Beke Mihály András, a bukaresti Kulturális Központ új igazgatója, a vele készült beszélgetésben elmondta: Marosvásárhely vagy Csíkszereda a romániai magyar művelődési élet pezsgésének központjai, megvannak a maguk közvetlen kapcsolatai a magyarországi szellemi élettel, ám sok olyan kisebb erdélyi település van, ahol bizonyára jól jön némi szellemi segítség. Tervezi a nagy nemzetközi sikernek örvendő Bánk bán operafilm bemutatását több helyszínen. A napi politikától viszont távol tartjuk magukat. Beke Mihály András a magyar televízió drámai és irodalmi műsorainak főszerkesztője volt, tehát van egyféle kulturális hátterem. Beke Mihály András Beke Györgynek, az egész magyar nyelvterületen évtizedek óta közismert és népszerű írónak a fia. Vállalja apja szellemi örökségét. Beke Mihály András itt nőtt fel, Bukarestben, éppen ebben az utcában, ahol a Kulturális Központ épülete van. /Kozma Mária: Hangsúlyosabban jelen lenni a romániai magyar kulturális életben. Beszélgetés Beke Mihály Andrással, a Magyar Köztársaság bukaresti Kulturális Központjának igazgatójával. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./
2003. október 4.
A bukaresti Carol Davila Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusa okt. 3-án plágium vádja miatt menesztette egyetemi oktatói állásából Mircea Beuran egészségügyi minisztert. - Az oktatói státusról szóló törvény alapján az egyetem szenátusa javasolta Mircea Beuran előadótanár munkaviszonyának megszüntetését. /Menesztették egyetemi állásából az egészségügyi minisztert. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./
2003. október 4.
A bukaresti Carol Davila Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusa okt. 3-án plágium vádja miatt menesztette egyetemi oktatói állásából Mircea Beuran egészségügyi minisztert. - Az oktatói státusról szóló törvény alapján az egyetem szenátusa javasolta Mircea Beuran előadótanár munkaviszonyának megszüntetését. /Menesztették egyetemi állásából az egészségügyi minisztert. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./
2003. október 4.
Gabriel Andreescu írását hozta a lap, magyarra fordítva. Ion Iliescu újjáéleszti a 90-es évek nacionalizmusát. Andreescu idézte Ion Iliescu szeptember 15-16-i magyarországi vizitjén elhangzott kijelentését: "Ha most megnézzük és összevetjük azt, hogy mi mit tettünk a magyar származású román állampolgárokért, mit tettünk mi a többi romániai kisebbségért, akkor itt, Magyarországon a románoknak sokkal nehezebb a sorsuk". És egy másik idézet: "Mi nem jártunk el a leghelyesebben, mert bizonyos értelemben védekező állásponton voltunk. Mindegyre válaszolnunk kellett a magyar fél vagy az RMDSZ követeléseire, igényeire. A magyarországi románok sorsáról mi alig beszéltünk, s jó, ha párhuzamban szemléljük a dolgokat". Iliescu elnök ezen nyilatkozatai híven követik a 90-es éveket. A "Kinek rosszabb a sorsa - a magyarországi románoknak avagy az itteni magyaroknak?" kérdésnek egyszerű a próbája. Andreescu nem tud olyan magyarországi románról, Romániába költözött volna. Magyarországon mintegy 10 ezer román él, szemben a Romániában élő 1.434.377 magyarral, mint azt a legutóbbi népszámlálás mutatja. A Magyarországon 1993-ban megszavazott Nemzeti és etnikai kisebbségek törvényének elfogadása Romániában gyökeresen megváltoztatná a romániai magyarok státusát. Hozzájutnának ahhoz, amit több mint 13 éve kérnek a román hatóságoktól: államalapító tényezőnek minősülnének; a nemzeti önazonosság az alapvető emberi jogok körébe kerülne; törvényerőre emelkednének a kisebbségek kollektív jogai; tételesen is elismernék a pártalakítási jogot; közjogi státusú és kellő kompetenciákkal rendelkező, saját önkormányzatokat alakíthatnának. Ez olyan státus, amelyet Ion Iliescu és az általa képviselt politikai erők éveken át hevesen elutasítottak. Elutasították az aradi Szabadság szobor visszahelyezését ama parkba, ahonnan a 20-as években Bratianu pártja eltávolította. Annak dacára, hogy a szobor felállításában megegyeztek az RMDSZ és az SZDP vezetői által aláírt 2002-es és a 2003-as helyi megállapodásban is. (És nem csak a 2001-esben, mint azt tévesen Adrian Nastse kormányfő kijelentette.) Markó Béla majdnem feladta, hogy szembeszálljon a megállapodás felmondását szorgalmazó irányzattal. Medgyessy Péter miniszterelnök románul mondta el, hogy egy ígéretet be kell tartani. Az RMDSZ Operatív Tanácsa szept. 24-én ült össze. Közleménye semmiben sem utalt a korábban történtekre. Nem csak hogy nem sorakoztatta fel panaszait, hanem a Szövetség üdvözölte a két kormány által (a státustörvény alkalmazására) aláírt memorandumot és felszólította a magyarokat: szavazzák meg a referendum során az alkotmány tervezetét. Andreescu feltette a kérdéseket: Vajon merő véletlen volt, hogy az 1990. márciusi marosvásárhelyi incidensekre éppen akkor került sor, amikor lejárt a volt szekusoknak fizetett három hónap? Avagy ne lenne semmiféle összefüggés az 1991 őszén kirobbant "HarKov botrány" és az RHSZ szervezésére és működésére vonatkozó törvény parlamenti megszavazása között? Semmi köze ne lenne az EU és a NATO keleti bővítésére - 1993-1994 között - hozott döntéseinek az 1995-ös tanügyi törvény lázító javaslataihoz? (A standardok néhány érzékeny ponton történt megnyirbálása arra kényszerített akkor magyar fiatalokat, hogy kerékpáron tegyék meg az utat Strasbourgig.) Avagy ne lenne semmi összefüggés Románia 2001-es prágai meghívása és az RHSZ-t felügyelő bizottságnak a "Kovászna és Hargita megyék fölötti állami ellenőrzés elvesztéséről" szóló jelentése között? (Observatorul Cultural, okt. 2-9.) /Gabriel Andreescu: Feszültség a román-magyar viszonyban. Ki kelti? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./
2003. október 4.
Gabriel Andreescu írását hozta a lap, magyarra fordítva. Ion Iliescu újjáéleszti a 90-es évek nacionalizmusát. Andreescu idézte Ion Iliescu szeptember 15-16-i magyarországi vizitjén elhangzott kijelentését: "Ha most megnézzük és összevetjük azt, hogy mi mit tettünk a magyar származású román állampolgárokért, mit tettünk mi a többi romániai kisebbségért, akkor itt, Magyarországon a románoknak sokkal nehezebb a sorsuk". És egy másik idézet: "Mi nem jártunk el a leghelyesebben, mert bizonyos értelemben védekező állásponton voltunk. Mindegyre válaszolnunk kellett a magyar fél vagy az RMDSZ követeléseire, igényeire. A magyarországi románok sorsáról mi alig beszéltünk, s jó, ha párhuzamban szemléljük a dolgokat". Iliescu elnök ezen nyilatkozatai híven követik a 90-es éveket. A "Kinek rosszabb a sorsa - a magyarországi románoknak avagy az itteni magyaroknak?" kérdésnek egyszerű a próbája. Andreescu nem tud olyan magyarországi románról, Romániába költözött volna. Magyarországon mintegy 10 ezer román él, szemben a Romániában élő 1.434.377 magyarral, mint azt a legutóbbi népszámlálás mutatja. A Magyarországon 1993-ban megszavazott Nemzeti és etnikai kisebbségek törvényének elfogadása Romániában gyökeresen megváltoztatná a romániai magyarok státusát. Hozzájutnának ahhoz, amit több mint 13 éve kérnek a román hatóságoktól: államalapító tényezőnek minősülnének; a nemzeti önazonosság az alapvető emberi jogok körébe kerülne; törvényerőre emelkednének a kisebbségek kollektív jogai; tételesen is elismernék a pártalakítási jogot; közjogi státusú és kellő kompetenciákkal rendelkező, saját önkormányzatokat alakíthatnának. Ez olyan státus, amelyet Ion Iliescu és az általa képviselt politikai erők éveken át hevesen elutasítottak. Elutasították az aradi Szabadság szobor visszahelyezését ama parkba, ahonnan a 20-as években Bratianu pártja eltávolította. Annak dacára, hogy a szobor felállításában megegyeztek az RMDSZ és az SZDP vezetői által aláírt 2002-es és a 2003-as helyi megállapodásban is. (És nem csak a 2001-esben, mint azt tévesen Adrian Nastse kormányfő kijelentette.) Markó Béla majdnem feladta, hogy szembeszálljon a megállapodás felmondását szorgalmazó irányzattal. Medgyessy Péter miniszterelnök románul mondta el, hogy egy ígéretet be kell tartani. Az RMDSZ Operatív Tanácsa szept. 24-én ült össze. Közleménye semmiben sem utalt a korábban történtekre. Nem csak hogy nem sorakoztatta fel panaszait, hanem a Szövetség üdvözölte a két kormány által (a státustörvény alkalmazására) aláírt memorandumot és felszólította a magyarokat: szavazzák meg a referendum során az alkotmány tervezetét. Andreescu feltette a kérdéseket: Vajon merő véletlen volt, hogy az 1990. márciusi marosvásárhelyi incidensekre éppen akkor került sor, amikor lejárt a volt szekusoknak fizetett három hónap? Avagy ne lenne semmiféle összefüggés az 1991 őszén kirobbant "HarKov botrány" és az RHSZ szervezésére és működésére vonatkozó törvény parlamenti megszavazása között? Semmi köze ne lenne az EU és a NATO keleti bővítésére - 1993-1994 között - hozott döntéseinek az 1995-ös tanügyi törvény lázító javaslataihoz? (A standardok néhány érzékeny ponton történt megnyirbálása arra kényszerített akkor magyar fiatalokat, hogy kerékpáron tegyék meg az utat Strasbourgig.) Avagy ne lenne semmi összefüggés Románia 2001-es prágai meghívása és az RHSZ-t felügyelő bizottságnak a "Kovászna és Hargita megyék fölötti állami ellenőrzés elvesztéséről" szóló jelentése között? (Observatorul Cultural, okt. 2-9.) /Gabriel Andreescu: Feszültség a román-magyar viszonyban. Ki kelti? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./
2003. október 4.
Minden eddiginél több szakkal és hallgatóval kezdi meg az idei évet Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), jelentette be a tanévnyitó alkalmából Kovács Béla rektor. A 2003/2004-es tanévben 927 hallgatója lesz a PKE-nek, köztük 365 elsőéves, akik 14 szakon tanulnak. Az előző évhez képest a szakok száma hárommal bővült, 2001-hez képest pedig megduplázódott. Idén 122 végzős köszönt el az intézménytől, kiknek túlnyomó többsége becsülettel megállta helyét az államvizsgán. A zenepedagógia és menedzsment szakok hallgatói átlagon felüli teljesítményt nyújtottak, valamennyien sikerrel államvizsgáztak. Az idei tanévben a PKE kezdeményezni fogja az intézmény mint egész, valamint azon belül két szak, a vallástanár-szociális munkás és vallástanár-német nyelv és irodalom végleges akkreditálását. A 2004/2005-ös tanévben további két szak, a zenepedagógia és a menedzsment kaphat végleges akkreditációt. Kovács Béla elmondása szerint 2003-ban a PKE újabb felsőfokú oktatási intézményekkel kötött együttműködési szerződést, legutóbb a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel. Tolnai István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanügyi előadója arról szólt, újabb telket és ingatlant sikerült megvásárolni a PKE főépületének szomszédságában. Ez utóbbiban diákszállást alakítanak ki, mivel az egyetem jelenlegi kollégiumi kapacitása - mintegy 260 férőhely - nem elégíti ki az igényeket. /Pengő Zoltán: Fejlődő egyetem. Megnyitották a tanévet a PKE-n. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./ Az anyaországi támogatások megduplázásra volna szüksége a Sapientia-EMTE-PKE erdélyi magyar egyetemi hálózatnak a jelenlegi 1,85 milliárd forint helyett, mert az új tanévben a működési költségek fedezésére sem lesz elegendő az 50 millió forinttal még meg is kurtított támogatás. Az ingatlanberuházások és infrastrukturális fejlesztések nélkül nem tartható fenn a rendszer - hangzott el a tanévnyitón. A három irányban építkező: tanítóképzésre, közgazdaságtanra és művészetekre szakosodott PKE-nak 145 tanára van: 15 professzor, 30 docens és több, mint 40 adjunktus és arra is figyelnek, hogy a fiatal tudományos értelmiségnek teret adjanak. Nagyváradon 2500 diák számára alkalmas Egyházi Művelődési Központot kívánnak idővel létrehozni, amelynek jelentős része az egyetemmel, az Arany János Kollégiummal, az új rektori hivatallal már elkészült. A Lorántffy Zsuzsanna Középiskola eddig használt épületét várhatóan az egyetem kapja meg. /(Balla Tünde): Tanévnyitó a Partiumi Keresztény Egyetemen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
2003. október 4.
Minden eddiginél több szakkal és hallgatóval kezdi meg az idei évet Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), jelentette be a tanévnyitó alkalmából Kovács Béla rektor. A 2003/2004-es tanévben 927 hallgatója lesz a PKE-nek, köztük 365 elsőéves, akik 14 szakon tanulnak. Az előző évhez képest a szakok száma hárommal bővült, 2001-hez képest pedig megduplázódott. Idén 122 végzős köszönt el az intézménytől, kiknek túlnyomó többsége becsülettel megállta helyét az államvizsgán. A zenepedagógia és menedzsment szakok hallgatói átlagon felüli teljesítményt nyújtottak, valamennyien sikerrel államvizsgáztak. Az idei tanévben a PKE kezdeményezni fogja az intézmény mint egész, valamint azon belül két szak, a vallástanár-szociális munkás és vallástanár-német nyelv és irodalom végleges akkreditálását. A 2004/2005-ös tanévben további két szak, a zenepedagógia és a menedzsment kaphat végleges akkreditációt. Kovács Béla elmondása szerint 2003-ban a PKE újabb felsőfokú oktatási intézményekkel kötött együttműködési szerződést, legutóbb a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel. Tolnai István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanügyi előadója arról szólt, újabb telket és ingatlant sikerült megvásárolni a PKE főépületének szomszédságában. Ez utóbbiban diákszállást alakítanak ki, mivel az egyetem jelenlegi kollégiumi kapacitása - mintegy 260 férőhely - nem elégíti ki az igényeket. /Pengő Zoltán: Fejlődő egyetem. Megnyitották a tanévet a PKE-n. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./ Az anyaországi támogatások megduplázásra volna szüksége a Sapientia-EMTE-PKE erdélyi magyar egyetemi hálózatnak a jelenlegi 1,85 milliárd forint helyett, mert az új tanévben a működési költségek fedezésére sem lesz elegendő az 50 millió forinttal még meg is kurtított támogatás. Az ingatlanberuházások és infrastrukturális fejlesztések nélkül nem tartható fenn a rendszer - hangzott el a tanévnyitón. A három irányban építkező: tanítóképzésre, közgazdaságtanra és művészetekre szakosodott PKE-nak 145 tanára van: 15 professzor, 30 docens és több, mint 40 adjunktus és arra is figyelnek, hogy a fiatal tudományos értelmiségnek teret adjanak. Nagyváradon 2500 diák számára alkalmas Egyházi Művelődési Központot kívánnak idővel létrehozni, amelynek jelentős része az egyetemmel, az Arany János Kollégiummal, az új rektori hivatallal már elkészült. A Lorántffy Zsuzsanna Középiskola eddig használt épületét várhatóan az egyetem kapja meg. /(Balla Tünde): Tanévnyitó a Partiumi Keresztény Egyetemen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
2003. október 6.
Harmadik alkalommal tartott tanévnyitót az Sapientia EMTE Csíkszeredán. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem diáksága Csíkszeredán az előző évekhez képest szinte megduplázódott: közel kilencszáz diák számára kezdődött el az egyetemi év. A tanévnyitó ünnepségen jelen volt dr. Szilágyi Pál, az EMTE rektora, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnöke, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, az egyetemet fenntartó Magyar Köztársaság képviseletében, Markó Béla, az RMDSZ elnöke valamint Csíkszereda és Hargita megye elöljárói. A köszöntő beszédek mellett dr. Lányi Szabolcs, a csíkszeredai karok dékánja diplomákat és emlékérmeket osztott ki az egyetem legjobb diákjainak. A Sapientián tizennyolc szakon, három városban tanulnak a diákok. /(Daczó Dénes): Harmadik alkalommal tartott tanévnyitót az Sapientia EMTE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Dr. Szilágyi Pál rektor elmondta, hogy a tanév kezdetéig 227 tanári állást k létesítettek, melyből 91-et főállású, 91-et társult, 55-öt pedig óraadó tanárok foglalnak el. Az óraadó tanárok száma ennél sokkal nagyobb, hisz ennyi állás van és sok állást többen helyettesítenek. A szept. 30-i dátummal megjelent Hivatalos Közlönyben mind a 18 szak ideiglenes működési engedéllyel szerepel, tehát törvényesen működik. /Daczó Dénes: Harmadik alkalommal tartott tanévnyitót az Sapientia EMTE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
2003. október 6.
Harmadik alkalommal tartott tanévnyitót az Sapientia EMTE Csíkszeredán. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem diáksága Csíkszeredán az előző évekhez képest szinte megduplázódott: közel kilencszáz diák számára kezdődött el az egyetemi év. A tanévnyitó ünnepségen jelen volt dr. Szilágyi Pál, az EMTE rektora, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnöke, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, az egyetemet fenntartó Magyar Köztársaság képviseletében, Markó Béla, az RMDSZ elnöke valamint Csíkszereda és Hargita megye elöljárói. A köszöntő beszédek mellett dr. Lányi Szabolcs, a csíkszeredai karok dékánja diplomákat és emlékérmeket osztott ki az egyetem legjobb diákjainak. A Sapientián tizennyolc szakon, három városban tanulnak a diákok. /(Daczó Dénes): Harmadik alkalommal tartott tanévnyitót az Sapientia EMTE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Dr. Szilágyi Pál rektor elmondta, hogy a tanév kezdetéig 227 tanári állást k létesítettek, melyből 91-et főállású, 91-et társult, 55-öt pedig óraadó tanárok foglalnak el. Az óraadó tanárok száma ennél sokkal nagyobb, hisz ennyi állás van és sok állást többen helyettesítenek. A szept. 30-i dátummal megjelent Hivatalos Közlönyben mind a 18 szak ideiglenes működési engedéllyel szerepel, tehát törvényesen működik. /Daczó Dénes: Harmadik alkalommal tartott tanévnyitót az Sapientia EMTE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
2003. október 6.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete megdöbbenéssel értesült arról, hogy Szondy Zoltán csíkszeredai újságírót, a Hargita Népe munkatársát szept. 27-én brutális támadás érte. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének vezetősége elítéli a hivatásuknak élő újságírók megfélemlítését, bántalmazását és felkéri a bűnüldöző szerveket, hogy a legnagyobb körültekintéssel tárják fel e bűncselekményt, szabjanak ki példás büntetést az elkövetőkre. /Tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
2003. október 6.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete megdöbbenéssel értesült arról, hogy Szondy Zoltán csíkszeredai újságírót, a Hargita Népe munkatársát szept. 27-én brutális támadás érte. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének vezetősége elítéli a hivatásuknak élő újságírók megfélemlítését, bántalmazását és felkéri a bűnüldöző szerveket, hogy a legnagyobb körültekintéssel tárják fel e bűncselekményt, szabjanak ki példás büntetést az elkövetőkre. /Tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
2003. október 6.
Okt. 3-4-én Szatmárnémetiben 360 erdélyi magyar pedagógus - óvónő, tanító, tanár - jelezte részvételét a Pedagógiai alternatívák az európai csatlakozás küszöbén című konferencián, ezzel szemben 440-en jelentek meg. Az érdeklődés a témának és a neves anyaországi és hazai szakembereknek szólt, akik között volt Vekerdy Tamás és Murvai László is. A sokadalmat látva boldog volt a két főszervező, Bódi Attila (ötletgazda) vállalkozó, illetve Varga Attila parlamenti képviselő, az Identitas Alapítvány elnöke. Támogatta a konferencia létrejöttét Magyar Bálint oktatásügyi miniszter, Szabó Vilmos államtitkár, Szabados Tamás oktatási államtitkár és Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke. /(Sike Lajos): Konferencia az alternatív oktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
2003. október 6.
Okt. 3-4-én Szatmárnémetiben 360 erdélyi magyar pedagógus - óvónő, tanító, tanár - jelezte részvételét a Pedagógiai alternatívák az európai csatlakozás küszöbén című konferencián, ezzel szemben 440-en jelentek meg. Az érdeklődés a témának és a neves anyaországi és hazai szakembereknek szólt, akik között volt Vekerdy Tamás és Murvai László is. A sokadalmat látva boldog volt a két főszervező, Bódi Attila (ötletgazda) vállalkozó, illetve Varga Attila parlamenti képviselő, az Identitas Alapítvány elnöke. Támogatta a konferencia létrejöttét Magyar Bálint oktatásügyi miniszter, Szabó Vilmos államtitkár, Szabados Tamás oktatási államtitkár és Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke. /(Sike Lajos): Konferencia az alternatív oktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
2003. október 6.
Felvidékről és Erdély néhány településéről érkező fafaragók táborozása zárja a Csernátoni Népfőiskola immár harmincadik "tanévét". Haszmann Pál, a népfőiskola lelkes igazgatója kiemelte, tavasztól késő eddig 17 kurzuson hatszáz fiatal ismerkedhetett meg a fafaragás, bútorfestés, kovácsoltvas-megmunkálás, a nemezelés tudományával. A népfőiskola "tanulóinak" kezemunkáját - amolyan diplomafélét - néhány hete Zágon székely díszkapuja dicséri, amelyet Csernátonban faragtak. Csernátonban a muzeális értékek folyamatos gyarapítása (a hajdani erőgépek, gőzmeghajtású kazánok, öntött vaskályhagyűjtemény) hozzásegíti az itt táborozókat a népi hagyományok megismeréséhez. /Flóra Gábor: Sikeres tanévet zár Csernáton népfőiskolája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
2003. október 6.
Felvidékről és Erdély néhány településéről érkező fafaragók táborozása zárja a Csernátoni Népfőiskola immár harmincadik "tanévét". Haszmann Pál, a népfőiskola lelkes igazgatója kiemelte, tavasztól késő eddig 17 kurzuson hatszáz fiatal ismerkedhetett meg a fafaragás, bútorfestés, kovácsoltvas-megmunkálás, a nemezelés tudományával. A népfőiskola "tanulóinak" kezemunkáját - amolyan diplomafélét - néhány hete Zágon székely díszkapuja dicséri, amelyet Csernátonban faragtak. Csernátonban a muzeális értékek folyamatos gyarapítása (a hajdani erőgépek, gőzmeghajtású kazánok, öntött vaskályhagyűjtemény) hozzásegíti az itt táborozókat a népi hagyományok megismeréséhez. /Flóra Gábor: Sikeres tanévet zár Csernáton népfőiskolája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
2003. október 6.
A Temesvári Magyar Nőszövetség szept. 26-27-én szemináriumot szervezett a megyében közéleti és közösségszervező feladatokat vállaló nők számára. A rendezvény fő témája a vidéki művelődési élet fellendítésének lehetősége volt. A Temes Megyei Tanács támogatásával megtartott szeminárium 22 résztvevőjét tájékoztatták a civil szervezetek létrehozásának szükségességéről és annak módozatairól, továbbá a pályázatírásról. Az aktuális politikai témák közül napirenden volt a kettős- illetve a külhoni állampolgárság kérdése és az autonómia törekvések. /Vezetőképző a bánsági magyar nők számára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
2003. október 6.
A Temesvári Magyar Nőszövetség szept. 26-27-én szemináriumot szervezett a megyében közéleti és közösségszervező feladatokat vállaló nők számára. A rendezvény fő témája a vidéki művelődési élet fellendítésének lehetősége volt. A Temes Megyei Tanács támogatásával megtartott szeminárium 22 résztvevőjét tájékoztatták a civil szervezetek létrehozásának szükségességéről és annak módozatairól, továbbá a pályázatírásról. Az aktuális politikai témák közül napirenden volt a kettős- illetve a külhoni állampolgárság kérdése és az autonómia törekvések. /Vezetőképző a bánsági magyar nők számára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
2003. október 7.
Okt. 6-án Aradon a tizenhárom vértanú kivégzésének 154. évfordulójáról emlékeztek meg az RMDSZ szervezésében. Az aradi Szabadság-szobor nemcsak a magyar, hanem az egyetemes szabadság szimbóluma - mondta a helyi minorita templom udvarán a műemlék előtt rendezett ünnepségen Király András, az RMDSZ Arad megyei elnöke. A templomban mintegy 500-800 hívő ünnepi emlékező szentmisén vett részt. A meghívott szónok Csiszér Albert, brassói római katolikus kanonok volt. A szertartáson jelen volt Lévai Katalin, az esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter, Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Komor Levente honvédelmi államtitkár, Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul, valamint az RMDSZ csúcsvezetősége, élén Markó Béla szövetségi elnökkel. - Az aradi vértanúk emlékétől nem kell félniük a román politika szereplőinek, hiszen az egykor kivégzett tábornokok az oszthatatlan szabadság eszméjéért adták életüket - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke az Aradon tartott emlékünnepségen. A helyszínen mintegy kétezren gyűltek össze. Markó Béla megállapította: az elmúlt hetekben kiderült, hogy a tizenhárom vértanú tábornoktól még ma is félnek egyesek. "Ki fél ma ezektől a nagyszerű férfiaktól, akik életüket adták a magyar nemzet szabadságáért? A román miniszterelnök? A román államfő? A román politikusok? Úgy tűnik, hogy igen", utalva arra, hogy az elmúlt hetekben román részről éppen azt az érvet lehetett hallani: az aradi Szabadság-szobor felállítása feszültséget kelt, s hogy a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elveszítheti emiatt a választásokat Erdélyben. "Ezek szerint az 1848-as szabadságharc hőseinek még ma is van akkora hatalmuk, hogy meg tudnak buktatni egy román kormánypártot" - mondta ironikus hangon Markó Béla, hozzáfűzve: "Tragikomikus, hogy a huszonegyedik század elején a román hatalmasságok még mindig ennyire rettegnek mártírjainktól." Markó leszögezte: a Szabadság-szobornak állnia kell! "Mi nem örülünk a megbékélési park (román részről felvetett) ötletének, mert a Szabadság-szobor egymagában is kifejezi a megbékélés gondolatát" - fűzte hozzá. "Még nem vagyunk igazán szabadok, nem vagyunk igazán egyenlőek, és távolról sem vagyunk még testvérek" - hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Lévai Katalin miniszter beszédében kifejtette: az 1848-as szabadságharc hősei olyan örökséget hagytak ránk, amit ápolni és oltalmazni minden nemzedéknek becsületbeli kötelessége. A szabadság nem lesz kevesebb, ha megosztják, egy nép szabadságát csak erősítheti a többi nép szabadsága. A népeknek szükségük van egymásra, különösen, ha egymás szomszédjai - mondta a szónok. Tokay György, az RMDSZ Arad megyei képviselője felmutatott egy fémcsavart, amely a Szabadság-szobor elemeit tartotta össze több mint száz éven át. Ez a tárgy - mondta - azokat az embereket jelképezi, akik csavarként tartják egybe a szabadság eszméjét. A szeretet és a megértés szavait addig kell ismételni - hangoztatta a magyar honatya -, amíg mindenki meg nem érti azokat. Ha ez így lesz, végül a szobor is a helyére kerül. Románul fordulva az egybegyűltekhez megállapította: a románoknak és a magyaroknak tisztelniük kell egymás mártírjait. Tokay utalva arra, hogy az RMDSZ irányvonalával szembenálló magyar csoportok külön megemlékezést tartottak az előző napon ugyanezen a helyen, hangsúlyozta: "Elegen vagyunk, hogy bízzunk a túlélésünkben, de kevesen ahhoz, hogy hagyjuk magunkat megosztani." /Markó: A Szabadság-szobornak állnia kell! Közel kétezren emlékeztek Aradon a tábornokokra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ A vesztőhely bejáratánál maga Gheorghe Tica aradi rendőrfőkapitány fogadta a hazai, illetve külföldről érkező zarándokokat. A parancsnok ellentmondást nem tűrő hangon szólított fel mindenkit, akinél magyar zászlót látott, hogy tegye táskájába a lobogót, ellenkező esetben nem mehet az obeliszkhez. Kijutott a rendőrkapitányi szigorból a Kecskemétről kerékpáron érkező 16 gimnazistának is, akik szintén csak úgy kerekezhettek be a vesztőhelyre, ha elrejtették zászlóikat. A hatósági intézkedésen leginkább Katona Kálmán MDF-alelnök, korábbi közlekedési miniszter lepődött meg, aki a 16 magyarországi gimnazistával együtt tette meg Aradig a 200 kilométeres távolságot. Már csak azért is oka volt az értetlenkedésre, mivel a vesztőhely bejáratától mindössze húsz méterre két magyarországi férfi senkitől sem zavartatva árulhatta - 150 ezer lej vagy ezer forint ellenében - a magyar zászlót. /A "rettegett" mártírok a román hatalomnak üzentek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./
2003. október 7.
Okt. 6-án Aradon a tizenhárom vértanú kivégzésének 154. évfordulójáról emlékeztek meg az RMDSZ szervezésében. Az aradi Szabadság-szobor nemcsak a magyar, hanem az egyetemes szabadság szimbóluma - mondta a helyi minorita templom udvarán a műemlék előtt rendezett ünnepségen Király András, az RMDSZ Arad megyei elnöke. A templomban mintegy 500-800 hívő ünnepi emlékező szentmisén vett részt. A meghívott szónok Csiszér Albert, brassói római katolikus kanonok volt. A szertartáson jelen volt Lévai Katalin, az esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter, Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Komor Levente honvédelmi államtitkár, Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul, valamint az RMDSZ csúcsvezetősége, élén Markó Béla szövetségi elnökkel. - Az aradi vértanúk emlékétől nem kell félniük a román politika szereplőinek, hiszen az egykor kivégzett tábornokok az oszthatatlan szabadság eszméjéért adták életüket - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke az Aradon tartott emlékünnepségen. A helyszínen mintegy kétezren gyűltek össze. Markó Béla megállapította: az elmúlt hetekben kiderült, hogy a tizenhárom vértanú tábornoktól még ma is félnek egyesek. "Ki fél ma ezektől a nagyszerű férfiaktól, akik életüket adták a magyar nemzet szabadságáért? A román miniszterelnök? A román államfő? A román politikusok? Úgy tűnik, hogy igen", utalva arra, hogy az elmúlt hetekben román részről éppen azt az érvet lehetett hallani: az aradi Szabadság-szobor felállítása feszültséget kelt, s hogy a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elveszítheti emiatt a választásokat Erdélyben. "Ezek szerint az 1848-as szabadságharc hőseinek még ma is van akkora hatalmuk, hogy meg tudnak buktatni egy román kormánypártot" - mondta ironikus hangon Markó Béla, hozzáfűzve: "Tragikomikus, hogy a huszonegyedik század elején a román hatalmasságok még mindig ennyire rettegnek mártírjainktól." Markó leszögezte: a Szabadság-szobornak állnia kell! "Mi nem örülünk a megbékélési park (román részről felvetett) ötletének, mert a Szabadság-szobor egymagában is kifejezi a megbékélés gondolatát" - fűzte hozzá. "Még nem vagyunk igazán szabadok, nem vagyunk igazán egyenlőek, és távolról sem vagyunk még testvérek" - hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Lévai Katalin miniszter beszédében kifejtette: az 1848-as szabadságharc hősei olyan örökséget hagytak ránk, amit ápolni és oltalmazni minden nemzedéknek becsületbeli kötelessége. A szabadság nem lesz kevesebb, ha megosztják, egy nép szabadságát csak erősítheti a többi nép szabadsága. A népeknek szükségük van egymásra, különösen, ha egymás szomszédjai - mondta a szónok. Tokay György, az RMDSZ Arad megyei képviselője felmutatott egy fémcsavart, amely a Szabadság-szobor elemeit tartotta össze több mint száz éven át. Ez a tárgy - mondta - azokat az embereket jelképezi, akik csavarként tartják egybe a szabadság eszméjét. A szeretet és a megértés szavait addig kell ismételni - hangoztatta a magyar honatya -, amíg mindenki meg nem érti azokat. Ha ez így lesz, végül a szobor is a helyére kerül. Románul fordulva az egybegyűltekhez megállapította: a románoknak és a magyaroknak tisztelniük kell egymás mártírjait. Tokay utalva arra, hogy az RMDSZ irányvonalával szembenálló magyar csoportok külön megemlékezést tartottak az előző napon ugyanezen a helyen, hangsúlyozta: "Elegen vagyunk, hogy bízzunk a túlélésünkben, de kevesen ahhoz, hogy hagyjuk magunkat megosztani." /Markó: A Szabadság-szobornak állnia kell! Közel kétezren emlékeztek Aradon a tábornokokra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ A vesztőhely bejáratánál maga Gheorghe Tica aradi rendőrfőkapitány fogadta a hazai, illetve külföldről érkező zarándokokat. A parancsnok ellentmondást nem tűrő hangon szólított fel mindenkit, akinél magyar zászlót látott, hogy tegye táskájába a lobogót, ellenkező esetben nem mehet az obeliszkhez. Kijutott a rendőrkapitányi szigorból a Kecskemétről kerékpáron érkező 16 gimnazistának is, akik szintén csak úgy kerekezhettek be a vesztőhelyre, ha elrejtették zászlóikat. A hatósági intézkedésen leginkább Katona Kálmán MDF-alelnök, korábbi közlekedési miniszter lepődött meg, aki a 16 magyarországi gimnazistával együtt tette meg Aradig a 200 kilométeres távolságot. Már csak azért is oka volt az értetlenkedésre, mivel a vesztőhely bejáratától mindössze húsz méterre két magyarországi férfi senkitől sem zavartatva árulhatta - 150 ezer lej vagy ezer forint ellenében - a magyar zászlót. /A "rettegett" mártírok a román hatalomnak üzentek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./
2003. október 7.
Okt. 5-én, vasárnap Aradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testülete az aradi és a nagyváradi Magyar Polgári Egyesülettel és az Aradi Református Egyházmegyével közösen néma tüntetéssel emlékezett. Okt. 5-e volt a Szabadság-szobor felállításának beharangozott napja, az emlékezők gyülekezet azonban csak a csupasz talapzatra helyezhették virágaikat. A bezárt Szabadság-szobor megtekintése után a vesztőhelyen folytatódott a keserű emlékezés. Németh Zsolt, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség képviselője, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kijelentette: a magyar kormány megbékélési politikája meghátrálássá alakult, s így a román hatalommal együtt járul hozzá az erdélyi magyarság énképének megsemmisítéséhez. Feltette a kérdést: milyen európai ítélet vár arra a magyar miniszterelnökre, aki a román retorikát magáévá téve a Szabadság-szobrot "Nagy-Magyarország" jelképének nevezi? Beszédet mondott Szűrös Mátyás, a demokratikus Magyarország első elnöke. Történelmi hibának minősítette a román kormány következetes, az erdélyi magyarságot elnyomó intézkedéseit. Románia a szoborüggyel is bebizonyította, hogy nem érett meg az Európa népeivel való együtt haladásra. Szilágyi Zsolt, az EMNT ügyvivő elnöke különös jelentőségűnek nevezte ezt az ünnepet, hiszen a szabadság kivívása attól is függ, vissza tudják-e állítani a szobrot eredeti helyére. A jelenlévők tapssal fogadták el azt a követelést, mely felszólítja a bukaresti kormányt nemcsak az aradi, hanem az összes Trianon után lerombolt szobor újrafelállítására. Tőkés László elmondta, fájdalmasnak tartja, hogy nemcsak a már elfeledettnek hitt kötelező ünneplésre való kényszerítést akarják újból megismertetni velünk, de ehhez a magyar kormány is csatlakozott ellenpropagandájával. Szép számban képviseltette magát az ifjúság is a határ mindkét oldaláról. Magyarországról a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagságának egy része növelte jelentősen a jelenlévők számát, Erdélyből pedig Sándor Krisztina, az RMDSZ-től független Magyar Ifjúsági Tanács új elnöke szólalt fel. Elrettentő példaként állította a fiatalság elé az SZDP-csatlós magyar párt "elvszerű és következetes politizálását", ugyanakkor itthonmaradásra és nemzeti ügyeink melletti kiállásra buzdította a jelenlévőket. /Bagoly Zsolt: Nem hivatalos, de magyar. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 7./
2003. október 7.
Okt. 5-én, vasárnap Aradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testülete az aradi és a nagyváradi Magyar Polgári Egyesülettel és az Aradi Református Egyházmegyével közösen néma tüntetéssel emlékezett. Okt. 5-e volt a Szabadság-szobor felállításának beharangozott napja, az emlékezők gyülekezet azonban csak a csupasz talapzatra helyezhették virágaikat. A bezárt Szabadság-szobor megtekintése után a vesztőhelyen folytatódott a keserű emlékezés. Németh Zsolt, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség képviselője, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kijelentette: a magyar kormány megbékélési politikája meghátrálássá alakult, s így a román hatalommal együtt járul hozzá az erdélyi magyarság énképének megsemmisítéséhez. Feltette a kérdést: milyen európai ítélet vár arra a magyar miniszterelnökre, aki a román retorikát magáévá téve a Szabadság-szobrot "Nagy-Magyarország" jelképének nevezi? Beszédet mondott Szűrös Mátyás, a demokratikus Magyarország első elnöke. Történelmi hibának minősítette a román kormány következetes, az erdélyi magyarságot elnyomó intézkedéseit. Románia a szoborüggyel is bebizonyította, hogy nem érett meg az Európa népeivel való együtt haladásra. Szilágyi Zsolt, az EMNT ügyvivő elnöke különös jelentőségűnek nevezte ezt az ünnepet, hiszen a szabadság kivívása attól is függ, vissza tudják-e állítani a szobrot eredeti helyére. A jelenlévők tapssal fogadták el azt a követelést, mely felszólítja a bukaresti kormányt nemcsak az aradi, hanem az összes Trianon után lerombolt szobor újrafelállítására. Tőkés László elmondta, fájdalmasnak tartja, hogy nemcsak a már elfeledettnek hitt kötelező ünneplésre való kényszerítést akarják újból megismertetni velünk, de ehhez a magyar kormány is csatlakozott ellenpropagandájával. Szép számban képviseltette magát az ifjúság is a határ mindkét oldaláról. Magyarországról a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagságának egy része növelte jelentősen a jelenlévők számát, Erdélyből pedig Sándor Krisztina, az RMDSZ-től független Magyar Ifjúsági Tanács új elnöke szólalt fel. Elrettentő példaként állította a fiatalság elé az SZDP-csatlós magyar párt "elvszerű és következetes politizálását", ugyanakkor itthonmaradásra és nemzeti ügyeink melletti kiállásra buzdította a jelenlévőket. /Bagoly Zsolt: Nem hivatalos, de magyar. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 7./
2003. október 7.
Dumitru Pop /Nagy-Románia Párt/ szenátor sajtótájékoztatón jelentette be, hogy interpellálció sorozatot kezdeményezett a parlamentben, vár választ arra a kérdésre, hogy bizonyos pénzösszegeknek merre kelt lába. Ceausescu, a volt diktátor feltételezett egy milliárdja felől érdeklődött, de sietett kijelenteni: semmi sem bizonyítja annak létezését, mint ahogy nincs bizonyíték a Ceausescu elleni többi vádpontra (népirtás, a nemzetgazdaság aláaknázása) sem. Ezért a Nagy-Románia Párt iratcsomót állít össze, melyet a hágai Nemzetközi Törvényszéknek fog megküldeni, kérve a volt diktátor perének újratárgyalását. /Ceausescut akarják rehabilitálni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
2003. október 7.
Dumitru Pop /Nagy-Románia Párt/ szenátor sajtótájékoztatón jelentette be, hogy interpellálció sorozatot kezdeményezett a parlamentben, vár választ arra a kérdésre, hogy bizonyos pénzösszegeknek merre kelt lába. Ceausescu, a volt diktátor feltételezett egy milliárdja felől érdeklődött, de sietett kijelenteni: semmi sem bizonyítja annak létezését, mint ahogy nincs bizonyíték a Ceausescu elleni többi vádpontra (népirtás, a nemzetgazdaság aláaknázása) sem. Ezért a Nagy-Románia Párt iratcsomót állít össze, melyet a hágai Nemzetközi Törvényszéknek fog megküldeni, kérve a volt diktátor perének újratárgyalását. /Ceausescut akarják rehabilitálni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
2003. október 7.
Nehéz elképzelni, hogy Románia és Magyarország nem viszi magával az Európai Unióba az erdélyi magyar közösséggel kapcsolatos feszültségeket - írta okt. 6-i számában a Cotidianul napilap. A Cotidianul rámutatott: az utóbbi időben a román külpolitika arra összpontosít, hogy Bukarest mind az amerikaiaknak, mind az európaiaknak azt bizonyítsa: Románia stabilitási tényező a térségben. Nem felhőtlen Bukarest viszonya Szófiával sem. A két ország közötti kapcsolatokat nem egészséges versengés, hanem inkább terméketlen rivalizálás jellemzi - írta a lap. Ami a román-moldovai viszonyt illeti, az azt problematikussá tevő Dnyeszteren túli terület ügye mellett az is beárnyékolja a két ország kapcsolatait, hogy az oroszbarát kisinyovi hatalom gyanakvó szemmel nézi Bukarest minden gesztusát a határon túli románok megsegítésére. Kisinyov nem kívánja a román közvetítést az EU és Moldova között sem, a moldovai demokratizálásban való bukaresti részvétel bármilyen formáját pedig revizionizmusnak tekinti - írta a Cotidianul. A Cotidianul vezércikke így összegezett: "A "stabilizációs tényezői" státus kinyilvánítása ellenére, a jelenlegi helyzetből kiindulva az állapítható meg, hogy Románia inkább potenciális destabilizáló tényező a térségben." /Románia mint "potenciális destabilizáló tényező"? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./
2003. október 7.
Nehéz elképzelni, hogy Románia és Magyarország nem viszi magával az Európai Unióba az erdélyi magyar közösséggel kapcsolatos feszültségeket - írta okt. 6-i számában a Cotidianul napilap. A Cotidianul rámutatott: az utóbbi időben a román külpolitika arra összpontosít, hogy Bukarest mind az amerikaiaknak, mind az európaiaknak azt bizonyítsa: Románia stabilitási tényező a térségben. Nem felhőtlen Bukarest viszonya Szófiával sem. A két ország közötti kapcsolatokat nem egészséges versengés, hanem inkább terméketlen rivalizálás jellemzi - írta a lap. Ami a román-moldovai viszonyt illeti, az azt problematikussá tevő Dnyeszteren túli terület ügye mellett az is beárnyékolja a két ország kapcsolatait, hogy az oroszbarát kisinyovi hatalom gyanakvó szemmel nézi Bukarest minden gesztusát a határon túli románok megsegítésére. Kisinyov nem kívánja a román közvetítést az EU és Moldova között sem, a moldovai demokratizálásban való bukaresti részvétel bármilyen formáját pedig revizionizmusnak tekinti - írta a Cotidianul. A Cotidianul vezércikke így összegezett: "A "stabilizációs tényezői" státus kinyilvánítása ellenére, a jelenlegi helyzetből kiindulva az állapítható meg, hogy Románia inkább potenciális destabilizáló tényező a térségben." /Románia mint "potenciális destabilizáló tényező"? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./
2003. október 7.
Az Udvarhely Széki RMDSZ elnöksége ülésezett. Az elnökség állást foglalt az alkotmánymódosító népszavazáson az igenszavazattal történő támogatás mellett. Az elnökség nevében Verestóy Attila szenátor közleményt adott ki, ebben elítélte a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete által nyilvánosságra hozott dokumentumokat. A "Felhívás a székelységhez" című dokumentum a székelyföldi választókat megtévesztő, félrevezető, súlyos ferdítéseket és csúsztatásokat tartalmaz. Az elnökség Farkas Csaba keresztúri RMDSZ-elnök, udvarhelyszéki alelnök távollétében hozott döntést, elfogadhatatlannak ítélték Farkas Csaba széki alelnöki és SZNT KT ügyvivői kettős minőségét. Ezért Farkas Csaba széki alelnöki minőségének felfüggesztéséről döntöttek. Ugyanakkor javasolják a székelykeresztúri városi RMDSZ- szervezetnek, hogy döntsenek Farkas Csaba RMDSZ tagságát illetően. Ráduly Róbert Kálmán csíki területi elnök körlevelével az RMDSZ választott tisztségviselőihez, helyi RMDSZ elnökökhöz, polgármesterekhez, alpolgármesterekhez és tanácsosokhoz fordult a Székely Nemzeti Tanács nevű szervezkedés támogatása ügyében. Az elnökség szerint ezen szervezkedés választott RMDSZ tisztségviselők bevonásával történő legitimálása erkölcstelen és alapjaiban veszélyezteti a különböző autonómiaformák megvalósításában ez idáig elért eredményeket. /Az Udvarhely Széki RMDSZ elnöksége nevében Verestóy Attila szenátor: Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
2003. október 7.
Az Udvarhely Széki RMDSZ elnöksége ülésezett. Az elnökség állást foglalt az alkotmánymódosító népszavazáson az igenszavazattal történő támogatás mellett. Az elnökség nevében Verestóy Attila szenátor közleményt adott ki, ebben elítélte a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete által nyilvánosságra hozott dokumentumokat. A "Felhívás a székelységhez" című dokumentum a székelyföldi választókat megtévesztő, félrevezető, súlyos ferdítéseket és csúsztatásokat tartalmaz. Az elnökség Farkas Csaba keresztúri RMDSZ-elnök, udvarhelyszéki alelnök távollétében hozott döntést, elfogadhatatlannak ítélték Farkas Csaba széki alelnöki és SZNT KT ügyvivői kettős minőségét. Ezért Farkas Csaba széki alelnöki minőségének felfüggesztéséről döntöttek. Ugyanakkor javasolják a székelykeresztúri városi RMDSZ- szervezetnek, hogy döntsenek Farkas Csaba RMDSZ tagságát illetően. Ráduly Róbert Kálmán csíki területi elnök körlevelével az RMDSZ választott tisztségviselőihez, helyi RMDSZ elnökökhöz, polgármesterekhez, alpolgármesterekhez és tanácsosokhoz fordult a Székely Nemzeti Tanács nevű szervezkedés támogatása ügyében. Az elnökség szerint ezen szervezkedés választott RMDSZ tisztségviselők bevonásával történő legitimálása erkölcstelen és alapjaiban veszélyezteti a különböző autonómiaformák megvalósításában ez idáig elért eredményeket. /Az Udvarhely Széki RMDSZ elnöksége nevében Verestóy Attila szenátor: Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
2003. október 7.
Kétmillió forinttal támogatja a Fehéregyházán lévő, múzeumnak is otthont adó magyar ház épületének felújítását a külügyi tárca - jelentette be az erről szóló szerződés aláírását követő budapesti sajtótájékoztatón Kovács László külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője elmondta: márciusi látogatása után született döntés a segítségnyújtásról, amelyet napokon belül átutalnak az intézményt gondozó Petőfi Sándor Művelődési Egyesületnek. Az aradi Szabadság-szoborcsoportról szólva Kovács László azt mondta: "dolgozunk tovább azért, hogy a szobor felállításra kerüljön. A legutóbbi bukaresti tárgyaláson Adrian Nastase miniszterelnök arra tett ígéretet, hogy az RMDSZ-szel együtt ez év végéig megoldást találnak". A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a magyar kormány fontosnak tartja a kölcsönös bizalom erősítését és a két ország közötti kapcsolatok fejlesztését. /Jó hír a fehéregyháziaknak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./
2003. október 7.
Kétmillió forinttal támogatja a Fehéregyházán lévő, múzeumnak is otthont adó magyar ház épületének felújítását a külügyi tárca - jelentette be az erről szóló szerződés aláírását követő budapesti sajtótájékoztatón Kovács László külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője elmondta: márciusi látogatása után született döntés a segítségnyújtásról, amelyet napokon belül átutalnak az intézményt gondozó Petőfi Sándor Művelődési Egyesületnek. Az aradi Szabadság-szoborcsoportról szólva Kovács László azt mondta: "dolgozunk tovább azért, hogy a szobor felállításra kerüljön. A legutóbbi bukaresti tárgyaláson Adrian Nastase miniszterelnök arra tett ígéretet, hogy az RMDSZ-szel együtt ez év végéig megoldást találnak". A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a magyar kormány fontosnak tartja a kölcsönös bizalom erősítését és a két ország közötti kapcsolatok fejlesztését. /Jó hír a fehéregyháziaknak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./
2003. október 7.
Csíki ifjúsági egyesületek megnevezését sorolta el az újságíró. A TKPSZIT a Tenni Közösen Próbálunk Szentmártoni Ifjúsági Társaság. A KOMISZ a Csíkkozmási Ifjúsági Szervezet rövidítése. A CSIKk a Csángó Ifjak Középloki Közössége, a Cserevirág Csíkrákoson, az Ordasok Gyimesközéplokon, a Gátkötők Csíkszentgyörgyön fogja egybe a fiatalokat. A Csíkszentmiklósi Víg Ifjak Egyesülete is létezik. Vannak nagyon komoly megnevezések is: Ifjú Föderalisták Romániai Szervezetének Csíki Szekciója vagy Alapítvány az Iskolapolgárért. Mindezeket a szervezeteket a CSTIT fogja össze, azaz Csík Terület Ifjúsági Tanácsa. Mindezen ifjúsági tanácsok, egyesületek, alapítványok képviselői az elmúlt hét végén az egyik hargitai menedékházban gyűltek össze, a jövő évi helyhatósági választásokra készültek. /Székedi Ferenc: Székfoglalás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
