Ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Kolozsváron. Az ülés napirendjén szerepelt többek között az SZKT és a SZET közös ülésének előkészítése is. A szövetségi elnökkel történt konzultáció alapján az ÜE nyilatkozattervezetet javasol előterjeszteni az SZKT elé elfogadás végett a történelmi egyházakat ért jogsérelmek ügyében, valamint az anyanyelvű oktatás jelenlegi helyzetét és a médiákban zajló nacionalista, magyarságellenes megnyilatkozásokat illetően. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 9., 1171. sz./
1997. december 9.
Ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Kolozsváron. Az ülés napirendjén szerepelt többek között az SZKT és a SZET közös ülésének előkészítése is. A szövetségi elnökkel történt konzultáció alapján az ÜE nyilatkozattervezetet javasol előterjeszteni az SZKT elé elfogadás végett a történelmi egyházakat ért jogsérelmek ügyében, valamint az anyanyelvű oktatás jelenlegi helyzetét és a médiákban zajló nacionalista, magyarságellenes megnyilatkozásokat illetően. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 9., 1171. sz./
1997. december 9.
Andrei Marga tanügyminiszter dec. 6-i, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőivel és tanáraival való találkozóján megerősítette, hogy a koalíció oktatási politikáját fogja követni. A tárgyaláson az egyetem magyar tanárainak képviselői újból ismertették a magyar tagozat felépítéséről szóló javaslataikat. Marga megígérte, hogy "az elhangzottakat egyezteti a kormánykoalícióval, a miniszterelnökkel", és meglátja, a még parlamenti elfogadásra váró tanügyi törvény mit enged meg ebben a kérdésben. A tanügyminiszter kijelentette, hogy a törvény mielőbbi elfogadását fogja szorgalmazni, mivel a halogatás "csak további feszültséget, bizonytalanságot eredményezne", ugyanakkor Európa fele sem éppen a legjobb hírnevet biztosítja /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./
1997. december 9.
Andrei Marga tanügyminiszter dec. 6-i, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőivel és tanáraival való találkozóján megerősítette, hogy a koalíció oktatási politikáját fogja követni. A tárgyaláson az egyetem magyar tanárainak képviselői újból ismertették a magyar tagozat felépítéséről szóló javaslataikat. Marga megígérte, hogy "az elhangzottakat egyezteti a kormánykoalícióval, a miniszterelnökkel", és meglátja, a még parlamenti elfogadásra váró tanügyi törvény mit enged meg ebben a kérdésben. A tanügyminiszter kijelentette, hogy a törvény mielőbbi elfogadását fogja szorgalmazni, mivel a halogatás "csak további feszültséget, bizonytalanságot eredményezne", ugyanakkor Európa fele sem éppen a legjobb hírnevet biztosítja /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./
1997. december 10.
Dec. 10-én Emil Constantinescu államelnök fogadta az RMDSZ küldöttségét, amelyben Markó Béla szövetségi elnök mellett Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke és Márton Árpád, a képviselőházi frakció alelnöke vett részt. Az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet dec. 9-i szenátusbeli vitája és egyes cikkelyek megszavazása nyomán válságos helyzet alakult ki, mert az RMDSZ felfüggesztette minisztereinek politikai tevékenységét és veszélyeztetve látja a további koalíciós együttműködést. Az államelnökkel folytatott megbeszélés fő témája az oktatási törvény, valamint a Székelyudvarhelyen kialakult helyzet volt. Emil Constantinescu elnök kijelentette, hogy nem lesz hajlandó olyan oktatási törvényt aláírni, amely nem teszi lehetővé a kisebbségek nyelvén egyetemek és fakultások létrehozását. Ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy a következő napokban nyilvánosan is megfogalmazza álláspontját a tanügyi törvény kapcsán kialakult nacionalista légkörre vonatkozóan, és egyetértett az RMDSZ vezetőivel abban, hogy minél előbb meg kell találni a konkrét megoldást az oktatási törvény megfelelő formában való elfogadására. Az RMDSZ vezetői az államelnöknek is kifejtették, hogy a koalíciós pártok vezetőitől is határozott fellépést várnak a magyarellenes és kisebbségellenes megnyilatkozások visszaverésében. - A Székelyudvarhelyen kialakult helyzet kapcsán az államfő egyetértett abban, hogy a csereháti intézmény eredeti rendeltetését - nevezetesen hogy az a székelyudvarhelyi fogyatékos gyerekek iskolája legyen - meg kell őrizni, és hogy az érintett felek közti egyeztetéssel ki kellene alakítani egy, az intézményt felügyelő közös igazgatótanácsot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 10., 1172. sz./
1997. december 10.
Dec. 10-én Emil Constantinescu államelnök fogadta az RMDSZ küldöttségét, amelyben Markó Béla szövetségi elnök mellett Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke és Márton Árpád, a képviselőházi frakció alelnöke vett részt. Az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet dec. 9-i szenátusbeli vitája és egyes cikkelyek megszavazása nyomán válságos helyzet alakult ki, mert az RMDSZ felfüggesztette minisztereinek politikai tevékenységét és veszélyeztetve látja a további koalíciós együttműködést. Az államelnökkel folytatott megbeszélés fő témája az oktatási törvény, valamint a Székelyudvarhelyen kialakult helyzet volt. Emil Constantinescu elnök kijelentette, hogy nem lesz hajlandó olyan oktatási törvényt aláírni, amely nem teszi lehetővé a kisebbségek nyelvén egyetemek és fakultások létrehozását. Ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy a következő napokban nyilvánosan is megfogalmazza álláspontját a tanügyi törvény kapcsán kialakult nacionalista légkörre vonatkozóan, és egyetértett az RMDSZ vezetőivel abban, hogy minél előbb meg kell találni a konkrét megoldást az oktatási törvény megfelelő formában való elfogadására. Az RMDSZ vezetői az államelnöknek is kifejtették, hogy a koalíciós pártok vezetőitől is határozott fellépést várnak a magyarellenes és kisebbségellenes megnyilatkozások visszaverésében. - A Székelyudvarhelyen kialakult helyzet kapcsán az államfő egyetértett abban, hogy a csereháti intézmény eredeti rendeltetését - nevezetesen hogy az a székelyudvarhelyi fogyatékos gyerekek iskolája legyen - meg kell őrizni, és hogy az érintett felek közti egyeztetéssel ki kellene alakítani egy, az intézményt felügyelő közös igazgatótanácsot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 10., 1172. sz./
1997. december 10.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége dec. 9-i ülésén a székelyudvarhelyi Csereháton 1997. december 8-9-én lezajlott eseményekkel kapcsolatban a következő álláspontot fogadta el és hozza nyilvánosságra: Az ingatlannal kapcsolatos - folyamatban levő - perek bírósági döntéseinek hiányában, valamint az érvényben lévő, Remus Opris kormányfőtitkár által mediált és a felek által aláírt jún. 17-i protokollum megszegésével, a jogállam alapintézményeinek és működési elvének mellőzésével éppen Románia kormányának miniszteri rangú főtitkára sértette meg erőszakosan az alkotmányos előírásokat. A helyi tanácsnak, Székelyudvarhely és környéke polgári lakosságának a karhatalmi erők általi zaklatására bevetett eszközök ellentétesek a vitás kérdések tárgyalásos, jogi úton történő megoldásának demokratikus gyakorlatával. Az RMDSZ mint Románia kormányának politikai tényezője és felelős tagja - ragaszkodva a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvéhez - visszautasítja ezt az eljárást, és elhatárolja magát tőle. Az RMDSZ éppen következetes álláspontjának érvényesítése érdekében vonta vissza bizalmát egyik tanácsosától, aki szövetségünk demokratikus magatartásától távol álló, elfogadhatatlan eszközök alkalmazásával próbált érvényt szerezni egy egyébként jogos igénynek. Ugyanezen elv alapján az RMDSZ súlyos politikai hibának tartja a Remus Opris kormányfőtitkár vezette székelyudvarhelyi akciót, kéri az ügy kivizsgálását és az érintettre vonatkozó megfelelő kormányzati döntés meghozatalát. Az RMDSZ a csereháti ingatlan ügyében élni fog a jogorvoslat összes lehetőségeivel. A román-magyar kapcsolatok esetleges megromlásáért, az RMDSZ kormánykoalíciós részvételének ellehetetlenítéséért, az ebből fakadó belpolitikai instabilitás kialakulásáért, az általános reform szélsőséges nacionalisták általi akadályoztatásáért és ennek következtében a lakosságot érintő gazdasági és szociális terhek növekedéséért, a nemzetközi elszigetelődést eredményező következményekért a demokrácia alapelveit sértő ellenzéki, antidemokratikus erőket és az őket támogató egyes ismert koalíciós politikusokat tesszük felelőssé. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége a történteket a tanügyi törvény szenátusi vitájára időzített politikai akcióként ítéli meg, amelynek célja megakadályozni a kormányprogram valóra váltását, a Románia által is aláírt nemzetközi dokumentumokban foglalt kötelezettségek teljesítését, kiszorítani az RMDSZ-t a koalícióból, hitelteleníteni a reformot és a demokratizálódást felvállaló Ciorbea-kormányt. Sajnálatos, hogy abban a küzdelemben és közös erőfeszítésben, amelyet a választások után a reformokért, Románia európai integrációjáért felvállaltunk, azok a nacionalista erők látszanak felülkerekedni, amelyek az integráció ellenében, a román nép érdekei ellen cselekedve a felzárkózást akadályozzák. Ezek az erők szítják a magyarellenes hangulatot a Hargita és Kovászna megyei románság állítólagos veszélyeztetettsége kapcsán, és ezek az erők jeleskedtek a tanügyi törvény szenátusi módosítása alkalmával, valamint a csereháti események során tapasztalt magyarellenes hangulatkeltésben, szélsőséges nacionalista megnyilatkozásokban. Reményünket fejezzük ki, hogy Románia államelnöke, Emil Constantinescu, az alkotmányos jogok tiszteletben tartásának szavatolója állást foglal a romániai jogállamiság elveinek érvényesülése mellett. E kérdés rendezését – a kialakult helyzetben – már nem csupán az RMDSZ koalícióban való részvételének ügye teszi szükségessé, hanem a romániai magyar nemzeti közösség tagjainak etnikai hovatartozásából származó hátrányos megkülönböztetése, a magyarellenes kampányból és intézkedésekből fakadó fenyegetettsége. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 10., 1172. sz./
1997. december 10.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége dec. 9-i ülésén a székelyudvarhelyi Csereháton 1997. december 8-9-én lezajlott eseményekkel kapcsolatban a következő álláspontot fogadta el és hozza nyilvánosságra: Az ingatlannal kapcsolatos - folyamatban levő - perek bírósági döntéseinek hiányában, valamint az érvényben lévő, Remus Opris kormányfőtitkár által mediált és a felek által aláírt jún. 17-i protokollum megszegésével, a jogállam alapintézményeinek és működési elvének mellőzésével éppen Románia kormányának miniszteri rangú főtitkára sértette meg erőszakosan az alkotmányos előírásokat. A helyi tanácsnak, Székelyudvarhely és környéke polgári lakosságának a karhatalmi erők általi zaklatására bevetett eszközök ellentétesek a vitás kérdések tárgyalásos, jogi úton történő megoldásának demokratikus gyakorlatával. Az RMDSZ mint Románia kormányának politikai tényezője és felelős tagja - ragaszkodva a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvéhez - visszautasítja ezt az eljárást, és elhatárolja magát tőle. Az RMDSZ éppen következetes álláspontjának érvényesítése érdekében vonta vissza bizalmát egyik tanácsosától, aki szövetségünk demokratikus magatartásától távol álló, elfogadhatatlan eszközök alkalmazásával próbált érvényt szerezni egy egyébként jogos igénynek. Ugyanezen elv alapján az RMDSZ súlyos politikai hibának tartja a Remus Opris kormányfőtitkár vezette székelyudvarhelyi akciót, kéri az ügy kivizsgálását és az érintettre vonatkozó megfelelő kormányzati döntés meghozatalát. Az RMDSZ a csereháti ingatlan ügyében élni fog a jogorvoslat összes lehetőségeivel. A román-magyar kapcsolatok esetleges megromlásáért, az RMDSZ kormánykoalíciós részvételének ellehetetlenítéséért, az ebből fakadó belpolitikai instabilitás kialakulásáért, az általános reform szélsőséges nacionalisták általi akadályoztatásáért és ennek következtében a lakosságot érintő gazdasági és szociális terhek növekedéséért, a nemzetközi elszigetelődést eredményező következményekért a demokrácia alapelveit sértő ellenzéki, antidemokratikus erőket és az őket támogató egyes ismert koalíciós politikusokat tesszük felelőssé. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége a történteket a tanügyi törvény szenátusi vitájára időzített politikai akcióként ítéli meg, amelynek célja megakadályozni a kormányprogram valóra váltását, a Románia által is aláírt nemzetközi dokumentumokban foglalt kötelezettségek teljesítését, kiszorítani az RMDSZ-t a koalícióból, hitelteleníteni a reformot és a demokratizálódást felvállaló Ciorbea-kormányt. Sajnálatos, hogy abban a küzdelemben és közös erőfeszítésben, amelyet a választások után a reformokért, Románia európai integrációjáért felvállaltunk, azok a nacionalista erők látszanak felülkerekedni, amelyek az integráció ellenében, a román nép érdekei ellen cselekedve a felzárkózást akadályozzák. Ezek az erők szítják a magyarellenes hangulatot a Hargita és Kovászna megyei románság állítólagos veszélyeztetettsége kapcsán, és ezek az erők jeleskedtek a tanügyi törvény szenátusi módosítása alkalmával, valamint a csereháti események során tapasztalt magyarellenes hangulatkeltésben, szélsőséges nacionalista megnyilatkozásokban. Reményünket fejezzük ki, hogy Románia államelnöke, Emil Constantinescu, az alkotmányos jogok tiszteletben tartásának szavatolója állást foglal a romániai jogállamiság elveinek érvényesülése mellett. E kérdés rendezését – a kialakult helyzetben – már nem csupán az RMDSZ koalícióban való részvételének ügye teszi szükségessé, hanem a romániai magyar nemzeti közösség tagjainak etnikai hovatartozásából származó hátrányos megkülönböztetése, a magyarellenes kampányból és intézkedésekből fakadó fenyegetettsége. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 10., 1172. sz./
1997. december 10.
Az ügyről tájékoztató marosvásárhelyi Népújság a dec. 9-i számában ismertette Szász Jenő polgármester álláspontját, miszerint "megszervezett forgatókönyv szerint történik minden. Bukarestben már előre elkészítették." /Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./
1997. december 10.
Az ügyről tájékoztató marosvásárhelyi Népújság a dec. 9-i számában ismertette Szász Jenő polgármester álláspontját, miszerint "megszervezett forgatókönyv szerint történik minden. Bukarestben már előre elkészítették." /Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./
1997. december 10.
Lőrinczi György szerint a kormány egy jogi folyamat közepette, hiszen folyik a csereháti per, fölfedte igazi arcát. A lap szerint az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform levélben szólította fel az RMDSZ vezető politikusait, hogy a jogi konfliktusnak politikai jelleget adó kormányfőtitkári közbeavatkozás nyomán "kezdeményezzék az RMDSZ koalíciós partnereinél a magas kormányzati hivatalához méltatlan magatartást tanúsított Opris úr haladéktalan fölmentését kormányfőtitkári tisztségéből". /Lőrinczi György: Szuronnyal hozott demokrácia? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
1997. december 10.
Lőrinczi György szerint a kormány egy jogi folyamat közepette, hiszen folyik a csereháti per, fölfedte igazi arcát. A lap szerint az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform levélben szólította fel az RMDSZ vezető politikusait, hogy a jogi konfliktusnak politikai jelleget adó kormányfőtitkári közbeavatkozás nyomán "kezdeményezzék az RMDSZ koalíciós partnereinél a magas kormányzati hivatalához méltatlan magatartást tanúsított Opris úr haladéktalan fölmentését kormányfőtitkári tisztségéből". /Lőrinczi György: Szuronnyal hozott demokrácia? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
1997. december 10.
Tisztújító közgyűlést tartott Budapesten az Irodalmi Társaságok Szövetsége. Az eddigi elnök, Varga Domokos író lemondott, a jövőben ő lesz a tiszteletbeli elnök. Elnöknek dr. Medvigy Endrét, az ismert irodalomtörténészt választották meg. Az ügyvivői testület tagjai között van Gál Éva Emese költő-grafikus, a Romániai Magyar Szó munkatársa, Dánielisz Endre /Nagyszalonta/ irodalomtanár és Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
1997. december 10.
Tisztújító közgyűlést tartott Budapesten az Irodalmi Társaságok Szövetsége. Az eddigi elnök, Varga Domokos író lemondott, a jövőben ő lesz a tiszteletbeli elnök. Elnöknek dr. Medvigy Endrét, az ismert irodalomtörténészt választották meg. Az ügyvivői testület tagjai között van Gál Éva Emese költő-grafikus, a Romániai Magyar Szó munkatársa, Dánielisz Endre /Nagyszalonta/ irodalomtanár és Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
1997. december 11.
Dec. 11-én a szenátusban megkezdődött az állambiztonsági hivatal irattárában őrzött (szekuritátés) dossziékról szóló törvénytervezet általános vitája. Az RMDSZ álláspontját a törvénytervezettel kapcsolatban Szabó Károly szenátor fejtette ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 11., 1173. sz./
1997. december 11.
Dec. 11-én a szenátusban megkezdődött az állambiztonsági hivatal irattárában őrzött (szekuritátés) dossziékról szóló törvénytervezet általános vitája. Az RMDSZ álláspontját a törvénytervezettel kapcsolatban Szabó Károly szenátor fejtette ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 11., 1173. sz./
1997. december 11.
Önkormányzatok szerepe egy hátrányos helyzetű térség fejlesztésében címmel dec. 10-én háromnapos önkormányzati konferencia nyílt meg Csíkszeredában, a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezésében. A HTMH immár nyolcadik alkalommal rendez hasonló konferenciát más-más színhelyeken, Magyarországon és a környező országokban. Csíkszereda először látja vendégül a nemzetközi rendezvényt, amelyen ezúttal mintegy 80 önkormányzati szakember vesz részt. Törzsök Erika, a HTMH elnöke megnyitó beszédében az európai integráció kapcsán hangoztatta, hogy elsősorban az adott országnak kell megfelelő feltételeket teremtenie a területfejlesztéshez, a külföldi tőke fogadásához, a szellemi tőke működtetéséhez, hogy ezáltal lehetővé váljék a nemzeti jövedelem, a versenyképesség növelése, a helyi erőforrások mozgósítása. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 11., 1173. sz./ Megnyitó beszédében Törzsök Erika, a HTMH elnöke aláhúzta, hogy az idei tanácskozásnak külön is időszerűséget adtak a fogadó országban zajló váratlan események. A székelyudvarhelyi fejleményekkel kapcsolatban megjegyezte: azok azt mutatják, hogy a tulajdonviszonyokkal és a hatalmi kompetenciákkal kapcsolatos szabályozások, jogi keretek még alakulóban vannak. Ez vezethetett véleménye szerint oda, hogy az úgynevezett csereháti ügyet nem tulajdonvitaként tárgyalták, hanem interetnikai konfliktusként kezelték. Világos tulajdonviszonyok és a jogállamiság önkormányzati elemeinek következetes érvényesülése esetén ilyen konfliktushelyzet nem is alakult volna ki. A belpolitikai helyzettel kapcsolatban utalt arra, hogy a bukaresti koalíciónak érdeke lenne azoknak a lépéseknek a következetes megvalósítása, amelyek Romániát bevihetik a NATO-ba és az Európai Unióba. Az integrációs fáziskésés nem a jelenlegi kormány miatt következett be, ezért fontos, hogy milyen kép alakul a mostani vezetés integrációs politikájáról. A tanácskozáson különböző helyszíni látogatásokon igyekeznek bemutatni a sikeres új romániai tapasztalatokat is, így az eredményes privatizációs akciókra. Érdemes odafigyelni mindazokra a politikai szereplőkre, akik európai integrációban gondolkodnak - hangoztatta többek között Törzsök Erika. Ezzel kapcsolatban utalt a magyar tapasztalatokra, azokra a lépésekre, amelyek Magyarország útját egyengetik az Európai Unióba, vagy ahhoz, hogy nemzetközi forrásokat mozgósíthasson. Mindez azt mutatja, hogy elsősorban az adott országnak kell teremtenie olyan feltételeket a területfejlesztéshez, a tőke fogadásához, a szellemi tőke működtetéséhez, hogy lehetővé váljék a nemzeti jövedelem, a versenyképesség növelése, a helyi erőforrások mozgósítása - mutatott rá Törzsök Erika. /MTI/
1997. december 11.
Önkormányzatok szerepe egy hátrányos helyzetű térség fejlesztésében címmel dec. 10-én háromnapos önkormányzati konferencia nyílt meg Csíkszeredában, a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezésében. A HTMH immár nyolcadik alkalommal rendez hasonló konferenciát más-más színhelyeken, Magyarországon és a környező országokban. Csíkszereda először látja vendégül a nemzetközi rendezvényt, amelyen ezúttal mintegy 80 önkormányzati szakember vesz részt. Törzsök Erika, a HTMH elnöke megnyitó beszédében az európai integráció kapcsán hangoztatta, hogy elsősorban az adott országnak kell megfelelő feltételeket teremtenie a területfejlesztéshez, a külföldi tőke fogadásához, a szellemi tőke működtetéséhez, hogy ezáltal lehetővé váljék a nemzeti jövedelem, a versenyképesség növelése, a helyi erőforrások mozgósítása. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 11., 1173. sz./ Megnyitó beszédében Törzsök Erika, a HTMH elnöke aláhúzta, hogy az idei tanácskozásnak külön is időszerűséget adtak a fogadó országban zajló váratlan események. A székelyudvarhelyi fejleményekkel kapcsolatban megjegyezte: azok azt mutatják, hogy a tulajdonviszonyokkal és a hatalmi kompetenciákkal kapcsolatos szabályozások, jogi keretek még alakulóban vannak. Ez vezethetett véleménye szerint oda, hogy az úgynevezett csereháti ügyet nem tulajdonvitaként tárgyalták, hanem interetnikai konfliktusként kezelték. Világos tulajdonviszonyok és a jogállamiság önkormányzati elemeinek következetes érvényesülése esetén ilyen konfliktushelyzet nem is alakult volna ki. A belpolitikai helyzettel kapcsolatban utalt arra, hogy a bukaresti koalíciónak érdeke lenne azoknak a lépéseknek a következetes megvalósítása, amelyek Romániát bevihetik a NATO-ba és az Európai Unióba. Az integrációs fáziskésés nem a jelenlegi kormány miatt következett be, ezért fontos, hogy milyen kép alakul a mostani vezetés integrációs politikájáról. A tanácskozáson különböző helyszíni látogatásokon igyekeznek bemutatni a sikeres új romániai tapasztalatokat is, így az eredményes privatizációs akciókra. Érdemes odafigyelni mindazokra a politikai szereplőkre, akik európai integrációban gondolkodnak - hangoztatta többek között Törzsök Erika. Ezzel kapcsolatban utalt a magyar tapasztalatokra, azokra a lépésekre, amelyek Magyarország útját egyengetik az Európai Unióba, vagy ahhoz, hogy nemzetközi forrásokat mozgósíthasson. Mindez azt mutatja, hogy elsősorban az adott országnak kell teremtenie olyan feltételeket a területfejlesztéshez, a tőke fogadásához, a szellemi tőke működtetéséhez, hogy lehetővé váljék a nemzeti jövedelem, a versenyképesség növelése, a helyi erőforrások mozgósítása - mutatott rá Törzsök Erika. /MTI/
1997. december 11.
A Romániai Magyar Szó részletes beszámolót közöl a december 8-i szenátusi vitáról, az "Oktatási vita – süketek párbeszéde" című cikkben. A lap is tájékoztat az RMDSZ vezetői és az államfő közötti megbeszélésről, azt emelve ki, hogy Markó Béla szerint nem véletlen a csereháti és szenátusi események egybeesése, s hogy mindez azok malmára hajtja a vizet, akik meggátolnák az euroatlanti beilleszkedést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
1997. december 11.
A Romániai Magyar Szó részletes beszámolót közöl a december 8-i szenátusi vitáról, az "Oktatási vita – süketek párbeszéde" című cikkben. A lap is tájékoztat az RMDSZ vezetői és az államfő közötti megbeszélésről, azt emelve ki, hogy Markó Béla szerint nem véletlen a csereháti és szenátusi események egybeesése, s hogy mindez azok malmára hajtja a vizet, akik meggátolnák az euroatlanti beilleszkedést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
1997. december 11.
Dec. 11-én tanácskoztak Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Intézetben, az erdélyi magyar főtanfelügyelők, főtanfelügyelő-helyettesek és tanfelügyelők, az RMDSZ Oktatási Főosztályának szervezésében. Napirenden a korszerű anyanyelvű szakoktatási iskolahálózat telepítési koncepciójának vitája szerepelt. A résztvevők elfogadtak egy ütemtervet, amelynek alapján véglegesítődik az erdélyi magyar szakiskolai láncolat tervezete a romániai Magyar Pedagógus Szövetség szakmai koordinációja segítségével. Ezt a tervezetet terjesztik elő az illetékes szakminisztérium kisebbségi államtitkárságán. A tanácskozáson jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József ügyvezető alelnök, Lászlóffy Pál, az RMPSZ elnöke, Murvai László, az oktatási szaktárca kisebbségi igazgatóságának vezetője. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 12., 1174. sz./
1997. december 11.
Dec. 11-én tanácskoztak Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Intézetben, az erdélyi magyar főtanfelügyelők, főtanfelügyelő-helyettesek és tanfelügyelők, az RMDSZ Oktatási Főosztályának szervezésében. Napirenden a korszerű anyanyelvű szakoktatási iskolahálózat telepítési koncepciójának vitája szerepelt. A résztvevők elfogadtak egy ütemtervet, amelynek alapján véglegesítődik az erdélyi magyar szakiskolai láncolat tervezete a romániai Magyar Pedagógus Szövetség szakmai koordinációja segítségével. Ezt a tervezetet terjesztik elő az illetékes szakminisztérium kisebbségi államtitkárságán. A tanácskozáson jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József ügyvezető alelnök, Lászlóffy Pál, az RMPSZ elnöke, Murvai László, az oktatási szaktárca kisebbségi igazgatóságának vezetője. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 12., 1174. sz./
1997. december 11.
Oláh István "Békét csináltak a kommandósokkal – Remus Opris magánakciója?" című cikkében úgy véli, hogy a csereháti eseményeket percnyi pontossággal időzítették. "A sajtó, az egész társaság, egy nagy műgonddal, menetrendszerűen megszerkesztett forgatókönyv szerint élt, mozgott és viselkedett Székelyudvarhelyen" – állapította meg a cikk szerzője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
1997. december 11.
Oláh István "Békét csináltak a kommandósokkal – Remus Opris magánakciója?" című cikkében úgy véli, hogy a csereháti eseményeket percnyi pontossággal időzítették. "A sajtó, az egész társaság, egy nagy műgonddal, menetrendszerűen megszerkesztett forgatókönyv szerint élt, mozgott és viselkedett Székelyudvarhelyen" – állapította meg a cikk szerzője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
1997. december 11.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői nyílt levelükben arra szólították fel a görög katolikus egyház elöljáróit, hogy vállaljanak közvetítő szerepet a kötelékükbe tartozó Szeplőtlen Szív apácarend és a székelyudvarhelyi önkormányzat között a Csereháton épített gyermekmenhellyel kapcsolatban és ehhez felajánlották "békességteremtő szolgálatukat". Levelükben a főpapok leszögezték, hogy hosszú ideje mélységes aggodalommal követik figyelemmel a bonyodalmakat és aggasztó fordulatnak tekintik, hogy Remus Opris kormányfőtitkár közreműködésével, "bármely törvényes alap nélkül, karhatalmi erők segédletével apácák hatoltak be" a vitatott menhely épületébe és "rajtaütésszerű, erőszakos módon önhatalmúlag birtokba vették azt". "Egyházaink nem nézhetik szó nélkül a hazai etnikai és felekezetközi békét fenyegető" fejleményeket, hangoztatják az aláírók, ezzel indokolva kérésüket a közvetítésre. Levelükben felkérik a testvéregyház elöljáróit, hogy velük együtt ítéljék el és utasítsák el a karhatalmi erők bárminemű beavatkozását a csereháti konfliktusos helyzetbe. "Határozottan visszautasítjuk, hogy vitás egyházi és polgári ügyeket hatósági erőszakkal intézzenek. Mi a törvényes és békés megoldás elkötelezett hívei vagyunk" - szögezik le a főpapok dec. 9-i keltezésű üzenetükben. A levelet többek között Jakubinyi György érsek és Tempfli József püspök írta alá a katolikus, Tőkés László és Csiha Kálmán püspök a református, Szabó Árpád az unitárius és Mózes Árpád püspök az evangélikus egyház részéről. Az írást Lucian Muresan érseknek, Alexandru Todea bíboros érseknek, továbbá a görög katolikusok öt püspökének címezték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13-14./ Az MTI tudósítójához dec. 11-én faxon juttatták el ezt a levelet. /MTI/
1997. december 11.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői nyílt levelükben arra szólították fel a görög katolikus egyház elöljáróit, hogy vállaljanak közvetítő szerepet a kötelékükbe tartozó Szeplőtlen Szív apácarend és a székelyudvarhelyi önkormányzat között a Csereháton épített gyermekmenhellyel kapcsolatban és ehhez felajánlották "békességteremtő szolgálatukat". Levelükben a főpapok leszögezték, hogy hosszú ideje mélységes aggodalommal követik figyelemmel a bonyodalmakat és aggasztó fordulatnak tekintik, hogy Remus Opris kormányfőtitkár közreműködésével, "bármely törvényes alap nélkül, karhatalmi erők segédletével apácák hatoltak be" a vitatott menhely épületébe és "rajtaütésszerű, erőszakos módon önhatalmúlag birtokba vették azt". "Egyházaink nem nézhetik szó nélkül a hazai etnikai és felekezetközi békét fenyegető" fejleményeket, hangoztatják az aláírók, ezzel indokolva kérésüket a közvetítésre. Levelükben felkérik a testvéregyház elöljáróit, hogy velük együtt ítéljék el és utasítsák el a karhatalmi erők bárminemű beavatkozását a csereháti konfliktusos helyzetbe. "Határozottan visszautasítjuk, hogy vitás egyházi és polgári ügyeket hatósági erőszakkal intézzenek. Mi a törvényes és békés megoldás elkötelezett hívei vagyunk" - szögezik le a főpapok dec. 9-i keltezésű üzenetükben. A levelet többek között Jakubinyi György érsek és Tempfli József püspök írta alá a katolikus, Tőkés László és Csiha Kálmán püspök a református, Szabó Árpád az unitárius és Mózes Árpád püspök az evangélikus egyház részéről. Az írást Lucian Muresan érseknek, Alexandru Todea bíboros érseknek, továbbá a görög katolikusok öt püspökének címezték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13-14./ Az MTI tudósítójához dec. 11-én faxon juttatták el ezt a levelet. /MTI/
1997. december 11.
A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ dec. 11-én kiadott közleményében kéri Európa és a világ kormányait: szólítsák fel Románia felelős vezetőit a nemzetközi és kétoldalú szerződésekben vállalt kötelezettségei betartására, különösen a kisebbségi közösségek jogainak érvényesítésére. A szövetség emellett azt szeretné, hogy a megszólítottak vessék latba tekintélyüket a romániai magyarok lakta területeken jelentkező feszültségek csillapításáért. Az MVSZ elnöksége szerint az a tény, hogy két nappal ezelőtt karhatalmi erőket vonultattak fel Székelyudvarhelyen, a főként magyarok lakta város lakossága és önkormányzata ellen, azt bizonyítja, hogy Romániában a jogállam helyébe az állami erőszak lépett. Az MVSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a feszültség Székelyudvarhelyen a tetőfokára hágott. A helyhatóság vezetőinek "hetek óta tartó zaklatása és fenyegetése után" a nyílt erőszak bevetése ellenőrizhetetlen indulatokba csaphat át. A Magyarok Világszövetségének elnöksége szolidaritásáról biztosítja Székelyudvarhely lakosságát, önkormányzatát, valamint polgármesterét, Szász Jenőt. Amennyiben a városban válságosra fordulna és etnikai konfliktushoz vezetne a helyzet, a felelősség teljes mértékben Románia kormányát terheli - hangsúlyozzák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13-14., MTI/
1997. december 11.
A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ dec. 11-én kiadott közleményében kéri Európa és a világ kormányait: szólítsák fel Románia felelős vezetőit a nemzetközi és kétoldalú szerződésekben vállalt kötelezettségei betartására, különösen a kisebbségi közösségek jogainak érvényesítésére. A szövetség emellett azt szeretné, hogy a megszólítottak vessék latba tekintélyüket a romániai magyarok lakta területeken jelentkező feszültségek csillapításáért. Az MVSZ elnöksége szerint az a tény, hogy két nappal ezelőtt karhatalmi erőket vonultattak fel Székelyudvarhelyen, a főként magyarok lakta város lakossága és önkormányzata ellen, azt bizonyítja, hogy Romániában a jogállam helyébe az állami erőszak lépett. Az MVSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a feszültség Székelyudvarhelyen a tetőfokára hágott. A helyhatóság vezetőinek "hetek óta tartó zaklatása és fenyegetése után" a nyílt erőszak bevetése ellenőrizhetetlen indulatokba csaphat át. A Magyarok Világszövetségének elnöksége szolidaritásáról biztosítja Székelyudvarhely lakosságát, önkormányzatát, valamint polgármesterét, Szász Jenőt. Amennyiben a városban válságosra fordulna és etnikai konfliktushoz vezetne a helyzet, a felelősség teljes mértékben Románia kormányát terheli - hangsúlyozzák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13-14., MTI/
1997. december 11.
Göncz Árpád elnök magas állami kitüntetésekben részesítette a kolozsvári magyar értelmiség három kiemelkedő képviselőjét. Jánosházy György költő, műfordító munkássága elismeréseként a magyar köztársasági arany érdemkeresztet, Kántor Lajos irodalomkritikus, szerkesztő és Lászlóffy Aladár költő és író életművükért a magyar köztársasági érdemrend tisztikeresztjét vettek át dec. 11-én este a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban. A kitüntetéseket Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete nyújtotta át. Az erdélyi magyar irodalom, illetve irodalomkritika három kiemelkedő személyiségének érdemeit Pomogáts Béla, a Magyar Irók Szövetségének elnöke méltatta laudációjában. Az ünnepségen jelen volt többek között Kelemen Hunor, a román Művelődési Minisztérium államtitkára és Bitay Károly kolozsvári magyar főkonzul. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13-14./
1997. december 11.
Göncz Árpád elnök magas állami kitüntetésekben részesítette a kolozsvári magyar értelmiség három kiemelkedő képviselőjét. Jánosházy György költő, műfordító munkássága elismeréseként a magyar köztársasági arany érdemkeresztet, Kántor Lajos irodalomkritikus, szerkesztő és Lászlóffy Aladár költő és író életművükért a magyar köztársasági érdemrend tisztikeresztjét vettek át dec. 11-én este a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban. A kitüntetéseket Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete nyújtotta át. Az erdélyi magyar irodalom, illetve irodalomkritika három kiemelkedő személyiségének érdemeit Pomogáts Béla, a Magyar Irók Szövetségének elnöke méltatta laudációjában. Az ünnepségen jelen volt többek között Kelemen Hunor, a román Művelődési Minisztérium államtitkára és Bitay Károly kolozsvári magyar főkonzul. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13-14./
