A kolozsvári Magyar Királyi. Ferencz József Tudományegyetem alapításának 125. évfordulója alkalmából emlékülést tartott a Szent László Akadémia és a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete nov. 8-án Budapesten, a Magyarok Házában. Faragó József kolozsvári néprajztudós előadásában kifejtette: a Ferencz József Tudományegyetem 1872. október 19-én, 258 diákkal kezdte meg működését. Megszüntetéséig, 1919-ig falai között összesen csaknem 60 ezer hallgató fejezte be tanulmányait. Az egyetemen 1940-ben ismét megindulhatott az oktatás. Néhány esztendővel később, az 1944-45-ös tanévben az intézmény nevét Kolozsvári Magyar Tudományegyetemre változtatták, ám még abban az évben meg is szüntették és utódjaként megalapították a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemet. Ez az önálló magyar intézmény 1959-ig működött, abban az évben azonban erőszakkal egyesítették a kolozsvári román egyetemmel. Pozsgay Imre egyetemi tanár, a Szent László Akadémia rektora a fórumon hangsúlyozta: a romániai magyar közösségnek elvitathatatlan és jogos igénye, hogy a Bolyai Egyetemet helyreállítsák, mégpedig egykori városában, Kolozsvárott. Azzal, hogy az egyetem ügyével kapcsolatosan Romániában a "multikulturalizmus álnok jelszavát" hangoztatják, a magyarok identitásának felszámolását célozzák, önazonosságukat kérdőjelezik meg, állapította meg. Hozzátette: a Bolyai Egyetem újraindítása az egyetemes magyarság jussa, és érdeke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
1997. november 8.
A kolozsvári Magyar Királyi. Ferencz József Tudományegyetem alapításának 125. évfordulója alkalmából emlékülést tartott a Szent László Akadémia és a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete nov. 8-án Budapesten, a Magyarok Házában. Faragó József kolozsvári néprajztudós előadásában kifejtette: a Ferencz József Tudományegyetem 1872. október 19-én, 258 diákkal kezdte meg működését. Megszüntetéséig, 1919-ig falai között összesen csaknem 60 ezer hallgató fejezte be tanulmányait. Az egyetemen 1940-ben ismét megindulhatott az oktatás. Néhány esztendővel később, az 1944-45-ös tanévben az intézmény nevét Kolozsvári Magyar Tudományegyetemre változtatták, ám még abban az évben meg is szüntették és utódjaként megalapították a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemet. Ez az önálló magyar intézmény 1959-ig működött, abban az évben azonban erőszakkal egyesítették a kolozsvári román egyetemmel. Pozsgay Imre egyetemi tanár, a Szent László Akadémia rektora a fórumon hangsúlyozta: a romániai magyar közösségnek elvitathatatlan és jogos igénye, hogy a Bolyai Egyetemet helyreállítsák, mégpedig egykori városában, Kolozsvárott. Azzal, hogy az egyetem ügyével kapcsolatosan Romániában a "multikulturalizmus álnok jelszavát" hangoztatják, a magyarok identitásának felszámolását célozzák, önazonosságukat kérdőjelezik meg, állapította meg. Hozzátette: a Bolyai Egyetem újraindítása az egyetemes magyarság jussa, és érdeke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
1997. november 8.
Bár Románia és Moldova viszonya azóta, hogy egy évvel ezelőtt Emil Constatinescut választották meg Románia elnökévé, őszintébbé vált, a kétoldalú kapcsolatokban vannak még megoldásra váró kérdések - tűnt ki Adrian Severin román külügyminiszter nov. 8-i moldovai munkalátogatásán. Severin Chisinauban tárgyalt moldovai kollégájával, Nicolae Tabacaruval, és fogadta őt Ion Ciubuc kormányfő, valamint Petru Lucinschi elnök. Tabacaru a megbeszéléseket követő sajtóértekezleten hangoztatta, hogy Moldova számára az ugyanazt a nyelvet beszélő Románia az európai integráció szempontjából fontos partner. Severin ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy Bukarest különlegesnek tekinti a Moldovához fűződő kapcsolatokat, amelyek elsőbbséget élveznek a román diplomáciában. - Románia és Moldova között még nincs alapszerződés, és egyelőre nem kötöttek megállapodást a két ország határáról sem. Megfigyelők szerint az egynapos látogatáson kiviláglott, hogy Románia elismeri: Moldova nem Románia része. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./
1997. november 8.
Bár Románia és Moldova viszonya azóta, hogy egy évvel ezelőtt Emil Constatinescut választották meg Románia elnökévé, őszintébbé vált, a kétoldalú kapcsolatokban vannak még megoldásra váró kérdések - tűnt ki Adrian Severin román külügyminiszter nov. 8-i moldovai munkalátogatásán. Severin Chisinauban tárgyalt moldovai kollégájával, Nicolae Tabacaruval, és fogadta őt Ion Ciubuc kormányfő, valamint Petru Lucinschi elnök. Tabacaru a megbeszéléseket követő sajtóértekezleten hangoztatta, hogy Moldova számára az ugyanazt a nyelvet beszélő Románia az európai integráció szempontjából fontos partner. Severin ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy Bukarest különlegesnek tekinti a Moldovához fűződő kapcsolatokat, amelyek elsőbbséget élveznek a román diplomáciában. - Románia és Moldova között még nincs alapszerződés, és egyelőre nem kötöttek megállapodást a két ország határáról sem. Megfigyelők szerint az egynapos látogatáson kiviláglott, hogy Románia elismeri: Moldova nem Románia része. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./
1997. november 8.
Nov. 8-án ülésezett Kolozsváron az Iskola Alapítvány kuratóriuma. Az ülésen Somai József, az alapítvány ügyvezető titkára beszámolt az Iskola Alapítvány ez évi tevékenységéről. Az elmúlt iskolai évben 231 anyagi nehézségekkel küszködő diák részesült szociális ösztöndíjban, kapott támogatást ahhoz, hogy folytathassa tanulmányait. A kuratórium egyetértett abban, hogy az alapítvány az idei iskolai évben is folytassa a rászoruló hallgatók támogatását, szociális ösztöndíjak útján. Elhatározták, hogy az idei alapokból támogatni fogják a segesvári Gaudeamus Alapítvány szándékát szórványkollégium létrehozására, valamint a Bolyai Társaság kérését szolgálati lakás vásárlására.Ugyancsak nov. 8-án ülésezett Kolozsváron az Illyés Közalapítvány Alkuratóriuma, amely ellenjegyezte az Oktatási, Tudományos, Gazdasági, Önkormányzati és Ifjúsági Szaktestületek által javasolt támogatásokat, és utasította az Alkuratórium titkárságát a javasolt támogatások előterjesztésére az Illyés Közalapítvány Kuratóriumához. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 10., 1151. sz./
1997. november 8.
Nov. 8-án ülésezett Kolozsváron az Iskola Alapítvány kuratóriuma. Az ülésen Somai József, az alapítvány ügyvezető titkára beszámolt az Iskola Alapítvány ez évi tevékenységéről. Az elmúlt iskolai évben 231 anyagi nehézségekkel küszködő diák részesült szociális ösztöndíjban, kapott támogatást ahhoz, hogy folytathassa tanulmányait. A kuratórium egyetértett abban, hogy az alapítvány az idei iskolai évben is folytassa a rászoruló hallgatók támogatását, szociális ösztöndíjak útján. Elhatározták, hogy az idei alapokból támogatni fogják a segesvári Gaudeamus Alapítvány szándékát szórványkollégium létrehozására, valamint a Bolyai Társaság kérését szolgálati lakás vásárlására.Ugyancsak nov. 8-án ülésezett Kolozsváron az Illyés Közalapítvány Alkuratóriuma, amely ellenjegyezte az Oktatási, Tudományos, Gazdasági, Önkormányzati és Ifjúsági Szaktestületek által javasolt támogatásokat, és utasította az Alkuratórium titkárságát a javasolt támogatások előterjesztésére az Illyés Közalapítvány Kuratóriumához. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 10., 1151. sz./
1997. november 8.
Nov.8-án zajlott le Gyergyószárhegyen az ötödik Venczel József emlékülés a Hargita Megyei Tanács, a Szárhegyi Alkotó Központ és a Fiatalok a Demokráciáért (FIAD) Alapítvány közös szervezésében. A rendezvény részvevői Venczel József halálának 25. évfordulóján a kiváló tudós tanításainak szellemében A civil szféra szerepe a változó világban témakört vitatták meg. Előadók voltak: dr. Papp Kincses Emese /A venczeli örökség/, Bakk Miklós /Önszerveződő társadalom/, dr. Kötő József /Társadalomszervező stratégiák/, Kolumbán Gábor /A civil szervezetek és az önkormányzat/. Vetési László /A civil szervezetek közösségépítő funkciója a szórványban/ szövegét Laskay Sándor olvasta fel. Az előadások után kerekasztal-beszélgetést tartottak, amelynek keretében a Hargita megyei egyesületek és alapítványok képviselői az önszerveződő civil testületek társadalomépítő szerepéről, e szerepvállalás fokozásának módozatairól folytattak eszmecserét. Vitavezető dr. Papp Kincses Emese volt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 10., 1151. sz./
1997. november 8.
Nov.8-án zajlott le Gyergyószárhegyen az ötödik Venczel József emlékülés a Hargita Megyei Tanács, a Szárhegyi Alkotó Központ és a Fiatalok a Demokráciáért (FIAD) Alapítvány közös szervezésében. A rendezvény részvevői Venczel József halálának 25. évfordulóján a kiváló tudós tanításainak szellemében A civil szféra szerepe a változó világban témakört vitatták meg. Előadók voltak: dr. Papp Kincses Emese /A venczeli örökség/, Bakk Miklós /Önszerveződő társadalom/, dr. Kötő József /Társadalomszervező stratégiák/, Kolumbán Gábor /A civil szervezetek és az önkormányzat/. Vetési László /A civil szervezetek közösségépítő funkciója a szórványban/ szövegét Laskay Sándor olvasta fel. Az előadások után kerekasztal-beszélgetést tartottak, amelynek keretében a Hargita megyei egyesületek és alapítványok képviselői az önszerveződő civil testületek társadalomépítő szerepéről, e szerepvállalás fokozásának módozatairól folytattak eszmecserét. Vitavezető dr. Papp Kincses Emese volt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 10., 1151. sz./
1997. november 8.
Világ hazafiai, egyesüljetek!" - jelentette ki Corneliu Vadim Tudor meghívására Bukarestbe érkezett Jean-Marie Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője, aki a szélsőséges, nacionalista Nagy-Románia Párt nov. 8-án kezdődött kongresszusán szólalt fel. C. V. Tudor, az NRP elnöke beszámolójában azt állította, hogy pártja, amely a tavalyi választásokon mintegy 4 százalékos eredményt ért el, ma az ország harmadik legnagyobb politikai erejét alkotja. A különböző közvélemény-kutatások 8-10 százalékra taksálják ma Corneliu Vadim Tudor pártját. A győzelem esetére tervezett intézkedések között szerepel az RMDSZ betiltására irányuló eljárás azonnali megkezdése - ez egyébként nem új elem, Corneliu Vadim Tudor már évek óta ismétli ezt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
1997. november 8.
Világ hazafiai, egyesüljetek!" - jelentette ki Corneliu Vadim Tudor meghívására Bukarestbe érkezett Jean-Marie Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője, aki a szélsőséges, nacionalista Nagy-Románia Párt nov. 8-án kezdődött kongresszusán szólalt fel. C. V. Tudor, az NRP elnöke beszámolójában azt állította, hogy pártja, amely a tavalyi választásokon mintegy 4 százalékos eredményt ért el, ma az ország harmadik legnagyobb politikai erejét alkotja. A különböző közvélemény-kutatások 8-10 százalékra taksálják ma Corneliu Vadim Tudor pártját. A győzelem esetére tervezett intézkedések között szerepel az RMDSZ betiltására irányuló eljárás azonnali megkezdése - ez egyébként nem új elem, Corneliu Vadim Tudor már évek óta ismétli ezt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
1997. november 8.
Kolozs megye magyar nemzetiségű történelem- és földrajztanárai tanácskoztak tantárgyuk oktatásáról és A magyarság története és hagyományai tantárgy vezetéséről. - Az egyetemi központtal rendelkező megyében a magyarul tanítók fele képesítés nélküli. A tanácskozáson leszögezték, hogy Románia földrajzát és történelmét magyarul oktatják, az érvényes román nyelvű tankönyvek alapján. A tankönyvek fordítása és kiadása folyamatban van. Az új tantárgyat /A magyarság története és hagyományai/ a szülők kérésére a VI. és VII. osztályban lehet tanítani, tantervét a bukaresti Közoktatás folyóirat augusztusi száma közölte. A tankönyv elkészüléséig az itt közölt tanterv szerint lehet haladni a tananyagban. - Több iskolában a szülők, a gyermekek túlterheltségére hivatkozva, idegenkedve fogadták az új tantárgyat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8-9./
1997. november 8.
Kolozs megye magyar nemzetiségű történelem- és földrajztanárai tanácskoztak tantárgyuk oktatásáról és A magyarság története és hagyományai tantárgy vezetéséről. - Az egyetemi központtal rendelkező megyében a magyarul tanítók fele képesítés nélküli. A tanácskozáson leszögezték, hogy Románia földrajzát és történelmét magyarul oktatják, az érvényes román nyelvű tankönyvek alapján. A tankönyvek fordítása és kiadása folyamatban van. Az új tantárgyat /A magyarság története és hagyományai/ a szülők kérésére a VI. és VII. osztályban lehet tanítani, tantervét a bukaresti Közoktatás folyóirat augusztusi száma közölte. A tankönyv elkészüléséig az itt közölt tanterv szerint lehet haladni a tananyagban. - Több iskolában a szülők, a gyermekek túlterheltségére hivatkozva, idegenkedve fogadták az új tantárgyat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8-9./
1997. november 10.
A Nagy-Románia Párt Bukarestben nov. 9-én befejezett kongresszusán két hivatalos dokumentumot fogadtak el. A párt a "felvilágosult nacionalizmus" doktrínája alapján áll. Programjuk "rendet és fegyelmet" ígér. Kormányra kerülése esetén a párt létrehozza a "Románellenes Tevékenységet Vizsgáló bizottságot", és megindítja az eljárást "a horthysta RMDSZ" betiltására. A román állam tekintélyét helyre fogják állítani Hargita és Kovászna megyében. Az NRP-kormány kezdeményezni fogja a Magyarországgal és Ukrajnával kötött alapszerződések újratárgyalását "a történelmi igazság, a nemzetközi jog és a Románia érdekeinek járó tisztelet alapján". Javasolni fogják a Moldovai Köztársaság "békés úton történő visszatérését az anyaországhoz" egy konföderáció keretében. A párt méltatta a háborús bűnösként kivégzett "hős katonát", Antonescu marsallt, aki "a keleti kommunista kolosszus ellen küzdött", továbbá az ország két kommunista vezetőjét, Gheorghiu Dejt és az 1989-ben kivégzett Nicolae Ceausescut, akik "megteremtették a feltételeket a nemzeti doktrína feltámadásához". Programjuk szerint "Nagy-Románia újbóli megteremtését, az önkényesen elragadott területeknek a hazához való visszatérését kell céloznia". "Az igazság az, hogy Romániának vissza kell nyernie azokat az örök román területeket, amelyeket elraboltak tőle a Ribbentrop-Molotov paktum nyomán". A kongresszuson nagy sikert aratott Iuliu Furo (Fúró Gyula) szenátor, a párt szenátusi csoportjának vezetője, például olyan kijelentésekkel, mint hogy "az RMDSZ-nek el kell tűnnie a föld színéről", "Erdély román volt, román és román marad", "a román nyelv szent". - A Nagy-Románia Párt újraválasztotta elnökévé Corneliu Vadim Tudort. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./
1997. november 10.
A Nagy-Románia Párt Bukarestben nov. 9-én befejezett kongresszusán két hivatalos dokumentumot fogadtak el. A párt a "felvilágosult nacionalizmus" doktrínája alapján áll. Programjuk "rendet és fegyelmet" ígér. Kormányra kerülése esetén a párt létrehozza a "Románellenes Tevékenységet Vizsgáló bizottságot", és megindítja az eljárást "a horthysta RMDSZ" betiltására. A román állam tekintélyét helyre fogják állítani Hargita és Kovászna megyében. Az NRP-kormány kezdeményezni fogja a Magyarországgal és Ukrajnával kötött alapszerződések újratárgyalását "a történelmi igazság, a nemzetközi jog és a Románia érdekeinek járó tisztelet alapján". Javasolni fogják a Moldovai Köztársaság "békés úton történő visszatérését az anyaországhoz" egy konföderáció keretében. A párt méltatta a háborús bűnösként kivégzett "hős katonát", Antonescu marsallt, aki "a keleti kommunista kolosszus ellen küzdött", továbbá az ország két kommunista vezetőjét, Gheorghiu Dejt és az 1989-ben kivégzett Nicolae Ceausescut, akik "megteremtették a feltételeket a nemzeti doktrína feltámadásához". Programjuk szerint "Nagy-Románia újbóli megteremtését, az önkényesen elragadott területeknek a hazához való visszatérését kell céloznia". "Az igazság az, hogy Romániának vissza kell nyernie azokat az örök román területeket, amelyeket elraboltak tőle a Ribbentrop-Molotov paktum nyomán". A kongresszuson nagy sikert aratott Iuliu Furo (Fúró Gyula) szenátor, a párt szenátusi csoportjának vezetője, például olyan kijelentésekkel, mint hogy "az RMDSZ-nek el kell tűnnie a föld színéről", "Erdély román volt, román és román marad", "a román nyelv szent". - A Nagy-Románia Párt újraválasztotta elnökévé Corneliu Vadim Tudort. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./
1997. november 11.
Nov. 11-én a szövetség bukaresti székházában ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. A tanácskozáson jelen volt meghívottként Tokay György kisebbségvédelmi és Birtalan Ákos turisztikai miniszter. A tanácskozás napirendjén a kormányzati tevékenység elemzése és a 36/1997-es sürgősségi kormányrendelet szenátusi elfogadását előkészítő RMDSZ-es tárgyalóbizottság mandátumának megvitatása szerepelt. A testület felhatalmazta a koalíciós tárgyaló küldöttséget, hogy szorgalmazza az RMDSZ nagyobb szerepvállalását a reformfolyamatban, határozottan lépjen fel a kormányprogram betartásáért, támogassa a privatizációs struktúra átalakítását, ösztönözze egy koherens stratégia kidolgozását a kormányprogram kisebbségpolitikai tételeinek végrehajtására, kérje a kormány elhatárolódását a szélsőséges nacionalista megnyilvánulásoktól. Az Operatív Tanács elégedetlenségét fejezte ki a vallás- és kisebbségi ügyekben elért eredményekkel kapcsolatban. A testület elemezte a sürgősségi kormányrendelet szenátusi szakbizottsági véleményezés nyomán előállott helyzetet, és megbízta az RMDSZ vezetőségét, hogy kövessen el mindent a kormányprogram érvényesítéséért. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 11., 1152. sz., folyt.: nov. 12., 1153. sz./
1997. november 11.
Nov. 11-én a szövetség bukaresti székházában ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. A tanácskozáson jelen volt meghívottként Tokay György kisebbségvédelmi és Birtalan Ákos turisztikai miniszter. A tanácskozás napirendjén a kormányzati tevékenység elemzése és a 36/1997-es sürgősségi kormányrendelet szenátusi elfogadását előkészítő RMDSZ-es tárgyalóbizottság mandátumának megvitatása szerepelt. A testület felhatalmazta a koalíciós tárgyaló küldöttséget, hogy szorgalmazza az RMDSZ nagyobb szerepvállalását a reformfolyamatban, határozottan lépjen fel a kormányprogram betartásáért, támogassa a privatizációs struktúra átalakítását, ösztönözze egy koherens stratégia kidolgozását a kormányprogram kisebbségpolitikai tételeinek végrehajtására, kérje a kormány elhatárolódását a szélsőséges nacionalista megnyilvánulásoktól. Az Operatív Tanács elégedetlenségét fejezte ki a vallás- és kisebbségi ügyekben elért eredményekkel kapcsolatban. A testület elemezte a sürgősségi kormányrendelet szenátusi szakbizottsági véleményezés nyomán előállott helyzetet, és megbízta az RMDSZ vezetőségét, hogy kövessen el mindent a kormányprogram érvényesítéséért. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 11., 1152. sz., folyt.: nov. 12., 1153. sz./
1997. november 11.
Nov. 11-én a képviselőházban megvitatták az ellenzék által benyújtott egyszerű indítványt az ipar helyzetéről. Az RMDSZ-frakció politikai álláspontját a kérdésben Antal István Hargita megyei képviselő fejtette ki, és rámutatott, arra, hogy a jelenlegi kormány intézkedéseit a korábbi kabinet káros gazdaságpolitikája tette szükségessé, a nemzetközi pénzintézetekkel kötött egyezmények a reformot halogató politika által okozott kényszerhelyzet eredményei. Végezetül kijelentette, hogy az RMDSZ visszautasítja az ellenzék indítványát. A plénum 173 ellene és 99 mellette leadott szavazattal elvetette az indítványt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 11., 1152. sz./
1997. november 11.
Nov. 11-én a képviselőházban megvitatták az ellenzék által benyújtott egyszerű indítványt az ipar helyzetéről. Az RMDSZ-frakció politikai álláspontját a kérdésben Antal István Hargita megyei képviselő fejtette ki, és rámutatott, arra, hogy a jelenlegi kormány intézkedéseit a korábbi kabinet káros gazdaságpolitikája tette szükségessé, a nemzetközi pénzintézetekkel kötött egyezmények a reformot halogató politika által okozott kényszerhelyzet eredményei. Végezetül kijelentette, hogy az RMDSZ visszautasítja az ellenzék indítványát. A plénum 173 ellene és 99 mellette leadott szavazattal elvetette az indítványt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 11., 1152. sz./
1997. november 11.
A Kovászna megyei tanács állandó bizottsága Emil Constantinescu román államfőhöz, a szenátus és a képviselőház elnökeihez, illetve Victor Ciorbea miniszterelnökhöz intézett nyílt levélben tiltakozott a Kovászna és Hargita megyében élő magyarság elleni sajtókampány, politikusi nyilatkozatok ellen. A nyílt levél statisztikai adatokkal cáfolja azokat a vádakat, amelyek szerint a románságot elüldözik a két székelyföldi megyéből. Rámutat például, hogy a legutóbbi nyolc esztendőben a Kovászna megyében élő románság aránya 23,4 százalékról 25 százalékra nőtt. Egyes, a jelenlegi kormánykoalíció megbontásában érdekelt erők azonban irreális adatokat terjesztenek, mutat rá a Kovászna megyei vezető testület, hangsúlyozva: egyáltalán nem olyan a megyei románság helyzete, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban kellene megvitatni és kiemelt országos programot kellene kidolgozni támogatására. - A hazai és a nemzetközi közvélemény félrevezetése merénylet Románia nemzeti érdekei ellen, és hamis képet fest az ország más megyéiben élő román lakosság szemében a magyarságról - mutat rá a megyei tanács, kifejezve reményét, hogy az állam vezetői véget vetnek a szélsőséges, nemzeti gyűlölködésre való, a román alkotmányban is tiltott uszításnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./
1997. november 11.
A Kovászna megyei tanács állandó bizottsága Emil Constantinescu román államfőhöz, a szenátus és a képviselőház elnökeihez, illetve Victor Ciorbea miniszterelnökhöz intézett nyílt levélben tiltakozott a Kovászna és Hargita megyében élő magyarság elleni sajtókampány, politikusi nyilatkozatok ellen. A nyílt levél statisztikai adatokkal cáfolja azokat a vádakat, amelyek szerint a románságot elüldözik a két székelyföldi megyéből. Rámutat például, hogy a legutóbbi nyolc esztendőben a Kovászna megyében élő románság aránya 23,4 százalékról 25 százalékra nőtt. Egyes, a jelenlegi kormánykoalíció megbontásában érdekelt erők azonban irreális adatokat terjesztenek, mutat rá a Kovászna megyei vezető testület, hangsúlyozva: egyáltalán nem olyan a megyei románság helyzete, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban kellene megvitatni és kiemelt országos programot kellene kidolgozni támogatására. - A hazai és a nemzetközi közvélemény félrevezetése merénylet Románia nemzeti érdekei ellen, és hamis képet fest az ország más megyéiben élő román lakosság szemében a magyarságról - mutat rá a megyei tanács, kifejezve reményét, hogy az állam vezetői véget vetnek a szélsőséges, nemzeti gyűlölködésre való, a román alkotmányban is tiltott uszításnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./
1997. november 12.
Nov. 12-én megkezdődött Bukarestben a Nemzeti Kisebbségi Tanács /NKT/ plenáris ülése. A tanácskozáson az RMDSZ képviseletében többek között jelen van Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök és Kötő József ügyvezető alelnök. Az NKT plénumán a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatalt Tokay György kisebbségvédelmi miniszter és Klaus Fabritius államtitkár képviselte. A plénum vitát folyatott és állást foglalt a Romániában élő nemzeti kisebbségeket, etnikai közösségeket foglalkoztató időszerű kérdésekről: az anyanyelvű oktatásról, a szabad nyelvhasználatról, az elkobozott közösségi javak visszaszolgáltatásáról, a hazai sajtóban felerősödött nacionalista, idegengyűlölő és antiszemita megnyilvánulásokról. A tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatos nyilatkozatban az NKT támogatja az anyanyelvű oktatás korlátozását megszüntető rendelkezéseket, és sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy a kérdést az utóbbi időben túlpolitizálták. Hasonlóképpen jelentős állásfoglalás született a helyhatósági törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet alkalmazásának kérdésében. Az ezzel kapcsolatos nyilatkozatban az NKT sajnálattal állapítja meg, hogy a hatályos rendelkezéseket egyes helységekben továbbra sem alkalmazzák, és síkraszáll a kormányrendelet mielőbbi alkalmazásáért, a parlamentben való megvitatásáért és elfogadásáért, mivel ezek a rendelkezések összhangban vannak mind a nemzeti kisebbségek, mind pedig az egész társadalom érdekeivel. A nyilatkozat ugyanakkor kéri azok megbüntetését, akik akadályozzák a sürgősségi kormányrendelet alkalmazását. Az utóbbi időben a sajtóban felerősödött ultranacionalista, xenofób, antiszemita és nemzeti gyűlölködést szító retorikát elítélő nyilatkozat rámutat arra, hogy ezek a megnyilvánulások mélységesen károsak a demokratikus Romániára nézve, és sokkal határozottabb hozzáállást követel a hatalom részéről e káros jelenség megfékezéséért és felszámolásáért, beleértve az uszítók törvényes felelősségre vonását is.Végül a közösségi javak visszaszolgáltatásának kérdésében elfogadott nyilatkozat Románia nemzetközi fórumok előtt vállalt kötelezettségeire, az ET 176. számú ajánlására utalva határozottan sürgeti a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal által kidolgozott, a közösségi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó kormányrendelet pénzügyminisztériumi ellenjegyzését és jóváhagyását, valamint a nemzeti kisebbségek közösségi javainak visszaszolgáltatására vonatkozó törvénytervezet mihamarabbi - legkésőbb hat hónapon belül történő - kidolgozását és elfogadását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 12., 1153. sz., folyt.: nov. 14., 1154. sz./
1997. november 12.
Nov. 12-én megkezdődött Bukarestben a Nemzeti Kisebbségi Tanács /NKT/ plenáris ülése. A tanácskozáson az RMDSZ képviseletében többek között jelen van Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök és Kötő József ügyvezető alelnök. Az NKT plénumán a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatalt Tokay György kisebbségvédelmi miniszter és Klaus Fabritius államtitkár képviselte. A plénum vitát folyatott és állást foglalt a Romániában élő nemzeti kisebbségeket, etnikai közösségeket foglalkoztató időszerű kérdésekről: az anyanyelvű oktatásról, a szabad nyelvhasználatról, az elkobozott közösségi javak visszaszolgáltatásáról, a hazai sajtóban felerősödött nacionalista, idegengyűlölő és antiszemita megnyilvánulásokról. A tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatos nyilatkozatban az NKT támogatja az anyanyelvű oktatás korlátozását megszüntető rendelkezéseket, és sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy a kérdést az utóbbi időben túlpolitizálták. Hasonlóképpen jelentős állásfoglalás született a helyhatósági törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet alkalmazásának kérdésében. Az ezzel kapcsolatos nyilatkozatban az NKT sajnálattal állapítja meg, hogy a hatályos rendelkezéseket egyes helységekben továbbra sem alkalmazzák, és síkraszáll a kormányrendelet mielőbbi alkalmazásáért, a parlamentben való megvitatásáért és elfogadásáért, mivel ezek a rendelkezések összhangban vannak mind a nemzeti kisebbségek, mind pedig az egész társadalom érdekeivel. A nyilatkozat ugyanakkor kéri azok megbüntetését, akik akadályozzák a sürgősségi kormányrendelet alkalmazását. Az utóbbi időben a sajtóban felerősödött ultranacionalista, xenofób, antiszemita és nemzeti gyűlölködést szító retorikát elítélő nyilatkozat rámutat arra, hogy ezek a megnyilvánulások mélységesen károsak a demokratikus Romániára nézve, és sokkal határozottabb hozzáállást követel a hatalom részéről e káros jelenség megfékezéséért és felszámolásáért, beleértve az uszítók törvényes felelősségre vonását is.Végül a közösségi javak visszaszolgáltatásának kérdésében elfogadott nyilatkozat Románia nemzetközi fórumok előtt vállalt kötelezettségeire, az ET 176. számú ajánlására utalva határozottan sürgeti a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal által kidolgozott, a közösségi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó kormányrendelet pénzügyminisztériumi ellenjegyzését és jóváhagyását, valamint a nemzeti kisebbségek közösségi javainak visszaszolgáltatására vonatkozó törvénytervezet mihamarabbi - legkésőbb hat hónapon belül történő - kidolgozását és elfogadását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 12., 1153. sz., folyt.: nov. 14., 1154. sz./
1997. november 12.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozatot adott ki az RMDSZ Operatív Tanácsán felmerült kérdésekről. Az ülésre készülve jeles személyiségeknek, egyházaknak, szervezeteknek körlevelet küldött, amiben állásfoglalásukat kérte. A válaszok alapján a közös mondanivaló az volt, hogy az RMDSZ-nek már nincs hova hátrálnia, és sarkalatos kérdésekben nem tehet engedményeket. A kormánykoalícióban való részvétel nem jelentett előnyt. Jelenleg "a jogfeladás kérdésének a határára jutottunk." Például az anyanyelven való tanulás joga nem lehet kompromisszum kérdése. Tőkés László megelégedéssel olvasta a Kolozs megyei RMDSZ Megyei Képviselő Tanácsának nyilatkozatában, hogy feltétel nélkül ragaszkodnak a történelem és a földrajz anyanyelven való tanításához. Ugyancsak alapvető fontosságú a magyar egyetem kérdése. Tőkés László az Operatív Tanács ülésén kérte a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ rendkívüli összehívását, kérését azonban nem fogadták el. Tőkés László rendkívüli SZKT összehívására hívott fel, felkérve az SZKT tagjait, hogy huszonnégy órán belül faxon jelezzék, amennyiben az SZKT nov. 15-re Marosvásárhelyre való összehívását támogatják. Kezdeményezését a tanügyi kérdés fontossága teszi szükségessé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
1997. november 12.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozatot adott ki az RMDSZ Operatív Tanácsán felmerült kérdésekről. Az ülésre készülve jeles személyiségeknek, egyházaknak, szervezeteknek körlevelet küldött, amiben állásfoglalásukat kérte. A válaszok alapján a közös mondanivaló az volt, hogy az RMDSZ-nek már nincs hova hátrálnia, és sarkalatos kérdésekben nem tehet engedményeket. A kormánykoalícióban való részvétel nem jelentett előnyt. Jelenleg "a jogfeladás kérdésének a határára jutottunk." Például az anyanyelven való tanulás joga nem lehet kompromisszum kérdése. Tőkés László megelégedéssel olvasta a Kolozs megyei RMDSZ Megyei Képviselő Tanácsának nyilatkozatában, hogy feltétel nélkül ragaszkodnak a történelem és a földrajz anyanyelven való tanításához. Ugyancsak alapvető fontosságú a magyar egyetem kérdése. Tőkés László az Operatív Tanács ülésén kérte a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ rendkívüli összehívását, kérését azonban nem fogadták el. Tőkés László rendkívüli SZKT összehívására hívott fel, felkérve az SZKT tagjait, hogy huszonnégy órán belül faxon jelezzék, amennyiben az SZKT nov. 15-re Marosvásárhelyre való összehívását támogatják. Kezdeményezését a tanügyi kérdés fontossága teszi szükségessé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
1997. november 12.
Nov. 12-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a következő közleményt adta ki: Az RMDSZ tiszteletbeli elnökének nov. 12-i felhívásával kapcsolatosan több területi és helyi szervezetünk is fordult hozzám tájékoztatásért. Éppen ezért fontosnak tartom szervezeteink tudomására hozni a következőket. 1. Tőkés László javaslatát az SZKT rendkívüli ülésének hét végi összehívására az Operatív Tanács azért utasította vissza, mert az oktatási törvény szenátusi vitája előtt, amelyre valószínűleg jövő héten kerül sor, ezt semmiképpen sem tartottuk időszerűnek. 2. Következésképpen csak a szenátusi szavazás eredményének ismeretében lehet majd mérlegelni a rendkívüli SZKT szükségességét. 3. A Szövetség elnökeként kötelességemnek tartom hangsúlyozni, hogy az Operatív Tanács a kellő felelősségérzettel elemezte a helyzetet, és ennek az elemzésnek a nyomán hozta meg döntéseit. Az említett Felhívás annál is különösebb, mivel aláírója is részt vett a testület munkájában, tehát véleményem szerint semmiképpen sem járhatna el "az Operatív Tanács e kérdésben hozott határozatától függetlenül". /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 12., 1153. sz./
1997. november 12.
Nov. 12-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a következő közleményt adta ki: Az RMDSZ tiszteletbeli elnökének nov. 12-i felhívásával kapcsolatosan több területi és helyi szervezetünk is fordult hozzám tájékoztatásért. Éppen ezért fontosnak tartom szervezeteink tudomására hozni a következőket. 1. Tőkés László javaslatát az SZKT rendkívüli ülésének hét végi összehívására az Operatív Tanács azért utasította vissza, mert az oktatási törvény szenátusi vitája előtt, amelyre valószínűleg jövő héten kerül sor, ezt semmiképpen sem tartottuk időszerűnek. 2. Következésképpen csak a szenátusi szavazás eredményének ismeretében lehet majd mérlegelni a rendkívüli SZKT szükségességét. 3. A Szövetség elnökeként kötelességemnek tartom hangsúlyozni, hogy az Operatív Tanács a kellő felelősségérzettel elemezte a helyzetet, és ennek az elemzésnek a nyomán hozta meg döntéseit. Az említett Felhívás annál is különösebb, mivel aláírója is részt vett a testület munkájában, tehát véleményem szerint semmiképpen sem járhatna el "az Operatív Tanács e kérdésben hozott határozatától függetlenül". /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 12., 1153. sz./
1997. november 12.
Gazda József figyelmeztetett: a hatalom ragaszkodik ahhoz, hogy semmilyen új magyar nyelvű egyetem vagy egyetemi tagozat ne jöjjön létre. A székelyföldi román tagozat indítását az igények nem támasztják alá. A székelyföldi magyarok körében viszont túljelentkezés lesz, kényszerűségből majd ők mennek a román tagozatra. Az RMDSZ vezetőinek ezt észre kell venni. /Gazda József: Vesszük-e észre? /Adalék a Bolyai Egyetem vitájához/. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
1997. november 12.
Gazda József figyelmeztetett: a hatalom ragaszkodik ahhoz, hogy semmilyen új magyar nyelvű egyetem vagy egyetemi tagozat ne jöjjön létre. A székelyföldi román tagozat indítását az igények nem támasztják alá. A székelyföldi magyarok körében viszont túljelentkezés lesz, kényszerűségből majd ők mennek a román tagozatra. Az RMDSZ vezetőinek ezt észre kell venni. /Gazda József: Vesszük-e észre? /Adalék a Bolyai Egyetem vitájához/. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
1997. november 12.
Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztásával szemben. Inkább máshol induljon magyar egyetem. Szerinte nagy hiba, hogy az egyetem kérdését egyesek az RMDSZ vezetősége, a Ciorbea-kormány és a magyar kormány elleni támadásra használják fel. /Fey László: Magyar egyetemet, de hol? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
1997. november 12.
Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztásával szemben. Inkább máshol induljon magyar egyetem. Szerinte nagy hiba, hogy az egyetem kérdését egyesek az RMDSZ vezetősége, a Ciorbea-kormány és a magyar kormány elleni támadásra használják fel. /Fey László: Magyar egyetemet, de hol? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
