Okt. 25-én tartották Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeum Bartók-termében "A Hargita, Kovászna és Maros megyei bölcsészet- és történelemtudományi magyar tudományos kutatás szerveződési lehetőségei" című tanácskozást, melyen a térségbeli érintett intézmények, tudományos műhelyek, közgyűjtemények képviselői vettek részt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 27., 1141. sz./
1997. október 25.
Okt. 25-én tartották Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeum Bartók-termében "A Hargita, Kovászna és Maros megyei bölcsészet- és történelemtudományi magyar tudományos kutatás szerveződési lehetőségei" című tanácskozást, melyen a térségbeli érintett intézmények, tudományos műhelyek, közgyűjtemények képviselői vettek részt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 27., 1141. sz./
1997. október 25.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület, az Országos Dávid Ferenc Egylet és a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága közös rendezésében okt. 24-25-én Kolozsváron tartották a Magyar Ifjak Világfóruma Erdélyi Társaságának /MIVET/ alakuló ülését, amelyen 15 erdélyi magyar ifjúsági szervezet vett részt. Elfogadták a MIVET alapszabályzatát és megválasztották vezetőségét. A MIVET a világban szétszórt magyarság lelki, szellemi, kulturális és gazdasági közeledése, továbbá a magyarsággal együttélő népekhez fűződő kapcsolatok erősítése céljából alakult meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./ A frissen megválasztott elnök, Makkai Zsolt elmondta, hogy szervezetük megalakulásának előzménye az, hogy 1996-ban Budapesten megalakult a Magyar Ifjak Világfóruma, mint a Magyarok Világszövetsége ifjúsági szárnya. Feladatai között van a határon kívül élő fiatalok nyelvi, kulturális és nemzeti öntudatának erősítését és megmentését. A MIVET elsősorban cserekapcsolatok kialakításában és a másik régiók magyarjaival közös programok szervezésében merül ki tevékenységük. /Antal Orsolya: Mi is az a MIVET? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./
1997. október 25.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület, az Országos Dávid Ferenc Egylet és a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága közös rendezésében okt. 24-25-én Kolozsváron tartották a Magyar Ifjak Világfóruma Erdélyi Társaságának /MIVET/ alakuló ülését, amelyen 15 erdélyi magyar ifjúsági szervezet vett részt. Elfogadták a MIVET alapszabályzatát és megválasztották vezetőségét. A MIVET a világban szétszórt magyarság lelki, szellemi, kulturális és gazdasági közeledése, továbbá a magyarsággal együttélő népekhez fűződő kapcsolatok erősítése céljából alakult meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./ A frissen megválasztott elnök, Makkai Zsolt elmondta, hogy szervezetük megalakulásának előzménye az, hogy 1996-ban Budapesten megalakult a Magyar Ifjak Világfóruma, mint a Magyarok Világszövetsége ifjúsági szárnya. Feladatai között van a határon kívül élő fiatalok nyelvi, kulturális és nemzeti öntudatának erősítését és megmentését. A MIVET elsősorban cserekapcsolatok kialakításában és a másik régiók magyarjaival közös programok szervezésében merül ki tevékenységük. /Antal Orsolya: Mi is az a MIVET? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./
1997. október 25.
Az Adevarul, Evenimentul Zilei, National és a Romania Libera okt. 25-i számai részletes beszámolót közölnek a parlamenti ellenzék képviselőinek múlt hétvégi, Hargita és Kovászna megyei látogatásáról. A cikkek szerint a magyar gyerekek alig vagy egyáltalán nem tudnak románul, a történelmet magyarul tanulják. Az Adrian Nastase RTDP-s szenátor által vezetett küldöttség átvett egy helyi román kulturális szervezetek által aláírt jegyzéket, melyben a többségben magyarok lakta megyék román lakói egy olyan központi tanácsadó testület létrehozását követelik, amely garantálná a románok "alkotmányos jogait és szabadságait". Az Adevarul cikke a legdrámaibb hangvételű: "Elhagyatva a bukaresti hatóságoktól, az Erdély szívében élő románok elvesztik identitásukat", ez Lia Bejan cikkének címe. Bejan szerint az RTDP-s küldöttség "megtörte a két megyére kirótt politikai embargót". A lap statisztikai adatokat közöl, melyek az 1918 előtti és 1992-es székelyföldi román lakosság számát hasonlítják össze. Az Evenimentul Zilei okt. 25-i száma is foglalkozik az eseménnyel. A lap szerint a Zabola nevű helységben a magyar kisebbség történetét oktatják, Rétyen pedig csak a "székely zászló volt kifüggesztve". /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), okt. 25./
1997. október 25.
Az Adevarul, Evenimentul Zilei, National és a Romania Libera okt. 25-i számai részletes beszámolót közölnek a parlamenti ellenzék képviselőinek múlt hétvégi, Hargita és Kovászna megyei látogatásáról. A cikkek szerint a magyar gyerekek alig vagy egyáltalán nem tudnak románul, a történelmet magyarul tanulják. Az Adrian Nastase RTDP-s szenátor által vezetett küldöttség átvett egy helyi román kulturális szervezetek által aláírt jegyzéket, melyben a többségben magyarok lakta megyék román lakói egy olyan központi tanácsadó testület létrehozását követelik, amely garantálná a románok "alkotmányos jogait és szabadságait". Az Adevarul cikke a legdrámaibb hangvételű: "Elhagyatva a bukaresti hatóságoktól, az Erdély szívében élő románok elvesztik identitásukat", ez Lia Bejan cikkének címe. Bejan szerint az RTDP-s küldöttség "megtörte a két megyére kirótt politikai embargót". A lap statisztikai adatokat közöl, melyek az 1918 előtti és 1992-es székelyföldi román lakosság számát hasonlítják össze. Az Evenimentul Zilei okt. 25-i száma is foglalkozik az eseménnyel. A lap szerint a Zabola nevű helységben a magyar kisebbség történetét oktatják, Rétyen pedig csak a "székely zászló volt kifüggesztve". /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), okt. 25./
1997. október 26.
Okt. 25-26-án tartották Szatmárnémetiben a helyi RMDSZ, a Szent- Györgyi Albert Társaság, az EMKE, a Romániai Magyar Dalosszövetség, valamint a szatmárnémeti MADISZ szervezésében a VII. "Hajnal akar lenni" népdaléneklési verseny döntőjét, melyen a Kárpát medence magyarságának 36 /17 és 73 év közötti/ versenyzője lépett a közönség elé. A zsűriben, melynek elnöke Budai Ilona népdalénekes volt, részt vett Laskay Sándor, RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályának előadója is. Az I. díjat Tényi Edit – Nagybecskerek /Vajdaság/, a II. díjat Bicsak Tibor – Gyergyószentmiklós /Erdély/, a III. díjat pedig Zolnai Ildikó – Nyárádszereda /Erdély/ nyerte el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 27., 1141. sz./
1997. október 26.
Okt. 25-26-án tartották Szatmárnémetiben a helyi RMDSZ, a Szent- Györgyi Albert Társaság, az EMKE, a Romániai Magyar Dalosszövetség, valamint a szatmárnémeti MADISZ szervezésében a VII. "Hajnal akar lenni" népdaléneklési verseny döntőjét, melyen a Kárpát medence magyarságának 36 /17 és 73 év közötti/ versenyzője lépett a közönség elé. A zsűriben, melynek elnöke Budai Ilona népdalénekes volt, részt vett Laskay Sándor, RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályának előadója is. Az I. díjat Tényi Edit – Nagybecskerek /Vajdaság/, a II. díjat Bicsak Tibor – Gyergyószentmiklós /Erdély/, a III. díjat pedig Zolnai Ildikó – Nyárádszereda /Erdély/ nyerte el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 27., 1141. sz./
1997. október 26.
Okt. 24-26-án ünnepelték Nagybányán Erdély első középiskolája, a Schola Rivulina megalakulásának 450 éves évfordulóját. Okt. 25-én a református templomban ünnepi ökumenikus istentisztelet tartottak, majd bemutatják a helyi EMKE szervezet és a városban működő Misztótfalusi Közművelődési Egyesület legújabb kiadványát /Évek és iskolák, EMKE-füzetek 12-14-es összevont szám/, amely a nagybányai magyar nyelvű középfokú oktatás 450 évének történetét dolgozza fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./
1997. október 26.
Okt. 24-26-án ünnepelték Nagybányán Erdély első középiskolája, a Schola Rivulina megalakulásának 450 éves évfordulóját. Okt. 25-én a református templomban ünnepi ökumenikus istentisztelet tartottak, majd bemutatják a helyi EMKE szervezet és a városban működő Misztótfalusi Közművelődési Egyesület legújabb kiadványát /Évek és iskolák, EMKE-füzetek 12-14-es összevont szám/, amely a nagybányai magyar nyelvű középfokú oktatás 450 évének történetét dolgozza fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./
1997. október 26.
Több évi kérvényezés után végre engedélyezték Nagybányán a magyar V-XII. osztályos középiskola létrehozását. Az új középiskola a város nagy szülötte, Németh László nevét veszi fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./
1997. október 26.
Több évi kérvényezés után végre engedélyezték Nagybányán a magyar V-XII. osztályos középiskola létrehozását. Az új középiskola a város nagy szülötte, Németh László nevét veszi fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./
1997. október 26.
1998-99-ben hármas évfordulóra emlékezik a Kárpát-medence magyarsága: a szabadságharc 150., Petőfi Sándor születésének 175., illetve halálának 150. évfordulójára. Ennek méltó megünneplése érdekében az RMDSZ Oktatási Művelődési és Egyházügyi Főosztályának, valamint az Erdélyi Múzem Egyesületnek /EME/ és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek /EMKE/ közreműködésével okt. 24-én Kolozsváron erdélyi Emlékbizottság alakult, melynek tagjai: Benkő Samu akadémikus, az EME elnöke, Dávid Gyula az EMKE elnöke, Kötő József az RMDSZ oktatási, művelődési és egyházügyi alelnöke, az EMKE ügyvezető elnöke, Matekovits György /Temesvár/, Muzsnay Árpád /Szatmárnémeti/, Sylveszter Lajos /Sepsiszentgyörgy/ az EMKE régiós alelnökei, Egyed Ákos akadémikus, az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának elnöke, Balogh Ferenc művelődési főelőadó, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke, Dáné Tibor Kálmán művelődési főosztályvezető, valamint Laskay Sándor közművelődési előadó. Az Emlékbizottság Benkő Samu és Dávid Gyula személyében két társelnököt választott, a titkári teendők elvégzésével Dáné Tibor Kálmánt bízta meg. A bizottság eldöntötte, hogy körlevélben fordul az összes hazai magyar közművelődési egyesülethez, azzal kéréssel, hogy saját rendezvényeikkel egészítsék ki az ünnepi rendezvénysorozatot. A bizottság javasolta a Román Akadémia illetve a Magyar Tudományos Akadémia közös bizottságának felállítását az 1848-as forradalom eseményeivel kapcsolatban, mely a történelmi igazság jegyében tisztázná azokat az eseményeket, melyeknek a nacionalisták általi félremagyarázása mérgezi a két nép viszonyát és akadályozza a megbékélést. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 27., 1141. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1-2./
1997. október 26.
1998-99-ben hármas évfordulóra emlékezik a Kárpát-medence magyarsága: a szabadságharc 150., Petőfi Sándor születésének 175., illetve halálának 150. évfordulójára. Ennek méltó megünneplése érdekében az RMDSZ Oktatási Művelődési és Egyházügyi Főosztályának, valamint az Erdélyi Múzem Egyesületnek /EME/ és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek /EMKE/ közreműködésével okt. 24-én Kolozsváron erdélyi Emlékbizottság alakult, melynek tagjai: Benkő Samu akadémikus, az EME elnöke, Dávid Gyula az EMKE elnöke, Kötő József az RMDSZ oktatási, művelődési és egyházügyi alelnöke, az EMKE ügyvezető elnöke, Matekovits György /Temesvár/, Muzsnay Árpád /Szatmárnémeti/, Sylveszter Lajos /Sepsiszentgyörgy/ az EMKE régiós alelnökei, Egyed Ákos akadémikus, az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának elnöke, Balogh Ferenc művelődési főelőadó, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke, Dáné Tibor Kálmán művelődési főosztályvezető, valamint Laskay Sándor közművelődési előadó. Az Emlékbizottság Benkő Samu és Dávid Gyula személyében két társelnököt választott, a titkári teendők elvégzésével Dáné Tibor Kálmánt bízta meg. A bizottság eldöntötte, hogy körlevélben fordul az összes hazai magyar közművelődési egyesülethez, azzal kéréssel, hogy saját rendezvényeikkel egészítsék ki az ünnepi rendezvénysorozatot. A bizottság javasolta a Román Akadémia illetve a Magyar Tudományos Akadémia közös bizottságának felállítását az 1848-as forradalom eseményeivel kapcsolatban, mely a történelmi igazság jegyében tisztázná azokat az eseményeket, melyeknek a nacionalisták általi félremagyarázása mérgezi a két nép viszonyát és akadályozza a megbékélést. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 27., 1141. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1-2./
1997. október 27.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke okt. 24-én kelt állásfoglalásában kifejtette: "a hírügynökségi tudósításból és sajtótájékoztatásokból egyértelműen az olvasható ki, hogy Magyarország és Románia kormányfői az RMDSZ vezetőségének előzetes beleegyezésével tervezik egy Kolozsváron kívüli önálló magyar egyetem létrehozását, lemondva nem csupán a jogsértő és törvényellenes módon megszüntetett Bolyai Tudományegyetem helyreállításáról, de magáról az erdélyi magyar egyetem hagyományos központjáról is egyben". A tiszteletbeli elnök szerint Markó Béla és Takács Csaba közleménye nem cáfolja, hanem csupán megkerüli a romániai magyar egyetemmel kapcsolatos híreket. Szerinte az RMDSZ-vezetők kijelentik ugyan, hogy a legalkalmasabb helyszín Kolozsvár, mindamellett viszont megelégszenek a Babes-Bolyai Tudományegyetemen belüli magyar tagozat kialakításával, és több régióban is szükséges magyar felsőoktatási intézmények létrehozásával. Tőkés László hangsúlyozta: "határozottan visszautasítom azt az RMDSZ egyes körei által is támogatott szándékot, mely a helyreállítandó önálló magyar tudományegyetemet, nyilvánvaló jogfeladás, a romániai magyar nemzeti közösség törvényes követeléséről való lemondás árán Kolozsváron kívül kívánja létrehozni". Az önálló magyar tannyelvű kolozsvári egyetem létrehozása nem képezheti vita vagy alku tárgyát, szögezte le, hozzátéve, hogy a Partiumi Magyar Egyetem kifejlesztése egyáltalán nem érinti a Bolyai Tudományegyetem maradéktalan helyreállításának ügyét. "Határozottan visszautasítom Tabajdi Csaba államtitkár azon próbálkozását, hogy a partiumi egyetemre vonatkozó elképzelésünket a kolozsvári magyar tudományegyetem ügyével szembeállítsa" – olvasható az állásfoglalásban. A tiszteletbeli elnök végül kifejti, hogy az önálló magyar egyetem kérdésében senki sem dönthet önkényesen, majd úgy véli, mindaddig, amíg ez nem szolgál az önfeladás és a megalkuvás eufémikus fedőnevéül, illetve a kolozsvári magyar egyetem kijátszására, elkötelezett hívei vagyunk a multikulturalitásnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27., Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./
1997. október 27.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke okt. 24-én kelt állásfoglalásában kifejtette: "a hírügynökségi tudósításból és sajtótájékoztatásokból egyértelműen az olvasható ki, hogy Magyarország és Románia kormányfői az RMDSZ vezetőségének előzetes beleegyezésével tervezik egy Kolozsváron kívüli önálló magyar egyetem létrehozását, lemondva nem csupán a jogsértő és törvényellenes módon megszüntetett Bolyai Tudományegyetem helyreállításáról, de magáról az erdélyi magyar egyetem hagyományos központjáról is egyben". A tiszteletbeli elnök szerint Markó Béla és Takács Csaba közleménye nem cáfolja, hanem csupán megkerüli a romániai magyar egyetemmel kapcsolatos híreket. Szerinte az RMDSZ-vezetők kijelentik ugyan, hogy a legalkalmasabb helyszín Kolozsvár, mindamellett viszont megelégszenek a Babes-Bolyai Tudományegyetemen belüli magyar tagozat kialakításával, és több régióban is szükséges magyar felsőoktatási intézmények létrehozásával. Tőkés László hangsúlyozta: "határozottan visszautasítom azt az RMDSZ egyes körei által is támogatott szándékot, mely a helyreállítandó önálló magyar tudományegyetemet, nyilvánvaló jogfeladás, a romániai magyar nemzeti közösség törvényes követeléséről való lemondás árán Kolozsváron kívül kívánja létrehozni". Az önálló magyar tannyelvű kolozsvári egyetem létrehozása nem képezheti vita vagy alku tárgyát, szögezte le, hozzátéve, hogy a Partiumi Magyar Egyetem kifejlesztése egyáltalán nem érinti a Bolyai Tudományegyetem maradéktalan helyreállításának ügyét. "Határozottan visszautasítom Tabajdi Csaba államtitkár azon próbálkozását, hogy a partiumi egyetemre vonatkozó elképzelésünket a kolozsvári magyar tudományegyetem ügyével szembeállítsa" – olvasható az állásfoglalásban. A tiszteletbeli elnök végül kifejti, hogy az önálló magyar egyetem kérdésében senki sem dönthet önkényesen, majd úgy véli, mindaddig, amíg ez nem szolgál az önfeladás és a megalkuvás eufémikus fedőnevéül, illetve a kolozsvári magyar egyetem kijátszására, elkötelezett hívei vagyunk a multikulturalitásnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27., Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./
1997. október 27.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete/ Boros János elnök aláírásával/ állásfoglalást adott ki az egyetem kérdésében. "Az erdélyi magyar közösség alulírott képviselői követeljük – az RMDSZ programjának, a legutóbbi kongresszusi határozatainak, valamint az 500.000 aláírással hitelesített tanügyi törvénytervezetének szellemében –, hogy az RMDSZ Országos vezetősége kezdje meg azonnal a tárgyalásokat az illetékes román hatóságokkal a kolozsvári székhelyű, önálló, magyar tannyelvű egyetemi oktatás beindításáról" - olvasható az állásfoglalásban. A kolozsvári multikulturális egyetem nem képes a magyar felsőfokú egyetemi, főiskolai oktatás gondjait és feladatait maradéktalanul megoldani. Az állásfoglalást eddig 193-an írták alá, köztük Tempfli József püspök, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Mózes Árpád evangélikus püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet és a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola rektorai és tanárai, az RMDSZ egyes országos és Kolozs megyei tisztségviselői, SZKT- és SZET-tagok, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke és vezetősége, jelenlegi és nyugalmazott egyetemi tanárok, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az EMKE, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kolozs megyei, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Romániai Magyar Zenetársaság, a Kriza János Néprajzi Társaság elnökei, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete ügyvezető elnöke, írók, képzőművészek, színészek, újságírók, folyóirat- és tévéfőszerkesztők. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 27., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
1997. október 27.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete/ Boros János elnök aláírásával/ állásfoglalást adott ki az egyetem kérdésében. "Az erdélyi magyar közösség alulírott képviselői követeljük – az RMDSZ programjának, a legutóbbi kongresszusi határozatainak, valamint az 500.000 aláírással hitelesített tanügyi törvénytervezetének szellemében –, hogy az RMDSZ Országos vezetősége kezdje meg azonnal a tárgyalásokat az illetékes román hatóságokkal a kolozsvári székhelyű, önálló, magyar tannyelvű egyetemi oktatás beindításáról" - olvasható az állásfoglalásban. A kolozsvári multikulturális egyetem nem képes a magyar felsőfokú egyetemi, főiskolai oktatás gondjait és feladatait maradéktalanul megoldani. Az állásfoglalást eddig 193-an írták alá, köztük Tempfli József püspök, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Mózes Árpád evangélikus püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet és a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola rektorai és tanárai, az RMDSZ egyes országos és Kolozs megyei tisztségviselői, SZKT- és SZET-tagok, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke és vezetősége, jelenlegi és nyugalmazott egyetemi tanárok, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az EMKE, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kolozs megyei, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Romániai Magyar Zenetársaság, a Kriza János Néprajzi Társaság elnökei, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete ügyvezető elnöke, írók, képzőművészek, színészek, újságírók, folyóirat- és tévéfőszerkesztők. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 27., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
1997. október 27.
Csapody Miklós MDF-képviselő az Országgyűlés okt. 27-i ülésén felszólította a kormányt, hogy hozza helyre a kárt, amit a magyar miniszterelnök felkészületlensége és meggondolatlansága okozott az erdélyi magyarságnak. Horn Gyula felelőtlenül rögtönzött, amikor azt állította, hogy az RMDSZ vezetői szerint az adott helyzetben lehetetlen a magyar tagozat létrehozása a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, ezért egy új egyetemet más városban kell létesíteni. A kormány nevében válaszoló Kovács László külügyminiszter hangsúlyozta: Horn Gyula Bukarestben javasolta Victor Ciorbea miniszterelnöknek, hogy a román kormány vizsgálja meg egy önálló magyar egyetem létrehozásának lehetőségét. Kovács László szerint Romániában nem hangzott el, hogy az egyetem csak Kolozsvárott, vagy csak azon kívül létesülhet. Németh Zsolt fideszes képviselő szintén feltette a kérdés: miért nem akar Horn Gyula Kolozsváron magyar egyetemet? A kormányfő Németh Zsolt szerint tévesen állította azt, hogy a romániai magyar politikusok más városban akarnak magyar egyetemet létesíteni. Kovács László válaszolt, mondván, a magyar kormány nem helyezkedik szembe az RMDSZ igényeivel. Hozzátette: Horn Gyula nem a kolozsvári magyar kar helyett, hanem attól függetlenül javasolta egy másik egyetem létrehozását. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./
1997. október 27.
Csapody Miklós MDF-képviselő az Országgyűlés okt. 27-i ülésén felszólította a kormányt, hogy hozza helyre a kárt, amit a magyar miniszterelnök felkészületlensége és meggondolatlansága okozott az erdélyi magyarságnak. Horn Gyula felelőtlenül rögtönzött, amikor azt állította, hogy az RMDSZ vezetői szerint az adott helyzetben lehetetlen a magyar tagozat létrehozása a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, ezért egy új egyetemet más városban kell létesíteni. A kormány nevében válaszoló Kovács László külügyminiszter hangsúlyozta: Horn Gyula Bukarestben javasolta Victor Ciorbea miniszterelnöknek, hogy a román kormány vizsgálja meg egy önálló magyar egyetem létrehozásának lehetőségét. Kovács László szerint Romániában nem hangzott el, hogy az egyetem csak Kolozsvárott, vagy csak azon kívül létesülhet. Németh Zsolt fideszes képviselő szintén feltette a kérdés: miért nem akar Horn Gyula Kolozsváron magyar egyetemet? A kormányfő Németh Zsolt szerint tévesen állította azt, hogy a romániai magyar politikusok más városban akarnak magyar egyetemet létesíteni. Kovács László válaszolt, mondván, a magyar kormány nem helyezkedik szembe az RMDSZ igényeivel. Hozzátette: Horn Gyula nem a kolozsvári magyar kar helyett, hanem attól függetlenül javasolta egy másik egyetem létrehozását. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./
1997. október 28.
Okt. 28-án az RMDSZ három képviselője szólalt fel napirend előtt a képviselőházban a sajtó és egyes ellenzéki politikusok szándékosan zavart és feszültséget keltő nacionalista megnyilvánulásaival kapcsolatban. Politikai nyilatkozatában Márton Árpád Kovászna megyei képviselő részletes adatokkal cáfolta azon véleményeket, miszerint a románokat elnyomják a két magyar többségű megyében. Sepsiszentgyörgyön a román nemzetiségűek minden intézmény vezetőségében nagyobb arányban vannak képviselve, mint lakossági arányuk (23%). A katonai és belügyminisztériumi egységek, az SRI /titkosrendőrség/, a Pénzügyőrség és a Számvevőszék vezetői kivétel nélkül románok, a bírók 75%-a, a minisztériumok decentralizált intézményei vezetőinek 50%-a, az állami vállalatok vezetőinek 34,6%-a, az orvosok 28%-a román nemzetiségű. Ugyanakkor a román pedagógusok száma 553-ról 848-ra nőtt az elmúlt hét évben és 14 iskolában létesítettek román tagozatot. - Antal István megcáfolta az Adevarul és az Evenimentul Zilei egy-egy rosszindulatú és szenzációhajhász cikkét a székelyföldi helyzetről. Mivel az egyik cikk a Kolping Családok Egyesületét is alaptalanul vádolja Antal István röviden ismertette ezen 150 éves szervezet nemzetközi megbecsülést kiváltó munkáját. - Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő a "22" című hetilap alapján idézett egy régóta Sepsiszentgyörgyön elő román filozófiatanárnőt, aki felháborodásának adott hangot amiatt, hogy egyes nacionalista politikusok és újságírók szándékosan megtévesztik a közvéleményt. "Így éreznek az európai gondolkodású Kovászna megyei románok és jó lenne, hogy ha ezt a hozzáállást tenné magáévá minden román, nemcsak a Hargita és Kovászna megyeiek" - fejezte be felszólalását Tamás Sándor képviselő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 28., 1142. sz./ Az Evenimentul Zilei okt. 14-i számában megjelent cikkről van szó, erről: okt. 22-i jegyzet.
1997. október 28.
Okt. 28-án az RMDSZ három képviselője szólalt fel napirend előtt a képviselőházban a sajtó és egyes ellenzéki politikusok szándékosan zavart és feszültséget keltő nacionalista megnyilvánulásaival kapcsolatban. Politikai nyilatkozatában Márton Árpád Kovászna megyei képviselő részletes adatokkal cáfolta azon véleményeket, miszerint a románokat elnyomják a két magyar többségű megyében. Sepsiszentgyörgyön a román nemzetiségűek minden intézmény vezetőségében nagyobb arányban vannak képviselve, mint lakossági arányuk (23%). A katonai és belügyminisztériumi egységek, az SRI /titkosrendőrség/, a Pénzügyőrség és a Számvevőszék vezetői kivétel nélkül románok, a bírók 75%-a, a minisztériumok decentralizált intézményei vezetőinek 50%-a, az állami vállalatok vezetőinek 34,6%-a, az orvosok 28%-a román nemzetiségű. Ugyanakkor a román pedagógusok száma 553-ról 848-ra nőtt az elmúlt hét évben és 14 iskolában létesítettek román tagozatot. - Antal István megcáfolta az Adevarul és az Evenimentul Zilei egy-egy rosszindulatú és szenzációhajhász cikkét a székelyföldi helyzetről. Mivel az egyik cikk a Kolping Családok Egyesületét is alaptalanul vádolja Antal István röviden ismertette ezen 150 éves szervezet nemzetközi megbecsülést kiváltó munkáját. - Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő a "22" című hetilap alapján idézett egy régóta Sepsiszentgyörgyön elő román filozófiatanárnőt, aki felháborodásának adott hangot amiatt, hogy egyes nacionalista politikusok és újságírók szándékosan megtévesztik a közvéleményt. "Így éreznek az európai gondolkodású Kovászna megyei románok és jó lenne, hogy ha ezt a hozzáállást tenné magáévá minden román, nemcsak a Hargita és Kovászna megyeiek" - fejezte be felszólalását Tamás Sándor képviselő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 28., 1142. sz./ Az Evenimentul Zilei okt. 14-i számában megjelent cikkről van szó, erről: okt. 22-i jegyzet.
1997. október 28.
Az RMDSZ képviselőházi frakciója okt. 28-án a következő közleményt adta ki: Az RMDSZ képviselőházi frakciója az önálló Bolyai Tudományegyetem megszüntetését jogsértő intézkedésnek tartja és szükségesnek tartja ezen jogsérelem orvoslását. A testület tudatában van annak, hogy a jelenlegi, államilag támogatott, magyar tannyelvű felsőfokú oktatás kibővítése elengedhetetlenül szükséges önazonosságunk megőrzése és fejlesztése érdekében. A frakció képviselete soha nem javasolta a más városban való egyetem létrehozásának alternatíváját az önálló, államilag támogatott, Kolozsvár-központú Bolyai Tudományegyetem újraalakításával szemben. Ez utóbbi megvalósítása, a Babes-Bolyai Egyetem kibővítése és más, önálló magyar tannyelvű felsőfokú oktatási intézmény létrehozása nem egymást kizáró alternatívák, hanem egymást kiegészítő lehetőségek. A kérdés kapcsán egymást vádoló, az alternatívákat kizáró jellegű vitát károsnak tartjuk, amely csak megnehezíti a romániai magyar közösség számára megfelelő tanügyi rendszer kialakítását. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 29., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 28., 1142. sz./
1997. október 28.
Az RMDSZ képviselőházi frakciója okt. 28-án a következő közleményt adta ki: Az RMDSZ képviselőházi frakciója az önálló Bolyai Tudományegyetem megszüntetését jogsértő intézkedésnek tartja és szükségesnek tartja ezen jogsérelem orvoslását. A testület tudatában van annak, hogy a jelenlegi, államilag támogatott, magyar tannyelvű felsőfokú oktatás kibővítése elengedhetetlenül szükséges önazonosságunk megőrzése és fejlesztése érdekében. A frakció képviselete soha nem javasolta a más városban való egyetem létrehozásának alternatíváját az önálló, államilag támogatott, Kolozsvár-központú Bolyai Tudományegyetem újraalakításával szemben. Ez utóbbi megvalósítása, a Babes-Bolyai Egyetem kibővítése és más, önálló magyar tannyelvű felsőfokú oktatási intézmény létrehozása nem egymást kizáró alternatívák, hanem egymást kiegészítő lehetőségek. A kérdés kapcsán egymást vádoló, az alternatívákat kizáró jellegű vitát károsnak tartjuk, amely csak megnehezíti a romániai magyar közösség számára megfelelő tanügyi rendszer kialakítását. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 29., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 28., 1142. sz./
1997. október 28.
A történelmi magyar egyházak vezetői meghívták a sajtó képviselőit az RMDSZ bukaresti székházában okt. 29-én tartandó sajtóértekezletre, melynek témája az egyházak és az állam viszonyának alakulása az elmúlt évben és ezen belül: az egyházügyi törvény kidolgozásának jelenlegi állapota, az államosított vagy elkobzott egyházi javak helyzete és az egyházi oktatás kérdése. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 28., 1142. sz./
1997. október 28.
A történelmi magyar egyházak vezetői meghívták a sajtó képviselőit az RMDSZ bukaresti székházában okt. 29-én tartandó sajtóértekezletre, melynek témája az egyházak és az állam viszonyának alakulása az elmúlt évben és ezen belül: az egyházügyi törvény kidolgozásának jelenlegi állapota, az államosított vagy elkobzott egyházi javak helyzete és az egyházi oktatás kérdése. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 28., 1142. sz./
1997. október 29.
Okt. 29-én Bukarestben fél éves szünet után ismét összeültek a Vallásügyi Államtitkárságon a romániai egyházak vezetői, hogy szakértőik bevonásával véglegesítsék a kilencvenes évek elejétől kész, de újabb módosításokkal kiegészült kultusztörvény-tervezetet. Ez a tervezet - politikai akarat híján - még nem jutott a parlament elé. A tanácskozás után az RMDSZ székházában a történelmi magyar egyházak sajtóértekezletet tartottak. Az új, demokratikus kormányzatnak a történelmi magyar egyházakhoz való viszonya nem sokban különbözik Iliescu idejétől, minden maradt a régiben, így lehet összefoglalni Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének az értékelését. Az államtitkárság a kommunista idők "szellemét" konzerválja. Tőkés László szólt a diszkriminációról is: amíg az ortodox és görög katolikus egyházat milliárdokkal dotálják, addig például a Királyhágómelléki Református Egyházkerület legnagyobb összegű állami céltámogatása 10 millió lej volt. Tőkés László sajnálatát fejezte ki, hogy akitől a legtöbbet vártak, a Kisebbségügyi Hivatal, Tokay György miniszter még egyszer sem kereste meg őket. Az egyházak vezetői nov. 11-én ülnek össze újra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 31./
1997. október 29.
Okt. 29-én Bukarestben fél éves szünet után ismét összeültek a Vallásügyi Államtitkárságon a romániai egyházak vezetői, hogy szakértőik bevonásával véglegesítsék a kilencvenes évek elejétől kész, de újabb módosításokkal kiegészült kultusztörvény-tervezetet. Ez a tervezet - politikai akarat híján - még nem jutott a parlament elé. A tanácskozás után az RMDSZ székházában a történelmi magyar egyházak sajtóértekezletet tartottak. Az új, demokratikus kormányzatnak a történelmi magyar egyházakhoz való viszonya nem sokban különbözik Iliescu idejétől, minden maradt a régiben, így lehet összefoglalni Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének az értékelését. Az államtitkárság a kommunista idők "szellemét" konzerválja. Tőkés László szólt a diszkriminációról is: amíg az ortodox és görög katolikus egyházat milliárdokkal dotálják, addig például a Királyhágómelléki Református Egyházkerület legnagyobb összegű állami céltámogatása 10 millió lej volt. Tőkés László sajnálatát fejezte ki, hogy akitől a legtöbbet vártak, a Kisebbségügyi Hivatal, Tokay György miniszter még egyszer sem kereste meg őket. Az egyházak vezetői nov. 11-én ülnek össze újra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 31./
1997. október 29.
Okt. 29-én kezdte meg magyarországi tárgyalásait a romániai Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium Borbély László államtitkár vezette küldöttsége, mely a magyar Környezetvédelmi és Területrendezési Minisztérium meghívására utazott Budapestre. A megbeszélések napirendjén szerepel a két minisztérium közötti megállapodás szövegének az előkészítése, a különböző területfejlesztési kooperációs tervek megvitatása, a két ország törvénykezése közötti különbség megbeszélése, valamint tapasztalatcsere a területrendezés terén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 29., 1143. sz./
1997. október 29.
Okt. 29-én kezdte meg magyarországi tárgyalásait a romániai Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium Borbély László államtitkár vezette küldöttsége, mely a magyar Környezetvédelmi és Területrendezési Minisztérium meghívására utazott Budapestre. A megbeszélések napirendjén szerepel a két minisztérium közötti megállapodás szövegének az előkészítése, a különböző területfejlesztési kooperációs tervek megvitatása, a két ország törvénykezése közötti különbség megbeszélése, valamint tapasztalatcsere a területrendezés terén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 29., 1143. sz./
