Jan. 12-én a Romániai Demokratikus Konvenció küldöttsége találkozott Iliescu elnökkel. Az RMDSZ-t Markó Béla és Takács Csaba képviselték a megbeszélésen. Iliescu fölvetette egy politikai paktum szükségességét, a DK képviselői pedig hangsúlyozták, hogy nem megegyezésre van szükség, hanem a jelenlegi válságot kezeli tudó kormányra. Markó Béla rámutatott, hogy az Európa Tanács feltételeit nem teljesítették, annak ellenére, hogy ezt a kormány megígérte, köztük a kisebbségi törvény és az oktatási törvény kérdését, valamint a magyar elítéltek ügyét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 12., 197. sz./"
1994. január 12.
Jan. 12-én a Romániai Demokratikus Konvenció küldöttsége találkozott Iliescu elnökkel. Az RMDSZ-t Markó Béla és Takács Csaba képviselték a megbeszélésen. Iliescu fölvetette egy politikai paktum szükségességét, a DK képviselői pedig hangsúlyozták, hogy nem megegyezésre van szükség, hanem a jelenlegi válságot kezeli tudó kormányra. Markó Béla rámutatott, hogy az Európa Tanács feltételeit nem teljesítették, annak ellenére, hogy ezt a kormány megígérte, köztük a kisebbségi törvény és az oktatási törvény kérdését, valamint a magyar elítéltek ügyét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 12., 197. sz./"
1994. január 12.
1987. febr. 26-27-én Ceausescu összehívta a Magyar és a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsát. Ez a két fantomszervezet korábban sem fejtett ki semmilyen tevékenységet, de már évek óta a látszat kedvéért sem ülésezett. A diktátor akkor azért hívta össze a két tanácsot, hogy elítéljék a Budapesten megjelent Erdély történetét. A történelmi munkát nem is ismerték, de az ülésen el kellett ítélniük. Többek között Bálint Ferencet, a szászrégeni sörgyár párttitkárát is felrendelték Bukarestbe. Ez volt az utolsó útja. Azt mondták, hogy kiugrott a bukaresti szálloda ablakán és meghalt, még a gyűlés előtti napon, febr. 25-én. Talán nem akarta elmondani az elítélő szöveget? A családja nem tudta meg, valóban mi történt. Holttestét hazahozták. Teljesen összetört, felhasított volt, szúrás nyomát is látták a holttesten. A gyilkosság tényét erősíti meg, hogy nagyszámú szekus lepte el a környéket, figyelték a családot és kérdezgették őket. /Tófalvi Zoltán: Túlságosan sokat tudott, kidobták az ablakon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 12./"
1994. január 12.
1987. febr. 26-27-én Ceausescu összehívta a Magyar és a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsát. Ez a két fantomszervezet korábban sem fejtett ki semmilyen tevékenységet, de már évek óta a látszat kedvéért sem ülésezett. A diktátor akkor azért hívta össze a két tanácsot, hogy elítéljék a Budapesten megjelent Erdély történetét. A történelmi munkát nem is ismerték, de az ülésen el kellett ítélniük. Többek között Bálint Ferencet, a szászrégeni sörgyár párttitkárát is felrendelték Bukarestbe. Ez volt az utolsó útja. Azt mondták, hogy kiugrott a bukaresti szálloda ablakán és meghalt, még a gyűlés előtti napon, febr. 25-én. Talán nem akarta elmondani az elítélő szöveget? A családja nem tudta meg, valóban mi történt. Holttestét hazahozták. Teljesen összetört, felhasított volt, szúrás nyomát is látták a holttesten. A gyilkosság tényét erősíti meg, hogy nagyszámú szekus lepte el a környéket, figyelték a családot és kérdezgették őket. /Tófalvi Zoltán: Túlságosan sokat tudott, kidobták az ablakon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 12./"
1994. január 15.
Octavian Buracu, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület elnöki kifejtette, hogy a Kisebbségi Tanácsot a kormány hozta létre, vezetője a kormány főtitkára, ez csak látszatintézmény. Ehelyett – vagy ennek ellensúlyozására - létre kellene hozni a Kisebbségek Civil Tanácsát, amelyben a kisebbség és többség képviselői megvitathatnák a legfontosabb kérdéseket. Ezt a tanácsot civil kezdeményezéssel kellene megalakítani. A hatalom biztosan nem nézné jó szemmel, mint ahogy az Interetnikai Párbeszéd Egyesületet vagy a marosvásárhelyi Pro Europa Ligát sem nézi jó szemmel. /Gáspár Sándor. Erdélyi Tanács - civil kezdeményezésre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./"
1994. január 15.
Octavian Buracu, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület elnöki kifejtette, hogy a Kisebbségi Tanácsot a kormány hozta létre, vezetője a kormány főtitkára, ez csak látszatintézmény. Ehelyett – vagy ennek ellensúlyozására - létre kellene hozni a Kisebbségek Civil Tanácsát, amelyben a kisebbség és többség képviselői megvitathatnák a legfontosabb kérdéseket. Ezt a tanácsot civil kezdeményezéssel kellene megalakítani. A hatalom biztosan nem nézné jó szemmel, mint ahogy az Interetnikai Párbeszéd Egyesületet vagy a marosvásárhelyi Pro Europa Ligát sem nézi jó szemmel. /Gáspár Sándor. Erdélyi Tanács - civil kezdeményezésre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./"
1994. január 15.
A Beszterce megyei Bethlenben 1600 magyar él. Kerekes Zoltán állatorvos, a helyi RMDSZ elnöke elmondta, hogy életképes a szervezetük. Az elmúlt évben rendbe hozták és kibővítették a parókiát, az egyben magyar kulturális központ is, ahol összejöhetnek és könyvtárat is berendeznek. Bethlenben a fiatalok évente bemutatnak egy darabot, ezzel a környék falvaiban is vendégszerepelnek. Bethlenben elhatározták, hogy szobrot állítanak Bethlen Bélának, aki Szentmátéban magyar iskolát tartott fent saját költségén, kormánybiztos volt és a kommunizmus mártírja, több évet töltött börtönben. /Ferencz L. Imre: A megmaradás bizonyosságai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
1994. január 15.
A Beszterce megyei Bethlenben 1600 magyar él. Kerekes Zoltán állatorvos, a helyi RMDSZ elnöke elmondta, hogy életképes a szervezetük. Az elmúlt évben rendbe hozták és kibővítették a parókiát, az egyben magyar kulturális központ is, ahol összejöhetnek és könyvtárat is berendeznek. Bethlenben a fiatalok évente bemutatnak egy darabot, ezzel a környék falvaiban is vendégszerepelnek. Bethlenben elhatározták, hogy szobrot állítanak Bethlen Bélának, aki Szentmátéban magyar iskolát tartott fent saját költségén, kormánybiztos volt és a kommunizmus mártírja, több évet töltött börtönben. /Ferencz L. Imre: A megmaradás bizonyosságai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
1994. január 15.
A Beszterce megyei Bethlenben 1600 magyar él. Kerekes Zoltán állatorvos, a helyi RMDSZ elnöke elmondta, hogy életképes a szervezetük. Az elmúlt évben rendbe hozták és kibővítették a parókiát, az egyben magyar kulturális központ is, ahol összejöhetnek és könyvtárat is berendeznek. Bethlenben a fiatalok évente bemutatnak egy darabot, ezzel a környék falvaiban is vendégszerepelnek. Bethlenben elhatározták, hogy szobrot állítanak Bethlen Bélának, aki Szentmátéban magyar iskolát tartott fent saját költségén, kormánybiztos volt és a kommunizmus mártírja, több évet töltött börtönben. /Ferencz L. Imre: A megmaradás bizonyosságai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
1994. január 15.
A Beszterce megyei Bethlenben 1600 magyar él. Kerekes Zoltán állatorvos, a helyi RMDSZ elnöke elmondta, hogy életképes a szervezetük. Az elmúlt évben rendbe hozták és kibővítették a parókiát, az egyben magyar kulturális központ is, ahol összejöhetnek és könyvtárat is berendeznek. Bethlenben a fiatalok évente bemutatnak egy darabot, ezzel a környék falvaiban is vendégszerepelnek. Bethlenben elhatározták, hogy szobrot állítanak Bethlen Bélának, aki Szentmátéban magyar iskolát tartott fent saját költségén, kormánybiztos volt és a kommunizmus mártírja, több évet töltött börtönben. /Ferencz L. Imre: A megmaradás bizonyosságai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
1994. január 18.
A Hunyad megyei RMDSZ és az EMKE képviselői Déván tartott tanácskozásukon lapalapítást határoztak el, melyet az 1990-ben 30 lapszámot megélt, majd anyagi nehézségek miatt megszűnt Hunyad Megyei Hírlap utódjának képzelnek el. A jövendőbeli lapnak megbízott főszerkesztője már van, a Bukarestből hazatért, a Romániai Magyar Szótól tavaly nyugdíjba vonult Zsók Béla személyében. /Lapok a szórványnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./
1994. január 18.
A Hunyad megyei RMDSZ és az EMKE képviselői Déván tartott tanácskozásukon lapalapítást határoztak el, melyet az 1990-ben 30 lapszámot megélt, majd anyagi nehézségek miatt megszűnt Hunyad Megyei Hírlap utódjának képzelnek el. A jövendőbeli lapnak megbízott főszerkesztője már van, a Bukarestből hazatért, a Romániai Magyar Szótól tavaly nyugdíjba vonult Zsók Béla személyében. /Lapok a szórványnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./
1994. január 21.
1993 januárjában jegyezték be jogi személyként a Vetési László református lelkész vezetésével működő Diaszpóra Alapítványt Kolozsváron. Először módszeres információgyűjtésbe kezdtek a szórványban élő nagycsaládosokra, egyéb rászorulókra vonatkozóan. Több alkalommal felkeresték a rászorulókat élelemmel, ruhával, gyógyszerrel. Részt vesznek az oktatási tanácsban. Tavaly létrehozták a szórványban működő alapítványok és egyesületek együttműködési tanácsát. Évente díjakat osztanak a szórványban legeredményesebben működők részére. A Diaszpóra Alapítvány református bejegyzésű, de munkája ökumenikus jellegű, a szórványban mindenki vallását segítik. Az alapítvány munkájának fontos területe a falumisszió. Tavaly evangelizációs táborokat szerveztek a szórványvidék 1300 gyermeke számára. A marosvásárhelyi Talentum Alapítvánnyal együtt hangsúlyt helyeznek a tehetséges gyermekek felkutatására. Ideiglenesen elakadt a Vetési László által szerkesztett Felebarát /gyülekezeti lap a szórványban élő magyar református családok számára/ folyóirat megjelenése. Terveik között szerepel a szórványmagyarság információs adatbázisának megteremtése, /Barabás István: A reménység emberei. = A Hét (Bukarest), jan. 21./
1994. január 21.
1993 januárjában jegyezték be jogi személyként a Vetési László református lelkész vezetésével működő Diaszpóra Alapítványt Kolozsváron. Először módszeres információgyűjtésbe kezdtek a szórványban élő nagycsaládosokra, egyéb rászorulókra vonatkozóan. Több alkalommal felkeresték a rászorulókat élelemmel, ruhával, gyógyszerrel. Részt vesznek az oktatási tanácsban. Tavaly létrehozták a szórványban működő alapítványok és egyesületek együttműködési tanácsát. Évente díjakat osztanak a szórványban legeredményesebben működők részére. A Diaszpóra Alapítvány református bejegyzésű, de munkája ökumenikus jellegű, a szórványban mindenki vallását segítik. Az alapítvány munkájának fontos területe a falumisszió. Tavaly evangelizációs táborokat szerveztek a szórványvidék 1300 gyermeke számára. A marosvásárhelyi Talentum Alapítvánnyal együtt hangsúlyt helyeznek a tehetséges gyermekek felkutatására. Ideiglenesen elakadt a Vetési László által szerkesztett Felebarát /gyülekezeti lap a szórványban élő magyar református családok számára/ folyóirat megjelenése. Terveik között szerepel a szórványmagyarság információs adatbázisának megteremtése, /Barabás István: A reménység emberei. = A Hét (Bukarest), jan. 21./
1994. január 21.
1993 januárjában jegyezték be jogi személyként a Vetési László református lelkész vezetésével működő Diaszpóra Alapítványt Kolozsváron. Először módszeres információgyűjtésbe kezdtek a szórványban élő nagycsaládosokra, egyéb rászorulókra vonatkozóan. Több alkalommal felkeresték a rászorulókat élelemmel, ruhával, gyógyszerrel. Részt vesznek az oktatási tanácsban. Tavaly létrehozták a szórványban működő alapítványok és egyesületek együttműködési tanácsát. Évente díjakat osztanak a szórványban legeredményesebben működők részére. A Diaszpóra Alapítvány református bejegyzésű, de munkája ökumenikus jellegű, a szórványban mindenki vallását segítik. Az alapítvány munkájának fontos területe a falumisszió. Tavaly evangelizációs táborokat szerveztek a szórványvidék 1300 gyermeke számára. A marosvásárhelyi Talentum Alapítvánnyal együtt hangsúlyt helyeznek a tehetséges gyermekek felkutatására. Ideiglenesen elakadt a Vetési László által szerkesztett Felebarát /gyülekezeti lap a szórványban élő magyar református családok számára/ folyóirat megjelenése. Terveik között szerepel a szórványmagyarság információs adatbázisának megteremtése, /Barabás István: A reménység emberei. = A Hét (Bukarest), jan. 21./
1994. január 21.
1993 januárjában jegyezték be jogi személyként a Vetési László református lelkész vezetésével működő Diaszpóra Alapítványt Kolozsváron. Először módszeres információgyűjtésbe kezdtek a szórványban élő nagycsaládosokra, egyéb rászorulókra vonatkozóan. Több alkalommal felkeresték a rászorulókat élelemmel, ruhával, gyógyszerrel. Részt vesznek az oktatási tanácsban. Tavaly létrehozták a szórványban működő alapítványok és egyesületek együttműködési tanácsát. Évente díjakat osztanak a szórványban legeredményesebben működők részére. A Diaszpóra Alapítvány református bejegyzésű, de munkája ökumenikus jellegű, a szórványban mindenki vallását segítik. Az alapítvány munkájának fontos területe a falumisszió. Tavaly evangelizációs táborokat szerveztek a szórványvidék 1300 gyermeke számára. A marosvásárhelyi Talentum Alapítvánnyal együtt hangsúlyt helyeznek a tehetséges gyermekek felkutatására. Ideiglenesen elakadt a Vetési László által szerkesztett Felebarát /gyülekezeti lap a szórványban élő magyar református családok számára/ folyóirat megjelenése. Terveik között szerepel a szórványmagyarság információs adatbázisának megteremtése, /Barabás István: A reménység emberei. = A Hét (Bukarest), jan. 21./
1994. január 25.
Dr. Octavian Buracu elnök aláírásával az Interetnikai Párbeszéd Egyesület nyilatkozatban ítélte el Funar mesterkedését Mátyás szobrával kapcsolatban, rámutatva, hogy ezzel interetnikai feszültséget szít. Tiltakozik az Interetnikai Párbeszéd Egyesület. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
1994. január 25.
Dr. Octavian Buracu elnök aláírásával az Interetnikai Párbeszéd Egyesület nyilatkozatban ítélte el Funar mesterkedését Mátyás szobrával kapcsolatban, rámutatva, hogy ezzel interetnikai feszültséget szít. Tiltakozik az Interetnikai Párbeszéd Egyesület. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
1994. január 27.
Balogh Edgár is megszólalt, érzékelve Kolozsvár nehéz helyzetét, Funar törvénytelen akcióit. A magyarság bátor fellépésén múlik, hogy megállítsák a kolozsvári Arturo Uit. /Balogh Edgár: Kolozsvár élő szobrai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./
1994. január 27.
Balogh Edgár is megszólalt, érzékelve Kolozsvár nehéz helyzetét, Funar törvénytelen akcióit. A magyarság bátor fellépésén múlik, hogy megállítsák a kolozsvári Arturo Uit. /Balogh Edgár: Kolozsvár élő szobrai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./
1994. január 31.
Tőkés László meghívására Romániába látogatott Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke. A területi és közösségi autonómia esélyeit vitatták meg. Duray Miklós a helyi önrendelkezés szavatolását elengedhetetlennek mondta a térség felzárkózása szempontjából. – Román politikai körökben elégedetlenséget váltott ki Borbély Imrének az ET parlamenti közgyűlésén elhangzott felszólalása. A kormány lapja, a Vocea Romaniei kifogásolta Borbély Imre állítását, hogy az autonóm közösségek létrehozása jelentené a legbiztosabb módját annak, hogy minden állampolgár számára szavatolják az identitás szabad megválasztását. /Bogdán Tibor, Bukarest: Duray Miklós Erdélybe látogatott. = Magyar Hírlap, jan. 31./
1994. január 31.
Tőkés László meghívására Romániába látogatott Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke. A területi és közösségi autonómia esélyeit vitatták meg. Duray Miklós a helyi önrendelkezés szavatolását elengedhetetlennek mondta a térség felzárkózása szempontjából. – Román politikai körökben elégedetlenséget váltott ki Borbély Imrének az ET parlamenti közgyűlésén elhangzott felszólalása. A kormány lapja, a Vocea Romaniei kifogásolta Borbély Imre állítását, hogy az autonóm közösségek létrehozása jelentené a legbiztosabb módját annak, hogy minden állampolgár számára szavatolják az identitás szabad megválasztását. /Bogdán Tibor, Bukarest: Duray Miklós Erdélybe látogatott. = Magyar Hírlap, jan. 31./
1994. február 2.
Az RMDSZ képviselői, Takács Csaba ügyvezető elnök, Asztalos Ferenc képviselőházi szakbizottsági alelnök és Nagy Benedek képviselő febr. 2-án Liviu Maior oktatási miniszterrel tartott megbeszélést, átnyújtották az RMDSZ elvárásait összegező memorandumot. A tanügyi tervezet szakbizottsági vitája a végéhez közeledik, azonban a bizottság még a Kisebbségi Tanács ajánlásait sem vette figyelembe. A megbeszélésen az RMDSZ képviselői felsorolták az anyanyelvi oktatás problémáit. /Ferencz L. Imre: Gyorsuló események sűrűjében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
1994. február 2.
Az RMDSZ képviselői, Takács Csaba ügyvezető elnök, Asztalos Ferenc képviselőházi szakbizottsági alelnök és Nagy Benedek képviselő febr. 2-án Liviu Maior oktatási miniszterrel tartott megbeszélést, átnyújtották az RMDSZ elvárásait összegező memorandumot. A tanügyi tervezet szakbizottsági vitája a végéhez közeledik, azonban a bizottság még a Kisebbségi Tanács ajánlásait sem vette figyelembe. A megbeszélésen az RMDSZ képviselői felsorolták az anyanyelvi oktatás problémáit. /Ferencz L. Imre: Gyorsuló események sűrűjében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
1994. február 2.
Néhány lelkes tanárnak köszönhetően Erdélyben létrejött az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. Mozgalommá nőtte ki magát az anyanyelvápolás Felvidéken, Kárpátalján és Délvidéken is. A tevékenység nem szűnt meg, ezt mutatja például az AESZ és a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség Nyelvőrségben című pályázata. Az AESZ munkája középiskolás diákok évről évre megújuló, a magyar nyelvterület egészén megrendezett vetélkedőin alapszik. Idén is megrendezik a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőt és a többi versenyt. = Kisgyörgy Réka: "A nyelvterület foszló széleinek erősítése…" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
1994. február 2.
Néhány lelkes tanárnak köszönhetően Erdélyben létrejött az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. Mozgalommá nőtte ki magát az anyanyelvápolás Felvidéken, Kárpátalján és Délvidéken is. A tevékenység nem szűnt meg, ezt mutatja például az AESZ és a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség Nyelvőrségben című pályázata. Az AESZ munkája középiskolás diákok évről évre megújuló, a magyar nyelvterület egészén megrendezett vetélkedőin alapszik. Idén is megrendezik a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőt és a többi versenyt. = Kisgyörgy Réka: "A nyelvterület foszló széleinek erősítése…" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
1994. február 2.
Októberben lesz ötven éve, hogy Kolozsvárra bevonultak a szovjet csapatok és elkezdődött kb. ötezer magyarnak az utcán összefogdosása, ezt a Maniu-gárdisták végezték. Az elfogottakat azután deportáltak a szovjet lágerekbe. A lágereket megjárt Ercsey Gyula több ember emlékezéséből idézett, hogy mit éltek át, milyen sokan meghaltak a szovjet táborokban. /Ercsey Gyula, Nagyenyed: Emlékezés 1944. októberére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
1994. február 2.
Októberben lesz ötven éve, hogy Kolozsvárra bevonultak a szovjet csapatok és elkezdődött kb. ötezer magyarnak az utcán összefogdosása, ezt a Maniu-gárdisták végezték. Az elfogottakat azután deportáltak a szovjet lágerekbe. A lágereket megjárt Ercsey Gyula több ember emlékezéséből idézett, hogy mit éltek át, milyen sokan meghaltak a szovjet táborokban. /Ercsey Gyula, Nagyenyed: Emlékezés 1944. októberére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
1994. február 2.
A katolikus lelkiségi lap, a Lélek Szava /Budapest/ 1993. máj. 5-i száma közölt részletet Scholtz Klára nővér Nagyváradi emlékeim című művéből egy részletet. Ebben a szerző emlékezett a vértanú püspökről, dr. Scheffler Jánosról /Kálmánd, 1887. okt. 29. - Jilava, 1952. dec. 6./, akit letartóztattak és a jilavai börtönbe vittek. Amikor a püspök érezte, hogy már nem sokáig bírja, akkor megkérte zárkatársát, Nimburger kolozsvári cipőnagykereskedőt, hogy amikor haldoklik, imádkozza felette a Miatyánkot és a bánat-imát. "Így szeretnék jutni az Örök Bíró elé" – mondta. A püspök dec. 6-án meghalt zárkatársa, zsidó rabtársa karjaiban. Nimburger egy jobb érzésű őrt megkért, figyelje meg, hová temetik a püspököt. A zárkatárs Nimburger szabadulása után Szatmárra sietett és mindent elmondott az ottani papoknak, egyben később saját költségén elhozatta a püspök hamvait, hogy a szatmári székesegyházba temessék el. Elmondta, hogy élete legmeghatóbb idejének tartja, amit a börtönben töltött, ott megtért. Püspök fogolytársa vezette be őt a hit titkaiba. Nimburger egész családjával katolikus lett. /Hadrava Nándor tb. kanonok, Nagyvárad: Vértanú püspökünk utolsó napja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
1994. február 2.
A katolikus lelkiségi lap, a Lélek Szava /Budapest/ 1993. máj. 5-i száma közölt részletet Scholtz Klára nővér Nagyváradi emlékeim című művéből egy részletet. Ebben a szerző emlékezett a vértanú püspökről, dr. Scheffler Jánosról /Kálmánd, 1887. okt. 29. - Jilava, 1952. dec. 6./, akit letartóztattak és a jilavai börtönbe vittek. Amikor a püspök érezte, hogy már nem sokáig bírja, akkor megkérte zárkatársát, Nimburger kolozsvári cipőnagykereskedőt, hogy amikor haldoklik, imádkozza felette a Miatyánkot és a bánat-imát. "Így szeretnék jutni az Örök Bíró elé" – mondta. A püspök dec. 6-án meghalt zárkatársa, zsidó rabtársa karjaiban. Nimburger egy jobb érzésű őrt megkért, figyelje meg, hová temetik a püspököt. A zárkatárs Nimburger szabadulása után Szatmárra sietett és mindent elmondott az ottani papoknak, egyben később saját költségén elhozatta a püspök hamvait, hogy a szatmári székesegyházba temessék el. Elmondta, hogy élete legmeghatóbb idejének tartja, amit a börtönben töltött, ott megtért. Püspök fogolytársa vezette be őt a hit titkaiba. Nimburger egész családjával katolikus lett. /Hadrava Nándor tb. kanonok, Nagyvárad: Vértanú püspökünk utolsó napja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
