A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) második alkalommal szervezte meg, az Apáczai Közalapítvány támogatásával módszertani továbbképzési programját: A közgazdasági tantárgyak tanításának módszertana, az iskolamenedzsment és marketing aktuális kérdései címen. Célja a középiskolákban gazdasági ismereteket oktatók, egyetemi tanárok és azon utolsó éves egyetemisták képzése. A képzés három központban valósult meg: Kolozsvár, Nagyvárad és Csíkszereda, mintegy hatvan személy részvételével. A képzést záró konferencián, amit Kolozsváron a Báthory Líceumban a szakképzéssel kapcsolatos problémákról is beszéltek. Részt vettek Erdély különböző városaiból, településeiből az iskolaigazgatók, tanárok, valamint magyarországi szakemberek is. A konferenciát vita zárta, amelyet dr. Kötő József, az RMDSZ Oktatási Főosztályának vezetője irányított. /Csomafáy Ferenc: Hatékonyabb gazdasági oktatás. Második módszertani továbbképzés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
2003. december 11.
A román történészek számára is hiánypótló információkat nyújt az a négy kötet, amelyben Varga Andrea magyar történész társszerzőivel együtt a romániai magyar, zsidó és cigány kisebbség történetét dolgozza fel, s amelyet a napokban mutattak be Bukarestben. A Romániában immár kilenc éve kutatásokat folytató magyar történész két román kollégájával, Andreea Andreescuval és Lucian Nastaséval együtt állította össze az elmúlt két esztendő szorgalmas munkájának gyümölcseként a Magyarok Romániában című, kétkötetes munkát, amely az 1945 és 1968 közötti időszakot öleli fel. Ugyanígy feldogozták a romániai cigányság 1919 és 1944 közötti történetét, és külön kötet szól a romániai zsidók 1945 és 1965 közötti sorsáról. A négy vastag kötet román nyelven íródott. Varga Andrea különböző filmek révén is ismertté vált. Ő volt az alkotója a romániai - zsidókat és romákat sújtó - holokausztot feldolgozó három kísérleti játékfilmnek. Dokumentumfilm formájában dolgozta fel a romániai utcagyerekek helyzetét, akárcsak Nagy Imrének és társainak az 1956 utáni snagovi száműzetését. Hamarosan befejezi annak a produkciónak a forgatását, amely a román-magyar labdarúgó-mérkőzések politikai hátterét próbálja megvilágítani az 1945 és 1989 közötti időszakban. /Magyar történész romániai könyvei. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 11./
2003. december 11.
A román történészek számára is hiánypótló információkat nyújt az a négy kötet, amelyben Varga Andrea magyar történész társszerzőivel együtt a romániai magyar, zsidó és cigány kisebbség történetét dolgozza fel, s amelyet a napokban mutattak be Bukarestben. A Romániában immár kilenc éve kutatásokat folytató magyar történész két román kollégájával, Andreea Andreescuval és Lucian Nastaséval együtt állította össze az elmúlt két esztendő szorgalmas munkájának gyümölcseként a Magyarok Romániában című, kétkötetes munkát, amely az 1945 és 1968 közötti időszakot öleli fel. Ugyanígy feldogozták a romániai cigányság 1919 és 1944 közötti történetét, és külön kötet szól a romániai zsidók 1945 és 1965 közötti sorsáról. A négy vastag kötet román nyelven íródott. Varga Andrea különböző filmek révén is ismertté vált. Ő volt az alkotója a romániai - zsidókat és romákat sújtó - holokausztot feldolgozó három kísérleti játékfilmnek. Dokumentumfilm formájában dolgozta fel a romániai utcagyerekek helyzetét, akárcsak Nagy Imrének és társainak az 1956 utáni snagovi száműzetését. Hamarosan befejezi annak a produkciónak a forgatását, amely a román-magyar labdarúgó-mérkőzések politikai hátterét próbálja megvilágítani az 1945 és 1989 közötti időszakban. /Magyar történész romániai könyvei. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 11./
2003. december 12.
Minél hitelesebben és teljesebben megy végbe Románia európai uniós integrációja, annál jobban kiteljesednek az erdélyi magyar autonómia lehetőségei - írta Pomogáts Béla az Erdélyi Riport legújabb számában Autonómia és integráció című írásában. Romániában máig fennmaradt az az államnemzeti-nemzetállami ideológia, amelyet a XIX. század második felében kialakult román államiság, a két világháború közötti nacionalista kurzus és a kommunista hatalom mindig is töretlenül képviselt. A bukaresti kormányok mindig is csak a kényszerítő körülmények (a magyar kisebbségi közösség politikai küzdelmei, illetve az európai uniós követelmények) hatására szánták el magukat a kisebbségpolitikai reformok bevezetésére - írta Pomogáts Béla, aki szerint mindennek ellenére az erdélyi magyar önigazgatás ügye, mindenekelőtt a Székelyföldön, szemlátomást előrehaladt. Joggal lehet bízni abban, hogy Románia európai integrálódásának folyamata bővíteni fogja az erdélyi magyar önigazgatás lehetőségeit. /Pomogáts az autonómiáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 12./
2003. december 12.
Minél hitelesebben és teljesebben megy végbe Románia európai uniós integrációja, annál jobban kiteljesednek az erdélyi magyar autonómia lehetőségei - írta Pomogáts Béla az Erdélyi Riport legújabb számában Autonómia és integráció című írásában. Romániában máig fennmaradt az az államnemzeti-nemzetállami ideológia, amelyet a XIX. század második felében kialakult román államiság, a két világháború közötti nacionalista kurzus és a kommunista hatalom mindig is töretlenül képviselt. A bukaresti kormányok mindig is csak a kényszerítő körülmények (a magyar kisebbségi közösség politikai küzdelmei, illetve az európai uniós követelmények) hatására szánták el magukat a kisebbségpolitikai reformok bevezetésére - írta Pomogáts Béla, aki szerint mindennek ellenére az erdélyi magyar önigazgatás ügye, mindenekelőtt a Székelyföldön, szemlátomást előrehaladt. Joggal lehet bízni abban, hogy Románia európai integrálódásának folyamata bővíteni fogja az erdélyi magyar önigazgatás lehetőségeit. /Pomogáts az autonómiáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 12./
2003. december 13.
Dec. 9-10-én került sor Bukarestben a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Parlamenti Közgyűlés 22. ülésszakára. A román szenátus elnöke, Nicolae Vacaroiu elnökletével folyó munkálatokon egy sor ajánlást és nyilatkozatot fogadtak el. A szociális együttműködés terén jóváhagytak egy ajánlást, amely a szegénység leküzdését célozza. Ezzel kapcsolatosan Kerekes Károly RMDSZ-képviselő ismertette a román küldöttség álláspontját. A közgyűlés nyilatkozatban ítélte el a legutóbbi törökországi és oroszországi terrorcselekményeket és a terrorizmus leküzdésére irányuló térségbeli együttműködést szorgalmazta. /Elítélték a terrorizmust. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./
2003. december 13.
Dec. 9-10-én került sor Bukarestben a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Parlamenti Közgyűlés 22. ülésszakára. A román szenátus elnöke, Nicolae Vacaroiu elnökletével folyó munkálatokon egy sor ajánlást és nyilatkozatot fogadtak el. A szociális együttműködés terén jóváhagytak egy ajánlást, amely a szegénység leküzdését célozza. Ezzel kapcsolatosan Kerekes Károly RMDSZ-képviselő ismertette a román küldöttség álláspontját. A közgyűlés nyilatkozatban ítélte el a legutóbbi törökországi és oroszországi terrorcselekményeket és a terrorizmus leküzdésére irányuló térségbeli együttműködést szorgalmazta. /Elítélték a terrorizmust. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./
2003. december 13.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek leszögezte: Látni kell, hogy román oldalról milyen ravasz módon próbálják megosztani a magyarságot, megfosztani parlamenti képviseletétől. Markó ezzel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakításának kezdeményezőire utalt, akik szombaton Kolozsváron tervezik életre hívni az erdélyi autonómiát szorgalmazó testületüket. /Szombaton összeül az RMDSZ "parlamentje". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13.//Salamon Márton László: Támogatást támogatásért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./
2003. december 13.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek leszögezte: Látni kell, hogy román oldalról milyen ravasz módon próbálják megosztani a magyarságot, megfosztani parlamenti képviseletétől. Markó ezzel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakításának kezdeményezőire utalt, akik szombaton Kolozsváron tervezik életre hívni az erdélyi autonómiát szorgalmazó testületüket. /Szombaton összeül az RMDSZ "parlamentje". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13.//Salamon Márton László: Támogatást támogatásért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./
2003. december 13.
Borbély László képviselő, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a vele készült interjúban megállapította, hogy autonómiáról többnyire csak a kinyilatkoztatás szintjén tárgyaltak, igen kevesek jutottak el az elemzés talajára. Elővettek "egy nyolcéves tervezetet, amelyet egy volt szenátor kolléga a kilencvenes évek derekán megfogalmazott, nem valami nagy sikerrel." Borbély szerint az új nemzeti tanácsok legitimitásával van gond, általában közfelkiáltással döntöttek. Legtöbbször néhány tucat résztvevőt volt jelen. Az RMDSZ-ben viszont belső választásokkal vagy népes küldöttgyűléseken döntenek a különböző tisztségekről. Az RMDSZ úgy értékelte: anélkül, hogy lemondana a programjában megfogalmazott autonómiáról, addig, amíg annak megvalósítására nem érik meg az idő, annak legfontosabb elemeit próbálja bevinni különböző törvényekbe. Borbély úgy értékelte, hogy a Csapó-féle tervezet szerint a magyarok által választott Székely Nemzeti Tanács lényegében minden hatáskört átvenne az államtól. A statútum ugyanakkor nem tisztázza: mi lesz a más nemzetiségekkel. Csapó tervezete "megvalósíthatatlan, jogilag nem megalapozott, múltba tekintő valami." /Gyarmath János: Sokszínűségünkben is lehetünk egységesek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./
2003. december 13.
Borbély László képviselő, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a vele készült interjúban megállapította, hogy autonómiáról többnyire csak a kinyilatkoztatás szintjén tárgyaltak, igen kevesek jutottak el az elemzés talajára. Elővettek "egy nyolcéves tervezetet, amelyet egy volt szenátor kolléga a kilencvenes évek derekán megfogalmazott, nem valami nagy sikerrel." Borbély szerint az új nemzeti tanácsok legitimitásával van gond, általában közfelkiáltással döntöttek. Legtöbbször néhány tucat résztvevőt volt jelen. Az RMDSZ-ben viszont belső választásokkal vagy népes küldöttgyűléseken döntenek a különböző tisztségekről. Az RMDSZ úgy értékelte: anélkül, hogy lemondana a programjában megfogalmazott autonómiáról, addig, amíg annak megvalósítására nem érik meg az idő, annak legfontosabb elemeit próbálja bevinni különböző törvényekbe. Borbély úgy értékelte, hogy a Csapó-féle tervezet szerint a magyarok által választott Székely Nemzeti Tanács lényegében minden hatáskört átvenne az államtól. A statútum ugyanakkor nem tisztázza: mi lesz a más nemzetiségekkel. Csapó tervezete "megvalósíthatatlan, jogilag nem megalapozott, múltba tekintő valami." /Gyarmath János: Sokszínűségünkben is lehetünk egységesek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./
2003. december 13.
Az RMDSZ által az Erdélyi Interetnikus Kapcsolatok Kutatási Központjával nemrég készíttetett felmérés alátámasztja azt a tényt, hogy a romániai magyarságot kevésbé érdekli a székely vagy magyar nemzeti tanács, sokkal inkább a saját élete és boldogulása. Az elmúlt hét folyamán a képviselőház megszavazta az új pénzügyi és adótörvénykönyvet, amelybe az RMDSZ többéves javaslatára bekerült: minden állampolgár személyi jövedelemadójának 1%-át célirányosan, nonprofit szervezetek, alapítványok, egyházak támogatására fordíthatja. Ez lehetőség lesz arra, hogy az RMDSZ és történelmi egyházak kezdeményezésére létrejöjjön például egy romániai magyar nyugdíjpénztár, vagy akár egy önsegélyező pénztár, ahova a magyarok gyűjtenék össze jövedelemadójuk 1%-át. Ennek megvalósulásakor egy nemzetféltő szólamnál nemzetibb érzés lesz tudni, hogy az emberek végre a saját bőrükön - vagy zsebükön - is érzik azt, hogy valamit tett értük az RMDSZ. /Markó Attila: Hétvégi "feleselés".= Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./
2003. december 13.
Az RMDSZ által az Erdélyi Interetnikus Kapcsolatok Kutatási Központjával nemrég készíttetett felmérés alátámasztja azt a tényt, hogy a romániai magyarságot kevésbé érdekli a székely vagy magyar nemzeti tanács, sokkal inkább a saját élete és boldogulása. Az elmúlt hét folyamán a képviselőház megszavazta az új pénzügyi és adótörvénykönyvet, amelybe az RMDSZ többéves javaslatára bekerült: minden állampolgár személyi jövedelemadójának 1%-át célirányosan, nonprofit szervezetek, alapítványok, egyházak támogatására fordíthatja. Ez lehetőség lesz arra, hogy az RMDSZ és történelmi egyházak kezdeményezésére létrejöjjön például egy romániai magyar nyugdíjpénztár, vagy akár egy önsegélyező pénztár, ahova a magyarok gyűjtenék össze jövedelemadójuk 1%-át. Ennek megvalósulásakor egy nemzetféltő szólamnál nemzetibb érzés lesz tudni, hogy az emberek végre a saját bőrükön - vagy zsebükön - is érzik azt, hogy valamit tett értük az RMDSZ. /Markó Attila: Hétvégi "feleselés".= Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./
2003. december 13.
A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kroó Norbert tíz pedagógusnak adta át december 17-én a 2003. évi Pedagógus Kutatói Pályadíjat, közöttük dr. Borsos Szabolcsnak, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum tanárának. Az elismerést olyan középiskolai tanárok kapják, akik oktató munkájuk mellett érdemes tudományos eredményeket tudnak felmutatni. Dr. Borsos Szabolcs pályamunkáinak címe: Intervallum - Kreatív jövőképek kisebbségi léthelyzetben; A mentálhigiéné fogalmának megközelítése. /(Guther M. Ilona): Pedagógus Kutatói Pályadíj. Az idén erdélyi tanár is a díjazottak között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./
2003. december 13.
A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kroó Norbert tíz pedagógusnak adta át december 17-én a 2003. évi Pedagógus Kutatói Pályadíjat, közöttük dr. Borsos Szabolcsnak, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum tanárának. Az elismerést olyan középiskolai tanárok kapják, akik oktató munkájuk mellett érdemes tudományos eredményeket tudnak felmutatni. Dr. Borsos Szabolcs pályamunkáinak címe: Intervallum - Kreatív jövőképek kisebbségi léthelyzetben; A mentálhigiéné fogalmának megközelítése. /(Guther M. Ilona): Pedagógus Kutatói Pályadíj. Az idén erdélyi tanár is a díjazottak között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./
2003. december 13.
Értékes igényes könyv jelent meg: A Szamos- parti Athén. A 19. századi Kolozsvár és lakói Veress Ferenc felvételein. Szerkesztette: Sas Péter. A könyv a román Művelődés- és Egyházügyi Minisztérium, a zilahi Colorprint, a Koós Ferenc Alapítvány és az Illyés Közalapítvány támogatásával készült. Kolozsváron, az album bemutatásán Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, a könyv felelős kiadója köszöntötte a megjelenteket. Ónodi Veress Ferenc 1852 nyitotta meg Kolozsváron fényképészműhelyét. Veress Ferenc képei olyan Kolozsvárt mutatnak be, amely ma már sajnos, nem létezik. Sas Péter elmondta, nem kolozsvári, Budapesten született, de szíve ide húzza. /Csomafáy Ferenc: Erdélyi fényképészek nesztora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./
2003. december 13.
Értékes igényes könyv jelent meg: A Szamos- parti Athén. A 19. századi Kolozsvár és lakói Veress Ferenc felvételein. Szerkesztette: Sas Péter. A könyv a román Művelődés- és Egyházügyi Minisztérium, a zilahi Colorprint, a Koós Ferenc Alapítvány és az Illyés Közalapítvány támogatásával készült. Kolozsváron, az album bemutatásán Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, a könyv felelős kiadója köszöntötte a megjelenteket. Ónodi Veress Ferenc 1852 nyitotta meg Kolozsváron fényképészműhelyét. Veress Ferenc képei olyan Kolozsvárt mutatnak be, amely ma már sajnos, nem létezik. Sas Péter elmondta, nem kolozsvári, Budapesten született, de szíve ide húzza. /Csomafáy Ferenc: Erdélyi fényképészek nesztora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./
2003. december 15.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) dec. 14-én tartotta ülését Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. Markó Béla szövetségi elnök politikai helyzetelemzése után Takács Csaba ügyvezető elnök számolt be a Szövetség állapotáról, majd Nagy Zsolt, az önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök a 2004-es helyhatósági választások előkészítésére vonatkozó határozattervezetet ismertette. Módosították az SZKT működési szabályzatát, s nyilatkozatot fogadtak el a választási rendszert módosító törvénytervezetekkel kapcsolatban. Sültgalamb vagy balkáni gerle? című politikai helyzetelemzésében Markó Béla emlékeztetett arra, hogy mindazt, amit az erdélyi magyarság mostanáig elért, a deáki mérsékletnek köszönhető. - Az alkotmánymódosítás az összefogásra volt fontos alkalom, mondotta. Markó Béla hangsúlyozta: befogadó, de egységes RMDSZ-re van szükség ahhoz. Szembe kell nézni azzal, hogy egyrészt román oldalról, akár a választási törvény módosításával is megpróbálják a romániai magyarság parlamenti képviseletét felszámolni, vagy meggyengíteni, másrészt pedig "mindenféle fórumok, szövetségek, egyesületek, tanácsok próbálnak megosztani minket, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Pártnak gyűjtve ezáltal szavazatokat". A kormánypárttal kötött protokollumról szólva Markó Béla elmondta: két teljesítetlen egyezség maradt még hátra: a Szabadság-szobor és a két kolozsvári magyar egyetemi kar létrehozása. A Szabadság-szoborral kapcsolatban körvonalazódik egy kompromisszumos megoldás. A magyar karok megvalósítását nem könnyű létrehozni. Szabó Károly (Szatmár megye) szenátor kifejtette: nincs különösebb súlya a megalakult "képződményeknek", de jó óvatosnak lenni, mert könnyen veszélybe kerülhet az RMDSZ parlamenti képviselete. Kónya-Hamar Sándor (Kolozs megye) képviselő szerint nem lehet elítélni a másképpen gondolkodókat, inkább a kiegyezésre kell törekedni. Kelemen Attila képviselő úgy vélte, sokkal veszélyesebb a Budapestről, mint a Bukarestből jövő megosztottság, s meg kell próbálni kormánypolitikától mentesen kezelni az erdélyi kérdést. Eckstein-Kovács Péter (Kolozs megye) szenátor szerint azon kell munkálkodni, hogy az RMDSZ vonalával egyet nem értő ellenfelek minél nagyobb számban harcostárssá váljanak, akik azonban szervezetten az RMDSZ ellen fognak fellépni, ellenfélből ellenségek lesznek. Az SZKT elnöke, Frunda György (Maros megye) szenátor szerint mind az EMNT, mind a SZNT az RMDSZ ellen munkálkodik, ezekben olyan opportunista politikusok tevékenykednek, akik kiszorultak az RMDSZ-ből, s ezért szükségük volt egy párhuzamos politikai szervezet létrehozására. Vekov Károly (Kolozs megye) elmondta, elsősorban egységteremtésre van szükség, minden magyar felelős minden magyarért, csak olaj a tűzre, ha kizárunk sorainkból embereket. Eckstein-Kovács Péter szenátor javasolta, hogy tegyék lehetővé az RMDSZ színeiben való jelölést azoknak, akik eddig függetlenként vagy más pártok képviselőjeként indultak a helyhatósági választásokon. A szenátor indítványát elfogadták. Indítványozta, hogy a helyhatósági választásokon a befutó helyek harminc százalékát biztosítsák a nők számára. Ezt a javaslatot viszont nem fogadta el az SZKT. /Papp Annamária: Minden magyar felelős minden magyarért. Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ Markó Béla kijelentette: amennyiben az egységes politikai képviseletet gyengítik, egy már megszerzett jogot gyengíthetnek. Azért van aggodalom benne, mondta, mert a mérleg másik tányérján az ostobaság van. Iszlay Árpád kijelentette: akiknek az SZKT-n kellene ülniük, s ehelyett "Kolozsváron nagyokat mondanak", azokat nem minősíti. Háry Jánoshoz hasonlította őket, hozzátéve, hogy Háry csak a kocsmában mondott nagyokat, nem a fórumokon, és az a különbség ezen "gittegyletek" között, és közötte, hogy Háry János nem ártott senkinek. Ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. Budapestről jön a megosztás. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./
2003. december 15.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) dec. 14-én tartotta ülését Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. Markó Béla szövetségi elnök politikai helyzetelemzése után Takács Csaba ügyvezető elnök számolt be a Szövetség állapotáról, majd Nagy Zsolt, az önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök a 2004-es helyhatósági választások előkészítésére vonatkozó határozattervezetet ismertette. Módosították az SZKT működési szabályzatát, s nyilatkozatot fogadtak el a választási rendszert módosító törvénytervezetekkel kapcsolatban. Sültgalamb vagy balkáni gerle? című politikai helyzetelemzésében Markó Béla emlékeztetett arra, hogy mindazt, amit az erdélyi magyarság mostanáig elért, a deáki mérsékletnek köszönhető. - Az alkotmánymódosítás az összefogásra volt fontos alkalom, mondotta. Markó Béla hangsúlyozta: befogadó, de egységes RMDSZ-re van szükség ahhoz. Szembe kell nézni azzal, hogy egyrészt román oldalról, akár a választási törvény módosításával is megpróbálják a romániai magyarság parlamenti képviseletét felszámolni, vagy meggyengíteni, másrészt pedig "mindenféle fórumok, szövetségek, egyesületek, tanácsok próbálnak megosztani minket, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Pártnak gyűjtve ezáltal szavazatokat". A kormánypárttal kötött protokollumról szólva Markó Béla elmondta: két teljesítetlen egyezség maradt még hátra: a Szabadság-szobor és a két kolozsvári magyar egyetemi kar létrehozása. A Szabadság-szoborral kapcsolatban körvonalazódik egy kompromisszumos megoldás. A magyar karok megvalósítását nem könnyű létrehozni. Szabó Károly (Szatmár megye) szenátor kifejtette: nincs különösebb súlya a megalakult "képződményeknek", de jó óvatosnak lenni, mert könnyen veszélybe kerülhet az RMDSZ parlamenti képviselete. Kónya-Hamar Sándor (Kolozs megye) képviselő szerint nem lehet elítélni a másképpen gondolkodókat, inkább a kiegyezésre kell törekedni. Kelemen Attila képviselő úgy vélte, sokkal veszélyesebb a Budapestről, mint a Bukarestből jövő megosztottság, s meg kell próbálni kormánypolitikától mentesen kezelni az erdélyi kérdést. Eckstein-Kovács Péter (Kolozs megye) szenátor szerint azon kell munkálkodni, hogy az RMDSZ vonalával egyet nem értő ellenfelek minél nagyobb számban harcostárssá váljanak, akik azonban szervezetten az RMDSZ ellen fognak fellépni, ellenfélből ellenségek lesznek. Az SZKT elnöke, Frunda György (Maros megye) szenátor szerint mind az EMNT, mind a SZNT az RMDSZ ellen munkálkodik, ezekben olyan opportunista politikusok tevékenykednek, akik kiszorultak az RMDSZ-ből, s ezért szükségük volt egy párhuzamos politikai szervezet létrehozására. Vekov Károly (Kolozs megye) elmondta, elsősorban egységteremtésre van szükség, minden magyar felelős minden magyarért, csak olaj a tűzre, ha kizárunk sorainkból embereket. Eckstein-Kovács Péter szenátor javasolta, hogy tegyék lehetővé az RMDSZ színeiben való jelölést azoknak, akik eddig függetlenként vagy más pártok képviselőjeként indultak a helyhatósági választásokon. A szenátor indítványát elfogadták. Indítványozta, hogy a helyhatósági választásokon a befutó helyek harminc százalékát biztosítsák a nők számára. Ezt a javaslatot viszont nem fogadta el az SZKT. /Papp Annamária: Minden magyar felelős minden magyarért. Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ Markó Béla kijelentette: amennyiben az egységes politikai képviseletet gyengítik, egy már megszerzett jogot gyengíthetnek. Azért van aggodalom benne, mondta, mert a mérleg másik tányérján az ostobaság van. Iszlay Árpád kijelentette: akiknek az SZKT-n kellene ülniük, s ehelyett "Kolozsváron nagyokat mondanak", azokat nem minősíti. Háry Jánoshoz hasonlította őket, hozzátéve, hogy Háry csak a kocsmában mondott nagyokat, nem a fórumokon, és az a különbség ezen "gittegyletek" között, és közötte, hogy Háry János nem ártott senkinek. Ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. Budapestről jön a megosztás. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./
2003. december 15.
A szülőföldön való boldogulás címmel tartottak evangélikus-lutheránus presbiteri konferenciát dec. 13-án Sepsiszentgyörgyön. Adorjáni Dezső Zoltán esperes-püspök-helyettes, bukaresti lelkész az identitásról és integrációról tartott előadást. Adorjáni Dezső Zoltán kifejtette, a NATO- és az EU-integráció nem oldhatja meg a feldarabolt magyar nemzet problémáit, mégis ez a legjobb választás. /Demeter Virág-Katalin: Részmegoldás az EU-integráció. = Krónika (Kolozsvár), dec. 15./
2003. december 15.
A szülőföldön való boldogulás címmel tartottak evangélikus-lutheránus presbiteri konferenciát dec. 13-án Sepsiszentgyörgyön. Adorjáni Dezső Zoltán esperes-püspök-helyettes, bukaresti lelkész az identitásról és integrációról tartott előadást. Adorjáni Dezső Zoltán kifejtette, a NATO- és az EU-integráció nem oldhatja meg a feldarabolt magyar nemzet problémáit, mégis ez a legjobb választás. /Demeter Virág-Katalin: Részmegoldás az EU-integráció. = Krónika (Kolozsvár), dec. 15./
2003. december 15.
Kevésbé ismert lapokban tallózott a napilap munkatársa. Ezek a lapok: Források (a Borszékért Alapítvány közérdekű lapja), Heti Tükör (zilahi független lap), Agrárium (információs és ismeretterjesztő mezőgazdasági hetilap) és Közgazdász Fórum (a Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönye). /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
2003. december 15.
Kevésbé ismert lapokban tallózott a napilap munkatársa. Ezek a lapok: Források (a Borszékért Alapítvány közérdekű lapja), Heti Tükör (zilahi független lap), Agrárium (információs és ismeretterjesztő mezőgazdasági hetilap) és Közgazdász Fórum (a Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönye). /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
2003. december 15.
Továbbra sem maradnak meg sértetlenül a kétnyelvű helységnévtáblák Maroshévízen, olvasható a legfrissebb Új Kelet /Gyergyószentmiklós/ hetilapban. A magyar feliratot egy közelben lakó nacionalista festette le. - A rendőrség és a polgármesteri hivatal miért nem intézkedik, hogy elfogja a tettest?- tette fel a kérdést a cikkíró. /A tettes a közelben lakik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
2003. december 15.
Továbbra sem maradnak meg sértetlenül a kétnyelvű helységnévtáblák Maroshévízen, olvasható a legfrissebb Új Kelet /Gyergyószentmiklós/ hetilapban. A magyar feliratot egy közelben lakó nacionalista festette le. - A rendőrség és a polgármesteri hivatal miért nem intézkedik, hogy elfogja a tettest?- tette fel a kérdést a cikkíró. /A tettes a közelben lakik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
2003. december 16.
A Nagy-Románia Párt hazaárulással vádolja az alig megszületett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, adta hírül az Ultima Ora című lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
2003. december 16.
A Nagy-Románia Párt hazaárulással vádolja az alig megszületett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, adta hírül az Ultima Ora című lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
2003. december 16.
Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus, az RTV Igazgatótanácsának tagja a vele készült interjúban rámutatott, meglepte az audiovizuális szakmát, de még inkább az erdélyi magyarságot az a bejelentés, mely szerint a magyar kormány anyagilag is támogatni fogja a magyar nyelvű erdélyi televízió alapítását, beindítását. Többen mondják, hogy mivel ez az RMDSZ bábáskodásával születne meg, emiatt nem lenne semleges. Célszerű lenne egy műholdas sugárzású televízió megteremtése. Szükséges szakembergárda kinevelése. Tárgyilagos műsor szükséges, emellett a televíziónak szórakoztatnia is kell. Mindemellett a romániai adófizető magyarságnak az az igénye, hogy a román közszolgálati televízió számarányának megfelelő adásidőben szolgálja őt ki. A törvény szerint a területi stúdióknak önálló frekvencia járna, de ennek alkalmazására most kerül sor. Ezután tehát elméletileg akár 24 órán át sugározhatnak önálló műsort. Azt tervezik, hogy a kolozsvári és a temesvári stúdió magyar adásának idejét megkétszerezik. Temesvár esetében ez csak azt jelenti, hogy nem fél-, hanem egyórás lesz a magyar nyelvű műsor. Kolozsváron viszont három óráról hatra emelkedhet az adásidő, ami azt jelenthetné, hogy mindennap legyen egy egész órás műsor, ehhez majd társítani lehet a marosvásárhelyi eleve egyórás adást. /Gyarmath János: Erdélyi tévé: A kínálat nagyobb lesz, a versenyhelyzet is megnövekszik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
2003. december 16.
Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus, az RTV Igazgatótanácsának tagja a vele készült interjúban rámutatott, meglepte az audiovizuális szakmát, de még inkább az erdélyi magyarságot az a bejelentés, mely szerint a magyar kormány anyagilag is támogatni fogja a magyar nyelvű erdélyi televízió alapítását, beindítását. Többen mondják, hogy mivel ez az RMDSZ bábáskodásával születne meg, emiatt nem lenne semleges. Célszerű lenne egy műholdas sugárzású televízió megteremtése. Szükséges szakembergárda kinevelése. Tárgyilagos műsor szükséges, emellett a televíziónak szórakoztatnia is kell. Mindemellett a romániai adófizető magyarságnak az az igénye, hogy a román közszolgálati televízió számarányának megfelelő adásidőben szolgálja őt ki. A törvény szerint a területi stúdióknak önálló frekvencia járna, de ennek alkalmazására most kerül sor. Ezután tehát elméletileg akár 24 órán át sugározhatnak önálló műsort. Azt tervezik, hogy a kolozsvári és a temesvári stúdió magyar adásának idejét megkétszerezik. Temesvár esetében ez csak azt jelenti, hogy nem fél-, hanem egyórás lesz a magyar nyelvű műsor. Kolozsváron viszont három óráról hatra emelkedhet az adásidő, ami azt jelenthetné, hogy mindennap legyen egy egész órás műsor, ehhez majd társítani lehet a marosvásárhelyi eleve egyórás adást. /Gyarmath János: Erdélyi tévé: A kínálat nagyobb lesz, a versenyhelyzet is megnövekszik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
2003. december 16.
Kétévenként szervezi meg választmányi ülését a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága /régebbi nevén Anyanyelvi Konferencia - továbbiakban AK/. Az idei, Budapesten tartott választmányi gyűlésen a Kárpát-medencei magyar közösségek képviselői mellett a nyugati magyar "szigetek" vezető egyéniségei is megjelentek. Pomogáts Béla, a társaság elnöke, valamint Komlós Attila ügyvezető elnök újból kinyilvánította az AK politikai semlegességét. Tavaly az AK 45 millió forintnyi állami támogatást kapott, jövőre öt millióval kevesebbet irányoztak elő számára a költségvetésben. Tavaly az AK önállóan konferenciákat, különféle tanfolyamokat, nyelvőrző táborokat, ifjúsági programokat szervezett, határon túli magyar szervezetekkel együtt pedig szintén számtalan rendezvényt, ifjúsági programot bonyolított le. Ezen kívül 2003-ban több kötetet adtak ki, és folyamatosan megjelentetik a Nyelvünk és Kultúránk című folyóiratot. A nov. 12-i választmányi gyűlés után, délután tartották a "Nemzet, nemzettudat, nemzeti kisebbség, Európai Unió - magyar kulturális stratégia" című konferenciát. Szabó Vilmos, a MeH kisebbségi ügyekkel foglalkozó államtitkára szerint a kettős állampolgárságról és az autonómiáról higgadtan, indulatmentesen kell tárgyalni. Az MSZP a FIDESZ nemzetegyesítés fogalma helyett a nemzeti kapcsolatépítés fogalmat használja akkor, amikor az anyaország és a határon túli magyarság közös jövőjének a stratégiáját építi. Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő, a magyar parlament integrációs bizottságának szocialista alelnöke úgy véli: igen jelentős lépés az, hogy első ízben sikerült bevinni egy nemzetközi dokumentumba, jelesül az uniós alkotmány tervezetébe a kisebbségi jogok fogalmát, anélkül, hogy kollektív jogokról lenne benne szó. Tabajdi kíváncsian várja, hogy ha életbe lép majd az EU-alkotmány, akkor mitévő lesz annak a 15 eddigi tagországnak némelyike, amelyek még annyi jogot sem adnak kisebbségeiknek, mint azok az államok, amelyek most készülnek csatlakozni az Unióhoz. Tabajdi szerint "kiváló autonómiatervezetet lehet gyártani 3 nap alatt, de egyetemet és más intézményeket csak évek alatt lehet kiépíteni, és azok mind az autonómia mozaikkövei. Én a megapásztoroknál sokkal merészebbeket tudok álmodni, csakhogy az álmokat valóra kell váltani" - üzent leplezetlenül a konferenciáról Tabajdi Tőkés László püspöknek. A magyarságpolitikáról átfogó elemzést tárt a hallgatóság elé Bárdi Nándor szociológus, a budapesti Teleki László Intézet munkatársa. Egyetlen adat tanulmányából: 1989 óta a magyar kormányok csaknem 50 milliárd forintot fordítottak a határon túli magyarság támogatására, de ennek az összegnek a fele Magyarországon maradt. Ebből finanszírozták a Határon Túli Magyarok Hivatalát, a közalapítványokat, amelyeknek tevékenysége e közösségekhez kapcsolódik, a Duna Televíziót, a státustörvény végrehajtását stb. Bárdi Nándor bírálta az Új Kézfogás Közalapítvány tevékenységét, illetve azt mondta: nem lehet nyomon követni, mire is ment el az általa kezelt pénz, nem lehet bizonyítani azt, hogy valóban 30 ezer munkahely teremtődött a vállalkozások támogatása révén. Bárdi azt sem tartja helyesnek, hogy a magyar állam sok pénzt költ egy bizonytalan jövőjű Sapientia Egyetemre, ahová a gyengébben felkészült fiatalok jelentkeznek, miközben a több ezer magyar diákot oktató Babes-Bolyai Tudományegyetemet, az oktatókat szinte egyáltalán nem támogatja. Az Anyanyelvi Konferencia égisze alatt lezajlott rendezvény tanulsága az, hogy a határon túli magyar kisebbségek ügyével kapcsolatban az anyaországban politikai konszenzusnak kell kialakulnia. A határon túlra induló támogatásokkal 2004 májusa után, amikor Magyarország uniós tag lesz, nagyon pontosan el kell majd számolni, miközben jelenleg igencsak szabálytalan, laza, szakszerűtlen a pénzekkel való elszámolás. /(Máthé Éva): Anyanyelvi Konferencia. A kettős állampolgárság és az autonómia is szóba került. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
