A parlament febr. 19-i ülésén Borbély László képviselő interpellált a marosvásárhelyi Nemzeti Színház ügyében. Marosvásárhely polgármestere, a helyi tanács idevonatkozó határozata ellenére nem hajlandó átvenni a színházat. E feszült helyzet következtében, a színház két művésze, Nicolae Cristache és Szélyes Ferenc művészek febr. 15.-én éhségsztrájkba léptek. Borbély kérte a 2001. évből származó kifizetetlen számlák rendezését, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház jogi helyzetének rendezését, továbbá a fizetéseket az év végéig fedező illetve a szükséges, sürgős javítások elvégzését fedező összeg kiutalását. /(Szász Attila): A képviselőházban történt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./
2002. február 20.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) ülésén kimondták: megvonják támogatásukat az RMDSZ-től. Szilágy megyét konkrétan is nevesítették, Tőkés László püspök szerint az itteni RMDSZ titkos egyezményt kötött a kormánypárttal, minek folytán késleltetik a Kálvineum visszadását. Erről kérdezte a lap Deák Lászlót, a Szilágy megyei RMDSZ ügyvezető elnökét. A titkos paktumról kijelentette: amíg az RMDSZ-vezetők a kormánypárttal egyezkednek Zilahon a Kálvineum visszaszerzéséért, addig a tárgyaláson résztvevő RMDSZ-vezetőket szószékből próbálják lejáratni. A zilahi esperes egyszemélyben az "iskolaügy föltalálója". /Fejér László: Téves információkkal vezetik félre a magyar közösséget. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./
2002. február 20.
A Pro Minoritate Alapítvány által – Veszélyeztetett kisebbségek Erópában címmel – Budapesten febr. 15-én rendezett nemzetközi konferencia harmadik része a csángókról szólt. Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkára bemutatta a csángókról kiadott angol nyelvű ismeretterjesztő tanulmánykötetet. A könyv címe: Hungarian Csángós in Moldavia. Pozsony Ferenc jelezte, hogy a Kriza János Néprajzi Társaság rövid időn belül román nyelvű tanulmánykötetet jelentet meg. Némeh Zsolt elmondta, hogy az angol nyelvű kiadványt az tette szükségessé, hogy a XX. század folyamán csupán magyar nyelven volt hozzáférhető a csángómagyar kulturális örökség. "A magyar tudomány adóssága az összeurópai kultúra felé, hogy a csángó kultúra kapuját, amennyire lehet, kitárja a nem magyarok felé is" – hangsúlyozta az államtitkár. A csángók kultúrája a világörökség része is. A csángókra vonatkozó tudományos írásokból készült angol nyelvű válogatás bemutatja életük, történelmük, művészetük, nyelvük, vallásosságuk főbb jellemzőit, a szociológiai és ezen belül a demográfiai folyamatokat. Az ülés moderátorai Christoph Pan professzor, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója, valamint Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke voltak. Az előadások sorát a finn Tytti Isohookana Asunmaa asszony nyitotta meg, aki a moldvai csángó kultúra veszélyeztetettségéről beszélt. Az Európa Tanács csángókra vonatkozó, 2001/1521. sz. Ajánlása az ő jelentése alapján született meg. Száz évvel ezelőtt volt már Finnországban egy kiemelkedő csángó szakértő, Yrjö Wichmanns, aki magyar néprajzkutatóval kötött házasságot, és így kapcsolatba került a csángó kultúrával, melyet behatóan tanulmányozott az 1900-as évek elején. Munkatársaival összesen 4680 csángó szót gyűjtött össze, 197 kifejezést és 37 dalt. A csángó nyelvet két részre – északira és délire – bontották. Akkor 8000 családot számláltak össze. Wichmanns 1936-ban tanulmánykötetet adtak ki a csángó nyelvről, annak fejlődéséről. docense – a csángó nyelvjárásokat ismertette. Az egyre mélyülő asszimilációs folyamat következtében ma már külön kell beszélni úgynevezett magyar csángó dialektusokról, illetve román csángó dialektusokról. Az 1850-es népszámlálás adatai alapján a moldvai római katolikusok 71,6%-a magyarul beszélt, 52 811 személyből 37 825. Napjainkban ez az arány fordított. Megemlítette, hogy annak az elméletnek a fő kézikönyvét, mely szerint a csángók eredetileg román etnikai identitással rendelkeztek, 1985-ben adták ki a Román Kommunista Párt propagandaosztályának közreműködésével. Tóth István György, a Történettudományi Intézet munkatársa a moldvai csángómagyarok történetéről beszélt, az írott források tükrében. Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke A csángók jelene és jövője Moldvában címmel tartott előadást. Vázolta az asszimilációs folyamatot, melynek során nemcsak nagyméretű nyelvvesztés és identitászavar következett be, hanem egyfajta akulturizáció is, esetükben a román populáris kultúra térhódításával a hagyományos rovására. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke kifejtette: az éppúgy európai, mint magyar és román örökséget képező, veszélyeztetett csángó kisebbségi kultúra megőrzése érdekében összpontosítani kell a partneri kapcsolatok megtalálására a kisebbségvédelem és a politikai akarat között. Hangsúlyozta, hogy a csángó kultúra európai védelem alatt áll, és megítélése szerint éppúgy élveznie kellene a román állam védelmét is. Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság társelnöke elmondta: a csángók körében végzett kutatásaik során egyértelművé vált, hogy identitásukat illetően többféle megközelítési mód alakult ki. Vannak, akik románnak vallják magukat, vannak, akik magyarnak, és vannak olyanok is, akik különbséget tesznek a csángó magyarok és az erdélyi, illetve a magyarországi magyarok között. Kitért arra, hogy a csángók érdekeiért síkra szálló jelentősebb csoportosulások magyar identitást akarnak. /Guther M. Ilona: Veszélyeztetett kisebbségek Európában. A csángó kultúra Romániában 2. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./ Smaranda Enache asszony megítélése szerint a csángókra nehezedő nyomás okát elsősorban a régi totalitárius rendre jellemző mentalitás maradványaiban kell keresni. Felvetette, hogy ha a közoktatás szolgáltatás, amelyet nyújtani kell az adófizető állampolgárnak, akkor a csángóknak joguk van magyar nyelvet tanulni, vagy magyarul hallgatni a misét, ha ezt igénylik. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő (RMDSZ) elmondta, hogy a csángókról szóló jelentést követően, miután végigjárta az Európa Tanács különböző fórumait, az RMDSZ számára is meglepően kemény fellépést tapasztaltak a román állam részéről. Hangsúlyozta, hogy a román tanügyi törvény alapján réges-rég be lehetett volna indítani a fakultatív magyarnyelvoktatást azokban a csángó falvakban, ahol azt igénylik. Hegyeli Attila tanár, az MCSMSZ oktatási programjának vezetője konkrét adatokkal alátámasztva ismertette a moldvai csángómagyarok megpróbáltatásait az anyanyelvű oktatáshoz való joguk érvényesítéséért folytatott küzdelmükben, kitérve arra is, hogy az 1950-es években már voltak ennek előzményei. Megjegyezte, a magukat csángómagyaroknak vallók anyanyelve körüli viták teljesen fölöslegesek, hisz tapasztalatból mondhatja, hogy a gyerekek képesek 1–2 hónap alatt olyan szinten megtanulni a magyar irodalmi nyelvet, hogy bármelyik erdélyi vagy magyarországi iskolában megállnák a helyüket. Hegyi Attila kifejtette, hogy csak akkor lesz korrekt és elfogadható a csángók identitásválasztása, ha a román történelem és kultúra mellett biztosítják számukra a magyar történelem és kultúra megismerését is. Bartha András, az MCSMSZ elnöke a csángók körében egyre erősödő közösségépítő folyamatról számolt be. Megjegyezte, hogy a csángómagyar népesség zömében megbántott emberekből áll, akiket kultúrájukban, nyelvükben a többség lenéz, nem hallgat meg. Záróbeszédében Szabó Tibor, a HTMH elnöke összefoglalta a konferencia munkálatain elhangzottakat. Kiemelte azokat az európai trendeket, melyek a kisebbségvédelemről, az emberi jogokról, a kultúrák és a nyelvek védelméről, a sokszínűségről, a közösségek Európájáról szólnak, ezen belül pedig a magyar vonatkozásokat. A nemzetek feletti európai szervezetek tevékenysége mellett kiemelte, hogy több európai állam is folytat határon túli nemzetrészekkel kapcsolatban támogató politikát. Hangsúlyozta, hogy ilyen szempontból is legitimnek tekinthető a magyar kedvezménytörvény. A csángókérdéssel, kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy a román kormány beváltja ígéreteit, ezt a problémát kivizsgálja és érdemben megoldja. Megemlítette, hogy eddig több mint 150-en kérelmezték a magyar igazolványt az MCSMSZ által működtetett információs iroda révén. /Guther M. Ilona: Veszélyeztetett kisebbségek Európában. A csángó kultúra Romániában 3. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./
2002. február 20.
Markó Béla RMDSZ- elnök febr. 16-án meghívottként vett részt Budapesten a FIDESZ- Kongresszuson. Beszédében megállapította, hogy az elmúlt tíz-tizenkét esztendőben sokáig problémákat tudtak felmutatni, és kevésbé megoldásokat is. Azonban "az utóbbi időben beérni látszik egy olyan nemzetpolitika, amelyben Magyarországnak és az Önök kormányának, de a kárpát-medencei magyar szervezeteknek is fontos érdemük van." "Beérni látszik egy politikai eszközrendszer a térség tagadhatatlanul legnagyobb és legmegoldatlanabb kérdésének, az etnikai-nemzeti kérdésnek a megoldására." Az etnikumközi viszonyok rendezésére lehet konfrontációs stratégiát kovácsolni, de lehet kooperatív stratégiát is építeni. A magyar kormány az utóbbi utat választotta. Ezúttal az erdélyi magyarság képviselete helyet kapott az asztal mellett. "A kedvezménytörvény Magyarország támogató szándékának törvénybe foglalása és a nemzeti együttlét új lehetősége is egyúttal, egyúttal kísérlet az új nemzetfogalom megalkotására. Megszületett az RMDSZ és a román kormánypárt közti megállapodás. "Egy erős, egészséges RMDSZ, amely ezt a megállapodást érvényesíteni tudja, ma a politikai stabilitás egyik fontos tényezője az országon belül és az országon kívül is." Az "erdélyi magyarság helyzete továbbra sem megnyugtató, egyszerre kell szembenéznünk az asszimiláció és a kitelepülés veszélyével. Olyan jogokat kell kiküzdenünk mielőbb, amelyek megerősítenek minket és ott tartanak a szülőföldünkön. Ehhez kell az önálló oktatási és kulturális intézményrendszer, de kell a visszaszerzett tulajdon, kell a gazdasági fellendülés, kell az otthoni munkalehetőség is." /RMDSZ-értékelő a FIDESZ- kongresszuson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./
2002. február 20.
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Kolozs megyei RMDSZ ifjúsági szakbizottsága Ifjúsági perspektívák 2002. címmel találkozót szervezett Kolozsváron, a Pro Iuventute székházban, ahol jelen volt a kolozsvári ifjúság színe-java. Kónya- Hamar Sándor, Kolozs megyei RMDSZ elnök-képviselő leszögezte: Az ifjúsági szervezeteket hagyjuk dolgozni, ha azoknak javaslatai, elképzelései az itt élő fiatalok elvárásait kielégítik. A Kolozs megyei RMDSZ-szervezet nem szól bele senki elképzeléseibe, ha azok az identitástudatot erősítik, az itthoni érvényesülést támogatják. Széplaki Attila, a megyei RMDSZ ifjúsági alelnöke megígérte: ahhoz, hogy a közeledést elősegítse, heti rendszerességgel tart majd fogadóórát. Az Agora ifjúsági információs irodát Piskolti Éva irodavezető mutatta be. Kolozsvárt található a Kárpát-medencében az egyik központi Agora iroda, mely hatalmas adatbázisra támaszkodik. Célja az anyaországi kapcsolatok kiépítésének elősegítése. Egri István, az Alapítvány a Civil Szervezetekért igazgatója a civil szervezetek erejéről beszélt. A román Ifjúsági és Sport minisztérium támogatási rendszeréről Nicolaie Rus, a Kolozs Megyei Ifjúsági és Sporthivatal 28 éves aligazgatója szólt. Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke arra biztatta a fiatalokat, kezdjenek el politizálni! Nagy szükség van a fiatal képzett, több nyelvet is beszélő politikusra. Hiányzik a generációs váltás. Az ifjak érdekvédelméről Jakab István, a MIT elnöke beszélt. /(Csomafáy Ferenc: Mi tudjuk. MIT akarunk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./
2002. február 20.
Simon Gábor 1990 óta a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója beszámolt arról, hogy a minisztériumi leiratban első alkalommal hagyták el az opera nevéből az állami szót. A kolozsvári operajátszásnak több mint 200 éves hagyománya van. Itt indult pályája Erkel Ferencnek és itt mutatták be az első magyar zeneszerző, Ruzicska György: Béla futása, című operáját is. Egy idő óta vádaskodások, majd gyalázkodások, szóban és írásban történő feljelengetések történtek az opera és a Tompa Gábor vezette színház társulata között. Simon Gábor leszögezte: örökölték a közös épülethasználatot. Csulak Sándor gazdasági igazgató villámhárítóként is működött a két intézmény között. Csulak Sándor távozása után kezdtek élesedni az ellentétek. Mai napig sincs a két intézetnek gazdasági igazgatója. Tompa igazgató változtatni akart: másképp legyen az iroda beosztása, a fizetési beosztások. Tompa Gábor igazgató sajnos, feszültséget teremt a két szekció közt állandó, ismétlődő feljelentgetéseivel, melyeket a minisztériumig küldözgetett. Simon bármikor hajlandó civilizált körülmények között tárgyalni. /Csomafáy Ferenc: Kolozsvári Magyar Opera és a cirkusz, ami körülötte kialakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./
2002. február 20.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészei, Szélyes Ferenc és Nicolae Cristache öt nap után sem mondtak le az éhségsztrájkról. Tiltakozó akciójukhoz két román színművész is csatlakozott. Kincses Elemér, a Tompa Miklós Társulat rendezője azt javasolta, ha a politikusok képtelenek Bukarestben megoldást találni a vásárhelyi színház gondjaira, az éhségsztrájkolókat ültessék mentőkocsiba, és szállítsák őket Strasbourgba. Febr. 19-én Borbély László képviselő interpellált színházügyben, febr. 20-án pedig a heti kormányülés keretében tárgyalnak a teátrumról. Ígéretet kaptak, hogy a visszautalják a színházat a Művelődésügyi Minisztérium hatáskörébe. /Szucher Ervin: Újabb éhségsztrájkolók Vásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./
2002. február 20.
Már csak pár nap van hátra addig, amíg a különböző nemzetiségek szervezetei megnevezhetik azon képviselőiket, akik a népszámlálási folyamat megfigyelői lehetnek. Az ismert szatmári statisztikus, Benedek Gyula, a megyei népszámlálási bizottság tagja elmondta: az RMDSZ mindeddig nem élt a felkínált, a Szatmár megyei magyarság szempontjából is oly fontos lehetőséggel. Jóllehet ő ennek fontosságáról többször is szólt, hivatalosan nem nevesítette megfigyelőit, s félő, hogy erre már nem is lesz lehetősége. Ugyanakkor példaként említette az ukránokat és a zsidókat, akik jóelőre gondoskodtak erről, bár megyei viszonylatban is igen kicsi, mindössze párszáz lakost kitevő kisebbségnek számítanak. (Sike Lajos): Az RMDSZ még nem nevezte meg népszámlálási megfigyelőit. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./
2002. február 20.
Több erdélyi város után a múlt hét végén Sepsiszentgyörgyön is megnyitotta regionális irodáját a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság. A megnyitón részt vettek a városi és megyei önkormányzat képviselői mellett a Kis és Középvállalkozók háromszéki szövetsége, az ASIMCOV, a kereskedelmi és iparkamara megyei elnöke és természetesen a befektetési társaság magyar képviselői. A sepsiszentgyörgyi iroda vezetője Ferencz Csaba lett. /ITDH-iroda Sepsiszentgyörgyön is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./
2002. február 21.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház négy művésze / Szélyes Ferenc és három román kollégája/ ferbr. 20-án abbahagyta az éhségsztrájkot. Tiltakozásuk megszakítását azután döntötték el, hogy a kormány ígéretet tett a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház helyzetének tisztázására: az intézményt a megyei önkormányzat hatáskörébe utalják. A miniszter vállalta, hamarosan törleszti a múlt évi adósságokat is. A szinte egy hétig éhségsztrájkkal tiltakozó színészek a Krónikának elmondták, noha a mentő szállította el őket, most már jól érzik magukat, kitartásuk nem volt hiábavaló. /Szucher Ervin: Abbahagyták az éhségsztrájkot. Bukarestben rendeződik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház sorsa. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./
2002. február 21.
Febr. 13-e és 18-a között Kaposváron immár a hetedik alkalommal szervezték meg a hagyományos évi Nemzetközi Turisztikai Kiállítást és Konferenciát. A Somogy Megyei Közgyűlés ez alkalommal biztosította egy Hargita megyét bemutató stand költségeit a kiállításon, míg a Csíkszereda- Kaposvár testvérvárosi kapcsolat révén a kaposvári városi önkormányzat a maga során a vendéglátás költségeivel járult hozzá a részvételhez. A Kapos-Expón jelen volt a csíkszeredai és a székelyudvarhelyi Turinfo iroda, a Hargita Turisztikai Egyesület, ugyanakkor elvitték a gyergyói és a kovásznai turinfo irodák, valamint több Maros megyei turisztikai cég bemutatkozó anyagait. /(Daczó Dénes): Hargita is bemutatkozott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./
2002. február 21.
A Volt Munkaszolgálatos Katonák Érdekvédelmi Szövetsége már két éve törvénytervezetet nyújtott be a parlamentbe, amelyben bizonyos juttatásokat kértek. Ezt a törvénytervezetet a szenátus 2000. okt. 10- én megszavazta, majd átadta a képviselőháznak, ahol azóta is megvitatásra vár. A Szövetség vezetőtanácsa úgy látta, hogy Erdélyben nem elég erősek, ezért felhívást intéztek az ország többi megyéjéhez is. Így alakult meg idén febr. 6-án Bukarestben is a Kényszermunka-szolgálatos Katonák Érdekvédelmi Szövetségének fiókszervezete. Kérésüket eljuttatták Markó Béla szövetségi elnökhöz is, és kértük ügyük támogatását. /Buzogány Dénes és Zsigmond Károly: Lesz-e kárpótlás vagy sem? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./
2002. február 21.
Ráduly János néprajzos, meseíró 1998. szeptembere óta nyugdíjas, de tovább dolgozik könyvein. Húsz könyve látott napvilágot, ebből tizenegy népköltési gyűjtemény, a többi verskönyv, fordítások románból. A rovásírás témájában eddig három könyve jelent meg: Rovásíró őseink (1995, Korond), Rovásírás vonzásában (1998, Korond), és Nemzeti kincsünk: a rovásírás (1998, Székelyudvarhely). A Szitakötőtánc gyermekverskötete Székelyudvarhelyen jelent meg az Erdélyi Gondolatnál. /Oláh István: Kibédi mesefa ágán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./
2002. február 22.
Adrian Nastase miniszterelnök Oroszországba látogatott, febr. 21-én találkozott Vlagyimir Lukinnal, az orosz Duma alelnökével. A bukaresti hatóságok nem kívánják elfogadni azt a felvetést, miszerint Románia és Oroszország érdekei a Moldovai Köztársaságban ütköznének, jelentette ki Nastase. A találkozón elhangzott, hogy a jelenlegi kisinyovi események a Moldovai Köztársaság belügyét képezik. Vlagyimir Lukin elmondta, hogy Moldovában tiszteletben kell tartani a demokrácia elveit, az emberi jogokat és az Európa Tanács szabályait. Vlagyimir Lukin kijelentette: sikerült áthidalni egyes, Moszkva és Bukarest között az alapszerződés kapcsán kialakult nézeteltéréseket és úgy látja, hogy léteznek perspektívák a dokumentum szövegének véglegesítésére. /Nastase Moszkvában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./
2002. február 22.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint Tőkés László püspök nem olvasta el a Szociáldemokrata Párttal kötött együttműködési megállapodást, ezért bírálja ezt a dokumentumot és a szövetség vezetését. Az RMDSZ elnöke rámutatott, Tőkés "a garanciák hiányáról beszél" anélkül, hogy tudná: a megállapodás "mind kéréseket, mind pedig garanciákat is" tartalmaz. Tőkés László az utóbbi időben tett kijelentései kapcsán, miszerint a szövetség jelenlegi elnöke nem marad meg ebben a tisztségében 2002 végéig, Markó úgy fogalmazott, hogy "éhes disznó makkal álmodik". Markó Béla leszögezte: az RMDSZ következő kongresszusára 2003-ban kerül sor, ő pedig egyelőre nem szándékszik lemondani elnöki tisztségéről. Nyugtalanít az RMDSZ megalkuvó magatartása akkor, amikor a ritkán adódó, kedvező politikai konjunktúrából a szövetség jelentős tőkét kovácsolhatna a romániai magyarság javára - fogalmazott az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Véleménye szerint a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ újabb együttműködési megállapodásában nincsenek biztos garanciák a megállapodásban rögzített "homályos ígéretek" teljesítésére. /Markó Tőkésről: Éhes disznó makkal álmodik. A szövetségi elnök egyelőre nem szándékozik lemondani. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./ Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ heti /febr. 21-i/ sajtóértekezletén tájékoztatta az újságírókat az Amerikai Egyesült Államok NATO-nagykövetével folytatott találkozóról. Az RMDSZ elnöke rámutatott, hogy Romániának a NATO-tagországokhoz való felzárkózása rendkívüli mértékben függ a csatlakozás érdekében a prágai csúcsig kifejtett tevékenységüktől, illetve a román politikai osztály teljesítményétől. Markó Béla hangsúlyozta, az integráció érdekében a román politikai elitnek meg kellene fosztani politikai töltetétől az olyan alapfeltételként megszabott kérdéseket, mint amilyen a tulajdon és a visszaszolgáltatás kérdése vagy az etnikumközi kapcsolatok. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke a sajtóértekezleten közölte, hogy a rendőröknek a kisebbségi nyelvismeretére vonatkozó törvénye összhangban van a helyi közigazgatási törvénnyel. A képviselő érthetetlennek minősítette a liberálisok és demokraták politikai magatartását, akik a közös kormányzásuk idején a törvény mellett foglalták állást, most pedig a törvény megszavazásakor a két alakulat képviselői tiltakozásképpen kivonultak a teremből. A minősített információk védelmére vonatkozó törvényről a képviselő elmondta: az RMDSZ jelenlegi formájában nem szavazza meg a törvényt, ugyanis annak egyik előírása értelmében azok a személyek, akik anélkül, hogy tudnának róla, minősített információk birtokába kerülnek, börtönbüntetéssel sújthatók. Az RMDSZ a kormánypárttal folytatott további egyeztetések során a törvény fent említett előírásának módosítását szorgalmazza - hangsúlyozta Márton Árpád. /Markó Béla a NATO-csatlakozási esélyekről. A politikai elit felelőssége. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./ Az RMDSZ febr. 21-i sajtóértekezletén Szabó Károly szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának alelnöke a 118-as kormányrendelettel kapcsolatban, amely a nemzeti sürgősségi hívások rendszerének működését és megszervezését szabályozza, fontosnak tartotta hangsúlyozni: az alapintézmény tulajdonképpen a Különleges Távközlési Szolgálat, melynek minden telefonhálózat köteles rendelkezésére bocsátania az adatbázisában levő információkat, előbbi viszont köteles bizalmasan kezelni azokat. A Különleges Távközlési Szolgálat bizonyára a legtitkosabb a létező titkosszolgálatok közül - tette hozzá a szenátor, aki szerint a rendelet megszavazása előtt további tárgyalásokra lenne szükség a kormánypárttal, illetve más pártokkal, annak érdekében, hogy az alkotmánnyal összhangban levő, eurokonform törvény születhessen. Szabó Károly a továbbiakban szólt arról a sajtóban megjelent hírről, miszerint az egyik igazságügyminisztériumi államtitkár kijelentette: 34 honatyával szemben bűnügyi vizsgálat van folyamatban. Ha ez így van, akkor ez azt jelenti, hogy Románia képviselőinek 10%-a van megfigyelés alatt - vonta le a következtetést a szenátor. „Nyitott probléma, hogy indítható-e bűnügyi vizsgálat képviselőkkel szemben, de felvetődik a kérdés: indítható-e bűnügyi vizsgálat bármelyik állampolgárral szemben, annak tudta nélkül?" A helyzet mindenképp tisztázásra szorul. /(Koszta Erika): RMDSZ- sajtótájékoztató. Képviselők - megfigyelés alatt? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
2002. február 22.
Takarékossági okokra is hivatkozva, számos rendezvényt töröltek az eddig főként a művelődési minisztérium által támogatott rendezvények listájáról. Idén a Régizene Fesztivált a bukaresti minisztérium nem részesíti támogatásában. Most történt meg első ízben, hogy a miniszter személyesen nézte át minden megye programjavaslatát, és önhatalmúlag kihúzott jó néhány programpontot minden megye esetében. Hargita megyét az érinti a leginkább, hogy a minisztérium által támogatott rendezvények sorából kihullott a csíkszeredai Régizene Fesztivál. A rendezvényszervezési alap minden megyében kb. százmillió lej évente. (Tavaly négyszázmillió lej volt az alap.) /Szatmári László: A bukaresti minisztérium megvonta a Régizene Fesztivál támogatását. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./
2002. február 23.
Adrian Nastase kormányfő a febr. 22-i videokonferencián több kérdést érintett: A Nemzetközi Valutaalap illetékeseivel tárgyalva kiegészítő memorandumot kötnek, melynek főbb pontjai a költségvetési bevételek növelése, az állami alkalmazottak számának csökkentése, a privatizálás felgyorsítása, a veszteséges vállalatok átalakítása, a hátralékok törlesztése lesznek. - Szerinte nem jó, ha a tanárok és csak a tanárok étkezési jegyeket kapnak. Részletesen beszámolt törökországi és oroszországi útjáról, az utóbbit rendkívüli jelentőségűnek tartotta. Kifejtette: mivel nem mondhatunk le az orosz földgáz behozataláról, feltétlenül fokozni kell az exportot orosz relációban, másként Románia nyugati hitelre szorul. Hosszasan beszélt a Moldova Köztársaságban kialakult helyzetről, s hogy ezzel kapcsolatban mit tárgyalt Moszkvában. A Nastase-álláspont lényege: Moldova Köztársaság szuverén állam, senki ne szóljon bele a belügyeibe, a nép és a moldáv kormány kell hogy megoldja a problémákat. Az orosz nyelv viszont ne legyen állami nyelv ott, ahol a lakosság kétharmada román, hanem csak ott használják, ahol az orosz vagy ukrán lakosság többségben van, az EU-normáknak megfelelően. /(Máthé Éva): Miniszterelnöki figyelmeztetés: fokozni kell az orosz exportot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
2002. február 23.
A moldovai kormány febr. 22-én visszavonta azt a tömegtüntetéseket és a kommunista vezetés lemondásának követelését kiváltó tervét, hogy kötelezővé teszi az orosz nyelv tanítását, és módosítja a történelemkönyvek szövegét. Az oktatási minisztérium közölte: nem teszi kötelezővé az orosz nyelv tanulását, a történelemkönyvek módosításáról pedig további szakértői egyeztetéseket kezdeményez. /Meghátrált a moldovai kormány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./ A moldovai kommunisták 2001 februárjában fölényes győzelmet arattak a választásokon — 70 képviselői helyet kaptak a négy és fél millió lakosú ország 101 tagú parlamentjében. A kommunista kormányzat helyzetét azonban megrendítette, hogy nem érkeztek meg a Nemzetközi Valutaalaptól és a Világbanktól remélt kölcsönök. A Moldovai Köztársaságban soha nem látott méreteket öltött a kivándorlás. /Megtorpant a moldovai kormány. Nem lesz kötelező az orosz tanítása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./
2002. február 23.
Valamennyi demokratikus országnak esélye és joga van arra, hogy a NATO tagjává váljon, és egyetlen, az Észak-atlanti Szövetségen kívüli államnak sem áll módjában megvétózni valamely tagjelölt felvételét - jelentette ki febr. 22-én Bukarestben NATO, az Amerikai Egyesült Államok NATO-nagykövete. Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter kifejtette: a kormány szerint nincs ellentmondás az Oroszországgal folytatott jószomszédi viszony és a NATO-csatlakozási ambíciói között. Nicholas Burns egy napos bukaresti vizitje alkalmával találkozott Adrian Nastase kormányfővel, az ellenzéki pártok vezetőivel, az államelnöki hivatal képviselőivel, valamint a Román Nemzeti Bank kormányzójával. Adrian Nastase kormányfő sajtóértekezletén közölte, hogy "gyakorlatias és szilárd partnerséget" javasolt Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnöknek és elmondta, hogy elégedett az orosz kormány "rendkívül pozitív" reakciójával. Nastase elmondta: egy dokumentumot adott át az orosz kormányfőnek, amely tíz, az orosz féllel megtárgyalandó építkezési és különféle berendezések exportjára vonatkozó programtervezetet tartalmaz. /Oroszország nem vétózhatja meg Románia NATO-tagságát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./
2002. február 23.
Fülöp G. Dénes református lelkipásztor /Marosvásárhely/ negyven éves szolgálat után nyugdíjba vonul. Fülöp G. Dénes a református teológia hallgatója lett. - A szekuritáté beépült a teológiai intézetbe. Az országosan létrejött a diákszövetség gyűlést tartott Kolozsváron, 1956. október 23-án. Ezen jelen volt Fülöp G. Dénes, s meg se szólalt. Három esztendő múlva pereket indítottak, a megtorlás kiindulópontja ez a gyűlés volt. Őt három év múlva szedték elő, ellene a fő vád az volt, hogy az "ellenforradalom" mellé állt. A vádiratban felrótták azt is, hogy Fülöp G. Dénes megjelent Páskándi Géza perén és jegyzeteket készített. Marosvásárhelyen 1959-ben segédpap volt, amikor letartóztatták, lelkésszé szentelése után egy nappal. Tizenegy év börtönre, teljes vagyonelkobzásra és tíz év teljes társadalmi jogvesztésre ítélték, de csak négy évet töltött le. A szamosújvári börtönben volt, majd kivitték a Duna deltába. Sok társa teljesen tönkrement. Rendkívüli megpróbáltatások voltak. A megsemmisítésükre törtek, kegyetlenkedtek velük. Sokan meghaltak. Van olyan barátja, aki most is fél, ha a főtéren találkoznak és suttogva beszél. Ő viszont lelkileg épségben jött haza, hitében megerősödött. Borzasztó volt a rizses tó. Reggeltől estig hideg vízben álltak. Most jönnek elő az ízületi fájdalmak. - 1960-tól kezdődött a politikai foglyok rehabilitálása, de ő csak 1963-ban szabadult. Románia nem amnesztiát adott, hanem kegyelmet gyakorolt, ami azt jelentette, hogy feltételesen helyezték szabadlábra. Akármikor visszavihették volna. A büntetés arányában szabták meg a jogi feltételeket. Szabadulása után nem lehetett pap, a cukorgyárban volt munkás, zsákokat kellett emelgetni. 1965-ben lehetett újra pap, Gegesen. A marosvásárhelyi Vártemplomban 18 évig szolgált. a nyelviskolát is. Állandóan legalább 300 hallgatója van. A Kántortanító-képző Főiskola fenntartása a Vártemplom pénztárkönyvén keresztül történik, termeket biztosítanak. Államilag nem ismerték el ezt a főiskolát, de úgy működik, hogy négy év után a hallgatók magyar oklevelet kapnak, végzősei tanítók, kántorok lehetnek. A diplomát Bukarest elfogadja - egy nyelvvizsga letétele után. /Máthé Éva : Búcsúzik a Vártemplom lelkésze. Negyven évnyi közösség- és intézményépítés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23., folyt.: febr. 25./
2002. február 23.
A Bihar megyei Bihar község ivóvízproblémái nem új keletűek. Az ásott kutak vize ihatatlan, erősen nitrátos, Paptamásiban és Hegyközkovácsiban csecsemők is haltak meg emiatt. A paptamási iskola udvarán levő kútban többszörösét (118 mg/l) találták a megengedett 45 mg-nak. Egy másik vízmintában még ennél is többet, 162 mg-ot találtak egy liter vízben. A helyzet hasonló valamennyi településen. Egy tavaly újraszámított költségvetés szerint Paptamásiban 4,6 milliárd lej volna egy új hálózat. A kisebb falvakban ennél rosszabb a helyzet: még ásott kutak sincsenek, saját kerekes kútjaik vizét isszák az emberek. Bihar községben most attól tartanak, hogy a tavaly ígért beruházásokból sem lesz semmi. /A nitrátos víz miatt gyermekek haltak már meg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
2002. február 23.
Felvinc, az egykori virágzó járási székhely és fontos magyar kulturális központ szinte holtpontra jutott az utóbbi időszakban. Az anyakönyvi hivatal adatai szerint eddig 16 halálesetet jegyeztek, ellenben egyetlen újszülött sem jött a világra. A fiatalok zöme tömegesen távozik a faluból. Javarészük Spanyolországban keresi szerencséjét. Idén is 40 fiatal indult Spanyolországba boldogulni. Többségüknek már több családtagja vált spanyolhonossá. Lassacskán az egész község Spanyolországba költözik – állapította meg Cristinel Metea polgármester. /Felvinc lassacskán Spanyolországba költözik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
2002. február 25.
A nemzetközi politikai köröket újabb konfliktus egyre valósabb lehetősége foglalkoztatja.A Bukarest–Moszkva–Chisinau háromszögben könnyen elfajulhatnak a dolgok. Románia nehézségei ebben az összefüggésrendszerben abból erednek, hogy igazából a posztdecembrista kormányok egyike sem tudta hova tenni sem a moldovai, sem az orosz problematikát – állapította meg Ágoston Hugó.Romániában még mindig tartja magát az a nézet, hogy az országnak egyesülnie kell "a Pruton túli testvérekkel". Egyetlen dolgot hagytak figyelmen, hogy az odaátiak nem akarják. /Ágoston Hugó: Veszélyes háromszög. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
2002. február 26.
Neves politikusok részvételével tartották meg Predeálon febr. 22–23-án a Project on Ethnic Relations (PER) rendezésében A nemzeti kisebbségek részvétele és a demokrácia megerősödése, a Szociáldemokrata Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség közti tárgyalások és megegyezések című szemináriumot. Az értekezleten az RMDSZ részéről jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László képviselő, kormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnök, Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője, Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke, Markó Attila helyettes államtitkár. A Szociáldemokrata Pártot többek között Viorel Hrebenciuc alelnök, képviselőházi frakcióvezető, Mircea Geoana külügyminiszter, Vasile Puscas integrációs miniszter képviselte. Mind a romániai felszólalók, mind a PER képviselői — Alen Kasoff elnök, Livia Plaks ügyvezető igazgató és Dan Pavel, a bukaresti iroda vezetője — úgy értékelték, hogy az 1989 után eltelt időszakban fokozatosan kibontakozott párbeszéd és együttműködés az RMDSZ és a román politikai pártok között, valamint az RMDSZ kormányzati szerepvállalása jelentős befolyással volt az interetnikai kapcsolatokra. /Használ Románia külföldi megítélésének az SZDP–RMDSZ együtműködés felújítása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./
2002. február 26.
Szép számmal akadnak olyanok, akiknek az égvilágon mindenről mindig a magyar frász jut eszükbe. Ha valamit magyar javasol, ha valamit magyar vásárol vagy ad el, az már azon egyszerű oknál fogva is gyanús, hogy az illető személy nemzetisége magyar. A szolgálatos nemzetvédő ilyenkor ellenjavasol, leszavaz, ellenkezik. Valószínűleg legutóbb szintén ilyen magyar frászon bukott el Marosvásárhely közszállításának egyik korszerűsítési kísérlete is. Arról lett volna szó, hogy a helyi Közszállítási Vállalat 10 darab autóbuszt vásárol. A versenytárgyaláson egyetlen cég tett eleget az előírásoknak. A cég farkaslaki bejegyzésű, tulajdonosa pedig Demény Attila. Az üzletkötésre azért nem került sor, mert a versenytárgyalási bizottság néhány tagja - nevezetesen Oproescu Florin, a Vatra Romaneasca egykori oszlopos tagja, no meg Vlas Florin városi tanácsos - kifogást emeltek a pályázat ellen. Az újra megtartott versenytárgyaláson továbbra is a farkaslaki ajánlat bizonyult a legelőnyösebbnek, ám ezúttal sem köttetett meg az üzlet, a bizottság említett két tagja másodszorra is megfúrta a vásárlást. /Bögözi Attila: Magyar frász? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2002. február 26.
A magyar és a román rendőrség együttműködéséről fogadtak el jegyzőkönyvet Bukarestben. A két évre szóló megállapodást Orbán Péter altábornagy, az Országos Rendőr- főkapitányság vezetője és Florin Sandu dandártábornok, a román országos rendőr- főkapitányság parancsnoka írta alá. /Magyar-román rendőri együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./
2002. február 26.
Febr. 26-án az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában ülésezett a Communitas Alapítvány sajtókuratóriuma. A kuratóriumi ülésen jelen volt Markó Béla elnök, Gálfalvi Zsolt, Kelemen Hunor, Márton Árpád és Szép Gyula kuratóriumi tagok. Az ülés napirendjén a magyar kisebbségi sajtó támogatására biztosított állami költségvetési összeg pályázatok elbírálása alapján történő elosztása szerepelt. A kuratórium döntése alapján a következő lapok részesülnek támogatásban: A Hét, Bányavidéki Új Szó, Besztercei Híradó, Erdélyi Gazda, Erdélyi Gyopár, Erdélyi Híradó, Helikon, Hunyad Megyei Hírvivő, Korunk, Látó, Lk. k. t., Moldvai Magyarság, Székelyföld, Művelődés, Nagykároly és Vidéke, Napsugár, Szivárvány, Romániai Magyar Szó Törvénytár-melléklete, Népújság Múzsa-melléklete, Szászrégen és Vidéke, Szatmári Figyelő, Szigeti Turmix, Szilágyság, Temesvári Új Szó Keresztmetszet-melléklete, Matlap, Erdővidéki Lapok, Udvarhelyszéki Tájékoztató, Kalotaszeg, Firka, Református Szemle, Kellék, Pontlap, Brassói Lapok (művelődési rovat), Nyugati Jelen (művelődési rovat), Csigalépcső, Sepsiszentgyörgyi Egyházi Tudósító, Hírhordó, Kisküküllő, Csernátoni Füzetek, Közbirtokossági Hírvivő, Várad, Lugosi Hírmondó, Tasnádi Tükör, Kraszna, Filmtett, RMDSZ-Hírlevél, Pulzus-MMDSZ, Cimbora, Bukaresti Magyar Közlöny, Erdélyi Kórus, Bemondó, Siculus Rádió Kézdivásárhely, Besztercei Elektronikus Média, Erdővidék, Tálentum, Dalbimbó, Függöny, Unitárius Közlöny, Perspektíva-KMDSZ. /Ülésezett a Communitas Alapítvány sajtókuratóriuma. = RMDSZ Tájékoztató, febr. 26. – 2151. sz./
2002. február 26.
Pásztorlevelet olvastak fel Zilahon a belvárosi református templomban, miszerint Seres Dénes szenátor akadályozza, hogy a kedvezménytörvény iránt érdeklődőknek, az igazolványt igénylőknek információs irodát nyisson a helyi egyházközség. Deák László ügyvezető elnök elmondta, hogy Szilágy megyében a központi irodán kívül a városi RMDSZ szervezeténél működik információs iroda, ugyanakkor tíznél több területi információs irodát nyitottak, melyek munkatársai kihelyezett fogadónapokat is tartanak a falvakban. /(Fejér László): Seres Dénes szenátort vádolták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2002. február 26.
Szilágy megyének Magyarország helységeivel van a legszámottevőbb testvértelepülési kapcsolata. Többet nevesített: Szilágysomlyó rendszeresen együttműködik Albertirsa, Nyírbátor, Szarvas városokkal; Kémer Soponyával, Sarmaság Nagyhalász és Soltvadkert településekkel, Szilágynagyfalu Vámospérccsel, Ipp Nagyvarsánnyal. Második helyen Franciaország áll, Szamosgalgó például Chatel Montagne, Nagyilonda Viala du Tar helységekkel kötött együttműködési szerződést; Krasznahorvát a belgiumi Gembloux településsel, Szilágycsehnek a magyar Egercsehin kívül szintén a belgiumi Dilbeek a testvértelepüléssel. A norvégiai, svájci, belgiumi és francia testvértelepülések több alkalommal nyújtottak adományokat a szilágysági iskoláknak, öregek otthonainak. Szilágy megye ugyanakkor évekkel ezelőtt lett tagja a Kárpát Eurórégiónak, és 1996- ban csatlakozott a Strasbourgban levő Európai Régiók Közgyűléséhez. /Testvértelepülési kapcsolatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2002. február 26.
Brassóban mindössze két helyen lehet magyar könyvet lehetne vásárolni. Néhány éve a Corvina-könyvespincében nem volt hiány a szakkönyvekből, diákoknak szánt sorozatokból, de manapság az ilyen címek hiányoznak a polcokról. A Brassói Lapok szerkesztőségével egy épületben lévő Pallas–Akadémia brassói könyvesboltban kiderült, hogy nagyon kevés könyvet vásárolnak az emberek, hetente tízet sikerül eladni. Leginkább a gyerekirodalom és a szótárak iránt van kereslet. A szépirodalom senkit sem érdekel. Az üzlet veszteséges, a csíkszeredai Pallas–Akadémia könyvkiadó mégis érdemesnek látja fenntartani ezt a kis üzletet. A Simpozion antikváriumba rengetegen hoztak könyveket eladni és sokan vásároltak magyar könyvet. Naponta körülbelül tizenöt-húsz magyar nyelvű könyvet adnak el. /Tóásó Áron Zoltán: A Cenk árnyéka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
