Mircea Geoana külügyminiszter a román parlament két házának külügyi bizottságai előtt a román külpolitika prioritásait ismertetve kifejtette: Bukarest azt kívánja, hogy a Pruton-túli Moldova belpolitikai fejleményeiben érvényesüljön az emberi jogok tiszteletben tartása és a minél erőteljesebb demokrácia. A román diplomácia vezetője elszigetelt esetnek nevezte a nov. 26-i chisinaui incidenst. Ennek során a helyi karhatalom erőszakkal oszlatta fel t a moldovai állam föderalizálásával kapcsolatos orosz memorandum tervezett államfői aláírása ellen tiltakozó nagygyűlést. A moldovai állam föderalizálását és a Dnyeszteren-túli területen állomásozó orosz csapatok jelenlétének 2030-ig történő fenntartását indítványozó orosz memorandum nem támogatja a Moldovai Köztársaság csatlakozását az EU-hoz - vélekedett Geoana. /A román külügyminiszter a Moldovai Köztársaság belső helyzetéről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 28./
2003. november 28.
Nov. 29-én tartja a Jelen Házban tartja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (EMNT-KT) az aradi csoport alakuló ülését. "Nem vagyunk politikai párt, nem az RMDSZ ellen alakultunk, nem vagyunk annak alternatívája. Egyetlen célunk a magyar autonómia megteremtése" - nyilatkozta Borbély Zsolt Attila, az EMNT-KT, valamint az aradi szervezőcsoport tagja. "El kell mondanom, hogy a tanács abból a meggyőződésből alakult, hogy magyar közösségünk hosszú távú megmaradásához és gyarapodásához elengedhetetlen autonómiánk megteremtése. Úgy gondolom, úgy érezzük, hogy amíg a magyar sorsot nem mi magunk irányítjuk, saját érdekeink szerint, hanem bukaresti bürokraták írhatják felül még a helyi román közakaratot is, addig nincs reményünk arra, hogy megállítsuk drámai fogyatkozásunkat. Sajnos, az RMDSZ jelenlegi politikai irányvonala az itt és most kivívható engedményekre összpontosít, s ez nehezen egyeztethető össze az autonómia-igény képviseletével." - magyarázta el a tanács legfontosabb célkitűzéseit. A tanács hangsúlyozza, sem aradi, sem országos szinten nem akarnak külön jelölteket állítani a jövő évi választásokon, ők akár Markó Bélát is szívesen tagjaik közé fogadják, amennyiben politikája a közös célt, az autonómia megteremtését szolgálja. Borbély Zsolt Attilán kívül a tanács aradi szervező csoportjának tagjai még Baracsi Levente, Bálint Zoltán, Hadnagy Dénes, Fekete Károly és Murvai Miklós. /Irházi János: EMNT-kezdeményezés Aradon. Nem állítanak külön jelöltet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./
2003. november 28.
Nov. 29-én tartja a Jelen Házban tartja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (EMNT-KT) az aradi csoport alakuló ülését. "Nem vagyunk politikai párt, nem az RMDSZ ellen alakultunk, nem vagyunk annak alternatívája. Egyetlen célunk a magyar autonómia megteremtése" - nyilatkozta Borbély Zsolt Attila, az EMNT-KT, valamint az aradi szervezőcsoport tagja. "El kell mondanom, hogy a tanács abból a meggyőződésből alakult, hogy magyar közösségünk hosszú távú megmaradásához és gyarapodásához elengedhetetlen autonómiánk megteremtése. Úgy gondolom, úgy érezzük, hogy amíg a magyar sorsot nem mi magunk irányítjuk, saját érdekeink szerint, hanem bukaresti bürokraták írhatják felül még a helyi román közakaratot is, addig nincs reményünk arra, hogy megállítsuk drámai fogyatkozásunkat. Sajnos, az RMDSZ jelenlegi politikai irányvonala az itt és most kivívható engedményekre összpontosít, s ez nehezen egyeztethető össze az autonómia-igény képviseletével." - magyarázta el a tanács legfontosabb célkitűzéseit. A tanács hangsúlyozza, sem aradi, sem országos szinten nem akarnak külön jelölteket állítani a jövő évi választásokon, ők akár Markó Bélát is szívesen tagjaik közé fogadják, amennyiben politikája a közös célt, az autonómia megteremtését szolgálja. Borbély Zsolt Attilán kívül a tanács aradi szervező csoportjának tagjai még Baracsi Levente, Bálint Zoltán, Hadnagy Dénes, Fekete Károly és Murvai Miklós. /Irházi János: EMNT-kezdeményezés Aradon. Nem állítanak külön jelöltet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./
2003. november 28.
Szondy Zoltánnak Az erőszak tengere Csíkban címmel október 30-án jelent meg a Hargita Népében írása a Csíkszeredában uralkodó magánterrorról. A cikk villámgyorsan terjedt el Romániában és Magyarországon, bevallom: hogy fénymásolt példányait mai napig is olvassák. Pár nappal a cikk megjelenését követően ülésezett a csíkszeredai önkormányzat, mely állásfoglalást fogadott el - a dokumentum az államelnök, miniszterelnök és belügyminiszter beavatkozását kéri a csíkszeredai helyzet megoldásáért. A Hargita megyei rendőrség közleményt adott ki, biztosítva mindenkit: uralja a helyzetet. Megjelentek Csíkszeredában a bukaresti Adevarul újságírói. A helyi Jurnalul de Transilvania és a Transzilván Figyelő hevesen tagadták, hogy Csíkszeredában bármilyen baj lenne és vadul támadták Szondy Zoltánt.Az Adevarul munkatársait éppen a Jurnalul de Transilvania hadjárata győzte meg arról, hogy Csíkszeredában bizony baj van. A Csíkszeredában tapasztaltakról kétrészes cikk jelent meg az Adevarulban, a szerző, Robert Veress leírta, hogy Csibi István vállalkozó és emberei terror alatt tartják a várost. Csibi István pert indított az Adevarul ellen, pert indított a Romániai Magyar Szó ellen, pert indított az Udvarhelyi Híradó ellen, pert indított a National TV ellen, pert indított dr. Szabó Soós Klára tanácsos ellen. Csibi István a nyilvánosság elé lépett. Az Adevarul újságíróit és a Hargita Népét is visszautasította. Egyedül a Transzilván Figyelőnek adott "exkluzív riportot". Persze, mindenki úgy reklámozza magát, ahogyan akarja. Ízlések és pofonok... Igen, pofonok. A lapban Csibi István kijelentette: "...több olyan alkalmazott, aki lopott tőlem, inkább vállalta a két pofont, mint hogy a törvényszékre kerüljön." Ezt önbíráskodásnak nevezik. /Szondy Zoltán: Köd az erőszak tengere fölött. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 28./
2003. november 28.
Szondy Zoltánnak Az erőszak tengere Csíkban címmel október 30-án jelent meg a Hargita Népében írása a Csíkszeredában uralkodó magánterrorról. A cikk villámgyorsan terjedt el Romániában és Magyarországon, bevallom: hogy fénymásolt példányait mai napig is olvassák. Pár nappal a cikk megjelenését követően ülésezett a csíkszeredai önkormányzat, mely állásfoglalást fogadott el - a dokumentum az államelnök, miniszterelnök és belügyminiszter beavatkozását kéri a csíkszeredai helyzet megoldásáért. A Hargita megyei rendőrség közleményt adott ki, biztosítva mindenkit: uralja a helyzetet. Megjelentek Csíkszeredában a bukaresti Adevarul újságírói. A helyi Jurnalul de Transilvania és a Transzilván Figyelő hevesen tagadták, hogy Csíkszeredában bármilyen baj lenne és vadul támadták Szondy Zoltánt.Az Adevarul munkatársait éppen a Jurnalul de Transilvania hadjárata győzte meg arról, hogy Csíkszeredában bizony baj van. A Csíkszeredában tapasztaltakról kétrészes cikk jelent meg az Adevarulban, a szerző, Robert Veress leírta, hogy Csibi István vállalkozó és emberei terror alatt tartják a várost. Csibi István pert indított az Adevarul ellen, pert indított a Romániai Magyar Szó ellen, pert indított az Udvarhelyi Híradó ellen, pert indított a National TV ellen, pert indított dr. Szabó Soós Klára tanácsos ellen. Csibi István a nyilvánosság elé lépett. Az Adevarul újságíróit és a Hargita Népét is visszautasította. Egyedül a Transzilván Figyelőnek adott "exkluzív riportot". Persze, mindenki úgy reklámozza magát, ahogyan akarja. Ízlések és pofonok... Igen, pofonok. A lapban Csibi István kijelentette: "...több olyan alkalmazott, aki lopott tőlem, inkább vállalta a két pofont, mint hogy a törvényszékre kerüljön." Ezt önbíráskodásnak nevezik. /Szondy Zoltán: Köd az erőszak tengere fölött. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 28./
2003. november 29.
A szenátus jogi bizottsága nov. 26-án visszatért az igazságszolgáltatásban való anyanyelvhasználatról szóló törvénytervezetére és döntést hozott az ezt szabályozó 11. szakaszt tekintve, mely szerint amennyiben egy vagy több fél kéri, hogy anyanyelvén szólhasson, a törvényszéknek kötelessége ingyen fordítót biztosítania - nyilatkozta Eckstein- Kovács Péter RMDSZ-szenátor. Továbbá abban az esetben, ha minden érintett fél kérelmezi vagy egyetért az anyanyelv használatával, a törvénybírónak kötelessége ezt lehetővé tenni. Az iratokat román nyelven állítják ki, a tárgyalás feljegyzését pedig szintén románul diktálja az ülésvezető bíró. A törvénytervezet hamarosan a szenátus plénuma is megvitatja. /Anyanyelvhasználat a bíróságon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2003. november 29.
A szenátus jogi bizottsága nov. 26-án visszatért az igazságszolgáltatásban való anyanyelvhasználatról szóló törvénytervezetére és döntést hozott az ezt szabályozó 11. szakaszt tekintve, mely szerint amennyiben egy vagy több fél kéri, hogy anyanyelvén szólhasson, a törvényszéknek kötelessége ingyen fordítót biztosítania - nyilatkozta Eckstein- Kovács Péter RMDSZ-szenátor. Továbbá abban az esetben, ha minden érintett fél kérelmezi vagy egyetért az anyanyelv használatával, a törvénybírónak kötelessége ezt lehetővé tenni. Az iratokat román nyelven állítják ki, a tárgyalás feljegyzését pedig szintén románul diktálja az ülésvezető bíró. A törvénytervezet hamarosan a szenátus plénuma is megvitatja. /Anyanyelvhasználat a bíróságon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2003. november 29.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke a vele készített interjúban leszögezte, az RMDSZ sokkal szélesebb skálán is közelíti meg a hazai magyarságot foglalkoztató gondokat, mint például a kilencvenes években, sőt azt követően is egy ideig. A prioritások között szerepelt az anyanyelvi oktatáshoz való jognak az óvodától az egyetemig terjedő érvényesítése, az anyanyelv minél szélesebb körben - a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, a helyi közintézményekben - való használata. Az egykori magyar tulajdonok visszaszerzése, viszajuttatása többnyire már megtörtént, de a folyamat nem zárult le, csak az elején van például az egyházi ingatlanok visszaadása, tulajdonba helyezése. Romániában a privatizáció nem volt spontán folyamat. Sok esetben politikai befolyáson múlt az, ki jutott hozzá a bankhitelhez, másrészt, ki nyert meg egy versenytárgyalást. A magyarság emiatt hátrányba került. Az elképzeléseket csakis a többséggel való egyeztetéssel lehet megvalósítani. /Gyarmath János: Önbizalommal messze többre vagyunk képesek. Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2003. november 29.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke a vele készített interjúban leszögezte, az RMDSZ sokkal szélesebb skálán is közelíti meg a hazai magyarságot foglalkoztató gondokat, mint például a kilencvenes években, sőt azt követően is egy ideig. A prioritások között szerepelt az anyanyelvi oktatáshoz való jognak az óvodától az egyetemig terjedő érvényesítése, az anyanyelv minél szélesebb körben - a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, a helyi közintézményekben - való használata. Az egykori magyar tulajdonok visszaszerzése, viszajuttatása többnyire már megtörtént, de a folyamat nem zárult le, csak az elején van például az egyházi ingatlanok visszaadása, tulajdonba helyezése. Romániában a privatizáció nem volt spontán folyamat. Sok esetben politikai befolyáson múlt az, ki jutott hozzá a bankhitelhez, másrészt, ki nyert meg egy versenytárgyalást. A magyarság emiatt hátrányba került. Az elképzeléseket csakis a többséggel való egyeztetéssel lehet megvalósítani. /Gyarmath János: Önbizalommal messze többre vagyunk képesek. Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2003. november 29.
A Temes megyei RMDSZ-TKT, a Civil Tanács, a helyi szervezetek elnökei és önkormányzati képviselők részvételével tartottak vitafórumot az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsról a Bánság székvárosában, Temesváron. Az RMDSZ-en belül és a választások után kell kérni az autonómiát - volt a hozzászólók majdnem egybehangzó véleménye. Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT KT tagja ismertetője után Marossy Zoltán megyei tanácsos kifejtette: egyetért a kezdeményezők célkitűzéseivel, de nem ért egyet azzal, hogy hat hónappal az önkormányzati választások előtt alakul meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. "A Temes megyei RMDSZ szervezetnek nem lehet más célja, mint a választásokon való jó szereplés, ennek a kezdeményezésnek pedig rövid távon pozitív hozadéka nem lesz". Ami az RMDSZ és az EMNT kapcsolatát illeti, úgy véli, az utóbbi jogi szempontból nem létezik, tehát a kapcsolatfelvétel sem lehetséges. Pozsár József lugosi alpolgármester és Langó Ferenc RMDSZ-elnök szerint sem megfelelő az EMNT létrehozásának időpontja. Hasonlóan vélekedett Albert Ferenc professzor is. Bárányi Ferenc volt parlamenti képviselő szerint az RMDSZ-en belül kell az autonómiát napirendre tűzni. Az EMNT álláspontját támogatta Fazakas Csaba lugosi református esperes és Mészáros Ildikó tanárnő. /Pataki Zoltán: EMNT - pro és kontra. Az RMDSZ-en belül, a választások után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2003. november 29.
A Temes megyei RMDSZ-TKT, a Civil Tanács, a helyi szervezetek elnökei és önkormányzati képviselők részvételével tartottak vitafórumot az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsról a Bánság székvárosában, Temesváron. Az RMDSZ-en belül és a választások után kell kérni az autonómiát - volt a hozzászólók majdnem egybehangzó véleménye. Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT KT tagja ismertetője után Marossy Zoltán megyei tanácsos kifejtette: egyetért a kezdeményezők célkitűzéseivel, de nem ért egyet azzal, hogy hat hónappal az önkormányzati választások előtt alakul meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. "A Temes megyei RMDSZ szervezetnek nem lehet más célja, mint a választásokon való jó szereplés, ennek a kezdeményezésnek pedig rövid távon pozitív hozadéka nem lesz". Ami az RMDSZ és az EMNT kapcsolatát illeti, úgy véli, az utóbbi jogi szempontból nem létezik, tehát a kapcsolatfelvétel sem lehetséges. Pozsár József lugosi alpolgármester és Langó Ferenc RMDSZ-elnök szerint sem megfelelő az EMNT létrehozásának időpontja. Hasonlóan vélekedett Albert Ferenc professzor is. Bárányi Ferenc volt parlamenti képviselő szerint az RMDSZ-en belül kell az autonómiát napirendre tűzni. Az EMNT álláspontját támogatta Fazakas Csaba lugosi református esperes és Mészáros Ildikó tanárnő. /Pataki Zoltán: EMNT - pro és kontra. Az RMDSZ-en belül, a választások után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2003. november 29.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Közgyűlése közleménye szerint a testület nov. 14-én foglalkozott az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyével. Megdöbbenéssel értesült a visszaszolgáltatás rendkívül lassú üteméről, és felháborítónak tartja, hogy az eltelt másfél év alatt ténylegesen mindössze négy ingatlant kaptak vissza, hat ingatlan esetében pedig csupán elvi döntés született. A közgyűlés elfogadhatatlannak tartja, hogy a bukaresti Visszaszolgáltató Bizottság a 2003. jún. 18.-júl. 27. között született elvi döntéseire vonatkozó végzéseit csak október közepén állította ki, ami nyilvánvalóan halogató magatartásra vall. Ugyanakkor tiltakoztak az RMDSZ Oktatási és Egyházügyi Főosztálya által kibocsátott, 2003. nov. 3-án kelt körlevél és a hozzá csatolt melléklet láttán is. A körlevél egyfelől a magyar nyelvű telekkönyvi kivonatok román nyelvre való fordítását, másfelől a visszaigényelt ingatlanokkal szomszédos telkek jogi igazolását is megköveteli. A közgyűlés szerint a román fordítás kikényszerítése ellentmond az alkotmánynak, tovább lassítja a visszaszolgáltatás folyamatát, és ezzel ellehetetleníti az egyházak jogaikba való mielőbbi visszaállítását. Az RMDSZ segédletével, vagy anélkül az ingatlanok visszaadásának tudatos lassítása megy végbe. Az Egyházkerületi Közgyűlés szorgalmazza nemzetközi monitorizálási bizottság felállítását, mely az ingatlanok visszaszolgáltatását nemzetközi síkon is nyomon követi és számon kéri. /Nemzetközi monitorizálási bizottság felállítását szorgalmazzák. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
2003. november 29.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Közgyűlése közleménye szerint a testület nov. 14-én foglalkozott az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyével. Megdöbbenéssel értesült a visszaszolgáltatás rendkívül lassú üteméről, és felháborítónak tartja, hogy az eltelt másfél év alatt ténylegesen mindössze négy ingatlant kaptak vissza, hat ingatlan esetében pedig csupán elvi döntés született. A közgyűlés elfogadhatatlannak tartja, hogy a bukaresti Visszaszolgáltató Bizottság a 2003. jún. 18.-júl. 27. között született elvi döntéseire vonatkozó végzéseit csak október közepén állította ki, ami nyilvánvalóan halogató magatartásra vall. Ugyanakkor tiltakoztak az RMDSZ Oktatási és Egyházügyi Főosztálya által kibocsátott, 2003. nov. 3-án kelt körlevél és a hozzá csatolt melléklet láttán is. A körlevél egyfelől a magyar nyelvű telekkönyvi kivonatok román nyelvre való fordítását, másfelől a visszaigényelt ingatlanokkal szomszédos telkek jogi igazolását is megköveteli. A közgyűlés szerint a román fordítás kikényszerítése ellentmond az alkotmánynak, tovább lassítja a visszaszolgáltatás folyamatát, és ezzel ellehetetleníti az egyházak jogaikba való mielőbbi visszaállítását. Az RMDSZ segédletével, vagy anélkül az ingatlanok visszaadásának tudatos lassítása megy végbe. Az Egyházkerületi Közgyűlés szorgalmazza nemzetközi monitorizálási bizottság felállítását, mely az ingatlanok visszaszolgáltatását nemzetközi síkon is nyomon követi és számon kéri. /Nemzetközi monitorizálási bizottság felállítását szorgalmazzák. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
2003. november 29.
Balázs Imre József öt éve tanít és szerkeszti a Korunkat, két verseskötete jelent meg és tíz olyan kötet, amelyet ő válogatott és látott el előszóval. Három díja van, és mindehhez 27 éve. Kolozsváron a magyar-angol szakot végezte. Első verseskötete 1998-ban, a Forrás sorozatban, a második pedig 2001-ben Budapesten jelent meg Dél-Párizs nyárikert címmel, a József Attila Kör könyvsorozatában. Az Előretolt Helyőrség a populáris irodalom felé szerette volna megnyitni az erdélyi irodalmat. Az ő szemükben ez végső soron annyit jelent: a legolvasottabb irodalom képviseli az értéket. Balázs Imre József szerint kockázatos vállalkozás egy ilyen szempontnak kiszolgáltatni az irodalom értékelését. Emellett ő a transzközép populáris irodalom-érzékelését leszűkítettnek érezte. Identitásukat leginkább arra hegyezték ki, hogy a nemi élet kendőzetlen megjelenítését vigyék bele műveikbe. Balázs évfolyamtársaival együtt részt vett a Láthatatlan Kollégium Gyímesi Éva tanárnő által kitalált "projektjében". Ez abból a felismerésből született, hogy a kritikai élet a 90-es évek második felében pangani látszott. Balázs kritikái, tanulmányai kötetben 2001-ben jelentek meg, A nonsalansz esélye címmel. A 20. századi erdélyi magyar irodalom története lett a kutatási területe, ehhez kapcsolódó tantárgyakat tanít jelenleg a Bölcsészkaron, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék keretén belül. Az Irodalmi zsebszalon című tévéműsort kéthetente látható a bukaresti tévé magyar adásában, azt ő szerkeszti, ebben eddig mintegy 15 olyan szerzővel készített interjút, akinek frissen jelent meg könyvük. Balázs Imre József legutóbb megjelent monográfiája Hervay Gizelláról szól. Az irodalmi közélet sokkal többet tud Hervay Gizella személyéről, mint a műveiről. Mindenki tudja, hogy Szilágyi Domokosnak volt a felesége, volt egy közös fiuk, Kobak, hogy Szilágyi Domokos és Kobak meghaltak, és nem sokkal utána Hervay Gizella is öngyilkos lett. Azt viszont kevesen tudják, hogy költői életművében nagyon sok olyan mozzanat van, amely teljesen egyedi, és ha ő nem írta volna meg azokat a verseket, akkor "hiányoznának a világból", ahogy Székely János mondaná. Balázs Imre József jelenleg írja az erdélyi magyar irodalom történetét, 1918-tól egészen az ezredfordulóig. /Sándor Boglárka Ágnes: A nyilvános szereplés változatai összefüggnek egymással - vallja Balázs Imre József költő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
2003. november 29.
Balázs Imre József öt éve tanít és szerkeszti a Korunkat, két verseskötete jelent meg és tíz olyan kötet, amelyet ő válogatott és látott el előszóval. Három díja van, és mindehhez 27 éve. Kolozsváron a magyar-angol szakot végezte. Első verseskötete 1998-ban, a Forrás sorozatban, a második pedig 2001-ben Budapesten jelent meg Dél-Párizs nyárikert címmel, a József Attila Kör könyvsorozatában. Az Előretolt Helyőrség a populáris irodalom felé szerette volna megnyitni az erdélyi irodalmat. Az ő szemükben ez végső soron annyit jelent: a legolvasottabb irodalom képviseli az értéket. Balázs Imre József szerint kockázatos vállalkozás egy ilyen szempontnak kiszolgáltatni az irodalom értékelését. Emellett ő a transzközép populáris irodalom-érzékelését leszűkítettnek érezte. Identitásukat leginkább arra hegyezték ki, hogy a nemi élet kendőzetlen megjelenítését vigyék bele műveikbe. Balázs évfolyamtársaival együtt részt vett a Láthatatlan Kollégium Gyímesi Éva tanárnő által kitalált "projektjében". Ez abból a felismerésből született, hogy a kritikai élet a 90-es évek második felében pangani látszott. Balázs kritikái, tanulmányai kötetben 2001-ben jelentek meg, A nonsalansz esélye címmel. A 20. századi erdélyi magyar irodalom története lett a kutatási területe, ehhez kapcsolódó tantárgyakat tanít jelenleg a Bölcsészkaron, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék keretén belül. Az Irodalmi zsebszalon című tévéműsort kéthetente látható a bukaresti tévé magyar adásában, azt ő szerkeszti, ebben eddig mintegy 15 olyan szerzővel készített interjút, akinek frissen jelent meg könyvük. Balázs Imre József legutóbb megjelent monográfiája Hervay Gizelláról szól. Az irodalmi közélet sokkal többet tud Hervay Gizella személyéről, mint a műveiről. Mindenki tudja, hogy Szilágyi Domokosnak volt a felesége, volt egy közös fiuk, Kobak, hogy Szilágyi Domokos és Kobak meghaltak, és nem sokkal utána Hervay Gizella is öngyilkos lett. Azt viszont kevesen tudják, hogy költői életművében nagyon sok olyan mozzanat van, amely teljesen egyedi, és ha ő nem írta volna meg azokat a verseket, akkor "hiányoznának a világból", ahogy Székely János mondaná. Balázs Imre József jelenleg írja az erdélyi magyar irodalom történetét, 1918-tól egészen az ezredfordulóig. /Sándor Boglárka Ágnes: A nyilvános szereplés változatai összefüggnek egymással - vallja Balázs Imre József költő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
2003. november 29.
1918. december 1-jén nemzetgyűlésre ültek össze az erdélyi románok Gyulafehérváron, ahol alig egy hónappal az Osztrák-Magyar Monarchia által aláírt pádovai fegyverszünet, három héttel Károlyi Mihály miniszterelnöknek a Magyarországgal kötendő fegyverszünetről folytatott sikertelen belgrádi tárgyalásai és két héttel Jászi Oszkár aradi megbeszéléseinek kudarca után határozatban kimondták Magyarország huszonhat vármegyéjének csatlakozását a román királysághoz. Míg tehát 1918. december 1. a románság számára öröm- és nemzeti ünnep, addig Gyulafehérvár, majd később Trianon a magyarság életében nemzeti gyászt, összeomlást és tragédiát jelent. Jóllehet az egyesülési határozat kimondja a népek jogegyenlőségét és szabadságát, ezek az elkövetkező huszonkét évben a gyakorlatban nem valósultak meg. 1918 őszére hatalmas tömegmozgalmak bontakoztak ki Magyarországon: az őszirózsás forradalom győzelme után a pacifista antantbarát Károlyi Mihály alakított kormányt, s a november 13-án Franchet d Esperay francia tábornokkal aláírt belgrádi konvenció értelmében elkezdődött a történelmi Magyarország felbomlása, a déli és a keleti területek kiürítése, ahova szerb és román csapatok vonultak be. A Gyulafehérváron tartott nemzeti gyűlésről írta Mikkes Imre: "Egész Erdély, Brassótól Máramarosszigetig és nyugattól keletig megjelent a gyulafehérvári nagygyűlésen. Körülbelül százezer ember vonult föl. A Főtér tarkállik a nemzeti viseletektől. A hegyeken túlról, északról, délről, a Zsil völgye felől minden irányból özönlik a nép. A mezőkön tarka csoportok. Önkéntes szónokok gyújtóbeszédet tartanak. Bandák harsogják a "Desteapta-te"-t. Az állomásra egymás után robognak be a vonatok. A Károlyi-kormány ingyen bocsátotta rendelkezésre az üres szerelvényeket. A széthulló Magyarország technikai segítséget nyújtott az elszakadáshoz. A végtelen naivság politikája volt ez. Azt mozdította előre, amit nem óhajtott. Ami ellen kézzel-lábbal, szíve vérével küzdött. Így virradt fel 1918. december elseje. Az elszakadás napja." (Mikes Imre: Erdély útja Nagy-Magyarországtól Nagy-Romániáig. Sepsiszentgyörgy, 1996) A gyulafehérvári nemzetgyűlés által elfogadott pontokban, többek között, leszögezték: a nemzetgyűlés az általános választójog alapján választandó alkotmányozó gyűlés összeüléséig ideiglenes autonómiát tart fenn e területek lakosainak, továbbá teljes nemzeti szabadságot ígér az együttlakó népek számára: "Mindenik népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által. A törvényhozó testületekben és az ország kormányzásában való részvételre minden nép népességének számarányában nyer jogot". "Általános, közvetlen, egyenlő, titkos községenkénti proporcionális választói jogot mindkét nemű huszonkét évet betöltött személy számára, a községi, megyei és törvényhozási képviselet választásánál", valamint "korlátlan sajtó-, gyülekezési és egyesülési jogot, minden emberi gondolat szabad terjesztését. A határozat továbbá radikális földbirtokreformot irányoz elő, amely "agrárpolitikának a vezérfonala egyfelől a szociális kiegyenlítés előmozdítása, másfelől a termelés fokozása kell hogy legyen", az ipari munkásságnak pedig biztosítandók azok a jogok, "amelyek a legelőrehaladottabb nyugati államokban törvénybe vannak iktatva". (Mikó Imre: Huszonkét év. Bp., 1941) A nemzetgyűlés kétszáztizenkét tagból álló Román Nagy Nemzeti Tanácsot (Marele Sfat National Roman) hozott létre, amely Iuliu Maniu elnöksége alatt megalakította a tizenöttagú Kormányzótanácsot (Consiliul Dirigent). Az utóbbi megbízásából négytagú bizottság a gyulafehérvári határozatokkal Bukarestbe utazott, hogy hivatalosan is felajánlja I. Ferdinánd királynak az Erdély fölötti hatalmat. Az Erdélyt Romániához csatoló dekrétum december 30-án a Hivatalos Közlönyben is megjelent, úgyszintén az a királyi rendelet is, amely a Kormányzótanácsot megbízta az ideiglenesen csatolt területek igazgatásával, valamint a választójogi és agrárreform-tervezet kidolgozásával, a külügy, hadsereg, vámügy, állambiztonság, bankjegykibocsátás, állami kölcsönök stb. intézését a királyi kormány igazgatásába utalva. Gyulafehérváron sem a magyarok, sem a szászok képviselői nem lehettek jelen, tehát megkérdezésük nélkül rendelkeztek a sorsuk felett. A kialakult egyre reménytelenebb helyzetben a budapesti kormány megpróbálta menteni a menthetőt, s 1918. december 8-án dr. Apáthy István neves professzort bízta meg a kelet-magyarországi főkormánybiztossággal, miközben megkezdődött a román csapatok előrenyomulása. A román csapatok december 18-án átlépték a fegyverszüneti szerződésben megállapított demarkációs vonalat, s Mosoiu tábornok, az Erdélybe bevonuló román csapatok parancsnoka megüzente Apáthynak, hogy az Antant felhatalmazása alapján megszállja Kolozsvárt, s ha ellenállás lesz, akkor lövetni fogja a várost. Apáthy válasza: Kolozsvár nem áll ellen. (Erdélyi Magyar Évkönyv 1918-1929, I. évf., 1930, Kolozsvár) A város átadása előtti napokban az Apáthy vezetése alatt álló magyar Nemzeti Tanács és a Sándor József irányította székely Nemzeti Tanács december 17-én egyesült, s megalkotta az erdélyi magyar-székely Nemzeti Tanácsot. Ez december 22-re Kolozsvárra összehívta az erdélyi magyarság önrendelkező nemzetgyűlését: a résztvevők a gyulafehérvári román nemzetgyűlés ellen tiltakoztak, amelyen "Magyarország 26 vármegyéjének csak egy nemzete volt képviselve", és ahol a "román testvérek nem kérdezték meg a 26 vármegye más nyelven beszélő lakosait, amelyek számbeli többségben vannak, vajon le akarnak-e mondani az ifjú népköztársaság szabadságáról? Rólunk határoztak, nélkülünk!" (Ellenzék, 1918. december 20.)
2003. november 29.
1918. december 1-jén nemzetgyűlésre ültek össze az erdélyi románok Gyulafehérváron, ahol alig egy hónappal az Osztrák-Magyar Monarchia által aláírt pádovai fegyverszünet, három héttel Károlyi Mihály miniszterelnöknek a Magyarországgal kötendő fegyverszünetről folytatott sikertelen belgrádi tárgyalásai és két héttel Jászi Oszkár aradi megbeszéléseinek kudarca után határozatban kimondták Magyarország huszonhat vármegyéjének csatlakozását a román királysághoz. Míg tehát 1918. december 1. a románság számára öröm- és nemzeti ünnep, addig Gyulafehérvár, majd később Trianon a magyarság életében nemzeti gyászt, összeomlást és tragédiát jelent. Jóllehet az egyesülési határozat kimondja a népek jogegyenlőségét és szabadságát, ezek az elkövetkező huszonkét évben a gyakorlatban nem valósultak meg. 1918 őszére hatalmas tömegmozgalmak bontakoztak ki Magyarországon: az őszirózsás forradalom győzelme után a pacifista antantbarát Károlyi Mihály alakított kormányt, s a november 13-án Franchet d Esperay francia tábornokkal aláírt belgrádi konvenció értelmében elkezdődött a történelmi Magyarország felbomlása, a déli és a keleti területek kiürítése, ahova szerb és román csapatok vonultak be. A Gyulafehérváron tartott nemzeti gyűlésről írta Mikkes Imre: "Egész Erdély, Brassótól Máramarosszigetig és nyugattól keletig megjelent a gyulafehérvári nagygyűlésen. Körülbelül százezer ember vonult föl. A Főtér tarkállik a nemzeti viseletektől. A hegyeken túlról, északról, délről, a Zsil völgye felől minden irányból özönlik a nép. A mezőkön tarka csoportok. Önkéntes szónokok gyújtóbeszédet tartanak. Bandák harsogják a "Desteapta-te"-t. Az állomásra egymás után robognak be a vonatok. A Károlyi-kormány ingyen bocsátotta rendelkezésre az üres szerelvényeket. A széthulló Magyarország technikai segítséget nyújtott az elszakadáshoz. A végtelen naivság politikája volt ez. Azt mozdította előre, amit nem óhajtott. Ami ellen kézzel-lábbal, szíve vérével küzdött. Így virradt fel 1918. december elseje. Az elszakadás napja." (Mikes Imre: Erdély útja Nagy-Magyarországtól Nagy-Romániáig. Sepsiszentgyörgy, 1996) A gyulafehérvári nemzetgyűlés által elfogadott pontokban, többek között, leszögezték: a nemzetgyűlés az általános választójog alapján választandó alkotmányozó gyűlés összeüléséig ideiglenes autonómiát tart fenn e területek lakosainak, továbbá teljes nemzeti szabadságot ígér az együttlakó népek számára: "Mindenik népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által. A törvényhozó testületekben és az ország kormányzásában való részvételre minden nép népességének számarányában nyer jogot". "Általános, közvetlen, egyenlő, titkos községenkénti proporcionális választói jogot mindkét nemű huszonkét évet betöltött személy számára, a községi, megyei és törvényhozási képviselet választásánál", valamint "korlátlan sajtó-, gyülekezési és egyesülési jogot, minden emberi gondolat szabad terjesztését. A határozat továbbá radikális földbirtokreformot irányoz elő, amely "agrárpolitikának a vezérfonala egyfelől a szociális kiegyenlítés előmozdítása, másfelől a termelés fokozása kell hogy legyen", az ipari munkásságnak pedig biztosítandók azok a jogok, "amelyek a legelőrehaladottabb nyugati államokban törvénybe vannak iktatva". (Mikó Imre: Huszonkét év. Bp., 1941) A nemzetgyűlés kétszáztizenkét tagból álló Román Nagy Nemzeti Tanácsot (Marele Sfat National Roman) hozott létre, amely Iuliu Maniu elnöksége alatt megalakította a tizenöttagú Kormányzótanácsot (Consiliul Dirigent). Az utóbbi megbízásából négytagú bizottság a gyulafehérvári határozatokkal Bukarestbe utazott, hogy hivatalosan is felajánlja I. Ferdinánd királynak az Erdély fölötti hatalmat. Az Erdélyt Romániához csatoló dekrétum december 30-án a Hivatalos Közlönyben is megjelent, úgyszintén az a királyi rendelet is, amely a Kormányzótanácsot megbízta az ideiglenesen csatolt területek igazgatásával, valamint a választójogi és agrárreform-tervezet kidolgozásával, a külügy, hadsereg, vámügy, állambiztonság, bankjegykibocsátás, állami kölcsönök stb. intézését a királyi kormány igazgatásába utalva. Gyulafehérváron sem a magyarok, sem a szászok képviselői nem lehettek jelen, tehát megkérdezésük nélkül rendelkeztek a sorsuk felett. A kialakult egyre reménytelenebb helyzetben a budapesti kormány megpróbálta menteni a menthetőt, s 1918. december 8-án dr. Apáthy István neves professzort bízta meg a kelet-magyarországi főkormánybiztossággal, miközben megkezdődött a román csapatok előrenyomulása. A román csapatok december 18-án átlépték a fegyverszüneti szerződésben megállapított demarkációs vonalat, s Mosoiu tábornok, az Erdélybe bevonuló román csapatok parancsnoka megüzente Apáthynak, hogy az Antant felhatalmazása alapján megszállja Kolozsvárt, s ha ellenállás lesz, akkor lövetni fogja a várost. Apáthy válasza: Kolozsvár nem áll ellen. (Erdélyi Magyar Évkönyv 1918-1929, I. évf., 1930, Kolozsvár) A város átadása előtti napokban az Apáthy vezetése alatt álló magyar Nemzeti Tanács és a Sándor József irányította székely Nemzeti Tanács december 17-én egyesült, s megalkotta az erdélyi magyar-székely Nemzeti Tanácsot. Ez december 22-re Kolozsvárra összehívta az erdélyi magyarság önrendelkező nemzetgyűlését: a résztvevők a gyulafehérvári román nemzetgyűlés ellen tiltakoztak, amelyen "Magyarország 26 vármegyéjének csak egy nemzete volt képviselve", és ahol a "román testvérek nem kérdezték meg a 26 vármegye más nyelven beszélő lakosait, amelyek számbeli többségben vannak, vajon le akarnak-e mondani az ifjú népköztársaság szabadságáról? Rólunk határoztak, nélkülünk!" (Ellenzék, 1918. december 20.)
2003. december 2.
A román nemzeti ünnep jegyében zajlott Adrian Nastase nov. 30-i, vasárnapi kolozsvári látogatása, amelyen a kabinet több tagja is részt vett. A miniszterelnök először a IV. Erdélyi Hadtesthez, délután pedig az Elitképző Központba látogatott, majd ünnepi tudományos ülésszakon vett részt. Nastase Kolozsváron nyugdíjasokkal is találkozott. Sajtóértekezletén mások mellett a magyar nemzeti tanácsok megalakulásáról, a választásokról és Vasile Soporan prefektus állítólagos Szekuritáté-iratcsomójáról beszélt. Ioan Rus belügyminiszter a magyar nemzeti tanácsok megalakulásával kapcsolatban kijelentette: az etnikai alapú autonómiával foglalkozókat elmegyógyintézetbe kellene beutalni. A miniszterelnöki vizit során az újságírók nem vehettek részt a háborús veteránokkal és a nyugállományba helyezett tisztekkel tartott találkozón. A sajtóértekezleten a Szabadság arra volt kíváncsi, hogyan vélekedik Adrian Nastase az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) küldöttjelölő kistérségi fórumairól. A kormányfő elmondta: Romániában csupán az alkotmánynak megfelelő struktúrákat lehet létrehozni. Az alaptörvénynek ellentmondó intézmény nem működhet. Arról, hogy mi a véleménye a bukaresti pápai nunciusnak, a Vatikán képviselőjének a moldvai csángók anyanyelvhasználatára vonatkozó pozitív kijelentéseiről. Nastase kitért a kérdés megválaszolása elől: - A Vatikánról van szó vagy a katolikus egyházról? Vagy esetleg a katolikus egyház közoktatási minisztériumáról beszélünk? - kérdezett vissza a kormányfő. A sajtó képviselői a Soporan-ügy felől is érdeklődtek. A kormányfő szerint számtalan kérdőjel merül fel a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság (CNSAS) tevékenységével kapcsolatban. Furcsának találta, hogy a kolozsvári polgármester-jelölt Vasile Soporan prefektus iratcsomója épp most, a választások közeledtével látnak napvilágot. Úgy vélekedik: megtörténhet, hogy a testület politikai szerepet tölt be. Nastase szerint 20 megye sokkal jobban megfelelne Románia igényeinek, de az ország jelenlegi területi-közigazgatási felosztásának bármiféle módosítása csakis a 2004-es választások után kerülhet napirendre. /Kiss Olivér: Ellenőriznék a nemzeti tanácsok működését. Nastase: a katolikus egyház ugyanaz, mint a Vatikán? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
2003. december 2.
A román nemzeti ünnep jegyében zajlott Adrian Nastase nov. 30-i, vasárnapi kolozsvári látogatása, amelyen a kabinet több tagja is részt vett. A miniszterelnök először a IV. Erdélyi Hadtesthez, délután pedig az Elitképző Központba látogatott, majd ünnepi tudományos ülésszakon vett részt. Nastase Kolozsváron nyugdíjasokkal is találkozott. Sajtóértekezletén mások mellett a magyar nemzeti tanácsok megalakulásáról, a választásokról és Vasile Soporan prefektus állítólagos Szekuritáté-iratcsomójáról beszélt. Ioan Rus belügyminiszter a magyar nemzeti tanácsok megalakulásával kapcsolatban kijelentette: az etnikai alapú autonómiával foglalkozókat elmegyógyintézetbe kellene beutalni. A miniszterelnöki vizit során az újságírók nem vehettek részt a háborús veteránokkal és a nyugállományba helyezett tisztekkel tartott találkozón. A sajtóértekezleten a Szabadság arra volt kíváncsi, hogyan vélekedik Adrian Nastase az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) küldöttjelölő kistérségi fórumairól. A kormányfő elmondta: Romániában csupán az alkotmánynak megfelelő struktúrákat lehet létrehozni. Az alaptörvénynek ellentmondó intézmény nem működhet. Arról, hogy mi a véleménye a bukaresti pápai nunciusnak, a Vatikán képviselőjének a moldvai csángók anyanyelvhasználatára vonatkozó pozitív kijelentéseiről. Nastase kitért a kérdés megválaszolása elől: - A Vatikánról van szó vagy a katolikus egyházról? Vagy esetleg a katolikus egyház közoktatási minisztériumáról beszélünk? - kérdezett vissza a kormányfő. A sajtó képviselői a Soporan-ügy felől is érdeklődtek. A kormányfő szerint számtalan kérdőjel merül fel a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság (CNSAS) tevékenységével kapcsolatban. Furcsának találta, hogy a kolozsvári polgármester-jelölt Vasile Soporan prefektus iratcsomója épp most, a választások közeledtével látnak napvilágot. Úgy vélekedik: megtörténhet, hogy a testület politikai szerepet tölt be. Nastase szerint 20 megye sokkal jobban megfelelne Románia igényeinek, de az ország jelenlegi területi-közigazgatási felosztásának bármiféle módosítása csakis a 2004-es választások után kerülhet napirendre. /Kiss Olivér: Ellenőriznék a nemzeti tanácsok működését. Nastase: a katolikus egyház ugyanaz, mint a Vatikán? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
2003. december 2.
A román kormány jóváhagyta a módosított kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról szóló kétoldalú megállapodást, a szept. 23-án Bukarestben aláírt egyezményt - jelentette be a román külügyminisztérium. Az egyezmény akkor lép érvénybe, amikor a magyar kormány eleget tesz a magyar jogrend szerinti eljárásoknak. A kétoldalú egyezmény mintaként szolgál ahhoz, miként oldható meg kétoldalú viszonylatban egy ilyen kérdés. Nevezetesen: a rokon állam (itt a dokumentum az anyaországra utal) miként vehet részt a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek kulturális és nyelvi identitásának támogatásában, fejlesztésében és védelmében. /A román kormány jóváhagyta a megállapodást. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 2./
2003. december 2.
A román kormány jóváhagyta a módosított kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról szóló kétoldalú megállapodást, a szept. 23-án Bukarestben aláírt egyezményt - jelentette be a román külügyminisztérium. Az egyezmény akkor lép érvénybe, amikor a magyar kormány eleget tesz a magyar jogrend szerinti eljárásoknak. A kétoldalú egyezmény mintaként szolgál ahhoz, miként oldható meg kétoldalú viszonylatban egy ilyen kérdés. Nevezetesen: a rokon állam (itt a dokumentum az anyaországra utal) miként vehet részt a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek kulturális és nyelvi identitásának támogatásában, fejlesztésében és védelmében. /A román kormány jóváhagyta a megállapodást. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 2./
2003. december 3.
Két hete Gyergyószentmiklóson is beindult az Európai Számítógép-használói Jogosítványt biztosító vizsgára felkészítő tanfolyam, a nemzetközileg egységes normák szerint több mint 30 országban működő ECDL Európai Számítógép-kezelői rendszer keretében. A jogosítvány elnyerésére 7 vizsgát kell letenni, melyekre a tanfolyamon felkészítik a résztvevőket. Hargita megyében az ECDL egyetlen akkreditált vizsgaközpontja Székelyudvarhelyen van. Gyergyószentmiklóson 24 hallgatóval indult be a tanfolyam a Salamon Ernő Líceumban. Az érdeklődés nőni fog, mert a vizsga a köztisztviselőknek is kötelező lesz. /Gál Éva Emese: ECDL-felkészítő Gyergyószentmiklóson is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
2003. december 3.
Két hete Gyergyószentmiklóson is beindult az Európai Számítógép-használói Jogosítványt biztosító vizsgára felkészítő tanfolyam, a nemzetközileg egységes normák szerint több mint 30 országban működő ECDL Európai Számítógép-kezelői rendszer keretében. A jogosítvány elnyerésére 7 vizsgát kell letenni, melyekre a tanfolyamon felkészítik a résztvevőket. Hargita megyében az ECDL egyetlen akkreditált vizsgaközpontja Székelyudvarhelyen van. Gyergyószentmiklóson 24 hallgatóval indult be a tanfolyam a Salamon Ernő Líceumban. Az érdeklődés nőni fog, mert a vizsga a köztisztviselőknek is kötelező lesz. /Gál Éva Emese: ECDL-felkészítő Gyergyószentmiklóson is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
2003. december 3.
Nov. 27-én Koltó és Koltókatalin magyarságát népgyűlésre hívta össze a helyi RMDSZ-vezetőség. Három érdekes téma volt: az RMDSZ-választottak, illetve a gáztársulás és a kábeltévé-társaság beszámolói, végül a közbirtokosság alakulása. Téglás Lajos alpolgármester vállalta úgy a saját, mint az RMDSZ önkormányzati frakciója tevékenységének felsorolását. Phare-pénzekből sikerült majdnem minden udvarba (a házakba egyelőre csak elég kevés portán) a vezetékes ivóvizet bevinni, a közvilágítást is javították, a szemétbegyűjtést általánosították. A szemétbegyűjtés nem megy civilizáltan. A helybéliek álma Koltókatalin külön községgé válása. Az alpolgármester szerint van esély, hogy ez valóra váljék a következő választásokig, mert 15 tanácsosnak nehéz hét nagytelepülés érdekeit egyeztetni, főleg ha a két legtávolabbi helység közt 32 km a távolság. /Farkas E. Zoltán: Népgyűlés Koltón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
2003. december 3.
Nov. 27-én Koltó és Koltókatalin magyarságát népgyűlésre hívta össze a helyi RMDSZ-vezetőség. Három érdekes téma volt: az RMDSZ-választottak, illetve a gáztársulás és a kábeltévé-társaság beszámolói, végül a közbirtokosság alakulása. Téglás Lajos alpolgármester vállalta úgy a saját, mint az RMDSZ önkormányzati frakciója tevékenységének felsorolását. Phare-pénzekből sikerült majdnem minden udvarba (a házakba egyelőre csak elég kevés portán) a vezetékes ivóvizet bevinni, a közvilágítást is javították, a szemétbegyűjtést általánosították. A szemétbegyűjtés nem megy civilizáltan. A helybéliek álma Koltókatalin külön községgé válása. Az alpolgármester szerint van esély, hogy ez valóra váljék a következő választásokig, mert 15 tanácsosnak nehéz hét nagytelepülés érdekeit egyeztetni, főleg ha a két legtávolabbi helység közt 32 km a távolság. /Farkas E. Zoltán: Népgyűlés Koltón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
2003. december 3.
Huszonöt tagúra bővült választmánnyal kezdheti el - újra - elnöki tevékenységét Tamás Sándor, a kézdivásárhelyi RMDSZ szervezet élén. Az elmúlt hétvégén lezajlott tisztújító közgyűlésen a háromszéki honatyát újraválaszották. Az ügyvezető elnöki teendőket Török Sándor, a város polgármestere látja el. /Kibővült választmány - új-régi elnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
2003. december 3.
Huszonöt tagúra bővült választmánnyal kezdheti el - újra - elnöki tevékenységét Tamás Sándor, a kézdivásárhelyi RMDSZ szervezet élén. Az elmúlt hétvégén lezajlott tisztújító közgyűlésen a háromszéki honatyát újraválaszották. Az ügyvezető elnöki teendőket Török Sándor, a város polgármestere látja el. /Kibővült választmány - új-régi elnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
2003. december 4.
A magyarság megosztásának tekintetében nem rózsaszínű a jövőkép, vélekedett Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács régiókról szóló kerettörvény tervezetére reagálva. Meglehet, jószándékkal íródott az autonómia-statútum, de a gyakorlati életben alkalmazhatatlan, mert a tömbmagyar székelyföldi és a szórványban levő partiumi megyék lehetőségei az autonómia-építésre teljesen mások. Tulajdonképpen csak Székelyföldön lehet megvalósítani az autonómiát, ezért Lakatos Péter úgy vélekedett, hogy az önkormányzatokat kellene jobban megerősíteni, több jól képzett magyart bevonni a munkába, kialakítva az eurorégiókat, mert hosszú távon ez ad esélyt a magyarság fejlődésére. Az RMDSZ és a Reform Tömörülés viszonyát tisztázó megbeszéléseken a Magyar Polgári Egyesület nem zárta ki azt sem, hogy önálló jelöltet indít a közelgő helyhatósági választásokon, ezért látja megosztottnak lehetőségeinket az elnök. A legutóbbi választmányi ülésen kilátásba helyezték a szövetség munkáját gátló belső ellenzék megregulázását, ezzel kapcsolatban Lakatos Péter elmondta, hogy az Operatív Tanács megkezdte az egyeztetéseket, s a dec. 20-i választmányi ülésen hozzák nyilvánosságra az eredményeket. /(Balla Tünde): Autonómiáról Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2003. december 4.
A magyarság megosztásának tekintetében nem rózsaszínű a jövőkép, vélekedett Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács régiókról szóló kerettörvény tervezetére reagálva. Meglehet, jószándékkal íródott az autonómia-statútum, de a gyakorlati életben alkalmazhatatlan, mert a tömbmagyar székelyföldi és a szórványban levő partiumi megyék lehetőségei az autonómia-építésre teljesen mások. Tulajdonképpen csak Székelyföldön lehet megvalósítani az autonómiát, ezért Lakatos Péter úgy vélekedett, hogy az önkormányzatokat kellene jobban megerősíteni, több jól képzett magyart bevonni a munkába, kialakítva az eurorégiókat, mert hosszú távon ez ad esélyt a magyarság fejlődésére. Az RMDSZ és a Reform Tömörülés viszonyát tisztázó megbeszéléseken a Magyar Polgári Egyesület nem zárta ki azt sem, hogy önálló jelöltet indít a közelgő helyhatósági választásokon, ezért látja megosztottnak lehetőségeinket az elnök. A legutóbbi választmányi ülésen kilátásba helyezték a szövetség munkáját gátló belső ellenzék megregulázását, ezzel kapcsolatban Lakatos Péter elmondta, hogy az Operatív Tanács megkezdte az egyeztetéseket, s a dec. 20-i választmányi ülésen hozzák nyilvánosságra az eredményeket. /(Balla Tünde): Autonómiáról Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2003. december 4.
Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatási Közalapítvány (EÖKIK) vezetője, Törzsök Erika, exkluzív interjút adott a lapnak az alapítvány tevékenységéről. November 28-án a budapesti Kossuth Klubban egynapos konferenciát szervezett az EÖKIK a határon túli magyarok által lakott régiók gazdasági átalakulásáról. Az elhangzott előadások (a partiumi, erdélyi, felvidéki, vajdasági helyzet elemzései) egy hosszabb kutatómunka tanulságait foglalták össze, amelyet Réti Tamás vezetett. Következtetéseik - amelyek majd egy kötetben látnak napvilágot - a magyar kormány, a politikusok, közgazdászok, potenciális befektetők számára fogalmaznak meg tennivalókat. Törzsök Erika szerint a státustörvénnyel való bíbelődés és a kettős állampolgársággal kapcsolatos vita - pótcselekvés. Sürgősebb a gazdasági fejlődés elősegítése, a kitörési pontok felmutatása. Králik Lóránd, az Erdélyi Riport munkatársa a Partium helyzetével, az ezt alkotó öt megye elemzésével foglalkozott. Rámutatott: a máramarosi bányászat visszafejlődése, az idegenforgalmi lehetőségek kiaknázatlansága, az utak rossz állapota stb. miatt Máramaros megye elmaradt akár a szomszédos Szatmár mögött is, ahol a gépipar, cserealkatrész-gyártás jelen van. Bihar megyében több az idegenforgalmi lehetőség, miközben Félix-fürdő kapacitásának csak a 30-40 %-át használják ki. Arad megyéből eltűnt az élelmiszeripar, megmaradt a vagongyár. Temes megye Románia gazdasági motorja, ahol virágzik az elektrotechnika, az elektronika. A magyar cégek a Partiumban az idegenforgalomban, gyógyturizmusban, élelmiszeriparban, gyümölcsfeldolgozásban, mezőgazdaságban, autópálya-építésben, a hátrányos helyzetű övezetek fellendítésében vehetnének részt. Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság és a budapesti Népszabadság munkatársa a Központi Fejlesztési Régióval: Szilágy, Beszterce-Naszód, Kolozs és Fehér megyével foglalkozott, rámutatva a komoly egyenlőtlenségekre. Az egész térségbe 1990 óta mindössze 330 millió dollárnyi működő tőke érkezett külföldről, és abból 221 millió Kolozs megyében telepedett meg. A térség legelmaradottabb övezete Beszterce-Naszód és Fehér megye, utóbbiban még mindig bizonytalan a verespataki aranybánya helyzete. Kolozs megyében csak a MOL jelenléte miatt mutatható ki nagyobb mennyiségű magyar tőke. A Székelyföld elemzői, Szabó Árpád és Sánduly Edit (Sapientia Egyetem) megállapították: habár három szakértői csoport is foglalkozik a térség gazdasági stratégiájával, ezekből még nem állt össze egy hosszú távú, székelyföldi gazdasági fejlesztési elképzelés. Az autópályák ezután is elkerülik Hargita és Kovászna megyét. A szántóföld gyenge minőségű, viszont kiaknázandó az idegenforgalom, a gyógyturizmus, az ásvány- és termálvíz. Vannak kitörési pontok: például a hagyománnyal nem rendelkező Székelyudvarhelyen több kis nyomda működik, a romániai reklám- szórólapok 90%-a (!), a magyarországi tankönyvek egy része Udvarhelyen készül. Sánduly Edit szerint a térség további fejlődése szempontjából igen káros, hogy Romániában recentralizáció zajlik. A legújabb intézkedések drasztikusan megnövelik a prefektúrák, kormányhivatalok szerepét, egy sor feladatot, hatáskört visszavesznek az önkormányzatoktól. Hargita megyében az utóbbi időben felére csökkent az önkormányzati alkalmazottak a száma. Székelyföldön az életképes vállalkozásokat kell támogatni. A szlovákiai kutatók - Ádám János Imre, Reiter Flóra, Morvay Károly, Tuba Lajos - rámutattak, hogy a magyarok által lakott vidékek életszínvonala messze elmarad például Pozsony és környékétől. A szlovák gazdaság az utóbbi években valóságos csodát produkált. Optimista hangnemben nyilatkozott Süli János is, Kassa óvárosának polgármestere. Elmondta: Romániával ellentétben Szlovákiában adminisztrációs decentralizálás, jelentős önkormányzati reform zajlik. Tóth Attila, a kassai Novitech Kft. vezetője, nemzetközileg elismert közgazdász egy olyan HUNG-ARC elnevezésű, kárpát-medencei projektet mutatott be, amelyet Törzsök Erikával együtt dolgoztak ki. A magyarországi Huszka Beáta doktorandus Szerbiáról és külön a Vajdaságról készített elemzése szerint a magyarországi tőke szinte teljes mértékben kimaradt a szerbiai, vajdasági privatizációból. Pásztor István, a vajdasági kormány alelnöke drámai képet festett a vajdasági magyarok helyzetéről - éppen a magánosítás szempontjából. Bagóért keltek el igen jelentős mezőgazdasági vállalatok, melyek a magyarok lakta területen működtek, szerb üzletemberek vásárolták fel őket, céljuk a magyar lakosság ellehetetlenítése. Pásztor István szerint "vagyonában él a nemzet", ezért "érthetetlen, hogy a szerbiai gazdasági neokolonializmus most zajló folyamatában miért nem vesz részt a magyar állam, a magyar tőke, miért hagyják elszaladni az utolsó vonatokat"... Ötven millió eurót érő vállalkozások 1,5 millió euróért kerülnek szerb kézbe a Vajdaságban, a tulajdonosok majd megválogatják a bedolgozók körét, a csődbe ment helyi magyar vállalkozók kénytelenek lesznek elvándorolni. Összegzésként Törzsök Erika kifejtette: nem elég a magyar kormány részéről arra koncentrálni, hogy az Illyés és más közalapítványok kiket mennyivel támogatnak a határon túli magyarok közül. Nemzeti stratégiára van szükség, amely az "olasz példára" hasonlíthatna. 1992-ben az olasz kormány olyan innovációs törvényt fogadott el, amely azóta is meghatározza az olasz tőkének a kelet- európai térségbe való áramlását, működését. /Máthé Éva: EÖKIK-konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
