyűjtemények tulajdonjogát illetően továbbra is a jogfosztottság állapota uralkodik. A kolozsvári főtéri Wass Ottilia-ház visszaszerzésére továbbra sincs sok reményük, mivel az ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénybe a jogi személyek (egyházak, testületek) nem kerültek be. Több ingatlanban működő könyvtáruk helyhiánya egyre nyomasztóbb, ami a célszerű munkát és a kihasználtságot nehezíti. A raktározási gondok mellett a legnagyobb és a problémát az olvasóhelyek hiánya jelenti. /(Bíró Hajnal): Napirendre az EME-gondokkal! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
2002. március 1.
Febr. 23-án Kézdivásárhelyen, a Vigadó Művelődési Házban került sor a tavasznyitó képzőművészeti tárlatmegnyitóra. A kiállításra nagyváradi, sepsiszentgyörgyi és bukaresti képzőművészek küldték el alkotásaikat. Salamon Ferenc igazgató elmondta: a kiállított munkák változatosak – agyagból, acélból, gipszből, papírból, üvegből, kartonból és textíliából készültek –, viszont tematikájukban közösek, közös vonás bennük az emberközpontúság. A kiállításra Bányai Sz. Katalin, Trifán László, ifj. Petrovits István, Suciu Sándor, Faluvégi Tünde, Péter Alpár, Hajdú Enikő, Kolumbán Hanna, Kovács Géza, Petrovits István és Csapó Réka képzőművészek küldték el munkájukat. /-bartos-: Tavasznyitó tárlat a Vigadóban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 1./
2002. március 2.
Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi politikai államtitkár márc. 4-én fogadja Budapesten az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének elnökét, Adrian Severin szenátort, akivel megbeszélést folytat a kétoldalú és nemzetközi kérdésekről. A találkozó része a két politikus közötti rendszeres személyes érintkezésnek és párbeszédnek, amelynek egyik állomása a Németh Zsolt tavaly febr. 21-én Bukarestben tett látogatása alkalmával lezajlott eszmecsere volt. /Németh Zsolt és Adrian Severin találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
2002. március 2.
Böndi Gyöngyike, az RMDSZ parlamenti képviselője, a képviselőház szociális bizottságának tagja Kolozsváron Szociális Civil Fórumon vett részt, melyen az utóbbi időben megjelent 21 törvényről értekezett Szociális védőintézkedések a román jogrendben címmel. A munkanélküli segélyről szóló új törvény március elsejétől lép életbe. Újdonsága: függetlenül attól, hogy orvos, tanár, képviselő vagy utcaseprő valaki, ha munkanélkülivé válik, fix összege kap kézhez, a minimálbérnek – ami március elsejétől 1,8 millió lej lesz – a 70%-át. Ha az illető egy–öt évig volt munkaviszonyban, akkor hat hónapig, ha öt–tíz év között, akkor kilenc hónapig, ha több mint tíz évig volt munkaviszonyban, akkor egy teljes évig kapja ezt az egyáltalán nem nagy pénzösszeget. Ha a munkanélküli a segély lejárta előtt álláshoz jut, tovább kapja a segély 30%-át mindaddig, amíg lejárna; ha valaki munkanélkülit alkalmaz, akkor a fizetés minimálbérrel egyenlő részét egy ideig az állam adja. A munkanélkülieknek a munkaerő-elosztónál háromhavonta meg kell jelenniük, kötelezően részt kell venniük átképzési tanfolyamokon. A legérdekesebb törvények egyike, melynek előterjesztője Böndi Gyöngyike volt, hogy a papák vagy mamák gyermekük születése után otthon maradhatnak két évig, illetve háromig, ha fogyatékos gyerekük születik. 1998-ig a nettó jövedelmet vették alapul a nyugdíj kiszámításnál és indexelték, mindenféle pótlékot beszámítottak. Január elsejétől elkezdődött egy átszámítási folyamat, mely 2004-ig tart, és visszamenőleg ’69-től számítják át a nyugdíjakat. Akik most, az új törvény szerint mennek nyugdíjba, azok lesznek az áldozatok, mert pontrendszerrel számítják ki nyugdíjukat. A nyugdíj nem lehet nagyobb, mint az átlagbér háromszorosa. /Csomafáy Ferenc: Szociális védőintézkedések a román jogrendben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
2002. március 2.
A Bihar megyei Szentjobbon nemzetközi segélyprogram keretében szociális és kulturális központ létesül, a nagyváradi Caritas Catolica közreműködésével. Zatykó István, a község polgármestere azt reméli, hogy ettől a lassú sorvadásra ítélt magyar településen pezsgőbbé válik az élet. A Szent István Szociális Központ hamarosan 2-21 éves korig Bihar megyei árvák, utcagyerekek, fiatalok befogadására és krízishelyzetben levő családok gyerekeinek időszakos elhelyezésére lesz alkalmas a holland, svájci, osztrák, német és magyar segédlettel. A gyermekház 14 éven aluliakat fogad be, a gyámolítottak helyben járnak óvodába, iskolába, segítenek a gazdaságban. A másikban 8-9 gyereket tudnak kiemelni majd időszakosan krízishelyzetben levő családokból, a régi zárdaépületben pedig 18 tizennégy éven aluli gyerek, fiatalnak teremtenek otthont. A létesítmény önellátó lesz, ezért önálló mezőgazdálkodást folytatnak, saját mezőgépparkjuk segítségével. Asztalosműhely létesül és 300-400 fő ellátására alkalmas szociális konyha. /Balla Tünde: Szentjobb a megmaradás útján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
2002. március 2.
Nagyszalontán számos rendezvénnyel emlékeznek Arany János születésének 185. évfordulójára. Március 1-jén Arany János utóélete címmel nyílt állandó kiállítás a Csonkatoronyba berendezett Emlékmúzeumban. Másnap a költő tiszteletére immár hagyományosan nemzetközi szavalóversenyt szerveznek a nagyszalontai Magyar Házban. /(Balla Tünde): Nagyszalontai Arany- megemlékezések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
2002. március 4.
Országos tanácskozást tartott márc. 2-án Kolozsváron az RMDSZ Szabadelvű Kör (SZEK) platformja, amely ideológiai alapjának a liberális értékeket tekinti. A SZEK a magyar kisebbség integrációjáját szorgalmazza, és a gazdasági liberalizmus megvalósítását Romániában. Állásfoglalásukban kifejtették: "a magyar kisebbség integrálásához szükséges az RMDSZ párttevékenységének és a közösség megszervezésének a megerősítése." Az általuk elképzelt önszerveződés a közösségi integrálódás három szintű modelljére épülne: integrálódás a román állam intézményes kereteibe, a kulturális értelemben vett magyar nemzetbe, valamint az önmagát megszervező romániai magyar közösségbe. Úgy vélték, túlsúlyban van az állam szerepe a gazdaságban, ami csökkenti a gazdaság teljesítőképességét. Kifejtették: "Újra kell gondolni a román gazdaságfejlesztési régiók feladatait, és ezen belül hangsúlyosabban kell foglalkozni a két erdélyi régióval. A liberálisok nagy előrelépésnek tekintik a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem megalakulását és az RMDSZ–SZDP protokollum magyar fakultások létrehozására vonatkozó fejezetét. A SZEK szorgalmazta az arányos képviseletet, a nemek esélyegyenlőségét. A médiáról megállapították: a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorok részben formálisak, részben elszigetelő jellegűek. – A Nemzeti Liberális Párt (NLP) nem képviseli egyértelműen a liberális értékeket, ezért nem tanácsos a SZEK-nek Valeriu Stoica pártjával mutatkozni. A platform elnökének egyhangúlag újraválasztották Eckstein-Kovács Pétert. A régi-új elnök segédei Péter Pál gazdasági, Kerekes Gábor külkapcsolatokért, Bara Gyula arculatépítésért, valamint Egyed Péter kultúráért felelős alelnök. Markó Béla szövetségi elnök dicsérő szavakkal illette a SZEK-et, amellyel "jól lehetett együttműködni". Markó szerint egy hónap után a protokollum mérlege negatív eredményt tükröz, ennek ellenére még korai lenne felbontani a kormánypárttal kötött megállapodást. Eckstein-Kovács Péter kifejttte: a platform erős pontja, hogy az RMDSZ belcsatározásokban nemigen vett részt, inkább pozitív ötletadó stratégiamegoldás szerepet képzeltek el maguknak. Salat Levente szerint az RMDSZ-en belül belső demokrácia-deficit tapasztalható, és figyelmeztetett a választótábor fokozatos lemorzsolódására. Salat a magyar nyelvű sajtót nem megfelelő informálással vádolta, szerinte a román sajtóból jobban lehet tájékozódni az RMDSZ belügyeiről. Magyari Nándor szociológus arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ identitáspolitikára alapozza legitimitását, míg Bíró Béla, a bukaresti hungarológia tanszék tanára a szövetséget zárt kasztnak nevezte, amelybe betörni lehetetlen. Bakk Miklós politológus szerint az RMDSZ jelenleg pártként működik, és a társadalomszervezési feladatteljesítésben fogyatékosságok tapasztalhatók. /Borbély Tamás: A szabadelvűek az önszerveződésre összpontosítanak. Kolozsváron tartotta IV. Országos Konferenciáját a Szabadelvű Kör. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./
2002. március 4.
Az idei év eddig eltelt nyolc hetében Magyarországon a munkaügyi központok összesen 5 763 külföldi állampolgár számára adtak ki munkavállalási engedélyt, az adat 9,4 százalékos növekedést mutat az előző év azonos időszakához képest. Az érvényes engedéllyel rendelkezők összlétszáma 2,4 százalékkal emelkedett az év elejei állományhoz képest. A kedvezménytörvénynek egyelőre nincs kimutatható hatása a külföldi munkavállalásra, az év eleje óta ugyanis mindössze egy olyan engedélyt adtak ki a munkaügyi központok, amely a jogszabály hatálya alá esik. Tavaly Budapesten a legálisan foglalkoztatott külföldiek legnagyobb hányada, mintegy 60 százaléka román állampolgárságú volt. /Külföldi munkavállalók mérlege Magyarországon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./
2002. március 4.
A románok arculütésének minősítette a zilahi Magazinul Salajean február végi számában a helyi közigazgatási törvény azon előírásait, miszerint magyar nyelven is fel lehet tüntetni a helységneveket, anyanyelven is kérvényt lehet benyújtani a közigazgatáshoz. Az írás címe szerint ezzel közelebb kerültünk Budapesthez. Leontin Bordas, a Szilágy megyei tanács elnöke nyilatkozta nevezett lap cikkírójának, hogy a jogszabályt "nyomás alatt kezdeményezték" és nem kötelező a közigazgatásban több nyelvet használni. A megyei RMDSZ állásfoglalást készül elfogadni a megyei tanács elnöke véleménye kapcsán. Vida Gyula parlamenti képviselő elmondta: Leontin Bordas eddigi másfél évi tevékenysége arra irányult, hogy politikailag destabilizáljon és etnikai feszültséget provokáljon. Magyarellenes megnyilvánulásai nem újkeletűek, ismertük főtanfelügyelő korából: egyet mondott a szemtől szembeni beszélgetésben, a gyakorlatban minden eszközzel alkalmazta elfogultságát a magyar közösséggel szemben. 2000 nyarán Vida ellenezte, hogy az RMDSZ politikai támogatásával és frakciója szavazataival tanácselnöki mandátumhoz jusson. Vida Gyula leszögezte: mint parlamenti képviselőnek, a szilágysági magyarság képviselőjeként alapvető kötelessége kezdeményezni Leontin Bordas tanácselnök leváltását. /(Fejér László): A megyei tanácselnök leváltását kezdeményezik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./
2002. március 4.
Horea Anderco, Szatmárnémeti polgármestere a tanácsülésen azt javasolta, hogy az egyházak támogatásánál az érvényes népszámlálási adatokat vegyék figyelembe, mely szerint a lakosság fele ortodox, fele pedig katolikus, református és más kisebb felekezetekhez tartozó. Ez nagy vonalakban megegyezik a nemzetiségi hovatartozással is, amennyiben legutóbb a lakosság 54 százaléka románnak, 46 pedig magyarnak vallotta magát, a többi német, roma, ukrán, szlovák és mások. A 400 millió lejes a támogatást így osztották el: 150 milliót kaptak az ortodoxok, 150 milliót a görög katolikusok, 50 milliót a római katolikusok és ugyanennyit a reformátusok. Tehát végül is csak negyede jutott a magyaroknak. Ez illusztrálja a romániai állapotokat: az elvek szépek, s immár a törvények is egyre európaiabbak, a gyakorlat viszont a régi, továbbra is balkáni és ortodox, jegyezte meg Sike Lajos. Ráadásul a tanácsosként is tevékenykedő ortodox tiszteletes azzal állt elő, hogy az egész pénz őket illetné meg, mert az ortodoxok hat, a görög katolikusok pedig három új templomot építenek pillanatnyilag, mások pedig… Ezzel nagyvonalúan megfeledkezett Korda Zoltán tanácsos és református lelkész múlt évi gesztusáról, amikor a református egyház 16 millió lejről lemondott az ortodoxok javára, pontosan azért, hogy egy épülő templomot be tudjanak fedni. Most az ortodoxoknak illett volna viszonozniuk a gesztust. A tanácsülésen Hiába vitatkoztak az RMDSZ tanácsosai. /Sike Lajos: Pénzek és lelkek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./
2002. március 4.
A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szociológia és szociális munkás képző kara önálló épületbe költözött. A 2002–2003-as tanévre előirányzott helyek a magyar tagozaton: Szociológia szak tandíjmentes 25, tandíjas 50, második egyetem 5 fő. Társadalmi gondozó szak: tandíjmentes 30, tandíjas 60, második egyetem 5. Testi fogyatékosoknak, gyermekmenhelyről jött jelentkezőknek 3 tandíjmentes hely. Társadalmi antropológia(teljesen új szak idén ősztől a szociológián): tandíjmentes 20, tandíjas 40, második egyetem 5 hely. Társadalmi gondozó (szintén új szak a szociológián): tandíjmentes 30, tandíjas 60, második egyetem 5 hely. Társadalmi gondozó – Gyógypedagógia: tandíjmentes 30, tandíjas 60, második egyetem 5 hely. Az új épületbe költözés ünnepségén Andrei Marga rektor mondott beszédet, méltatta román professzorok tevékenységét. A magyar vonalról egy szót sem szólt, pedig Neményi Ágnes, Roth Endre professzorok megérdemeltek volna egy-két szót. /Csomafáy Ferenc: A magyar vonal is megérdemelt volna egy-két jó szót. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./
2002. március 4.
Vannak-e hasonlóságok Ion Iliescu 1996-os, valamint az MSZP mostani kampányának kommunikációs stratégiájában? Vajon közrejátszott-e a szocialisták kampányában is közreműködő Ron Werber izraeli szakember ténykedése a magyar közélet eldurvulásában? E kérdésekre kereste a Magyar Nemzet a választ, amikor márc. 2-i számában megszólaltatta Iliescu és pártja egykori kampányfőnökét, Iosif Bodát. A magyar származású szakember a romániai választások tapasztalatai alapján elmondta: az amerikai-izraeli tanácsadók - akik Borisz Jelcin oroszországi kampányát is szervezték - minden potencionális feszültségforrást kihasználnak, hogy "maximumra pörgessék" az indulatokat. Az a fontos nekik, hogy minél nagyobb ellentétek legyenek, akár azon az áron is, hogy ezek túlmennek a kelet-európai normákon. Boda szerint Magyarországon a fő témáik a szomszédokkal - köztük Romániával - való viszony és az EU- integrációval kapcsolatos lehetséges konfliktusok lesznek. "Őszintén szólva, engem nagyon bántott ez a dolog. Noha én soha nem voltam RMDSZ- tag, mégse titkoltam a származásomat - mondta az MN-nek Boda. –. Soha nem bocsátottam volna meg magamnak, ha az én irányításom alatt magyarellenes dolgok történtek volna. Mégis voltak ilyen elemek. Itt van például Iliescu gyulafehérvári beszéde. Kizárólag a szövegre koncentrálva nem tűnik kimondottan magyarellenesnek, összevetve azonban a televíziós közvetítés képeivel, teljesen más értelmet nyer. Noda nem hiszi hogy Magyarország most egy masszív román munkavállalói hullámra várhat. Ennek ellenére a kampányban lehet ezzel riogatni, ezt mindig kihasználták. (A Magyar Nemzet nyomán) /Iosif Boda a Magyar Nemzetben: Az MSZP importálta a durva kampányt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./
2002. március 5.
Márc. 18. és 27. között tartják Romániában a népszámlálást. A Szabadság napilap az olvasók kérdéseire telefonon (196-408, 196-621), faxon (197-206), drótpostán (bela@szabadsag.dntcj.ro) személyesen vagy levélben is várja a kérdéseket, ezekre Boros János alpolgármester válaszol. /Népszámlálási tudnivalók. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5/ Markó Béla szövetségi elnök levélben fordult a romániai magyar egyházak, a civil és ifjúsági szervezetek vezetőihez, valamint az írott és elektronikus sajtó képviselőihez, felkérve őket, hogy népszerűsítsék és szorgalmazzák a népszámlálás jelentőségének megismertetését. Romániában "aszerint fogják a jövőben megítélni a mi súlyunkat, hogy hányan vagyunk. Ezekben a hetekben a romániai magyar közélet legfőbb felelőssége a népszámlálás fontosságát közösségünkben tudatosítani." /Markó Béla: Levél népszámlálás-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
2002. március 5.
A rendkívül jól alakuló magyar-román kapcsolatrendszert beláthatatlan módon befolyásolhatná az, ha sikerülne valóra váltani az Orbán-Nastase nyilatkozat felmondásáról szóló kampányígéreteket - vélekedett Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára márc. 4-én Budapesten. Az államtitkár erről azon a sajtótájékoztatón beszélt egy kérdésre válaszolva, amelyet Adrian Severin volt román külügyminiszterrel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Parlamenti Közgyűlésének elnökével, megbeszélésüket követően közösen tartottak. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a két miniszterelnök által aláírt egyetértési dokumentum felmondásával elmulasztanák azt az egyedülálló lehetőséget, ami a magyar- román kapcsolatokban kínálkozik a két ország számára. Adrian Severin szerint az egyetértési nyilatkozat jó példája annak, hogyan tudja két szomszédos ország rendezni az érzékeny kérdéseket. /Adrian Severin Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./ Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politkai államtitkára március 4-én délelőtt hivatalában fogadta Adrian Severin román szenátort, az Európai Bizottsági és Együttműködési Szervezet Parlamenti Közgyűlésének elnökét. A megbeszélésen a közös érdeklődésre számot tartó kétoldalú és nemzetközi kérdésekről folytattak eszmecserét. "Bízunk abban, hogy Románia a soron következő NATO bővítési folyamatnak mindenféleképpen részese lehet – mondta Németh Zsolt. – Magyarország készen áll arra, hogy együttműködjön a feltételek minél eredményesebb teljesítése érdekében." "Az egyetértési nyilatkozat felmondásával történő fenyegetőzés mindenféleképpen veszélyt hordoz önmagában – hangsúlyozta Németh Zsolt. – Ezt a rendkívül jól induló magyar-román kapcsolatrendszert beláthatatlan módon befolyásolhatja negatívan. Az ilyen típusú kampányígéreteket ha sikerülne valóra váltani, egyenlő lenne azzal, amit Severin úr is mondott, hogy elmulasztanák azt az egyedülálló lehetőséget, ami a magyar-román kapcsolatokban kínálkozik a két ország számára." A Román Rádió budapesti tudósítójának adott nyilatkozatában Adrian Severin kihangsúlyozta: a megbeszélést az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének elnöki minőségében folytatta. Örömének adott hangot, hogy e találkozóra sor kerülhetett, hisz Magyarország fontos tagja a szervezetnek, és jelentős szerepet játszik Közép-Európa és általában véve Európa biztonságát és stabilitását illetően. /(Guther M. Ilona): Román-magyar párbeszéd. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./
2002. március 5.
Mintegy harminc küldött részvételével tartotta márc. 3-án éves közgyűlését Bákóban a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) - adta hírül az MTI. A tanácskozáson beszámoló hangzott el a szervezet tavalyi tevékenységéről, majd a szervezet elnöke, Bartha András ismertette az MCSMSZ költségvetését. Bilibók Jenő alelnök a kulturális tevékenységről szólt. A tanácskozás részvevői tárgyaltak a csángóföldi magyar nyelvű egyházi életről, az oktatási programokról, valamint a különböző csángómagyar szervezetek tevékenységéről. Sógor Csaba, az RMDSZ Hargita megyei szenátora vállalta a moldvai csángómagyarok érdekeinek képviseletét a bukaresti törvényhozás felsőházában. A bákói közgyűlésről szólva az RMDSZ-szenátor elmondta: elhangzott, hogy a Magyarországon tanult moldvai csángómagyar fiatalok mintegy tíz százaléka tért vissza szülőföldjére. A szenátor ezt sikerként értékelte, hisz mindeddig hiányzott a moldvai csángómagyarok köréből az értelmiség, e hazatért fiatalok pedig a közösség kovászává váltak. "Ezek a fiatalok tették működő szervezetté a csángómagyarok szövetségét - hangsúlyozta, majd rámutatott: a közgyűlésen felmerült annak szükségessége, hogy minél több, csángómagyarok által lakott faluban fiókszervezetek jöjjenek létre, illetve, hogy a különböző egyesületek, alapítványok az MCSMSZ mint ernyőszervezet védnöksége alatt fejtsék ki tevékenységüket. – A klézsei Duma András csángó költő arról tudósított a csángómagyar levelezési listán, hogy helyszíni értesülése szerint a somoskai pap a vasárnapi misén felolvasta a iasi-i püspökség körlevelét, amelyben felhívta a hívek figyelmét arra, hogy minden hívő a népszámláláskor vallja magát románnak, "mert Romániában élünk és románok vagyunk" stb. stb. A körlevelet minden plébánián felolvasták a nagymise alkalmával. /A csángómagyar szervezet közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./ Petru Gherghel jászvásári római katolikus püspök körlevélben szólította fel híveit, hogy népszámláláskor a moldvai csángók magyarnak vallják magukat, ne feledjék, egyházmegyéjében a szentmisék, az oktatás, a család és a társadalom nyelve a román. A körlevelet márc. 3-án, vasárnap olvasták fel a moldvai katolikus templomokban. A főpásztor azzal kívánja megtéveszteni híveit, hogy a beszélt nyelv senkinek nem magántulajdona, hanem Isten által ajándékozott eszköz, és azt a nyelvet kell használni, amely a szentmiséken elégedettséget nyújt és összeköt a közösség tagjaival. Ami a iasi-i egyházmegyében a román nyelvet jelenti. - Bartha András, a bákói székhelyű szervezet elnöke elmondta, levélben kérték a Pro Europa Ligát és a bukaresti Helsinki Bizottságot, hogy a népszámlálás idejére küldjenek megfigyelőket a csángó falvakba, így kívánják ellenőrizni, hogy a számlálóbiztosok tiszteletben tartják-e a csángók nemzeti önazonosságra és anyanyelvre vonatkozó választását. Ők azt javasolták a szervezet tagjainak és minden magyarul beszélő csángónak, hogy vallják magukat magyarnak. /(fekete): Csángók megtévesztése. Püspöki intés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./
2002. március 5.
Nagyváradon a Nagyvárad–Újvárosi műemlék református templom belsejét a magyar művelődési tárca jelentős anyagi hozzájárulásával (1 millió forint) újították fel. Tavaly októberben volt az átadás, az avatóünnepségre most, március 3-án került sor. A kéttornyú református templomban szervezett ünnepi istentiszteletre hivatalos volt Halász János, a magyar kultúrtárca politikai államtitkára és Alföldy László, a kolozsvári magyar főkonzul. Az ünnepi igehirdetés után Tőkés László királyhágómelléki református püspök kérte Isten áldását a templomra és annak gyülekezetére. A római katolikus bazilikában folytatódott a rendezvénysorozat, ahol Fodor József vikárius püspöki helynök mutatott be szentmisét, majd felavatták a püspöki székház műemlékkönyvtárát és levéltárát. Ezek felújítását 1 millió forinttal támogatta a magyar művelődési tárca. A helynök köszönetet mondott a magyarországi támogatásért, majd a hívekkel imádkozott Tempfli József megyéspüspök felgyógyulásáért. Néhány éve már 4 millió forint érkezett a könyvtár és a levéltár helyiségeinek helyreállítására. /(Balla Tünde): Felújított templom, könyvtár és levéltár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
