Nov. 14-16. között a Kortárs Történelem Román Intézménye valamint a brassói November 15 Egyesület az 1987-es brassói munkásmegmozdulás emlékére rendezett szimpóziumot. A rendezvényen olyan személyiségek vettek részt, mint Doina Cornea, Vladimir Bukovszkij, Cohen Stork. Constantin Ticu Dumitrescu képviselő, aki megpróbált a volt politikai rendőrség tevékenységére és alkalmazottjaira fényt deríteni, de mint nyilatkozott, a nevét viselő, a szekuritátét dekonspirálóból épp az ellenkezője lett: a szekut konspiráló törvény. Mindezért a jelenlegi államelnököt hibáztatta. Sajnos, az RMDSZ megyei szervezetének vezetősége részéről senki sem vett részt a rendezvényen. Aranyosi István megyei tanácsos, a brassói magyarság elmondta, hogy ő is rajta volt az országos választások előtt közzétett azon informátorok listáján, azonban ezt nem tudták alátámasztani, ennek ellenére a RHSZ azóta sem kért bocsánatot a történtekért. Doina Cornea asszony kifejtette: "Vártam én is a bukaresti tavaszt, de 1975- ben aztán felébredtem: Ceausescu kérte, tegyünk hűségesküt. Senki sem ellenkezett. Én úgy gondoltam, egy jogállamban nem kell hűségesküt tenni senkinek sem." - Én nagyon gyáva és félős természetű vagyok, de a politikai félelmemet legyőztem, jegyezte meg. Vladimir Bukovszkij szerint Romániában is sor kell hogy kerüljön a kommunizmus perére. - A társadalomban nem foglalhatnak el többé beosztást a múlt rendszer kiszolgálói, hangsúlyozta. /Tóásó Áron Zoltán: 16 évvel ezelőtt Brassóban kivonultak az utcára a munkások? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./
2003. november 22.
Csép Sándor, a MÚRE elnöke lelkesen sorolta érveit az erdélyi magyar televízió mellett. A hírigényét sem az RTV, sem a Duna TV, sem az MTV2, illetve a hazai kereskedelmi adók sem tudják maximálisan kielégíteni. A születendő tévének valamennyi műsora román feliratozást nyerne, így többségi nemzet felé hiteles tájékoztatás adna, semlegesítené a gyakori torzításokat. A földrajzilag szétszórt romániai-erdélyi magyarság számára kulturális-lelki egységet biztosítana. /Csép Sándor a MÚRE elnöke: Egy egész nap sugárzó erdélyi televízió felette szükséges voltáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
2003. november 22.
Csép Sándor, a MÚRE elnöke lelkesen sorolta érveit az erdélyi magyar televízió mellett. A hírigényét sem az RTV, sem a Duna TV, sem az MTV2, illetve a hazai kereskedelmi adók sem tudják maximálisan kielégíteni. A születendő tévének valamennyi műsora román feliratozást nyerne, így többségi nemzet felé hiteles tájékoztatás adna, semlegesítené a gyakori torzításokat. A földrajzilag szétszórt romániai-erdélyi magyarság számára kulturális-lelki egységet biztosítana. /Csép Sándor a MÚRE elnöke: Egy egész nap sugárzó erdélyi televízió felette szükséges voltáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
2003. november 22.
Az Új Kelet /Gyergyószentmiklós/ nov. 13-i számában a Gyergyószentmiklósi Erdészeti Hivatal munkaközössége aláírásával nyilatkozat jelent meg, amely elmarasztalta dr. Garda Dezső parlamenti képviselőt "jelentgetései" miatt, melyek, "gátolják" a térség fejlődését, s több milliárd lejjel károsították meg a kis- és középvállalkozásokat. A háttérben a november eleji bizottsági kivizsgálások állnak, melyek számos törvénytelenségre vetettek fényt. Az esetről dr. Garda Dezső kifejtette: Rendhagyónak számít az Új Keletben megjelent nyilatkozat. Eddig még nem fordult elő, hogy egy parlamenti képviselőt azért vádoljanak, mert teljesíti kötelességét. Dr. Garda Dezső a korrupciót kivizsgáló bizottság tagja, ezért támadják. A képviselő hangsúlyozta, hogy a hatalmas erdőirtások a Gyergyói-medencében ökológiai katasztrófával fenyegetnek, megváltozhat a vízhozam, éghajlat, környezet, így a térség alkalmatlanná válhat az otthon megtartására. 1997 óta próbálja visszafogni a törvénytelen erdőirtásokat. Akkoriban Hargita és Kovászna megyékből regáti vállalkozók hordták szinte számlatömbök nélkül a fát. Maga az erdészet létrehozott egy céget, az S.C. Compos Exim Rt-t, amelyben bekapcsolódtak a gyergyóalfalvi, remetei, szárhegyi és csomafalvi közbirtoksosságok vezetői. Céljuk az volt, hogy kiszorítsák a helyi vállalkozókat a fakitermelés piacáról, monopolhelyzetet teremtsenek. Ezt bizonyítják a pénzügyőrség és környezetvédelmi gárda által kivizsgált árverések. Az erdőirtás egyik legkézenfekvőbb példája a szárhegyi alsó erdő, ahol a védősávot annyira meggyérítették, hogy elég volt egy közepes erősségű légvonat a széldöntéshez. Az alsó erdőben csak tisztító vágásokat lett volna szabad végrehajtani. A kitermelés viszont jóval meghaladta a vágási lehetőségeket: az erdészeti felügyelőség jelentése szerint 10 000 köbméter fát loptak el. Mindez súlyosan érinti Gyergyószárhegy lakosságát. /Gál Éva Emese: A lopás megszüntetése teszi lehetővé térségünk reális fejlődését. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
2003. november 22.
Az Új Kelet /Gyergyószentmiklós/ nov. 13-i számában a Gyergyószentmiklósi Erdészeti Hivatal munkaközössége aláírásával nyilatkozat jelent meg, amely elmarasztalta dr. Garda Dezső parlamenti képviselőt "jelentgetései" miatt, melyek, "gátolják" a térség fejlődését, s több milliárd lejjel károsították meg a kis- és középvállalkozásokat. A háttérben a november eleji bizottsági kivizsgálások állnak, melyek számos törvénytelenségre vetettek fényt. Az esetről dr. Garda Dezső kifejtette: Rendhagyónak számít az Új Keletben megjelent nyilatkozat. Eddig még nem fordult elő, hogy egy parlamenti képviselőt azért vádoljanak, mert teljesíti kötelességét. Dr. Garda Dezső a korrupciót kivizsgáló bizottság tagja, ezért támadják. A képviselő hangsúlyozta, hogy a hatalmas erdőirtások a Gyergyói-medencében ökológiai katasztrófával fenyegetnek, megváltozhat a vízhozam, éghajlat, környezet, így a térség alkalmatlanná válhat az otthon megtartására. 1997 óta próbálja visszafogni a törvénytelen erdőirtásokat. Akkoriban Hargita és Kovászna megyékből regáti vállalkozók hordták szinte számlatömbök nélkül a fát. Maga az erdészet létrehozott egy céget, az S.C. Compos Exim Rt-t, amelyben bekapcsolódtak a gyergyóalfalvi, remetei, szárhegyi és csomafalvi közbirtoksosságok vezetői. Céljuk az volt, hogy kiszorítsák a helyi vállalkozókat a fakitermelés piacáról, monopolhelyzetet teremtsenek. Ezt bizonyítják a pénzügyőrség és környezetvédelmi gárda által kivizsgált árverések. Az erdőirtás egyik legkézenfekvőbb példája a szárhegyi alsó erdő, ahol a védősávot annyira meggyérítették, hogy elég volt egy közepes erősségű légvonat a széldöntéshez. Az alsó erdőben csak tisztító vágásokat lett volna szabad végrehajtani. A kitermelés viszont jóval meghaladta a vágási lehetőségeket: az erdészeti felügyelőség jelentése szerint 10 000 köbméter fát loptak el. Mindez súlyosan érinti Gyergyószárhegy lakosságát. /Gál Éva Emese: A lopás megszüntetése teszi lehetővé térségünk reális fejlődését. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
2003. november 22.
Nov. 19-én, Erzsébet napon került sor Erzsébetbányán a helyi RMDSZ-es önkormányzati képviselők és az RMDSZ-elnök tevékenységi beszámolójára. Vaum Kálmán, RMDSZ-elnök elmondta: hosszas harc után beindulhatott Erzsébetbányán is a magyar nyelvű óvoda és fakultatív elemi nyelvoktatás. Kb. 110 I-VIII. osztályos korú diáknak adatik meg újból a lehetőség, hogy anyanyelven tanulhasson. Több évtizede csak államnyelven tanultak Erzsébetbányán a magyar gyermekek, lassan kialakult egy sajátságos nyelvkeverék, erősen román nyelvi dominanciával átitatott erzsébetbányai tájszólás. Több, mint 20 szülő aláírásával, a helyi intézmény egyes vezetőinek kemény ellenállása ellenére, beindulhatott a magyar nyelvű. Sajnálatos, hogy 11 szülő, megunva az indulás körüli huzavonát, román óvodába íratta (át) gyermekét. /(Farkas E. Zoltán): Erzsébetbányán beindult a magyar óvoda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
2003. november 22.
Nov. 19-én, Erzsébet napon került sor Erzsébetbányán a helyi RMDSZ-es önkormányzati képviselők és az RMDSZ-elnök tevékenységi beszámolójára. Vaum Kálmán, RMDSZ-elnök elmondta: hosszas harc után beindulhatott Erzsébetbányán is a magyar nyelvű óvoda és fakultatív elemi nyelvoktatás. Kb. 110 I-VIII. osztályos korú diáknak adatik meg újból a lehetőség, hogy anyanyelven tanulhasson. Több évtizede csak államnyelven tanultak Erzsébetbányán a magyar gyermekek, lassan kialakult egy sajátságos nyelvkeverék, erősen román nyelvi dominanciával átitatott erzsébetbányai tájszólás. Több, mint 20 szülő aláírásával, a helyi intézmény egyes vezetőinek kemény ellenállása ellenére, beindulhatott a magyar nyelvű. Sajnálatos, hogy 11 szülő, megunva az indulás körüli huzavonát, román óvodába íratta (át) gyermekét. /(Farkas E. Zoltán): Erzsébetbányán beindult a magyar óvoda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
2003. november 22.
Magyar-katalán írótalálkozó volt nov. 20-án Barcelonában. A Katalán Írószövetség hatodik alkalommal megrendezett Baráti Szó programjának idei meghívottjai magyar alkotók, Kalász Márton, a Magyar Írók Szövetségének elnöke, Esterházy Péter, Grendel Lajos, Szilágyi István /Kolozsvár/ és Déri Balázs. A kétnapos rendezvény keretében kerekasztal-beszélgetéseket tartanak a mai magyar és katalán irodalomról. A program nov. 21-én a szerzők felolvasóestjével zárult. A fordítások könyv alakban is megjelennek. /Kultúra - magyar-katalán írótalálkozó. Szilágyi István is a meghívottak között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
2003. november 22.
Magyar-katalán írótalálkozó volt nov. 20-án Barcelonában. A Katalán Írószövetség hatodik alkalommal megrendezett Baráti Szó programjának idei meghívottjai magyar alkotók, Kalász Márton, a Magyar Írók Szövetségének elnöke, Esterházy Péter, Grendel Lajos, Szilágyi István /Kolozsvár/ és Déri Balázs. A kétnapos rendezvény keretében kerekasztal-beszélgetéseket tartanak a mai magyar és katalán irodalomról. A program nov. 21-én a szerzők felolvasóestjével zárult. A fordítások könyv alakban is megjelennek. /Kultúra - magyar-katalán írótalálkozó. Szilágyi István is a meghívottak között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
2003. november 22.
Az alkotmánymódosítás utáni helyzetről szervezett konferenciát egy hete az RMDSZ Kolozsvárott. Az autonómia kérdése is felmerült. A konferencián megfogalmazták: az autonómia kérdése egészen másképp néz ki az Európai Unió szemszögéből. Egy újságírói kérdés a következőképpen hangzott: "ha annyira anakronisztikus és dilettáns a Csapó József által fémjelzett autonómia-statútum, akkor hol vannak azok a korszerű, szakmailag is kimagasló értékű autonómia-statútumok, melyeket 1996 óta az RMDSZ kidolgozott?" Markó Attila megjegyezte, sajnálja, hogy nem neki tették fel a kérdést, az ő válasza ez lett volna: az RMDSZ autonómia-koncepciója az építkezés. Megkérdezte: vajon része-e az autonómiának az, ha magyar vidéken magyar ember tulajdona a termőföld? Továbbá: része-e az autonómiának a mindennemű ingatlanok tulajdonviszonyának rendezése? A magyar egyházak autonómiája, és a felekezeti oktatás léte? A magyar anyanyelvű oktatási intézményhálózat? A magyar nyelvhasználat joga az államigazgatás és közigazgatás minden területén, beleértve az igazságszolgáltatást is? Az autonómia nem koncepció: de eredmény /Markó Attila: Hétvégi "feleselés" Autonómia-koncepció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
2003. november 22.
Az alkotmánymódosítás utáni helyzetről szervezett konferenciát egy hete az RMDSZ Kolozsvárott. Az autonómia kérdése is felmerült. A konferencián megfogalmazták: az autonómia kérdése egészen másképp néz ki az Európai Unió szemszögéből. Egy újságírói kérdés a következőképpen hangzott: "ha annyira anakronisztikus és dilettáns a Csapó József által fémjelzett autonómia-statútum, akkor hol vannak azok a korszerű, szakmailag is kimagasló értékű autonómia-statútumok, melyeket 1996 óta az RMDSZ kidolgozott?" Markó Attila megjegyezte, sajnálja, hogy nem neki tették fel a kérdést, az ő válasza ez lett volna: az RMDSZ autonómia-koncepciója az építkezés. Megkérdezte: vajon része-e az autonómiának az, ha magyar vidéken magyar ember tulajdona a termőföld? Továbbá: része-e az autonómiának a mindennemű ingatlanok tulajdonviszonyának rendezése? A magyar egyházak autonómiája, és a felekezeti oktatás léte? A magyar anyanyelvű oktatási intézményhálózat? A magyar nyelvhasználat joga az államigazgatás és közigazgatás minden területén, beleértve az igazságszolgáltatást is? Az autonómia nem koncepció: de eredmény /Markó Attila: Hétvégi "feleselés" Autonómia-koncepció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
2003. november 22.
Nov. 18-án Gyergyószentmiklóson író- olvasó találkozót szervezett a Salamon Ernő Irodalmi Kör a Székelyföld folyóirat szerkesztőségével Megjelentek a szerkesztők, Ferenczes István, Molnár Vilmos, Lövétei Lázár László és György Attila. Ferenczes István főszerkesztő ismertette a Székelyföld célkitűzéseit, majd ismertette a Hargita Kiadóhivatal új köteteit, mint a Csiki Székely Krónikát, a Tusnádi Székely Kongresszust, az Erdélyi Szép Szó 2003, immár harmadik éve megjelenő antológiát, amely egy év költészeti és szépprózai terméséből nyújt válogatást, Bajor Andor Mi a manó c. illusztrált, eddig kiadatlan gyermekkönyvét, Az ember ott a legfájóbb magyar c. antológiát, a Csíkmegyei Füzetek sorozatot, a Pater Zöld és a Nastase kétnyelvű kiadványokat. Ezt követően a meghívottak készülő új könyveikből olvastak föl részleteket, illetve verseket. /Találkozó a Székelyfölddel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
2003. november 22.
Nov. 18-án Gyergyószentmiklóson író- olvasó találkozót szervezett a Salamon Ernő Irodalmi Kör a Székelyföld folyóirat szerkesztőségével Megjelentek a szerkesztők, Ferenczes István, Molnár Vilmos, Lövétei Lázár László és György Attila. Ferenczes István főszerkesztő ismertette a Székelyföld célkitűzéseit, majd ismertette a Hargita Kiadóhivatal új köteteit, mint a Csiki Székely Krónikát, a Tusnádi Székely Kongresszust, az Erdélyi Szép Szó 2003, immár harmadik éve megjelenő antológiát, amely egy év költészeti és szépprózai terméséből nyújt válogatást, Bajor Andor Mi a manó c. illusztrált, eddig kiadatlan gyermekkönyvét, Az ember ott a legfájóbb magyar c. antológiát, a Csíkmegyei Füzetek sorozatot, a Pater Zöld és a Nastase kétnyelvű kiadványokat. Ezt követően a meghívottak készülő új könyveikből olvastak föl részleteket, illetve verseket. /Találkozó a Székelyfölddel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
2003. november 22.
Megjelent Zsigmond Enikő: Nemere-hegység /Erdély hegyei 23. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve. A sorozat legfrissebb kötete a Nemere-hegység turistaútvonalait természeti és épített környezetét mutatja be. /Pallas-Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
2003. november 22.
Megjelent Zsigmond Enikő: Nemere-hegység /Erdély hegyei 23. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve. A sorozat legfrissebb kötete a Nemere-hegység turistaútvonalait természeti és épített környezetét mutatja be. /Pallas-Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
2003. november 24.
Nov. 24-én Marosvásárhelyen, a Bernády György Művelődési Központban az RMDSZ elnöke, Markó Béla vezetésével tanácskozás zajlott le a magyar állami támogatással létrehozandó erdélyi magyar televízióval kapcsolatban. Markó kifogásolta, hogy a születő erdélyi magyar televíziónak már megvannak az ellendrukkerei. A Magyar Nemzet című jobboldali újságban és Székelyföldön egyesek azt sugallják: ne költsön erre a magyar állam, van elég televízióadás, hanem inkább a Sapientia Egyetemre, vagy más célra fordítsák az erre szánt összeget. Markó károsnak és irreálisnak tartja az erdélyi televízió és a Duna TV szembeállítását. Hangsúlyozta: nem valami helyett, ellen, születik az új televízió. Medgyessy Péter miniszterelnök jelezte: több száz millió forintot biztosít ennek létrehozására a magyar kormány, de így is a pénz csak arra lesz elég, hogy egy kis létszámú központi szerkesztőség jöjjön létre, amely a hírműsorokat készítené, és a már meglevő vidéki stúdiók kínálatából mozaikszerű adás állna össze. Az erdélyi televízió alapítványi tévéként működne, mellette egy kereskedelmi társaság is létezne, a műsorszórás pedig digitálisan, műholdon keresztül történne. A magyarországi támogatás 2004-ben indulna be - tartalékalapból, és 2005-ben már külön költségvetési tétel lesz az erdélyi magyar televízió támogatása. Gálfalvi Zsolt, a Román Televízió Igazgatótanácsának tagja kérdéseinkre szerint az eddigi hazai magyar tévéműsorok megmaradnak, sőt bővülni fognak, szeretnék elérni, hogy Kolozsvár minden nap, ugyanabban az idősávban sugározzon magyar adást, ugyanakkor a megszerzett frekvenciákon egész napos adás készülhetne Kolozsváron és Marosvásárhelyen, és azok 100 kilométeres távolságra jutnak majd el - egyelőre, de később lehetőség van arra, hogy átjátszó relék is épüljenek. Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács alelnöke rámutatott, jelentős előrelépés a marosvásárhelyi és kolozsvári frekvenciák kiutalása, mert ezzel a romániai televíziózásban megvalósult a regionalizmus. Csép Sándor, a MÚRE elnöke ünnepnek nevezte a napot, amikor elkezdődött az önálló erdélyi magyar televízió tervezése. Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság és a kolozsvári Szabadság munkatársa az erdélyi szellemi autonómia felé tett jelentős lépésnek tekinti az önálló televízió létrehozását. Egyesek szerint Kárpátia Televíziónak fogják nevezni az önálló erdélyi magyar televíziót. /(Máthé Éva): Tanácskozás az önálló erdélyi magyar televízióról. Kárpátia vagy Bartók Televízió? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ A szakemberek szerint a tévének kereskedelmi jellegű adónak kell lennie. A Romániában működő tévésműhelyek vezetőit felkérték, nyújtsanak be javaslatokat az RMDSZ-hez a tévé működésével kapcsolatban. - Eljött az ideje annak, hogy a média területén is létrehozzuk saját intézményeinket. A magyar televízió - akárcsak az erdélyi autópálya - igazi előrelépés a magyar közösség autonómiája felé - mutatott rá az RMDSZ elnöke. Nehézséget jelent a romániai magyar televíziós szakemberhiány, ami főként a technikai személyzet területén mutatkozik meg, jelezte Bardócz Sándor, a kolozsvári területi tévéstúdió magyar adásának főszerkesztője. /Borbély Tamás: Nem veszélyezteti a magyar adásokat az új tévéadó. Szakmai megbeszélést tartottak az erdélyi magyar televízióról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./
2003. november 24.
Nov. 24-én Marosvásárhelyen, a Bernády György Művelődési Központban az RMDSZ elnöke, Markó Béla vezetésével tanácskozás zajlott le a magyar állami támogatással létrehozandó erdélyi magyar televízióval kapcsolatban. Markó kifogásolta, hogy a születő erdélyi magyar televíziónak már megvannak az ellendrukkerei. A Magyar Nemzet című jobboldali újságban és Székelyföldön egyesek azt sugallják: ne költsön erre a magyar állam, van elég televízióadás, hanem inkább a Sapientia Egyetemre, vagy más célra fordítsák az erre szánt összeget. Markó károsnak és irreálisnak tartja az erdélyi televízió és a Duna TV szembeállítását. Hangsúlyozta: nem valami helyett, ellen, születik az új televízió. Medgyessy Péter miniszterelnök jelezte: több száz millió forintot biztosít ennek létrehozására a magyar kormány, de így is a pénz csak arra lesz elég, hogy egy kis létszámú központi szerkesztőség jöjjön létre, amely a hírműsorokat készítené, és a már meglevő vidéki stúdiók kínálatából mozaikszerű adás állna össze. Az erdélyi televízió alapítványi tévéként működne, mellette egy kereskedelmi társaság is létezne, a műsorszórás pedig digitálisan, műholdon keresztül történne. A magyarországi támogatás 2004-ben indulna be - tartalékalapból, és 2005-ben már külön költségvetési tétel lesz az erdélyi magyar televízió támogatása. Gálfalvi Zsolt, a Román Televízió Igazgatótanácsának tagja kérdéseinkre szerint az eddigi hazai magyar tévéműsorok megmaradnak, sőt bővülni fognak, szeretnék elérni, hogy Kolozsvár minden nap, ugyanabban az idősávban sugározzon magyar adást, ugyanakkor a megszerzett frekvenciákon egész napos adás készülhetne Kolozsváron és Marosvásárhelyen, és azok 100 kilométeres távolságra jutnak majd el - egyelőre, de később lehetőség van arra, hogy átjátszó relék is épüljenek. Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács alelnöke rámutatott, jelentős előrelépés a marosvásárhelyi és kolozsvári frekvenciák kiutalása, mert ezzel a romániai televíziózásban megvalósult a regionalizmus. Csép Sándor, a MÚRE elnöke ünnepnek nevezte a napot, amikor elkezdődött az önálló erdélyi magyar televízió tervezése. Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság és a kolozsvári Szabadság munkatársa az erdélyi szellemi autonómia felé tett jelentős lépésnek tekinti az önálló televízió létrehozását. Egyesek szerint Kárpátia Televíziónak fogják nevezni az önálló erdélyi magyar televíziót. /(Máthé Éva): Tanácskozás az önálló erdélyi magyar televízióról. Kárpátia vagy Bartók Televízió? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ A szakemberek szerint a tévének kereskedelmi jellegű adónak kell lennie. A Romániában működő tévésműhelyek vezetőit felkérték, nyújtsanak be javaslatokat az RMDSZ-hez a tévé működésével kapcsolatban. - Eljött az ideje annak, hogy a média területén is létrehozzuk saját intézményeinket. A magyar televízió - akárcsak az erdélyi autópálya - igazi előrelépés a magyar közösség autonómiája felé - mutatott rá az RMDSZ elnöke. Nehézséget jelent a romániai magyar televíziós szakemberhiány, ami főként a technikai személyzet területén mutatkozik meg, jelezte Bardócz Sándor, a kolozsvári területi tévéstúdió magyar adásának főszerkesztője. /Borbély Tamás: Nem veszélyezteti a magyar adásokat az új tévéadó. Szakmai megbeszélést tartottak az erdélyi magyar televízióról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./
2003. november 24.
Nov. 22-én Érmindszenten tizennegyedik alkalommal rendezték meg a hagyományos Ady-zarándoklatot. Nyilvános vita alakult ki a szervezéssel kapcsolatosan az EMKE alelnöke, Muzsnay Árpád főszervező és Tőkés László püspök között. A nézeteltérés oka az volt, hogy az EMKE és az RMDSZ tasnádi szervezete által szervezett hagyományos zarándoklat mellett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület saját programokat hirdetett meg erre a napra, amelyekben viszont a szervezők nem kívántak partnerek lenni. Az RMDSZ megyei vezetői és - Pécsi Ferencet kivéve - parlamenti képviselői nélkül zajlott le az idei Ady-zarándoklat. Az érmindszenti református templomban Gellért Gyula hirdetett igét. Tőkés Lászlópüspök mondott üdvözlő beszédet, majd átadta a gyülekezetnek a művelődéstörténeti ritkaságnak számító Váradi Bibliának tavaly, a magyar kormány támogatásával újranyomott példányát. A templomban dr. Indig Ottó előadásával folytatódott az ünnepség. Az emlékünnepségen Muzsnay Árpád főszervező, az EMKE alelnöke sajnálatosnak nevezte azt, hogy míg a zarándoklat az elmúlt években a Kárpát-medencei magyarság egyik rangos kulturális eseményévé vált, addig egyesek most ki akarják sajátítani az ünnepséget, azzal, hogy "rászerveznek" az eredeti elképzelésre. Ady szellemi hagyatékát nem sajátíthatja ki sem felekezet, sem politikai irányzat - jelentette ki Muzsnay, majd köszöntötte a főbb meghívottakat: Szentpéteri Istvánt, a magyar kolozsvári főkonzulátus konzulját, Schönberger Jenő szatmári megyés püspököt, illetve a szatmárnémeti baptista gyülekezet és zsidó hitközség vezetőit, Vékás Zoltánt és Décsei Miklóst. Tőkés László visszautasította azt az állítást, hogy az egyházkerület rászervezett volna a rendezvényre, majd felolvasta az RMDSZ Szatmár megyei szervezete állandó bizottsága nyilatkozatát és Muzsnay Árpád egy levelének részletét: nem értenek egyet azzal, hogy Matolcsy György volt magyarországi miniszter a szobor előtt tartson előadást. Tőkés László emlékeztetett: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület pályázatot nyert a Széchenyi-terv keretében az Ady Művelődési és Gyógyfürdőközpont megvalósítására, de az RMDSZ elvette a 320 millió forintos támogatást az egyházkerülettől. A tavalyi alapkőletétel momentumát is felidézte - amelyen az RMDSZ-tisztségviselők nem vettek részt. Muzsnay Árpád elmondta: az, hogy a püspök kifejthette véleményét azt bizonyítja, nem állja meg a helyét az a kijelentés, hogy a szervezők nem engednek szóhoz jutni bizonyos személyeket. Ezután folytatódott a műsor. George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság vezetője Ady költészetéről beszélt, majd Schönberger Jenő püspök következett. Végül a Királyhágómelléki Református Egyházkerület folytatta meghirdetett rendezvényét a tervezett Művelődési és Gyógyfürdőközpont alapkövénél felállított emlékjelnél. /Fodor István: Ady-zarándoklat - 2003: Vitába szállt egymással a szervezés kapcsán Muzsnay és Tőkés. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./ A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében felavatták az emlékjelet, melyet az egyházkerület igazgatótanácsa az Ady Művelődési és Gyógyfürdőközpont tervezett helyén állított. Amíg nem tisztázódik a helyzet, az egyházkerület kezdeményezésére létrehozzák a Partiumi Írótábort, jelentették be. A tábor számára már megrendeltek több mint 10 faházikót Székelyföldről, hogy Ady szülőfaluja a mai magyar irodalom egyik partiumi központjává váljon. A nagyméretű pannón magyar és román nyelven az alábbi szöveg áll: "Ezen a helyen épül meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, az érmindszenti és gencsi társegyházközségek és az Érkávás községi önkormányzat kezdeményezésére az anyaország támogatásával az Ady Zarándokhely és Partiumi Írótábor, költőóriásunk emlékének ápolására, szülőföldjének felemelkedésére. Bár az építkezés megkezdését politikai rosszakarat megakadályozta, Ady Endre szelleme és mai hódolóinak akarata végülis győzni fog. Érmindszent, 2003. november 22."Aláírásgyűjtést kezdeményezett az egyházkerület, amelyben a csatlakozók azt kérik: az eredeti tervek szerint valósuljon meg az Ady-központ, azaz kerüljön vissza a kezdeményezőhöz a pályázati pénz. A zarándoklat napján az ívet több, mint 700 személy írta alá. /Fodor István: Emlékjel a meg nem valósult Ady-központ helyén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./Tőkés László püspök nov. 21-ei sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy elkészült a perirat, vagyis az érmindszenti Ady-zarándokhely ügye jogi útra terelhető, de még nem érett meg a "helyzet" a perindításra. Továbbra is folytatni akarják politikai háttér lobbytevékenységüket azért, hogy az Ady-központ a bölcsőhelyen felépüljön. Az ügy előzménye, hogy az egyházkerület a korábbi magyar kormányhoz nyújtott be pályázatot a központ létrehozásáért, ami a püspök szerint pozitív elbírálást nyert, de a támogatási szerződést nem velük kötötte meg az új kabinet, mert a Mecénás Alapítvány Nagyváradon építendő Ady-központjának tervét találták kivitelezhetőnek. Méltányos megoldást várnának a magyar kormánytól, az érmindszentiek érdekében nincs joguk lemondani egy szerzett jogról, közölte Tőkés László a sajtótájékoztatón. A Gencsen nemrég összegyűlt 500 aláírást pedig a magyar kormányhoz fogják eljuttatni. /(Balla Tünde): Elkészült a perirat az Ady- zarándokhely ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
2003. november 24.
Nov. 22-én Érmindszenten tizennegyedik alkalommal rendezték meg a hagyományos Ady-zarándoklatot. Nyilvános vita alakult ki a szervezéssel kapcsolatosan az EMKE alelnöke, Muzsnay Árpád főszervező és Tőkés László püspök között. A nézeteltérés oka az volt, hogy az EMKE és az RMDSZ tasnádi szervezete által szervezett hagyományos zarándoklat mellett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület saját programokat hirdetett meg erre a napra, amelyekben viszont a szervezők nem kívántak partnerek lenni. Az RMDSZ megyei vezetői és - Pécsi Ferencet kivéve - parlamenti képviselői nélkül zajlott le az idei Ady-zarándoklat. Az érmindszenti református templomban Gellért Gyula hirdetett igét. Tőkés Lászlópüspök mondott üdvözlő beszédet, majd átadta a gyülekezetnek a művelődéstörténeti ritkaságnak számító Váradi Bibliának tavaly, a magyar kormány támogatásával újranyomott példányát. A templomban dr. Indig Ottó előadásával folytatódott az ünnepség. Az emlékünnepségen Muzsnay Árpád főszervező, az EMKE alelnöke sajnálatosnak nevezte azt, hogy míg a zarándoklat az elmúlt években a Kárpát-medencei magyarság egyik rangos kulturális eseményévé vált, addig egyesek most ki akarják sajátítani az ünnepséget, azzal, hogy "rászerveznek" az eredeti elképzelésre. Ady szellemi hagyatékát nem sajátíthatja ki sem felekezet, sem politikai irányzat - jelentette ki Muzsnay, majd köszöntötte a főbb meghívottakat: Szentpéteri Istvánt, a magyar kolozsvári főkonzulátus konzulját, Schönberger Jenő szatmári megyés püspököt, illetve a szatmárnémeti baptista gyülekezet és zsidó hitközség vezetőit, Vékás Zoltánt és Décsei Miklóst. Tőkés László visszautasította azt az állítást, hogy az egyházkerület rászervezett volna a rendezvényre, majd felolvasta az RMDSZ Szatmár megyei szervezete állandó bizottsága nyilatkozatát és Muzsnay Árpád egy levelének részletét: nem értenek egyet azzal, hogy Matolcsy György volt magyarországi miniszter a szobor előtt tartson előadást. Tőkés László emlékeztetett: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület pályázatot nyert a Széchenyi-terv keretében az Ady Művelődési és Gyógyfürdőközpont megvalósítására, de az RMDSZ elvette a 320 millió forintos támogatást az egyházkerülettől. A tavalyi alapkőletétel momentumát is felidézte - amelyen az RMDSZ-tisztségviselők nem vettek részt. Muzsnay Árpád elmondta: az, hogy a püspök kifejthette véleményét azt bizonyítja, nem állja meg a helyét az a kijelentés, hogy a szervezők nem engednek szóhoz jutni bizonyos személyeket. Ezután folytatódott a műsor. George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság vezetője Ady költészetéről beszélt, majd Schönberger Jenő püspök következett. Végül a Királyhágómelléki Református Egyházkerület folytatta meghirdetett rendezvényét a tervezett Művelődési és Gyógyfürdőközpont alapkövénél felállított emlékjelnél. /Fodor István: Ady-zarándoklat - 2003: Vitába szállt egymással a szervezés kapcsán Muzsnay és Tőkés. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./ A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében felavatták az emlékjelet, melyet az egyházkerület igazgatótanácsa az Ady Művelődési és Gyógyfürdőközpont tervezett helyén állított. Amíg nem tisztázódik a helyzet, az egyházkerület kezdeményezésére létrehozzák a Partiumi Írótábort, jelentették be. A tábor számára már megrendeltek több mint 10 faházikót Székelyföldről, hogy Ady szülőfaluja a mai magyar irodalom egyik partiumi központjává váljon. A nagyméretű pannón magyar és román nyelven az alábbi szöveg áll: "Ezen a helyen épül meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, az érmindszenti és gencsi társegyházközségek és az Érkávás községi önkormányzat kezdeményezésére az anyaország támogatásával az Ady Zarándokhely és Partiumi Írótábor, költőóriásunk emlékének ápolására, szülőföldjének felemelkedésére. Bár az építkezés megkezdését politikai rosszakarat megakadályozta, Ady Endre szelleme és mai hódolóinak akarata végülis győzni fog. Érmindszent, 2003. november 22."Aláírásgyűjtést kezdeményezett az egyházkerület, amelyben a csatlakozók azt kérik: az eredeti tervek szerint valósuljon meg az Ady-központ, azaz kerüljön vissza a kezdeményezőhöz a pályázati pénz. A zarándoklat napján az ívet több, mint 700 személy írta alá. /Fodor István: Emlékjel a meg nem valósult Ady-központ helyén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./Tőkés László püspök nov. 21-ei sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy elkészült a perirat, vagyis az érmindszenti Ady-zarándokhely ügye jogi útra terelhető, de még nem érett meg a "helyzet" a perindításra. Továbbra is folytatni akarják politikai háttér lobbytevékenységüket azért, hogy az Ady-központ a bölcsőhelyen felépüljön. Az ügy előzménye, hogy az egyházkerület a korábbi magyar kormányhoz nyújtott be pályázatot a központ létrehozásáért, ami a püspök szerint pozitív elbírálást nyert, de a támogatási szerződést nem velük kötötte meg az új kabinet, mert a Mecénás Alapítvány Nagyváradon építendő Ady-központjának tervét találták kivitelezhetőnek. Méltányos megoldást várnának a magyar kormánytól, az érmindszentiek érdekében nincs joguk lemondani egy szerzett jogról, közölte Tőkés László a sajtótájékoztatón. A Gencsen nemrég összegyűlt 500 aláírást pedig a magyar kormányhoz fogják eljuttatni. /(Balla Tünde): Elkészült a perirat az Ady- zarándokhely ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
2003. november 24.
Mintegy ötven vállalkozó jelent meg a Maros megyei magyar vállalkozók konferenciáján, melyet az RMDSZ megyei szervezete és a Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Kht. (közismert nevén ITD Hungary) szervezett nov. 21-én. Halász János, az ITD Hungary bukaresti irodájának vezetője a magyar közhasznú társaság szolgáltatásairól, romániai hálózatának működéséről beszélt. Lázár Balázs, a marosvásárhelyi regionális iroda vezetője a helyi lehetőségeket emelte ki. Magyar befektető kiállítási és vásárközpont felépítését tervezik Marosvásárhelyen, ami Erdélyben egyedülálló létesítmény lenne. A pályázati lehetőségek ismertetésében az ITD Hungary is segítséget kínál. Felmerült egy magyar bank szükségessége. /(bálint): Kevesen vannak. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./
2003. november 24.
Mintegy ötven vállalkozó jelent meg a Maros megyei magyar vállalkozók konferenciáján, melyet az RMDSZ megyei szervezete és a Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Kht. (közismert nevén ITD Hungary) szervezett nov. 21-én. Halász János, az ITD Hungary bukaresti irodájának vezetője a magyar közhasznú társaság szolgáltatásairól, romániai hálózatának működéséről beszélt. Lázár Balázs, a marosvásárhelyi regionális iroda vezetője a helyi lehetőségeket emelte ki. Magyar befektető kiállítási és vásárközpont felépítését tervezik Marosvásárhelyen, ami Erdélyben egyedülálló létesítmény lenne. A pályázati lehetőségek ismertetésében az ITD Hungary is segítséget kínál. Felmerült egy magyar bank szükségessége. /(bálint): Kevesen vannak. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./
2003. november 24.
Érdekes dokumentumra bukkant nemrég Szatmárnémeti múltjával kapcsolatban Balogh Géza történelemtanár, a Kölcsey Főgimnázium aligazgatója, a város históriájának jeles kutatója. Az iskola egyik kincse a tanári szoba falán lévő számos festmény. Isteni csodának köszönhető, hogy e képek túlélték a kommunizmust, miként a katolikus püspökség elfalazott kápolnája, ahol olyan nemzeti és irodalomtörténeti emléket sikerült megőrizni, mint az erdődi vár kápolnájából származó oltár, mely előtt Petőfi Sándor és Szendrey Júlia esküdött egymásnak örök hűséget. A tanári szobával az történt, hogy azokban a nehéz időkben tisztességes magyar pedagógusok "eldugták". Szertárt csináltak belőle, s a képek elé szekrénysorokat raktak. Balogh Géza kutatni kezdte, hogy mikor készültek a festmények. A Láncos templom egyházközség levéltárában rálelt Széles András kéziratára, amely a Szatmári tisztelt traktus címet viselte. Széles András a református gimnázium tanára s egyúttal a Láncos templom segédlelkésze volt az 1700-as évek végén. A kézirat összesen 103 községre, lényegében az egész (akkori) szatmári egyházmegyére tartalmaz igen fontos információkat a reformációt követő időkből. Néhány jelentősebb egyházközségnek, mint Szatmár, Németi, Csenger, Fehérgyarmat vagy Matolcs a reformációt megelőző történelmét is bemutatja. Egyik fő érdeme, hogy levéltári adatokra utalva külön összeállította a papok és a tanítók, illetve tanárok névsorát 1810-ig, egyes esetekben pedig 1830-ig. Külön említi a templomok és parókiák építésének évét és más adatait, felsorolva az adományokat, a kegytárgyakat, valóságos leltárát adva az egész eklézsiának. Adatokat sorolt fel községenként az elhaltakról. Az elnéptelenedett, majd végleg eltűnt falvakról, például Uráról és Zajtáról is vannak benne adatok. A labancok 300 éve égették fel Németi városát. Széles András pontos leírását adja ennek. Ezt az értékes kéziratot megjelentetik. /Sike Lajos: A szatmári kutató károsnak tartja a kuruckodást és labanckodást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
2003. november 24.
Érdekes dokumentumra bukkant nemrég Szatmárnémeti múltjával kapcsolatban Balogh Géza történelemtanár, a Kölcsey Főgimnázium aligazgatója, a város históriájának jeles kutatója. Az iskola egyik kincse a tanári szoba falán lévő számos festmény. Isteni csodának köszönhető, hogy e képek túlélték a kommunizmust, miként a katolikus püspökség elfalazott kápolnája, ahol olyan nemzeti és irodalomtörténeti emléket sikerült megőrizni, mint az erdődi vár kápolnájából származó oltár, mely előtt Petőfi Sándor és Szendrey Júlia esküdött egymásnak örök hűséget. A tanári szobával az történt, hogy azokban a nehéz időkben tisztességes magyar pedagógusok "eldugták". Szertárt csináltak belőle, s a képek elé szekrénysorokat raktak. Balogh Géza kutatni kezdte, hogy mikor készültek a festmények. A Láncos templom egyházközség levéltárában rálelt Széles András kéziratára, amely a Szatmári tisztelt traktus címet viselte. Széles András a református gimnázium tanára s egyúttal a Láncos templom segédlelkésze volt az 1700-as évek végén. A kézirat összesen 103 községre, lényegében az egész (akkori) szatmári egyházmegyére tartalmaz igen fontos információkat a reformációt követő időkből. Néhány jelentősebb egyházközségnek, mint Szatmár, Németi, Csenger, Fehérgyarmat vagy Matolcs a reformációt megelőző történelmét is bemutatja. Egyik fő érdeme, hogy levéltári adatokra utalva külön összeállította a papok és a tanítók, illetve tanárok névsorát 1810-ig, egyes esetekben pedig 1830-ig. Külön említi a templomok és parókiák építésének évét és más adatait, felsorolva az adományokat, a kegytárgyakat, valóságos leltárát adva az egész eklézsiának. Adatokat sorolt fel községenként az elhaltakról. Az elnéptelenedett, majd végleg eltűnt falvakról, például Uráról és Zajtáról is vannak benne adatok. A labancok 300 éve égették fel Németi városát. Széles András pontos leírását adja ennek. Ezt az értékes kéziratot megjelentetik. /Sike Lajos: A szatmári kutató károsnak tartja a kuruckodást és labanckodást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
2003. november 24.
Nov. 19-én a bukaresti Petőfi Házban Molnár Szabolcs, a Bukaresti Hungarológia tanszékvezetője jóvoltából a Szent László hermát bemutató rövid filmet mutatták be. Ezután a Kriterion Könyvkiadó igazgatója, H. Szabó Gyula a kiadói könyvújdonságokról számolt be. Kiadták Harsányi Zsolt Mathias rex című könyvét; egy fiatal nyíregyházi tanár, Antal Attila Világalkotó elemek Áprily Lajos költészetében című monográfiáját és Balázs Imre József Hervay Gizella költészetét újraértékelő könyvét. A régi Téka sorozatból harminc könyvet szeretnének ismét kiadni, ezek közül megjelent Kőrösi Csoma Sándor Buddha élete és tanítása című könyve; a második (újra)kiadásnál tart Szabó Attila és Erzsébet alkotása, melynek három nyelvű címe közül a magyar: Erdélyi helységnévszótár. A 60 éves Király Lászlót köszöntötte a kiadó egy, a szerző prózai írásait tartalmazó kötet kiadásával, miután CD-t is készítettek verseiről. Magyar fa sorsa címmel jelent meg a Makkai Sándor négy tanulmányát tartalmazó kötet. Egy fiatal szerző, Vallasek Júlia Sajtótörténeti esszéiben a Pásztortűz, a Helikon, a Hitel és a Termés folyóiratokról írt. /Gáspár Hajnal: Este a Petőfi Házban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
2003. november 24.
Nov. 19-én a bukaresti Petőfi Házban Molnár Szabolcs, a Bukaresti Hungarológia tanszékvezetője jóvoltából a Szent László hermát bemutató rövid filmet mutatták be. Ezután a Kriterion Könyvkiadó igazgatója, H. Szabó Gyula a kiadói könyvújdonságokról számolt be. Kiadták Harsányi Zsolt Mathias rex című könyvét; egy fiatal nyíregyházi tanár, Antal Attila Világalkotó elemek Áprily Lajos költészetében című monográfiáját és Balázs Imre József Hervay Gizella költészetét újraértékelő könyvét. A régi Téka sorozatból harminc könyvet szeretnének ismét kiadni, ezek közül megjelent Kőrösi Csoma Sándor Buddha élete és tanítása című könyve; a második (újra)kiadásnál tart Szabó Attila és Erzsébet alkotása, melynek három nyelvű címe közül a magyar: Erdélyi helységnévszótár. A 60 éves Király Lászlót köszöntötte a kiadó egy, a szerző prózai írásait tartalmazó kötet kiadásával, miután CD-t is készítettek verseiről. Magyar fa sorsa címmel jelent meg a Makkai Sándor négy tanulmányát tartalmazó kötet. Egy fiatal szerző, Vallasek Júlia Sajtótörténeti esszéiben a Pásztortűz, a Helikon, a Hitel és a Termés folyóiratokról írt. /Gáspár Hajnal: Este a Petőfi Házban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
2003. november 24.
Székely Ervin új könyve, az Andropov-terv az 1998-2000 közötti időszak főbb politikai, társadalmi, gazdasági folyamatait vizsgálja. Nov. 20-án Nagyváradon Wagner István nagyváradi politikai újságíró méltatta a szerző Magyarázom a rendszerváltást címmel három éve megjelent, az 1994-97-es periódus eseményeit felölelő kötet publicisztikai folytatását. Székely Ervin a KGB volt főnökének, Andropovnak a szocializmus megmentésére, azaz átmentésére vonatkozó tervét választotta könyve címéül. A négy lépcsőben kivitelezendő elgondolás szerint az akkori kommunista elit leváltása, a második vonalas politikusok helyzetbe hozása, a hatalom átadása az ellenzéknek a gazdasági recesszió idejére, majd a hatalom visszaszerzése után a működésképtelen szocializmus helyébe egy működő piacgazdaságot kapnak vissza a kommunisták... e harmadik romániabeli fázist taglalja a könyv. Székely Ervin új könyvét a bukaresti Majko Kiadó jelentette meg. /Andropov-terv, Székely Ervin könyvbemutatója Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
2003. november 24.
Székely Ervin új könyve, az Andropov-terv az 1998-2000 közötti időszak főbb politikai, társadalmi, gazdasági folyamatait vizsgálja. Nov. 20-án Nagyváradon Wagner István nagyváradi politikai újságíró méltatta a szerző Magyarázom a rendszerváltást címmel három éve megjelent, az 1994-97-es periódus eseményeit felölelő kötet publicisztikai folytatását. Székely Ervin a KGB volt főnökének, Andropovnak a szocializmus megmentésére, azaz átmentésére vonatkozó tervét választotta könyve címéül. A négy lépcsőben kivitelezendő elgondolás szerint az akkori kommunista elit leváltása, a második vonalas politikusok helyzetbe hozása, a hatalom átadása az ellenzéknek a gazdasági recesszió idejére, majd a hatalom visszaszerzése után a működésképtelen szocializmus helyébe egy működő piacgazdaságot kapnak vissza a kommunisták... e harmadik romániabeli fázist taglalja a könyv. Székely Ervin új könyvét a bukaresti Majko Kiadó jelentette meg. /Andropov-terv, Székely Ervin könyvbemutatója Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
2003. november 25.
A régiókutatást választotta idén központi témául A Magyar Tudomány Napja Erdélyben című konferencia megszervezésében, nov. 22-én az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsváron. Az általánosabb jellegű előadások meghallgatása után az EME öt szakosztályának ülésein hangzottak el előadások. A fórumon harminckilenc intézmény képviselői jelentek meg, Magyarországról is érkeztek előadók. Meskó Attila, a MTA főtitkárhelyettese szerint az eddig divatos fenntartható fejlődés kifejezést egyszerűen fenntarthatóságra kell módosítani, hiszen zárt rendszerről van szó, melyben a fejlődés nem csupán anyagi gyarapodást jelent. Egyed Ákos Az Erdélyi Múzeum-Egyesület és Erdély történeti régióinak kutatása, Horváth Gyula, az MTA - Regionális Kutatások Központjának pécsi főigazgatója A regionális tudomány Magyarországon címmel tartott előadást. Regionális kutatási paradigmákról Benedek József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem docense értekezett. Pozsony Ferenc kronologikus sorrendben ismertette a népi kultúra kutatásának táji tagolódását Erdélyben és Moldvában, Balla Árpád székelyudvarhelyi gyermekgyógyász főorvos Hargita megye népmozgalmi adatait szemléltette. /Rostás-Péter Emese: A Magyar Tudomány napja Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
2003. november 25.
A régiókutatást választotta idén központi témául A Magyar Tudomány Napja Erdélyben című konferencia megszervezésében, nov. 22-én az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsváron. Az általánosabb jellegű előadások meghallgatása után az EME öt szakosztályának ülésein hangzottak el előadások. A fórumon harminckilenc intézmény képviselői jelentek meg, Magyarországról is érkeztek előadók. Meskó Attila, a MTA főtitkárhelyettese szerint az eddig divatos fenntartható fejlődés kifejezést egyszerűen fenntarthatóságra kell módosítani, hiszen zárt rendszerről van szó, melyben a fejlődés nem csupán anyagi gyarapodást jelent. Egyed Ákos Az Erdélyi Múzeum-Egyesület és Erdély történeti régióinak kutatása, Horváth Gyula, az MTA - Regionális Kutatások Központjának pécsi főigazgatója A regionális tudomány Magyarországon címmel tartott előadást. Regionális kutatási paradigmákról Benedek József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem docense értekezett. Pozsony Ferenc kronologikus sorrendben ismertette a népi kultúra kutatásának táji tagolódását Erdélyben és Moldvában, Balla Árpád székelyudvarhelyi gyermekgyógyász főorvos Hargita megye népmozgalmi adatait szemléltette. /Rostás-Péter Emese: A Magyar Tudomány napja Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
2003. november 25.
Mintha egykor zenetudományi és zenepedagógia szakot ígértek volna a zenei anyanyelv megőrzésére a Sapientia Egyetem, "viszont mások családi érdekek alapján médiaszakot lobbiztak ki belőle. Igaz, hogy ugyanott, a Babes-Bolyain már évek óta foglalkoznak médiával és ráadásul magyarul, Marosvásárhelyen is foglalkoznak médiával és immár Csíkszeredában is foglalkoznak médiával, sőt országszerte, román egyetemeken sok-sok magyar fiatal végzett hasonló szakon", írta Székedi Ferenc. Az újságíró emlegette az útszéli hangnemet, melyet ő a Magyar Demokratában fedezett fel. /Székedi Ferenc: Haza a mélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
