A kormánypárt /PSD/ nyilatkozatban utasította el Székely Nemzeti Tanácsot és felszólította a hatóságokat, intézkedjenek az (SZNT) törvényen kívül helyezése érdekében. A kormánypárt hangsúlyozza, Európában modellként értékelik azt a módot, ahogyan Románia a kisebbségekhez tartozó személyek kulturális és nyelvi identitásához való jogát biztosítja. "Nyilvánvaló, hogy az etnikai alapú területi autonómiának semmi köze nincsen a szubszidiaritás elvéhez és az európai integrációhoz" - áll a közleményben. A PSD felelősnek tartja az RMDSZ-nek az SZNT-t elutasító magatartását, és azt is helyesli, hogy a szövetség a nemzeti tanács szervezőinek a kizárását tervezi. Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere bejelentette: ügyészségi feljelentést tett a sepsiszentgyörgyi alakuló ülés résztvevői ellen a kolozsvári, gyulafehérvári, brassói, marosvásárhelyi és nagyváradi táblabírósági ügyészségeken. Funar pártja Bukarestben kétszínűséggel vádolta meg a kormánypártot. A PSD képviselői tudniillik a házbizottságban nem támogatták a Nagy-Románia Párt (PRM) kezdeményezését, hogy a parlament határozatban tiltakozzék a Székely Nemzeti Tanács megalakulása ellen. Borbély László RMDSZ-alelnök, a házbizottság tagja elmondta, sem a házbizottság, sem a frakcióvezetők nem támogatták a kérdés napirendre tűzését. "Én az RMDSZ nevében azt az álláspontot képviseltem, hogy ez civil kezdeményezés, és visszautasítunk mindenféle beavatkozást ebbe a kérdésbe. Utaltam viszont arra, hogy az SZKT megfogalmazta róla a véleményét" - részletezte az alelnök. Nicolae Vacaroiu felsőházi elnök lehetővé tette, hogy valamennyi politikai párt politikai nyilatkozatot olvasson fel e tárggyal kapcsolatban. Vacaroiu ugyanakkor felszólította a belügyminisztert, hogy korrekt jelentést mutasson be az SZNT megalakulásáról. Csapó József, az SZNT elnöke elmondta, van már tapasztalata az ügyészségi vizsgálatokban, hiszen az 1998-as alsócsernátoni fórum után is beidézték a brassói ügyészségre. Kijelentette viszont, hogy az SZNT megalakulása után nem kapott idézést. Hozzátette, ha kap, most is magával viszi azokat az európai dokumentumokat, amelyekre az SZNT létrehozását és a székelyföldi autonómiát alapozták. /Gazda Árpád: Össztűzben az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./
2003. október 30.
Háború, hadsereg és média, Gutenbergtől napjainkig címmel nyitott kiállítást a román Nemzeti Katonai Múzeum Budapesten okt. 28-án, a román hadsereg napja alkalmából. A tárlat a román-magyar barátság jelképe - hangoztatta Mihail Stefan-Nicolin, a román múzeum vezetője. Holló József dandártábornok, a Hadtörténeti Intézet igazgatója elmondta: immár hagyománnyá vált, hogy a román hadsereg napján Budapesten, míg a magyar honvédelem napján Bukarestben rendeznek kiállítást. A kiállítás megnyitóján részt vett Gheorge Matache védelmi minisztériumi államtitkár is. /Román katonai kiállítás Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./
2003. október 30.
Háború, hadsereg és média, Gutenbergtől napjainkig címmel nyitott kiállítást a román Nemzeti Katonai Múzeum Budapesten okt. 28-án, a román hadsereg napja alkalmából. A tárlat a román-magyar barátság jelképe - hangoztatta Mihail Stefan-Nicolin, a román múzeum vezetője. Holló József dandártábornok, a Hadtörténeti Intézet igazgatója elmondta: immár hagyománnyá vált, hogy a román hadsereg napján Budapesten, míg a magyar honvédelem napján Bukarestben rendeznek kiállítást. A kiállítás megnyitóján részt vett Gheorge Matache védelmi minisztériumi államtitkár is. /Román katonai kiállítás Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./
2003. október 31.
Az Európai Egyetemek Szövetségének ötödik, Kolozsváron tartott találkozója után magyarországi rektorok egy csoportja dr. Pándy Gábor docens, a gyergyói főiskola igazgatója és Néda Árpád kolozsvári prorektor kíséretében Gyergyószentmiklósra látogattak, megtekinteni a Babes-Bolyai Tudományegyetem oda kihelyezett karát. Az Akkreditáló Bizottság Gyergyószentmiklóson az idegenforgalom- földrajz szak működését véglegesen, teljes jogú karként jóváhagyta. Egy harmadik szak beindítását is tervezik jövőre. A főiskola létrehozásában a teljes befektetés Gyergyószentmiklós városát dicséri. /Gál Éva Emese: Rektorok Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./
2003. október 31.
Az Európai Egyetemek Szövetségének ötödik, Kolozsváron tartott találkozója után magyarországi rektorok egy csoportja dr. Pándy Gábor docens, a gyergyói főiskola igazgatója és Néda Árpád kolozsvári prorektor kíséretében Gyergyószentmiklósra látogattak, megtekinteni a Babes-Bolyai Tudományegyetem oda kihelyezett karát. Az Akkreditáló Bizottság Gyergyószentmiklóson az idegenforgalom- földrajz szak működését véglegesen, teljes jogú karként jóváhagyta. Egy harmadik szak beindítását is tervezik jövőre. A főiskola létrehozásában a teljes befektetés Gyergyószentmiklós városát dicséri. /Gál Éva Emese: Rektorok Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./
2003. október 31.
Október közepén Brassóban a kommunista rendszer által 1963-ban lerombolt templomra emlékeztek. A megemlékezésen jelen volt Kolozsvárról Pap Géza, az erdélyi egyházkerület főtiszteletű püspöke és a brassói magyar felekezetek képviselői. A templom bejáratánál képkiállítás emlékeztetett a templomra. Kassay Géza brassói lelkipásztor elmondta, hogy1892-ben épült a templom. 1963-ban Albu Dezső, a gyülekezet akkori lelkipásztora hiába küzdött a templomért, sokszori Szekuritátéra való behívatás, fenyegetés után lemondott. A templom lebontása a rendőrség, a katonaság felügyelete alatt folyt, nem volt szabad megállni a környéken, sem fényképezni. Mégis sikerült pár fényképet készíteni. A templomot átköltöztették egy tornaterembe, melyet két hét alatt varázsoltak templommá. Ígéret szerint tornyot építtettek, de egyebet nem, minden másra önerőből került sor, a 90-es évek után. /Tóásó Áron Zoltán: Megemlékezés, tiltakozás. A lerombolt templom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./
2003. október 31.
Október közepén Brassóban a kommunista rendszer által 1963-ban lerombolt templomra emlékeztek. A megemlékezésen jelen volt Kolozsvárról Pap Géza, az erdélyi egyházkerület főtiszteletű püspöke és a brassói magyar felekezetek képviselői. A templom bejáratánál képkiállítás emlékeztetett a templomra. Kassay Géza brassói lelkipásztor elmondta, hogy1892-ben épült a templom. 1963-ban Albu Dezső, a gyülekezet akkori lelkipásztora hiába küzdött a templomért, sokszori Szekuritátéra való behívatás, fenyegetés után lemondott. A templom lebontása a rendőrség, a katonaság felügyelete alatt folyt, nem volt szabad megállni a környéken, sem fényképezni. Mégis sikerült pár fényképet készíteni. A templomot átköltöztették egy tornaterembe, melyet két hét alatt varázsoltak templommá. Ígéret szerint tornyot építtettek, de egyebet nem, minden másra önerőből került sor, a 90-es évek után. /Tóásó Áron Zoltán: Megemlékezés, tiltakozás. A lerombolt templom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./
2003. október 31.
Okt. 24-25-én a Hargita megyei Szenterzsébeten megrendezésre került a VIII. cigány népzene- és néptánc-fesztivál. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő a hagyományteremtés fontosságáról beszélt a jelenlevőknek. Kiemelte a különböző etnikai csoportok egymás megismerésére irányuló törekvéseinek, illetve egymás kölcsönös értékelésének fontosságát. A 65%-os roma nemzetiségű Szenterzsébet ezzel a rendezvénnyel intézményes keretet teremtett a roma kultúra gyakorlására. /VIII. cigány népzene- és néptánc-fesztivál Szenterzsébeten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./
2003. október 31.
Okt. 24-25-én a Hargita megyei Szenterzsébeten megrendezésre került a VIII. cigány népzene- és néptánc-fesztivál. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő a hagyományteremtés fontosságáról beszélt a jelenlevőknek. Kiemelte a különböző etnikai csoportok egymás megismerésére irányuló törekvéseinek, illetve egymás kölcsönös értékelésének fontosságát. A 65%-os roma nemzetiségű Szenterzsébet ezzel a rendezvénnyel intézményes keretet teremtett a roma kultúra gyakorlására. /VIII. cigány népzene- és néptánc-fesztivál Szenterzsébeten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./
2003. november 1.
Okt. 31-én az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla szövetségi elnök és Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető sajtóértekezletet tartott. Markó Béla szerint Mádl Ferenc magánlátogatása Erdély különböző városaiban a két ország közötti kapcsolatok normalizálódásának bizonysága. Fontos a magyar elnök által megfogalmazott üzenet, melyben az egymás iránti szolidaritást és együttműködést hangsúlyozta. Az alkotmány-módosítás után most annak alkalmazása a következő lépés, s a szervezet már megtette az első intézkedéseket felleltározva ama törvényeket, melyek az új alkotmány alapján módosításra szorulnak. A választási törvénybe a személyre szóló szavazat bevezetését az RMDSZ nem támogatja, ennek egyetlen nyertese ugyanis az éppen kormányon lévő párt lenne, mivel így kb. 80%-ban tudná képviseltetni magát mindkét házban, ami diktatúrához vezetne. Verestóy Attila a készülő költségvetési vitákról tájékoztatta a jelenlévőket, elmondta: remélhetőleg sikerül olyan költségvetést összeállítani, mely lehetővé teszi az 5,5%-os gazdasági fejlődést. A Székely Nemzeti Tanácsról Markó Béla kifejtette: mindenkinek alkotmányos joga, hogy valamilyen formában kifejezze véleményét az ország közigazgatását illetően, ezért alkotmányellenes dolog nem történt. A most alakuló szervezet iránt a magyarság sem tanúsít különösebb érdeklődést. Ami az autonómia létrehozását illeti, ez az RMDSZ programjában is szerepel, de más jellegű megoldásokat kell találni a problémákra, mint a fent említett próbálkozások. /(Gáspár Hajnal): RMDSZ-sajtóértekezlet. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./
2003. november 1.
Okt. 31-én az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla szövetségi elnök és Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető sajtóértekezletet tartott. Markó Béla szerint Mádl Ferenc magánlátogatása Erdély különböző városaiban a két ország közötti kapcsolatok normalizálódásának bizonysága. Fontos a magyar elnök által megfogalmazott üzenet, melyben az egymás iránti szolidaritást és együttműködést hangsúlyozta. Az alkotmány-módosítás után most annak alkalmazása a következő lépés, s a szervezet már megtette az első intézkedéseket felleltározva ama törvényeket, melyek az új alkotmány alapján módosításra szorulnak. A választási törvénybe a személyre szóló szavazat bevezetését az RMDSZ nem támogatja, ennek egyetlen nyertese ugyanis az éppen kormányon lévő párt lenne, mivel így kb. 80%-ban tudná képviseltetni magát mindkét házban, ami diktatúrához vezetne. Verestóy Attila a készülő költségvetési vitákról tájékoztatta a jelenlévőket, elmondta: remélhetőleg sikerül olyan költségvetést összeállítani, mely lehetővé teszi az 5,5%-os gazdasági fejlődést. A Székely Nemzeti Tanácsról Markó Béla kifejtette: mindenkinek alkotmányos joga, hogy valamilyen formában kifejezze véleményét az ország közigazgatását illetően, ezért alkotmányellenes dolog nem történt. A most alakuló szervezet iránt a magyarság sem tanúsít különösebb érdeklődést. Ami az autonómia létrehozását illeti, ez az RMDSZ programjában is szerepel, de más jellegű megoldásokat kell találni a problémákra, mint a fent említett próbálkozások. /(Gáspár Hajnal): RMDSZ-sajtóértekezlet. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./
2003. november 1.
Markó Attila nem fogadta el Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő kijelentését, hogy az erdélyi magyar pártok között létező elvi ellentéteket hiba fegyelmi kérdéssé süllyeszteni. Valakik mindenáron el akarják hitetni az erdélyi magyarsággal, hogy léteznek "erdélyi magyar pártok". Markó Attila is elmondta az RMDSZ vezetőinek most hangoztatott érvét: az RMDSZ programjában továbbra is ott az autonómia megvalósítása. /Markó Attila: Mennyire "nemzeti" a szövetség? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./
2003. november 1.
Markó Attila nem fogadta el Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő kijelentését, hogy az erdélyi magyar pártok között létező elvi ellentéteket hiba fegyelmi kérdéssé süllyeszteni. Valakik mindenáron el akarják hitetni az erdélyi magyarsággal, hogy léteznek "erdélyi magyar pártok". Markó Attila is elmondta az RMDSZ vezetőinek most hangoztatott érvét: az RMDSZ programjában továbbra is ott az autonómia megvalósítása. /Markó Attila: Mennyire "nemzeti" a szövetség? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./
2003. november 1.
A Romániai Magyar Szó rendszeresen átvesz cikkeket a magyarországi sajtóból, de csak baloldali lapokból. "Vannak a magyar közgondolkodásban tipikus, mondjuk úgy, regionális baromságok" - az egyik újraközölt cikk így kezdődik Nagy Iván Zsolt tollából. A szerző szerint "nálunk délszláv típusú nemzeti gyűlölködés alighanem csak azért nincs, mert az országban nincsenek számottevő kisebbségek." Továbbá: "visszatérő regionális rögeszme az is, hogy a szomszédos országokban élő magyarokat kizárólag elnyomják, ha ölni nem is ölik, de jogaikat lábbal tiporják." És "a magyar közvélemény egy része kizárólag e mozzanatokat akarja látni." Miközben Romániában elfogadtak egy alkotmánymódosítást. A szlovák kormánykoalíció képviselői kivétel nélkül támogatták az államilag finanszírozott, önálló magyar egyetem létrehozását, még talán a romániainál is nagyobb eredmény. (Megjelent a Magyar Hírlap október 25-i számában.) /Nagy Iván Zsolt: Tévhitek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./
2003. november 1.
A Romániai Magyar Szó rendszeresen átvesz cikkeket a magyarországi sajtóból, de csak baloldali lapokból. "Vannak a magyar közgondolkodásban tipikus, mondjuk úgy, regionális baromságok" - az egyik újraközölt cikk így kezdődik Nagy Iván Zsolt tollából. A szerző szerint "nálunk délszláv típusú nemzeti gyűlölködés alighanem csak azért nincs, mert az országban nincsenek számottevő kisebbségek." Továbbá: "visszatérő regionális rögeszme az is, hogy a szomszédos országokban élő magyarokat kizárólag elnyomják, ha ölni nem is ölik, de jogaikat lábbal tiporják." És "a magyar közvélemény egy része kizárólag e mozzanatokat akarja látni." Miközben Romániában elfogadtak egy alkotmánymódosítást. A szlovák kormánykoalíció képviselői kivétel nélkül támogatták az államilag finanszírozott, önálló magyar egyetem létrehozását, még talán a romániainál is nagyobb eredmény. (Megjelent a Magyar Hírlap október 25-i számában.) /Nagy Iván Zsolt: Tévhitek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./
2003. november 3.
Megállíthatatlannak látszik a határon túli magyarok elvándorlása. Az elmúlt tizenhárom évben szakértői becslések szerint félmillió határon túli magyar hagyta el szülőföldjét, és települt át az anyaországba vagy távozott Nyugat-Európába. A magyar kormányok egyelőre képtelenek kidolgozni olyan stratégiát, amely elérte volna a meghirdetett célt, a szülőföldön tartást. Csak részeredményeket hoztak az olyan jogszabályok, mint például a státustörvény. Nem változtattak gyökeresen a tendencián a kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodások és a milliárdos nagyságrendű (részben vállalkozási) támogatási programok. Az sem, hogy magyar (felső)oktatási és kulturális központok kezdték meg működésüket a szomszédos országokban. 1998-ban 3224 romániai, 810 jugoszláv és 798 ukrán állampolgár nyújtott be bevándorlási kérelmet a magyar hatóságoknak, 2001-ben sokkal többen követték ezt a példát. A román állampolgárok közül két éve ugyanis 6093-an, a volt Jugoszláviából 1577-en adtak be bevándorlási kérelmet. Kivétel Ukrajna: 388 polgára kérte a letelepedést Magyarországon 2001-ben. 1990 és 2000 között a legtöbben Romániából vándoroltak be Magyarországra. A letelepedési engedéllyel rendelkező román állampolgárok száma 1990-ben még 15250 volt, de két évvel később már elérte a 40754-et. Tavaly, a státustörvény hatálybalépésének évében 37996 román állampolgár élt bevándorlási engedéllyel Magyarországon. A Romániából bevándoroltak zöme magyar nemzetiségű. A Belügyminisztérium adatai szerint 1993 és 2002 között 54100 román, 12149 jugoszláv, 962 szlovák és 6950 ukrán útlevéllel rendelkező személy kapott magyar állampolgárságot. A BM kimutatása 1990 és 1993 között pontos, valószínűsíthető, hogy a magyar nemzetiségű külföldiek közül még jóval többen szerezhettek magyar állampolgárságot a rendszerváltás óta eltelt 13 évben. Becslések szerint 1990 óta akár 20 ezer jugoszláv állampolgár (többségében délvidéki magyar) kaphatott magyar állampolgárságot, letelepedési engedélye tavaly 9781-nek volt. A cseh és szlovák állampolgárok közül tavaly 1728-an rendelkeztek letelepedési engedéllyel Magyarországon. A BM a bevándorlási és letelepedési engedéllyel rendelkezők között tavaly 5859 ukrán állampolgárt tartott nyilván. Az első magyar-magyar csúcstalálkozó 1996-ban volt, amely 1999-ben Magyar Állandó Értekezletre változtatta a nevét, és egyfajta összmagyar parlament szerepét vette át. A Horn-kabinet idején alapszerződések készültek Szlovákiával (1995-ben) és Romániával (1996-ban), amelyek részben rendelkeznek a kisebbségek jogairól is. Az Orbán kormány alatt (2001-ben) a parlament elfogadta a státustörvényt. A számítások szerint Budapest 1992 és 2003 között összesen 49,13 milliárd forinttal támogatta a határon túli magyarokat abban, hogy szülőföldjükön maradva és boldogulva megőrizzék nemzeti, kulturális és nyelvi identitásukat. Az Antall-Boross-kabinet idejéből származó adatok nem teljesek, az első szabadon választott kormány összesen mintegy egymilliárd forintot különíthetett el a határon túliak támogatására. A Horn- kormány idején (1994 és 1998 között) ez az összeg már 6,29 milliárd forintra emelkedett, az Orbán-kabinet alatt pedig ennél is magasabbra: 20,74 milliárd forintra. A 2002-ben kormányra került balközép koalíció 21,41 milliárd forint kiosztásáról döntött. A tavalyi költségvetési támogatási összeget, 10,2 milliárd forintot még az Orbán-kormány hagyta jóvá, de az ideit, a 11,21 milliárdot már a Medgyessy-kabinet irányozta elő. A támogatások egy tekintélyes részét (köz)alapítványok ítélik oda. Ezek közül a legismertebb az 1990 óta működő Illyés Közalapítvány (amely az utóbbi 13 évben összesen 8,52 milliárd forint támogatásról határozhatott), az Új Kézfogás Közalapítvány 3,39 milliárd forint közvetlen gazdasági segítséget nyújtott 1995-ös megalapítása óta közvetlen költségvetési forrásból a szomszédos országokban élő magyarok egzisztenciateremtéséhez és szülőföldön maradásának elősegítéséhez. A magyar kisebbség felsőoktatásával, szakképzésével és pedagógusainak továbbképzésével foglalkozó Apáczai Közalapítvány az utóbbi öt évben 3,77 milliárd forint támogatást biztosított. A határon túli magyarok szociális és egészségügyi támogatását magáravállaló Mocsáry Lajos Alapítvány 1992-es megalapítása és 2002 között összesen 421,1 millió forint támogatásról döntött. /Szabó József: Átjönni, elmenni vagy maradni? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3. - átvéve a Népszabadság okt. 30-i számából/
2003. november 3.
Megállíthatatlannak látszik a határon túli magyarok elvándorlása. Az elmúlt tizenhárom évben szakértői becslések szerint félmillió határon túli magyar hagyta el szülőföldjét, és települt át az anyaországba vagy távozott Nyugat-Európába. A magyar kormányok egyelőre képtelenek kidolgozni olyan stratégiát, amely elérte volna a meghirdetett célt, a szülőföldön tartást. Csak részeredményeket hoztak az olyan jogszabályok, mint például a státustörvény. Nem változtattak gyökeresen a tendencián a kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodások és a milliárdos nagyságrendű (részben vállalkozási) támogatási programok. Az sem, hogy magyar (felső)oktatási és kulturális központok kezdték meg működésüket a szomszédos országokban. 1998-ban 3224 romániai, 810 jugoszláv és 798 ukrán állampolgár nyújtott be bevándorlási kérelmet a magyar hatóságoknak, 2001-ben sokkal többen követték ezt a példát. A román állampolgárok közül két éve ugyanis 6093-an, a volt Jugoszláviából 1577-en adtak be bevándorlási kérelmet. Kivétel Ukrajna: 388 polgára kérte a letelepedést Magyarországon 2001-ben. 1990 és 2000 között a legtöbben Romániából vándoroltak be Magyarországra. A letelepedési engedéllyel rendelkező román állampolgárok száma 1990-ben még 15250 volt, de két évvel később már elérte a 40754-et. Tavaly, a státustörvény hatálybalépésének évében 37996 román állampolgár élt bevándorlási engedéllyel Magyarországon. A Romániából bevándoroltak zöme magyar nemzetiségű. A Belügyminisztérium adatai szerint 1993 és 2002 között 54100 román, 12149 jugoszláv, 962 szlovák és 6950 ukrán útlevéllel rendelkező személy kapott magyar állampolgárságot. A BM kimutatása 1990 és 1993 között pontos, valószínűsíthető, hogy a magyar nemzetiségű külföldiek közül még jóval többen szerezhettek magyar állampolgárságot a rendszerváltás óta eltelt 13 évben. Becslések szerint 1990 óta akár 20 ezer jugoszláv állampolgár (többségében délvidéki magyar) kaphatott magyar állampolgárságot, letelepedési engedélye tavaly 9781-nek volt. A cseh és szlovák állampolgárok közül tavaly 1728-an rendelkeztek letelepedési engedéllyel Magyarországon. A BM a bevándorlási és letelepedési engedéllyel rendelkezők között tavaly 5859 ukrán állampolgárt tartott nyilván. Az első magyar-magyar csúcstalálkozó 1996-ban volt, amely 1999-ben Magyar Állandó Értekezletre változtatta a nevét, és egyfajta összmagyar parlament szerepét vette át. A Horn-kabinet idején alapszerződések készültek Szlovákiával (1995-ben) és Romániával (1996-ban), amelyek részben rendelkeznek a kisebbségek jogairól is. Az Orbán kormány alatt (2001-ben) a parlament elfogadta a státustörvényt. A számítások szerint Budapest 1992 és 2003 között összesen 49,13 milliárd forinttal támogatta a határon túli magyarokat abban, hogy szülőföldjükön maradva és boldogulva megőrizzék nemzeti, kulturális és nyelvi identitásukat. Az Antall-Boross-kabinet idejéből származó adatok nem teljesek, az első szabadon választott kormány összesen mintegy egymilliárd forintot különíthetett el a határon túliak támogatására. A Horn- kormány idején (1994 és 1998 között) ez az összeg már 6,29 milliárd forintra emelkedett, az Orbán-kabinet alatt pedig ennél is magasabbra: 20,74 milliárd forintra. A 2002-ben kormányra került balközép koalíció 21,41 milliárd forint kiosztásáról döntött. A tavalyi költségvetési támogatási összeget, 10,2 milliárd forintot még az Orbán-kormány hagyta jóvá, de az ideit, a 11,21 milliárdot már a Medgyessy-kabinet irányozta elő. A támogatások egy tekintélyes részét (köz)alapítványok ítélik oda. Ezek közül a legismertebb az 1990 óta működő Illyés Közalapítvány (amely az utóbbi 13 évben összesen 8,52 milliárd forint támogatásról határozhatott), az Új Kézfogás Közalapítvány 3,39 milliárd forint közvetlen gazdasági segítséget nyújtott 1995-ös megalapítása óta közvetlen költségvetési forrásból a szomszédos országokban élő magyarok egzisztenciateremtéséhez és szülőföldön maradásának elősegítéséhez. A magyar kisebbség felsőoktatásával, szakképzésével és pedagógusainak továbbképzésével foglalkozó Apáczai Közalapítvány az utóbbi öt évben 3,77 milliárd forint támogatást biztosított. A határon túli magyarok szociális és egészségügyi támogatását magáravállaló Mocsáry Lajos Alapítvány 1992-es megalapítása és 2002 között összesen 421,1 millió forint támogatásról döntött. /Szabó József: Átjönni, elmenni vagy maradni? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3. - átvéve a Népszabadság okt. 30-i számából/
2003. november 3.
Fodor László, egykori kollégiumi diák, ny. zenetanár, kórusvezető Zenetörténet címen idén kiadott munkáját adományozta a nagyenyedi Bethlen Könyvtárnak. A Csíkszeredában kinyomtatott kézikönyv e műfaj európai fejlődéstörténetének legfontosabb mozzanatait taglalja.Aknay Tibor, a budapesti Szabó Ervin Könyvtár könyvtárosa évtizedes búvárkodása által szépapjáról, Gáspár Jánosról (1816-1892), a Bethlen Kollégium tanítóképző tagozatának első igazgatójáról állított össze a Nagyenyeden és Budapesten őrzött dokumentumokból értékes válogatást, mely gazdagítja a jeles nagyenyedi professzor életművéről szóló irodalmat. Fülöp István, aki hosszú éveken át a csombordi Gazdasági Iskola tanáraként és aligazgatójaként működött, nagyszámú szerző bevonásával értékes diákantológiát adott ki Hogyan tovább erdélyi fiatalság? címmel. Az aradi Nyugati Jelen a napokban megjelentett Évkönyvében minden érdeklődő megtalálhatja a maga olvasmányát. A 10 évvel ezelőtt, 1993-ban Nagyenyeden megalakult s jelenleg Marosvásárhelyen működő Castellum Alapítvány az erdélyi történelmi családok tájékoztatóját, a Castellum Értesítő idei, augusztusi számát postázta. Varga László ny. lelkipásztor két becses munkája: A fegyencélet fintorai. Románia 1956 után, valamint: A Sátán halott! c. tanulmányokat, cikkeket, előadásokat tartalmazó kötete. /Győrfi Dénes: Hazajáró lelkek - nagyenyedi könyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./
2003. november 3.
Fodor László, egykori kollégiumi diák, ny. zenetanár, kórusvezető Zenetörténet címen idén kiadott munkáját adományozta a nagyenyedi Bethlen Könyvtárnak. A Csíkszeredában kinyomtatott kézikönyv e műfaj európai fejlődéstörténetének legfontosabb mozzanatait taglalja.Aknay Tibor, a budapesti Szabó Ervin Könyvtár könyvtárosa évtizedes búvárkodása által szépapjáról, Gáspár Jánosról (1816-1892), a Bethlen Kollégium tanítóképző tagozatának első igazgatójáról állított össze a Nagyenyeden és Budapesten őrzött dokumentumokból értékes válogatást, mely gazdagítja a jeles nagyenyedi professzor életművéről szóló irodalmat. Fülöp István, aki hosszú éveken át a csombordi Gazdasági Iskola tanáraként és aligazgatójaként működött, nagyszámú szerző bevonásával értékes diákantológiát adott ki Hogyan tovább erdélyi fiatalság? címmel. Az aradi Nyugati Jelen a napokban megjelentett Évkönyvében minden érdeklődő megtalálhatja a maga olvasmányát. A 10 évvel ezelőtt, 1993-ban Nagyenyeden megalakult s jelenleg Marosvásárhelyen működő Castellum Alapítvány az erdélyi történelmi családok tájékoztatóját, a Castellum Értesítő idei, augusztusi számát postázta. Varga László ny. lelkipásztor két becses munkája: A fegyencélet fintorai. Románia 1956 után, valamint: A Sátán halott! c. tanulmányokat, cikkeket, előadásokat tartalmazó kötete. /Győrfi Dénes: Hazajáró lelkek - nagyenyedi könyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./
2003. november 4.
Az elmúlt héten a román vezetők a nagyvilágot járták, közben otthon egymást érték a diák- és munkástüntetések. Iliescu elnök néhány nap alatt három kontinensen járt: az Egyesült Államokban viszonozta Bush bukaresti vizitjét, Portugáliában az EU-csatlakozás újabb támogatóit kereste, Szenegálban pedig gazdasági tárgyalást folytatott. A kormánypárt, az SZDP küldöttsége a pártelnök-miniszterelnökkel az élén Brazíliába utazott: az SZDP végre teljes jogú tagja lett az összejövetelét Sao Paoloban tartó Szocialista Internacionálénak. A tagság egyetlen ellenszavazattal történt meg: az ugyancsak romániai Demokrata Párt szavazott ellenük. - Országszerte ellenőrzik a kórházakat és majdnem mindenütt súlyos visszaéléseket fedeznek fel.. /Molnár Judit: Itthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 4./
2003. november 4.
Az elmúlt héten a román vezetők a nagyvilágot járták, közben otthon egymást érték a diák- és munkástüntetések. Iliescu elnök néhány nap alatt három kontinensen járt: az Egyesült Államokban viszonozta Bush bukaresti vizitjét, Portugáliában az EU-csatlakozás újabb támogatóit kereste, Szenegálban pedig gazdasági tárgyalást folytatott. A kormánypárt, az SZDP küldöttsége a pártelnök-miniszterelnökkel az élén Brazíliába utazott: az SZDP végre teljes jogú tagja lett az összejövetelét Sao Paoloban tartó Szocialista Internacionálénak. A tagság egyetlen ellenszavazattal történt meg: az ugyancsak romániai Demokrata Párt szavazott ellenük. - Országszerte ellenőrzik a kórházakat és majdnem mindenütt súlyos visszaéléseket fedeznek fel.. /Molnár Judit: Itthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 4./
2003. november 4.
Újszentesen a református gyülekezet október 26-án ünnepelte temploma felszentelésének századik, valamint a helyi Keresztyén Gazdakör létrehozásának kilencvenedik évfordulóját. Az ünnepségre kívül-belül felújították a templomot és a műemlék orgonát, felavatták a Keresztyén Gazdakör zászlaját és a Petőfi Sándor újszentesi táborozásának emléket állító új márványtáblát. A jubileumi ünnepségeken részt vett a templom felújítását jelentős összeggel támogató Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke, Bálint-Pataki József, Ludányi-Horváth Attila kolozsvári magyar konzul, Szirbik Imre, Szentes testvérváros polgármestere, Toró T. Tibor parlamenti képviselő és a Temes megyei RMDSZ szervezet vezetői. /(Pataki Zoltán): Kettős jubileum Újszentesen "Aki útra készül, nem újít fel templomot". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./ Átadták a szentesi testvérgyülekezet adományát s egy kopjafát. Bálint-Pataki József HTMH-elnök emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás óta Magyarország valamennyi kormánya fontosságához méltóan kezelte az egyházak ügyét. Szinte minden határon túli magyar egyházi ingatlan megvásárlása, felépítése vagy felújítása a magyar kormány támogatásával történt. - A HTMH és a Magyar Köztársaság kormánya nevében ígérhetem: az anyaország továbbra is kiemelt figyelmet szentel az erdélyi magyar történelmi egyházak közösségépítő szerepének - mondta. Szirbik Imre, Szentes testvérváros polgármestere felidézte azt az időszakot, amikor 112 esztendővel ezelőtt, 133 szentesi család a nyomor és a földnélküliség elől ide menekült. Úgy tűnt, a történelem örökre elszakította egymástól a testvéreket. 1989 után néhány héttel a szentesiek már itt voltak, azóta egyre szorosabbra fűződnek a települések közti kapcsolatok. Felavatták a felújított Petőfi-emlékművet. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke történészként felidézte az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc Újszenteshez kötődő eseményeit. /Pataki Zoltán: Kettős jubileum Újszentesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
2003. november 4.
Újszentesen a református gyülekezet október 26-án ünnepelte temploma felszentelésének századik, valamint a helyi Keresztyén Gazdakör létrehozásának kilencvenedik évfordulóját. Az ünnepségre kívül-belül felújították a templomot és a műemlék orgonát, felavatták a Keresztyén Gazdakör zászlaját és a Petőfi Sándor újszentesi táborozásának emléket állító új márványtáblát. A jubileumi ünnepségeken részt vett a templom felújítását jelentős összeggel támogató Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke, Bálint-Pataki József, Ludányi-Horváth Attila kolozsvári magyar konzul, Szirbik Imre, Szentes testvérváros polgármestere, Toró T. Tibor parlamenti képviselő és a Temes megyei RMDSZ szervezet vezetői. /(Pataki Zoltán): Kettős jubileum Újszentesen "Aki útra készül, nem újít fel templomot". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./ Átadták a szentesi testvérgyülekezet adományát s egy kopjafát. Bálint-Pataki József HTMH-elnök emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás óta Magyarország valamennyi kormánya fontosságához méltóan kezelte az egyházak ügyét. Szinte minden határon túli magyar egyházi ingatlan megvásárlása, felépítése vagy felújítása a magyar kormány támogatásával történt. - A HTMH és a Magyar Köztársaság kormánya nevében ígérhetem: az anyaország továbbra is kiemelt figyelmet szentel az erdélyi magyar történelmi egyházak közösségépítő szerepének - mondta. Szirbik Imre, Szentes testvérváros polgármestere felidézte azt az időszakot, amikor 112 esztendővel ezelőtt, 133 szentesi család a nyomor és a földnélküliség elől ide menekült. Úgy tűnt, a történelem örökre elszakította egymástól a testvéreket. 1989 után néhány héttel a szentesiek már itt voltak, azóta egyre szorosabbra fűződnek a települések közti kapcsolatok. Felavatták a felújított Petőfi-emlékművet. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke történészként felidézte az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc Újszenteshez kötődő eseményeit. /Pataki Zoltán: Kettős jubileum Újszentesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
2003. november 4.
Sikeresek az erdélyi magyar színtársulatok előadásai a bukaresti I. L. Caragiale Országos Színházfesztiválon. Tekintettel a nagy érdeklődésre, a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata kétszer is előadta Becket Játékát. A közönségsiker mellett a kritikusok tetszését is elnyerte a Tompa Gábor rendezte előadás, így meghívást kaptak egy kanadai, valamint egy írországi fesztiválra, és a jövő év elején alkalmuk nyílik majd Párizsban is előadni a Játékot , tájékoztatott Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója. Szintén nagy volt az érdeklődés a sepsiszentgyörgyi társulat Romeo és Júliája iránt. A november 1-9. között zajló I. L. Caragiale Színházfesztiválon öt szekcióban ötven előadást láthat-hallhat színpadon, rádióban és televízióban a nagyérdemű. /Bálint B. Eszter: Sikeres volt a kolozsváriak Játéka. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4/
2003. november 4.
Sikeresek az erdélyi magyar színtársulatok előadásai a bukaresti I. L. Caragiale Országos Színházfesztiválon. Tekintettel a nagy érdeklődésre, a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata kétszer is előadta Becket Játékát. A közönségsiker mellett a kritikusok tetszését is elnyerte a Tompa Gábor rendezte előadás, így meghívást kaptak egy kanadai, valamint egy írországi fesztiválra, és a jövő év elején alkalmuk nyílik majd Párizsban is előadni a Játékot , tájékoztatott Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója. Szintén nagy volt az érdeklődés a sepsiszentgyörgyi társulat Romeo és Júliája iránt. A november 1-9. között zajló I. L. Caragiale Színházfesztiválon öt szekcióban ötven előadást láthat-hallhat színpadon, rádióban és televízióban a nagyérdemű. /Bálint B. Eszter: Sikeres volt a kolozsváriak Játéka. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4/
2003. november 5.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mindmáig nem szolgáltatta ki a Corneliu Vadim Tudor pártelnök múltjáról szóló iratokat, noha a sajtó konkrét bizonyítékokat tárt fel az ellenzéki politikus hajdani besúgói tevékenységéről. Horia Roman Patapievici, a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottság (CNSAS) tagja közölte, többszöri kérésük ellenére a SRI mindannyiszor azt közölte a testülettel, hogy a Nagy-Románia Párt elnökének neve a Szekuritáté egyetlen dokumentumában sem szerepel. "Corneliu Vadim Tudor szekuritátés dossziéjának esete beszédes példája a CNSAS és a volt Szekuritáté archívumát napjainkban birtokló intézmény kapcsolatának" - adott hangot elégedetlenségének az átvilágító bizottság tagja. Patapievici hozzátette, a PRM elnökének dossziéját tulajdonképpen más név alatt őrzik, és ebből a dokumentációból már közöltek részleteket a kommunista titkosszolgálat archívumában meglévő iratokat ismertető, A Szekuritáté Fehér Könyve című kiadványban.A Ziua című bukaresti napilap újabb dokumentumokat tárt fel, amelyek bizonyítják, hogy Tudor besúgó volt. A dokumentum egy 1981-es szekuritátés tábornoki jelentés, amelyből kiderül, hogy Vadimot kérésére fogadta Aron Bordea tábornok, és a "költő" egyik képzőművész besúgó kollégájával együtt úgymond rendszerellenes és jobboldali alkotásaik, megnyilvánulásaik miatt feljelentette a Szekuritáténál Andrei Plesu művészetkritikust, valamint Dorin Tudoran és Ion Caraion költőket. /Rostás Szabolcs: Rejtegetik Vadim dossziéját? Az átvilágítók elégedetlenek a SRI-vel. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./
2003. november 5.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mindmáig nem szolgáltatta ki a Corneliu Vadim Tudor pártelnök múltjáról szóló iratokat, noha a sajtó konkrét bizonyítékokat tárt fel az ellenzéki politikus hajdani besúgói tevékenységéről. Horia Roman Patapievici, a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottság (CNSAS) tagja közölte, többszöri kérésük ellenére a SRI mindannyiszor azt közölte a testülettel, hogy a Nagy-Románia Párt elnökének neve a Szekuritáté egyetlen dokumentumában sem szerepel. "Corneliu Vadim Tudor szekuritátés dossziéjának esete beszédes példája a CNSAS és a volt Szekuritáté archívumát napjainkban birtokló intézmény kapcsolatának" - adott hangot elégedetlenségének az átvilágító bizottság tagja. Patapievici hozzátette, a PRM elnökének dossziéját tulajdonképpen más név alatt őrzik, és ebből a dokumentációból már közöltek részleteket a kommunista titkosszolgálat archívumában meglévő iratokat ismertető, A Szekuritáté Fehér Könyve című kiadványban.A Ziua című bukaresti napilap újabb dokumentumokat tárt fel, amelyek bizonyítják, hogy Tudor besúgó volt. A dokumentum egy 1981-es szekuritátés tábornoki jelentés, amelyből kiderül, hogy Vadimot kérésére fogadta Aron Bordea tábornok, és a "költő" egyik képzőművész besúgó kollégájával együtt úgymond rendszerellenes és jobboldali alkotásaik, megnyilvánulásaik miatt feljelentette a Szekuritáténál Andrei Plesu művészetkritikust, valamint Dorin Tudoran és Ion Caraion költőket. /Rostás Szabolcs: Rejtegetik Vadim dossziéját? Az átvilágítók elégedetlenek a SRI-vel. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./
2003. november 6.
A Cosmin Gusa nevével fémjelzett Initiativa 2003 szervezet közzétette a Nagy-Románia Párt feloszlatását célzó kezdeményezését. Elkeserítő, hogy a szekuritáté markáns személyiségeit és magas rangú pártaktivistákat összegyűjtő mai párt képes megszerezni választások idején a szavazatok 15 százalékát, milliókat képes maga mögé állítani. Az Initiativa 2003 beadványában annyi alaposan dokumentált észérvet sorolt fel indítványa alátámasztására, amelyeknek más, valóban demokratikus államban akár a 10 százaléka is elegendő lenne a párt törvényen kívül helyezésére. A Romania Mare lap cikkei, Corneliu Vadim Tudor nyilvános beszédei 14 év alatt folyamatosan "csak" a kisebbségek ellen uszítottak; tagadták a politikai pluralizmus szükségességét; folyamatosan lejáratták a mindenkori román államelnököket, miniszterelnököket; többször katonai puccsra buzdítottak. /Máthé Éva: Arzenál-lista. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
2003. november 6.
A Cosmin Gusa nevével fémjelzett Initiativa 2003 szervezet közzétette a Nagy-Románia Párt feloszlatását célzó kezdeményezését. Elkeserítő, hogy a szekuritáté markáns személyiségeit és magas rangú pártaktivistákat összegyűjtő mai párt képes megszerezni választások idején a szavazatok 15 százalékát, milliókat képes maga mögé állítani. Az Initiativa 2003 beadványában annyi alaposan dokumentált észérvet sorolt fel indítványa alátámasztására, amelyeknek más, valóban demokratikus államban akár a 10 százaléka is elegendő lenne a párt törvényen kívül helyezésére. A Romania Mare lap cikkei, Corneliu Vadim Tudor nyilvános beszédei 14 év alatt folyamatosan "csak" a kisebbségek ellen uszítottak; tagadták a politikai pluralizmus szükségességét; folyamatosan lejáratták a mindenkori román államelnököket, miniszterelnököket; többször katonai puccsra buzdítottak. /Máthé Éva: Arzenál-lista. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
2003. november 6.
Tamás Gáspár Miklós a Szabad Európa Rádiónak román nyelven adott interjújában azt a véleményét fogalmazza meg, hogy a romániai magyar közösségen belül kiéleződött politikai viták, törekvések - lásd mérsékeltek, radikálisok, RMDSZ és Székely Nemzeti Tanács, autonómia kérdése és egyebek - úgynevezett székely-magyar konfliktushoz vezethetnek. /!/ A Cotidianul lap Fennáll a székely-magyar konfliktus veszélye címmel közölte az interjút. A Romániai Magyar Szó munkatársa erről kérdezte. TGM azt állítja, hogy Székelyföldön elég nagy mértékben egy "de facto" autonómia kialakult, ott a magyarok elég erősek ahhoz, hogy az adott körülmények szorításában ugyan, de maguk irányítsák az ügyeiket. De, akkor mi lesz a bánsági, szatmári, bihari, kolozsvári, dél-erdélyi magyarokkal?- kérdezte. Azt elismerte, hogy nem tudja, mi lenne a teendő. Az erdélyi magyarság vagy Budapestre figyel, vagy Bukarestre. Sokkal több magyarországi könyv fogy, mint az erdélyi saját termelés. A lapok, az országos lapok is nagyon gyöngén fogynak. Az RMDSZ-nek nagyon súlyos belső problémái vannak, a belső demokráciája nem kielégítő. Kolozsvárt és Nagyváradot, Szatmárt és Aradot nem szabad feladni, nem szabad minden erőt Székelyföldre koncentrálni. A románoknak nem kell félni a székelyföldi autonómiától. Teljes képtelenség, amit a román sajtóban lehet olvasni az autonómia törekvésekről meg a Székely Nemzeti Tanácsról. /Guther M. Ilona: Egy rádióinterjú nyomán... Beszélgetés Tamás Gáspár Miklós budapesti egyetemi tanárral, filozófussal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
