Sarmasági Hírmondó címmel nyolc oldalas községi, közéleti, közművelődési havilapot jelentetett meg a helyi Pro Sarmaság Alapítvány. Mindeddig a Kraszna című lap tájékoztatta a közösséget. /Sarmasági Hírmondó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
2003. szeptember 30.
A gyászos kimenetelű Medgyessy-Nastase találkozó kedvezménytörvényestől, szobrostól azt bizonyítja, hogy a kacsa-vadászat, amit Magyarországon megejtettek örömrivalgással, az Bukarestben ért véget erőltetett mosolyok és jókedvnek nem mondható vigyorgások között. , írta Plesa Vass Magda. Engedett a magyar fél, maradt az MSZP-SZDP-RMDSZ által szentesített, megcsonkított kedvezménytörvény. A Szabadság-szobor felállítása elsikkadt a találkozón, mert a román kormány előre döntött a sorsáról. Az RMDSZ állandó kompromisszumban él. Érdemes-e, illik-e vállalni a csicskás szerepét egy olyan SZDP mellett, ahol szabadon garázdálkodhat egy Paunescu a parlamentben, a tévében és mindenütt a médiában, aki állandóan támadja a magyarságot? /Plesa Vass Magda: Nagy fának nagy az árnyéka... Nagy szobornak még nagyobb... = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2003. szeptember 30.
A gyászos kimenetelű Medgyessy-Nastase találkozó kedvezménytörvényestől, szobrostól azt bizonyítja, hogy a kacsa-vadászat, amit Magyarországon megejtettek örömrivalgással, az Bukarestben ért véget erőltetett mosolyok és jókedvnek nem mondható vigyorgások között. , írta Plesa Vass Magda. Engedett a magyar fél, maradt az MSZP-SZDP-RMDSZ által szentesített, megcsonkított kedvezménytörvény. A Szabadság-szobor felállítása elsikkadt a találkozón, mert a román kormány előre döntött a sorsáról. Az RMDSZ állandó kompromisszumban él. Érdemes-e, illik-e vállalni a csicskás szerepét egy olyan SZDP mellett, ahol szabadon garázdálkodhat egy Paunescu a parlamentben, a tévében és mindenütt a médiában, aki állandóan támadja a magyarságot? /Plesa Vass Magda: Nagy fának nagy az árnyéka... Nagy szobornak még nagyobb... = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2003. szeptember 30.
Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokkal megbízott ügyvezető alelnöke terjedelmes interjúban bizonygatta, hogy az RMDSZ mindig jó úton járt. Vele szemben fellépnek a "különböző okokból az RMDSZ szélére szorultak, netán abból éppen kiszorultak, akik valamiért elégedetlenek, vagy meglehet, csak önös célokból, csoportérdekből" tevékenykednek. Ezek az emberek "arra hivatkoznak, hogy az RMDSZ elárulta a magyarság ügyét, lemondott például az autonómia elvéről." Borbély László szerint ez nem igaz. Az új szerveződésekről is véleményt mondott: "kimondottan káros ennek a szerveződménynek a tevékenysége, ráadásul nem is lehet látni világosan, pontosan mit akarnak." /Gyarmath János: A magunk szabta utat fogjuk járni. Interjú BORBÉLY LÁSZLÓ kormánykapcsolatokkal megbízott ügyvezető alelnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
2003. szeptember 30.
Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokkal megbízott ügyvezető alelnöke terjedelmes interjúban bizonygatta, hogy az RMDSZ mindig jó úton járt. Vele szemben fellépnek a "különböző okokból az RMDSZ szélére szorultak, netán abból éppen kiszorultak, akik valamiért elégedetlenek, vagy meglehet, csak önös célokból, csoportérdekből" tevékenykednek. Ezek az emberek "arra hivatkoznak, hogy az RMDSZ elárulta a magyarság ügyét, lemondott például az autonómia elvéről." Borbély László szerint ez nem igaz. Az új szerveződésekről is véleményt mondott: "kimondottan káros ennek a szerveződménynek a tevékenysége, ráadásul nem is lehet látni világosan, pontosan mit akarnak." /Gyarmath János: A magunk szabta utat fogjuk járni. Interjú BORBÉLY LÁSZLÓ kormánykapcsolatokkal megbízott ügyvezető alelnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
2003. szeptember 30.
Két nap alatt több mint 12 ezer román állampolgárt térítettek vissza a magyar határtól, adta hírül az Adevarul című bukaresti lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ Több mint 12 ezer román állampolgárt - a határt átlépni szándékozók mintegy egyharmadát - fordította vissza a román-magyar határról a román határrendészet az elmúlt hétvégén. Hatósági indoklás szerint az utasok többsége nem vallotta be "valódi úti célját. /Határstop az átkelőknél. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./ Nem lenne probléma, ha a visszaküldöttek mindegyike valóban szabálytalanul próbált volna meg átkelni. Bebizonyosodott azonban, hogy olyanok is voltak, akiknek minden iratuk rendben volt, és a szükséges pénzzel is rendelkeztek. A hirtelen felbuzdulásra minden bizonnyal az osztrák hatóságok múlt heti felvetése adott okot, amelyben a vízumkötelezettség újrabevezetésével fenyegették meg Romániát, ha továbbra is képtelen lesz kiszűrni az Európai Unióba illegális munkára vagy bűncselekmények elkövetésének szándékával bejutni próbáló állampolgárait. /Balogh Levente: "Kritikus" napok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./
2003. szeptember 30.
Két nap alatt több mint 12 ezer román állampolgárt térítettek vissza a magyar határtól, adta hírül az Adevarul című bukaresti lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ Több mint 12 ezer román állampolgárt - a határt átlépni szándékozók mintegy egyharmadát - fordította vissza a román-magyar határról a román határrendészet az elmúlt hétvégén. Hatósági indoklás szerint az utasok többsége nem vallotta be "valódi úti célját. /Határstop az átkelőknél. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./ Nem lenne probléma, ha a visszaküldöttek mindegyike valóban szabálytalanul próbált volna meg átkelni. Bebizonyosodott azonban, hogy olyanok is voltak, akiknek minden iratuk rendben volt, és a szükséges pénzzel is rendelkeztek. A hirtelen felbuzdulásra minden bizonnyal az osztrák hatóságok múlt heti felvetése adott okot, amelyben a vízumkötelezettség újrabevezetésével fenyegették meg Romániát, ha továbbra is képtelen lesz kiszűrni az Európai Unióba illegális munkára vagy bűncselekmények elkövetésének szándékával bejutni próbáló állampolgárait. /Balogh Levente: "Kritikus" napok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./
2003. szeptember 30.
Sütő András az erdélyi magyar közéletben ritkán van jelen mostanában. Az író elmondta, hogy néhány prózai munkája van, amiket be kellene fejezni. Azonkívül naplója és krónikás könyve is "félbe-szerbe". Az erdélyi magyar közéletről, politikumról kifejtette, hogy elismerés mindazok számára, akik tíz esztendőnél több ideje iszapbirkózást folytatnak Bukarestben, a parlamentben és más törvényhozó testületekben azért, hogy valamit visszaszerezzenek abból, amitől 40 esztendőnél több ideig megfosztottak. "Hol vagyunk még attól, hogy a javainkat teljes egészében visszakaptuk volna, hol vagyunk még attól, hogy a Székelyföld autonómiáját valóságos jogként élvezhessük? Hol vagyunk még attól, hogy megmentsük a szórványvilág majdnem félmilliós magyarságát, az úgynevezett szórványmagyarokat." A szórványmagyarság mai állapota valójában nem az elmúlt 30-40 esztendőben változott válságosra. "Ez már a 17-18. században kezdődő asszimilációs folyamat volt. Ezt nyilvánvalóan felgyorsította a román diktatúra, sőt az utóbbi tíz esztendő története is. Az elvándorlás, a gyerektelenség, a bezárt iskolák." Sütő egyetért Markó Bélával, aki azt mondja, hogy a romániai magyarság képviseletének a mindenkori törvényes magyar kormányzattal kell együttműködnie. "Ez Antall József óta valóban így is alakul, tehát azt mondom, hogy helyes az az elgondolása az RMDSZ-nek, hogy egyenlő közelségben és egyenlő távolságban kell a magyarországi jobb- és baloldali erőkkel együttműködni, hiszen a mindenkori legitim, szabadon választott magyar kormánynak a határon túliakkal való törődés alkotmányos kötelezettsége." /F. T.: Szórványmagyarok az asszimiláció torkában. Beszélgetés Sütő Andrással. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 30. - Elhangzott az Agnus Rádióban/
2003. szeptember 30.
Sütő András az erdélyi magyar közéletben ritkán van jelen mostanában. Az író elmondta, hogy néhány prózai munkája van, amiket be kellene fejezni. Azonkívül naplója és krónikás könyve is "félbe-szerbe". Az erdélyi magyar közéletről, politikumról kifejtette, hogy elismerés mindazok számára, akik tíz esztendőnél több ideje iszapbirkózást folytatnak Bukarestben, a parlamentben és más törvényhozó testületekben azért, hogy valamit visszaszerezzenek abból, amitől 40 esztendőnél több ideig megfosztottak. "Hol vagyunk még attól, hogy a javainkat teljes egészében visszakaptuk volna, hol vagyunk még attól, hogy a Székelyföld autonómiáját valóságos jogként élvezhessük? Hol vagyunk még attól, hogy megmentsük a szórványvilág majdnem félmilliós magyarságát, az úgynevezett szórványmagyarokat." A szórványmagyarság mai állapota valójában nem az elmúlt 30-40 esztendőben változott válságosra. "Ez már a 17-18. században kezdődő asszimilációs folyamat volt. Ezt nyilvánvalóan felgyorsította a román diktatúra, sőt az utóbbi tíz esztendő története is. Az elvándorlás, a gyerektelenség, a bezárt iskolák." Sütő egyetért Markó Bélával, aki azt mondja, hogy a romániai magyarság képviseletének a mindenkori törvényes magyar kormányzattal kell együttműködnie. "Ez Antall József óta valóban így is alakul, tehát azt mondom, hogy helyes az az elgondolása az RMDSZ-nek, hogy egyenlő közelségben és egyenlő távolságban kell a magyarországi jobb- és baloldali erőkkel együttműködni, hiszen a mindenkori legitim, szabadon választott magyar kormánynak a határon túliakkal való törődés alkotmányos kötelezettsége." /F. T.: Szórványmagyarok az asszimiláció torkában. Beszélgetés Sütő Andrással. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 30. - Elhangzott az Agnus Rádióban/
2003. szeptember 30.
A hetedik Varadinum Expó keretében román-magyar üzletember találkozót szerveztek Nagyváradon. A magyarországi cégek száma szerint Bihar az első, a befektetett magyar tőke tekintetében pedig a második országosan a megye. A találkozón szándéknyilatkozatot írtak alá a Romániai Magyar Befektetők Egyesületének létrehozásáról. Az érdekszövetség a magyarországi beruházók romániai piaci tájékozódását fogja segíteni. Szabó Ödön, az ITD Nagyvárad vezetője közölte: a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. romániai hálózatának a Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros régióért felelős irodájához bátran fordulhatnak a vállalkozók, befektetők. - Romániában 200 millió dollárnyi jegyzett magyar tőke van, 185 magyar cég hoz létre új vegyes vállalatokat, a vállalkozásokba bevitt összeg azonban nem túl nagy. /Balla Tünde: Érdeklődő magyar kisvállalkozók. Üzletember találkozó a Varadinum Expón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
2003. szeptember 30.
A hetedik Varadinum Expó keretében román-magyar üzletember találkozót szerveztek Nagyváradon. A magyarországi cégek száma szerint Bihar az első, a befektetett magyar tőke tekintetében pedig a második országosan a megye. A találkozón szándéknyilatkozatot írtak alá a Romániai Magyar Befektetők Egyesületének létrehozásáról. Az érdekszövetség a magyarországi beruházók romániai piaci tájékozódását fogja segíteni. Szabó Ödön, az ITD Nagyvárad vezetője közölte: a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. romániai hálózatának a Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros régióért felelős irodájához bátran fordulhatnak a vállalkozók, befektetők. - Romániában 200 millió dollárnyi jegyzett magyar tőke van, 185 magyar cég hoz létre új vegyes vállalatokat, a vállalkozásokba bevitt összeg azonban nem túl nagy. /Balla Tünde: Érdeklődő magyar kisvállalkozók. Üzletember találkozó a Varadinum Expón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
2003. szeptember 30.
A 2003/2004-es tanévben az országban elsőként Kolozsváron az Unitárius Kollégiumban magyar nyelvű felekezeti oktatású első osztály indult be. Popa Márta igazgatónő kifejtette, hogy rendszerben gondolkodnak: első osztálytól a tizenkettedikig. Úgy látja, hogy a felekezeti iskoláké a jövő. Olyan erkölcsi tartást, szellemi és lelki alapot ad, mely nagyon fontos a fiatalok nevelésében. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök arról beszélt, hogy az egyetem megvalósult, hisz a teológia, ahol a lelkészképzés történik, már régen működik. Ebben az évben pedig beindították az első elemi osztályt, mint magán oktatási formát. /Csomafáy Ferenc: A felekezeti oktatásé a jövő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
2003. szeptember 30.
A 2003/2004-es tanévben az országban elsőként Kolozsváron az Unitárius Kollégiumban magyar nyelvű felekezeti oktatású első osztály indult be. Popa Márta igazgatónő kifejtette, hogy rendszerben gondolkodnak: első osztálytól a tizenkettedikig. Úgy látja, hogy a felekezeti iskoláké a jövő. Olyan erkölcsi tartást, szellemi és lelki alapot ad, mely nagyon fontos a fiatalok nevelésében. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök arról beszélt, hogy az egyetem megvalósult, hisz a teológia, ahol a lelkészképzés történik, már régen működik. Ebben az évben pedig beindították az első elemi osztályt, mint magán oktatási formát. /Csomafáy Ferenc: A felekezeti oktatásé a jövő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
2003. szeptember 30.
Szept. 29-én ünnepélyes megnyitóval, sajtóértekezlettel és állófogadással rajtolnak a Bukaresti Magyar Napok, a rendezvény szervezői pedig az RMDSZ bukaresti területi szervezete, a Magyar Köztársaság Kulturális Központja, a Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság, a helybeli Magyar Ifjúsági Egyeztető Tanács és Magyar Nőszövetség, a Calvineum Református Egyházközösség, a Szőlőskerti Református Egyházközösség, az Ady Endre Líceum, a Barátok Temploma Magyar Római Katolikus Közösség, az Evangélikus Egyházközösség. Az első napon dr. prof. Demény Lajos: A bukaresti magyarság múltja és szerepe címen tartott előadást. Szept. 30-án Egyház, civil szféra és RMDSZ szerepe a helyi közösség életében címen tart előadást Markó Béla. A harmadik napon, okt. 1-jén Adorjáni Dezső evangélikus püspök-helyettes és Borbély László képviselőházi titkár tartanak előadást. Okt. 2-án Vállalkozni Romániában címmel Kerekes Gábor, az RMDSZ Országos Gazdasági Ügyvezető alelnöke tart előadást, után táncház lesz. /Bukaresti Magyar Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
2003. szeptember 30.
Szept. 29-én ünnepélyes megnyitóval, sajtóértekezlettel és állófogadással rajtolnak a Bukaresti Magyar Napok, a rendezvény szervezői pedig az RMDSZ bukaresti területi szervezete, a Magyar Köztársaság Kulturális Központja, a Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság, a helybeli Magyar Ifjúsági Egyeztető Tanács és Magyar Nőszövetség, a Calvineum Református Egyházközösség, a Szőlőskerti Református Egyházközösség, az Ady Endre Líceum, a Barátok Temploma Magyar Római Katolikus Közösség, az Evangélikus Egyházközösség. Az első napon dr. prof. Demény Lajos: A bukaresti magyarság múltja és szerepe címen tartott előadást. Szept. 30-án Egyház, civil szféra és RMDSZ szerepe a helyi közösség életében címen tart előadást Markó Béla. A harmadik napon, okt. 1-jén Adorjáni Dezső evangélikus püspök-helyettes és Borbély László képviselőházi titkár tartanak előadást. Okt. 2-án Vállalkozni Romániában címmel Kerekes Gábor, az RMDSZ Országos Gazdasági Ügyvezető alelnöke tart előadást, után táncház lesz. /Bukaresti Magyar Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
2003. október 1.
A kedvezménytörvényről szóló megállapodás fontos diplomáciai győzelem mind Románia, mind Magyarország számára - jelentette ki szept. 30-án Strasbourgban Adrian Nastase román kormányfő, aki az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének őszi ülésszakán mondott beszédet. Ugyanakkor a kettős állampolgárság kérdését úgy ítélte meg, hogy az még "problémát fog okozni az Európa Tanácsban". A román miniszterelnököt abból az alkalomból hívta meg a szervezet, hogy Románia éppen tíz évvel ezelőtt lett az Európa Tanács tagállama. "Románia olyan intézményi reformok korát éli jelenleg, amely átviszi az átmeneti ország állapotából a demokratikus államéba" - mondta Nastase. A beszéd után Eörsi Mátyás magyarországi SZDSZ-es képviselő tette fel azt a kérdést a román kormányfőnek: mi az akadálya annak, hogy megnyíljon az aradi szoborpark? Ennek kapcsán Adrian Nastase azt hangoztatta, hogy most látnak hozzá a kedvezménytörvény életbe léptetéséhez, és az új alkotmány is jelentős jogokat biztosít a magyar kisebbségnek. Külön megemlítette a Budapestig vivő autósztráda építésének tervét. Ugyanakkor a miniszterelnök megjegyezte: a romániai magyarok kettős állampolgárságának kérdése "még gondokat fog okozni az Európa Tanácsnak". Gedei József MSZP-s képviselő arra várt választ, hogy mi a román kormány álláspontja a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban, míg Ékes József (MDF) a romániai egyházi ingatlanok sorsára volt kíváncsi. Nastase szerint ami a közigazgatási autonómiát illeti, ezt a bukaresti kormány támogatja. Ezzel szemben ellenzi a kollektív etnikai autonómiát. Az egyházi javak visszaadását hosszú folyamatnak nevezte. Nastase a kettős állampolgárságról kifejtette: a gondot az jelenti, ha egy egész kisebbségi közösségnek követelnek etnikai alapon állampolgárságot. /Román-magyar diplomáciai győzelem. Adrian Nastase beszéde az ET Paralamenti Közgyűlése előtt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./ A román és a magyar hatóságok decemberig megpróbálnak kompromisszumos megoldást találni az aradi Szabadság-szoborcsoport elhelyezése ügyében, jelentette ki Adrian Nastase kormányfő az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése előtt. A román miniszterelnök kifejtette: nem ért egyet azzal, hogy egy több nemzetiség képviselőiből álló helyi közösség autonómiát élvezzen a közérdekű döntéshozatalban. /Decemberig megoldás születik az aradi Szabadság-szobor ügyében? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./
2003. október 1.
A kedvezménytörvényről szóló megállapodás fontos diplomáciai győzelem mind Románia, mind Magyarország számára - jelentette ki szept. 30-án Strasbourgban Adrian Nastase román kormányfő, aki az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének őszi ülésszakán mondott beszédet. Ugyanakkor a kettős állampolgárság kérdését úgy ítélte meg, hogy az még "problémát fog okozni az Európa Tanácsban". A román miniszterelnököt abból az alkalomból hívta meg a szervezet, hogy Románia éppen tíz évvel ezelőtt lett az Európa Tanács tagállama. "Románia olyan intézményi reformok korát éli jelenleg, amely átviszi az átmeneti ország állapotából a demokratikus államéba" - mondta Nastase. A beszéd után Eörsi Mátyás magyarországi SZDSZ-es képviselő tette fel azt a kérdést a román kormányfőnek: mi az akadálya annak, hogy megnyíljon az aradi szoborpark? Ennek kapcsán Adrian Nastase azt hangoztatta, hogy most látnak hozzá a kedvezménytörvény életbe léptetéséhez, és az új alkotmány is jelentős jogokat biztosít a magyar kisebbségnek. Külön megemlítette a Budapestig vivő autósztráda építésének tervét. Ugyanakkor a miniszterelnök megjegyezte: a romániai magyarok kettős állampolgárságának kérdése "még gondokat fog okozni az Európa Tanácsnak". Gedei József MSZP-s képviselő arra várt választ, hogy mi a román kormány álláspontja a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban, míg Ékes József (MDF) a romániai egyházi ingatlanok sorsára volt kíváncsi. Nastase szerint ami a közigazgatási autonómiát illeti, ezt a bukaresti kormány támogatja. Ezzel szemben ellenzi a kollektív etnikai autonómiát. Az egyházi javak visszaadását hosszú folyamatnak nevezte. Nastase a kettős állampolgárságról kifejtette: a gondot az jelenti, ha egy egész kisebbségi közösségnek követelnek etnikai alapon állampolgárságot. /Román-magyar diplomáciai győzelem. Adrian Nastase beszéde az ET Paralamenti Közgyűlése előtt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./ A román és a magyar hatóságok decemberig megpróbálnak kompromisszumos megoldást találni az aradi Szabadság-szoborcsoport elhelyezése ügyében, jelentette ki Adrian Nastase kormányfő az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése előtt. A román miniszterelnök kifejtette: nem ért egyet azzal, hogy egy több nemzetiség képviselőiből álló helyi közösség autonómiát élvezzen a közérdekű döntéshozatalban. /Decemberig megoldás születik az aradi Szabadság-szobor ügyében? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./
2003. október 1.
Tizenhárom év után először, két alkalommal emlékezik meg a romániai és a határon túli magyarság az 1848-49-es szabadságharcban kivégzett 13 tábornokra. Idén a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is megemlékezésre hívta a magyarokat anélkül, hogy egyeztettek volna a szövetség helyi képviselőivel. Tokay György, az RMDSZ Arad megyei parlamenti képviselője elmondta: ez a mostani megemlékezés fájdalmas lesz. A romániai magyaroknak ugyanis az volt a vágyuk, hogy október 5-én, nyolcvan év után ismét köztéren álljon az aradi Szabadság-szobor. Erre azonban egy maroknyi nacionalista miatt nincs lehetőség, a szobor visszaállításával kapcsolatos munkálatokat leállították. Az RMDSZ nem mondott le az emlékmű majdani felállításáról. Tőkés László püspök bejelentette, hogy az egyházkerület, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Bihar és az Arad megyei polgári mozgalmak társszervezésében - szinte egy időben az RMDSZ által szervezett rendezvénnyel - a Tűzoltó téren megkoszorúzzák a szobor talapzatát és a Minorita templomban lévő restaurált szobrot. Király András, az Arad megyei RMDSZ elnöke elmondta, hogy nem értesítették az EMNT által szervezett rendezvény kapcsán. Vekov Károly, Kolozs megyei parlamenti képviselő tegnap Bukarestben tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: jó ötletnek tartja, hogy létrejöjjön az Aradra tervezett megbékélési park, azonban úgy vélte, nem ebben van a helye a Szabadság-szobornak. Kifejtette: az emlékmű kérdését helyi szinten kellett volna megoldani, és nem volt helyes, hogy kívülállók beleavatkoztak az újraállítás ügyébe. /Borbély Tamás: Ünneprontó egységbontás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./
2003. október 1.
Tizenhárom év után először, két alkalommal emlékezik meg a romániai és a határon túli magyarság az 1848-49-es szabadságharcban kivégzett 13 tábornokra. Idén a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is megemlékezésre hívta a magyarokat anélkül, hogy egyeztettek volna a szövetség helyi képviselőivel. Tokay György, az RMDSZ Arad megyei parlamenti képviselője elmondta: ez a mostani megemlékezés fájdalmas lesz. A romániai magyaroknak ugyanis az volt a vágyuk, hogy október 5-én, nyolcvan év után ismét köztéren álljon az aradi Szabadság-szobor. Erre azonban egy maroknyi nacionalista miatt nincs lehetőség, a szobor visszaállításával kapcsolatos munkálatokat leállították. Az RMDSZ nem mondott le az emlékmű majdani felállításáról. Tőkés László püspök bejelentette, hogy az egyházkerület, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Bihar és az Arad megyei polgári mozgalmak társszervezésében - szinte egy időben az RMDSZ által szervezett rendezvénnyel - a Tűzoltó téren megkoszorúzzák a szobor talapzatát és a Minorita templomban lévő restaurált szobrot. Király András, az Arad megyei RMDSZ elnöke elmondta, hogy nem értesítették az EMNT által szervezett rendezvény kapcsán. Vekov Károly, Kolozs megyei parlamenti képviselő tegnap Bukarestben tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: jó ötletnek tartja, hogy létrejöjjön az Aradra tervezett megbékélési park, azonban úgy vélte, nem ebben van a helye a Szabadság-szobornak. Kifejtette: az emlékmű kérdését helyi szinten kellett volna megoldani, és nem volt helyes, hogy kívülállók beleavatkoztak az újraállítás ügyébe. /Borbély Tamás: Ünneprontó egységbontás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./
2003. október 1.
Szept. 30-án kellett volna döntenie a bákói és a sepsiszentgyörgyi bíróságnak az Albert Álmos polgármester "zászlósperében" meghozott ítélet fellebbezéséről. Tavaly a prefektúra 50-50 millióra bírságolta a polgármestert a városházáról hiányzó lobogóért és a magyar nyelvű fejléces papírokért. Albert Álmos megfellebbezte a büntetést, ám előbb az onesti-i bíróság, majd a Bákó megyei törvényszék döntött a prefektúra javára. A bíróság nem fogadta el azt az érvelést, hogy a törvény által előírt helyen, a városháza bejáratánál ott volt a két lobogó, sem azt, hogy Románia más városaiban is használnak többnyelvű fejléces papírt. Albert Álmos a bukaresti legfelsőbb bírósághoz és a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordult jogorvoslatért. Bákóban arra hivatkozva halasztottak, hogy nem kapták meg az onesti-i periratot, Sepsiszentgyörgyön 10 százalékos foglaló kifizetéséről döntöttek, ám ez ítélet sem vált hivatalossá. /Farkas Réka: Húzódó zászlóper. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./
2003. október 1.
Szept. 30-án kellett volna döntenie a bákói és a sepsiszentgyörgyi bíróságnak az Albert Álmos polgármester "zászlósperében" meghozott ítélet fellebbezéséről. Tavaly a prefektúra 50-50 millióra bírságolta a polgármestert a városházáról hiányzó lobogóért és a magyar nyelvű fejléces papírokért. Albert Álmos megfellebbezte a büntetést, ám előbb az onesti-i bíróság, majd a Bákó megyei törvényszék döntött a prefektúra javára. A bíróság nem fogadta el azt az érvelést, hogy a törvény által előírt helyen, a városháza bejáratánál ott volt a két lobogó, sem azt, hogy Románia más városaiban is használnak többnyelvű fejléces papírt. Albert Álmos a bukaresti legfelsőbb bírósághoz és a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordult jogorvoslatért. Bákóban arra hivatkozva halasztottak, hogy nem kapták meg az onesti-i periratot, Sepsiszentgyörgyön 10 százalékos foglaló kifizetéséről döntöttek, ám ez ítélet sem vált hivatalossá. /Farkas Réka: Húzódó zászlóper. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./
2003. október 1.
Több mint 14 hónapja tart az ideiglenes állapot a román közszolgálati televízió magyar szerkesztőségénél, ahol a Boros Zoltán nyugdíjazásával megüresített főszerkesztői állásra még nem írtak ki versenyvizsgát. Ebben az időszakban többször is megkérdőjelezték a közszolgálati adás pártatlanságát. A bukaresti magyar szerkesztőség ideiglenes vezetője, Kacsó Sándor még nem döntött arról, hogy megpályázza-e a tisztséget. Október 6-ától tovább csökken az RTV 1-es csatornáján sugárzott hétfői magyar adás időtartama. A magyar szerkesztőség még csak nem is tiltakozott a műsoridő módosítása ellen. Tőkés László püspök a múlt hét végén Szilágysomlyón megtartott polgári fórumon kétszer is kijelentette, hogy az RTV magyar adásába újabban nem férnek be a fórummozgalomról szóló információk. A püspök az RMDSZ-nek nem tetsző hírek letiltásáról beszélt. Kacsó Sándor szerint szó sincs semmilyen pártoskodásról. Közölte, a szilágysomlyói fórumról csak azért nem sugároztak tudósítást, mert a tudósító nem küldött az eseményről anyagot. Valójában a szilágysomlyói fórumon filmező forgatócsoport tagjai elmondták, felajánlották a tudósítást a bukaresti magyar adásnak, de a szerkesztőség azt nem igényelte. Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke szerint szakmailag elfogadhatatlan, hogy egy közszolgálati sajtóorgánum ne pártatlanul válogassa és szerkessze meg híreit. Gálfalvi Zsolt, az RTV igazgatótanácsának egyetlen magyar tagja leszögezte: "A bukaresti televízió összes főszerkesztője megbízotti státusban dolgozik." Pillanatnyilag a bukaresti magyar adás az RTV1-en heti két és fél, az RTV2-n pedig heti egy, azaz összesen három és fél óra, a kolozsvári stúdió heti három és fél, a temesvári pedig heti 30 percben sugároz magyar műsort./Benkő Levente: Decemberig tart az ideiglenesség? = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./
2003. október 1.
Több mint 14 hónapja tart az ideiglenes állapot a román közszolgálati televízió magyar szerkesztőségénél, ahol a Boros Zoltán nyugdíjazásával megüresített főszerkesztői állásra még nem írtak ki versenyvizsgát. Ebben az időszakban többször is megkérdőjelezték a közszolgálati adás pártatlanságát. A bukaresti magyar szerkesztőség ideiglenes vezetője, Kacsó Sándor még nem döntött arról, hogy megpályázza-e a tisztséget. Október 6-ától tovább csökken az RTV 1-es csatornáján sugárzott hétfői magyar adás időtartama. A magyar szerkesztőség még csak nem is tiltakozott a műsoridő módosítása ellen. Tőkés László püspök a múlt hét végén Szilágysomlyón megtartott polgári fórumon kétszer is kijelentette, hogy az RTV magyar adásába újabban nem férnek be a fórummozgalomról szóló információk. A püspök az RMDSZ-nek nem tetsző hírek letiltásáról beszélt. Kacsó Sándor szerint szó sincs semmilyen pártoskodásról. Közölte, a szilágysomlyói fórumról csak azért nem sugároztak tudósítást, mert a tudósító nem küldött az eseményről anyagot. Valójában a szilágysomlyói fórumon filmező forgatócsoport tagjai elmondták, felajánlották a tudósítást a bukaresti magyar adásnak, de a szerkesztőség azt nem igényelte. Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke szerint szakmailag elfogadhatatlan, hogy egy közszolgálati sajtóorgánum ne pártatlanul válogassa és szerkessze meg híreit. Gálfalvi Zsolt, az RTV igazgatótanácsának egyetlen magyar tagja leszögezte: "A bukaresti televízió összes főszerkesztője megbízotti státusban dolgozik." Pillanatnyilag a bukaresti magyar adás az RTV1-en heti két és fél, az RTV2-n pedig heti egy, azaz összesen három és fél óra, a kolozsvári stúdió heti három és fél, a temesvári pedig heti 30 percben sugároz magyar műsort./Benkő Levente: Decemberig tart az ideiglenesség? = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./
2003. október 1.
Az RMDSZ négyfalusi szervezete szept. 26-29. között hetedszerre rendezte meg a Szent Mihály-napokat. Az első két napon sportrendezvényeket szervezetek, vasárnap, 28-án ökumenikus istentiszteletre került sor Csernátfalun, a Zajzoni Rab István Középiskola sportpályáján. Színpadra léptek az uzoni mazsorettek, a pürkereci Kikerics néptánc- együttes, a Négyfalusi magyar középiskola tánccsoportja, a pürkereci boricások, a helyi Kéknefelejcs-, Astra- és a brassói Búzavirág néptánccsoportok. Virág- és festészeti kiállítást is rendeztek. /Tóásó Áron Zoltán: Szent Mihály-napok Négyfaluban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./
2003. október 1.
Az RMDSZ négyfalusi szervezete szept. 26-29. között hetedszerre rendezte meg a Szent Mihály-napokat. Az első két napon sportrendezvényeket szervezetek, vasárnap, 28-án ökumenikus istentiszteletre került sor Csernátfalun, a Zajzoni Rab István Középiskola sportpályáján. Színpadra léptek az uzoni mazsorettek, a pürkereci Kikerics néptánc- együttes, a Négyfalusi magyar középiskola tánccsoportja, a pürkereci boricások, a helyi Kéknefelejcs-, Astra- és a brassói Búzavirág néptánccsoportok. Virág- és festészeti kiállítást is rendeztek. /Tóásó Áron Zoltán: Szent Mihály-napok Négyfaluban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./
2003. október 1.
Augusztus végén zajlott le a Balassi Bálint Intézet szervezésében egy konferencia Budapesten, Magyar tanulmányok az EU-ban nem csak magyarul címmel. A Balassi Bálint Intézet 2002-ben az Oktatási Minisztérium intézményeként jött létre, két korábbi intézmény összevonásával. Jogelődei voltak: a Nemzetközi Hungarológiai Központ és a Magyar Nyelvi Intézet. Az előbbi a külföldön oktató magyar vendégtanárokat és lektorokat fogta össze, utóbbi a Magyarországon külföldiként magyarul tanulók oktatását végezte. Dr. Ujváry Gábor, a Balassi Bálint Intézet főigazgatója beszámolt az elmúlt egy év munkájáról. A Balassi Bálint Intézet szervezésében volt már egy korábbi tanácskozás 2003 tavaszán, ahol a magyar mint idegen nyelv és a hungarológia oktatása az Európai Uniós csatlakozás jegyében témakört vitatták meg a résztvevők. 150 oldalas kis könyv formájában most kiosztották az akkori tanácskozás anyagát. /Krebsz János (a szerző a bukaresti Hungarológia Tanszék magyarországi vendégtanára): Beszámoló egy konferenciáról. A hungarológia jövője és a jövő hungarológiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./
2003. október 1.
Augusztus végén zajlott le a Balassi Bálint Intézet szervezésében egy konferencia Budapesten, Magyar tanulmányok az EU-ban nem csak magyarul címmel. A Balassi Bálint Intézet 2002-ben az Oktatási Minisztérium intézményeként jött létre, két korábbi intézmény összevonásával. Jogelődei voltak: a Nemzetközi Hungarológiai Központ és a Magyar Nyelvi Intézet. Az előbbi a külföldön oktató magyar vendégtanárokat és lektorokat fogta össze, utóbbi a Magyarországon külföldiként magyarul tanulók oktatását végezte. Dr. Ujváry Gábor, a Balassi Bálint Intézet főigazgatója beszámolt az elmúlt egy év munkájáról. A Balassi Bálint Intézet szervezésében volt már egy korábbi tanácskozás 2003 tavaszán, ahol a magyar mint idegen nyelv és a hungarológia oktatása az Európai Uniós csatlakozás jegyében témakört vitatták meg a résztvevők. 150 oldalas kis könyv formájában most kiosztották az akkori tanácskozás anyagát. /Krebsz János (a szerző a bukaresti Hungarológia Tanszék magyarországi vendégtanára): Beszámoló egy konferenciáról. A hungarológia jövője és a jövő hungarológiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./
2003. október 2.
Sógor Csaba szenátor szept. 30-án a parlamentben politikai nyilatkozatot mondott el. Az utóbbi időben sok szó esett a magyar szabadságharc 13, Aradon kivégzett, vértanú tábornokáról és a román állam kormányának határozatával annak idején ledöntött szoborcsoport visszaállításáról. 1848-ban a birodalom egynémely népcsoportját talmi ígéretekkel úgy tévútra lehetett vezetni, hogy átállt az elnyomó hatalom oldalára. Képtelen állítás 1848/49-ről a 40.000 román halott és mintegy 100 ortodox pap. Hol van ennek a rengeteg áldozatnak a közös sírja? A korabeli történeti munkák nem tudósítanak a "lemészárolt" román áldozatok tömegsírjairól. Tudunk viszont zalatnai, abrudbányai, enyedi tömegsírokról és azok jelölt emlékhelyeiről. Az Ompoly völgyében, Priszákán egy emlékoszlop jelöli azoknak a lemészárolt gyermekeknek, asszonyoknak és férfiaknak a tömegsírját, akik a hegyekből lezúduló román "felkelők" áldozatai voltak. A felirat csak ennyi: PAX, vagyis béke. Az 1848-49-es szabadságharc ideje alatt a korabeli emlékezet szerint 8000-re tehető azon áldozatok száma, akik Erdélyben életüket vesztették. "Százötven év török uralom alatt, soha sem kényszerültünk arra, hogy "közös rendezvényen" emlékezzünk meg halottainkról." "Őszintén remélem, hogy nem kell 400 évnek eltelnie ahhoz, hogy közösen, indulatok nélkül emlékezhessünk meg, magyarok és románok azokról a hősökről, akiknek az aradi Szabadság-szobor állított örök emléket." /Politikai nyilatkozat. Elmondta: Sógor Csaba szenátor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./
2003. október 2.
Sógor Csaba szenátor szept. 30-án a parlamentben politikai nyilatkozatot mondott el. Az utóbbi időben sok szó esett a magyar szabadságharc 13, Aradon kivégzett, vértanú tábornokáról és a román állam kormányának határozatával annak idején ledöntött szoborcsoport visszaállításáról. 1848-ban a birodalom egynémely népcsoportját talmi ígéretekkel úgy tévútra lehetett vezetni, hogy átállt az elnyomó hatalom oldalára. Képtelen állítás 1848/49-ről a 40.000 román halott és mintegy 100 ortodox pap. Hol van ennek a rengeteg áldozatnak a közös sírja? A korabeli történeti munkák nem tudósítanak a "lemészárolt" román áldozatok tömegsírjairól. Tudunk viszont zalatnai, abrudbányai, enyedi tömegsírokról és azok jelölt emlékhelyeiről. Az Ompoly völgyében, Priszákán egy emlékoszlop jelöli azoknak a lemészárolt gyermekeknek, asszonyoknak és férfiaknak a tömegsírját, akik a hegyekből lezúduló román "felkelők" áldozatai voltak. A felirat csak ennyi: PAX, vagyis béke. Az 1848-49-es szabadságharc ideje alatt a korabeli emlékezet szerint 8000-re tehető azon áldozatok száma, akik Erdélyben életüket vesztették. "Százötven év török uralom alatt, soha sem kényszerültünk arra, hogy "közös rendezvényen" emlékezzünk meg halottainkról." "Őszintén remélem, hogy nem kell 400 évnek eltelnie ahhoz, hogy közösen, indulatok nélkül emlékezhessünk meg, magyarok és románok azokról a hősökről, akiknek az aradi Szabadság-szobor állított örök emléket." /Politikai nyilatkozat. Elmondta: Sógor Csaba szenátor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./
2003. október 3.
Beke Mihály András, a bukaresti Kulturális Központ új igazgatója, a vele készült beszélgetésben elmondta: Marosvásárhely vagy Csíkszereda a romániai magyar művelődési élet pezsgésének központjai, megvannak a maguk közvetlen kapcsolatai a magyarországi szellemi élettel, ám sok olyan kisebb erdélyi település van, ahol bizonyára jól jön némi szellemi segítség. Tervezi a nagy nemzetközi sikernek örvendő Bánk bán operafilm bemutatását több helyszínen. A napi politikától viszont távol tartjuk magukat. Beke Mihály András a magyar televízió drámai és irodalmi műsorainak főszerkesztője volt, tehát van egyféle kulturális hátterem. Beke Mihály András Beke Györgynek, az egész magyar nyelvterületen évtizedek óta közismert és népszerű írónak a fia. Vállalja apja szellemi örökségét. Beke Mihály András itt nőtt fel, Bukarestben, éppen ebben az utcában, ahol a Kulturális Központ épülete van. /Kozma Mária: Hangsúlyosabban jelen lenni a romániai magyar kulturális életben. Beszélgetés Beke Mihály Andrással, a Magyar Köztársaság bukaresti Kulturális Központjának igazgatójával. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./
