A szekus dossziékat tanulmányozó bizottság a volt politikai rendőrtisztek névsorát a Hivatalos Közlönynek egy olyan sorozatában teszi közzé, amely nem hozzáférhető a nagyközönség számára, tudósított a Cotidianul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
2003. október 15.
Az APADOR-CH emberjogi szervezet nemzeti kisebbségi ügyekért felelős szakértője, Gabriel Andreescu a sajtóhoz eljuttatott észrevételeiben felszólítja a Hátrányos Megkülönböztetés Elleni Országos Tanácsot: hivatalból járjon el azok ellen, akik Fodor Imrét, Marosvásárhely alpolgármesterét és társait zaklatták a Székelyföld autonómiáját propagáló plakátok miatt. Andreescu felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmány és a nemzetközi dokumentumok értelmében bármely népcsoportnak joga van a "belső önrendelkezéshez", ami nem azonos a puszta "önrendelkezéssel", hiszen az első a széles körű kulturális és adminisztratív önrendelkezést, a második a szecessziót jelenti. Andreescu arra is kitér, hogy a romániai magyarság belső önrendelkezésének a megvalósítása az RMDSZ programjában is szerepel, tehát a Székely Nemzeti Tanács létrehozását kezdeményező bizottság pusztán a politikai taktika szempontjából akar mást. Andreescu szerint a modern Romániában első ízben támadnak meg a hatóságok egy olyan kezdeményezést, ami a szabad egyesülés tárgykörbe tartozik. Fodor Imre zaklatását etnikai alapon történő zaklatásnak, hátrányos megkülönböztetésnek minősítette. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a Székely Nemzeti Tanács létrehozásához hasonló székelyföldi román kezdeményezéseket nagy tiszteletben tartja Románia elnöke és kormánya. /(Máthé Éva): Gabriel Andreescu megtette észrevételeit... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
2003. október 15.
Az APADOR-CH emberjogi szervezet nemzeti kisebbségi ügyekért felelős szakértője, Gabriel Andreescu a sajtóhoz eljuttatott észrevételeiben felszólítja a Hátrányos Megkülönböztetés Elleni Országos Tanácsot: hivatalból járjon el azok ellen, akik Fodor Imrét, Marosvásárhely alpolgármesterét és társait zaklatták a Székelyföld autonómiáját propagáló plakátok miatt. Andreescu felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmány és a nemzetközi dokumentumok értelmében bármely népcsoportnak joga van a "belső önrendelkezéshez", ami nem azonos a puszta "önrendelkezéssel", hiszen az első a széles körű kulturális és adminisztratív önrendelkezést, a második a szecessziót jelenti. Andreescu arra is kitér, hogy a romániai magyarság belső önrendelkezésének a megvalósítása az RMDSZ programjában is szerepel, tehát a Székely Nemzeti Tanács létrehozását kezdeményező bizottság pusztán a politikai taktika szempontjából akar mást. Andreescu szerint a modern Romániában első ízben támadnak meg a hatóságok egy olyan kezdeményezést, ami a szabad egyesülés tárgykörbe tartozik. Fodor Imre zaklatását etnikai alapon történő zaklatásnak, hátrányos megkülönböztetésnek minősítette. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a Székely Nemzeti Tanács létrehozásához hasonló székelyföldi román kezdeményezéseket nagy tiszteletben tartja Románia elnöke és kormánya. /(Máthé Éva): Gabriel Andreescu megtette észrevételeit... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
2003. október 15.
Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke felhívásában felkérte az egyházkerület lelkipásztorait és a gyülekezetek szavazásra jogosult tagjait, hogyokt. 18-19-én a módosított alkotmánya elfogadásával kapcsolatban kiírt népszavazáson mindannyian vegyenek részt, és lelkiismeretük szerint szavazzanak. /Püspöki felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
2003. október 15.
Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke felhívásában felkérte az egyházkerület lelkipásztorait és a gyülekezetek szavazásra jogosult tagjait, hogyokt. 18-19-én a módosított alkotmánya elfogadásával kapcsolatban kiírt népszavazáson mindannyian vegyenek részt, és lelkiismeretük szerint szavazzanak. /Püspöki felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
2003. október 15.
Marosvásárhely két állomásépületére végre kikerült a román mellé a magyar nyelvű felirat. A nagyállomáson a kétnyelvű felirat fölé Románia címerét is elhelyezték, és a két nemzeti színű lobogó is újdonság. /(Máthé Éva): Végre! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
2003. október 15.
Marosvásárhely két állomásépületére végre kikerült a román mellé a magyar nyelvű felirat. A nagyállomáson a kétnyelvű felirat fölé Románia címerét is elhelyezték, és a két nemzeti színű lobogó is újdonság. /(Máthé Éva): Végre! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
2003. október 16.
Az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Elöljáróinak Értekezletén, Kolozsváron, okt. 14-én több órán át egyeztettek a jelenlévő egyházfők a népszavazásról. Abban egyetértettek, hogy a népszavazásra mindenki menjen el. Abba nem szólhatnak bele, ki milyen álláspontot foglaljon, amikor elmegy szavazni. Egyedül Tőkés László püspök érvelt a nemmel szavazás mellett, az alkotmány szövegében megőrzött nemzetállam szintagma okán. A tanácskozás nyomán közös nyilatkozat született: "Az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Elöljáróinak Értekezlete megdöbbenéssel értesült azokról a hatósági túlkapásokról, melyekre a székely megyék területén került sor az utóbbi napokban. Aggodalmának ad kifejezést a régi politikai rendőrség módszereit idéző megfélemlítő intézkedésekkel kapcsolatban. Síkra száll az alapvető emberi jogok, nevezetesen a lelkiismereti, a szólás-, a szabad véleménynyilvánítás és a gyülekezési szabadság tiszteletben tartása mellett, és visszautasít bármiféle etnikai és politikai hátrányos megkülönböztetést." /(Csomafáy Ferenc): Egyeztettek az erdélyi magyar egyházfők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./
2003. október 16.
Az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Elöljáróinak Értekezletén, Kolozsváron, okt. 14-én több órán át egyeztettek a jelenlévő egyházfők a népszavazásról. Abban egyetértettek, hogy a népszavazásra mindenki menjen el. Abba nem szólhatnak bele, ki milyen álláspontot foglaljon, amikor elmegy szavazni. Egyedül Tőkés László püspök érvelt a nemmel szavazás mellett, az alkotmány szövegében megőrzött nemzetállam szintagma okán. A tanácskozás nyomán közös nyilatkozat született: "Az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Elöljáróinak Értekezlete megdöbbenéssel értesült azokról a hatósági túlkapásokról, melyekre a székely megyék területén került sor az utóbbi napokban. Aggodalmának ad kifejezést a régi politikai rendőrség módszereit idéző megfélemlítő intézkedésekkel kapcsolatban. Síkra száll az alapvető emberi jogok, nevezetesen a lelkiismereti, a szólás-, a szabad véleménynyilvánítás és a gyülekezési szabadság tiszteletben tartása mellett, és visszautasít bármiféle etnikai és politikai hátrányos megkülönböztetést." /(Csomafáy Ferenc): Egyeztettek az erdélyi magyar egyházfők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./
2003. október 16.
Nincs kormánygarancia az észak-erdélyi autópálya építésére. A Budapest-Bukarest autópálya észak-erdélyi nyomvonaláról egy hónapon belül várható döntés. Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök rögzítette: legkésőbb 2004 végén hozzákezdenek az autópálya építéséhez. Jelenleg a 2004-es költségvetésben csak a 4-es európai folyosó építésére (Arad-Brassó-Bukarest-Konstanca útvonal) szerepel előirányzott pénzösszeg. A honatya közölte, a Bors-Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-Brassó útvonalon majdan haladó autópálya egyelőre csak a tervezés szakaszában van, de nincs rá pénz. Pacurariu léggömbnek nevezte Rus kijelentését, miszerint 2004-ben elkezdődnek az észak-erdélyi autópálya építési munkálatai. Antal István képviselő viszont úgy tudja, az Észak-Erdélyben 422 kilométeres távon végighúzódó autópálya első 36 kilométere 2004-ben el fog készülni. /Lepedus Péter, Benkő Levente: Költségvetés autósztrádára szánt tétel nélkül. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./
2003. október 16.
Nincs kormánygarancia az észak-erdélyi autópálya építésére. A Budapest-Bukarest autópálya észak-erdélyi nyomvonaláról egy hónapon belül várható döntés. Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök rögzítette: legkésőbb 2004 végén hozzákezdenek az autópálya építéséhez. Jelenleg a 2004-es költségvetésben csak a 4-es európai folyosó építésére (Arad-Brassó-Bukarest-Konstanca útvonal) szerepel előirányzott pénzösszeg. A honatya közölte, a Bors-Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-Brassó útvonalon majdan haladó autópálya egyelőre csak a tervezés szakaszában van, de nincs rá pénz. Pacurariu léggömbnek nevezte Rus kijelentését, miszerint 2004-ben elkezdődnek az észak-erdélyi autópálya építési munkálatai. Antal István képviselő viszont úgy tudja, az Észak-Erdélyben 422 kilométeres távon végighúzódó autópálya első 36 kilométere 2004-ben el fog készülni. /Lepedus Péter, Benkő Levente: Költségvetés autósztrádára szánt tétel nélkül. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./
2003. október 16.
Okt. 23-án Marosvásárhelyen indul újra A Hét hetilap, várhatóan 1500 példányban. Bukarestből átteszi székhelyét Marosvásárhelyre, mivel ott biztosított a megfelelő infrastrukturális és szellemi háttér. A Hétnek Kelemen Hunor a lapigazgatója, viszont nem lesz főszerkesztője, hanem két vezető szerkesztő áll majd az élén, Papp Sándor Zsigmond és Parászka Boróka. A régi gárdából egyetlen ember marad: Ágoston Hugó. Az irodalmi rovatot Jánk Károly és Szabó Géza szerkeszti; Könczey Elemér és Irsai Zsolt pedig a látványtervért, a grafikai arculatért felel. A lapnak egyfajta vitafórumjellege lesz. Kelemen Hunor gyakorló politikus, nem jelent veszélyt a lap függetlenségére. Kelemen Hunor nem szól bele a folyóirat belügyeibe, nem is közöl a lap hasábjain. A hetilap továbbra is a művelődési minisztérium kötelékébe tartozik, bár távlatilag gondolkodnak a tulajdonosváltáson. /Papp Attila Zsolt: Független lapot szeretnének. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./
2003. október 16.
Okt. 23-án Marosvásárhelyen indul újra A Hét hetilap, várhatóan 1500 példányban. Bukarestből átteszi székhelyét Marosvásárhelyre, mivel ott biztosított a megfelelő infrastrukturális és szellemi háttér. A Hétnek Kelemen Hunor a lapigazgatója, viszont nem lesz főszerkesztője, hanem két vezető szerkesztő áll majd az élén, Papp Sándor Zsigmond és Parászka Boróka. A régi gárdából egyetlen ember marad: Ágoston Hugó. Az irodalmi rovatot Jánk Károly és Szabó Géza szerkeszti; Könczey Elemér és Irsai Zsolt pedig a látványtervért, a grafikai arculatért felel. A lapnak egyfajta vitafórumjellege lesz. Kelemen Hunor gyakorló politikus, nem jelent veszélyt a lap függetlenségére. Kelemen Hunor nem szól bele a folyóirat belügyeibe, nem is közöl a lap hasábjain. A hetilap továbbra is a művelődési minisztérium kötelékébe tartozik, bár távlatilag gondolkodnak a tulajdonosváltáson. /Papp Attila Zsolt: Független lapot szeretnének. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./
2003. október 16.
Jelnek állítottalak címen emlékkönyvet adtak ki a Szociális Testvérek Társasága, a "szürke nővérek" alapításának 80. évfordulójára. Elöljáró írásában Lehner Anna, a társaság nemrég leköszönt elöljárója utalt a szociális testvérek talán legjellemzőbb erényére, a hűségre, amely szükség esetén akár a vértanúság árát is megkérte (Salkaházi Sára például mártírja lett a sötét évtizedeknek; a szociális testvérek "lebukásukig" és egyes tagjaik bebörtönzéséig vállaltak titkos összekötő szerepet a püspökök és a nunciatúra között a negyneves-ötvenes évek fordulóján stb.). Walter Ilona a kötetben körképet adott a társaság romániai kerületének múltbeli működéséről. Munkájuk sokrétű volt: vasúti misszió, szociális képző működtetése, bukaresti (és budapesti) leányvédelem, népegészségügyi munka, öregotthon és árvaház működtetése. A kötet szerkesztői, Gábor Csilla és Farmati Anna a romániai kerület testvéreitől vallomásokat gyűjtöttek egybe az újraindulás utáni évekről. /Jakabffy Tamás: Jelnek állítottalak. Emlékkönyv a Szociális Testvérek Társasága alapításának 80. évfordulójára. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./
2003. október 16.
Jelnek állítottalak címen emlékkönyvet adtak ki a Szociális Testvérek Társasága, a "szürke nővérek" alapításának 80. évfordulójára. Elöljáró írásában Lehner Anna, a társaság nemrég leköszönt elöljárója utalt a szociális testvérek talán legjellemzőbb erényére, a hűségre, amely szükség esetén akár a vértanúság árát is megkérte (Salkaházi Sára például mártírja lett a sötét évtizedeknek; a szociális testvérek "lebukásukig" és egyes tagjaik bebörtönzéséig vállaltak titkos összekötő szerepet a püspökök és a nunciatúra között a negyneves-ötvenes évek fordulóján stb.). Walter Ilona a kötetben körképet adott a társaság romániai kerületének múltbeli működéséről. Munkájuk sokrétű volt: vasúti misszió, szociális képző működtetése, bukaresti (és budapesti) leányvédelem, népegészségügyi munka, öregotthon és árvaház működtetése. A kötet szerkesztői, Gábor Csilla és Farmati Anna a romániai kerület testvéreitől vallomásokat gyűjtöttek egybe az újraindulás utáni évekről. /Jakabffy Tamás: Jelnek állítottalak. Emlékkönyv a Szociális Testvérek Társasága alapításának 80. évfordulójára. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./
2003. október 17.
Mintegy tízezren vettek részt okt. 15-én Bukaresten a kormánypalota előtt lezajlott tiltakozó nagygyűlésen, amelyet három nagy országos szakszervezeti tömörülés szervezett. Az ország minden tájáról - köztük Székelyföldről - érkezett küldöttségek is részt vettek a tiltakozó megmozduláson. A tüntetők a közszolgáltatások díjszabásainak csökkentését, enyhébb adózási rendszer meghonosítását és 2004-től havi száz eurónak megfelelő lejértékű országos minimálbér bevezetését követelték a kormánytól. A tüntetők tojással dobálták meg a kormány székházát, de incidensek nem voltak. /A tüntetés lezajlott. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./
2003. október 17.
Mintegy tízezren vettek részt okt. 15-én Bukaresten a kormánypalota előtt lezajlott tiltakozó nagygyűlésen, amelyet három nagy országos szakszervezeti tömörülés szervezett. Az ország minden tájáról - köztük Székelyföldről - érkezett küldöttségek is részt vettek a tiltakozó megmozduláson. A tüntetők a közszolgáltatások díjszabásainak csökkentését, enyhébb adózási rendszer meghonosítását és 2004-től havi száz eurónak megfelelő lejértékű országos minimálbér bevezetését követelték a kormánytól. A tüntetők tojással dobálták meg a kormány székházát, de incidensek nem voltak. /A tüntetés lezajlott. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./
2003. október 17.
Okt. 16-án a csíksomlyói kegytemplomban adott hangversenyt a Magyar Rádió Énekkara. A Magyar Rádió Énekkara 1950-ben, Bukarestben lépett fel első alkalommal Romániában, majd hosszú idő után tavaly, ezúttal Kolozsváron és Marosvásárhelyen. Mostani turnéjuk központja Székelyudvarhely. /Székelyföldön a Magyar Rádió Énekkara. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./
2003. október 17.
Okt. 16-án a csíksomlyói kegytemplomban adott hangversenyt a Magyar Rádió Énekkara. A Magyar Rádió Énekkara 1950-ben, Bukarestben lépett fel első alkalommal Romániában, majd hosszú idő után tavaly, ezúttal Kolozsváron és Marosvásárhelyen. Mostani turnéjuk központja Székelyudvarhely. /Székelyföldön a Magyar Rádió Énekkara. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./
2003. október 17.
Megjelent Marosi Ildikó: Kis/Nyirő/könyv (Úz Bence esetei) /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2003/ című könyve Nyirő József halálának ötvenedik évfordulójára. Eredetileg a Keleti Újságban jelent meg az Úz Bence, műfaja akkor még közelebb állt a riporthoz, mint a novellához. Nyirő legtöbb nyelvre lefordított sikerkönyve valójában a Keleti Újság hasábjain megjelent szövegek regényesített változata. Marosi Ildikó ezeket a szövegeket szerkesztette egybe, megmutatva így azt a szövegállapotot, ami megelőzte a regénnyé válást. /Pallas-Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
2003. október 17.
Megjelent Marosi Ildikó: Kis/Nyirő/könyv (Úz Bence esetei) /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2003/ című könyve Nyirő József halálának ötvenedik évfordulójára. Eredetileg a Keleti Újságban jelent meg az Úz Bence, műfaja akkor még közelebb állt a riporthoz, mint a novellához. Nyirő legtöbb nyelvre lefordított sikerkönyve valójában a Keleti Újság hasábjain megjelent szövegek regényesített változata. Marosi Ildikó ezeket a szövegeket szerkesztette egybe, megmutatva így azt a szövegállapotot, ami megelőzte a regénnyé válást. /Pallas-Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
2003. október 18.
Három évi tevékenység után a szekus dossziékat tanulmányozó tanács (CNSAS) közzétette az első olyan listát, amelyen a Securitate 33 tisztjének neve szerepel, adta hírül a Romania libera. Közülük 12 már nincs életben. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
2003. október 18.
Három évi tevékenység után a szekus dossziékat tanulmányozó tanács (CNSAS) közzétette az első olyan listát, amelyen a Securitate 33 tisztjének neve szerepel, adta hírül a Romania libera. Közülük 12 már nincs életben. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
2003. október 18.
A Kovászna megyei magyar radikálisok úgy érzik, lehallgatják őket, írta a Cotidianul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
2003. október 18.
A Kovászna megyei magyar radikálisok úgy érzik, lehallgatják őket, írta a Cotidianul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
2003. október 18.
Vizsgálatot indított az Országos Diszkriminációellenes Tanács a Székely Nemzeti Tanács rendőrségre bekísért kezdeményezőinek ügyében. Cristian Jura, a bukaresti intézmény vezetője javasolja, hogy egy kivizsgálócsoport a helyszínen tájékozódjék. Dan Petru marosvásárhelyi táblabírósági főügyész a sajtónak kijelentette, Fodor Imrét, Tőkés Andrást, Andrássy Árpádot és társaikat az alkotmányos rend megbontásával gyanúsítják, melyért öttől 15 évig terjedő börtönbüntetést szabhat ki rájuk a bíróság. /G. Á.: Hivatalból vizsgálódnak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./
2003. október 18.
Vizsgálatot indított az Országos Diszkriminációellenes Tanács a Székely Nemzeti Tanács rendőrségre bekísért kezdeményezőinek ügyében. Cristian Jura, a bukaresti intézmény vezetője javasolja, hogy egy kivizsgálócsoport a helyszínen tájékozódjék. Dan Petru marosvásárhelyi táblabírósági főügyész a sajtónak kijelentette, Fodor Imrét, Tőkés Andrást, Andrássy Árpádot és társaikat az alkotmányos rend megbontásával gyanúsítják, melyért öttől 15 évig terjedő börtönbüntetést szabhat ki rájuk a bíróság. /G. Á.: Hivatalból vizsgálódnak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./
2003. október 18.
A nagyváradi magyarságot jobban érdekli a hétvégi referendum, mint a helyi románokat, derült ki a napokban szervezett lakossági fórumokon, hiszen míg a Jurnal Bihorean napilap szópárbaján alig páran, addig a Bihari Napló okt. 16-i vitájára körülbelül ötvenen voltak kíváncsiak. A módosított alkotmány megszavazását jelenlegi állapotában ellenző Kovács Zoltán és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselőkkel Lakatos Péter megyei RMDSZ elnök, Kiss Sándor választmányi elnök, az SZKT újraválasztott alelnöke, Pete István szenátor és Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere vitázott. Míg az RMDSZ reformvonalát képviselő politikusok azt bizonygatták, hogy a mostani szöveg, vagyis a nemzetállam fogalma szerint a magyarság nem létezik ma Romániában, addig az igenre biztatók a szövegbeni logikai ellentmondásra figyelmeztettek. Ha a kisebbség létezik, előbb-utóbb a módosítás is újra módosítható. A nekünk járó európai maximumot kell kérnünk, fogalmazott az ellenzék, hiszen a félintézkedések politikája zajlik ma Romániában, hiszen a 2007-es EU- csatlakozáskor az alkotmány nem lesz újra módosítva. /(Balla Tünde): Pro és kontra referendum előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
2003. október 18.
A nagyváradi magyarságot jobban érdekli a hétvégi referendum, mint a helyi románokat, derült ki a napokban szervezett lakossági fórumokon, hiszen míg a Jurnal Bihorean napilap szópárbaján alig páran, addig a Bihari Napló okt. 16-i vitájára körülbelül ötvenen voltak kíváncsiak. A módosított alkotmány megszavazását jelenlegi állapotában ellenző Kovács Zoltán és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselőkkel Lakatos Péter megyei RMDSZ elnök, Kiss Sándor választmányi elnök, az SZKT újraválasztott alelnöke, Pete István szenátor és Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere vitázott. Míg az RMDSZ reformvonalát képviselő politikusok azt bizonygatták, hogy a mostani szöveg, vagyis a nemzetállam fogalma szerint a magyarság nem létezik ma Romániában, addig az igenre biztatók a szövegbeni logikai ellentmondásra figyelmeztettek. Ha a kisebbség létezik, előbb-utóbb a módosítás is újra módosítható. A nekünk járó európai maximumot kell kérnünk, fogalmazott az ellenzék, hiszen a félintézkedések politikája zajlik ma Romániában, hiszen a 2007-es EU- csatlakozáskor az alkotmány nem lesz újra módosítva. /(Balla Tünde): Pro és kontra referendum előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
2003. október 18.
Okt. 12-én, a nagyváradi városnapok egyetlen magyar vonatkozású rendezvényeként megkoszorúzták annak a tizenkét magyar honvédnek az emléktábláját a Szent László plébániatemplom falán, akik életüket feláldozva 1944-ben nem engedték felrobbantani a városközpontbeli hidat. /Tizenkét hídvédő mártírra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
