Győr és Zilah képzőművészei és irodalmárai első alkalommal tartottak közös kulturális rendezvényt nagyszámú érdeklődő jelenlétével: Zilahon tárlatot nyitottak meg, szilágysági és győri szerzők bemutatták könyveiket, s Győr városát bemutató fényképkiállítás, a település rövid várostörténeti ismertetője várta az érdeklődőket. Borbély Károly festőművész, a győri Tanítóképző Főiskola Vizuális nevelés tanszékének vezetője állította ki festményeit, aki 1980 óta rendszeresen szerepel egyéni és csoportos tárlatokon. Az Ipp Art művészcsoport tagjai közös kiállítással jelentkeztek, Sepsi József kis szobrokkal. Bemutatták Hajdu Attila szilágysomlyói orvos A kereszt című elbeszélés- és grafika kötetét, valamint a győri Devecseri Zoltán és Hatházi Áron versfüzeteit. Hatházi Áron Álmodó idő című verseskötete Zilahon jelent meg. Devecseri Zoltán Hármas ének című verskötete a Hepehupa /Zilah/ folyóirat kiadásában látott napvilágot./Fejér László: Győr-Zilah kulturális nap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./
2003. október 21.
Bogdánffy Szilárd mártír püspökre emlékeztek Szerbiában. A nagyenyedi börtönben 1953. okt. 2-án halt meg dr. Bogdánffy Szilárd, akit 1949. febr. 12-én, Bukarestben titokban szentelt püspökké O Hara pápai nuncius. Az egyházüldözés idején vetették börtönbe, majd gyilkolták meg a tudós főpapot. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök okt. 1-jén Bogdánffy Szilárd szülőföldjén járt, ahol emléktáblát avattak. Bogdánffy Szilárdra emlékezett a szülőföld azzal, hogy Bogdánffy évet hirdetett Huzsvár László, a nagybecskereki egyházmegye püspöke. Szerbia-Montenegró területén van ez az egyházmegye, a legkisebbik harmada a hajdani csanádi püspökségnek, amit Trianon szakított három részre. Az egyik /Temesvár /Erdélyben van, a másik rész a szegedi püspökség lett, s a harmadik a Nagybecskereki, amelynek harmincegynéhány plébániája van. Torontál vármegyében, egy Feketetó nevű falucskában született Bogdánffy Szilárd. A keresztelés a közeli nagyobb településen, Csókán volt 1911. márc. 4-én. Apja Feketetón kántortanító volt. Abban az épületben született Bogdánffy Szilárd, ahol az iskola és kápolna is volt. A Bogdánffy év befejező ünnepségét okt. 1-jén tartották Csókán, az ottani egyházmegye összes papjának jelenlétében. Bogdánffy Szilárdnak zseniális képességei voltak. Első elemitől a doktorátus befejezéséig színjeles. Mindegy volt, hogy románul, latinul, franciául kellett előadnia, csillagászattant, vagy kémiát, mindenhez értett. 1947-ig tanított Váradon, megszakításokkal. A Szentszék tudta, hogy a kommunisták mit művelnek az egyházzal, azért rendelkezett a titkosságról, mert előre biztosítani akarta, hogy legyen aki átvegye az egyházmegyék vezetését, ha a püspököket elviszik börtönbe. Bogdánffy Szilárd a Szatmár-Váradi Egyházmegyét vette volna át. A kommunista hatalom azonban megtudta ezt a tervet, ezért letartóztatták Bogdánffy Szilárdot. A diktatúra Márton Áron és Schffler János püspököt kiszemelte arra, hogy egy Rómától elszakított katolikus egyházat hozzanak létre, de ebbe egyik sem ment bele. Mindegyik vállalta a börtönt és többen a halált is. Márton Áron püspök kiszabadult, Pacha Ágostont is kiengedték meghalni, már teljesen megvakult akkorára, a többiek viszont ott pusztultak a börtönben. Bogdánffy Szilárd 1953. okt. 2-án a börtönben halt meg. 1992-ben kezdődött meg a boldoggá avatásához a kutatómunka. Fodor József tagja a boldoggá avatást megelőző vizsgálatvégző bizottságnak. A történelmi életrajz elkészítésében dr. Bura László segített, aki a Scheffler Jánosét is összeállította. /Balla Tünde: Egy boldoggá avatás nyomában. Bogdánffy Szilárd mártír püspökre emlékeztek Szerbiában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./
2003. október 21.
Bogdánffy Szilárd mártír püspökre emlékeztek Szerbiában. A nagyenyedi börtönben 1953. okt. 2-án halt meg dr. Bogdánffy Szilárd, akit 1949. febr. 12-én, Bukarestben titokban szentelt püspökké O Hara pápai nuncius. Az egyházüldözés idején vetették börtönbe, majd gyilkolták meg a tudós főpapot. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök okt. 1-jén Bogdánffy Szilárd szülőföldjén járt, ahol emléktáblát avattak. Bogdánffy Szilárdra emlékezett a szülőföld azzal, hogy Bogdánffy évet hirdetett Huzsvár László, a nagybecskereki egyházmegye püspöke. Szerbia-Montenegró területén van ez az egyházmegye, a legkisebbik harmada a hajdani csanádi püspökségnek, amit Trianon szakított három részre. Az egyik /Temesvár /Erdélyben van, a másik rész a szegedi püspökség lett, s a harmadik a Nagybecskereki, amelynek harmincegynéhány plébániája van. Torontál vármegyében, egy Feketetó nevű falucskában született Bogdánffy Szilárd. A keresztelés a közeli nagyobb településen, Csókán volt 1911. márc. 4-én. Apja Feketetón kántortanító volt. Abban az épületben született Bogdánffy Szilárd, ahol az iskola és kápolna is volt. A Bogdánffy év befejező ünnepségét okt. 1-jén tartották Csókán, az ottani egyházmegye összes papjának jelenlétében. Bogdánffy Szilárdnak zseniális képességei voltak. Első elemitől a doktorátus befejezéséig színjeles. Mindegy volt, hogy románul, latinul, franciául kellett előadnia, csillagászattant, vagy kémiát, mindenhez értett. 1947-ig tanított Váradon, megszakításokkal. A Szentszék tudta, hogy a kommunisták mit művelnek az egyházzal, azért rendelkezett a titkosságról, mert előre biztosítani akarta, hogy legyen aki átvegye az egyházmegyék vezetését, ha a püspököket elviszik börtönbe. Bogdánffy Szilárd a Szatmár-Váradi Egyházmegyét vette volna át. A kommunista hatalom azonban megtudta ezt a tervet, ezért letartóztatták Bogdánffy Szilárdot. A diktatúra Márton Áron és Schffler János püspököt kiszemelte arra, hogy egy Rómától elszakított katolikus egyházat hozzanak létre, de ebbe egyik sem ment bele. Mindegyik vállalta a börtönt és többen a halált is. Márton Áron püspök kiszabadult, Pacha Ágostont is kiengedték meghalni, már teljesen megvakult akkorára, a többiek viszont ott pusztultak a börtönben. Bogdánffy Szilárd 1953. okt. 2-án a börtönben halt meg. 1992-ben kezdődött meg a boldoggá avatásához a kutatómunka. Fodor József tagja a boldoggá avatást megelőző vizsgálatvégző bizottságnak. A történelmi életrajz elkészítésében dr. Bura László segített, aki a Scheffler Jánosét is összeállította. /Balla Tünde: Egy boldoggá avatás nyomában. Bogdánffy Szilárd mártír püspökre emlékeztek Szerbiában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./
2003. október 22.
Nagyváradon a város tudós püspökei közül idén dr. Széchenyi Miklósra (1868-1923) emlékeztek okt. 18-án a Posticum Ifjúsági Központban. Dr. Sándor Gábor győri teológiai tanár ismertette Széchenyi püspök életét, Fodor József vikárius beszélt Széchenyi Miklós tizenkét évig tartó váradi püspökségéről, aki Trianon után próbálta összetartani az egyházmegyét. Széchenyi Miklós művelődéstörténeti szerepének bemutatását dr. Fleisz János történész. Hangsúlyozta, hogy az ötödik alkalommal szervezett konferenciasorozat a régi Nagyvárad jeles szülötteinek, tudós egyházfőinek emlékét hivatott ápolni. Végezetül Dukrét Géza, a Partumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke mutatta be a 25. Partiumi Füzetként megjelent Nagyvárad tudós püspökei című gyűjteményes kiadványt. /(Balla Tünde): Széchenyi Milós, Várad tudós püspöke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
2003. október 22.
Nagyváradon a város tudós püspökei közül idén dr. Széchenyi Miklósra (1868-1923) emlékeztek okt. 18-án a Posticum Ifjúsági Központban. Dr. Sándor Gábor győri teológiai tanár ismertette Széchenyi püspök életét, Fodor József vikárius beszélt Széchenyi Miklós tizenkét évig tartó váradi püspökségéről, aki Trianon után próbálta összetartani az egyházmegyét. Széchenyi Miklós művelődéstörténeti szerepének bemutatását dr. Fleisz János történész. Hangsúlyozta, hogy az ötödik alkalommal szervezett konferenciasorozat a régi Nagyvárad jeles szülötteinek, tudós egyházfőinek emlékét hivatott ápolni. Végezetül Dukrét Géza, a Partumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke mutatta be a 25. Partiumi Füzetként megjelent Nagyvárad tudós püspökei című gyűjteményes kiadványt. /(Balla Tünde): Széchenyi Milós, Várad tudós püspöke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
2003. október 23.
A "testvérállam", a Moldovai Köztársaság az Európa Tanácshoz fordult a Romániával való nézeteltérések tisztázásáért. Romániát úgyis sok tisztáznivalója van az európai fórumokkal, így nem jött jókor ez az ügy. Hol van az az idő, amikor "virághidon" lépdeltek át egymáshoz a két országból! Kisinyov azt szeretné, hogy - továbbra is - részesüljön a gazdasági kedvezményekből, zavartalanul exportálhasson Romániába cukrot vagy szárnyashúst, ezzel szemben Bukarest ne szóljon bele az ottani románok ügyeibe, se az oktatásba, se az anyanyelvhasználatba. A moldovai kommunista vezetés a moldovai nyelvet a román nyelvtől függetlennek nevezte, de ez jól ismert módszer, lásd a csángók esetét. /Ágoston Hugó: Hogy a túró? = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./
2003. október 23.
A "testvérállam", a Moldovai Köztársaság az Európa Tanácshoz fordult a Romániával való nézeteltérések tisztázásáért. Romániát úgyis sok tisztáznivalója van az európai fórumokkal, így nem jött jókor ez az ügy. Hol van az az idő, amikor "virághidon" lépdeltek át egymáshoz a két országból! Kisinyov azt szeretné, hogy - továbbra is - részesüljön a gazdasági kedvezményekből, zavartalanul exportálhasson Romániába cukrot vagy szárnyashúst, ezzel szemben Bukarest ne szóljon bele az ottani románok ügyeibe, se az oktatásba, se az anyanyelvhasználatba. A moldovai kommunista vezetés a moldovai nyelvet a román nyelvtől függetlennek nevezte, de ez jól ismert módszer, lásd a csángók esetét. /Ágoston Hugó: Hogy a túró? = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./
2003. október 23.
AZ RMDSZ káderpolitikáját is Hrebenciuc irányítja? Úgy tudja a bukaresti román sajtó, köztük a Cotidianul, hogy az RMDSZ arra készül, hogy keményen fellépjen a rebellis képviselők, jelesen Szilágyi Zsolt ellen, aki mostanig a képviselőház integrációs bizottságának volt a tagja. A lap tudni véli, hogy nem annyira az RMDSZ-t zavarja Szilágyi, hanem Viorel Hrebenciucot, az integrációs bizottság elnökét. Ő nem tudja megbocsátani a magyar képviselőnek, hogy egy Románia-EU tárgyaláson javasolta - s el is fogadták -, hogy vitassák meg a törvénytelenül elkobzott javak visszaszolgáltatásának helyzetét. Elfogadták, és mind az az elemzés, mind az, amelyre novemberben kerül sor, enyhén szólva kellemetlen Hrebenciucnak, a kormánypártnak. Mert a hivatalosan Románia által beterjesztett adatok és Szilágyi Zsolt adatai teljes mértékben különböznek egymástól. /Hírvilág. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./
2003. október 23.
AZ RMDSZ káderpolitikáját is Hrebenciuc irányítja? Úgy tudja a bukaresti román sajtó, köztük a Cotidianul, hogy az RMDSZ arra készül, hogy keményen fellépjen a rebellis képviselők, jelesen Szilágyi Zsolt ellen, aki mostanig a képviselőház integrációs bizottságának volt a tagja. A lap tudni véli, hogy nem annyira az RMDSZ-t zavarja Szilágyi, hanem Viorel Hrebenciucot, az integrációs bizottság elnökét. Ő nem tudja megbocsátani a magyar képviselőnek, hogy egy Románia-EU tárgyaláson javasolta - s el is fogadták -, hogy vitassák meg a törvénytelenül elkobzott javak visszaszolgáltatásának helyzetét. Elfogadták, és mind az az elemzés, mind az, amelyre novemberben kerül sor, enyhén szólva kellemetlen Hrebenciucnak, a kormánypártnak. Mert a hivatalosan Románia által beterjesztett adatok és Szilágyi Zsolt adatai teljes mértékben különböznek egymástól. /Hírvilág. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./
2003. október 23.
Okt. 21-én Bukarestben a magyar Kulturális Központban az 1956-os forradalomra emlékeztek, valamint "A 7ek" c. film megtekintése által azon fiatalokra, akik akkoriban (a jelen lévő Boros Zoltánnal és Koczka Györggyel együtt) a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán magyar szakosokként az akkori diákmegmozdulások során konfliktusba kerültek a rendszerrel, és később emiatt megtorlások érték őket. A film megtekintése után a jelenlévők egy kerekasztal-megbeszélésen vehettek részt, melynek keretén belül Boros Zoltán, Koczka György és Dan Rusetchi kommentálták az eseményeket. Ez utóbbi elmondta: a budapesti forradalommal szimpatizálva a bukaresti egyetemisták is tüntetéseket szerveztek. Az első nagyobb tüntetésnek nov. 5-én kellett volna bekövetkeznie, de ezt megtudta a nagyszámban kivonuló szeku és megakadályozta a tüntetést. Ennek ellenére elkezdődtek a letartóztatások, kb. ötven egyetemistát tartóztattak le Bukarestben, másokat kicsaptak az egyetemről. /(Gáspár Hajnal): A Magyar Kulturális Központban. In memoriam 1956. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
2003. október 23.
Okt. 21-én Bukarestben a magyar Kulturális Központban az 1956-os forradalomra emlékeztek, valamint "A 7ek" c. film megtekintése által azon fiatalokra, akik akkoriban (a jelen lévő Boros Zoltánnal és Koczka Györggyel együtt) a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán magyar szakosokként az akkori diákmegmozdulások során konfliktusba kerültek a rendszerrel, és később emiatt megtorlások érték őket. A film megtekintése után a jelenlévők egy kerekasztal-megbeszélésen vehettek részt, melynek keretén belül Boros Zoltán, Koczka György és Dan Rusetchi kommentálták az eseményeket. Ez utóbbi elmondta: a budapesti forradalommal szimpatizálva a bukaresti egyetemisták is tüntetéseket szerveztek. Az első nagyobb tüntetésnek nov. 5-én kellett volna bekövetkeznie, de ezt megtudta a nagyszámban kivonuló szeku és megakadályozta a tüntetést. Ennek ellenére elkezdődtek a letartóztatások, kb. ötven egyetemistát tartóztattak le Bukarestben, másokat kicsaptak az egyetemről. /(Gáspár Hajnal): A Magyar Kulturális Központban. In memoriam 1956. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
2003. október 23.
Markó Béla szövetségi elnök és Márton Árpád képviselő okt. 21-én Bukarestben fogadta a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) Schneider Márta helyettes államtitkár asszony által vezetett küldöttségét. A megbeszélésen szó esett a Beke Mihály András vezette bukaresti Magyar Kulturális Központ szerepéről, az erdélyi magyar kulturális élet helyzetéről, a tömb- és szórványközösségek sajátos művelődési igényeiről, a romániai magyar könyv- és lapkiadás kérdéséről, valamint azok terjesztésének nehézségeiről, illetve a magyarországi támogatások szükségességéről. /A tömb- és szórványközösségek sajátos művelődési igényeiről tárgyaltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
2003. október 23.
Markó Béla szövetségi elnök és Márton Árpád képviselő okt. 21-én Bukarestben fogadta a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) Schneider Márta helyettes államtitkár asszony által vezetett küldöttségét. A megbeszélésen szó esett a Beke Mihály András vezette bukaresti Magyar Kulturális Központ szerepéről, az erdélyi magyar kulturális élet helyzetéről, a tömb- és szórványközösségek sajátos művelődési igényeiről, a romániai magyar könyv- és lapkiadás kérdéséről, valamint azok terjesztésének nehézségeiről, illetve a magyarországi támogatások szükségességéről. /A tömb- és szórványközösségek sajátos művelődési igényeiről tárgyaltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
2003. október 23.
Okt. 17-18-án szervezték meg immár ötödik alkalommal a Szeben Megyei Magyar Napokat Medgyesen. A rendezvény szervezői, az EMKE, az RMDSZ Szeben megyei szervezete, a Medgyesi MADISZ és az Ifjúságért és Jövőért Társaság gazdag programmal várták az érdeklődőket. A megjelenteket Jakab Elek RMDSZ elnök és Teodor Plopeanu medgyesi polgármester köszöntötte. A Szeben Megyei Magyar Napokat a Communitas Alapítvány, az Illyés Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, és a medgyesi Polgármesteri Hivatal támogatta. /V. Szeben Megyei Magyar Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
2003. október 23.
Okt. 17-18-án szervezték meg immár ötödik alkalommal a Szeben Megyei Magyar Napokat Medgyesen. A rendezvény szervezői, az EMKE, az RMDSZ Szeben megyei szervezete, a Medgyesi MADISZ és az Ifjúságért és Jövőért Társaság gazdag programmal várták az érdeklődőket. A megjelenteket Jakab Elek RMDSZ elnök és Teodor Plopeanu medgyesi polgármester köszöntötte. A Szeben Megyei Magyar Napokat a Communitas Alapítvány, az Illyés Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, és a medgyesi Polgármesteri Hivatal támogatta. /V. Szeben Megyei Magyar Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
2003. október 24.
Erdélyi magánlátogatásra érkezik okt. 25-én Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök.A Krónikának adott interjújában kifejtette, a romániai magyarság vezetői nem kérték Magyarországtól, hogy vizsgálja meg az itt élő magyarok kettős állampolgárságának lehetőségét. Az államfő szerint, ha a romániai magyarság szervezetei ugyanazon célokért harcolnak, természetesnek kell venni, hogy a cél eléréséhez szükséges eszközökben, a napi politizálásban lehetnek eltérő vélemények. Útjával kapcsolatban leszögezte: "Államfői ténykedésem egyik sarokkövének a kisebbségi ügyek fokozott figyelemmel kísérését tekintem. Ez vonatkozik a magyarországi kisebbségek és a határon túl élő magyarok életére egyaránt. Ezért örültem különösen a történelmi egyházak és Tonk Sándor, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem nemrég elhunyt rektora meghívásának." Mádl Ferenc nemrég bejelentette, hogy szakértői bizottság létrehozását tervezi annak megvizsgálására, milyen módon nyújthatna Magyarország kettős állampolgárságot a határon túli magyarok számára. " A romániai magyarság legitim vezetői nem kérték Magyarországtól, hogy vizsgálja meg az itt élő magyarok kettős állampolgárságának lehetőségét. A szakértői bizottság így ezzel a kérdéssel természetesen nem foglalkozik." Mádl Ferenc az Aradon újraállítandó Szabadság-szobor ügyében levelet intézett Ion Iliescu államfőhöz, amelyben felkérte román kollégáját, járuljon hozzá az emlékmű felállításához. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a székelyföldi autonómiatörekvésekről, rámutatott arra, hogy ez belpolitikai jellegű kérdés, amiben nem tiszte állást foglalni. "Meggyőződésem ugyanakkor, hogy a romániai magyarság szervezetei ugyanazon cél elérését tartják fontosnak, ez pedig a magyar közösség boldogulása. Amennyiben ez így van, s én hiszem, hogy így van, természetesnek kell venni, hogy a cél eléréséhez szükséges eszközökben, a napi politizálás részleteiben lehetnek eltérő vélemények. Ez teljesen normális, ez a demokrácia lényege.""Magyarország jövőre az Európai Unió teljes jogú tagjává válik, s bár Romániának erre még várnia kell, hiszem, hogy a két ország viszonyának stratégiai, partneri jellege nem változik. Az együtt fölemelkedő közép- és délkelet-európai régiónak egymásra épülő regionális, szubregionális és kétoldalú együttműködési formák színes mozaikjaként kell összeállnia." Magyarország messzemenően támogatja Gozsdu Manó szellemi hagyatékának ápolását, ezért is javasolták, hogy egy magyar-román vegyes bizottság dolgozzon, gondolkodjon együtt ennek a szellemi hagyatéknak a méltó ápolásán. A magyar kormány egy budai ingatlant ajánlott fel, a Gozsdu Manó szellemi örökségét fenntartó közös alapítvány számára. Gozsdu Manó román diákok tanulását támogatta Budapesten, ez az alapítvány pedig román és magyar diákok képzését segíti majd. /Lukács János, Rostás Szabolcs: "A megbékélés idejét éljük". Interjú Mádl Ferenccel, a Magyar Köztársaság erdélyi látogatásra készülő elnökével. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./Gazda Árpád szerint Mádl Ferenc köztársasági elnök a Krónikának adott interjúban nyomatékosította: az erdélyi magyarság legitim vezetői nem kérték Magyarországtól, hogy vizsgálja meg a magyar állampolgárság kiterjesztésének lehetőségét, a magyar illetékesek pedig nem lépnek fel azokban a kérdésekben, amelyeket az érintettek még csak fel sem vetnek. E nyomatékosítással szinte felszólította az erdélyi magyarság képviselőit: kérjék a magyar állampolgárság kiterjesztését, hogy foglalkozhassanak a kérdéssel. Az erdélyi magyar közvélemény úgy tudta: az RMDSZ felvetette az erdélyi magyarság állampolgárság-igényét. A Krónika aug. 6-i számában Markó Béla RMDSZ-elnök szinte sértőnek a kérdést, tett-e le a szövetség erre vonatkozó írásos kérést a magyar kormány asztalára? A válasza: "Mindenki tudja, aláírást is gyűjtöttünk ebben az ügyben. Ez nem bumeráng, hogy visszajöjjön hozzánk. A kérés ma is érvényes. Az RMDSZ semmit sem mulasztott el, megtette a kötelességét."A Mádl Ferenc által megfogalmazott felszólítás persze korántsem jelenti a magyar állam azonnali hajlandóságát az állampolgárság kiterjesztésére. Ezt a korábbi magyar kormány sem tartotta időszerűnek, helyette pótszerként a státustörvényt ajánlotta, a jelenlegi budapesti kabinet pedig az erőfeszítésbe belevörösödve próbál kifogásokat találni. A kérés nélkül azonban a téma érdemi vitája sem kezdődhet el. Az autonómia sem foglalkoztatja a bukaresti politikát mindaddig, amíg az igényt az erdélyi magyarság képviselete meg nem fogalmazza, és a lehető leghatározottabban nem képviseli. /Gazda Árpád: RMDSZ-bumeráng. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./
2003. október 24.
Erdélyi magánlátogatásra érkezik okt. 25-én Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök.A Krónikának adott interjújában kifejtette, a romániai magyarság vezetői nem kérték Magyarországtól, hogy vizsgálja meg az itt élő magyarok kettős állampolgárságának lehetőségét. Az államfő szerint, ha a romániai magyarság szervezetei ugyanazon célokért harcolnak, természetesnek kell venni, hogy a cél eléréséhez szükséges eszközökben, a napi politizálásban lehetnek eltérő vélemények. Útjával kapcsolatban leszögezte: "Államfői ténykedésem egyik sarokkövének a kisebbségi ügyek fokozott figyelemmel kísérését tekintem. Ez vonatkozik a magyarországi kisebbségek és a határon túl élő magyarok életére egyaránt. Ezért örültem különösen a történelmi egyházak és Tonk Sándor, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem nemrég elhunyt rektora meghívásának." Mádl Ferenc nemrég bejelentette, hogy szakértői bizottság létrehozását tervezi annak megvizsgálására, milyen módon nyújthatna Magyarország kettős állampolgárságot a határon túli magyarok számára. " A romániai magyarság legitim vezetői nem kérték Magyarországtól, hogy vizsgálja meg az itt élő magyarok kettős állampolgárságának lehetőségét. A szakértői bizottság így ezzel a kérdéssel természetesen nem foglalkozik." Mádl Ferenc az Aradon újraállítandó Szabadság-szobor ügyében levelet intézett Ion Iliescu államfőhöz, amelyben felkérte román kollégáját, járuljon hozzá az emlékmű felállításához. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a székelyföldi autonómiatörekvésekről, rámutatott arra, hogy ez belpolitikai jellegű kérdés, amiben nem tiszte állást foglalni. "Meggyőződésem ugyanakkor, hogy a romániai magyarság szervezetei ugyanazon cél elérését tartják fontosnak, ez pedig a magyar közösség boldogulása. Amennyiben ez így van, s én hiszem, hogy így van, természetesnek kell venni, hogy a cél eléréséhez szükséges eszközökben, a napi politizálás részleteiben lehetnek eltérő vélemények. Ez teljesen normális, ez a demokrácia lényege.""Magyarország jövőre az Európai Unió teljes jogú tagjává válik, s bár Romániának erre még várnia kell, hiszem, hogy a két ország viszonyának stratégiai, partneri jellege nem változik. Az együtt fölemelkedő közép- és délkelet-európai régiónak egymásra épülő regionális, szubregionális és kétoldalú együttműködési formák színes mozaikjaként kell összeállnia." Magyarország messzemenően támogatja Gozsdu Manó szellemi hagyatékának ápolását, ezért is javasolták, hogy egy magyar-román vegyes bizottság dolgozzon, gondolkodjon együtt ennek a szellemi hagyatéknak a méltó ápolásán. A magyar kormány egy budai ingatlant ajánlott fel, a Gozsdu Manó szellemi örökségét fenntartó közös alapítvány számára. Gozsdu Manó román diákok tanulását támogatta Budapesten, ez az alapítvány pedig román és magyar diákok képzését segíti majd. /Lukács János, Rostás Szabolcs: "A megbékélés idejét éljük". Interjú Mádl Ferenccel, a Magyar Köztársaság erdélyi látogatásra készülő elnökével. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./Gazda Árpád szerint Mádl Ferenc köztársasági elnök a Krónikának adott interjúban nyomatékosította: az erdélyi magyarság legitim vezetői nem kérték Magyarországtól, hogy vizsgálja meg a magyar állampolgárság kiterjesztésének lehetőségét, a magyar illetékesek pedig nem lépnek fel azokban a kérdésekben, amelyeket az érintettek még csak fel sem vetnek. E nyomatékosítással szinte felszólította az erdélyi magyarság képviselőit: kérjék a magyar állampolgárság kiterjesztését, hogy foglalkozhassanak a kérdéssel. Az erdélyi magyar közvélemény úgy tudta: az RMDSZ felvetette az erdélyi magyarság állampolgárság-igényét. A Krónika aug. 6-i számában Markó Béla RMDSZ-elnök szinte sértőnek a kérdést, tett-e le a szövetség erre vonatkozó írásos kérést a magyar kormány asztalára? A válasza: "Mindenki tudja, aláírást is gyűjtöttünk ebben az ügyben. Ez nem bumeráng, hogy visszajöjjön hozzánk. A kérés ma is érvényes. Az RMDSZ semmit sem mulasztott el, megtette a kötelességét."A Mádl Ferenc által megfogalmazott felszólítás persze korántsem jelenti a magyar állam azonnali hajlandóságát az állampolgárság kiterjesztésére. Ezt a korábbi magyar kormány sem tartotta időszerűnek, helyette pótszerként a státustörvényt ajánlotta, a jelenlegi budapesti kabinet pedig az erőfeszítésbe belevörösödve próbál kifogásokat találni. A kérés nélkül azonban a téma érdemi vitája sem kezdődhet el. Az autonómia sem foglalkoztatja a bukaresti politikát mindaddig, amíg az igényt az erdélyi magyarság képviselete meg nem fogalmazza, és a lehető leghatározottabban nem képviseli. /Gazda Árpád: RMDSZ-bumeráng. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./
2003. október 24.
Oláh István újságíró a Székely Nemzeti Tanács szerevezésekor megállapította, itt az újabb Har-Kov-jelentés. A székelyföldi autonómia az újságíró szerint elnagyolt, főleg a vajdasági magyar autonóm elképzelésekből kompilált statútumtervezet, amit a közvetlenül érintett magyar is csak másodlagos forrásból, kommentárokból ismer. Hogy mi az autonómia, azt csak a kevés beavatott tudja, ezért a tájékoztatás elemi kötelesség, szögezte le. /Oláh István: Itthon szavazott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./Hihetetlen Oláh István érvelése: a magyarok nem tudják, mi is az autonómia.
2003. október 24.
Oláh István újságíró a Székely Nemzeti Tanács szerevezésekor megállapította, itt az újabb Har-Kov-jelentés. A székelyföldi autonómia az újságíró szerint elnagyolt, főleg a vajdasági magyar autonóm elképzelésekből kompilált statútumtervezet, amit a közvetlenül érintett magyar is csak másodlagos forrásból, kommentárokból ismer. Hogy mi az autonómia, azt csak a kevés beavatott tudja, ezért a tájékoztatás elemi kötelesség, szögezte le. /Oláh István: Itthon szavazott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./Hihetetlen Oláh István érvelése: a magyarok nem tudják, mi is az autonómia.
2003. október 24.
Marosvásárhelyen a középkori vár udvarán, a Vártemplom közvetlen közelében régészeti ásatások folynak. A Maros Megyei Múzeum régészei nemrég a vár egyik bástyaépületében rögtönzött kiállítást szerveztek a feltárt anyagból. Az ásatásokat Soós Zoltán fiatal régész vezeti, aki elmondta, hogy a marosvásárhelyi vár udvarának feltárása a hatvanas években kezdődött, amikor beindult a vár restaurálása, azonban akkor tabutéma volt a középkor, így nagyon kevés információt közöltek a talált anyagról. Az újabb feltárást 1999-ben kezdték el. A reformáció idején a városnak két temploma volt, és valószínűleg mindkettőt nem tudták fenntartani. A ferences kolostort elbontották, anyagát beépítették a később épült erődítménybe. Teljesen egyedi régészeti lelet, hogy találtak egy 15. századi téglajárdát. A téglajárda alatt egy nagy pusztulási réteget találtak - égésnyomokkal. Tehát korábban létezett egy faépület, ami valamikor a 14. század második felében megsemmisülhetett. Nagy Lajos korából pénzérméket is találtak. Ezek Vásárhely területén a legkorábbi magyar éremleletek. Amikor a kolostor faépülete leégett, a 14. század végén épült a kőkolostor, annak a részeit is megtalálták. A feltár gazdag középkori kályhacsempe-anyag szintén egyedi. A csempe a Mátyás-korból ered. A történetírás még nem tisztázta, hogy melyik királyunk - esetleg Könyves Kálmán vagy Szent László - székelyeket telepített keletre, a 11., 12. századból elég sok települést feltártak Medgyes, Segesvár környékén. Most kiderült, hogy Maros szék is székelyek által korán megszállt telepek közé tartozott. Erre eddig nem volt bizonyíték. 1442-ig a ferenceseknek valószínűleg Marosvásárhely volt a központja, azután hozták létre a csiksomlyói kolostort. - Ma már a román történészek java része is elveti a dák-római kontinuitáselméletet. A város vezetősége is óvatosan bánhatna ezekkel a fogalmakkal. Az ásatásokat 1999-ben a magyarországi Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség, 2001-ben a magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, 2003-ban pedig a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal finanszírozta. Görgényszentimrén a jelentős középkori várral foglalkoznak, ez volt az Erdélyi Fejedelemség legnagyobb, egyik legjelentősebb vára. Görgényszentimrén eddig egy 16. századi lakóépületet találtak. Alatta egy korábbi ház falai is előkerültek. A kerámialelet szerint 14. századi épületről lehet szó. Gótikus faragott köveket is találtak, amilyeneket ezen kívül csak egy Gyulafehérvár melletti püspöki várban tártak fel. /Máthé Éva: Régészeti ásatások Maros megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
2003. október 24.
Marosvásárhelyen a középkori vár udvarán, a Vártemplom közvetlen közelében régészeti ásatások folynak. A Maros Megyei Múzeum régészei nemrég a vár egyik bástyaépületében rögtönzött kiállítást szerveztek a feltárt anyagból. Az ásatásokat Soós Zoltán fiatal régész vezeti, aki elmondta, hogy a marosvásárhelyi vár udvarának feltárása a hatvanas években kezdődött, amikor beindult a vár restaurálása, azonban akkor tabutéma volt a középkor, így nagyon kevés információt közöltek a talált anyagról. Az újabb feltárást 1999-ben kezdték el. A reformáció idején a városnak két temploma volt, és valószínűleg mindkettőt nem tudták fenntartani. A ferences kolostort elbontották, anyagát beépítették a később épült erődítménybe. Teljesen egyedi régészeti lelet, hogy találtak egy 15. századi téglajárdát. A téglajárda alatt egy nagy pusztulási réteget találtak - égésnyomokkal. Tehát korábban létezett egy faépület, ami valamikor a 14. század második felében megsemmisülhetett. Nagy Lajos korából pénzérméket is találtak. Ezek Vásárhely területén a legkorábbi magyar éremleletek. Amikor a kolostor faépülete leégett, a 14. század végén épült a kőkolostor, annak a részeit is megtalálták. A feltár gazdag középkori kályhacsempe-anyag szintén egyedi. A csempe a Mátyás-korból ered. A történetírás még nem tisztázta, hogy melyik királyunk - esetleg Könyves Kálmán vagy Szent László - székelyeket telepített keletre, a 11., 12. századból elég sok települést feltártak Medgyes, Segesvár környékén. Most kiderült, hogy Maros szék is székelyek által korán megszállt telepek közé tartozott. Erre eddig nem volt bizonyíték. 1442-ig a ferenceseknek valószínűleg Marosvásárhely volt a központja, azután hozták létre a csiksomlyói kolostort. - Ma már a román történészek java része is elveti a dák-római kontinuitáselméletet. A város vezetősége is óvatosan bánhatna ezekkel a fogalmakkal. Az ásatásokat 1999-ben a magyarországi Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség, 2001-ben a magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, 2003-ban pedig a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal finanszírozta. Görgényszentimrén a jelentős középkori várral foglalkoznak, ez volt az Erdélyi Fejedelemség legnagyobb, egyik legjelentősebb vára. Görgényszentimrén eddig egy 16. századi lakóépületet találtak. Alatta egy korábbi ház falai is előkerültek. A kerámialelet szerint 14. századi épületről lehet szó. Gótikus faragott köveket is találtak, amilyeneket ezen kívül csak egy Gyulafehérvár melletti püspöki várban tártak fel. /Máthé Éva: Régészeti ásatások Maros megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
2003. október 24.
Az aradi születésű Böszörményi Zoltán kanadai állampolgárként visszatért szülőföldjére vállalatokat teremteni. Öt esztendeje adja ki a Nyugati Jelen című napilapot, mely a fejléc eligazító adatai szerint: "Arad, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megyében jelenik meg". Fáradozásainak köszönhetően megalakult az Aradi Magyar Színház, mely a laptulajdonos kezdeményezésére emelt Sajtóház dísztermében tartotta bemutatkozó előadásait. A magyar napilap Irodalmi Jelen címmel megjelenő mellékletének szerkesztői: Böszörményi Zoltán, Irházi János, Karácsonyi Zsolt, Orbán János Dénes, Pongrácz P. Mária. Az Irodalmi Jelen 7000 (!) példányban jelenik meg, minden hónap végén. Az idén osztotta ki harmadjára a Nyugati Jelen - nemzetközi birálóbizottság bevonásával - országos riportpályázatának díjait. Böszörményi 2003-ban Aradon magyar könyvkiadót alapított: az Irodalmi Jelen Könyvek égisze alatt nyomtatott munkákkal Böszöményi Zoltán és munkatársai könyves hídfőt teremtettek. Eddig az Irodalmi Jelen Könyvek munkaközössége nyolc kötetet hozott napvilágra. A próza terén az elfelejtett aradi Károly Sándor Az 500-ik emelete hívja magára a figyelmet. A hazai kortárs szépprózát Ferencz Zsuzsa Kik és Mik című mozaik- regénye képviseli. Vízumkényszer a Paradicsomba című riportkötetével a Váradon élő Szőke Mária-Magdolna a műfajt rehabilitálta. Az aradi rendőrnyomozó, Jankó András Bűnözők és áldozatok című munkája a tanulmány-esszé-cikk szerencsés ötvözete. G. Pataky András első verseskötetével /A tél acélkék lovai/ a kiadónál jelentkezett. A Romániai Írók Szövetségének Elsőkönyves díját 2002-ben az aradi születésű Karácsonyi Zsolt nyerte el verseskötetével, a Téli hadjárattal. Második könyve a Sárgapart megjelentetése közös vállalkozás: Erdélyi Híradó Kiadó, Irodalmi Jelen Könyvek és Fiatal Írók Szövetsége (Budapest) égisze alatt látott nyomdafestéket. Orbán János Dénes 30. születésnapja alkalmából került az olvasó asztalára a Teakönyv, mely az 1992-2003-as időszak "kötetlen írásait" tartalmazza. Szőcs Géza Az allegóriásabb ember című kötete is náluk jelent meg. /Balogh József: Műhelyteremtő Böszörményi Zoltán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
2003. október 24.
Az aradi születésű Böszörményi Zoltán kanadai állampolgárként visszatért szülőföldjére vállalatokat teremteni. Öt esztendeje adja ki a Nyugati Jelen című napilapot, mely a fejléc eligazító adatai szerint: "Arad, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megyében jelenik meg". Fáradozásainak köszönhetően megalakult az Aradi Magyar Színház, mely a laptulajdonos kezdeményezésére emelt Sajtóház dísztermében tartotta bemutatkozó előadásait. A magyar napilap Irodalmi Jelen címmel megjelenő mellékletének szerkesztői: Böszörményi Zoltán, Irházi János, Karácsonyi Zsolt, Orbán János Dénes, Pongrácz P. Mária. Az Irodalmi Jelen 7000 (!) példányban jelenik meg, minden hónap végén. Az idén osztotta ki harmadjára a Nyugati Jelen - nemzetközi birálóbizottság bevonásával - országos riportpályázatának díjait. Böszörményi 2003-ban Aradon magyar könyvkiadót alapított: az Irodalmi Jelen Könyvek égisze alatt nyomtatott munkákkal Böszöményi Zoltán és munkatársai könyves hídfőt teremtettek. Eddig az Irodalmi Jelen Könyvek munkaközössége nyolc kötetet hozott napvilágra. A próza terén az elfelejtett aradi Károly Sándor Az 500-ik emelete hívja magára a figyelmet. A hazai kortárs szépprózát Ferencz Zsuzsa Kik és Mik című mozaik- regénye képviseli. Vízumkényszer a Paradicsomba című riportkötetével a Váradon élő Szőke Mária-Magdolna a műfajt rehabilitálta. Az aradi rendőrnyomozó, Jankó András Bűnözők és áldozatok című munkája a tanulmány-esszé-cikk szerencsés ötvözete. G. Pataky András első verseskötetével /A tél acélkék lovai/ a kiadónál jelentkezett. A Romániai Írók Szövetségének Elsőkönyves díját 2002-ben az aradi születésű Karácsonyi Zsolt nyerte el verseskötetével, a Téli hadjárattal. Második könyve a Sárgapart megjelentetése közös vállalkozás: Erdélyi Híradó Kiadó, Irodalmi Jelen Könyvek és Fiatal Írók Szövetsége (Budapest) égisze alatt látott nyomdafestéket. Orbán János Dénes 30. születésnapja alkalmából került az olvasó asztalára a Teakönyv, mely az 1992-2003-as időszak "kötetlen írásait" tartalmazza. Szőcs Géza Az allegóriásabb ember című kötete is náluk jelent meg. /Balogh József: Műhelyteremtő Böszörményi Zoltán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
2003. október 24.
Sepsiszentgyörgyön okt. 23-án a Distrigaz ismét elzárta a gázcsapokat.A gázcsapok múlt heti kinyitását követően a város vezetősége és a hőszolgáltató cégek képviselői megbeszélést folytattak a gázszolgáltatóval arról, hogy milyen feltételek mellett maradhatnak nyitva a csapok. Okt. 23-án azonban a gázszolgáltató bukaresti vezérigazgatójától érkezett utasítás: a fűtésszolgáltató cégek mindaddig nem kapnak gázt, ameddig teljes (!) adósságukat nem törlesztik. Horia Grama prefektust és Puskás Bálint szenátor ígéretet tett: közbenjárnak a minisztériumnál annak érdekében, hogy a Distrigaz vezetősége visszatérjen a tárgyalásokhoz./(vop): Egy hetet sem tartott a gázfűtés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./
2003. október 24.
Sepsiszentgyörgyön okt. 23-án a Distrigaz ismét elzárta a gázcsapokat.A gázcsapok múlt heti kinyitását követően a város vezetősége és a hőszolgáltató cégek képviselői megbeszélést folytattak a gázszolgáltatóval arról, hogy milyen feltételek mellett maradhatnak nyitva a csapok. Okt. 23-án azonban a gázszolgáltató bukaresti vezérigazgatójától érkezett utasítás: a fűtésszolgáltató cégek mindaddig nem kapnak gázt, ameddig teljes (!) adósságukat nem törlesztik. Horia Grama prefektust és Puskás Bálint szenátor ígéretet tett: közbenjárnak a minisztériumnál annak érdekében, hogy a Distrigaz vezetősége visszatérjen a tárgyalásokhoz./(vop): Egy hetet sem tartott a gázfűtés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./
2003. október 24.
Mezőségi turnéra indul a héten a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A csíkszeredai csapat ezúttal Vice, Szék, Dés, Szamosújvár, Ördöngösfüzes, Bethlen, Almásmálom és Bálványosváralja helységekben lép fel. /(Daczó Dénes): Mezőségi turnén a Hargita Együttes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
2003. október 24.
Mezőségi turnéra indul a héten a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A csíkszeredai csapat ezúttal Vice, Szék, Dés, Szamosújvár, Ördöngösfüzes, Bethlen, Almásmálom és Bálványosváralja helységekben lép fel. /(Daczó Dénes): Mezőségi turnén a Hargita Együttes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
2003. október 25.
Okt. 21-én Bukaresten, a magyar Kulturális Központban az 1956-os forradalomra emlékeztek, valamint bemutatták "A 7ek" című filmet az 1956-os kolozsvári diákmegmozdulások során börtönbe kerültekről. Az évtizedekkel későbbi találkozó jó alkalom volt az ezen résztvevő hét ember számára, hogy egy dokumentumfilmben a következő generációk számára elmesélhessék egykori élményeiket. A Román Kommunista Párt 1956-ban egy új statútumtervezetet szeretett volna elfogadtatni a diáksággal, erre az egyetemisták megfogalmazták követeléseiket (egyetemi autonómia, jóléti intézkedések, a külföldi kapcsolatok javítása, az orosz nyelv fakultatívvá való átminősítése). Ezek egybe estek az 1956-os budapesti eseményekkel. Később azután a magyarországi szervezkedésekkel akarták kapcsolatba hozni a kolozsvári törekvéseket azért, hogy néhány diák megbüntetésével, példát statuálva megfélemlítsék a lázadozókat. Az 1958 októberében összehívott bölcsészkari gyűlésen Vastag Lajos kissé merészhangú válaszaival kivívta kollégái rokonszenvét. Ezért a gesztusért az egyetemisták közül egyeseket kicsaptak nem csak a kolozsvári, hanem az ország valamennyi egyeteméről (mint a filmben szereplő heteket is). A november 4-én összehívott, második kari gyűlésen Koczka György (a filmbeli riporter) már ezt megelőzően bekövetkezett letartóztatása miatt nem vehetett részt. Ezután egyes egyetemisták végleg eltűntek, másokat letartóztattak vagy börtönbe zártak. Ezután jött a kolozsvári két egyetem, a Bolyai és a Babes egyesítése 1959-ben, ami tulajdonképpen a magyar egyetem megszűnését jelentette. A filmben szereplők elmondták: azokról sem szabad megfeledkezni, akik nem szenvedtek ugyan börtönbüntetést, de ezrek, tízezrek voltak, akik egyszerűen azért nem tanulhattak tovább, mert szüleik ún. kulákok voltak, esetleg lelkészcsaládból származtak, vagy külföldre emigrált rokonaik voltak Hogy kik voltak besúgóik, erre ma sincs bizonyíték, de sejteni lehet. A 7-ek: Csőgör Enikő, Lázár Erzsébet, Baranyi László, László Annamária, Metz Katalin, Vastag Lajos - aki távollétében csak kazettán lehetett jelen a találkozón - valamint Boros Zoltán. A film megtekintése után kerekasztal-megbeszélés következett. Dan Rusiecki elmondta: a budapesti forradalommal szimpatizálva a bukaresti egyetemisták is tüntetéseket szerveztek. Az első nagyobb tüntetésnek november 5-én kellett volna bekövetkeznie az Egyetem téren, de a besúgók által erről tudomást szerző és megfélemlítésül kamionokkal nagy számban kivonuló szeku ezt lehetetlenné tette. Így elmaradt a tüntetés, ennek ellenére elkezdődtek a letartóztatások. Kb. ötven egyetemistát tartóztattak le Bukarestben (többek közt őt is), másokat kicsaptak az egyetemről. /Gáspár Hajnal: In memoriam 1958 - Kolozsvár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./
2003. október 25.
Okt. 21-én Bukaresten, a magyar Kulturális Központban az 1956-os forradalomra emlékeztek, valamint bemutatták "A 7ek" című filmet az 1956-os kolozsvári diákmegmozdulások során börtönbe kerültekről. Az évtizedekkel későbbi találkozó jó alkalom volt az ezen résztvevő hét ember számára, hogy egy dokumentumfilmben a következő generációk számára elmesélhessék egykori élményeiket. A Román Kommunista Párt 1956-ban egy új statútumtervezetet szeretett volna elfogadtatni a diáksággal, erre az egyetemisták megfogalmazták követeléseiket (egyetemi autonómia, jóléti intézkedések, a külföldi kapcsolatok javítása, az orosz nyelv fakultatívvá való átminősítése). Ezek egybe estek az 1956-os budapesti eseményekkel. Később azután a magyarországi szervezkedésekkel akarták kapcsolatba hozni a kolozsvári törekvéseket azért, hogy néhány diák megbüntetésével, példát statuálva megfélemlítsék a lázadozókat. Az 1958 októberében összehívott bölcsészkari gyűlésen Vastag Lajos kissé merészhangú válaszaival kivívta kollégái rokonszenvét. Ezért a gesztusért az egyetemisták közül egyeseket kicsaptak nem csak a kolozsvári, hanem az ország valamennyi egyeteméről (mint a filmben szereplő heteket is). A november 4-én összehívott, második kari gyűlésen Koczka György (a filmbeli riporter) már ezt megelőzően bekövetkezett letartóztatása miatt nem vehetett részt. Ezután egyes egyetemisták végleg eltűntek, másokat letartóztattak vagy börtönbe zártak. Ezután jött a kolozsvári két egyetem, a Bolyai és a Babes egyesítése 1959-ben, ami tulajdonképpen a magyar egyetem megszűnését jelentette. A filmben szereplők elmondták: azokról sem szabad megfeledkezni, akik nem szenvedtek ugyan börtönbüntetést, de ezrek, tízezrek voltak, akik egyszerűen azért nem tanulhattak tovább, mert szüleik ún. kulákok voltak, esetleg lelkészcsaládból származtak, vagy külföldre emigrált rokonaik voltak Hogy kik voltak besúgóik, erre ma sincs bizonyíték, de sejteni lehet. A 7-ek: Csőgör Enikő, Lázár Erzsébet, Baranyi László, László Annamária, Metz Katalin, Vastag Lajos - aki távollétében csak kazettán lehetett jelen a találkozón - valamint Boros Zoltán. A film megtekintése után kerekasztal-megbeszélés következett. Dan Rusiecki elmondta: a budapesti forradalommal szimpatizálva a bukaresti egyetemisták is tüntetéseket szerveztek. Az első nagyobb tüntetésnek november 5-én kellett volna bekövetkeznie az Egyetem téren, de a besúgók által erről tudomást szerző és megfélemlítésül kamionokkal nagy számban kivonuló szeku ezt lehetetlenné tette. Így elmaradt a tüntetés, ennek ellenére elkezdődtek a letartóztatások. Kb. ötven egyetemistát tartóztattak le Bukarestben (többek közt őt is), másokat kicsaptak az egyetemről. /Gáspár Hajnal: In memoriam 1958 - Kolozsvár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./
2003. október 25.
Okt. 22-én székházavatót tartott az EMKE Maros megyei szervezete. A marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciójának támogatásával jutottak hozzá két helyiséghez, amelyet rendbe tettek és berendeztek. Dr. Ábrám Zoltán orvos, az EMKE Maros megyei elnöke kitért arra, hogy évekig a közművelődési palota egy kis, eldugott helyiségében tűrték meg őket. Fodor Imre alpolgármester hangsúlyozta, hogy az EMKE újjáalakulása óta mindig példát mutatott a Gyöngykoszorú néptánc-, népdal-, népzene-találkozók, a népművészeti kiállítások, népfőiskolai tevékenységek megszervezésével. Szabó György Pál volt EMKE-elnök pedig fontosnak tartotta megjegyezni, hogy amióta az új vezetőség dolgozik, sokrétűbb, dinamikusabb lett a szervezet tevékenysége. /(mezey): Új székházban az EMKE. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./ Szabó György Pál tanár kijelentette: az EMKÉ-nek nem szabad lemondania arról, hogy a város gyönyörű Kultúrpalotában kapjon rangjához méltó székhelyet, hisz Bernády György egykori polgármester ugyanarra a célra építette a palotát, mint ami az EMKE célkitűzése: a magyar közművelődés éltetésere, felvirágoztatására. A székházavató ünnepségen Demeter András, a Sapientia Egyetem diákja Székely János verset szavalt, Wilhelem András, a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum diákja gordonkázott. /Falásnyi székház, de az övék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
