Országszerte több mint egymillió ember hidegben lesz kénytelen végigszenvedni ezt a telet. Van, aki pénzhiány miatt önként mondott le a központi fűtésről, másokat adósságaik miatt levágtak a rendszerről. Ezeknek az embereknek a kormány nem tud semmit nyújtani, tudósított az Evenimentul Zilei bukaresti lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./
2003. november 13.
Marosvásárhelyen még nem döntöttek, hogy ki lesz az RMDSZ polgármester-jelöltje a jövő évi helyhatósági választáson, addig a jelenlegi városvezető, dr. Dorin Florea máris elkezdte kampányát - mégpedig közpénzen. Reklámfüzetet osztott ki a sajtónak, amiből 10 ezer példányt készíttetett, és ezeket szétosztják a városban. A füzetecske állítólag a hivatalnak potom 100 millió lejébe került. Elképzeléseit két nyelven közölte a füzetben. Arra az újságírói felvetésre, miszerint Florea közpénzen választási kampányba fogott, a polgármester idegesen, elutasítóan válaszolt. A városi tanács RMDSZ-es frakciója sajtótájékoztató keretében tiltakozott Florea eljárása ellen. /Máthé Éva: Elkezdődött a kampány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2003. november 13.
Marosvásárhelyen még nem döntöttek, hogy ki lesz az RMDSZ polgármester-jelöltje a jövő évi helyhatósági választáson, addig a jelenlegi városvezető, dr. Dorin Florea máris elkezdte kampányát - mégpedig közpénzen. Reklámfüzetet osztott ki a sajtónak, amiből 10 ezer példányt készíttetett, és ezeket szétosztják a városban. A füzetecske állítólag a hivatalnak potom 100 millió lejébe került. Elképzeléseit két nyelven közölte a füzetben. Arra az újságírói felvetésre, miszerint Florea közpénzen választási kampányba fogott, a polgármester idegesen, elutasítóan válaszolt. A városi tanács RMDSZ-es frakciója sajtótájékoztató keretében tiltakozott Florea eljárása ellen. /Máthé Éva: Elkezdődött a kampány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2003. november 13.
A zilahi Népi Alkotások Központja szervezésében mintegy negyven fős csoport - román és magyar költők, írók, képzőművészek, néptáncosok, népdalénekesek, újságírók - érkeztek november 12-én Budapestre, a Román Kulturális Intézet vendégeiként. A kétnapos rendezvényt Mircea Oprita, a budapesti Román Kulturális Intézet igazgatója nyitotta meg. A Szilágyságot fényképekben bemutató vetített előadást mellett az Origini és Hepehupa kulturális folyóiratokat főszerkesztőik - Liviu Bordas, illetve Fejér László, a Romániai Magyar Szó Szilágy megyei tudósítója - mutatták be. Nov. 13-án Ilut Ioan és Szabó Vilmos festőművészek munkáiból nyílt tárlat. /(Guther M. Ilona): Szilágysági művelődési napok a budapesti Román Kulturális Intézetben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2003. november 13.
A zilahi Népi Alkotások Központja szervezésében mintegy negyven fős csoport - román és magyar költők, írók, képzőművészek, néptáncosok, népdalénekesek, újságírók - érkeztek november 12-én Budapestre, a Román Kulturális Intézet vendégeiként. A kétnapos rendezvényt Mircea Oprita, a budapesti Román Kulturális Intézet igazgatója nyitotta meg. A Szilágyságot fényképekben bemutató vetített előadást mellett az Origini és Hepehupa kulturális folyóiratokat főszerkesztőik - Liviu Bordas, illetve Fejér László, a Romániai Magyar Szó Szilágy megyei tudósítója - mutatták be. Nov. 13-án Ilut Ioan és Szabó Vilmos festőművészek munkáiból nyílt tárlat. /(Guther M. Ilona): Szilágysági művelődési napok a budapesti Román Kulturális Intézetben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2003. november 13.
1995-ben vált jogi személyiséggé a Románia Magyar Könyves Céh (RMKC), amelyet 22 hazai kiadó, könyvforgalmazó hozott létre. Az RMKC az idén kilencedik alkalommal szervezi meg Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színház előcsarnokában a nemzetközi könyvvásárt. Az RMKC elnöke, Káli Király István, a Mentor Kiadó igazgatója beszámolt arról, hogy idén 34 jelentős romániai román kiadónak küldtek meghívót, és mindössze egyetlenegy válaszolt, de csak azért, távolmaradásáról értesítette őket. Előzőleg több éven át jelentős bukaresti kiadók is jelen voltak a vásáron. Idén Magyarországról több kiadó van jelen Marosvásárhelyen, mint eddig. Erdélyből elsősorban a Céh-hez tartozó kiadók állítanak ki, mint a Mentor, az Impress, a Glória, a Pallas Akadémia, a Proprint, a Polis, a Lyra, a Korvina Könyvposta, a Hungalibri, az Erdélyi Magyar Könyvklub, az Erdélyi Híradó, a Koinónia, a Tinivár, a Kriterion, és olyanok is, amelyek nem céh-tagok, mint a Calipso, az Irodalmi Jelen, a Pro Európa Liga, a Neptun, a Scripta Kiadó és mások. A vásár egyik fő témája az idén az új magyar líra. Olyan fiatal magyar költőket hívtak meg, akiket Erdélyben még nem ismernek eléggé. Kántor Pétert, Tóth Krisztinát, Térey Jánost, Szilágyi Ákost hívták, de csak Kántor és Tóth Krisztina jött el. Erdélyből pedig Kovács András Ferenc és Lövétei Lázár László lesz jelen. Margócsy István irodalomtörténész vezeti majd fel a költők estéjét. Tavaly körülbelül 4500 cím és 5500 látogató volt jelen a vásáron, az idén mintegy 6000 könyvcímre számítanak. Tavaly összesen 29 kiadó volt jelen, az idén harminckilencen igényeltek külön standot. /(Máthé Éva): Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Hatezer könyvcímre számítanak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2003. november 13.
1995-ben vált jogi személyiséggé a Románia Magyar Könyves Céh (RMKC), amelyet 22 hazai kiadó, könyvforgalmazó hozott létre. Az RMKC az idén kilencedik alkalommal szervezi meg Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színház előcsarnokában a nemzetközi könyvvásárt. Az RMKC elnöke, Káli Király István, a Mentor Kiadó igazgatója beszámolt arról, hogy idén 34 jelentős romániai román kiadónak küldtek meghívót, és mindössze egyetlenegy válaszolt, de csak azért, távolmaradásáról értesítette őket. Előzőleg több éven át jelentős bukaresti kiadók is jelen voltak a vásáron. Idén Magyarországról több kiadó van jelen Marosvásárhelyen, mint eddig. Erdélyből elsősorban a Céh-hez tartozó kiadók állítanak ki, mint a Mentor, az Impress, a Glória, a Pallas Akadémia, a Proprint, a Polis, a Lyra, a Korvina Könyvposta, a Hungalibri, az Erdélyi Magyar Könyvklub, az Erdélyi Híradó, a Koinónia, a Tinivár, a Kriterion, és olyanok is, amelyek nem céh-tagok, mint a Calipso, az Irodalmi Jelen, a Pro Európa Liga, a Neptun, a Scripta Kiadó és mások. A vásár egyik fő témája az idén az új magyar líra. Olyan fiatal magyar költőket hívtak meg, akiket Erdélyben még nem ismernek eléggé. Kántor Pétert, Tóth Krisztinát, Térey Jánost, Szilágyi Ákost hívták, de csak Kántor és Tóth Krisztina jött el. Erdélyből pedig Kovács András Ferenc és Lövétei Lázár László lesz jelen. Margócsy István irodalomtörténész vezeti majd fel a költők estéjét. Tavaly körülbelül 4500 cím és 5500 látogató volt jelen a vásáron, az idén mintegy 6000 könyvcímre számítanak. Tavaly összesen 29 kiadó volt jelen, az idén harminckilencen igényeltek külön standot. /(Máthé Éva): Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Hatezer könyvcímre számítanak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2003. november 13.
A dec. 12-13-án megrendezésre kerülő második Apáczai Konferenciáról és a most megjelent Apáczai Emlékkönyvről tartott sajtótájékoztatót nov. 11-én a közalapítvány budapesti székházában Kőnig Sándor, a kuratórium elnöke és Csete Örs irodaigazgató. Erdélyből meghívottként jelen volt Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke, a KIDA és a LAM Alapítvány létrehozója, Felvidékről Szabó Zoltán, a Selye János Kollégium igazgatója, a Selye János Egyetemért Alapítvány elnöke. Kőnig Sándor rámutatott, általános volt az a kérés, hogy a közoktatás teljes területét támogatni kell, az óvodától az egyetemig, illetve egy új elem, a felnőttképzés szükségessége, így a kuratórium az igényeknek megfelelően alakíthatta támogatáspolitikáját. A második konferencián is várják a visszajelzéseket az elmúlt egy év munkájáról. A közalapítvány az elmúlt öt esztendőben 321 szervezet 726 pályázatát támogatta több mint 3 milliárd forinttal. Az első konferencián mintegy százan vettek részt, a másodikra eddig közel másfélszázan jelezték részvételi szándékukat. Csete Örs hangsúlyozta, a tanácskozásra az előző év győztes projektjeinek vezetőit várják. A közalapítvány által kiadott Apáczai Emlékkönyv - Szemelvények a határon túli magyar oktatásból c. kötet a határon túli magyar oktatás szereplői közül mutat be 67 személyt: iskolaalapítókat, szórványkollégiumok fenntartóit, oktatásszervezőket. A kötet Csete Örs munkája. A könyv saját internetes oldalán (www.magyariskola.hu) megtalálható az interjúk teljesebb változata, a szereplőkről szóló fényképek és videofelvételek. /(Guther M. Ilona): Emlékkönyvet adott ki az Apáczai Közalapítvány. Készülődés a második konferenciára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2003. november 13.
A dec. 12-13-án megrendezésre kerülő második Apáczai Konferenciáról és a most megjelent Apáczai Emlékkönyvről tartott sajtótájékoztatót nov. 11-én a közalapítvány budapesti székházában Kőnig Sándor, a kuratórium elnöke és Csete Örs irodaigazgató. Erdélyből meghívottként jelen volt Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke, a KIDA és a LAM Alapítvány létrehozója, Felvidékről Szabó Zoltán, a Selye János Kollégium igazgatója, a Selye János Egyetemért Alapítvány elnöke. Kőnig Sándor rámutatott, általános volt az a kérés, hogy a közoktatás teljes területét támogatni kell, az óvodától az egyetemig, illetve egy új elem, a felnőttképzés szükségessége, így a kuratórium az igényeknek megfelelően alakíthatta támogatáspolitikáját. A második konferencián is várják a visszajelzéseket az elmúlt egy év munkájáról. A közalapítvány az elmúlt öt esztendőben 321 szervezet 726 pályázatát támogatta több mint 3 milliárd forinttal. Az első konferencián mintegy százan vettek részt, a másodikra eddig közel másfélszázan jelezték részvételi szándékukat. Csete Örs hangsúlyozta, a tanácskozásra az előző év győztes projektjeinek vezetőit várják. A közalapítvány által kiadott Apáczai Emlékkönyv - Szemelvények a határon túli magyar oktatásból c. kötet a határon túli magyar oktatás szereplői közül mutat be 67 személyt: iskolaalapítókat, szórványkollégiumok fenntartóit, oktatásszervezőket. A kötet Csete Örs munkája. A könyv saját internetes oldalán (www.magyariskola.hu) megtalálható az interjúk teljesebb változata, a szereplőkről szóló fényképek és videofelvételek. /(Guther M. Ilona): Emlékkönyvet adott ki az Apáczai Közalapítvány. Készülődés a második konferenciára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2003. november 13.
Az idén dec. 20-án a csíkszeredai református templomban osztják ki a Julianus Alapítvány díjait, amelyeket a szórványban végzett munkájukért ebben az évben , a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója, Sylvester Lajos, a Háromszék napilap főmunkatársa, Csoóri Sándor író, költő, Pomogáts Béla irodalomtörténész, Tempfli József nagyváradi megyés püspök, Wass Endre hamburgi közgazdász és dr. Gellérd Judit pszichiáter, unitárius lelkész kapják. András Mihály meglepetésként érte a Julianus díj nekiítélése. - Soha nem gondoltam, hogy a szórványban végzett tevékenységemért kapok díjat - jelentette ki. András Mihály tizenegy éve tanít a válaszúti népzene, néptánc táborban. Évről évre megszervezik a Vicei találkozót, amit folklórgyűjtések előznek meg. Rengeteg turnét szerveznek a Mezőségre, aszórványvidékre, minden olyan kisfaluba, ahol kevés a magyar. /(Daczó Dénes): Az idén is kiosztják a Julianus díjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2003. november 13.
Az idén dec. 20-án a csíkszeredai református templomban osztják ki a Julianus Alapítvány díjait, amelyeket a szórványban végzett munkájukért ebben az évben , a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója, Sylvester Lajos, a Háromszék napilap főmunkatársa, Csoóri Sándor író, költő, Pomogáts Béla irodalomtörténész, Tempfli József nagyváradi megyés püspök, Wass Endre hamburgi közgazdász és dr. Gellérd Judit pszichiáter, unitárius lelkész kapják. András Mihály meglepetésként érte a Julianus díj nekiítélése. - Soha nem gondoltam, hogy a szórványban végzett tevékenységemért kapok díjat - jelentette ki. András Mihály tizenegy éve tanít a válaszúti népzene, néptánc táborban. Évről évre megszervezik a Vicei találkozót, amit folklórgyűjtések előznek meg. Rengeteg turnét szerveznek a Mezőségre, aszórványvidékre, minden olyan kisfaluba, ahol kevés a magyar. /(Daczó Dénes): Az idén is kiosztják a Julianus díjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2003. november 13.
Dr. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke is részt vett a tudományos társaság nagyváradi fiókszervezetének magyar tudomány-napi konferenciáján, ismertette az egyesület célkitűzéseit. Az EME 1700 tagot számlál, s várhatóan módosulni fog az elnevezése, a tudományos társaság megnevezést is hozzákapcsolják. Nov. 21-22-én szerveznek Tudományosság Erdélyben címmel konferenciát az EME nov. 23-ai születésnapja alkalmából, amin hangsúlyt kap a régiókutatás. A Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ tudományos műhelyét dr. Szilágyi Györgyi rektor-helyettes és dr. Flóra Gábor dékán-helyettes ismertette. A rektor-helyettes kifejtette, hogy a doktori fokozatok elnyerésében igyekeznek támogatni az ifjúságot, három kutatócsoportjuk is működik. Flóra Gábor szerint a határon túli kutatók hátrányos helyzetben vannak az anyaországiakhoz képest, mivel bizonytalan a pénzforrásuk. Kutatói állások felkarolására is szükség volna, ezzel biztosíthatnák az erdélyi kutatók helyben maradását. A magyarországi ösztöndíjasok többnyire kint maradnak. A PKE számára előrelépést jelenthet az EME-vel kötött együttműködési egyezmény. Dr. Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének /BINCISZ/ elnöke a szervezet ismertetésén kívül elmondta: erős központra, ugyanakkor rugalmas struktúra kialakítására van szükség a kutatásban az önállóság megteremtéséhez. János-Szatmári Szabolcs, az EME nagyváradi fiókszervezetének elnöke úgy vélekedett, hogy az EME kapcsolataival a kutatásban segítheti a fiatalokat. Az EME társadalomtudományi és bölcsészettudományi szakosztályának nov. 7-8-án szervezett konferenciáján majdnem húsz előadás hangzott el: a szabadság, az identitás, a társadalomba való illeszkedés, a kisebbségi létformához és az egyén problémájához kapcsoló aktuális kérdésekről. /Balla Tünde: Az erdélyi valóság talaján - a tudományos műhelyekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2003. november 13.
Dr. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke is részt vett a tudományos társaság nagyváradi fiókszervezetének magyar tudomány-napi konferenciáján, ismertette az egyesület célkitűzéseit. Az EME 1700 tagot számlál, s várhatóan módosulni fog az elnevezése, a tudományos társaság megnevezést is hozzákapcsolják. Nov. 21-22-én szerveznek Tudományosság Erdélyben címmel konferenciát az EME nov. 23-ai születésnapja alkalmából, amin hangsúlyt kap a régiókutatás. A Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ tudományos műhelyét dr. Szilágyi Györgyi rektor-helyettes és dr. Flóra Gábor dékán-helyettes ismertette. A rektor-helyettes kifejtette, hogy a doktori fokozatok elnyerésében igyekeznek támogatni az ifjúságot, három kutatócsoportjuk is működik. Flóra Gábor szerint a határon túli kutatók hátrányos helyzetben vannak az anyaországiakhoz képest, mivel bizonytalan a pénzforrásuk. Kutatói állások felkarolására is szükség volna, ezzel biztosíthatnák az erdélyi kutatók helyben maradását. A magyarországi ösztöndíjasok többnyire kint maradnak. A PKE számára előrelépést jelenthet az EME-vel kötött együttműködési egyezmény. Dr. Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének /BINCISZ/ elnöke a szervezet ismertetésén kívül elmondta: erős központra, ugyanakkor rugalmas struktúra kialakítására van szükség a kutatásban az önállóság megteremtéséhez. János-Szatmári Szabolcs, az EME nagyváradi fiókszervezetének elnöke úgy vélekedett, hogy az EME kapcsolataival a kutatásban segítheti a fiatalokat. Az EME társadalomtudományi és bölcsészettudományi szakosztályának nov. 7-8-án szervezett konferenciáján majdnem húsz előadás hangzott el: a szabadság, az identitás, a társadalomba való illeszkedés, a kisebbségi létformához és az egyén problémájához kapcsoló aktuális kérdésekről. /Balla Tünde: Az erdélyi valóság talaján - a tudományos műhelyekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2003. november 13.
November elején tartották a XV. Őszi Szavalóversenyt Gyergyószentmiklóson. A Salamon Ernő Líceumban 26 diák versenyzett, akik Barótról, Székelykeresztúrról, Kolozsvárról, Szilágysomlyóról, Marosvásárhelyről és Csíkszeredából érkeztek. Az idén a kötelező verset mindkét korcsoport számára Bartalis Jánostól választották. A szabadon választott versek költői között szerepelt: Faludy György, Wass Albert, Áprily Lajos, Szőcs Kálmán, Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, József Attila, Ady Endre, Petőfi Sándor, Bakai István, Kányádi Sándor, Bartalis János, Bartis Ferenc és mások. A színvonal magas volt. /Gál Éva Emese: XV. Őszi Szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2003. november 13.
November elején tartották a XV. Őszi Szavalóversenyt Gyergyószentmiklóson. A Salamon Ernő Líceumban 26 diák versenyzett, akik Barótról, Székelykeresztúrról, Kolozsvárról, Szilágysomlyóról, Marosvásárhelyről és Csíkszeredából érkeztek. Az idén a kötelező verset mindkét korcsoport számára Bartalis Jánostól választották. A szabadon választott versek költői között szerepelt: Faludy György, Wass Albert, Áprily Lajos, Szőcs Kálmán, Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, József Attila, Ady Endre, Petőfi Sándor, Bakai István, Kányádi Sándor, Bartalis János, Bartis Ferenc és mások. A színvonal magas volt. /Gál Éva Emese: XV. Őszi Szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2003. november 13.
A romák társadalmi felzárkóztatása és integrációja volt a témája a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tavaly megnyílt Cigánymissziós Központja /Nagyvárad/ nemrégi konferenciáján. Az eszmecserén lelkészek, cigányszervezetek, pedagógusok, politikusok, szociális munkások vettek részt. Farkas Flórián fideszes képviselő, a Lungo Drom vezetője szerint az EU- csatlakozás igen bonyolult rendszerében a kisebbségek, így a romák védelmének is helyet kell kapnia. Dr. Hadházy Antal nyíregyházi lelkipásztor szerint csak az együttélés vezethet egymás kölcsönös megismeréséhez. Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta, az önkormányzat még mindig keveset tesz a cigányságért. /Cigánymisszióról Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2003. november 13.
A romák társadalmi felzárkóztatása és integrációja volt a témája a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tavaly megnyílt Cigánymissziós Központja /Nagyvárad/ nemrégi konferenciáján. Az eszmecserén lelkészek, cigányszervezetek, pedagógusok, politikusok, szociális munkások vettek részt. Farkas Flórián fideszes képviselő, a Lungo Drom vezetője szerint az EU- csatlakozás igen bonyolult rendszerében a kisebbségek, így a romák védelmének is helyet kell kapnia. Dr. Hadházy Antal nyíregyházi lelkipásztor szerint csak az együttélés vezethet egymás kölcsönös megismeréséhez. Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta, az önkormányzat még mindig keveset tesz a cigányságért. /Cigánymisszióról Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2003. november 14.
Kuszálik Péter Morfondír rovatában a rendkívül durván szellemeskedett a székely nemzeti tanácsokon, akkor, amikor román ügyészségi eljárást indítottak ellenük. "Kezdetben a nemzeti identitás ápolását hirdették csodaszerként, majd a státustörvényről mondták ugyanezt, utóbb a kettős állampolgárság következett, most megint az autonómia a divat." /Kuszálik Péter: Morfondír. A régi-új csodaszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./
2003. november 14.
Kuszálik Péter Morfondír rovatában a rendkívül durván szellemeskedett a székely nemzeti tanácsokon, akkor, amikor román ügyészségi eljárást indítottak ellenük. "Kezdetben a nemzeti identitás ápolását hirdették csodaszerként, majd a státustörvényről mondták ugyanezt, utóbb a kettős állampolgárság következett, most megint az autonómia a divat." /Kuszálik Péter: Morfondír. A régi-új csodaszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./
2003. november 15.
Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök elmondta: nagyjából lezárultak a szakbizottságokban a 2004-es évi költségvetéssel kapcsolatos viták, ezek során az RMDSZ több javaslatát is elfogadták. - Az egyéni választókerületes rendszer bevezetésével nem ért egyet, mert a név szerinti szavazás bevezetése esetén az RMDSZ elvesztené politikai erejét, s egypártrendszer vetné meg a lábát Romániában. Kerekes Károly képviselő kifejtette, hogy egyre aktuálisabb az egyszülős családok problémája, ez a hátrányos szociális helyzetű társadalmi csoport különleges állami támogatást igényel. Az RMDSZ kezdeményezésére született rendelet az eltartásban levő gyermekek száma, valamint a család jövedelmének függvényében nyújt támogatási pótlékot az érintett családoknak. Márton Árpád képviselő beszámolt az RMDSZ által kidolgozott törvénymódosító tervezetről, amely 2007-re a kötelező katonai szolgálatot helyét egy professzionális hadsereg venné majd át. Az RMDSZ a továbbiakban azt támogatja, hogy 2006 júniusától szűnjenek meg a behívások, majd 2007 júniusára teljesen megszűnjön a fegyveres katonai szolgálat vagy a civil szolgálat teljesítésének, illetve az említett összeg befizetésének kötelezettsége. /RMDSZ-sajtóértekezlet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2003. november 15.
Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök elmondta: nagyjából lezárultak a szakbizottságokban a 2004-es évi költségvetéssel kapcsolatos viták, ezek során az RMDSZ több javaslatát is elfogadták. - Az egyéni választókerületes rendszer bevezetésével nem ért egyet, mert a név szerinti szavazás bevezetése esetén az RMDSZ elvesztené politikai erejét, s egypártrendszer vetné meg a lábát Romániában. Kerekes Károly képviselő kifejtette, hogy egyre aktuálisabb az egyszülős családok problémája, ez a hátrányos szociális helyzetű társadalmi csoport különleges állami támogatást igényel. Az RMDSZ kezdeményezésére született rendelet az eltartásban levő gyermekek száma, valamint a család jövedelmének függvényében nyújt támogatási pótlékot az érintett családoknak. Márton Árpád képviselő beszámolt az RMDSZ által kidolgozott törvénymódosító tervezetről, amely 2007-re a kötelező katonai szolgálatot helyét egy professzionális hadsereg venné majd át. Az RMDSZ a továbbiakban azt támogatja, hogy 2006 júniusától szűnjenek meg a behívások, majd 2007 júniusára teljesen megszűnjön a fegyveres katonai szolgálat vagy a civil szolgálat teljesítésének, illetve az említett összeg befizetésének kötelezettsége. /RMDSZ-sajtóértekezlet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2003. november 15.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács tárgyalóasztalhoz kíván ülni az RMDSZ vezetőségével és a román hatalom képviselőivel. Markó Attila szerint ez azt jelenti: "mi megnyilatkozunk, az RMDSZ pedig csinálja meg". A másik furcsaság, hogy a román hatalommal kívánnak dialógust folytatni. Markó Attila megdicsőíti az 1993-a titkos neptuni tárgyalásokat, mondván, az RMDSZ történetében a párbeszéd kialakulásának kulcséve 1993 volt. "Az, amely a sokat szidott Neptunt, később meg Atlantát is hozta." Markó szerint az RMDSZ puszta "kinyilatkozós" korszakában, 1990 és 1993 között volt a marosvásárhelyi március, a mainál sokkal rosszabb alkotmány és a magyarság destabilizáló tényezőként való feltüntetése. 1993-ban azonban Románia az Európa Tanács tagja lett, és ezáltal intézményes mederbe terelődött a kisebbségi kérdés körüli dialógus. Markó kijelentette: ha nem lett volna Neptun, majd Atlanta, akkor lett volna más. Azóta, de különösen 1996 után, látványosan változott a helyzet. És sorolta az eredményeket: termőföld, erdő, nyelvhasználat, anyanyelven történő oktatás, felekezeti oktatás. Markó Attila vallja hogy az RMDSZ 1993 előtti, magyarabbnál magyarabb nyilatkozatai, állásfoglalásai, követelései nem különböznek az EMNT nyilatkozataitól, a SZNT állásfoglalásaitól, 2003-ban. A cikkíró megjegyezte: egy nagy halom papír az egész... Markó úgy látja, hogy "a közeljövőben látni fogunk visszaadott egyházi ingatlanokat, állami magyar egyetemi karokat, magyar bírókat, ügyészeket és rendőröket, erős gazdasági potenciállal bíró magyar vállalkozókat és önkormányzatokat, az Európai Unió intézményben eredményesen dolgozó, felkészült magyar szakembereket. Majd önálló állami magyar egyetemet és persze autonómiát is..." /Markó Attila: A tárgyalóasztal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./Tíz év múltán Markó Attila máshogy adta elő a történteket. Valójában akkor Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta, hogy a Neptunfürdőn lezajlott találkozáson az RMDSZ-képviselők magánszemélyként jelentek meg, nem volt mandátumuk az RMDSZ-től. A tanácskozást a román propaganda országszerte arra használta fel, hogy azt előrelépésnek tüntesse fel a romániai magyarság helyzetének rendezésében. Ilyen ígéretek már máskor is elhangzottak. Nem ilyen tanácskozásokon kell ezeket a kérdéseket megoldani. A megjelent RMDSZ-politikusokat azért illetheti bírálat, mert a felkínált félmegoldások nem fogadhatók el az RMDSZ számára. Az RMDSZ nem asszisztálhat egy ilyen halogató kirakatpolitikához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. aug. 4./
2003. november 15.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács tárgyalóasztalhoz kíván ülni az RMDSZ vezetőségével és a román hatalom képviselőivel. Markó Attila szerint ez azt jelenti: "mi megnyilatkozunk, az RMDSZ pedig csinálja meg". A másik furcsaság, hogy a román hatalommal kívánnak dialógust folytatni. Markó Attila megdicsőíti az 1993-a titkos neptuni tárgyalásokat, mondván, az RMDSZ történetében a párbeszéd kialakulásának kulcséve 1993 volt. "Az, amely a sokat szidott Neptunt, később meg Atlantát is hozta." Markó szerint az RMDSZ puszta "kinyilatkozós" korszakában, 1990 és 1993 között volt a marosvásárhelyi március, a mainál sokkal rosszabb alkotmány és a magyarság destabilizáló tényezőként való feltüntetése. 1993-ban azonban Románia az Európa Tanács tagja lett, és ezáltal intézményes mederbe terelődött a kisebbségi kérdés körüli dialógus. Markó kijelentette: ha nem lett volna Neptun, majd Atlanta, akkor lett volna más. Azóta, de különösen 1996 után, látványosan változott a helyzet. És sorolta az eredményeket: termőföld, erdő, nyelvhasználat, anyanyelven történő oktatás, felekezeti oktatás. Markó Attila vallja hogy az RMDSZ 1993 előtti, magyarabbnál magyarabb nyilatkozatai, állásfoglalásai, követelései nem különböznek az EMNT nyilatkozataitól, a SZNT állásfoglalásaitól, 2003-ban. A cikkíró megjegyezte: egy nagy halom papír az egész... Markó úgy látja, hogy "a közeljövőben látni fogunk visszaadott egyházi ingatlanokat, állami magyar egyetemi karokat, magyar bírókat, ügyészeket és rendőröket, erős gazdasági potenciállal bíró magyar vállalkozókat és önkormányzatokat, az Európai Unió intézményben eredményesen dolgozó, felkészült magyar szakembereket. Majd önálló állami magyar egyetemet és persze autonómiát is..." /Markó Attila: A tárgyalóasztal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./Tíz év múltán Markó Attila máshogy adta elő a történteket. Valójában akkor Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta, hogy a Neptunfürdőn lezajlott találkozáson az RMDSZ-képviselők magánszemélyként jelentek meg, nem volt mandátumuk az RMDSZ-től. A tanácskozást a román propaganda országszerte arra használta fel, hogy azt előrelépésnek tüntesse fel a romániai magyarság helyzetének rendezésében. Ilyen ígéretek már máskor is elhangzottak. Nem ilyen tanácskozásokon kell ezeket a kérdéseket megoldani. A megjelent RMDSZ-politikusokat azért illetheti bírálat, mert a felkínált félmegoldások nem fogadhatók el az RMDSZ számára. Az RMDSZ nem asszisztálhat egy ilyen halogató kirakatpolitikához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. aug. 4./
2003. november 15.
Márc. 13-án megnyílt Marosvásárhelyen a kilencedik Nemzeti Könyvvásár. Könyvbemutató rendezvényt tartott a marosvásárhelyi Mentor Kiadó. Káli Király István, a Mentor igazgatója Bogdán László, Páll Lajos, Tóth Mária és Jánk Károly egy-egy kötetét ajánlotta a hallgatóság figyelmébe Pomogáts Béla a Mentor irodalmi est keretében azt boncolgatta, hogy ma van-e létjogosultsága a transszilván attitűdnek. Szerinte Erdély igenis "külön lelki autonómiával" rendelkezik, és "el kell majd jönnie annak az időnek, amikor Romániában a helyzet oda érik, hogy a politikai autonómia is megvalósul". A Színművészeti Egyetem stúdiótermében négy magyar költő olvasott fel verseiből. Az erdélyi Kovács András Ferenc és Lövétei Lázár László mellé a magyarországi Tóth Krisztina és Kántor Péter csatlakozott. Márc. 14-én az új Ariadné könyvek bemutatásával (Bodó Barna, Demény Péter, Egyed Emese, Selyem Zsuzsa), a Polis Kiadó Diákkönyvtár sorozata új kiadványinak a prezentálásával, a Jelenkor Kiadó, a Koinónia Kiadó, a Kráter Műhely Egyesület, a Móra Ferenc Kiadó, a Kriterion Kiadó, az Erdélyi Magyar Könyvklub rendezvényeivel folytatódott a könyvvásár. Délután a Pallas Akadémia Kiadó mutatta be kilenc új kötetét. /(Máthé Éva): Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Transszilvanizmus márpedig létezik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2003. november 15.
Márc. 13-án megnyílt Marosvásárhelyen a kilencedik Nemzeti Könyvvásár. Könyvbemutató rendezvényt tartott a marosvásárhelyi Mentor Kiadó. Káli Király István, a Mentor igazgatója Bogdán László, Páll Lajos, Tóth Mária és Jánk Károly egy-egy kötetét ajánlotta a hallgatóság figyelmébe Pomogáts Béla a Mentor irodalmi est keretében azt boncolgatta, hogy ma van-e létjogosultsága a transszilván attitűdnek. Szerinte Erdély igenis "külön lelki autonómiával" rendelkezik, és "el kell majd jönnie annak az időnek, amikor Romániában a helyzet oda érik, hogy a politikai autonómia is megvalósul". A Színművészeti Egyetem stúdiótermében négy magyar költő olvasott fel verseiből. Az erdélyi Kovács András Ferenc és Lövétei Lázár László mellé a magyarországi Tóth Krisztina és Kántor Péter csatlakozott. Márc. 14-én az új Ariadné könyvek bemutatásával (Bodó Barna, Demény Péter, Egyed Emese, Selyem Zsuzsa), a Polis Kiadó Diákkönyvtár sorozata új kiadványinak a prezentálásával, a Jelenkor Kiadó, a Koinónia Kiadó, a Kráter Műhely Egyesület, a Móra Ferenc Kiadó, a Kriterion Kiadó, az Erdélyi Magyar Könyvklub rendezvényeivel folytatódott a könyvvásár. Délután a Pallas Akadémia Kiadó mutatta be kilenc új kötetét. /(Máthé Éva): Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Transszilvanizmus márpedig létezik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2003. november 15.
Dr. Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke e vele készült interjúban kitért arra, hogy az erdélyi magyar tudományos utánpótlás alakulása jól halad. A Babes-Bolyain, a Sapientián és most már számos más egyetemen is tanulnak magyarok. A gond az: hogy minél több fiatalt itthon tudjanak tartani, megélhetést biztosítani számukra, olyan szervezetekbe tömöríteni őket, melyek kapcsolódnak a magyar és román tudományossághoz. Fontos lenne az ösztöndíjak mennyiségének növelése. A középgeneráció teljesen hiányzik. Van olyan 86 éves professzor, akadémikus, aki öt emberrel foglalkozik rendkívül szigorúan. - Közösség nélkül az egyén soha nem boldogult és ezután sem fog. - A Partium kicsit más, mint Erdély, Bánát is, mint Partium, vagy Erdély, a Székelyföld, ezek sajátosságok, értékek és a régiókutatás ezt igyekszik hasznosítani. - A magyarságnak nagy tapasztalata van a túlélésben, az önösszeszedésben. /Balla Tünde: Közösségeink nélkül nem leszünk önmagunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2003. november 15.
Dr. Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke e vele készült interjúban kitért arra, hogy az erdélyi magyar tudományos utánpótlás alakulása jól halad. A Babes-Bolyain, a Sapientián és most már számos más egyetemen is tanulnak magyarok. A gond az: hogy minél több fiatalt itthon tudjanak tartani, megélhetést biztosítani számukra, olyan szervezetekbe tömöríteni őket, melyek kapcsolódnak a magyar és román tudományossághoz. Fontos lenne az ösztöndíjak mennyiségének növelése. A középgeneráció teljesen hiányzik. Van olyan 86 éves professzor, akadémikus, aki öt emberrel foglalkozik rendkívül szigorúan. - Közösség nélkül az egyén soha nem boldogult és ezután sem fog. - A Partium kicsit más, mint Erdély, Bánát is, mint Partium, vagy Erdély, a Székelyföld, ezek sajátosságok, értékek és a régiókutatás ezt igyekszik hasznosítani. - A magyarságnak nagy tapasztalata van a túlélésben, az önösszeszedésben. /Balla Tünde: Közösségeink nélkül nem leszünk önmagunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2003. november 15.
Ferenczi Géza régész /sz. Kolozsvár, 1924. jún. 22./ édesapja, Ferenczi Sándor és István bátyja is neves régész volt. 1943-ban érettségizett, majd sikeresen felvételizett a Ludovika Akadémiára. 1946. szeptemberében érkezett haza, angol hadifogságból. Beiratkozott az egyetemre, a földrajz-történelem szakra. Kinevezték Székelyudvarhelyre múzeumigazgatónak. 1973 őszéig dolgozott igazgatóként. Bátyjával elhatározták, hogy régészetileg föltárják Udvarhelyszék vidékét. Ez eddig teljesen ismeretlen volt. Az itteni várakat a román kutatók dák váraknak mondják, amire a székelyek berzenkednek. A dákokat nem lehet összekötni a rómaiakon keresztül a mai románokkal. Udvarhelyen, a környéken a népvándorlás korának kezdetétől még vannak dák településmaradványok, de attól kezdve, egészen a XI. századdal bezárólag nincs semmiféle régészeti lelet. Az, ami van Ócfalva határában, VII. századi szláv anyag. Tehát nem állja meg a helyét sem az, hogy itt tovább élt volna a korábbi népesség a római hódítás után. 1918 óta egyebet se csinálnak a román kutatók, elsősorban Erdély területén, mint hogy mindenütt kutatják a dáko-román kontinuitás bizonyítékait. Nyolcvan esztendő telt el... Egyetlen helység van Erdély területén, a Medgyes melletti Baráthely, ahol valóban ki lehet mutatni egy település folytonosságát, de itt sem népi folytonosságról van szó, nem a dák lakosság továbbéléséről, inkább arról, hogy eltűnnek a dákok, megszűnik a település, rátelepül egy másik nép, egy harmadik, negyedik - gótok, gepidák. Ferenczi elmondta, hogy először Tartod váránál, Varság határában, majd Budváron várfalat találtak, ahol XII. századi lakóházat találtak. Ezt követte Kustaly várának ásatása, Oklánd határában, rendkívül gazdag anyaggal, szintén a XII: századból. Rapsonné várának ásatásánál Parajd határában, majd a firtosvári ásatásnál a régészeti leletanyag azonos volt, egykori templom maradványai kerültek elő, amelyek ugyancsak XII-XIII. századinak tekinthetők. Ferenczi hangsúlyozta, nem véletlen e várak megjelenése adott helyen, ezek egy Szent László-korabeli határvédelmi rendszer tagjai. Besztercétől ívben, Homoródon át, le egészen Brassóig, és utána még folytatása volt Lugos környékén egy egészen korai, X. századi, XI. század eleji, Erdélyt középen átszelő földvár-sorozatnak. Ezek egy központi elgondolás alapján kiépített határvédelmi rendszer gyepűség-tagjai voltak. E várrendszerhez tartozik egy töltésvonulat is, végig követhető, Orbán Balázs is leírta. Érdekessége, hogy 2-3 kilométerre húzódik a várak sora előtt. Hogy Korond környékén van Firtos vára, elég közel Rapsonné vára, nincs túlságosan messze Tartod vára, ez azért, mert ott volt a só. Ez Sóvidék, s a vidéket, a sót jobban kellett őrizni, mint a többi határt. Udvarhelyszéken a legkorábban a XIII. század első évtizedeiben jelentek meg és telepedtek le királyi utasításra a telegdi székelyek Nagyvárad környékéről... A várakat viszont korábban építették (a XI. század végén), a székelyek a XIII. század elején kerültek ide, tehát van egy százesztendős időkülönbség. Ferenczi szerint - továbbnyomták a honfoglalókat keletre, ők lennének a régibb, Szeret-menti csángók ősei, s helyükbe - mert az üresen maradt - hozták be a székelyeket, északon meg a magyarok helyébe a szászokat. Az eljövendő kutatások feladata lesz az ősibb csángók és nevük felderítése. Ferenczi kitért arra is, hogy bátyjával a kutatásokat folytathassa, azt mondták: a római limes maradványait kutatják. Ez volt az egyik fedőmagyarázat. Megjelent 1999-ben Ferenczi Géza A moldvai ősibb csángók /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ című könyve. A Szeret mentén végighúzódó, csángók lakta zóna ma már két nagy csoportra oszlik: van a Bákó környéki, illetve északon a Románvásár környéki csángó vidék. Valamikor összefüggő volt, aztán két részre, mostanában pedig még kisebb darabokra kezdett forgácsolódni. Ferenczi Géza régebbi írása: Kiegészítések az énlaki rovásírásos felirat megfejtéséhez és Muzsnai Dakó György tevékenységéhez I-II. (Megjelent a Keresztény Magvető 1971-1972-es évfolyamában.). Ferenczi felvetette a rovásírásos emlékeket tartalmazó gyűjteményes kiadvány, a Corpus Inscriptionum Siculorum tervét is a Székely rovásírásos emlékek című könyvében (Székelyudvarhely, 1997). Ferenczi Géza végzi édesapja Ferenczi Sándor és bátyja, dr. Ferenczi István régész-történész Kolozsvárt található tudományos hagyatékának a rendezését. Bátyja magyarországi kutatók bevonásával Kelet-Magyarország XI. század végi gyepűjét, védelmi rendszerét bemutató tanulmánykötetet (monográfiát) készült megjelentetni, összeállította a kötet tervét is. Ez halála miatt elakadt. Ezt a munkáját szeretné sajtókész állapotba előkészíteni. /Oláh István: A történelemnek mondott történelem. Beszélgetés FERENCZI GÉZA régésszel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Színkép melléklet, nov. 8., folyt.: nov. 15./
2003. november 15.
Ferenczi Géza régész /sz. Kolozsvár, 1924. jún. 22./ édesapja, Ferenczi Sándor és István bátyja is neves régész volt. 1943-ban érettségizett, majd sikeresen felvételizett a Ludovika Akadémiára. 1946. szeptemberében érkezett haza, angol hadifogságból. Beiratkozott az egyetemre, a földrajz-történelem szakra. Kinevezték Székelyudvarhelyre múzeumigazgatónak. 1973 őszéig dolgozott igazgatóként. Bátyjával elhatározták, hogy régészetileg föltárják Udvarhelyszék vidékét. Ez eddig teljesen ismeretlen volt. Az itteni várakat a román kutatók dák váraknak mondják, amire a székelyek berzenkednek. A dákokat nem lehet összekötni a rómaiakon keresztül a mai románokkal. Udvarhelyen, a környéken a népvándorlás korának kezdetétől még vannak dák településmaradványok, de attól kezdve, egészen a XI. századdal bezárólag nincs semmiféle régészeti lelet. Az, ami van Ócfalva határában, VII. századi szláv anyag. Tehát nem állja meg a helyét sem az, hogy itt tovább élt volna a korábbi népesség a római hódítás után. 1918 óta egyebet se csinálnak a román kutatók, elsősorban Erdély területén, mint hogy mindenütt kutatják a dáko-román kontinuitás bizonyítékait. Nyolcvan esztendő telt el... Egyetlen helység van Erdély területén, a Medgyes melletti Baráthely, ahol valóban ki lehet mutatni egy település folytonosságát, de itt sem népi folytonosságról van szó, nem a dák lakosság továbbéléséről, inkább arról, hogy eltűnnek a dákok, megszűnik a település, rátelepül egy másik nép, egy harmadik, negyedik - gótok, gepidák. Ferenczi elmondta, hogy először Tartod váránál, Varság határában, majd Budváron várfalat találtak, ahol XII. századi lakóházat találtak. Ezt követte Kustaly várának ásatása, Oklánd határában, rendkívül gazdag anyaggal, szintén a XII: századból. Rapsonné várának ásatásánál Parajd határában, majd a firtosvári ásatásnál a régészeti leletanyag azonos volt, egykori templom maradványai kerültek elő, amelyek ugyancsak XII-XIII. századinak tekinthetők. Ferenczi hangsúlyozta, nem véletlen e várak megjelenése adott helyen, ezek egy Szent László-korabeli határvédelmi rendszer tagjai. Besztercétől ívben, Homoródon át, le egészen Brassóig, és utána még folytatása volt Lugos környékén egy egészen korai, X. századi, XI. század eleji, Erdélyt középen átszelő földvár-sorozatnak. Ezek egy központi elgondolás alapján kiépített határvédelmi rendszer gyepűség-tagjai voltak. E várrendszerhez tartozik egy töltésvonulat is, végig követhető, Orbán Balázs is leírta. Érdekessége, hogy 2-3 kilométerre húzódik a várak sora előtt. Hogy Korond környékén van Firtos vára, elég közel Rapsonné vára, nincs túlságosan messze Tartod vára, ez azért, mert ott volt a só. Ez Sóvidék, s a vidéket, a sót jobban kellett őrizni, mint a többi határt. Udvarhelyszéken a legkorábban a XIII. század első évtizedeiben jelentek meg és telepedtek le királyi utasításra a telegdi székelyek Nagyvárad környékéről... A várakat viszont korábban építették (a XI. század végén), a székelyek a XIII. század elején kerültek ide, tehát van egy százesztendős időkülönbség. Ferenczi szerint - továbbnyomták a honfoglalókat keletre, ők lennének a régibb, Szeret-menti csángók ősei, s helyükbe - mert az üresen maradt - hozták be a székelyeket, északon meg a magyarok helyébe a szászokat. Az eljövendő kutatások feladata lesz az ősibb csángók és nevük felderítése. Ferenczi kitért arra is, hogy bátyjával a kutatásokat folytathassa, azt mondták: a római limes maradványait kutatják. Ez volt az egyik fedőmagyarázat. Megjelent 1999-ben Ferenczi Géza A moldvai ősibb csángók /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ című könyve. A Szeret mentén végighúzódó, csángók lakta zóna ma már két nagy csoportra oszlik: van a Bákó környéki, illetve északon a Románvásár környéki csángó vidék. Valamikor összefüggő volt, aztán két részre, mostanában pedig még kisebb darabokra kezdett forgácsolódni. Ferenczi Géza régebbi írása: Kiegészítések az énlaki rovásírásos felirat megfejtéséhez és Muzsnai Dakó György tevékenységéhez I-II. (Megjelent a Keresztény Magvető 1971-1972-es évfolyamában.). Ferenczi felvetette a rovásírásos emlékeket tartalmazó gyűjteményes kiadvány, a Corpus Inscriptionum Siculorum tervét is a Székely rovásírásos emlékek című könyvében (Székelyudvarhely, 1997). Ferenczi Géza végzi édesapja Ferenczi Sándor és bátyja, dr. Ferenczi István régész-történész Kolozsvárt található tudományos hagyatékának a rendezését. Bátyja magyarországi kutatók bevonásával Kelet-Magyarország XI. század végi gyepűjét, védelmi rendszerét bemutató tanulmánykötetet (monográfiát) készült megjelentetni, összeállította a kötet tervét is. Ez halála miatt elakadt. Ezt a munkáját szeretné sajtókész állapotba előkészíteni. /Oláh István: A történelemnek mondott történelem. Beszélgetés FERENCZI GÉZA régésszel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Színkép melléklet, nov. 8., folyt.: nov. 15./
2003. november 17.
Nov. 15-én véget ért a IX. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár rendezvénysorozata, amely több mint 60 könyvbemutatót, kerekasztal-megbeszélést, irodalmi estet, képzőművészeti kiállítást és rengeteg gazdasági, kereskedelmi jellegű megbeszélést foglalt magába. Aki a Kárpát-medence magyar irodalmában, könyvkiadásában és -terjesztésében érdekelt, az valamilyen módon képviseltette magát. Az Irodalmi Jelen Könyvek /Arad/ sorozatban eddig megjelent 8 kötet kiváltotta az olvasók, valamint a szakma elismerését. A nemzetközi seregszemle záró momentumaként a legsikeresebb kiadvány címet, illetve a kitüntetéssel járó 25 millió lejt nyújtotta át a Polis Kiadó igazgatójának, Dávid Gyulának a Bolyai című, Bolyai Jánosról szóló verseket tartalmazó verseskötetért Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke. A díjjal járó összeget a nagyváradi Scripta, valamint az aradi Concord Media kiadók együtt ajánlották fel. /Véget ért a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 17./ A Pallas Akadémia új kötetei között volt Kovács András Ferenc verseskönyv, Dávid Gyula esszékötete (Írók, művek, műhelyek Erdélyben), Kozma Mária, a kiadó főszerkesztőnője regényekkel jelentkezett (Sárkányfogvetés, Asszonyfa). Pomogáts Béla kijelentette: "az erdélyi magyarok anyaországa nem Magyarország, hanem maga Erdély". A legfontosabb erdélyi magyar feladatnak azt tekinti, hogy "létre kell hozni az autonómiák rendszerét." Nov. 15-én a Romániai Magyar Könyves Céh égisze alatt kerekasztal-beszélgetés zajlott arról, hogy a legutóbbi pályázati ciklusban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által támogatott kötetek mennyiben tesznek eleget a pályázati kiírás feltételeinek. A vitaindítót Burus Endre, a Pro Print Kiadó vezetője tartotta, aki végigtanulmányozta a 2002-es könyvtermést, amikor 240 pályamunkából 107 kapott támogatást. Elrettentő példákat is bemutatott, egy kötet a maga 60 oldalas terjedelméhez ugyanannyi támogatást kapott, mint a háromszor vastagabb, hasonló tematikájú verseskötet. Van olyan könyv is, amelyhez a kiadó többet kapott, mint amit kért, és olyan is, aminek a teljes kiadási költségét fedezte a magyar szaktárca, holott ez a támogatás a veszteség megtérítése kellene legyen - és nem több. A kolozsvári Erdélyi Híradó Kiadó minden kérése teljesült, a nagyváradi Literátor, mely gyerekkönyveket ad ki, túltámogatott. Mondotta mindezt Burus Endre, amikor a támogatási összeg elosztását maga az erdélyi alkuratórium végzi el, amelynek ő maga is tagja, tehát egyszerűen nem érti, miként történhettek súlyos anomáliák. Káli Király István, az RMKC elnöke szerint túl kevés a hat hétnyi idő ahhoz, hogy mind a 240 kötetről érdemben döntsön a 2-2 lektor. Káli szerint súlyos gond a tőkehiány. Nincs miből gazdálkodniuk a kiadóknak. A maximális 1000 példányt alig tudják értékesíteni. Ugyanakkor felvetette: Erdélyben lényegében 12 profi kiadó létezik, mégis 28 intézmény között oszlott szét a támogatás. A kiadókon kívül alapítványok, egyesületek adnak ki néha értékes, de legtöbbször silány köteteket. 2002-ben a támogatott kiadványok 23%-a nem került könyvesboltokba! Káli és a kolozsvári Polis Kiadót vezető Dávid Gyula is azt javasolta: a jövőben legyen kötelező, hogy az alapítványok, egyesületek, szakmai szervezetek profi kiadón keresztül adhassanak ki köteteket, és azokon keresztül pályázhassanak, amivel biztosan nem fognak egyetérteni. Dávid Gyula irodalomtörténész azt is szorgalmazta: Magyarországon valakik szervezzék meg az erdélyi könyvek forgalmazását, és felvásárlási pályázatokat írjon ki a művelődési tárca. Szabó Gyula, a Kriterion vezetője a könyvekről szóló folyamatos információs anyagokat hiányolta. Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Kiadó igazgatója figyelmeztetett: Magyarország uniós csatlakozása után az onnan jövő támogatások egy csapásra elmaradhatnak, hiszen az unióban egészen más pályázati rendszerek lépnek érvénybe, amelyek alapja a PHARE-program. /(Máthé Éva): Véget ért a kilencedik Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./
