Csíki ifjúsági egyesületek megnevezését sorolta el az újságíró. A TKPSZIT a Tenni Közösen Próbálunk Szentmártoni Ifjúsági Társaság. A KOMISZ a Csíkkozmási Ifjúsági Szervezet rövidítése. A CSIKk a Csángó Ifjak Középloki Közössége, a Cserevirág Csíkrákoson, az Ordasok Gyimesközéplokon, a Gátkötők Csíkszentgyörgyön fogja egybe a fiatalokat. A Csíkszentmiklósi Víg Ifjak Egyesülete is létezik. Vannak nagyon komoly megnevezések is: Ifjú Föderalisták Romániai Szervezetének Csíki Szekciója vagy Alapítvány az Iskolapolgárért. Mindezeket a szervezeteket a CSTIT fogja össze, azaz Csík Terület Ifjúsági Tanácsa. Mindezen ifjúsági tanácsok, egyesületek, alapítványok képviselői az elmúlt hét végén az egyik hargitai menedékházban gyűltek össze, a jövő évi helyhatósági választásokra készültek. /Székedi Ferenc: Székfoglalás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
2003. október 7.
A hetedik évfolyam 10. számát adta ki Zilahon a Ionita Scipione Badescu Megyei Könyvtár két kötetes, nagy formátumú évkönyvének, amely a megye bibliográfiáját jelenti. Balogh Gabriela koordinálásával Lucia Balas és Bódis Ottília dolgozták fel azokat az országos és helyi lapokat, folyóiratokat, alkalmi kiadványokat, melyek írásai Szilágy megyére, illetve településeire vonatkoznak. Ezek között szerepel a Romániai Magyar Szó, a kolozsvári Művelődés is. A bibliográfia nem teljes, mert például a Szilágysági Vidéki Naplót mellőzte, vagy a kolozsvári Szabadságot, amely rendszeresen közöl zilahi, szilágysági tudósításokat. /Szilágysági bibliográfia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
2003. október 7.
A hetedik évfolyam 10. számát adta ki Zilahon a Ionita Scipione Badescu Megyei Könyvtár két kötetes, nagy formátumú évkönyvének, amely a megye bibliográfiáját jelenti. Balogh Gabriela koordinálásával Lucia Balas és Bódis Ottília dolgozták fel azokat az országos és helyi lapokat, folyóiratokat, alkalmi kiadványokat, melyek írásai Szilágy megyére, illetve településeire vonatkoznak. Ezek között szerepel a Romániai Magyar Szó, a kolozsvári Művelődés is. A bibliográfia nem teljes, mert például a Szilágysági Vidéki Naplót mellőzte, vagy a kolozsvári Szabadságot, amely rendszeresen közöl zilahi, szilágysági tudósításokat. /Szilágysági bibliográfia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
2003. október 8.
Okt. 7-én Románia Európa Tanácsba (ET) történő felvételének tizedik évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartottak a parlamentben, amelyen jelen volt Ion Iliescu államelnök, Walter Schwimmer, az ET főtitkára, Catherine Lalumière, az Európa Parlament tagja, az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság elnökei, a kormány tagjai, valamint a Bukarestbe akkreditált diplomáciai testületek tagjai. Ion Iliescu elnök a helyi autonómiák megerősödését, valamint a decentralizációt is az ET segítsége által megnyert javak közé sorolta , ugyanúgy, mint a Románia és Magyarország között létrejött történelmi megbékélést. Az eljövendő egyesült Európában minden nemzet kisebbségnek számít majd, ennek megfelelően a kisebbségi jogok kérdéskör mélyebb tanulmányozást igényel, mondotta Ion Iliescu. Frunda György RMDSZ-es szenátor rámutatott: az európai elvek "kezdik megtalálni helyüket" a román törvénykezésben is, és Románia a "pozitív trendet" követi, ami a nemzeti kisebbségek jogait illeti. Frunda hangsúlyozta: legfontosabb eredményként a felelős politikai személyek mentalitásának a megváltoztatását lehet elkönyvelni, valamint "egyfajta tolerancia kezdetét" a más kultúrával és más hagyománnyal rendelkezőkkel szemben. "Ennek a tolerancia-kezdetnek a jegyében remélem, hogy a Szabadság-szobor újra elfoglalja méltó helyét Aradon" - hangsúlyozta Frunda György. Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Párti szenátor beszélt Romániának Európában elfoglalt helyéről, a "román zsenialitásról", a tízparancsolatról, valamint az országot sújtó szegénységről és a korrupcióról. Walter Schwimmer, az ET főtitkára szerint Romániának kötelessége teljesíteni az előírt gazdasági és jogi reformokat, ha azt akarja, hogy az Európai Unióhoz csatlakozzék. Ugyan-akkor számos más problémát is meg kell oldania az országnak, mint például a korrupcióval vagy a közigazgatással kapcsolatos kérdéseket. Lalumière asszony kifejezte aggodalmát a Románia külpolitikájában történt néhány "incidenssel" kacsolatban. "Meg kell tanulnunk megismerni önöket, és számon tartani azokat az okokat, amelyek miatt az önök számára annyira fontos a NATO, valamint az Egyesült Államok. Nyugat-Európa viszont nem érti mindig, hogy önök miért reagálnak egyféleképpen vagy másféleképpen, vagy miért tesznek, avagy nem tesznek meg dolgokat. És megfordítva, önöknek is erőfeszítést kell tenniük bennünket megérteni" - mondotta Catherine Lalumière. /Ünnepi parlamenti ülés Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
2003. október 8.
Okt. 7-én Románia Európa Tanácsba (ET) történő felvételének tizedik évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartottak a parlamentben, amelyen jelen volt Ion Iliescu államelnök, Walter Schwimmer, az ET főtitkára, Catherine Lalumière, az Európa Parlament tagja, az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság elnökei, a kormány tagjai, valamint a Bukarestbe akkreditált diplomáciai testületek tagjai. Ion Iliescu elnök a helyi autonómiák megerősödését, valamint a decentralizációt is az ET segítsége által megnyert javak közé sorolta , ugyanúgy, mint a Románia és Magyarország között létrejött történelmi megbékélést. Az eljövendő egyesült Európában minden nemzet kisebbségnek számít majd, ennek megfelelően a kisebbségi jogok kérdéskör mélyebb tanulmányozást igényel, mondotta Ion Iliescu. Frunda György RMDSZ-es szenátor rámutatott: az európai elvek "kezdik megtalálni helyüket" a román törvénykezésben is, és Románia a "pozitív trendet" követi, ami a nemzeti kisebbségek jogait illeti. Frunda hangsúlyozta: legfontosabb eredményként a felelős politikai személyek mentalitásának a megváltoztatását lehet elkönyvelni, valamint "egyfajta tolerancia kezdetét" a más kultúrával és más hagyománnyal rendelkezőkkel szemben. "Ennek a tolerancia-kezdetnek a jegyében remélem, hogy a Szabadság-szobor újra elfoglalja méltó helyét Aradon" - hangsúlyozta Frunda György. Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Párti szenátor beszélt Romániának Európában elfoglalt helyéről, a "román zsenialitásról", a tízparancsolatról, valamint az országot sújtó szegénységről és a korrupcióról. Walter Schwimmer, az ET főtitkára szerint Romániának kötelessége teljesíteni az előírt gazdasági és jogi reformokat, ha azt akarja, hogy az Európai Unióhoz csatlakozzék. Ugyan-akkor számos más problémát is meg kell oldania az országnak, mint például a korrupcióval vagy a közigazgatással kapcsolatos kérdéseket. Lalumière asszony kifejezte aggodalmát a Románia külpolitikájában történt néhány "incidenssel" kacsolatban. "Meg kell tanulnunk megismerni önöket, és számon tartani azokat az okokat, amelyek miatt az önök számára annyira fontos a NATO, valamint az Egyesült Államok. Nyugat-Európa viszont nem érti mindig, hogy önök miért reagálnak egyféleképpen vagy másféleképpen, vagy miért tesznek, avagy nem tesznek meg dolgokat. És megfordítva, önöknek is erőfeszítést kell tenniük bennünket megérteni" - mondotta Catherine Lalumière. /Ünnepi parlamenti ülés Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
2003. október 8.
Demeter Attila a román kormány "fehér egere", ő maradt egyedüli magyarként a kormányzati apparátusban. Elmondta, hogy Serban Mihailescu kancelláriaminiszter tanácsosa. A kancelláriaminisztérium hivatalosan a miniszterelnök programját szervezi, előkészíti külföldi és belföldi látogatásait. A két párt közötti protokollumban az áll, hogy legyen ott egy ember, aki képes olyan ügyeket kezelni, amelyekhez nem szükséges a két pártelnök találkozója. A napi dolgokat kell intéznie. Demeter Attila az RMDSZ-t érintő dolgokban van jelen: amikor tavaly decemberben a miniszterelnök Magyarországra utazott, ö részt vett az előkészítésben; vagy a romániai szülők Magyarországon született gyerekeinek kérdéskörével foglalkozó bizottságnak is tagja volt, s más bizottságok munkájában is részt vesz, például tolmácskodik magyar és román politikusok, szakemberek találkozóján. Részese a magyar iskoláknak adandó pénzek kiharcolásának, elosztásának. Ahhoz, hogy a magyar iskolák a költségvetésen felül pénzhez jussanak, külön kormányhatározat kell. Ennek kifutási ideje egy-két hónap - egy kormányhatározatot 4-5 miniszternek kell aláírnia -, de, ha ez a hivatalos posta útján történik, az ügyintézés akár egy évig is elhúzódhat; ha valaki utánajár az ügynek, hamarább lesz belőle valóság. Néha futár, szóvivő, írnok is, mondta magáról Demeter Attila. Amikor a csíkszeredai új katolikus templom építéséhez három milliárd lejt igényelt az egyház, senki nem írta meg a kormányhatározatot. Végül Kelemen Hunorral együtt állították össze. Aláíratták Razvan Theodorescuval, s a határozat zöld utat kapott a kormányülésen. Pozíciójában az első évben nagyon nehezen fogadták el. /Máthé Éva: Egyedül magyarként - a román kormányban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./
2003. október 8.
Demeter Attila a román kormány "fehér egere", ő maradt egyedüli magyarként a kormányzati apparátusban. Elmondta, hogy Serban Mihailescu kancelláriaminiszter tanácsosa. A kancelláriaminisztérium hivatalosan a miniszterelnök programját szervezi, előkészíti külföldi és belföldi látogatásait. A két párt közötti protokollumban az áll, hogy legyen ott egy ember, aki képes olyan ügyeket kezelni, amelyekhez nem szükséges a két pártelnök találkozója. A napi dolgokat kell intéznie. Demeter Attila az RMDSZ-t érintő dolgokban van jelen: amikor tavaly decemberben a miniszterelnök Magyarországra utazott, ö részt vett az előkészítésben; vagy a romániai szülők Magyarországon született gyerekeinek kérdéskörével foglalkozó bizottságnak is tagja volt, s más bizottságok munkájában is részt vesz, például tolmácskodik magyar és román politikusok, szakemberek találkozóján. Részese a magyar iskoláknak adandó pénzek kiharcolásának, elosztásának. Ahhoz, hogy a magyar iskolák a költségvetésen felül pénzhez jussanak, külön kormányhatározat kell. Ennek kifutási ideje egy-két hónap - egy kormányhatározatot 4-5 miniszternek kell aláírnia -, de, ha ez a hivatalos posta útján történik, az ügyintézés akár egy évig is elhúzódhat; ha valaki utánajár az ügynek, hamarább lesz belőle valóság. Néha futár, szóvivő, írnok is, mondta magáról Demeter Attila. Amikor a csíkszeredai új katolikus templom építéséhez három milliárd lejt igényelt az egyház, senki nem írta meg a kormányhatározatot. Végül Kelemen Hunorral együtt állították össze. Aláíratták Razvan Theodorescuval, s a határozat zöld utat kapott a kormányülésen. Pozíciójában az első évben nagyon nehezen fogadták el. /Máthé Éva: Egyedül magyarként - a román kormányban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./
2003. október 8.
Lábody László, az Új Kézfogás Közalapítvány elnöke a vele készült interjúban kifejtette, a közalapítvány tevékenysége nyilvános, beleértve a kuratóriumi üléseket is. A politikamentességet garantálják. A kuratórium tagjai nem pártok képviselői, hanem gyakorlati szakemberek. A kuratóriumnak idén 560 millió 700 ezer forint áll rendelkezésre. A legtöbb korábbi pályázati formát folytatják. Ezek közül legfontosabb a kamattámogatás, illetve a kisvállalkozásokat támogató kölcsönök. Összegben is ezek a legnagyobbak. Ugyanúgy folytatódik a minőségbiztosítás, illetve az EU és nemzeti gazdaságfejlesztési támogatás. Pótlólagos források bevonására három lehetőség kínálkozik. Az EU- és nemzeti pályázatoknál az önrész biztosítása vagy abba beszállás. Másik lehetséges forma külföldi befektetők szervezése és ott közreműködés. A harmadik pedig finanszírozási konzorciumokat szervezése. 1999 októbere és 2003 márciusa között összesen 1463 pozitívan elbírált pályázat volt, ez több mint 2,3 milliárd Ft támogatási összeget jelent és mintegy harmincezer munkahely létesítését vagy megtartását. Ebből a kamattámogatás kategóriában 696 jóváhagyott pályázat volt, 733 millió Ft értékben, ami 6689 millió Ft banki hitel. Kamattámogatásra az elmúlt fél évben összesen 124 új pályázat érkezett. Erdélyi egyházi mezőgazdasági földvásárlásra a 75 jóváhagyott pályázatra megítélt támogatás közel 269 millió Ft volt. A kárpátaljai földprivatizáció támogatására közel 87 millió Ft kihelyezett támogatás ment, ami a 14688 érintett fő/család esetében 25.703,6 hektár földterület tulajdonjogának rendezését tette lehetővé. A Mikrohitel program keretében Romániában 291 támogatott volt, ez 530.000 USD Új Kézfogás Közalapítvány által kihelyezett keretet jelent és 732447 USD kihelyezett mikrohitelt, ami a törlesztések újbóli kihelyezése. Szlovákia esetében ezek a számok: 30 támogatott, 100.000 USD, illetve 116000 USD. Az alapítvánnyal kapcsolatban az olyan vádak, hogy szűk ismeretségi kör vagy csúszópénz, nagyon felháborítóak. Kilenc támogatási forma lesz érvényes az új rendszerben: Kisvállalkozásokat támogató kölcsön (KTK), Kamattámogatás (KAT), Minőségbiztosítás megszerzéséhez nyújtott támogatás (ISO- HACCP), Kiállítások, üzletember találkozók támogatása (UKI), EU- és nemzeti pályázatokra felkészítő oktatás támogatása (EUO), EU- és nemzeti gazdaságfejlesztési támogatás (EUT), Vállalkozásfejlesztési Központok támogatása, Kárpátaljai földprivatizációs program (FPR), Vissza nem térítendő támogatások. Az Új Kézfogás Közalapítványnál folyamatosan lehet pályázni. A pályázatok túlnyomó többsége a régiókban működő Vállalkozásfejlesztési Központokon keresztül érkezik. Tervezik a Vállalkozásfejlesztési Központok átszervezését, finomítani szeretnének. Egyelőre ötlet szintjén - szerepel egy olyan is, hogy földalapot létrehozni privatizált földekből, ahol termelő-, feldolgozó-, illetve értékesítő szövetkezetet alakítanának ki, például a Székelyföldön. A Corvinus vezérigazgatójával pedig tárgyalni fognak arról, hogyan tudnak hatékonyan együttműködni, például közös projektekben. /Guther M. Ilona: Exkluzív interjú Lábody Lászlóval, az Új Kézfogás Közalapítvány elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./
2003. október 8.
Lábody László, az Új Kézfogás Közalapítvány elnöke a vele készült interjúban kifejtette, a közalapítvány tevékenysége nyilvános, beleértve a kuratóriumi üléseket is. A politikamentességet garantálják. A kuratórium tagjai nem pártok képviselői, hanem gyakorlati szakemberek. A kuratóriumnak idén 560 millió 700 ezer forint áll rendelkezésre. A legtöbb korábbi pályázati formát folytatják. Ezek közül legfontosabb a kamattámogatás, illetve a kisvállalkozásokat támogató kölcsönök. Összegben is ezek a legnagyobbak. Ugyanúgy folytatódik a minőségbiztosítás, illetve az EU és nemzeti gazdaságfejlesztési támogatás. Pótlólagos források bevonására három lehetőség kínálkozik. Az EU- és nemzeti pályázatoknál az önrész biztosítása vagy abba beszállás. Másik lehetséges forma külföldi befektetők szervezése és ott közreműködés. A harmadik pedig finanszírozási konzorciumokat szervezése. 1999 októbere és 2003 márciusa között összesen 1463 pozitívan elbírált pályázat volt, ez több mint 2,3 milliárd Ft támogatási összeget jelent és mintegy harmincezer munkahely létesítését vagy megtartását. Ebből a kamattámogatás kategóriában 696 jóváhagyott pályázat volt, 733 millió Ft értékben, ami 6689 millió Ft banki hitel. Kamattámogatásra az elmúlt fél évben összesen 124 új pályázat érkezett. Erdélyi egyházi mezőgazdasági földvásárlásra a 75 jóváhagyott pályázatra megítélt támogatás közel 269 millió Ft volt. A kárpátaljai földprivatizáció támogatására közel 87 millió Ft kihelyezett támogatás ment, ami a 14688 érintett fő/család esetében 25.703,6 hektár földterület tulajdonjogának rendezését tette lehetővé. A Mikrohitel program keretében Romániában 291 támogatott volt, ez 530.000 USD Új Kézfogás Közalapítvány által kihelyezett keretet jelent és 732447 USD kihelyezett mikrohitelt, ami a törlesztések újbóli kihelyezése. Szlovákia esetében ezek a számok: 30 támogatott, 100.000 USD, illetve 116000 USD. Az alapítvánnyal kapcsolatban az olyan vádak, hogy szűk ismeretségi kör vagy csúszópénz, nagyon felháborítóak. Kilenc támogatási forma lesz érvényes az új rendszerben: Kisvállalkozásokat támogató kölcsön (KTK), Kamattámogatás (KAT), Minőségbiztosítás megszerzéséhez nyújtott támogatás (ISO- HACCP), Kiállítások, üzletember találkozók támogatása (UKI), EU- és nemzeti pályázatokra felkészítő oktatás támogatása (EUO), EU- és nemzeti gazdaságfejlesztési támogatás (EUT), Vállalkozásfejlesztési Központok támogatása, Kárpátaljai földprivatizációs program (FPR), Vissza nem térítendő támogatások. Az Új Kézfogás Közalapítványnál folyamatosan lehet pályázni. A pályázatok túlnyomó többsége a régiókban működő Vállalkozásfejlesztési Központokon keresztül érkezik. Tervezik a Vállalkozásfejlesztési Központok átszervezését, finomítani szeretnének. Egyelőre ötlet szintjén - szerepel egy olyan is, hogy földalapot létrehozni privatizált földekből, ahol termelő-, feldolgozó-, illetve értékesítő szövetkezetet alakítanának ki, például a Székelyföldön. A Corvinus vezérigazgatójával pedig tárgyalni fognak arról, hogyan tudnak hatékonyan együttműködni, például közös projektekben. /Guther M. Ilona: Exkluzív interjú Lábody Lászlóval, az Új Kézfogás Közalapítvány elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./
2003. október 9.
A lengyel elnök Bukarestbe látogatott. Okt. 8-ám Ion Iliescu és Aleksander Kwasniewski lengyel államfő a Cotroceni palotában tárgyalt a két ország két-oldalú, regionális és nemzetközi kapcsolatairól. Iliescu elnök kifejtette, Románia és Lengyelország között igazi stratégiai partnerség alakult ki. Iliescu és Kwasniewski megbeszélésén szó esett továbbá a regionális infrastruktúra-fejlesztésről és a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról is. Az államfők jelenlétében kormányközi megállapodást írtak alá a két ország 2003- 2006 közötti tudományos, oktatásügyi és művelődési együttműködéséről. /Bukarestben a lengyel államfő. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
2003. október 9.
A lengyel elnök Bukarestbe látogatott. Okt. 8-ám Ion Iliescu és Aleksander Kwasniewski lengyel államfő a Cotroceni palotában tárgyalt a két ország két-oldalú, regionális és nemzetközi kapcsolatairól. Iliescu elnök kifejtette, Románia és Lengyelország között igazi stratégiai partnerség alakult ki. Iliescu és Kwasniewski megbeszélésén szó esett továbbá a regionális infrastruktúra-fejlesztésről és a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról is. Az államfők jelenlétében kormányközi megállapodást írtak alá a két ország 2003- 2006 közötti tudományos, oktatásügyi és művelődési együttműködéséről. /Bukarestben a lengyel államfő. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
2003. október 9.
A kishatár-átlépési engedélyeket csak okt. 15-én éjfélig használhatják a magyar és a román állampolgárok a két ország közötti forgalomban, ettől az időponttól Romániába csak érvényes útlevéllel lehet utazni. A kishatárforgalmi egyezmény a két ország közös döntése alapján szept. 1-jével érvényét vesztette. Okt. 16-31-e között a magyar-román határátkelőhelyeken a hazájukba visszatérő magyar és román állampolgárok kishatár-átlépési engedéllyel még átléphetnek. /Magyar-román forgalom. Kishatár-átlépés október 15- ig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
2003. október 9.
A kishatár-átlépési engedélyeket csak okt. 15-én éjfélig használhatják a magyar és a román állampolgárok a két ország közötti forgalomban, ettől az időponttól Romániába csak érvényes útlevéllel lehet utazni. A kishatárforgalmi egyezmény a két ország közös döntése alapján szept. 1-jével érvényét vesztette. Okt. 16-31-e között a magyar-román határátkelőhelyeken a hazájukba visszatérő magyar és román állampolgárok kishatár-átlépési engedéllyel még átléphetnek. /Magyar-román forgalom. Kishatár-átlépés október 15- ig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
2003. október 9.
Nagykadácsban óvodai csoport indult. A kadácsi óvodai csoport beindításához Verestóy Attila szenátor minisztériumi közbenjárását is igénybe kellett venni. Kádár Attila unitárius lelkész Nagykadácsban újraindította az óvodai oktatást. Ennek színhelye a papilak első szobája. Az óvónéni a pap bácsi, aki bútorzatot, szakkönyveket, játékszereket székelyudvarhelyi testvérintézményektől kapott. /Inczefi Tibor: Az óvónéni a pap bácsi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
2003. október 9.
Nagykadácsban óvodai csoport indult. A kadácsi óvodai csoport beindításához Verestóy Attila szenátor minisztériumi közbenjárását is igénybe kellett venni. Kádár Attila unitárius lelkész Nagykadácsban újraindította az óvodai oktatást. Ennek színhelye a papilak első szobája. Az óvónéni a pap bácsi, aki bútorzatot, szakkönyveket, játékszereket székelyudvarhelyi testvérintézményektől kapott. /Inczefi Tibor: Az óvónéni a pap bácsi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
2003. október 9.
Bukarestről Marosvásárhelyre költözött A Hét c. lap szerkesztősége. Augusztusban látott utoljára napvilágot - bukaresti hetilapként, és előreláthatólag okt. 23-án kerül ki a nyomdából az első "marosvásárhelyi" lapszám. A régi belső munkatársak közül Ágoston Hugó marad, ő "rontja" majd az átlagéletkort a maga 59 évével. A többi szerkesztő fiatal. A hírek szerint a 27 éves Parászka Boróka lesz az A Hét felelős szerkesztője, aki Bukarestből Marosvásárhelyre költözött. Kelemen Hunor képviselőről az a hír járja, hogy lapigazgató lesz, 35 éves, és körülbelül ugyanannyi a költő Jánk Károly, aki várhatóan szintén belső munkatárs lesz, mint ahogy a laphoz szegődik a 31 éves Papp Sándor Zsigmond író, újságíró és a 28 éves Fazakas Attila is. /(Máthé Éva): Drasztikus fiatalítás A HÉT szerkesztőségében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
2003. október 9.
Bukarestről Marosvásárhelyre költözött A Hét c. lap szerkesztősége. Augusztusban látott utoljára napvilágot - bukaresti hetilapként, és előreláthatólag okt. 23-án kerül ki a nyomdából az első "marosvásárhelyi" lapszám. A régi belső munkatársak közül Ágoston Hugó marad, ő "rontja" majd az átlagéletkort a maga 59 évével. A többi szerkesztő fiatal. A hírek szerint a 27 éves Parászka Boróka lesz az A Hét felelős szerkesztője, aki Bukarestből Marosvásárhelyre költözött. Kelemen Hunor képviselőről az a hír járja, hogy lapigazgató lesz, 35 éves, és körülbelül ugyanannyi a költő Jánk Károly, aki várhatóan szintén belső munkatárs lesz, mint ahogy a laphoz szegődik a 31 éves Papp Sándor Zsigmond író, újságíró és a 28 éves Fazakas Attila is. /(Máthé Éva): Drasztikus fiatalítás A HÉT szerkesztőségében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
2003. október 9.
Okt. 7-én Kolozsváron, a bölcsészkaron bemutatták Ferencz Zsuzsanna Kik és Mik /Jelen Könyvek, Arad/ című kisprózai kötetét. Cím nélküli, a groteszket, az abszurdot és más formákat egyensúlyban adagoló sztorik, csipetnyi életvillanások sorakoznak fel olyan író tollából, aki örök kolozsvárinak vallja magát, de a német-magyar szak elvégzése után nemigen látogatott haza. Sokáig volt bukaresti tévés és rádiós, majd kipróbálta a németországi sajtóvilágot, hogy aztán Erdélybe, annak is egyik csendes zugába, Homoródszentpéterre telepedjék vissza. "Erdélyi magyar író akarok lenni, nem romániai magyar író"- jelentette ki a szerző. /Ö. I. B.: Kolozsvártól, Bukaresten és Lipcsén át, Homoródszentpéterig. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
2003. október 9.
Okt. 7-én Kolozsváron, a bölcsészkaron bemutatták Ferencz Zsuzsanna Kik és Mik /Jelen Könyvek, Arad/ című kisprózai kötetét. Cím nélküli, a groteszket, az abszurdot és más formákat egyensúlyban adagoló sztorik, csipetnyi életvillanások sorakoznak fel olyan író tollából, aki örök kolozsvárinak vallja magát, de a német-magyar szak elvégzése után nemigen látogatott haza. Sokáig volt bukaresti tévés és rádiós, majd kipróbálta a németországi sajtóvilágot, hogy aztán Erdélybe, annak is egyik csendes zugába, Homoródszentpéterre telepedjék vissza. "Erdélyi magyar író akarok lenni, nem romániai magyar író"- jelentette ki a szerző. /Ö. I. B.: Kolozsvártól, Bukaresten és Lipcsén át, Homoródszentpéterig. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
2003. október 10.
Lengyelország támogatja Románia erőfeszítéseit a NATO-integráció, valamint az EU-hoz való 2007-es csatlakozás érdekében, jelentette ki Aleksander Kwasniewski lengyel államfő okt. 9-én Bukarestben, a parlament plénuma előtt mondott beszédében. /Lengyelország támogatja Romániát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
2003. október 10.
Lengyelország támogatja Románia erőfeszítéseit a NATO-integráció, valamint az EU-hoz való 2007-es csatlakozás érdekében, jelentette ki Aleksander Kwasniewski lengyel államfő okt. 9-én Bukarestben, a parlament plénuma előtt mondott beszédében. /Lengyelország támogatja Romániát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
2003. október 10.
Adrian Paunescu vezette a tévében a Szabadság-szobor diverziója című kerekasztal beszélgetést, négyen ültek az asztalnál, köztük egy sem volt a magyarság képviselője, jóllehet román-magyar problémáról volt szó. Ott ült többek között Dan Berindei történész. Paunescu nézői véleményeket is felolvasott, melyek kimondták: nem muszáj a magyaroknak itt élniük, hagyják el Erdélyt. Mit akarnak a magyarok, mikor Erdély a románoké? Egyértelműen a gyűlölet uralta ezt a műsort, benne a fasisztákra jellemző kiszólásokkal. Adrian Paunescu a koránypárt szenátora, a parlament kulturális bizottságának elnöke. Sok román néző joggal gondolhatja, hogy amit Paunescu mond, az nem csak az ő véleménye, de az egész SZDP, s általa az egész kormány véleménye. Az utóbbi hetekben a kormányzati megnyilvánulásokból úgy tűnik, egyre inkább az. Borbély László bejelentett, hogy az RMDSZ nem hagyja szó nélkül, s kéri a gyűlölködő műsorvezető eltávolítását az illető adás éléről. De elég lesz-e ennyi, s egyáltalán lesz-e hatása a tiltakozásnak? Nem kellene immár az EU közbenjárását is kérni, s elküldeni Strasbourgba egy-két kazettát a bárd tévés műveiről? /Sike Lajos: Ez már fasiszta hang volt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
2003. október 10.
Adrian Paunescu vezette a tévében a Szabadság-szobor diverziója című kerekasztal beszélgetést, négyen ültek az asztalnál, köztük egy sem volt a magyarság képviselője, jóllehet román-magyar problémáról volt szó. Ott ült többek között Dan Berindei történész. Paunescu nézői véleményeket is felolvasott, melyek kimondták: nem muszáj a magyaroknak itt élniük, hagyják el Erdélyt. Mit akarnak a magyarok, mikor Erdély a románoké? Egyértelműen a gyűlölet uralta ezt a műsort, benne a fasisztákra jellemző kiszólásokkal. Adrian Paunescu a koránypárt szenátora, a parlament kulturális bizottságának elnöke. Sok román néző joggal gondolhatja, hogy amit Paunescu mond, az nem csak az ő véleménye, de az egész SZDP, s általa az egész kormány véleménye. Az utóbbi hetekben a kormányzati megnyilvánulásokból úgy tűnik, egyre inkább az. Borbély László bejelentett, hogy az RMDSZ nem hagyja szó nélkül, s kéri a gyűlölködő műsorvezető eltávolítását az illető adás éléről. De elég lesz-e ennyi, s egyáltalán lesz-e hatása a tiltakozásnak? Nem kellene immár az EU közbenjárását is kérni, s elküldeni Strasbourgba egy-két kazettát a bárd tévés műveiről? /Sike Lajos: Ez már fasiszta hang volt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
2003. október 10.
Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek valamennyi főesperesi hivatalnak címzett levelében azt ajánlotta, hogy az alkotmány módosításával kapcsolatost körlevelelét lehetőleg okt. 12-én, minden szentmisén olvassák fel. "Az 1991-es Alkotmány messze az elvárásaink alatt maradt." A módosított Alkotmány "sem felel meg elvárásainknak. A régihez viszonyítva bekerült néhány olyan módosítás, amely mindenképpen előrelépést jelent." Fontos, hogy a felekezeti oktatás harmadik pillérként elismerést nyert a tanügyi rendszerben. A módosított Alkotmányban az anyanyelv- használati jogok is bővítést nyernek, és a tulajdonjogot is szavatolják. Ez azt fogja jelenteni, hogy az anyanyelv használat biztosítva lesz a közigazgatásban, az állami hivatalokban és az igazságszolgáltatásban. Megszűnik a kötelező katonai szolgálat. Az érsekség felszólít minden katolikus hívőt, hogy szavazzon igennel az Alkotmányra. /A Gyulafehérvári Érsekség körlevele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
2003. október 10.
Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek valamennyi főesperesi hivatalnak címzett levelében azt ajánlotta, hogy az alkotmány módosításával kapcsolatost körlevelelét lehetőleg okt. 12-én, minden szentmisén olvassák fel. "Az 1991-es Alkotmány messze az elvárásaink alatt maradt." A módosított Alkotmány "sem felel meg elvárásainknak. A régihez viszonyítva bekerült néhány olyan módosítás, amely mindenképpen előrelépést jelent." Fontos, hogy a felekezeti oktatás harmadik pillérként elismerést nyert a tanügyi rendszerben. A módosított Alkotmányban az anyanyelv- használati jogok is bővítést nyernek, és a tulajdonjogot is szavatolják. Ez azt fogja jelenteni, hogy az anyanyelv használat biztosítva lesz a közigazgatásban, az állami hivatalokban és az igazságszolgáltatásban. Megszűnik a kötelező katonai szolgálat. Az érsekség felszólít minden katolikus hívőt, hogy szavazzon igennel az Alkotmányra. /A Gyulafehérvári Érsekség körlevele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
2003. október 10.
Az erdélyi magyarság számára létkérdés, hogy még Románia belépése előtt kialakuljon az Európai Unió saját kisebbségvédelmi rendszere, amely minden tagállam számára kötelező érvényű lenne, hangoztatta okt. 8-án Tőkés László királyhágómelléki református püspök Sárváron, az Ezredévnyitó beszélgetések elnevezésű rendezvényen. Tőkés László úgy vélekedett: az integráció ügye jelenleg Romániában és Magyarországon is háttérbe szorítja a nemzeti kisebbségek ügyét, a jelenlegi román politika pedig szavai szerint csak addig akar megfelelni az uniós normáknak, amíg a felvételi vizsgán átmegy. Mint mondta az európai integráció a magyar nemzet egésze számára csak akkor jelenthet megoldást, ha ezáltal megoldódnak a határon túl élő nemzeti kisebbségek problémái, ha az integráció keretei között biztosítják önrendelkezésükhöz való jogukat. "Az autonómia egyik legfontosabb eleme az oktatás, hogy az óvodától az egyetemig meglegyenek és működjenek a megfelelő intézmények" - hangoztatta. A püspök kritikusan szólt az RMDSZ-ről. kritikával illette a magyarországi kormányzati politikát is, amikor azt hangoztatta: "Budapest és Bukarest barátságát fontosabbnak tartják, mint az erdélyi magyarság érdekeinek védelmét", mindennek pedig a mozgatórugója szerinte az uniós elvárásoknak való közös "látszatmegfelelés". Tőkés László kijelentette: Magyarország uniós csatlakozása után az erdélyi magyarságnak belülről egy korlátozott önrendelkezés kivívása, kívülről pedig a kettős magyar állampolgárság elnyerése jelentene megfelelő támaszt, és ez szolgálná az egész magyar nemzet érdekeit is. /Tőkés László: Létkérdés, hogy kialakuljon az Európai Unió saját kisebbségvédelmi rendszere. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 10./
2003. október 10.
Az erdélyi magyarság számára létkérdés, hogy még Románia belépése előtt kialakuljon az Európai Unió saját kisebbségvédelmi rendszere, amely minden tagállam számára kötelező érvényű lenne, hangoztatta okt. 8-án Tőkés László királyhágómelléki református püspök Sárváron, az Ezredévnyitó beszélgetések elnevezésű rendezvényen. Tőkés László úgy vélekedett: az integráció ügye jelenleg Romániában és Magyarországon is háttérbe szorítja a nemzeti kisebbségek ügyét, a jelenlegi román politika pedig szavai szerint csak addig akar megfelelni az uniós normáknak, amíg a felvételi vizsgán átmegy. Mint mondta az európai integráció a magyar nemzet egésze számára csak akkor jelenthet megoldást, ha ezáltal megoldódnak a határon túl élő nemzeti kisebbségek problémái, ha az integráció keretei között biztosítják önrendelkezésükhöz való jogukat. "Az autonómia egyik legfontosabb eleme az oktatás, hogy az óvodától az egyetemig meglegyenek és működjenek a megfelelő intézmények" - hangoztatta. A püspök kritikusan szólt az RMDSZ-ről. kritikával illette a magyarországi kormányzati politikát is, amikor azt hangoztatta: "Budapest és Bukarest barátságát fontosabbnak tartják, mint az erdélyi magyarság érdekeinek védelmét", mindennek pedig a mozgatórugója szerinte az uniós elvárásoknak való közös "látszatmegfelelés". Tőkés László kijelentette: Magyarország uniós csatlakozása után az erdélyi magyarságnak belülről egy korlátozott önrendelkezés kivívása, kívülről pedig a kettős magyar állampolgárság elnyerése jelentene megfelelő támaszt, és ez szolgálná az egész magyar nemzet érdekeit is. /Tőkés László: Létkérdés, hogy kialakuljon az Európai Unió saját kisebbségvédelmi rendszere. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 10./
2003. október 11.
Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök ismertette a sajtó képviselőivel az okt. 11-én Marosvásárhelyen sorra kerülő Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) fontosabb napirendi pontjait. Tájékoztatja kollegáit az elmúlt időszak politikai eseményeiről, különös figyelmet szentelve a kormánypárttal való együttműködés kérdésének, az aradi Szabadság-szobor helyreállítása körül kialakult helyzet szemszögéből, amely miatt az SZDP és az RMDSZ közötti viszony megromlott. Ugyanakkor megvitatják a jövő évi helyhatósági választások kérdését, a jelöltállítás alapelveit, illetve kritériumait. Az alkotmánymódosítással kapcsolatos népszavazásról szólva Markó kifejtette, az RMDSZ igyekszik minél hatékonyabb kampányt kifejteni a referendum kedvező kimenetele érdekében. A Szabadság-szoborról az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: ez a probléma nem oldódott meg, emiatt romlik a kormánypárttal való viszony. A szobor-vita tulajdonképpen magyarellenes kampány része - fejtette ki az elnök, s az RMDSZ álláspontja szerint elfogadhatatlan az, hogy a kormánypárt kultúrpolitikáját egy olyan valaki irányítsa, mint Adrian Paunescu. Az aradi szobor ügye ártott a román-magyar viszonynak is. Markó Béla a miniszterelnökkel, kormánypárti kollégáival folytatott megbeszélései alkalmával több ízben is kérte azt, hogy Adrian Paunescut vagy állítsák félre, vagy korlátozzák szerepét a párt kultúrpolitikájában, azonban mindig kitérő választ kapott. Pete István szenátor arról mezőgazdasági kerettörvényről szólt, mely átláthatóan meghatározza a mezőgazdasági támogatási rendszerek törvényes kereteit. A Büntetőtörvénykönyv nem felel meg az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó állam követelményeinek, ezért új Büntetőtörvénykönyvet dolgoznak ki. /Szobor-vita és romló viszonyok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./
2003. október 11.
Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök ismertette a sajtó képviselőivel az okt. 11-én Marosvásárhelyen sorra kerülő Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) fontosabb napirendi pontjait. Tájékoztatja kollegáit az elmúlt időszak politikai eseményeiről, különös figyelmet szentelve a kormánypárttal való együttműködés kérdésének, az aradi Szabadság-szobor helyreállítása körül kialakult helyzet szemszögéből, amely miatt az SZDP és az RMDSZ közötti viszony megromlott. Ugyanakkor megvitatják a jövő évi helyhatósági választások kérdését, a jelöltállítás alapelveit, illetve kritériumait. Az alkotmánymódosítással kapcsolatos népszavazásról szólva Markó kifejtette, az RMDSZ igyekszik minél hatékonyabb kampányt kifejteni a referendum kedvező kimenetele érdekében. A Szabadság-szoborról az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: ez a probléma nem oldódott meg, emiatt romlik a kormánypárttal való viszony. A szobor-vita tulajdonképpen magyarellenes kampány része - fejtette ki az elnök, s az RMDSZ álláspontja szerint elfogadhatatlan az, hogy a kormánypárt kultúrpolitikáját egy olyan valaki irányítsa, mint Adrian Paunescu. Az aradi szobor ügye ártott a román-magyar viszonynak is. Markó Béla a miniszterelnökkel, kormánypárti kollégáival folytatott megbeszélései alkalmával több ízben is kérte azt, hogy Adrian Paunescut vagy állítsák félre, vagy korlátozzák szerepét a párt kultúrpolitikájában, azonban mindig kitérő választ kapott. Pete István szenátor arról mezőgazdasági kerettörvényről szólt, mely átláthatóan meghatározza a mezőgazdasági támogatási rendszerek törvényes kereteit. A Büntetőtörvénykönyv nem felel meg az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó állam követelményeinek, ezért új Büntetőtörvénykönyvet dolgoznak ki. /Szobor-vita és romló viszonyok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./
2003. október 11.
Fodor Imre rendőrségre bekísérésével kapcsolatban Frunda György RMDSZ-szenátor nyilatkozott az egyik kereskedelmi televíziónak. Szerinte Fodor Imre lelkesedését, jóhiszeműségét kihasználják azok az erők, melyek fő célja az RMDSZ, az erdélyi magyarság egységének a megbontása. Másrészt politikailag erkölcstelennek tartja azt, hogy az RMDSZ-színekben alpolgármesterré lett Fodor egy erdélyi magyar alternatív szervezet létrehozásán fáradozik. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek nyilatkozva nevetségesnek tartotta, hogy a román rendőrség és ügyészség azzal foglalkozik, hogy a marosvásárhelyi alpolgármester milyen plakátokat szállít magával, s elítélte a Fodor Imre elleni hatósági beavatkozást. Marosvásárhelyen egyébként okt. 13-án kerül sor a Székely Nemzeti Tanács helyi szervezetének az alakuló ülésére, tájékoztatta a lapot Fodor Imre alpolgármester. /(Máthé Éva): Fodor Imrét bekísérték! "Jól összehangolt megfélemlítési akcióról van szó". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./
