Sepsiszentgyörgyön nehezen készült el a költségvetés. A szavazásnál a román nemzetiségű tanácsosok egyike egyszerűen nem szavazott, az ülésvezető kérdésére azt válaszolván, hogy nem szavazhatja meg azt, amit nem ért. A román tanácsosok, amióta életbe lépett az új közigazgatási törvény, s amióta Sepsiszentgyörgy városa tolmácsgéppel rendelkezik, nem hajlandóak igénybe venni a fülhallgatókat. /Van már költségvetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
2002. január 19.
Nagyszebenben a helyi Polgári Magyar Művelődési Egyesület mellszobrot szándékozik állítani dr. Bilinszky Lajosnak, nagyszebeni Ferencrendi nővérek volt magyar leánynevelő intézete igazgatójának, aki 1893 és 1940 között vezette és bővítette, modernizálta az intézetet. Ő alapította 1894-ben az óvodát, 1896-ban a tanítóképzőt, 1904-ben a leánygimnáziumot és 1921-ben a felsőleánykereskedelmit. A szobor leleplezését 2003. január 2-ára tervezik, dr. Bilinszky Lajos születésének 135. évfordulóján. /Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
2002. január 19.
A neves kolozsvári fotóművész, Feleki István munkáiból nyílt kiállítás a bukaresti Francia Kulturális Központ székházában. A művész a kolozsvári Sindan Művelődési Központban 2001-ben Emlékképek címen már bemutatott tárlatának anyagát vitte Bukarestbe. Munkáival sikert aratott többek között Magyarországon, Svédországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Portugáliában, Németországban és Spanyolországban. /N. J.: Feleki István kiállítása Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./
2002. január 20.
A névtelen Armageddon II. jelentés szerint Romániában a Szociáldemokrata Párt kormányzása egyre inkább idézi a pártállami időket. A hatóságok a nemzetbiztonságot veszélyeztető hamis információk terjesztésének vádjával indítottak hajtóvadászatot a jelentés vélt szerzője és terjesztője ellen, és meg sem vizsgálták: igazak-e a jelentésbe gyűjtött állítások. Igaz-e az, hogy Adrian Nastasénak négy luxusvillájan van, jelenleg Predeálon szállodát, Bukarestben pedig hatemeletes irodaházat épít? Igazak-e a vagyonszerzés hátsó szálairól, a hírhedtté vált üzleti körökkel való összefonódásokról szóló állítások? Nastase a válaszként kiadott közleményében kitért a válaszadás elől. A Helsinki Emberjogi Bizottság és a Sajtófigyelő Ügynökség fellépett a szólásszabadság védelmében. Utóbbi elnöke, Mircea Toma maga is szétküldte az Armageddon jelentést, hogy tettéért feljelenthesse magát. Ezek után a hatóságok aligha kerülhetik el, hogy a jelentés állításait is megvizsgálják. /Gazda Árpád: Nastase armageddona. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./
2002. január 20.
Nagyenyed kövei tanúi voltak az elmúlt ezer év során tatár hordáknak, Budai Nagy Antal lázadóinak, erdélyi zsinatoknak, országgyűléseknek, 1849-ben a vidék ártatlan magyarsága pusztulásának. Az áldozatok emlékét ápoló Kossuth Lajos Asztaltársaság 1903-ban emlékoszlopot állított a közös sírkert fölé. Az 1918 utáni időszak elnémította a magyar lelkeket. Több mint évtizede viszont pótolni lehet e hosszadalmas kényszerű kimaradást. Az utóbbi években ismételten imával, koszorúval róttál le kegyeletünket az egykori enyedi áldozatok iránt. Idén jan. 8-án is azonban mindössze kéttucatnyi enyedi magyar gyűlt össze. Dr. Csávossy György előadást tartott a 152 évvel ezelőtti enyedi tragédiáról, az etnikumok békés együttélésének fontosságáról. Porladozik az emlékoszlop, porlad az enyedi emlék a várfalakkal, a Bethlen-kastéllyal egyetemben. /Győrfi Dénes: Kéttucatnyi magyar és egy omladozó emlékoszlop. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./
2002. január 20.
Bartha Zoltánt, a Tinivár Kiadó /Kolozsvár/ igazgatója elmondta, hogy a Diákabrak, az erdélyi magyar diákok folyóirata továbbra is megjelenik, mellette negyedik évébe lép a Géniusz című ifjúsági ismeretterjesztő szemle. Kiadják többek között T.S. Eliot verseit két nyelven: angolul és magyarul. A verseket az Amerikában élő Adrian Krudy orvosprofesszor fordította. Náluk jelenik meg a 101 mese is. /Csomafáy Ferenc: Tinivári újdonságok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./
2002. január 20.
Az RMDSZ parlamenti csoportja több (a parlamentben lecserélt) kocsit adományozott egy egész sor erdélyi magyar középiskolának. Szatmárnémetiben a Kölcsey Főgimnázium és a Református Líceum kapott ezekből a személygépkocsikból a három Szatmár megyei parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc, Varga Attila és Erdei D. István jóvoltából. /Újabb autó-ajándék az RMDSZ képviselőitől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./
2002. január 20.
Marosvásárhelyen kiosztották a Látó-díjakat. Vallasek Júlia kritikáiért, Visky András drámájáért, Papp Sándor Zsigmond prózai írásaiért, Kinde Annamária pedig verseiért kapta meg a 2001-es Látó-díjat. /Kiosztották a Látó díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./
2002. január 20.
Nov. 18-án Csíkszeredában Kelemen Attila főszerkesztő ismertette a Transindex internetes portál tevékenységét. A Transindex 1999-ben, mint heti frissítéssel megjelenő diáklap volt jelen az interneten. Jelenleg a szerkesztők napi 10-12 órát dolgozva vannak on-line módban, ami azt is jelenti, hogy egy nap alatt többször is frissítik az oldalakat. A www.transindex.ro címről lehívható oldalakon az aktuális hírek mellett több magazin jellegű hír is található, ugyanakkor számos olyan link-adattár, amelyről könnyen át lehet lépni más oldalakra. Jelenleg minden romániai magyar politikussal van kapcsolatuk, kivétel Verestóy Attila szenátor, aki többször is elutasította az olvasók kérdéseire való válaszadást. /(Daczó Dénes): Bemutatkozott a Transindex. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./
2002. január 22.
Jan. 22-én Gheorghe Funar polgármester szerint összefüggés van a bukaresti politikai és pénzügyi botrányok (Armagedon) és a státustörvény között. — A bukaresti hatóságok utóbbiakkal próbálják elterelni a figyelmet arról, hogy Erdély-szerte teljes gőzzel beindult a magyar igazolványok kibocsátása. A szóban forgó dokumentumot a Magyarországhoz lojális román állampolgárok veszik majd kézbe. Funar már rég kérte a felügyelő testület azonnali feloszlatását. Bejelentette: az elkövetkező napokban a Nagy-Románia Párt, a Vatra Romaneasca, az Avram Iancu Egyesület és más "hazafias erők" önkéntesei sztrájkőrséget szerveznek az RMDSZ Fürdő utcai székháza előtt. Funar kilátásba helyezte, hogy a "lakbérleti szerződés egyes kitételének megszegése miatt" a polgármesteri hivatal az RMDSZ kilakoltatását fontolgatja. Segítenünk kell a magyaroknak abban, hogy anyaországukba jussanak. A kilakoltatásra jan. 24-e körül kerül sor - jelentette be Funar. Pop Eugen nagy-romániás városi tanácsos bejelentette: a Nagy-Románia Párt monitorizálni fogja az RMDSZ és a státusiroda működését. /K. O.: A megyei RMDSZ kilakoltatásával fenyegetőzik Funar. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./
2002. január 22.
Jan. 21-én országszerte megnyíltak a magyar státustörvény romániai alkalmazásában segítséget nyújtó információs irodák. Kolozs, Szilágy, Fehér és Beszterce-Naszód megyében semmiféle rendellenességet nem tapasztaltak, incidensekről, provokációkról egyik megyéből sem érkezett jelzés. Jóllehet Kolozsváron provokációktól tartottak, a legnagyobb rendben kezdte el működését a Kolozs megyei információs iroda. Kónya-Hamar Sándor képviselő, kiemelte, hogy sikerült tisztázni a státustörvény alkalmazása kapcsán felmerülő problémákat Vasile Soporan prefektussal. Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul elmondta: a konzulátus január 4-én küldte el az első kéréseket, amelyek meg is érkeztek Budapestre. Figyelembe véve, hogy a jogszabály szerint harminc nap az igénylések elbírálási határideje, február elején vagy közepén az első erdélyi igénylők megkaphatják a magyar igazolványt. A huszonegy iroda közül tizenhat (öt ugyanis a bukaresti magyar nagykövetséghez tartozik) a kolozsvári magyar főkonzulátushoz továbbítja a beérkezett kérelmeket digitális úton, amelyeket ők majd Budapestre küldenek. Egyelőre a huszonegy irodából csak négy rendelkezik bérelt vonallal, a konzul azonban kifejezte reményét, hogy mielőbb a többi irodával is sikerül digitális összeköttetést létesíteniük. Alföldi László kérdésünkre elmondta: nincs tudomása arról, hogy Budapesten információs iroda működne. A magyar igazolványt csak személyesen igényelhetik, kivéve a kiskorú gyermekeket, akik esetében a szülő járhat el. A magyar igazolványokat a Romániával szomszédos megyeközpontokban — Békéscsabán, Szegeden, Debrecenben, Nyíregyházán és Budapesten — vehetik át a közigazgatási hivataloknál. /P. A. M., Sz. Cs.: Megnyíltak az információs irodák. Eredményesen zárult az első nap. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./
2002. január 22.
A Magyar Kultúra Napját ünnepelték január 20-án, vasárnap Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendezésében. Díszvendégként jelen volt dr. Vonza András magyar földművelési és vidékfejlesztési miniszter, illetve Cseh Áron magyar főkonzul, valamint Tempfli József püspöke. A Himnusz születése napját megünnepelni az anyaországban honosodott meg, de a határon túl is egyre inkább kiterjedőben van. Kölcsey Ferencre, az egyházkerület szülöttjére emlékeztek, aki nemzeti imánkat 1823. január 22-én írta. Tőkés László püspök emlékeztetett: "December óta Romániában tilalom alá esik a Himnusz eléneklése." A magyar himnusz eléneklőjének büntetése 25-50 millió lej lehet, illetve 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki érte. Mivel az RMDSZ SZKT-ülésén nemrégiben elénekelték, a román legfőbb ügyész eljárást indított a törvényszegők ellen. "Lehetünk-e otthon, ahol nem szabad elénekelni nemzeti imánkat?" - tette föl a kérdést a püspök. Dr. Vonza András hangsúlyozta, hogy a határon túl élők nélkül nem lehet teljes a magyar kultúra. Múlt, jelen és jövő nem gondolható el a Kárpát-medencei magyarság nélkül - fejtette ki a miniszter. A magyar kormány üzenetét hozó miniszter kifejtette: a magyarság egységét a kedvezménytörvény révén épp úgy erősíteni kívánják, mint a magyar gazdaságot az Európai Unió révén. Szomorú, hogy sokan a magyart a magyarral próbálják szembeállítani. /(Balla Tünde): Ünnepség az egyházkerületben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
2002. január 22.
Jan. 19-én Marosvásárhelyen közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya. A titkári beszámoló után tisztújításra került sor. Az elmúlt választási ciklusban az elnöki tisztséget betöltő dr. Feszt György nyug. egyetemi tanár utóda dr. Kovács Dezső, a Szájsebészeti Klinika docense, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem fogorvosi karának tudományos titkára lett. Programbeszédében az új elnök kihangsúlyozta, hogy mindent megtesz a szakosztály minél önállóbb működése érdekében, igyekszik javítani a tagsággal való kapcsolattartáson, fontosnak tartja a székház nyújtotta lehetőségek javítását és a szakosztály által kiadott Orvostudományi Értesítő megjelentetését. /(Dr. Ábrám Zoltán): Tisztújító közgyűlést tartott az orvostudományi szakosztály. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
2002. január 23.
A tájékozatlan gyulafehérvári román lapok szerint az információs irodákat a Fehér megyei RMDSZ hozza létre s ezek Gyulafehérváron, Nagyenyeden, Balázsfalván és Marosújváron fognak működni. Ugyanakkor hangoztatták, hogy a prefektus szerint a megye területén szóba sem jöhet az infóirodák megnyitása. Az ügy tisztázása végett jan. 17-én az RMDSZ megyei, valamint helyi szervezeteinek vezetőivel találkozott a megyefőnök a prefektúrán. A találkozóról a prefektus így nyilatkozott: "A megbeszélésről tájékoztatni fogom a kormányt, és a Bukarestből érkező válasz értelmében fogunk eljárni Fehér megyében. Nem tudjuk elképzelni, hogy Romániának Magyarországgal való kapcsolatai egy etnikai párt közvetítése által bonyolódjanak le. Mindezekhez kétoldali kormányszintű, valamint helyhatósági beleegyezés szükséges. Az lenne a normális, ha a magyar igazolványt igénylő állampolgárok a magyar konzulátusokhoz, és Magyarország nagykövetségéhez fordulnának kérelmükkel. Az RMDSZ esetleg konzultációs szerepet vállalhatna a Memorandum előírásának ismertetése végett." Octav Cosmanca közigazgatási miniszter szintén törvénytelennek minősítette az irodák megnyitását. Köble Csaba enyedi irodavezető másképp látja a dolgokat. Szerinte hasznos, tájékoztató jellegű találkozó zajlott a prefektúrán. A prefektus nem tiltakozott, azonban a konzulátusok és nagykövetség szerepét igyekezett előtérbe hozni. Köble hangsúlyozta: igenis működni fog a nagyenyedi és a gyulafehérvári iroda – mindkettő a helyi RMDSZ-székházban. A rajtolás pedig pozitív volt: már az első napon szépszámmal jelentkeztek az enyedi irodában. /(Györfi Dénes): Prefektus és irodavezető-találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
2002. január 23.
Váljon a tanulás nemzeti létformává címmel jan. 22-én, a Magyar Kultúra Napján kerekasztal-beszélgetést rendezett Berettyóújfaluban a Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület, valamint a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége. A fórumon részt vett Halász János, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) politikai államtitkára és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A találkozón Halász János a nemzeti összetartozást erősítő folyamat jelentős állomásaként értékelte a kedvezménytörvényt. Markó Béla RMDSZ-elnök úgy értékelte a kedvezménytörvényt, hogy immár nemcsak az írók, a művészek, hanem a kultúra fogyasztói is közelebb kerülhetnek az egységes magyar kultúrához. Markó jelentős lépésnek tartja, hogy a magyar igazolvány az otthon tanuló erdélyi diákoknak is lehetővé teszi a magyarországi diákkedvezmények igénybevételét. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke közölte: Sződemetert, Kölcsey Ferenc szülőfaluját új nemzeti zarándokhellyé kívánják tenni. Ennek szellemében aug. 8-án Kölcsey születésnapján találkozóra várják a magyar nemzetet az erdélyi településre. A kerekasztal-beszélgetés délután Nagyváradon folytatódott. /Váljon a tanulás nemzeti létformává. Kerekasztal a Magyar Kultúra Napján. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ Nagyváradon dr. Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese jelezte: várják a doktori fokozattal rendelkezők jelentkezését. Markó Béla kitért arra, hogy a magyar kultúra egységes. A nemzet fogalmának országhatároktól független megközelítése, amelyet a kedvezménytörvény is tükröz, megoldás lehet nemzeti jegyeink védelmére. Markó Béla hangsúlyozta: a himnuszt a mi ajkunkról senki le nem veheti, a politikának alázattal kell szolgálnia a magyar kultúra örök értékeit. "Az egység a mi különös csodánk, hiába választottak el határokkal, nyelvünk és kultúránk egységes" – fogalmazott. Ennek az egységnek szép példája, hogy Nagyvárad és Berettyóújfalu közösen ünnepelt. Az est fénypontjaként kiosztották az első Magyar Kultúráért-díjat, amelyet nemrégiben a Bihar megyei RMDSZ alapította, hogy megjutalmazhassák azon bihariakat, akik önzetlenül és sokat tettek a magyar kultúráért. /(Balla Tünde): A magyar kultúra napján. Váljon a tanulás nemzeti létformává. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
2002. január 23.
A Bihar megyei RMDSZ választmánya hét végén több vitás kérdésben igyekezett közös nevezőre jutni. Kiss Sándor választmányi elnök például napirenden kívül javasolta egy öttagú sajtószakbizottság megalakítását, amely felügyelje az információáramlás, azonban a javaslatot egyelőre elvetették. A nagyszalontai elöljárók békítési ügye függőben maradt. Török László alpolgármester kompromisszumot ajánlott, Tódor Albert polgármester viszont fönntartotta, hogy helyettesével képtelen együtt dolgozni. A Bihar megyei MIDESZ és a nagyváradi Diákszövetség egyetnemértéséből fakadóan a területi választmány ifjúsági bizottságának összetételét nem véglegesíthették. /(Balla Tünde): Vitás kérdéseket tárgyalt a Bihar megyei RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
2002. január 23.
Neves tudósok" szorgalmasan gyártják azokat a bizonyítékokat miszerint a csángók nem magyarok. Dumitru Zaharia professzor, miután még azt is kétségbe vonta, hogy magyar népesség, sőt Magyarország is egyáltalán létezik, megállapította, hogy a moldvai csángók — románok. Zaharia immár negyven éve tanulmányozza ezt a kérdést, ami tulajdonképpen — nem is létezik. De hát ha nincs is kérdés, mit tanulmányozott annyi temérdek ideig? Tatár Zoltán szerint a kommunikációs zavar a mindenkori magyar kormányok részéről is megnyilvánult. Nemrég a bukaresti pápai nuncius így nyilatkozott a televíziónak: "Valóban hallottam beszélni egymásközt az apácákat, nővéreket csángóul (!), de imádkozni csak románul imádkoztak, sőt a templomban sem kértek soha magyar nyelvű misét... akkor meg minek erőltetni a magyar oktatást?" A kommunikációs zavarok a magyarok és a magyar csángók között már a reformáció után megkezdődtek, papok hiánya meg nemtörődömség miatt. Amikor nagykésőre a Magyar Tudományos Akadémia megfigyelőket küldött Moldvába felmérni a csángók helyzetét, már csak arra szorítkoznak, hogy megállapítsák: egy halálraítélt népcsoportocska agonizált. Szerencsére vannak Lakatos Andrások, Petrás Józsefek, Duma Andrások, Domokos Pálok, Kallós Zoltánok, Szabó T. Attilák, és még sokan mások, akik a csángókra jellemző konok kitartással végzett munkásságukkal bizonyították a történelmi tényt, hogy léteztek és léteznek a moldvai magyar csángók, anyanyelvükkel (lásd a két kötetes Csángó nyelvatlaszt), hitvallásukkal, gazdag és színes kultúrájukkal, állapította meg a cikkíró. Idézett a Kolozsváron megjelent Világosság" című napilap Magyar tanító jelentése Csángóföldről című cikkéből. Felsőrekettyésen "Amikor először vettem részt a szentmisén, a templomból az egész falunépe hazakísért. Sokan sírtak, éljeneztek. Az ifjúság estére táncba hívott.A gyermekek most már szorgalmasan tanulnak anyanyelvükön. Köszönet érte az MNSZ-nek, Czikó Nándor országgyűlési képviselőnek, Dogariu- Kádár István lelkes csángó titkárnak és Kemenes József brassói tanfelügyelőnek" /1948. jan. 21./ Ugyanabban a lapban, az Újabb magyar tanítókat kérnek Csángóföldre! című cikkben: "Rácz György a MNSZ kp. vb. tagja könyveket vitt a felállítandó csángóiskolák részére. Lészped és Klézse környékén magyar gyermekek olyan tömegesen iratkoztak be a magyar tannyelvű iskolákba, hogy a kinevezett tanítók máris kevésnek bizonyultak. Bákó megye tanügyi főnöke sürgősen újabb tanítókat kér!" /1948. jan. 25./ És még egy idézet: "Hazánkban nem szóbeszéd a népek egyenjogúsága, hirdeti Duma György, a bákó megyei csángók nemzetgyűlési képviselője. " /1948. ápr. 23./ /Tatár Zoltán: Volt csángó, nincs csángó avagy a kommunikáció csődje. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./
2002. január 23.
A magyar nyelv és kultúra jelenlétének, ismertségének erősítése a világban, a magyar nyelvoktatás színtereinek pontos feltérképezése lesz többek között a Balassi Bálint Intézet feladata; a magyarságtudomány fejlesztését célzó központot Pálinkás József oktatási miniszter avatta fel jan. 22-én Budapesten. Az ünnepségen magyar nyelven tartott előadást Amedeo de Francesco, a nápolyi egyetem professzora, Balassi-kutató. /Balassi Bálint Intézet a magyarságtudományért. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./ A Balassi Bálint Intézet (Bp., I. Somló út 51.) a közel fél évszázados múltra visszatekintő Magyar Nyelvi Intézet és az 1989-ben alapított Nemzetközi Hungarológiai Központ jogutódja. Az Oktatási Minisztérium 2002. január 1-jei hatállyal hozta létre az intézetet, mely megfelelő feltételeket biztosítva a magyar nyelv tanulásához és a magyar, mint idegen nyelv magas szintű elsajátításához, a magyar kultúra terjesztéséhez határokon belül és szerte a világban. Hasonló intézmény a British Council, a Goethe Intézet, a Francia Intézet, a Dante Intézet, a Cervantes Intézet, a Puskin Intézet stb., melyek kiterjedt intézményhálózattal rendelkeznek. Legfőbb céljaik: vonzó országkép kialakítása, a nyelvoktatás, a kultúra ismertetése és terjesztése, információszolgáltatás a lehető legszélesebb körben. A magyar nyelv és kultúra oktatásának, kutatásának és terjesztésének már működő külföldi központjai a Collegium Hungaricumok (Berlin, Bécs, Moszkva, Párizs, Róma), a Kulturális Intézetek (összesen 13, Romániában a bukaresti Magyar Kulturális Központ), a külföldi egyetemi és magyar oktató- és kutatóhelyek kormányközi egyezmények keretében kiküldött vendégoktatókkal és lektorokkal (összesen 39, Romániában Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem, a Bukaresti Tudományegyetem Hungarológia Tanszéke és Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István Tagozatán), valamint a külföldi magyar oktató- és kutatóhelyek nem kormányközi egyezmények keretében kiküldött oktatókkal (összesen 40). Intézményes keretek között 32 országban folyik hungarológiai tevékenység: Amerikai Egyesült Államok (3 helyen), Ausztria (3), Belgium, Bulgária (2), Csehország (3), Dánia (2), Észtország (2), Finnország (5), Franciaország (8), Hollandia (3), Horvátország (2), India (2), Izrael, Japán (2), Jugoszlávia (2), Kanada (2), Kína, Korea, Lengyelország (4), Macedónia, Nagy-Britannia (3), Németország (10), Olaszország (11), Oroszország (3), Portugália, Románia (4), Svédország (2), Szlovákia (5), Szlovénia (2), Törökország, Ukrajna (2). A Balassi Bálint Intézetnek a Magyar Nyelvi Intézet és a Nemzetközi Hungarológiai Központ tevékenységének a folytatása mellett számos új feladata lesz. Az oktatói, felkészítői feladatok folytatásán túl az intézményi kapcsolattartás körének bővítése, a magyar nyelvoktatás színtereinek pontos feltérképezése, tanár- továbbképzés, kulturális rendezvények és tudományos konferenciák szervezése, könyvtári szolgáltatás, szakmai háttéranyagok kidolgozása, kutatás, kiadványok megjelentetése, kapcsolattartás, adatbázis működtetése, információszolgáltatás és számos más, a magyar nyelvet és kultúrát, a magyarságtudomány minél szélesebb körű megismertetését és népszerűsítését szolgáló tevékenység. Az intézet alaptevékenységéhez tartozó feladatok között szerepel a határon túli magyarok oktatásával és a magyar nyelv ápolásával kapcsolatos feladatok ellátása, továbbá a határon túli magyar és magyar nyelvet oktató pedagógusok és más szakemberek továbbképzésében való részvétel, valamint nyelvi, szaknyelvi utóképzés és magyarságismereti, kisebbségi kurzusok szervezése. A Balassi Bálint Intézet honlapjáról – www.bbi.hu – elérhető lesz a magyarságtudománnyal kapcsolatos minden ismeretanyag. /(Guther M. Ilona): Balassi Bálint Intézet. A magyarságtudomány új központja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
2002. január 24.
A csíkszeredai fegyházban raboskodik immár hat hónapja Reiner Antal. Az Agache-család által meghirdetett bosszúhadjárat egyik áldozata, aki ellen 1997-ben kezdték meg a bűnügyi eljárást. Több éves pereskedés és ítélethozatal után Reinert hat hónappal ezelőtt tartóztatták le. Mint mondotta, többször elment Magyarországra, ám nem tudott sokáig ott sem maradni, hiszen szíve hazahívta. Az anyaországban politikai menedékjogot is kapott, de amint meghallotta, hogy Héjja Dezsőt börtönbe zárták, úgy döntött, beadja a kérelmet a politkai menedékjog visszavonására és hazajön. Egyetlen éjszakát tölthetett otthon, Esztelneken: másnap reggel a rendőrség elvitte. Családja jelenleg Magyarországon él. Huszonhárom évi házasság után elváltak feleségétől, a huszonnyolc éves lánya és húszéves fia is Magyarországon lakik. A hat hónap alatt látogatói között volt Ráduly Róbert képviselő, Frunda György szenátor és több alkalommal Katona Ádám, aki csomagot küldött. Távol a családtól, nehezen viseli a börtönt Reiner. A többéves pereskedés miatt szívbetegsége súlyosbodott. A börtönkörülményeiről nem szívesen mesél. Annyi azért kiderül, gyógyszert kap, a betegszobába azonban nem viszik, mert nincs elég hely. /(Daczó Dénes): A szabadság utáni vágy. Reiner Antal menedékjog helyett a börtönt választotta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
2002. január 24.
Meg kell állítani a moldvai csángómagyar közösség asszimilációját, és el kell ismerni a közösség nemzeti kisebbségi státusát – fogalmazta meg jelentésében a Romániai Helsinki Emberjogi Bizottság és a Pro Europa Liga. Példátlan határozottsággal foglalt állást a moldvai csángómagyarok asszimilációjával és megfélemlítésével szemben két tekintélyes romániai emberjogi szervezet. A Romániai Helsinki Bizottság (APADOR CH) és a Pro Europa Liga aktivistái decemberben látogattak el Bákó megyébe, hogy a helyszínen ellenőrizzék a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által sérelmezett jelenségeket. A témával kapcsolatos dokumentumokat és a helyszíni szemle tapasztalatait összefoglaló jelentést jan. 23-án mutatta be Bukarestben Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság elnöke és Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke. Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter is jelen volt a sajtótájékoztatón, és megpróbálja ellensúlyozni a jelentés megállapításait. Az emberjogi szervezetek jelentésükben megerősítették, a moldvai csángómagyar népcsoportra asszimilációs nyomás nehezedik. Az asszimilációs politikában a helyi hatóságok, a Belügyminisztérium és a sajtó mellett a római katolikus egyház is részt vesz. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének jan. 22-i plenáris ülésén Kurucsai Csaba magyar képviselő kérdést intézett Walter Schwimmerhez, az Európa Tanács (ET) főtitkárához, s arra hívta fel a figyelmét, hogy a romániai hatóságok az utóbbi hetekben rendelkezésekkel igyekeznek megakadályozni a magyar nyelv fakultatív oktatását csángó területen. Kifejtette, hogy a román illetékesek tevékenysége ellentétes az ET-közgyűlés tavaly elfogadott ajánlásival, illetve a miniszteri bizottság vonatkozó határozatával, amelyek Románia alkotmányával és oktatási törvényével összhangban szorgalmazzák az anyanyelvi oktatás támogatását. "Van-e tudomása az ET főtitkárságának ezekről az eseményekről és hogyan ítéli meg a Romániában alkalmazott eljárást, illetve mit kíván tenni annak érdekében, hogy az egyhangúlag elfogadott ajánlások érvényre jussanak" - hangzott a kérdés. Válaszában Schwimmer hangsúlyozta: továbbra is érvényesnek tartja a miniszteri bizottság tavaly novemberi döntését, mely a csángó kisebbség anyanyelvi kultúráját megőrzendő értéknek ismeri el. A főtitkár utalt a tradicionális kulturális értékek védelmét célzó 1989-es UNESCO-határozat érvényére is. Felszólította az ET- tagállamokat, ratifikálják az európai kisebbségi nyelvek chartáját. /(Hilu Anna/MTI): Kérdés csángóügyben az Európa Tanácsnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
2002. január 24.
Románia újabb pereket veszíthet, ha nem tartja be az 1994-ben ratifikált, az emberi jogok védelméről és az alapvető szabadságjogokról szóló európai egyezményt. Az Európai Emberjogi Bíróság egy bukaresti ügyvéd beadványára reagálva vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a román hatóságok betartják-e korábban hozott ítéleteit – jelentette be Dumitru Radescu, a beadvány előterjesztője. Radescu elmondta, a strasbourgi testület az elmúlt évek során több ítéletet hozott, elmarasztalva a román államot, mert a bukaresti hatóságok nem tartják be az emberi jogok védelméről és az alapvető szabadságjogokról szóló európai egyezményt, melyet a parlament 1994-ben ratifikált. Eszerint bármely polgárt a letartóztatás vagy őrizetbe vétel után át kell adni egy bírónak vagy a törvény által hasonló jogkörökkel felruházott ügyésznek. Ez azonban nem lehet semmiképpen a romániai értelemben vett ügyész, aki nem elmozdíthatatlan, illetve nem független, mert a legfőbb ügyész alárendeltej, ezáltal pedig az igazságügyi miniszternek, aki a kormány, azaz a végrehajtó testület tagja. Romániának tehát létre kellene hoznia a vizsgálóbíró intézményét – magyarázta az ügyvéd. A Legfőbb Ügyészség azt állítja, támogatja a Btk. módosítását, addig azonban az ügyészek a már életben lévő törvények szerint járnak el. Radescu szerint ez nem egészen így van. Az alkotmány szerint ugyanis a Románia által elfogadott nemzetközi egyezmények elsőbbséget élveznek a belső törvényekkel szemben. /Szőcs Levente: Strasbourgi vizsgálat. A román igazságszolgáltatásnak módosítania kell a Btk.-t. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./
2002. január 24.
Magyar igazolványt akar igényelni Aurel Dionisie Agache is, akinek az apjával, Agache őrnaggyal a népharag végzett 1989 december 22.-én. A fiú nem tartja magát magyarnak, de igényli, hogy ezzel bizonyítsa a törvény abszurd voltát. Úgy gondolja, hogy megkaphatja a magyar igazolványt, mert az anyja magyar és ő is folyékonyan beszél magyarul. /Magyar igazolványt akar igényelni Aurel Dionisie Agache. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
2002. január 24.
Sokan ismerik Szatmárnémetiben Fábián Elemért. Korábban hosszú időn át ő volt a színház közönségszervezője, mindkét tagozaté egyszerre. A román tagozat megalakulása után, a 70-es évek elején, amikor még alig volt közönsége a városban, elküldték Moldvába turnézni, aztán Bákó környékén több faluban felugrált a közönség a színpadra, leállította a román előadást és azt követelte a színészektől, hogy "a többit mondják magyarul". Ezután a színészek magyar nótákat énekeltek. Fergeteges sikerrel. A csángók az előadás előkészítése során vették észre, hogy az együttesben többen magyarul beszélnek, s a zongorista (Vakarcs Miki) magyar dalokat játszik. Zsák pénzzel tértek haza. Azt csak a rendszerváltás után merték elmondani, hogy a román tagozat csángóföldi magyar előadásaival szerezték. Nagy baj lett volna belőle, hogy ilyen "árulásra" vetemedtek. Fábián Elemér előzőleg négy évet ült mint politikai elítélt. Az 56-os magyar forradalom hatására írt, Nyugaton kél fel a nap című verséért kellett lakolnia. Nagyenyed, Szamosújvár, Jilava sötét falai után a brailai Nagyszigeten lévő lágerbe vitték. A szigeten többek között Corneliu Coposuval és Páskándi Gézával volt együtt. Az elmúlt napokban Fábián Elemér magas kitüntetést kapott Budapesten, a kardokkal ékesített Hazáért Szabadságkeresztet. A Parlamentben nyújtotta át neki Fónagy Jenő a POFOSZ elnöke. Rajta kívül még tizenhárom személynek adományoztak hasonló kitüntetést, de a határon túlról csak Fábián Elemérnek, illetve a már hosszabb ideje áttelepült kolozsvári szobrászművésznek, Szervátiusz Tibornak. – Egyébként Fábián Elemér a vezetője a POFOSZ (Politikai Foglyok Országos Szövetsége) Szatmár, Szilágy és Máramaros megyét átfogó itteni szervezetének. Mindössze 130 tagja van, holott jóval többen lehetnének, hiszen ezrek élnek még azok közül, akiket a kommunizmus éveiben üldöztek és meghurcoltak. Például a volt kulákok, akik közül sokan semmiféle elégtételt nem kaptak. Annyira megfélemlítették az embereket, hogy ma sem mernek beszélni. /Sike Lajos: Táncol a volt politikai üldözött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
2002. január 24.
Idén a kolozsvári Bálint Tibor, a Marosvásárhelyről Budapestre származott fiatal Bartis Attila és Garaczi László részesült Márai Sándor-díjban. Az elismeréseket hagyományosan a magyar kultúra napján maga Rockenbauer Zoltán, a kultúrtárca vezetője nyújtotta át a millenniumi könyvkiállításon, Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban. /Márai-díjat kapott Bálint Tibor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
2002. január 25.
Jan. 24-én ülésezett az RMDSZ legfelsőbb vezetőit tömörítő Operatív Tanács, napirendjén a Szociáldemokrata Párttal való együttműködési szerződés megkötése szerepelt. Markó Béla az RMDSZ jan. 24-i bukaresti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a napokban véglegesítik a protokollum szövegét. A hét végén Slanic Moldován találkozik mindkét politikai alakulat küldöttsége. A kétnapos megbeszélésen mind a kormánypárt, mind az RMDSZ mintegy 20–20 tagú küldöttséggel vesz részt - ez szenátorokból, képviselőkből, önkormányzati tisztviselőkből, valamint több helyi szervezet képviselőjéből áll. A hétvégi találkozón szerepel majd az integrációs kérdések megvitatása, a gazdasági reform felgyorsítása, a tulajdonkérdés tisztázása, a visszaszolgáltatások, valamint az érvényben lévő törvények alkalmazása. A tárgyalások során természetesen külön hangsúlyt fektetünk az egyházi, illetve a tanügyi problémák megoldására - hangsúlyozta Markó. Ugyancsak a kétpárti egyezmény, az Operatív Tanács határozatainak a jóváhagyása lesz az egyik fő témája a febr. 2-ra, Marosvásárhelyre összehívott Szövetségi Képviselők Tanácsának is. /Folytatódnak a tárgyalások az együttműködésről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./
2002. január 25.
Franciaország támogatja Románia NATO-csatlakozását - jelentette ki Alain Richard francia védelmi miniszter, aki román kollegája, Ioan Mircea Pascu meghívására jan. 24-én rövid bukaresti látogatásra érkezett. Richard kifejtette: ő csakis hazája véleményének ad hangot, a többi NATO-tagország álláspontjáról az Észak-atlanti Szövetség bővítésével kapcsolatban nem nyilatkozott. /Románbarát franciák. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./
2002. január 25.
Jan. 23-án, szerdán a bukaresti Helsinki Bizottság (APADOR) és a Pro Europa Liga sajtóértekezleten mutatta be Bukarestben a magyar csángók problémájáról, illetve a moldvai csángók helyzetéről szóló jelentését. A román nyelvű dokumentumot, mely szerkesztőségünkbe is eljutott, Gabriel Andreescu és Smaranda Enache vezették föl. Megjelent Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszterasszony is. A közszolgálati televízió jan. 23-i esti híradójában Andronescu egyedüli meghívottként mondhatott véleményt az általa fércmunkának minősített munkáról, úgy mintha a csángómagyar szervezet és a magyar oktatást, illetve misézést óhajtó katolikus csángók sokszor visszautasított kérelmeiről, sőt az ellenük alkalmazott atrocitásokról egy árva szót sem hallott volna. Azt próbálta elhitetni a tévénézők millióival, hogy csángók tulajdonképpen nem is léteznek, hiszen 1992-ben csak hétszázvalahányan vallották magukat a népcsoporthoz tartónak. – Jan. 22-én Hegyeli Attila tanár, aki feleségével és két másik tanárnővel magánházaknál az iskola által megtagadott anyanyelvtanítás igényét a csángó szövetség szorgalmazására elvállalta, az alábbi levelet juttatta el Gabriel Andreescunak, a román Helsinki Bizottság társelnökének: "Tegnap két furcsa látogatónk volt, talán nem árt, ha tudomást szerez róla. Én, a menyasszonyom és még két tanárnő két helyiséget béreltünk egy klézseitől, ahol semmiféle gyerekekkel való tevékenység nem folytatunk, hanem egyszerűen ott lakunk. Jan. 21-én 10 órakor, bármiféle kopogtatás és előzetes engedélykérés nélkül két rendőr hatolt be a lányok hálószobájába, az egyik egyenruhában, a másik civilben volt. Anélkül, hogy leigazolták volna magukat, magyarázni kezdték az éppen otthon tartózkodó két tanárnőnek, hogy 24 órán belül el kell hagyniuk a falut. Írásos dokumentumot nem hagytak hátra, indokuk az volt, hogy nincs a községre szóló személyazonosságink vagy ideiglenes letelepedési engedélyünk. Megjegyezném, hogy a látogatás előtt két nappal a rendőrőrsön hosszan elbeszélgettem a klézsei parancsnokkal, aki miután megmutattam neki az ideiglenes letelepedéshez beszerzett valamennyi iratunkat, azt mondta, nem tudja megoldani a dolgot, mert a mi helyzetünk tisztázatlan a faluban. Másnap Kolozsvárra utaztam és úgy döntöttem, hogy ha Klézsén elutasítottak, Bákóban adom be az iratokat. Miután tehát törvényes próbálkozásainkat elutasította, az őrsparancsnok önkényesen behatolt a lakásunkba, sértegette a két tanárnőt, végigvizsgálta mindkét szobánkat, különösen a könyveink érdekelték őket, beletúrkáltak több, az íróasztalomon található személyes iratomba." A két tekintélyes romániai emberi jogi civil szervezet dokumentuma leszögezte: az APADOR 1997-ben egyszer már foglalkozott a magyar csángók oktatási panaszaival Klézse, Pusztina és Lészped térségében, utána nemsokára az oktatási minisztériumból vizsgálócsoport szállt ki és határozat született, hogy a törvényeknek megfelelően, a szülők kérésére fakultatív magyar oktatás is beindul a csángók részére. Ezt a döntést a helyi hatóságok rendre elszabotáltak, sőt, az elmúlt évtől kezdve megfélemlítésekkel, fenyegetésekkel, a rendőri, papi, tanári tekintély latbavetésével mind sűrűbben próbálták elfojtani a lakosság egy részének ébredező csángó öntudatát. Az APADOR és a Pro Europa Liga megbízott csapata 2001. december 20-27-e között szállt ki Bákó környékére, a helyszínen megvizsgálni, mennyiben igazak az anyanyelvű oktatás igényének elfojtására, illetve a szervezet embereinek üldöztetésére vonatkozó panaszok, s adataikat a csángómagyar szervezet vezetőivel, a környéken élő emberekkel, a megye prefektusával és más megfigyelőkkel való beszélgetések során gyűjtötték. Munkájukat segítette az Európa Tanács nevezetes csángó-jelentése után született 2001/1521. sz. ajánlás, amelyet Románia is elfogadott és amely kötelező érvényű a tagállamokra. Ennek lényege: mindent meg kell tenni, hogy e kisebbségi csoport fennmaradjon nyelvében, kultúrájában, hitéletében. Ugyanakkor a mostani jelentés fő konklúziója: a vizsgálódó látogatás időpontjáig a helyi és a központi hatóságok egyetlen intézkedést sem hoztak az Európa Tanács ajánlása mentén, s a jelentés készítőivel kapcsolatba lépő hivatalos személyek úgy tűnik, semmibe vették ezen ajánlások lényegét. A jelentés részletezte, milyen kálvárián mentek keresztül csángó szülők és a szervezet aktivistái azért, hogy az anyanyelvi oktatásnak érvényt szerezzenek. A hatósági atrocitásokról tudomása volt a prefektusnak is. Ugyanakkor szintén a prefektúra rendelte el azt a november eleji rajtaütést e magánházakon, melynek nyomán a megyei egészségügyi szolgálat minden előzetes bejelentés nélkül felfüggesztette az ott folytatott tevékenységet. A prefektus a helyzet megítélésében a csángók román eredetének axiómájából indul ki, s azt a teljességgel törvényellenes következtetésre jut ebből, hogy a magyar nyelv tanulására vonatkozó igények törvénytelenek, jogtalanok. /(Cseke Gábor): Kemény hangú csángó-jelentés szerint A prefektus mindenről tudott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
2002. január 25.
Jan. 23-án az RMDSZ vezetősége az erdélyi magyar egyházfőkkel találkozott Kolozsvárott. A találkozón az Szövetség részéről részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Szép Gyula és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, valamint Eckstein-Kovács Péter és Puskás Bálin Zoltán szenátorok. Az egyházfők részéről jelen volt: Jakubinyi György római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Reizer Pál szatmári római katolikus püspök, Pap Géza, az Erdélyi Református Egyház püspöke, Kovács Zoltán, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka, Szabó Árpád unitárius püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök. A tárgyaláson a jelenlevők a közös problémákról, illetve azok megoldásának lehetőségeiről beszéltek. Továbbá a találkozó napirendjén szerepelt az olyan konkrét kérdések áttekintése is, mint a magyar egyházak ingó és ingatlan tulajdonának helyzete, és az egyházak költségvetési támogatása. Az RMDSZ vezetősége tájékoztatta az egyházfőket a kormánypárttal folytatott eddigi tárgyalások eredményeiről, különös tekintettel az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó kérdésekről. /Az RMDSZ vezetősége az erdélyi magyar egyházfőkkel találkozott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
2002. január 25.
A történelmi Bánság egész területén fogható az RTV Temesvári Területi Stúdiójának új regionális programja, amelyet naponta 18-20 óra között sugároz az RTV 2 földi adóhálózata. A Temesvár- központú regionális program elsősorban az Arad-, Temes- , Hunyad- és Krassó-Szörény megyeiekhez szól, de jól látható Szeged környékén és a Vajdaságban is. Az új regionális programban helyet kapnak a bánsági nemzetiségek nyelvén sugárzott adások is: minden szerdán 20 perces adásban /19,30- 19,50 között /a Bartha Csaba által szerkesztett magyar adás látható. /(Pataki Zoltán): Beindult a Bánság regionális televíziója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
2002. január 25.
Ötezer csomag érkezett a Gólyahír-akció keretében Magyarországról Erdélybe. Az adományok összértéke 1,5 millió Ft. s a gyulafehérvári főegyházmegyéhez tartozó kilenc megyében kerül majd kiosztásra. Ahhoz, hogy minden elsős csomagot kapjon, nem lesz lehetőség egyelőre, hiszen a nyilvántartás szerint 8632 első osztályos van. /(Daczó Dénes): A Gólyahír megérkezett Erdélybe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
