Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában tartotta jan. 22-én soros ülését az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács (EMÖ). Ríz Ádám, az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője elmondta, egy pályázati kiírástervezet fognak megtárgyalni, amely a 2002–2003-as tanévben teljes képzésben, illetve a kiegészítő képzésben résztvevő diákokat érinti. Azok számára, akik Magyarországon kívánnak tanulni, ez a pályázat teszi lehetővé, hogy a magyar állam ösztöndíját elnyerjék. Az OM a kormány döntése alapján előkészítette egyrészt azokat a jogszabályokat, amelyek a határon túli diákok, pedagógusok, illetve a felsőoktatásban oktatók kedvezményeiről szólnak. Ríz Ádám elmondta, hogy az EMÖ ülésén javasolni fogják, hogy a határon túli magyar hallgatók keretszámai növekedjenek, Erdélyben reményei szerint egy 15%-os növekedést várható. A lényeg, hogy a szülőföldi posztgraduális kutatói ösztöndíjak keretszámát is emelni fogják. Egy esetben viszont a csökkentés mellett tesznek javaslatot, ez a magyarországi tejes alapképzésben folytatható alaptanulmányok keretszáma Ez évről-évre az elmúlt időszakban 20 fős keretként működött, tavaly mindössze 5 személy használta ki ezt a lehetőséget, így a 15 főre való csökkentést fogják javasolni. /Csomafáy Ferenc: A kedvezménytörvény közoktatási vonatkozásai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
2002. január 25.
Feltörték a MÚRE honlapját a hackerek. Üzenetükben kifogásolták, hogy a honlap információit nem értik. Ízléstelen képeket is tettek a hacker-oldalra, magyar-ellenességüket bizonyították üzenetükkel. /Feltörték a MÚRE honlapját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
2002. január 26.
Az Európa Tanács strasbourgi ülésszakán, a jogi és emberi jogi bizottságban bejelentették: Erik Jürgens holland képviselő február–március folyamán Budapesten, Bukarestben és Pozsonyban tájékozódik a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos helyzetről. Ezzel összefüggésben Tabajdi Csaba (MSZP), a magyar delegáció tagja emlékeztetett: Európában számos példa van arra, hogy az anyaország anyagilag támogatja a határain túl élő kisebbséget. Kurucsai Csaba, a magyar delegáció másik tagja a romániai csángók helyzetével foglalkozó kérdést tett fel Walter Schwimmernek. Az Európa Tanács főtitkára válaszában a miniszteri bizottság korábbi határozatát nyomatékosan megerősítve kiállt a csángók szabad nyelvhasználata mellett minden területen. /Tájékozódik az Európa Tanács a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./
2002. január 26.
Deáky András /Gyimesbükk/ RMDSZ-elnök jelezte, hogy a jan. 24-i bákói Monitorul szerint Csíkszeredából két RMDSZ-megbízott készült Gyimesbükkbe átvenni az addig előjegyzett 70 igénylő kéréseit magyar igazolványra. A lap szerint az igénylők életkora 3-75 év között van, s legtöbbjük érzelmi okokkal indokolja igényét. A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének is joga van kéréseket elfogadni, de Borto Andrei, a bákói szervezet elnöke szerint még senki nem tett le igénylést az irodájukban, bár sokan érdeklődtek, mit kell tenniük az igazolvány megszerzéséhez - így a Monitorul. Kóstelekről jelentkezett Salamon Antal plébános, hogy egyházközségben is léteznek igénylők, de nincs kihez forduljanak. Gyimesbükkön több mint 150-en jegyeztették elő magukat magyar igazolványra. /Magyar igazolvány igénylők Bákó megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./
2002. január 26.
A Romániai Helsinki Bizottság (APADOR) és a Pro Europa Liga közös jelentését ismertette a lap. Az anyanyelvi oktatás igényét erőszakosan elfojtó, megfélemlítő visszaélésekről a megye prefektusa is tudott, aki az egész helyzet megítélésében a csángók román eredetének axiómájából indul ki, s arra a teljességgel törvénytelen következtetésre jutott, hogy a magyar nyelv tanulására vonatkozó igények jogtalanok. A jelentés további fejezetei szerint a mintegy 240 ezres moldvai római katolikus lakosságnak csak egy töredéke vallja magát magyar csángónak, használja a csángó dialektust, ami az ötvenes évekbeli viszonyokhoz képest visszaesést jelent, mert rendszeres asszimiláció folyt a csángók körében. A csángók úgynevezett román eredete hivatalos doktrínává lett, s elutasítják a mindegyre zsugorodó magyar identitású csoport önazonossági igényeit. Az emberi jogok felől vizsgálva: bármilyen kevesen is legyenek a csángók, alkotmányos és törvényes joguk van anyanyelvük tanulását kérni az oktatási rendszeren belül. A jelentés részletesen foglalkozik azzal, hogy milyen nyelvnek is tekinthető a csángó az európai kisebbségvédelem doktrínái alapján. A csángók archaikus, középkori magyar nyelvdialektust beszélnek, amelyre rárakódtak a román nyelvi közegből átvett kölcsönszavak és egyéb nyelvi elemek. A Kisebbségi és regionális nyelvek európai chartája alapján a Bákó és Roman környékén beszélt csángó dialektus kimeríti a regionális nyelvek ismérveit és emiatt különleges védelem alá esik. A román alkotmány értelmében a csángóság akár nemzeti kisebbségnek is tekinthető és akként oltalmazható, egészen a parlamenti, illetve a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában való képviseletéig. A népszámlálási adatok között hivatalosan is szerepel magát csángónak valló 2165 főnyi kisebbség (1992), mely számszerűleg is nagyobb a romániai örmény kisebbségnél (2023). A magyar csángók identitási törekvéseit mindenképpen kisebbségvédelmi eszközökkel kell felkarolnia a román államnak. Az APADOR és a Pro Europa mélységesen aggódik amiatt, hogy a népszámláláskor a csángó identitás megvallásával szembeni pressziók sem maradnak el. Különösen veszélyesnek tartják a jelentés készítői a gyermekek megfélemlítését és a tanerők ellenséges fellépését a magyar nyelvet tanulni óhajtókkal szemben. Jogtalannak vélik a csángó szervezetek tevékenységének akadályozását, az önkéntes magyar nyelvkurzusok hatalmi felfüggesztését, illetve a római katolikus egyház magatartását, amelynek autonóm volta dacára is kötelessége híveivel kapcsolatban az emberi jognak megfelelően eljárni. /(Cseke Gábor): Kemény hangú csángó-jelentés szerint. A népszámlalás még megfordíthat mindent. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./
2002. január 26.
Budapesten a Bethlen Gábor Alapítvány Tamási Áron-díjban részesítette tavaly nov. 5-én Nagy Pál irodalomtörténészt. A laudációt Sütő András mondta, most olvashatjuk a szövegét. Nagy Pál egyetemi hallgatóként 1946-ban Gálfy Zoltán teológussal együtt feltámasztotta az 1944-ben megszűnt Ifjú Erdély című folyóiratot. Sütő Andrástól is kértek lapjukba írást. A jórészt betiltott, üldözött magyar szellemóriások mellé szegődött Nagy Pál is. A népi- nemzeti vonulat nagyjaitól semmilyen marxista kurzus el nem tántoríthatta. Illyés Gyula, Veres Péter, Kodolányi vonzáskörében írta cikkeit, tanulmányait. Nagy Pálnak az lett egyik bűne, hogy György Lajos tanárának emberi becsületét, szakmai kiválóságát vette védelmébe. Az Úr a Lenin-fiúknak szabad rablást engedélyezett Erdélyben. Elrabolták és börtönbe zárták Márton Áron püspököt, becsület- és szellemirtást végeztek a magyar egyetemen. Nagy Pált a eltávolították az egyetemről, a magyar tanszékről. Később magyartanár lett, szerkesztői munkát vállalt Marosvásárhelyt, bukaresti folyóiratnál s végül, nyugdíjaztatásáig Sütő lapjánál. Nagy Pál irodalmi tanulmánykötetei értékesek. Tamási Áronnak az a két posztumusz esszégyűjteményét szerkesztett és ellátt a jegyzetekkel. /Sütő András: Örök szolgálatban. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./
2002. január 28.
Temes megyében is nőtt a magyar igazolványt igénylők száma. Vetési Zoltán, a megyei koordinációs iroda vezetője közölte: a telefonos bejelentkezés nagyon jól működik, ezzel sikerült megelőzni a sorok kialakulását. A kérelmezők 60%-a a magyar nyelvű oktatásban való részvételt igazolja. A többiek zömmel az RMDSZ-től vagy az egyháztól hoznak igazolást, civil szervezetektől alig egy-kettő. /(Pataki Zoltán): A legtöbben iskolai bizonyítvánnyal igazolják magyar nyelvtudásokat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
2002. január 28.
Eredménytelenül tért haza Bukarestből Virág György, a Maros megyei tanács elnöke és Kelemen Atilla helyi RMDSZ-elnök, akik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kétségbeejtő helyzete kapcsán kilincseltek a minisztériumokban. Bukarestnek azonban nincs szüksége az intézményre, sőt az elmúlt évben kifizetetlenül maradt béreket és számlákat sem hajlandó törleszteni. A színház személyzete egy hónapja semmi pénzt sem kapott. A Művelődésügyi Minisztérium nem csak hogy lemondott a két tagozattal rendelkező tekintélyes kultúrintézmény működtetéséről, de a tulajdonában lévő színház épületének állagmegőrzéséről sem akar gondoskodni. Razvan Theodorescu kultuszminiszter döntése visszamenőleg is érinti az intézményt és alkalmazottait. A városi tanácsban többségben lévő RMDSZ-frakció eldöntötte, kitart támogatási ígérete mellett, ami újabb tízmilliárd lejt jelentene a színháznak. Viszont ez is mindössze látszatmegoldás volna, hisz a minisztérium tulajdonában lévő épület állaga eléggé rossz, és sürgős javításra van szükség. /Szucher Ervin: Sikertelen bukaresti látogatás. Kilátástalan helyzetben a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./
2002. január 28.
A Romániai Magyar Szó közölte az udvarhelyszéki értelmiségiek egy csoportjának tiltakozását Verestóy Attila szenátor nyilatkozata miatt, de úgy, hogy azonnal mellette hozta dr. Nagy E. József műegyetemi docens hozzászólását, aki bátran kiállt Verestóy Attila szenátor mellett, szembeszállva az udvarhelyszéki értelmiségiek egy csoportjának nyilatkozatával, nyílt levelével, akik a szenátor leváltását kérik az Udvarhelyszéki Felügyelő Testület éléről, mivel a szenátor nem fogja igényelni a magyar igazolványt. A levélíró azt sem fogadja el, hogy a magyar igazolvány az egész nemzettel való azonosulásé. /Dr. Nagy E. József műegyetemi docens: Igazolatlan magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
2002. január 28.
Jan. 25-én hivatalos bejegyzésének tizedik évét ünnepelte a Brassóban tevékenykedő Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület, a Reménység Háza református központban. Az Egyesületet 1991. jún. 21-én és 1992 januárjában jegyeztették be a törvényszéken. A születésnap megünneplése alkalmával került sor a Brassó megyei civil szervezetek találkozójára is, melynek rangos vendégei voltak: dr. Kötő József, az EMKE elnöke, Pillich László, a Heltai Gáspár Alapítvány elnöke és Szép Gyula, a RMDSZ művelődési és egyházügyi alelnöke. Szó esett arról, hogy Brassó magyarságának a rendszerváltás utáni 12. évében sincs még Magyar Háza, színháza, sem pedig próbaterme ahol a színjátszó-csoportok, táncegyüttesek, énekkarok próbálhatnának. /10 éves születésnap és találkozó. Magyar kultúra Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ Kötő József kiemelte, hogy az önszerveződés egyik legégetőbb problémája polgári egyesületek önfeltartásának gondja. Követendő példaként említette a Heltai Gáspár Alapítványt, melynek elnöke Pillich László a későbbiekben részletezte, hogyan is sikerült felépíteni a Heltai Alapítványt, mely egy kétszobás bérelt lakásban kezdte tevékenységét, de ma már több, mint 20 alkalmazottja van, s havi körülbelül kilencvenmilliós költségre teremti elő a szükséges pénzt. Az esten Hochbauer Gyula tanár bemutatta a Hétfalusi Magyar Művelődési Társaságot és tájékoztatta a nagyszámú közönséget arról, hogy február 2-án kezdődik Zajzonban a társaság által szervezett Zajzoni Rab István Év hivatalos megnyitása. A fogarasi Babits Mihály Kulturális Egylet vezetője, Márkos Ervin tiszteletes beszámolt arról, hogy színjátszó csoportjuk 21 szórványmagyar helységbe vitte el rendszeresen a magyar kultúrát. 1993-ban sikerült Babits Mihálynak emléktáblát állítaniuk. Márkos Ervin hozzátette: "Mindez azért működött, mert az én lakásom, telefonom és szívem-lelkem fenntartotta. Jelen pillanatban az Egylet létezik még papíron, a tevékenységet, egyedül, egymagamban folytatom, sajnos társaim kihulltak mellőlem, a színjátszó társulatot eltemettem, maholnap az iskolát temetjük el. Megemlíteném, hogy a magyar iskola eltemetésében a megyei magyar tanfelügyelőség is óriási szerepet vállalt, mert nem próbáltunk összefogni RMDSZ, egyház és tanfelügyelőség, annak érdekében, hogy a fogarasi iskola ne jusson ilyen szomorú helyzetbe." Márkos hiányolta, hogy a Brassói Lapok nagyon keveset foglalkozik a fogarasi művelődéssel, kulturális élettel. Reiff István, a már több, mint ötven éves Búzavirág néptánc együttes vezetője hangsúlyozta: iszonyúan áldozatos és nehéz megmaradni a szórványban, Brassóban, Fogarason, Medgyesen. A Brassói Magyar Dalárda felemelő történelmét és jelenlegi fényesnek nem mondható helyzetét Sebestyén Sándor ecsetelte. Fülöp Károly tanfelügyelő a Pro Zsombor Egyesület munkásságát vázolta kiemelve, a zsombori közösség életképességét. /Tóásó Áron Zoltán: 10 éves születésnap és találkozó. Magyar kultúra Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
2002. január 28.
Oláh István ironikusan írt a Székelyudvarhelyen dúló ellentétről, az RMDSZ és Szász Jennő polgármester közötti csatározásokról, az előbbiek pártján állva. /Oláh István: Háborúk és haldoklások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
2002. január 28.
Újabb sikeres magyarországi turnéról tért haza a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A csíkszeredai csapat Szeged város meghívásának tett eleget és a Magyar Kultúra Napja alkalmából lépett fel a szegedi Nemzeti Színházban. Szarvas-rege táncjátékkal léptek föl. /(daczó) Újabb sikeres fellépés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
2002. január 29.
Nagyváradi költők emlékének adózva először szeptemberben szervezett Dutka Ákos emlékestet a nagyváradi magyar diákszövetség. A héten Horváth Imrére emlékeztek a Szent László plébánia templom sekrestyéjében. Horváth Imre életútját bemutató versesműsorral a Fintorgó diákszínjátszó csoport készült. Tüzes Bálint magyar tanár, költő mesélt a Horváth Imrével való közös szilveszterekről. /(balla): Horváth Imrét megidézve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
2002. január 29.
Az elmúlt tíz év tapasztalata alátámasztja az RMDSZ-nek azt a megítélését, amely szerint szükséges az alaptörvény több szakaszának jelentős módosítása, ugyanakkor Románia NATO és uniós csatlakozása sem képzelhető el az alkotmány felújítása nélkül, mondotta Eckstein-Kovács Péter szenátor a Horia Rusu Alapítvány által jan. 28-án Bukarestben rendezett értekezleten, amelynek témája az alkotmány módosítása volt. A szenátor emlékeztetett rá, hogy 1991-ben az RMDSZ nem szavazta meg az alkotmányt, mivel annak első szakasza kimondja, hogy Románia nemzetállam, ez pedig megtévesztően hat a kisebbségekkel szembeni politizálást illetően. Az Alkotmánybíróság volt elnöke, Lucian Mihai az értekezleten kijelentette, hogy módosítani kell az állampolgárok szavazati és megválaszthatósági jogáról, a pénzügyi rendszerről és tulajdonjogról szóló előírásokat, továbbá tisztázni kell az említett bíróság jogkörét, hiszen ennek az intézménynek a döntéseit jelenleg politikai szavazattal megszegik. /Alkotmánymódosító szándék RMDSZ-részről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./
2002. január 29.
Kása Zsolt, a Temes Megyei Tanács külügyi referense, a Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió szegedi titkárságán a román megyék (Arad, Hunyad, Krassó-Szörény, Temes) képviselője. A tervek szerint a 2002-es évben az ifjú jogász-közgazdász hat hónapot dolgozik majd Szegeden, ahol a magyar megyék és Vajdaság képviselőivel együtt az Eurorégiót vezető Elnökök Fóruma határozatainak a gyakorlatba ültetése lesz a feladatuk. A DMKT Eurorégió eddig nem volt jogi személyként bejegyezve, így pályázatokat sem nyújthatott be saját nevén. Febr. 7-én kerül sor Szegeden az eurorégiós csúcstalálkozóra, az Elnökök Fórumára. Az elképzelés szerint a DMKT Eurorégiót Magyarországon jegyeztetnénk be, közhasznú társaságként. Az intézmény vezetését egy évre minden bizonnyal Dan Ioan Sipos Temes megyei elnök veszi át. Az eurorégiós tevékenység fő célja közös projektek kidolgozása és ezek európai alapokból való finanszírozása. Kása Zsolt elmondta: hamarosan megvalósul a Szeged–Kikinda–Zsombolya–Temesvár vasúti összeköttetés, ami nagy mértékben elősegítheti a térség gazdasági fejlesztését. Folytatódik a Nagycsanád–Kiszombor határátkelő és a bekötőutak kiépítése, végül elkészült a Béga-csatorna hajózhatóvá tételének megvalósítási terve, erre a vajdasági partnerek nyújtanak be pályázatot. /Pataki Zoltán: Kimozdul-e a holtpontról... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
2002. január 29.
A Moldovai Köztársaság belügyeibe történt beavatkozással vádolta meg Adrian Nastase miniszterelnököt Vasile Tarlev moldovai kormányfő. Tarlev nyilatkozatban fejezte ki mélységes aggodalmát azon kijelentések miatt, amelyekkel Adrian Nastase a hét elején a Moldovai Köztársaságban történt eseményeket kommentálta. A román miniszterelnök sajtóértekezleten fejtette ki, hogy a moldovai hatóságok eltértek az európai elvárásoktól, amikor döntést hoztak arról, hogy egy hónapra felfüggesztik az ellenzéki Kereszténydemokrata Néppárt (PPCD) tevékenységét. A Romániával nagyon szoros kapcsolatokat tartó PPCD az év eleje óta tüntetéseket szervez Chisinauban az orosz nyelv kötelező iskolai oktatásának bevezetése ellen. Nastase úgy vélte: a PPCD betiltása a jelek szerint a totalitárius magatartást tanúsító moldovai kormány stratégiai célja volt. Válasznyilatkozatában a moldovai kormányfő aggodalommal szólt arról, hogy "a román kormány képtelen volt tudomásul venni: a Moldovai Köztársaságban az egyéb nemzetiségűek mellett 3 millió ember él, aki őszintén moldovainak tartja magát". A legnagyobb moldovai parlamenti frakció vezetője azzal vádolta meg Romániát, hogy Bukarestnek szerepe lenne a chisinaui ellenzéki tüntetések megszervezésében. A román külügyminisztérium visszautasította a vádat. A moldovai kormányfő nyilatkozata ezt követően látott napvilágot. /Folytatódik a nyilatkozatháború. A moldovai kormányfő vádja. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 29./
2002. január 29.
A Reform Tömörülés Székelyföldi Választmánya csatlakozott "a székelyudvarhelyi értelmiség egy csoportjának nyilatkozatához, amelyben több, az aktív politizálástól független helyi személyiség is megdöbbenéssel vette tudomásul Verestóy Attila szenátor saját magyar igazolványával kapcsolatos álláspontját" - olvasható közleményükben. "Emlékeztetni szeretnénk a hazai magyar közvéleményt, hogy Verestóy Attila szenátorként az Operatív Tanács tagjaként, a szenátusi frakció elnökeként, olyan köztisztségeket visel amelyek által az RMDSZ jelenlegi politikai vezetésének egyik legmeghatározóbb szereplője. Jogos tehát a kérdés: hogyan tudja képviselni a romániai magyar közösség érdekeit egy olyan személy, aki a fent említett tisztségei mellett az Udvarhelyszéki Felügyelő Testület elnökeként a maga részére nem tartja fontosnak a magyar nemzet határmódosítások nélküli egyesítésének stratégiáját, ugyanakkor az elsősorban szimbolikus jellegénél fogva történelmi jelentőségű státustörvény lejáratásától sem riad vissza?" /Bármiféle tisztség betöltésére méltatlan… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
2002. január 30.
Jan. 27-én Marosvásárhelyen az unitárius templom tanácstermében megnyílt tárlaton Nagy Albert azon 17 alkotását mutatták be, melyek az unitárius egyház tulajdonában vannak. A művész karakteresen magyar jellegű képeket festett. A tárlat Nagy Albert születésének a századik évfordulóját köszöntötte. Nagy Albert Tordán született, gyermekkorát Kolozsváron töltötte. Nagy Albert festőművész 1970. febr. 24-én hirtelen elhunyt. Nagy Albert Budapesten előbb műszaki egyetemen tanult, majd képzőművészeti akadémiára járt, Itáliába utazott, ott 11 évet élt. Visszatért Kolozsvárra, testvérénél, Nagy Ernőnél húzódott meg a már rokkant festő (súlyos tüdőműtét után). Szerény padlásműtermének szomszédja, feltétlen híve volt a nagy költő: Szilágyi Domokos, aki felismerte művészetének értékeit, verseket írt festményeiről. /(Máthé Éva): Nagy Albert képei Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
2002. január 30.
Az RMDSZ-es tanácsosok javaslatára a zsombolyai tanács úgy döntött: Petőfi mellszobrot avatnak március 15-én a határmenti Zsombolya városka főterén. Kaba Gábor polgármester és a zsombolyai RMDSZ szervezet felkérte a helyi magyarságot, elsősorban a cégtulajdonosokat, hogy akár szerény összeggel is, járuljanak hozzá a szobor kivitelezési költségeinek fedezéséhez. /Petőfi szoborra gyűjtenek Zsombolyán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
2002. január 30.
Adrian Nastase miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt vezetője és Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke jan. 29-én Bukarestben aláírta a két szervezet közötti, újabb egy évre szóló együttműködési megállapodást. A dokumentum aláírását követő sajtótájékoztatón mindkét szervezet vezetője azt emelte ki, hogy a kormánypárt és az RMDSZ tavaly kezdett együttműködése olyan hasznos eredményekkel és tapasztalatokkal járt, amelyek alapot biztosítottak a folytatáshoz. - Az RMDSZ jó partner volt, és jó partner lesz. Együttműködésünk hozzájárult a parlamenti és ezen keresztül a belpolitikai stabilitáshoz, aminek komoly része volt Románia tavaly elért gazdasági, kül- és belpolitikai eredményeiben - hangsúlyozta Adrian Nastase. - Nem egyszerű adok-kapok alkut kötöttünk - jelentette ki Markó Béla. Az RMDSZ elnöke a mostani megállapodás új vonásaként emelte ki, hogy sokkal pontosabban és konkrétabban határozták meg az együttműködés módozatait. Sikerült áttörést elérni olyan lényeges kérdésekben, mint például az egyházi és a közösségi ingatlanok ügye, mivel a megállapodás előírja, hogy az idén törvény születik erről a kérdésről - mondta. A megállapodása részletesen megfogalmazza a két szervezet közötti együttműködés alapelveit, céljait és formáit. Mindkét szervezet a kedvezménytörvény végrehajtásáról aláírt román–magyar kormányfői egyetértési nyilatkozat előírásának korrekt végrehajtását szorgalmazza. Országos szinten ellenőrző bizottság alakul, amelyben helyet kapnak az RMDSZ képviselői is. A kormánypárt és az RMDSZ annak érdekében cselekszik, hogy az év végére fő vonalaiban befejeződjön az erdők és a termőföldek visszaadásáról szóló törvény végrehajtása. A román kormány április 30-ig törvényt terjeszt elő a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi vagyon visszaszolgáltatásáról. A megállapodás szerint a törvényt a román parlament szeptember 30-ig elfogadja. Június 30-ig törvény születik azoknak a személyeknek a kárpótlásáról, akik az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról hozott törvény alapján jogosultak lennének, de természetben nem kaphatják vissza ingatlanaikat. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelvű karokat és tanszékeket hoznak létre az oktatási törvény előírásainak megfelelően. Megvizsgálják annak lehetőségét, hogy magyar nyelvű oktatás induljon a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerész egyetemen, hogy magyar nyelvű oktatási csoportot hozzanak létre a kolozsvári Zeneakadémián és agrártudományi egyetemen, valamint a marosvásárhelyi műszaki egyetemen. Biztosítani fogják a magyar nyelv tanulásának lehetőségét az állami iskolai rendszerben. (Ez a megegyezés a szórványban élő magyarság és a csángómagyarok problémájának megoldását szolgálja.) Az együttműködési dokumentum kitér arra, hogy román és magyar nyelvű televíziós stúdiót létesítenek Marosvásárhelyen. Megteremtik a magyar nyelvű rádió- és televíziós programok összekapcsolásának műszaki feltételeit. A dokumentum szerint intézkedéseket hoznak az egyházak jelentősebb támogatására. Létrehozzák a nemzeti kisebbségek problémáival foglalkozó intézetet. A parlament június 30-ig megfelelő formában ratifikálni fogja a regionális és kisebbségi nyelvek chartáját. A román nyelv védelméről szóló törvényt olyan formában fogadja el a parlament, hogy azzal együtt biztosítsák a romániai nemzeti kisebbségek nyelvének védelmét is. Biztosítják a nemzeti kisebbségi kiadók, kiadványok, kulturális események kiegyensúlyozott finanszírozását. Ugyancsak biztosítani fogják, hogy a nemzeti kisebbségek arányos képviselethez jussanak országos, területi és helyi szinten az intézményekben, beleértve a döntéshozó funkciókat is. 30 napon belül megyei és helyi szinten is együttműködési megállapodást kötnek, ahol ezt szükségesnek tartják. A két szervezet felkéri a helyi hatóságokat, hogy kezeljék prioritásként a romániai magyar kultúra szempontjából értéket hordozó emlékműveket. Brassóban együttműködnek abban, hogy megfelelő elhelyezést kapjon az Áprily Lajos Gimnázium, a Bolyai Farkas Gimnázium ismét magyar nyelvű középiskola legyen. Megoldják az aradi Szabadság-emlékmű ügyét. A megállapodások betartásának ellenőrzésére közös értékelő bizottságot hoznak létre. Hasonló bizottságok jönnek létre területi szinten is. Az SZDP kötelezettséget vállal arra, hogy a román bel- és külpolitika minden nagy fontosságú kérdésében előzetes konzultációkat folytat az RMDSZ-szel. A két szervezet csúcsvezetése háromhavonként értékeli a megállapodás végrehajtását. /Aláírták a kétpárti egyezményt Markó: nem egyszerű adok-kapok alkuról van szó. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./ A protokollum öt fejezete több konkrét célt és több határidőt tartalmaz, s az együttműködést megyei szintekre is kiterjeszti. A dokumentum első fejezete a PSD és az RMDSZ közötti politikai kapcsolatokra vonatkozik. Tíz pontja közül hat lényegében az együttműködés módozatait és általános céljait fogalmazza meg. További négy fontos politikai részcélokra vonatkozik. Ezek szerint a felek támogatják "a határokon túl élő románok érdekeit, különösen a magyarországi román kisebbségét". Ugyanakkor leszögezik, hogy tekintettel lesznek a magyar többségű megyékben élő "román kisebbség" problémáira is. A kisebbségvédelem terén az egyezmény egyrészt a jelenlegi keretek bővítését, másrészt a kisebbségek szórványközösségeire való fokozottabb odafigyelést helyezi kilátásba. A második fejezet a PSD és az RMDSZ parlamenti frakciói közötti együttműködést szabályozza. A megállapodás szerint a két frakció a parlamenti határozathozatal minden szintjén (bizottságok, állandó bizottság) együttműködik, sőt, még az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében is keresik az együttmunkálkodás módozatait. A legtöbb konkrét részcélt és határidőt a harmadik fejezet tartalmazza, mely a kormányprogram közös támogatásához szükséges lépéseket fogalmazza meg. A restitúciós törvényekre vonatkozóan a felek megállapodtak abban, hogy a kormány az év végéig befejezi a föld- és erdőtulajdonra vonatkozó tulajdonosi bizonylatok kiállítását. Április 30-ig kell benyújtania a kormánynak a parlamentben az egyházi és kisebbségi közületi vagyon visszaszolgáltatására vonatkozó törvény tervezetét, amelyet a törvényhozó testületnek ez év szeptember 30-ig kell elfogadnia. Június 30-ig – kell elfogadnia a parlamentnek azt a kárpótlási törvényt, amely a 10/2001-es ingatlantörvény alapján vissza nem szolgáltatható vagyontárgyak után juttat az egykori tulajdonosoknak méltányos kártérítést. A felek növelni kívánják a helyi önkormányzatoknak visszajuttatott adóbevétel hányadát. A lakosság-nyilvántartást áthelyezik a helyi önkormányzatok hatáskörébe június 30-ig, az útlevél-kibocsátó szerveket pedig a prefektúrhoz /október 30-ig). A megegyezés szerint a kormánynak figyelemmel kell követnie a 215-ös helyhatósági törvény kétnyelvű feliratokra vonatkozó előírásainak alkalmazását. A csángók magyar nyelvű oktatása inkább csak utalásszerűen van jelen az egyezményben. Az oktatási célokra vonatkozó alfejezet egyik pontja szerint biztosítani kell a magyar nyelv oktatását az oktatási törvény 121. cikkelyének (az anyanyelv fakultatív oktatása), valamint az Európa Tanács ajánlásainak megfelelően, ott, ahol erre valós igény van. A dokumentum a felekezeti gimnáziumok helyzetét az eddigi beiskolázási számoknak megfelelően rendezi.
2002. január 30.
Nyilatkozott a műsorban Tar Pál, Magyarország szentszéki nagykövete is. Elmondta, hogy egyáltalán nincs közvetlen kapcsolata a csángókkal. "Ők román állampolgárok, én pedig Magyarországot képviselem a Szentszéknél. Ugyanakkor a magyar kormány közvetlen közelről követi a helyzetet, különösen, ami a csángók lelkipásztori ellátását illeti." A nagykövet tolmácsolta a magyar kormány legnagyobb megelégedését, hogy az Európa Tanács időt és fáradtságot szentelt a csángó kultúra kutatására, majd utalt rá, hogy az iasi-i püspök, Petru Gherghel levélben fejezte ki tiltakozását az ET-nél a dokumentumot illetően. Ismeretes, hogy a helyi püspök a legmagasabb fórum a liturgikus nyelvet illetően, és még a Vatikán sem tehet mást, minthogy ajánlással fordul az érdekeltek felé. Tar Pál személyes véleménye, hogy most az egyházi hatóságokon a sor a román helyi egyházban, hogy megoldást találjanak a kérdésre. Például az erdélyi magyar püspökök próbáljanak meg együttműködni egymással és az iasi-i püspökkel, hogy testvéri szellemben közösen kidolgozzanak egy megoldást. "Ha jó akarattal közeledünk a kérdéshez, akkor találunk megoldást és ez a feladatunk román testvéreinkkel együtt. Ők is be akarnak lépni Európába és mi is. Jelenleg pedig ez Európa kulturális és politikai összképe, próbáljunk meg tehát alkalmazkodni az európai követelményekhez" mondta hazánk szentszéki nagykövete. A negyedórás műsort Mádl Ferenc interjúja zárta, amelyet az államfő október 9-én, a Szentatyával és Angelo Sodano bíboros, államtitkárral folytatott megbeszéléseit követően adott angol nyelven a Vatikáni Rádiónak. A köztársasági elnök elmondta: "Sodano bíborossal a magyar nemzeti kisebbségek és lelkipásztori ellátásuk témájáról beszéltünk. A csángó kérdést illetően új fejleményt jelent az Európa Tanács dokumentuma, amely elismeri, hogy magyar nyelvről van szó, holott ezt sokan vitatták, még a román egyházakban is. Ami új, az az, hogy a Szentszék hivatalos képviselője az Európa Tanács napirendjére tűzte azt a javaslatot, hogy ennek a nemzeti kisebbségnek a lelkipásztori ellátását oldják meg. Köszönetemet fejeztem ki Sodano bíborosnak, hogy a Szentszék 'kormánya' ilyen határozott volt ebben az ügyben." /A Vatikáni Rádió a csángókérdésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./
2002. január 30.
Nagyon előrehaladott állapotban vannak a munkaerő szabad áramlásáról folytatott tárgyalások Magyarországgal - közölte Cristian Diaconescu külügyi államtitkár. Az államtitkár, aki Adrian Nastase miniszterelnök személyes megbízottjaként vezette a román–magyar egyetértési nyilatkozat aláírását eredményező tárgyalásokat, elmondta, hogy a nyilatkozat után a magyar fél megküldte Bukarestnek a kedvezménytörvény végrehajtási utasításait. Az irodák tevékenységét illetően leszögezte: ezek kizárólag a magyarigazolványok kérelmezéséhez szükséges nyomtatványokat oszthatják ki, valamint felvilágosítással szolgálhatnak arról, hogy mi szükséges a feltételek teljesítéséhez azon esetekben, amikor nincsenek egyértelmű bizonyító dokumentumok. Diaconescu szerint a megállapodási nyilatkozat azt is rögzíti, hogy a magyar nyelv ismerete kötelező feltétel a magyarigazolványhoz. A román fél kérésének megfelelően nincs lehetőség arra, hogy a tájékoztatási irodák hálózatát a magyar fél finanszírozza, illetve azoknak logisztikai támogatást nyújtson. /Magyar–román egyezmény készül a munkaerő szabad áramlásáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./
2002. január 30.
Két fiatalember: Szabó Csaba újságíró és Szegő József közgazdász, elhatározták, hogy internetes hetilapot indítanak, Világhírnév (www. vilaghirnev. ro) címmel. Most jelent meg a 35. száma a hetilapnak és a világ minden részéből tapasztalható érdeklődés. Kolozsváron, a Phoenix Könyvesboltban bemutatkoztak. Szegő József a Világhírnév igazgatója és műszaki felelőse elmondta, az alapötlet könyvnépszerűsítés lett volna. Elhatározták, hogy önkéntes módon, különböző erdélyi szerzők könyveit bemutatják, és recenziókat közölve népszerűsítik. A vállalkozás a Nyugaton élő magyarok köreiben igen népszerű lett. Szegő egy weboldal készítő cégnél dolgozik, ez a cég állja az összes költségeket, ami a Világhírnevet illeti. Az irodalmi részt kibővítették neves képző- és fotóművészektől származó illusztrációs anyaggal. A Világhírnevet hetente átlagban 120 ember olvassa, főleg Svédországban és Ausztráliában. /Csomafáy Ferenc: Ablakot nyitni a világra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./
2002. január 31.
Megjelent a Csigalépcső /Sepsiszentgyörgy/ "véletlenszerűen adagolt ifjúsági folyóirat" idei első (életében harmadik) száma. Munkatársi gárdája népes, tematikai ölelése tág, érdeklődése közírói s naptárt is tartalmaz a 2002-es esztendőre. /Megjelent a Csigalépcső. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./
2002. január 31.
Még az idei év első felében rendeződhet a fekete-tengeri kontinentális plató körül kialakult román–ukrán vita - nyilatkozta jan. 31-én a Bukarestben tárgyaló Anatolij Kinah ukrán miniszterelnök.
2002. január 31.
Megjelent az Udvarhelyszéki RMDSZ Tájékoztató idei első száma. Verestóy Attila szenátor, a széki szervezet elnöke írásában leszögezte: "A mi helyzetünk bonyolult, sok árnyalata van kisebbségi sorsunknak... Közösségeinknek sajátos gondjait a román törvénykezés kell megoldja, mind szellemileg, mind anyagilag. Politikailag és kulturálisan olyan törvényes keret kell ezt biztosítsa, melyet – ha tetszik, ha nem – még mindig Bukarestben, a román parlamentben fognak eldönteni, többségi szavazással." Az értesítő közölte az RMDSZ-ben kifejtett tevékenységükért emléklapot kapott udvarhelyiek névorát. Íme: Bíró Tamás, Máthé Zoltán, Máthé Margit, Szabó Lenke, Balla Márton, Jakab Emil, Barkóczy István, Cseke Mózes, Mihály Márta, Gálfi Árpád, Simon Károly, László Etelka és Barabás Károly. /(oláh): Tetszik vagy sem... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./
2002. január 31.
A bákói tanfelügyelőség bírósági keresetet nyújtott be Sepsiszentgyörgyön a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége ellen. A per tétje: megszüntetni a szövetséget és törölni a szervezetek és alapítványok sorából. Indokul azt hozzák fel, hogy a MCSMSZ meghaladja hatáskörét azzal, hogy oktatási tevékenységet folytat kompetens állami szervek engedélye nélkül, klézsei magánszemélyek lakásán, amit különben nem is tagadnak. A szövetség alapító iratában ugyanakkor nem szerepel az oktatási tevékenység, amelyet az oktatási törvény szabályoz. /Perbe fogták a Moldvai Csángómagyar Szövetséget. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./
2002. február 1.
A Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ között aláírt új együttműködési megállapodás leginkább egy mini kormányprogramnak tűnik, nem csak a politikai együttműködés tervének - írta jan. 31-i kommentárjában az Adevarul című napilap. A megállapodással az RMDSZ a kormányon lévő szociáldemokraták szövetségese lett. Adrian Nastase kisebbségi kormányából az egyezménynek köszönhetően a törvényhozás mindkét házában kényelmes többséggel rendelkező kabinet lett. A kommentár szerint a megállapodással az RMDSZ "jelentős revansot vett azért a vereségért, amelyet Orbán Viktor csapatával együtt szenvedett el a magyar igazolványok ügyében". A budapesti imperialista kísérletek ellen tett határozott bukaresti lépések óriási mértékben visszakozásra késztették a magyar kormányt és romániai üzenetközvetítőit. A magyar igazolvány a jelenlegi formájában egyszerű fecni a jó magyarság igazolására— hangsúlyozta a kommentár. /Mini kormányprogramnak tűnik a megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./
2002. február 1.
Jan. 29-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit katolikus tanulmányi házban zajlott le a két és fél órás eszmecsere, ahol a romániai magyar napi- és hetilapok, illetve rádió- és tévéadások szerkesztőségeinek vezetői, munkatársai voltak jelen. Markó Béla elnök időről időre kötetlen beszélgetésre kéri fel a médiumokat, most is ez történt. A kedvezménytörvény kapcsán Markó Béla a magyar-román egyetértési nyilatkozatot szükséges és jó kompromisszumnak nevezte, és hangsúlyozta: jó, hogy annak vitája nem gyűrűzött be Romániába, és jóval a magyarországi parlamenti választások előtt létrejött, tehát szerinte a státustörvény erdélyi kihatásai nem befolyásolják a magyar választás kimenetelét. (Ezzel több jelen levő újságíró nem értett egyet, úgy vélték - a kedvezménytörvény a magyar választásokat igencsak befolyásoló tényező.) Az elnök ismételten aláhúzta: az RMDSZ nem bírálja el senkinek a magyar tudását, mikor magyar igazolványért folyamodik. Ezt iratokkal lehet bizonyítani. A PSD-RMDSZ megállapodásról elmondta: aláírása előtt széles körű egyeztetés folyt, a területi elnökökkel, az egyházakkal is tárgyaltak erről. Az elnök szerint a korábbi dokumentumhoz képest az idei szigorúbb kötelezettségvállalásokat tartalmaz. A legpozitívebb hozadéknak azt tartja, hogy a PSD-nek ezután mindenben konzultálnia kell az RMDSZ-szel, mármint a törvénytervezetekről, és csakis az RMDSZ támogatásával vihet keresztül törvényeket. Tehát - szerinte - nem történhet meg, hogy ha az RMDSZ nem ért egyet valamivel, akkor azt a PSD megszavaztathatja más párttal. Arra kérdésre: miért nincs benne az egyezményben az, hogy rendezni kell a csángómagyar oktatás kérdését, Markó kifejtette: az egyezményben van olyan általános passzus, mely alapján elméletileg rendezhető ez a kérdés, de az valóban alku tárgya volt, hogy szó essen-e kifejezetten a csángókról. "Ez is hozzátartozott a kompromisszumhoz" - ismerte be. Természetesen szóba került a Verestóy-ügy is. Markó Béla elutasította azt, hogy bárki azt firtassa, kiváltotta-e a magyar igazolványt. "Ez magánügy. Mindamellett én igenis ki fogom kérni igazolványomat. Ne osztályozzuk a hazai magyarokat aszerint, hogy kell-e nekik az igazolvány vagy sem. Innen már csak egy lépés lenne odáig, hogy vércsoport-nézegető akcióba kezdjünk. Ilyesmit tett a kommunizmus és a fasizmus is, de nekünk nem szabad ebbe a csapdába esnünk" - vélekedett Markó. A sajtó képviselői felvetették, hogy a Partiumban a kábeltévé-társaságok nem a regionális műsorokat sugározzák, hanem a központit, így a kolozsvári megújult és sokat bővült magyar adás nem jut el a magyar nézőkhöz. Dénes László főszerkesztő szóvá tette: Markó Béla nem volt hajlandó interjút adni az Erdélyi Naplónak. Az elnök kifejtette: "Tudom, hogy vannak itt olyanok, akik nem értenek egyet velem. Elismerem, nem szeretem a kritikát, dehát ki szereti? Viszont ha az elvszerű, és ha talál, akkor elismerem, hogy talál, hogy az illetőnek, aki nekem ellentmond, igaza van. De a kritikában ne legyen csúsztatás, igaztalan vád. Mert ha egy véleményben ilyesmit fedezek fel, akkor az egész bírálat érvényét veszti. Márpedig az Erdélyi Naplóban többször jelentek meg csúsztatások. Egy olyan újságíró, akinek közismert a kommunista újságírói múltja, engem ne kommunistázzon." /(Máthé Éva): Az RMDSZ és a sajtó. Markó Béla korrekt, elvszerű kritikát igényel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./ A romániai magyar újságok, egy-két időszaki kiadványt leszámítva, nem RMDSZ-lapok, nem a szövetség pénzén jelennek meg, szögezte le Borbély László, egyetlen laptól sem várható el, hogy kizárólagosan az RMDSZ szócsöve legyen. A kritikai hang, a megalapozott bírálat jogosságát az RMDSZ vezetősége elismeri, egyes esetekben mégis zokon veszi a szókimondást, amit aztán éreztet a renitenskedő lapokkal. A szerkesztőségek képviselői többek közt ezt a megkülönböztető bánásmódot rótták fel Markó Bélának. – Közös a cél. "A Hargita Népe elleni decemberi orvtámadás, mely az RMDSZ egyik meghatározó vezetőjének tudtával történt, semmiképpen sem szolgálja ezt a közös célt." – szögezte le Borbély László. /Borbély László: RMDSZ és a sajtó. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 1./
2002. február 1.
Ismét beindult Szatmárnémetiben az Ezüstkalászos Gazda tanfolyam. Ezúttal 44 mezőgazdász ült iskolapadba, hogy kibővítse ismereteit. A záróvizsga márc. 22-én lesz. /Ismét Ezüstkalászos Gazda-tanfolyam. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
