Bukarestben nov. 5-e és 12-e között rendezik meg a magyar kultúra hetét. A Corso moziban magyar filmeket vetítenek, továbbá magyar együttesek lépnek fel a román fővárosban. /Brassói Lapok, nov. 7./
1997. november 5.
Bukarestben nov. 5-e és 12-e között rendezik meg a magyar kultúra hetét. A Corso moziban magyar filmeket vetítenek, továbbá magyar együttesek lépnek fel a román fővárosban. /Brassói Lapok, nov. 7./
1997. november 5.
Megjelent Németh Tünde, Budapesten politológiát és jogot hallgató fiatal újságíró interjúkötete A jéghegy a magyar-magyar csúcson címmel. A szovjet elnyomás megszűnése után újra felszínre jöttek az össznemzeti problematika főbb megválaszolatlan kérdései, állapította meg az előszóban dr. Borbély Zsolt Attila. A kötetben Kovács Miklóssal, Tabajdi Csabával, Németh Zsolttal, Duray Miklóssal, Szőcs Gézával, Hódi Sándorral, Borbély Imrével, Kodolányi Gyulával, Jeszenszky Gézával, Demeter Ervinnel, Semjén Zsolttal, Horváth Bélával és Bencsik Andrással készült interjú olvasható. Németh Tünde az Erdélyi Napló munkatársa volt. Az új főszerkesztő nemzetileg egyértelműen elkötelezett, de hosszabb lélegzetű írásokat nem közölt, ezért nem jelenhettek meg a hetilapban Németh Tünde interjúi. /Kisgyörgy Réka: A jéghegy a magyar-magyar csúcson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
1997. november 5.
Megjelent Németh Tünde, Budapesten politológiát és jogot hallgató fiatal újságíró interjúkötete A jéghegy a magyar-magyar csúcson címmel. A szovjet elnyomás megszűnése után újra felszínre jöttek az össznemzeti problematika főbb megválaszolatlan kérdései, állapította meg az előszóban dr. Borbély Zsolt Attila. A kötetben Kovács Miklóssal, Tabajdi Csabával, Németh Zsolttal, Duray Miklóssal, Szőcs Gézával, Hódi Sándorral, Borbély Imrével, Kodolányi Gyulával, Jeszenszky Gézával, Demeter Ervinnel, Semjén Zsolttal, Horváth Bélával és Bencsik Andrással készült interjú olvasható. Németh Tünde az Erdélyi Napló munkatársa volt. Az új főszerkesztő nemzetileg egyértelműen elkötelezett, de hosszabb lélegzetű írásokat nem közölt, ezért nem jelenhettek meg a hetilapban Németh Tünde interjúi. /Kisgyörgy Réka: A jéghegy a magyar-magyar csúcson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
1997. november 5.
A Magyar Kisebbség (Kolozsvár) idei 3-4-es összevont lapszámát az erdélyi magyar felsőoktatásnak szentelte, ismertette folyóiratukat T. Tibor. A következő szám központi tematikáját előrevetítő vitaindító tanulmányt /Molnár Gusztáv: Az erdélyi kérdés/ is közölték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
1997. november 5.
A Magyar Kisebbség (Kolozsvár) idei 3-4-es összevont lapszámát az erdélyi magyar felsőoktatásnak szentelte, ismertette folyóiratukat T. Tibor. A következő szám központi tematikáját előrevetítő vitaindító tanulmányt /Molnár Gusztáv: Az erdélyi kérdés/ is közölték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
1997. november 2.
Nov. 6-8-a között rendezik meg Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színházban a III. Nemzetközi Könyvvásárt. A megnyitón többek között Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, Toganel Ioan, a Maros megyei Tanács elnöke, Fodor Imre marosvásárhelyi és dr. Csedő Csaba csíkszeredai polgármesterek és Bart István, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnöke köszöntik a megjelenteket. A könyvvásáron a Tinivár (Kolozsvár), a Kriterion (Bukarest), a Pallas-Akadémia (Csíkszereda), a Komp-Press (Kolozsvár), Pro-Print (Csíkszereda), a Polis (Kolozsvár), a Bon Ami (Sepsiszentgyörgy), a Kalligram (Pozsony), a Forum (Újvidék), továbbá a marosvásárhelyi Impress és Mentor kiadók jelentkeznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
1997. november 2.
Nov. 6-8-a között rendezik meg Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színházban a III. Nemzetközi Könyvvásárt. A megnyitón többek között Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, Toganel Ioan, a Maros megyei Tanács elnöke, Fodor Imre marosvásárhelyi és dr. Csedő Csaba csíkszeredai polgármesterek és Bart István, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnöke köszöntik a megjelenteket. A könyvvásáron a Tinivár (Kolozsvár), a Kriterion (Bukarest), a Pallas-Akadémia (Csíkszereda), a Komp-Press (Kolozsvár), Pro-Print (Csíkszereda), a Polis (Kolozsvár), a Bon Ami (Sepsiszentgyörgy), a Kalligram (Pozsony), a Forum (Újvidék), továbbá a marosvásárhelyi Impress és Mentor kiadók jelentkeznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
1997. november 5.
A Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós) hetilap eddigi kis alakú formája helyett a megyei lapoknál megszokott, nagyobb formában lát napvilágot okt. 29-től. A változtatást Lukács János főszerkesztő a helyszűkével indokolta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
1997. november 5.
A Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós) hetilap eddigi kis alakú formája helyett a megyei lapoknál megszokott, nagyobb formában lát napvilágot okt. 29-től. A változtatást Lukács János főszerkesztő a helyszűkével indokolta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
1997. november 6.
Nov. 6-án a szenátus megtárgyalta az ellenzéki honatyák egy csoportja által benyújtott, a kormány mezőgazdasági politikáját elítélő egyszerű indítványt. Az RMDSZ-frakció elutasító álláspontját dr. Csapó József Bihar megyei szenátor fejtette ki. Amellett érvelt, hogy a koalíciós kormányzat intézkedései összhangban voltak a piacgazdaság követelményeivel, és az Európai Unióban érvényes rendszerekkel. Vitatta és tévesnek minősítette azt a feltételezést, hogy a mezőgazdaságban katasztrofális helyzet alakult volna ki. A plénum 77 ellene és 50 mellette leadott szavazattal elutasította az indítványt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 6., 1149. sz./
1997. november 6.
Nov. 6-án a szenátus megtárgyalta az ellenzéki honatyák egy csoportja által benyújtott, a kormány mezőgazdasági politikáját elítélő egyszerű indítványt. Az RMDSZ-frakció elutasító álláspontját dr. Csapó József Bihar megyei szenátor fejtette ki. Amellett érvelt, hogy a koalíciós kormányzat intézkedései összhangban voltak a piacgazdaság követelményeivel, és az Európai Unióban érvényes rendszerekkel. Vitatta és tévesnek minősítette azt a feltételezést, hogy a mezőgazdaságban katasztrofális helyzet alakult volna ki. A plénum 77 ellene és 50 mellette leadott szavazattal elutasította az indítványt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 6., 1149. sz./
1997. november 6.
Nov. 6-án Budapesten ünnepélyesen megnyitották a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány székházában a Határon Túli Magyar Ifjúsági Szervezetek Információs Irodáját. Az Amerikai út 96. szám alatti iroda hivatalos megnyitásán beszédet mondott dr. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. A megjelenteket köszöntötte Varjú László, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány kuratóriumának elnöke és Kali Zoltán, a Romániai Magyar Ifjúsági Tanács elnöke. A felvidéki, a vajdasági, az erdélyi és a kárpátaljai magyar fiatalok közös koordinációs tanácsot hoztak létre, s kijelölték országonként azt a két-két fiatalt, akik ellátják az állandó budapesti képviseletet. /Magyar Nemzet, nov. 7./ Ezután sor került a határon túli magyar ifjúsági szervezetek képviselőinek találkozójára Tabajdi Csaba politikai államtitkárral, amelynek során tájékoztatók hangzottak el a régióbeli ifjúsági szervezetek helyzetéről, gondjairól. Szóba került a felvidéki magyar ifjúsági szervezetek helyzete, a Romániai Ifjúsági Tanács alakulási folyamata, a román-magyar ifjúsági alapítvány létrehozása, a Magyarországon tanuló határon túli magyar diákok szociális és tanulmányi helyzete, a támogatási lehetőségek kérdése. A romániai magyar ifjúsági szervezetek képviseletében jelen voltak a MIT, MISZSZ, OMDSZ, TMD, MAKOSZ, ÁME, valamint az RMDSZ ÜE Ifjúsági Főosztályának a képviselői. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 7., 1150. sz./
1997. november 6.
Nov. 6-án Budapesten ünnepélyesen megnyitották a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány székházában a Határon Túli Magyar Ifjúsági Szervezetek Információs Irodáját. Az Amerikai út 96. szám alatti iroda hivatalos megnyitásán beszédet mondott dr. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. A megjelenteket köszöntötte Varjú László, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány kuratóriumának elnöke és Kali Zoltán, a Romániai Magyar Ifjúsági Tanács elnöke. A felvidéki, a vajdasági, az erdélyi és a kárpátaljai magyar fiatalok közös koordinációs tanácsot hoztak létre, s kijelölték országonként azt a két-két fiatalt, akik ellátják az állandó budapesti képviseletet. /Magyar Nemzet, nov. 7./ Ezután sor került a határon túli magyar ifjúsági szervezetek képviselőinek találkozójára Tabajdi Csaba politikai államtitkárral, amelynek során tájékoztatók hangzottak el a régióbeli ifjúsági szervezetek helyzetéről, gondjairól. Szóba került a felvidéki magyar ifjúsági szervezetek helyzete, a Romániai Ifjúsági Tanács alakulási folyamata, a román-magyar ifjúsági alapítvány létrehozása, a Magyarországon tanuló határon túli magyar diákok szociális és tanulmányi helyzete, a támogatási lehetőségek kérdése. A romániai magyar ifjúsági szervezetek képviseletében jelen voltak a MIT, MISZSZ, OMDSZ, TMD, MAKOSZ, ÁME, valamint az RMDSZ ÜE Ifjúsági Főosztályának a képviselői. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 7., 1150. sz./
1997. november 6.
Nov. 6-án Torján (Kézdiszék) Tamás Sándor háromszéki képviselő, Gazda László Kovászna megyei alprefektus és Horváth László, a prefektúra vezérigazgatója találkozott Torja és Futásfalva polgáraival. A vendégek részletes ismertetőt tartottak a földtörvény módosításáról. A több mint 100 fős közönséget elsősorban a közbirtokossági erdők és az állami gazdaságok helyzete érdekelte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 7., 1150. sz./
1997. november 6.
Nov. 6-án Torján (Kézdiszék) Tamás Sándor háromszéki képviselő, Gazda László Kovászna megyei alprefektus és Horváth László, a prefektúra vezérigazgatója találkozott Torja és Futásfalva polgáraival. A vendégek részletes ismertetőt tartottak a földtörvény módosításáról. A több mint 100 fős közönséget elsősorban a közbirtokossági erdők és az állami gazdaságok helyzete érdekelte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 7., 1150. sz./
1997. november 6.
Bodó Barna folytatásokban közölte a Bánságról szóló, felméréseken alapuló tanulmányát. Temes megye falvai túlnyomó részében élnek magyarok, a megyében a magyarok részaránya 9 százalék. A megye falusi lakossága folyamatosan fogy. A megye lélekszámának növekedése a migrációs többletből származik /az évek során 276 ezren költöztek a megyébe/. A gazdasági mutatók alapján rangsort készítettek, ennek alapján Varjas és Újszentes áll az élen. A diktatúra idején elsorvasztásra ítélt települések /Bodófalva, Ötvösd, mindkettő magyar többségű/ vitalitását nem sikerült feléleszteni. A térség alapmagatartása befogadó, ezért toleránsabb. Az oktatás visszaszorulóban van, mind kisebb az iskola vonzása. A vállalkozói szférában a magyar elem demográfiai súlyának megfelelően jelen van. Az anyanyelvi kultúra használata beszűkül, visszaszorul az anyanyelvi kultúra. Hiányoznak a helyi vezéregyéniségek, akik vonzást gyakorolnának. /Bodó Barna: Azonosulás, elitek, peremlét. = A Hét (Bukarest), okt. 23., okt. 30., nov. 6./
1997. november 6.
Bodó Barna folytatásokban közölte a Bánságról szóló, felméréseken alapuló tanulmányát. Temes megye falvai túlnyomó részében élnek magyarok, a megyében a magyarok részaránya 9 százalék. A megye falusi lakossága folyamatosan fogy. A megye lélekszámának növekedése a migrációs többletből származik /az évek során 276 ezren költöztek a megyébe/. A gazdasági mutatók alapján rangsort készítettek, ennek alapján Varjas és Újszentes áll az élen. A diktatúra idején elsorvasztásra ítélt települések /Bodófalva, Ötvösd, mindkettő magyar többségű/ vitalitását nem sikerült feléleszteni. A térség alapmagatartása befogadó, ezért toleránsabb. Az oktatás visszaszorulóban van, mind kisebb az iskola vonzása. A vállalkozói szférában a magyar elem demográfiai súlyának megfelelően jelen van. Az anyanyelvi kultúra használata beszűkül, visszaszorul az anyanyelvi kultúra. Hiányoznak a helyi vezéregyéniségek, akik vonzást gyakorolnának. /Bodó Barna: Azonosulás, elitek, peremlét. = A Hét (Bukarest), okt. 23., okt. 30., nov. 6./
1997. november 7.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának meghívására november 4-7-e között hattagú román parlamenti küldöttség látogatott Budapestre. A delegációt Victor Bostinaru /DP/, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke vezette, tagjai között volt Szilágyi Zsolt (RMDSZ) képviselő is. - A háromnapos látogatás során a román parlamenti delegáció megbeszéléseket folytatott Kovács László külügyminiszterrel, az Országgyűlés külügyi bizottságának tagjaival, a Honvédelmi Minisztérium államtitkárával, a Kárpátok Eurorégió képviselőivel, az Országgyűlés honvédelmi bizottságával, valamint a gyulai románok képviselőivel. Megállapodás született arról, hogy a külügyi bizottságok találkozzanak évente kétszer - Budapesten, illetve Bukarestben. Az RMDSZ képviselője szorgalmazta a Bukarest-Budapest autópálya tervének mihamarabbi véglegesítését a szakminisztériumok tárcavezetői által, továbbá az erdélyi magyar felsőoktatás kérdéseinek megtárgyalását a két ország tanügy- és külügyminisztereinek szintjén. Kérte ugyanakkor a magyar országgyűlési képviselőket, hogy segítsék Románia integrációs törekvéseit, hogy 1999-ben országunk is a NATO tagjává válhasson. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 10., 1151. sz./
1997. november 7.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának meghívására november 4-7-e között hattagú román parlamenti küldöttség látogatott Budapestre. A delegációt Victor Bostinaru /DP/, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke vezette, tagjai között volt Szilágyi Zsolt (RMDSZ) képviselő is. - A háromnapos látogatás során a román parlamenti delegáció megbeszéléseket folytatott Kovács László külügyminiszterrel, az Országgyűlés külügyi bizottságának tagjaival, a Honvédelmi Minisztérium államtitkárával, a Kárpátok Eurorégió képviselőivel, az Országgyűlés honvédelmi bizottságával, valamint a gyulai románok képviselőivel. Megállapodás született arról, hogy a külügyi bizottságok találkozzanak évente kétszer - Budapesten, illetve Bukarestben. Az RMDSZ képviselője szorgalmazta a Bukarest-Budapest autópálya tervének mihamarabbi véglegesítését a szakminisztériumok tárcavezetői által, továbbá az erdélyi magyar felsőoktatás kérdéseinek megtárgyalását a két ország tanügy- és külügyminisztereinek szintjén. Kérte ugyanakkor a magyar országgyűlési képviselőket, hogy segítsék Románia integrációs törekvéseit, hogy 1999-ben országunk is a NATO tagjává válhasson. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 10., 1151. sz./
1997. november 8.
Markó Béla szövetségi elnök nov. 8-án Kolozsváron találkozott a Bolyai Társaság választmányával. A találkozón, amelyen részt vett Béres András tanügyi államtitkár is, a kolozsvári önálló magyar egyetem létrehozásának módozatairól és az erdélyi felsőoktatási hálózat megteremtésének kérdéseiről folyt tanácskozás, a Markó Béla és Takács Csaba által közzétett közlemény szellemében. A részvevők megegyeztek abban, hogy az RMDSZ illetékes főosztályán keresztül rövidesen közzéteszik és közvitára bocsátják az önálló kolozsvári egyetem és az erdélyi felsőoktatási hálózat megteremtésének koncepcióját, amely az RMDSZ oktatási stratégiájának kötelező érvényű dokumentumává válik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 11., 1152. sz./
1997. november 8.
Markó Béla szövetségi elnök nov. 8-án Kolozsváron találkozott a Bolyai Társaság választmányával. A találkozón, amelyen részt vett Béres András tanügyi államtitkár is, a kolozsvári önálló magyar egyetem létrehozásának módozatairól és az erdélyi felsőoktatási hálózat megteremtésének kérdéseiről folyt tanácskozás, a Markó Béla és Takács Csaba által közzétett közlemény szellemében. A részvevők megegyeztek abban, hogy az RMDSZ illetékes főosztályán keresztül rövidesen közzéteszik és közvitára bocsátják az önálló kolozsvári egyetem és az erdélyi felsőoktatási hálózat megteremtésének koncepcióját, amely az RMDSZ oktatási stratégiájának kötelező érvényű dokumentumává válik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 11., 1152. sz./
1997. november 8.
A Bolyai Társaság nyilatkozatot adott ki, ebben hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlan Horn Gyula miniszterelnök okt. 21-én, bukaresti látogatásakor tett nyilatkozata, melyben kifejtette, hogy az önálló magyar egyetem más városban létesüljön. Ezzel ugyanis a kormányfő megszegte azt az elvet, hogy a felelős magyar kormány képviselői nem nyilatkozhatnak a magyar kisebbséget érintő kérdésekben, csakis az RMDSZ vezetőivel való konzultálás, egyeztetés után. A Bolyai Társaság mérvadóbbnak tartja Victor Ciorbea miniszterelnök tavasszal tett kijelentését, aki önálló magyar struktúra létesítését helyezte kilátásba a Bolyai Egyetemen, azt követően pedig önálló magyar egyetem létrehozását. - A Bolyai Társaság vezetősége nov. 8-án találkozott az RMDSZ vezetőivel és megegyeztek abban, hogy az RMDSZ kitart a kolozsvári székhelyű önálló magyar egyetem mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15-16./
1997. november 8.
A Bolyai Társaság nyilatkozatot adott ki, ebben hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlan Horn Gyula miniszterelnök okt. 21-én, bukaresti látogatásakor tett nyilatkozata, melyben kifejtette, hogy az önálló magyar egyetem más városban létesüljön. Ezzel ugyanis a kormányfő megszegte azt az elvet, hogy a felelős magyar kormány képviselői nem nyilatkozhatnak a magyar kisebbséget érintő kérdésekben, csakis az RMDSZ vezetőivel való konzultálás, egyeztetés után. A Bolyai Társaság mérvadóbbnak tartja Victor Ciorbea miniszterelnök tavasszal tett kijelentését, aki önálló magyar struktúra létesítését helyezte kilátásba a Bolyai Egyetemen, azt követően pedig önálló magyar egyetem létrehozását. - A Bolyai Társaság vezetősége nov. 8-án találkozott az RMDSZ vezetőivel és megegyeztek abban, hogy az RMDSZ kitart a kolozsvári székhelyű önálló magyar egyetem mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15-16./
1997. november 8.
Nyolc ország magyarsága címen Szabó A. Ferenc vázolta fel a Kárpát-medence demográfiai-szociológiai állapotát. 1970-ben a történelmi Magyarország területén még mindig a magyarság élt többségben, konkrétan 13,3 millió lakos az összeszámolt 24,8 millió 53,6 %-a, ezzel szemben 1990-ben már csak 12 millió 611 ezer magyar élt a Kárpát-medencében, más szóval 46,7 %-os kisebbségbe került. Az apadás okainak vizsgálatakor az asszimilációs módszereket bemutatta a szerző. 1920-ban még több magyar élt az ország nyugati határvidékén, mint a Székelyföldön. - A nagy probléma a kivándorlás. Körülbelül 600 ezer magyar jött el Erdélyből 1920 óta, s a folyamat megállíthatatlannak látszik. - A szerző véleménye az, hogy akik az anyaországban akarnak letelepülni, azoknak törvényesen ne nehezítsék elképzelésüket. "Tegyük lehetővé a választást a Kárpát-medence magyarsága számára arról, hogyan kívánja leélni életét."- javasolta. /Magyar Napló (Budapest), okt., ismerteti: Lapszemle rovat, A Hét (Bukarest), nov. 6./ A tanulmányt újraközölte: Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./
1997. november 8.
Nyolc ország magyarsága címen Szabó A. Ferenc vázolta fel a Kárpát-medence demográfiai-szociológiai állapotát. 1970-ben a történelmi Magyarország területén még mindig a magyarság élt többségben, konkrétan 13,3 millió lakos az összeszámolt 24,8 millió 53,6 %-a, ezzel szemben 1990-ben már csak 12 millió 611 ezer magyar élt a Kárpát-medencében, más szóval 46,7 %-os kisebbségbe került. Az apadás okainak vizsgálatakor az asszimilációs módszereket bemutatta a szerző. 1920-ban még több magyar élt az ország nyugati határvidékén, mint a Székelyföldön. - A nagy probléma a kivándorlás. Körülbelül 600 ezer magyar jött el Erdélyből 1920 óta, s a folyamat megállíthatatlannak látszik. - A szerző véleménye az, hogy akik az anyaországban akarnak letelepülni, azoknak törvényesen ne nehezítsék elképzelésüket. "Tegyük lehetővé a választást a Kárpát-medence magyarsága számára arról, hogyan kívánja leélni életét."- javasolta. /Magyar Napló (Budapest), okt., ismerteti: Lapszemle rovat, A Hét (Bukarest), nov. 6./ A tanulmányt újraközölte: Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./
1997. november 8.
Nagyszalontán már hatodszor mázolták le a kétnyelvű helységnévtábla magyar feliratát. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./
1997. november 8.
Nagyszalontán már hatodszor mázolták le a kétnyelvű helységnévtábla magyar feliratát. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./
1997. november 8.
Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány /Székelyudvarhely/ szociográfiai pályázatot hirdet Az erdélyi falu ma címmel. Beküldési határidő: 1998. jún. 1. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8-9./
1997. november 8.
Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány /Székelyudvarhely/ szociográfiai pályázatot hirdet Az erdélyi falu ma címmel. Beküldési határidő: 1998. jún. 1. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8-9./
