Szept. 19-én megkezdte munkálatait az újságírótábor Gyergyószárhegyen. Nagyváradtól Bukarestig, sőt Budapestről is érkeztek vendégek. Az első előadást Csép Sándor, a MÚRE elnöke tartotta. Az azt követő vitán kidomborodott az egységes erdélyi gondolkodás szükségessége, a kultúrtörténeti, politikai és gazdasági vonatkozású kérdések közötti határvonal meghúzása. Csép Sándor után Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács tagja tartott vitaindítót. Kövér Tamás, a MÚOSZ etikai bizottságának elnökhelyettese az együttműködő újságíró-szervezetekről; Makkai János a Lapkiadók Egyesületének létjogosultságáról; Szűcs László, az Ady Endre Sajtókollégium igazgatója az újságíróképzésről és -továbbképzésről tartott előadást. /Bajna György: MÚRE-tábor Szárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./
2003. szeptember 20.
Harminc évvel ezelőtt fiatal énekesnő került a Kolozsvári Magyar Operához: Kirkósa Júlia, aki hamarosan az intézmény vezető magánénekese lett. Jól sáfárkodott tehetségével: ezt mi sem bizonyítja jobban, mint tavalyi szerepei, hiszen most is sikeres fellépéseket tudhat maga mögött: gondoljunk csak az idei Kriza-gálára. Gazdag pályája nyugdíjasként sem zárult le teljesen: tovább énekel, tanít, doktorál. Kirkósa Júlia elmondta, hogy minden fellépés élményszámba ment. Szinberger Sándor akkori igazgató-főrendező elve a fokozatosság volt: a pályakezdő énekesnek kisebb szerepeket kell adni, nem "mélyvízbe dobni", mert az nyomot hagyhat egész pályáján. Kirkósa csak az 1989-es rendszerváltás után kapta meg első kategóriás minősítését, ez a legmagasabb művészi fokozat. Többször fellépett Bukarestben az ottani Operaházban, többször külföldön. Jelenleg írja doktori disszertációját, témavezetője dr. Angi István, a Gh. Dima Zeneakadémia professzora. Tíz évvel ezelőtt kezdődött tanári pályája Kolozsváron a Zeneakadémián, de ez tőle független okok miatt abbamaradt. Hatodik tanévét kezdi Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen. Kirkósa Júlia az ittmaradás híve, még akkor is, amikor itt mindenért kétszer annyit kell dolgozni. /Hintós Diana: Három sikeres évtized a Kolozsvári Magyar Operánál. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./
2003. szeptember 20.
Harminc évvel ezelőtt fiatal énekesnő került a Kolozsvári Magyar Operához: Kirkósa Júlia, aki hamarosan az intézmény vezető magánénekese lett. Jól sáfárkodott tehetségével: ezt mi sem bizonyítja jobban, mint tavalyi szerepei, hiszen most is sikeres fellépéseket tudhat maga mögött: gondoljunk csak az idei Kriza-gálára. Gazdag pályája nyugdíjasként sem zárult le teljesen: tovább énekel, tanít, doktorál. Kirkósa Júlia elmondta, hogy minden fellépés élményszámba ment. Szinberger Sándor akkori igazgató-főrendező elve a fokozatosság volt: a pályakezdő énekesnek kisebb szerepeket kell adni, nem "mélyvízbe dobni", mert az nyomot hagyhat egész pályáján. Kirkósa csak az 1989-es rendszerváltás után kapta meg első kategóriás minősítését, ez a legmagasabb művészi fokozat. Többször fellépett Bukarestben az ottani Operaházban, többször külföldön. Jelenleg írja doktori disszertációját, témavezetője dr. Angi István, a Gh. Dima Zeneakadémia professzora. Tíz évvel ezelőtt kezdődött tanári pályája Kolozsváron a Zeneakadémián, de ez tőle független okok miatt abbamaradt. Hatodik tanévét kezdi Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen. Kirkósa Júlia az ittmaradás híve, még akkor is, amikor itt mindenért kétszer annyit kell dolgozni. /Hintós Diana: Három sikeres évtized a Kolozsvári Magyar Operánál. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./
2003. szeptember 22.
Szept. 21-én Aradra érkezett Razvan Theodorescu művelődési miniszter és bukaresti kísérete. Szakértői csapatában volt Bolborea Ioan, Marius Marcu Lepadat és Vida György szobrászművész. A szoborcsoporton dolgozó művészek közül Kolozsi Tibort és Kocsis Rudolfot is bevették a "csapatba". Az RMDSZ képviseletében jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök, Tokay György képviselő és a megyei szervezet vezetői. A küldöttség helyszíni szemlére indult. A minorita templom udvarán a restaurált szoborcsoport előtt a művészettörténész miniszter immár nem hozakodhatott elő azzal, amivel két héttel ezelőtt, amikor jobb ötlet híján esztétikai kifogásokra hivatkozott. Most azt hajtogatta, hogy a jövőbe kell néznünk, a közös múltat kell keresnünk, nem azt, ami elválaszt. Márpedig 1848-ban a román és a magyar nép nem a barikád azonos oldalán állt. A Nyugati Jelennek arra a kérdésére, hogy műemléknek tartja-e a szobrot, hiszen felállításában a minisztérium megvétózta a helyi önkormányzat döntését, kitérő választ adott. A templomudvarból a Tűzoltó térre hajtottak pár perces terepszemlére. Itt Tokay György képviselő arról próbálta meggyőzni a minisztert, hogy a térség akár a másik műemlék, a víztorony felé is terjeszkedhetne. Razvan Theodorescu a vársánc előtti fasor mellett példálózott ideális helynek tartva a közös park számára, ahol a Szabadság szobor is "méltó" és jelképes környezetbe kerülhetne. Ezután a sajtó kizárásával a szakértők a prefektúrán tartottak zártkörű megbeszélést. Ezt megelőzően Takács Csaba foglalta össze a zártkörű szakmai megbeszélés konklúzióját: Jegyzéket fogadtak el, amelyben az RMDSZ képviseletében szilárdan kitartottak Tokay Györggyel együtt a Tűzoltó tér mellett, azzal a kompromisszummal, hogy ott más szobrok is helyet kaphatnak. Theodorescu miniszter úr a váralja mellett kardoskodott. Ezt a két javaslatot fogja az RMDSZ csúcsvezetőségével a kormány megvitatni. /Puskel Péter: Razvan Theodorescu ragaszkodik a szoborparkhoz. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./
2003. szeptember 22.
Szept. 21-én Aradra érkezett Razvan Theodorescu művelődési miniszter és bukaresti kísérete. Szakértői csapatában volt Bolborea Ioan, Marius Marcu Lepadat és Vida György szobrászművész. A szoborcsoporton dolgozó művészek közül Kolozsi Tibort és Kocsis Rudolfot is bevették a "csapatba". Az RMDSZ képviseletében jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök, Tokay György képviselő és a megyei szervezet vezetői. A küldöttség helyszíni szemlére indult. A minorita templom udvarán a restaurált szoborcsoport előtt a művészettörténész miniszter immár nem hozakodhatott elő azzal, amivel két héttel ezelőtt, amikor jobb ötlet híján esztétikai kifogásokra hivatkozott. Most azt hajtogatta, hogy a jövőbe kell néznünk, a közös múltat kell keresnünk, nem azt, ami elválaszt. Márpedig 1848-ban a román és a magyar nép nem a barikád azonos oldalán állt. A Nyugati Jelennek arra a kérdésére, hogy műemléknek tartja-e a szobrot, hiszen felállításában a minisztérium megvétózta a helyi önkormányzat döntését, kitérő választ adott. A templomudvarból a Tűzoltó térre hajtottak pár perces terepszemlére. Itt Tokay György képviselő arról próbálta meggyőzni a minisztert, hogy a térség akár a másik műemlék, a víztorony felé is terjeszkedhetne. Razvan Theodorescu a vársánc előtti fasor mellett példálózott ideális helynek tartva a közös park számára, ahol a Szabadság szobor is "méltó" és jelképes környezetbe kerülhetne. Ezután a sajtó kizárásával a szakértők a prefektúrán tartottak zártkörű megbeszélést. Ezt megelőzően Takács Csaba foglalta össze a zártkörű szakmai megbeszélés konklúzióját: Jegyzéket fogadtak el, amelyben az RMDSZ képviseletében szilárdan kitartottak Tokay Györggyel együtt a Tűzoltó tér mellett, azzal a kompromisszummal, hogy ott más szobrok is helyet kaphatnak. Theodorescu miniszter úr a váralja mellett kardoskodott. Ezt a két javaslatot fogja az RMDSZ csúcsvezetőségével a kormány megvitatni. /Puskel Péter: Razvan Theodorescu ragaszkodik a szoborparkhoz. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./
2003. szeptember 22.
Szept. 19-20-án Gyergyószárhegyen tartotta idei közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Csép Sándor, a MÚRE elnöke a transzszilvanizmusról szólt a sajtó tükrében, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács tagja pedig vitával egybekötött előadásában a romániai magyar média "gyámoltalanságáról" fejtette ki véleményét, arra keresve a választ, hogy a romániai magyar újságíró mennyire van a helyzet magaslatán az úgynevezett kényes témák felgöngyölítése, feltárása terén. Számos hozzászólás az újságírók új etikai kódexének a kidolgozása kapcsán a sajtó emberének etikai, morális hozzáállását feszegette. Makkai János, a Népújság főszerkesztője bemutatta a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapok Egyesületét. Többen szóvá tették, hogy a Nagyváradon vagy Kolozsváron frissen végzett magyar újságírók román nyelvtudása gyenge, ami érvényesülési lehetőségüket kérdőjelezi meg az erdélyi lapoknál. Az idei nívódíjak kitüntetettjei: Gálfalvi Zsolt (Bukarest) életműdíj, Makkai János (Népújság, Marosvásárhely) írott sajtó nívódíj, Zilahi Csaba (Kolozsvári Rádió) rádiós nívódíj, Borbély Zoltán (Marosvásárhelyi Rádió) rádiós nívódíj, Koczka György (Bukarest) televíziós nívódíj. Tomcsányi Emlékdíjat kapott Rácz Éva, a Kolozsvári Rádió munkatársa, és Sebesi Imre Emlékdíjjal tüntették ki Maksay Magdolnát, szintén a Kolozsvári Rádiótól. /(m. j.): Újságíróképzés, sajtóetika és nívódíjak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2003. szeptember 22.
Szept. 19-20-án Gyergyószárhegyen tartotta idei közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Csép Sándor, a MÚRE elnöke a transzszilvanizmusról szólt a sajtó tükrében, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács tagja pedig vitával egybekötött előadásában a romániai magyar média "gyámoltalanságáról" fejtette ki véleményét, arra keresve a választ, hogy a romániai magyar újságíró mennyire van a helyzet magaslatán az úgynevezett kényes témák felgöngyölítése, feltárása terén. Számos hozzászólás az újságírók új etikai kódexének a kidolgozása kapcsán a sajtó emberének etikai, morális hozzáállását feszegette. Makkai János, a Népújság főszerkesztője bemutatta a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapok Egyesületét. Többen szóvá tették, hogy a Nagyváradon vagy Kolozsváron frissen végzett magyar újságírók román nyelvtudása gyenge, ami érvényesülési lehetőségüket kérdőjelezi meg az erdélyi lapoknál. Az idei nívódíjak kitüntetettjei: Gálfalvi Zsolt (Bukarest) életműdíj, Makkai János (Népújság, Marosvásárhely) írott sajtó nívódíj, Zilahi Csaba (Kolozsvári Rádió) rádiós nívódíj, Borbély Zoltán (Marosvásárhelyi Rádió) rádiós nívódíj, Koczka György (Bukarest) televíziós nívódíj. Tomcsányi Emlékdíjat kapott Rácz Éva, a Kolozsvári Rádió munkatársa, és Sebesi Imre Emlékdíjjal tüntették ki Maksay Magdolnát, szintén a Kolozsvári Rádiótól. /(m. j.): Újságíróképzés, sajtóetika és nívódíjak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2003. szeptember 22.
Szept. 20-án Szatmárnémetiben megnyílt Paulovics László festő és grafikusművész kiállítása. A képzőművész /sz. Szatmárnémeti, 1937. aug. 15./ hosszú időn keresztül volt az Északi Színház jelmez- és díszlettervezője. 1985-ben az akkori NSZK-ba emigrált, azóta is ott él és alkot, alkotásai pedig bejárták a világot Bukaresttől Rio de Janeiróig. A megnyitón Csirák Csaba Paulovics Lászlóval folytatott beszélgetését követhette figyelemmel a sok érdeklődő. Ezzel a kiállítással egy időben nyílt Szentendrén egy másik, melyen a Nagybányán tanult képzőművészek munkáiból állítottak ki, ahonnan természetesen nem hiányozhattak Paulovics László munkái. Ugyancsak most látogatható Tokajban a művész önálló tárlata, melyen az általa alkotott író-portrék tekinthetők meg. /C. L.: Festmények és grafikák. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 22./
2003. szeptember 22.
Szept. 20-án Szatmárnémetiben megnyílt Paulovics László festő és grafikusművész kiállítása. A képzőművész /sz. Szatmárnémeti, 1937. aug. 15./ hosszú időn keresztül volt az Északi Színház jelmez- és díszlettervezője. 1985-ben az akkori NSZK-ba emigrált, azóta is ott él és alkot, alkotásai pedig bejárták a világot Bukaresttől Rio de Janeiróig. A megnyitón Csirák Csaba Paulovics Lászlóval folytatott beszélgetését követhette figyelemmel a sok érdeklődő. Ezzel a kiállítással egy időben nyílt Szentendrén egy másik, melyen a Nagybányán tanult képzőművészek munkáiból állítottak ki, ahonnan természetesen nem hiányozhattak Paulovics László munkái. Ugyancsak most látogatható Tokajban a művész önálló tárlata, melyen az általa alkotott író-portrék tekinthetők meg. /C. L.: Festmények és grafikák. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 22./
2003. szeptember 23.
A szept. 23-án kezdődő Medgyessy-látogatás előzményei.Medgyessy Péter kormányfő szeptember 23-án Bukarestbe érkezik, ahol román kollégájával, Adrian Nastaséval várhatóan aláírja a kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról szóló megállapodást. 2003-ban ez lesz a hatodik Medgyessy-Nastase megbeszélés. A magyar- román kétoldalú kormányfői találkozók a rendszerváltás óta: 1996. szeptember 16. - Temesvárott Horn Gyula magyar és Nicolae Vacaroiu román kormányfő aláírta a román-magyar alapszerződést. 1997. március 12-13. - Victor Ciorbea román miniszterelnök a magyar fővárosban Horn Gyula kormányfővel tárgyalt. A román küldöttség budapesti útja során a felek több kétoldalú egyezményt is aláírtak. 1997. október 20-21. - Romániai látogatása során Horn Gyula magyar és Victor Ciorbea román miniszterelnök megvitatta egy önálló romániai magyar egyetem létrehozásának kérdését. A szakminiszterek aláírták a két ország idegenforgalmi megállapodását. 1998. július 25-26. - Orbán Viktor miniszterelnök bemutatkozó magánlátogatása során Bukarestben találkozott Radu Vasile román miniszterelnökkel. 1999. február 8-9. - Hivatalos látogatást tett Magyarországon Radu Vasile román kormányfő, s megbeszélést folytatott magyar partnerével, Orbán Viktorral. 1999. július 23-24. - Orbán Viktor kormányfő marosvásárhelyi magánlátogatása során találkozott Radu Vasile román miniszterelnökkel. Megbeszélésükön elvi egyetértés született arról, hogy Aradon létrehozzák a magyar- román történelmi megbékélés emlékparkját. 2000. március 18. - A Jugoszláviával szomszédos államok miniszterelnökeinek budapesti tanácskozásán kétoldalú megbeszélést folytatott Orbán Viktor magyar és Mugur Isarescu román kormányfő. 2000. április 14. - Orbán Viktor miniszterelnök Bukarestben tárgyalt Mugur Isarescu román kormányfővel. 2000. október 20. - Orbán Viktor és Mugur Isarescu ünnepélyes keretek között megnyitotta a Csongrád megyei Kiszombor és a romániai Csanád közötti közúti határátkelőhelyet. 2001. július 28. - Nem hivatalos látogatást tett Romániában Orbán Viktor miniszterelnök. Marosvásárhelyen tárgyalt Adrian Nastase román miniszterelnökkel, majd részt vett a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen. 2001. december 22. - Budapesten Orbán Viktor és Adrian Nastase aláírta a két kormány közötti egyetértési nyilatkozatot a kedvezménytörvényről és a kétoldalú együttműködés kérdéseiről.2002. július 5-8. - Medgyessy Péter miniszterelnök nem hivatalos látogatást tett Romániában. Bukarestben találkozott Adrian Nastase román miniszterelnökkel 2002. szeptember 14. - Medgyessy Péter a CEFTA-országok miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján kétoldalú megbeszélést folytatott román kollégájával, Andrian Nastaséval. 2002. november 29. - Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök Budapesten aláírta a két ország stratégiai partnerségi nyilatkozatát. December 1-jén Adrian Nastase meghívására Medgyessy Péter részt vett a Románia nemzeti ünnepe alkalmából a budapesti Kempinski Hotelben rendezett fogadáson. 2003. január 31. - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kongresszusa alkalmával Szatmárnémetiben találkozott a magyar és a román kormányfő, Medgyessy Péter és Adrian Nastase. 2003. április 16. - Az európai uniós csatlakozási szerződést aláíró Medgyessy Péter Athénban kétoldalú megbeszélést folytatott román kollégájával, Adrian Nastaséval. 2003. június 6. - Medgyessy Péter magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök jelenlétében avatták fel a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vállaj és a romániai Csanálos közötti nemzetközi személyforgalmi határátkelőt. 2003. július 1. - Budapesten megbeszélést folytatott Medgyessy Péter és Adrian Nastase, aki a Romák a bővülő Európában - a jövő kihívásai című tanácskozásra érkezett a magyar fővárosba. 2003. augusztus 17. - Medgyessy Péter miniszterelnök meghívására magyarországi vadászaton vett részt Adrian Nastase román kormányfő. (MTI Sajtóadatbank) /Magyar-román kormányfői találkozók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./
2003. szeptember 23.
A szept. 23-án kezdődő Medgyessy-látogatás előzményei.Medgyessy Péter kormányfő szeptember 23-án Bukarestbe érkezik, ahol román kollégájával, Adrian Nastaséval várhatóan aláírja a kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról szóló megállapodást. 2003-ban ez lesz a hatodik Medgyessy-Nastase megbeszélés. A magyar- román kétoldalú kormányfői találkozók a rendszerváltás óta: 1996. szeptember 16. - Temesvárott Horn Gyula magyar és Nicolae Vacaroiu román kormányfő aláírta a román-magyar alapszerződést. 1997. március 12-13. - Victor Ciorbea román miniszterelnök a magyar fővárosban Horn Gyula kormányfővel tárgyalt. A román küldöttség budapesti útja során a felek több kétoldalú egyezményt is aláírtak. 1997. október 20-21. - Romániai látogatása során Horn Gyula magyar és Victor Ciorbea román miniszterelnök megvitatta egy önálló romániai magyar egyetem létrehozásának kérdését. A szakminiszterek aláírták a két ország idegenforgalmi megállapodását. 1998. július 25-26. - Orbán Viktor miniszterelnök bemutatkozó magánlátogatása során Bukarestben találkozott Radu Vasile román miniszterelnökkel. 1999. február 8-9. - Hivatalos látogatást tett Magyarországon Radu Vasile román kormányfő, s megbeszélést folytatott magyar partnerével, Orbán Viktorral. 1999. július 23-24. - Orbán Viktor kormányfő marosvásárhelyi magánlátogatása során találkozott Radu Vasile román miniszterelnökkel. Megbeszélésükön elvi egyetértés született arról, hogy Aradon létrehozzák a magyar- román történelmi megbékélés emlékparkját. 2000. március 18. - A Jugoszláviával szomszédos államok miniszterelnökeinek budapesti tanácskozásán kétoldalú megbeszélést folytatott Orbán Viktor magyar és Mugur Isarescu román kormányfő. 2000. április 14. - Orbán Viktor miniszterelnök Bukarestben tárgyalt Mugur Isarescu román kormányfővel. 2000. október 20. - Orbán Viktor és Mugur Isarescu ünnepélyes keretek között megnyitotta a Csongrád megyei Kiszombor és a romániai Csanád közötti közúti határátkelőhelyet. 2001. július 28. - Nem hivatalos látogatást tett Romániában Orbán Viktor miniszterelnök. Marosvásárhelyen tárgyalt Adrian Nastase román miniszterelnökkel, majd részt vett a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen. 2001. december 22. - Budapesten Orbán Viktor és Adrian Nastase aláírta a két kormány közötti egyetértési nyilatkozatot a kedvezménytörvényről és a kétoldalú együttműködés kérdéseiről.2002. július 5-8. - Medgyessy Péter miniszterelnök nem hivatalos látogatást tett Romániában. Bukarestben találkozott Adrian Nastase román miniszterelnökkel 2002. szeptember 14. - Medgyessy Péter a CEFTA-országok miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján kétoldalú megbeszélést folytatott román kollégájával, Andrian Nastaséval. 2002. november 29. - Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök Budapesten aláírta a két ország stratégiai partnerségi nyilatkozatát. December 1-jén Adrian Nastase meghívására Medgyessy Péter részt vett a Románia nemzeti ünnepe alkalmából a budapesti Kempinski Hotelben rendezett fogadáson. 2003. január 31. - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kongresszusa alkalmával Szatmárnémetiben találkozott a magyar és a román kormányfő, Medgyessy Péter és Adrian Nastase. 2003. április 16. - Az európai uniós csatlakozási szerződést aláíró Medgyessy Péter Athénban kétoldalú megbeszélést folytatott román kollégájával, Adrian Nastaséval. 2003. június 6. - Medgyessy Péter magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök jelenlétében avatták fel a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vállaj és a romániai Csanálos közötti nemzetközi személyforgalmi határátkelőt. 2003. július 1. - Budapesten megbeszélést folytatott Medgyessy Péter és Adrian Nastase, aki a Romák a bővülő Európában - a jövő kihívásai című tanácskozásra érkezett a magyar fővárosba. 2003. augusztus 17. - Medgyessy Péter miniszterelnök meghívására magyarországi vadászaton vett részt Adrian Nastase román kormányfő. (MTI Sajtóadatbank) /Magyar-román kormányfői találkozók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./
2003. szeptember 23.
Az elkövetkező időkben dől el, hogy Aradon szimbolikusan megismétlődik-e a százötvennégy esztendővel ezelőtti világosi fegyverletétel. Iliescu államelnök budapesti diadalútja arra vall, hogy mindez lehetséges. Iliescu azt is vendéglátói tudomására hozta, hogy a Kossuth-Balcescu megbékélő kiegyezésére azért nem lehet hivatkozni, mert erre post factum került sor, mikor a szabadságharc sorsa már rég eldőlt. Iliescu Budapesten azt is szóvá tette, hogy a tizenhárom tábornoknak Aradon van egy obeliszkje, és a forradalmár tábornokok közül tizenegy e mellé (?) van elhantolva. Vagyis nincs szükség a Szabadság-szobor visszaállítására. Számos, aláírással ellátott megállapodás is született, már az avatóünnepség programját is kifundálták. Azonban mi a szószegések történelmi tapasztalatainak bőségével rendelkezünk írta Sylvester Lajos."Itt állott Árpád vezér szobra, 1916-ban az oláh ledöntötte." Hosszú időn keresztül volt olvasható e felirat a Brassó fölé magasodó Cenk tetején, egy hajdani szobortalapzaton - aztán a talapzatot magát is felrobbantották, széthordták, mint annyi mást. Ennyi maradt a hajdan tíz méter magasan álló, háromméteres Árpád-katonából, amely valamikor a magyar birodalom legdélkeletibb határát jelképezte, emlékezett György Attila. Mert Erdélyben magyar szobornak lenni sem könnyű, tette hozzá. A szimbolikus térfoglalás Romulus és Remus-szobrokban, román hősök emlékművében manifesztálódott. Később kolostorokban, templomokban, egyházi létesítményekben. Nem állhat magyar felirat Mátyás király kolozsvári lovas szobrán. "Ezért kellett rajta táblát elhelyezni, amely a király román származását és a magyarok galádságát hirdeti. Ezért kellett őt román nemzetiszínű zászlókkal körülvenni, és ezért kellett felásni a teret.Ezért nem lehetett Nagyváradon a nagyságos fejedelemnek, Bethlen Gábornak a szobrára felírni magyarul a nevét. Annak a fejedelemnek, aki román nyelvre fordíttatta a Szentírást. Ezért kenik be szinte naponta fekáliával Fehéregyházán a költő síremlékét. Ezért kellett eltávolítani a Wass Albert-szobrokat. És ezért nem állhat újra Aradon a Szabadság-szobor." És fájdalmas a megadás, amellyel e pusztítást fogadja a magyarság. A magyar kormány tehetetlensége, az RMDSZ gyávasága. Kovács László szemforgató álszentsége és Markó Béla szánalmas, ezredik "kiegyezése". És még sincs veszve minden. A lebontott, meggyalázott szobrok helyén mégiscsak ott marad valami, amit nem lehet eltüntetni. Árpád, Mátyás, Bethlen Gábor vagy éppen Wass Albert szelleme. Gyergyóalfaluban fehér márványba vésett felirat áll, hosszú évtizedek óta, és rendszerektől, hazáktól és hazaárulásoktól függetlenül hirdeti az igazságot, országnyi hitet adva: "Ember, vésd szívedbe, hogy ez a föld mindig székely volt és az is marad". /György Attila: Szabadság, szobor. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 23./A ,,megbékélési parkot" Kovács László külügyminiszter nem utasítja el. A román történelemszemlélet szerint berendezett ,,megbékélési emlékparkban" bizonyára helyet kap Avram Iancu, Balcescu és Axente Sever. Nem kellene-e az osztrákokat is a kerítésen belülre bevenni, hiszen ők is tettek ezt-azt 48/49-ben? Sylvester Lajos felidézte, hogy amikor Dózsa szülőfalujában, a háromszéki Dálnokban a parasztvezér számára emlékművet állítottunk, Bukarestben a méretek után érdeklődtek. Közölték, hogy Stefan cel Mare emlékművénál nem lehet magasabb. /Sylvester Lajos: A magyar szabadságharc aradi sírkertje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./
2003. szeptember 23.
Az elkövetkező időkben dől el, hogy Aradon szimbolikusan megismétlődik-e a százötvennégy esztendővel ezelőtti világosi fegyverletétel. Iliescu államelnök budapesti diadalútja arra vall, hogy mindez lehetséges. Iliescu azt is vendéglátói tudomására hozta, hogy a Kossuth-Balcescu megbékélő kiegyezésére azért nem lehet hivatkozni, mert erre post factum került sor, mikor a szabadságharc sorsa már rég eldőlt. Iliescu Budapesten azt is szóvá tette, hogy a tizenhárom tábornoknak Aradon van egy obeliszkje, és a forradalmár tábornokok közül tizenegy e mellé (?) van elhantolva. Vagyis nincs szükség a Szabadság-szobor visszaállítására. Számos, aláírással ellátott megállapodás is született, már az avatóünnepség programját is kifundálták. Azonban mi a szószegések történelmi tapasztalatainak bőségével rendelkezünk írta Sylvester Lajos."Itt állott Árpád vezér szobra, 1916-ban az oláh ledöntötte." Hosszú időn keresztül volt olvasható e felirat a Brassó fölé magasodó Cenk tetején, egy hajdani szobortalapzaton - aztán a talapzatot magát is felrobbantották, széthordták, mint annyi mást. Ennyi maradt a hajdan tíz méter magasan álló, háromméteres Árpád-katonából, amely valamikor a magyar birodalom legdélkeletibb határát jelképezte, emlékezett György Attila. Mert Erdélyben magyar szobornak lenni sem könnyű, tette hozzá. A szimbolikus térfoglalás Romulus és Remus-szobrokban, román hősök emlékművében manifesztálódott. Később kolostorokban, templomokban, egyházi létesítményekben. Nem állhat magyar felirat Mátyás király kolozsvári lovas szobrán. "Ezért kellett rajta táblát elhelyezni, amely a király román származását és a magyarok galádságát hirdeti. Ezért kellett őt román nemzetiszínű zászlókkal körülvenni, és ezért kellett felásni a teret.Ezért nem lehetett Nagyváradon a nagyságos fejedelemnek, Bethlen Gábornak a szobrára felírni magyarul a nevét. Annak a fejedelemnek, aki román nyelvre fordíttatta a Szentírást. Ezért kenik be szinte naponta fekáliával Fehéregyházán a költő síremlékét. Ezért kellett eltávolítani a Wass Albert-szobrokat. És ezért nem állhat újra Aradon a Szabadság-szobor." És fájdalmas a megadás, amellyel e pusztítást fogadja a magyarság. A magyar kormány tehetetlensége, az RMDSZ gyávasága. Kovács László szemforgató álszentsége és Markó Béla szánalmas, ezredik "kiegyezése". És még sincs veszve minden. A lebontott, meggyalázott szobrok helyén mégiscsak ott marad valami, amit nem lehet eltüntetni. Árpád, Mátyás, Bethlen Gábor vagy éppen Wass Albert szelleme. Gyergyóalfaluban fehér márványba vésett felirat áll, hosszú évtizedek óta, és rendszerektől, hazáktól és hazaárulásoktól függetlenül hirdeti az igazságot, országnyi hitet adva: "Ember, vésd szívedbe, hogy ez a föld mindig székely volt és az is marad". /György Attila: Szabadság, szobor. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 23./A ,,megbékélési parkot" Kovács László külügyminiszter nem utasítja el. A román történelemszemlélet szerint berendezett ,,megbékélési emlékparkban" bizonyára helyet kap Avram Iancu, Balcescu és Axente Sever. Nem kellene-e az osztrákokat is a kerítésen belülre bevenni, hiszen ők is tettek ezt-azt 48/49-ben? Sylvester Lajos felidézte, hogy amikor Dózsa szülőfalujában, a háromszéki Dálnokban a parasztvezér számára emlékművet állítottunk, Bukarestben a méretek után érdeklődtek. Közölték, hogy Stefan cel Mare emlékművénál nem lehet magasabb. /Sylvester Lajos: A magyar szabadságharc aradi sírkertje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./
2003. szeptember 23.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Ügyvivő Testülete nyílt levéllel fordult Medgyessy Péter és Adrian Nastase miniszterelnökökhöz bukaresti találkozójuk előestéjén. Az EMNT gondolatát az a nemzetpolitikai megfontolás hívta életre, hogy a Romániában élő magyar nemzeti közösség szülőföldjén való megmaradásának egyetlen garanciája az autonómia különböző formáinak törvény általi szavatolása. A mostani találkozó előmozdíthatja az erdélyi magyarság kérdésének hosszú távú megnyugtató rendezését. "Szimbolikus értékű lenne számunkra, ha Románia és Magyarország kormányai közösen törekednének arra, hogy mi egyszerre lehessünk egyenjogú polgárai az államnak, amelyben élünk és annak az egységes magyar nemzetnek, amelyhez tartozni akarunk. Szimbolikus értékű számunkra a magyar igazolvány jelenlegi formája, valamint az, hogy a kisebbségi kérdés kétoldalú kezelésében ne érvényesülhessen a diszkrimináció és az egyetemes egyéni és közösségi jogok megsértésének lehetőségét magában hordozó paritás elve.Szimbolikus értékű lenne számunkra, ha a magyar, de a közép-kelet-európai nemzetek szabadságát is egyaránt hirdető aradi szoborcsoport háromnegyed-százados kálváriája az idei évfordulón végre befejeződne. Álszent központi akarat ne akadályozza a megbékélést cselekvően művelő aradi önkormányzat döntését a szoborcsoport visszaállításáról. Szimbolikus értékű lenne számunkra az erkölcsi jóvátétel mindazokért a károkért, amit az elmúlt 85 esztendőben közösségünk elszenvedett." Gyakorlati jelentősége van annak, hogy a magyar történelmi egyházak és közösségek mielőbb birtokba vehetik elkobzott ingatlanjaikat, ugyanúgy fontos a többször megígért, de mindeddig elodázott állami finanszírozású magyar egyetem visszaállítása is. Fontos lenne, hogy a két miniszterelnök védnökségével elkezdődne egy valós politikai párbeszéd az erdélyi magyar nemzeti közösség kulturális és regionális autonómiájának törvényi garanciáiról és gyakorlati megvalósításáról. /Nyílt levél Medgyessy Péter és Adrian Nastase miniszterelnököknek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 23./
2003. szeptember 23.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Ügyvivő Testülete nyílt levéllel fordult Medgyessy Péter és Adrian Nastase miniszterelnökökhöz bukaresti találkozójuk előestéjén. Az EMNT gondolatát az a nemzetpolitikai megfontolás hívta életre, hogy a Romániában élő magyar nemzeti közösség szülőföldjén való megmaradásának egyetlen garanciája az autonómia különböző formáinak törvény általi szavatolása. A mostani találkozó előmozdíthatja az erdélyi magyarság kérdésének hosszú távú megnyugtató rendezését. "Szimbolikus értékű lenne számunkra, ha Románia és Magyarország kormányai közösen törekednének arra, hogy mi egyszerre lehessünk egyenjogú polgárai az államnak, amelyben élünk és annak az egységes magyar nemzetnek, amelyhez tartozni akarunk. Szimbolikus értékű számunkra a magyar igazolvány jelenlegi formája, valamint az, hogy a kisebbségi kérdés kétoldalú kezelésében ne érvényesülhessen a diszkrimináció és az egyetemes egyéni és közösségi jogok megsértésének lehetőségét magában hordozó paritás elve.Szimbolikus értékű lenne számunkra, ha a magyar, de a közép-kelet-európai nemzetek szabadságát is egyaránt hirdető aradi szoborcsoport háromnegyed-százados kálváriája az idei évfordulón végre befejeződne. Álszent központi akarat ne akadályozza a megbékélést cselekvően művelő aradi önkormányzat döntését a szoborcsoport visszaállításáról. Szimbolikus értékű lenne számunkra az erkölcsi jóvátétel mindazokért a károkért, amit az elmúlt 85 esztendőben közösségünk elszenvedett." Gyakorlati jelentősége van annak, hogy a magyar történelmi egyházak és közösségek mielőbb birtokba vehetik elkobzott ingatlanjaikat, ugyanúgy fontos a többször megígért, de mindeddig elodázott állami finanszírozású magyar egyetem visszaállítása is. Fontos lenne, hogy a két miniszterelnök védnökségével elkezdődne egy valós politikai párbeszéd az erdélyi magyar nemzeti közösség kulturális és regionális autonómiájának törvényi garanciáiról és gyakorlati megvalósításáról. /Nyílt levél Medgyessy Péter és Adrian Nastase miniszterelnököknek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 23./
2003. szeptember 23.
A határon túli magyarság gazdasági megerősödéséhez új támogatási formákat hirdet meg rövidesen az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKK) - mondta a szervezet nyáron bejegyzett kuratóriumának új elnöke, Lábody László. A közalapítvány a többi között a befektetéseket, a vajdasági és kárpátaljai privatizáció keretében a tulajdonszerzést segíti , jelezte Lábody László. A kuratóriumi elnök, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) volt vezetője hozzátette: az alapítvány kölcsönöket is ad majd a kisvállalkozásoknak. A cél Magyarország és a környező országok magyarlakta területei közötti gazdasági kapcsolatok erősítése. A szervezet - várhatóan október közepétől - külön forrást nyújt majd az uniós pályázatok önrészéhez, de készen áll a projektek megírásához szükséges oktatásra, tanácsadásra is. Eddig közel 30 ezer munkahely létesítéséhez vagy megtartásához teremtett lehetőséget a határon túli magyaroknak az ÚKK. Az elmúlt négy évben közel kétezer pályázat érkezett a közalapítványhoz, ezek közel háromnegyedét támogatni tudták, összesen mintegy 2,3 milliárd forinttal. Az ÚKK idén 560 millió forintból gazdálkodhat. 1995-2003 között az ÚKK közel 3,4, míg az Illyés Közalapítvány 8,5 milliárd forint támogatást kapott a költségvetésből. A központi büdzsé 0,16 százaléka jut az idei évben a határon túliak támogatására. A határon túli magyarság támogatására a költségvetés 1999-ben 2,3, 2001-ben 5,6, míg 2003-ban 8,8 milliárd forintot fordított - ismertette Lábody László. Bálint-Pataki József HTMH-elnök tájékoztatása szerint az ÚKK a sok határon túli magyarságot támogató szervezet között az egyetlen, amely közvetlenül nyújt gazdasági segítséget a szomszédos országokban élő magyarok egzisztenciateremtéséhez, és így a szülőföldön maradásukhoz. /Új támogatás a határon túli magyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./Az Új Kézfogás Közalapítvány új elnöke Lábody László, a British American Tobacco Hungary vállalati kapcsolatok igazgatója, aki 1994-1996 között a HTMH elnöke volt. Titkár Both János, az iroda új igazgatója Németh Attila, a kuratórium tagjai pedig e területen évek óta tevékenykedő neves szakértők és elismert üzletemberek. A felügyelő bizottság elnöke Ádám Éva, a HTMH elnökhelyettese. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke kiemelte az új kuratórium által megfogalmazott működési alapelveket: "Egyrészt az átláthatóságra fognak törekedni, másrészt az egyszerűségre, s mindenképpen politikamentességre és semlegességre, egyszóval pártatlanságra." Lábody László elmondta: a kisvállalkozásokat támogató kölcsönök civil szervezetek általi szétosztása német mintára történik. Ilyen civil szervezet Erdélyben a Bethlen Alapítvány, Felvidéken a Kézfogás Társulás és megbeszélések folynak a vajdasági Szekeres László Alapítvánnyal a feladat elvállalására. A közalapítvány kezdettől fogva figyelemmel követte azt, hogy Németország milyen módon támogatja a határain kívül élő németeket, és adott esetben alkalmazták a módszereiket. /(Guther M. Ilona): Új kuratórium az Új Kézfogás Közalapítványnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./
2003. szeptember 23.
A határon túli magyarság gazdasági megerősödéséhez új támogatási formákat hirdet meg rövidesen az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKK) - mondta a szervezet nyáron bejegyzett kuratóriumának új elnöke, Lábody László. A közalapítvány a többi között a befektetéseket, a vajdasági és kárpátaljai privatizáció keretében a tulajdonszerzést segíti , jelezte Lábody László. A kuratóriumi elnök, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) volt vezetője hozzátette: az alapítvány kölcsönöket is ad majd a kisvállalkozásoknak. A cél Magyarország és a környező országok magyarlakta területei közötti gazdasági kapcsolatok erősítése. A szervezet - várhatóan október közepétől - külön forrást nyújt majd az uniós pályázatok önrészéhez, de készen áll a projektek megírásához szükséges oktatásra, tanácsadásra is. Eddig közel 30 ezer munkahely létesítéséhez vagy megtartásához teremtett lehetőséget a határon túli magyaroknak az ÚKK. Az elmúlt négy évben közel kétezer pályázat érkezett a közalapítványhoz, ezek közel háromnegyedét támogatni tudták, összesen mintegy 2,3 milliárd forinttal. Az ÚKK idén 560 millió forintból gazdálkodhat. 1995-2003 között az ÚKK közel 3,4, míg az Illyés Közalapítvány 8,5 milliárd forint támogatást kapott a költségvetésből. A központi büdzsé 0,16 százaléka jut az idei évben a határon túliak támogatására. A határon túli magyarság támogatására a költségvetés 1999-ben 2,3, 2001-ben 5,6, míg 2003-ban 8,8 milliárd forintot fordított - ismertette Lábody László. Bálint-Pataki József HTMH-elnök tájékoztatása szerint az ÚKK a sok határon túli magyarságot támogató szervezet között az egyetlen, amely közvetlenül nyújt gazdasági segítséget a szomszédos országokban élő magyarok egzisztenciateremtéséhez, és így a szülőföldön maradásukhoz. /Új támogatás a határon túli magyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./Az Új Kézfogás Közalapítvány új elnöke Lábody László, a British American Tobacco Hungary vállalati kapcsolatok igazgatója, aki 1994-1996 között a HTMH elnöke volt. Titkár Both János, az iroda új igazgatója Németh Attila, a kuratórium tagjai pedig e területen évek óta tevékenykedő neves szakértők és elismert üzletemberek. A felügyelő bizottság elnöke Ádám Éva, a HTMH elnökhelyettese. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke kiemelte az új kuratórium által megfogalmazott működési alapelveket: "Egyrészt az átláthatóságra fognak törekedni, másrészt az egyszerűségre, s mindenképpen politikamentességre és semlegességre, egyszóval pártatlanságra." Lábody László elmondta: a kisvállalkozásokat támogató kölcsönök civil szervezetek általi szétosztása német mintára történik. Ilyen civil szervezet Erdélyben a Bethlen Alapítvány, Felvidéken a Kézfogás Társulás és megbeszélések folynak a vajdasági Szekeres László Alapítvánnyal a feladat elvállalására. A közalapítvány kezdettől fogva figyelemmel követte azt, hogy Németország milyen módon támogatja a határain kívül élő németeket, és adott esetben alkalmazták a módszereiket. /(Guther M. Ilona): Új kuratórium az Új Kézfogás Közalapítványnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./
2003. szeptember 24.
Medgyessy Péter magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök szept. 23-án egyaránt előrelépésnek minősítette a két ország közötti megbékélés és az európai integráció felé vezető úton, hogy a nap folyamán Bukarestben aláírták a módosított kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról szóló megállapodást. A két kormányfő nem tartott négyszemközti megbeszélést, a küldöttségek közötti plenáris tanácskozás mintegy ötven percig tartott, akárcsak az ünnepélyes aláírást követő sajtóértekezlet. Nastase a sajtó képviselői előtt kijelentette: ez a megállapodás Románia és Magyarország számára egyaránt siker és győzelem. "Most közösen megnyertünk egy újabb ütközetet Európáért" - állapította meg. Szerinte a dokumentum jól bizonyítja a két fél készségét, hogy az európai értékek szellemében cselekedjék, védje a nemzeti kisebbségek jogait, tiszteletben tartsa egymás nemzeti szuverenitását. Nastase szerint magyar kollégája nagy bölcsességről tett tanúbizonyságot, amikor együttesen sikerült helyrehozni az előző magyar kormány idejéről származó hibákat, amelyek megterhelték a kétoldalú kapcsolatokat. Medgyessy Péter úgy vélekedett: ez a megállapodás megfelel a két ország és a magyar kisebbség érdekeinek, akárcsak az európai elvárásoknak. Szerinte a megbékéléshez a kölcsönös tiszteleten alapuló pragmatikus politika szükséges. Medgyessy Péter román nyelven is mondott néhány mondatot. Kifejtette: számára a francia-német megbékélés a jó példa. Az aradi Szabadság-szobor kérdésében ugyanakkor a magyar és a román fél nem jutott dűlőre. Egy újságírói kérdés az előzetes híresztelésre vonatkozott, miszerint Medgyessy Péter az utolsó pillanatban mégsem utazik Bukarestbe az aradi műemlékkel kapcsolatos kérdés megoldatlansága miatt. "Nem tagadom, egy miniszterelnöknek vannak olyan pillanatai, amikor sok mindent kell mérlegelnie. A kedvezménytörvény több mint másfél millió embert érint Romániában, és nagyon fontos volt, hogy aláírjuk a megállapodást. Úgy döntöttem tehát, hogy eljövök, és aláírjuk a megállapodást, hiszen ezért dolgoztunk. Küzdök, dolgozom tovább annak érdekében, hogy az aradi szobor kérdésében megállapodásra jussunk" - mondta a magyar kormányfő, hangsúlyozva: a történelmi esélyt veszítenénk el, ha nem találnánk megoldást olyan kérdésekre, mint az aradi szobor ügye. "Én nem várok többet román partnereinktől, mint azt, hogy megvalósítsuk a korábbi megállapodást" - mondta. Nastase ugyanerről a kérdésről elmondta: a megbékélést nem egy vagy két szoborparkkal lehet megvalósítani, hanem olyan megállapodásokon keresztül, mint amilyen a mostani, vagy olyan intézkedésekkel, mint amilyeneket a román kormány a romániai magyarság érdekében hoz, vagy amilyenekkel a magyar kormány a magyarországi románságot segíti. - Úgy tűnik, mintha kétoldalú kapcsolataink napirendjét az előző kormány határozta volna meg - hangoztatta Nastase, utalva a kedvezménytörvényre, az aradi Szabadság-szobor problémájára, valamint arra, hogy a magyarországi ellenzék most fölvetette az etnikai alapú kettős állampolgárságot. A román kormányfő szerint nem szabad minden energiát ezekre a témákra pazarolni, mielőbb meg kell oldani azokat, hogy utána a magyar és a román állampolgárok számára igazán fontos témákra lehessen összpontosítani a figyelmet. Szóba került az észak-erdélyi autópálya terve is, amelyről Medgyessy Péter kijelentette: szeretné, ha ezen a majdani autópályán nemcsak előre, hanem visszafelé, a közös múltba is tekintenének majd, vagyis rendeznének minden problémát. Medgyessy Péter és kísérete az RMDSZ székházában tárgyalt Markó Bélával, a szervezet elnökével. Utána még a délután folyamán elutazott Bukarestből. Lassan hozzászokunk, hogy Románia minden hónapban rituálisan megalázza Medgyessy Pétert - mondta Németh Zsolt (Fidesz) szept. 23-i sajtótájékoztatóján, amikor a magyar kormányfő és Adrian Nastase által a kedvezménytörvény kapcsán aláírt megállapodást értékelte. Mint mondta, "Medgyessy Péter önbecsülése minden bizonnyal elbírja a megaláztatást". Németh Zsolt úgy értékelte, hogy a megállapodás hátrányos a magyarság számára, és komoly visszalépést jelent a 2001-ben aláírt Orbán-Nastase-megállapodáshoz képest. Mint mondta, ez a tavaly december elsején kezdődött "koccintás-politika" látványos kudarca. Az ellenzéki képviselő úgy ítélte meg, hogy a megállapodás nyomán "légüres térbe" kerülnek a státusirodák. Kifogásolta, hogy a megállapodás kimondja: a magyarigazolvány csak Magyarországon jogosít kedvezményekre.Ugyancsak bírálta, hogy megváltozik a magyarigazolvány formája, külleme. Szerinte ez azt jelenti, hogy a későbbiekben nem szerepel majd rajta a Szent Korona. Problémaként értékelte, hogy az oktatási-nevelési támogatások folyósítása kapcsán egy konkrét, zárt mechanizmust rögzítettek. Kritizálta, hogy a megállapodásba bekerült a reciprocitás elve, amely szerinte ellentétes a modern európai jogfejlődéssel. Felhívta a figyelmet, hogy az Orbán-Nastase-megállapodásban volt egy kitétel, mely szerint a 2001. okt. 19-én elfogadott kormányközi kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyvét végrehajtják a felek. Ebben rögzítve van az aradi Szabadság-szoborcsoport felállítása. Mint mondta, ez a kitétel most kikerült a megállapodásból. /Megbékélés a Szabadság-szobor nélkül. Aláírták a kedvezménytörvény végrehajtásáról szóló egyezményt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./ Adrian Nastase szerint a megbékélés nem egy vagy két park létrehozásával történik, hanem a maihoz hasonló megállapodások aláírásával és az autópályához hasonló gazdasági projektek révén. - A szoborcsoporttal kapcsolatos vállalás szerepel egy 2001-es SZDP-RMDSZ megállapodásban, amelynek szövegét az utolsó pillanatig tárgyalták - mondta Nastase. Kifejtette, kezdettől fogva ellenezte azt a szövegrészt, és megállapodtak, hogy ezt a kérdést más kontextusban kell megtárgyalni, az előírás pedig már nem szerepel a 2002-es és a 2003-as megállapodásokban. - Amikor megállapodásra jutunk az RMDSZ-szel a megbékélés parkját illetően, teljesülni fognak a kötelezettségek - szögezte le Nastase. A román miniszterelnök kifejtette, az etnikai alapon biztosított kettős állampolgárságnak nincs nemzetközi jogi alapja. Inkább európai állampolgárságról kellene beszélni, tette hozzá. /Aláírták a kedvezménytörvény alkalmazásáról szóló egyezményt. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./
2003. szeptember 24.
Medgyessy Péter magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök szept. 23-án egyaránt előrelépésnek minősítette a két ország közötti megbékélés és az európai integráció felé vezető úton, hogy a nap folyamán Bukarestben aláírták a módosított kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról szóló megállapodást. A két kormányfő nem tartott négyszemközti megbeszélést, a küldöttségek közötti plenáris tanácskozás mintegy ötven percig tartott, akárcsak az ünnepélyes aláírást követő sajtóértekezlet. Nastase a sajtó képviselői előtt kijelentette: ez a megállapodás Románia és Magyarország számára egyaránt siker és győzelem. "Most közösen megnyertünk egy újabb ütközetet Európáért" - állapította meg. Szerinte a dokumentum jól bizonyítja a két fél készségét, hogy az európai értékek szellemében cselekedjék, védje a nemzeti kisebbségek jogait, tiszteletben tartsa egymás nemzeti szuverenitását. Nastase szerint magyar kollégája nagy bölcsességről tett tanúbizonyságot, amikor együttesen sikerült helyrehozni az előző magyar kormány idejéről származó hibákat, amelyek megterhelték a kétoldalú kapcsolatokat. Medgyessy Péter úgy vélekedett: ez a megállapodás megfelel a két ország és a magyar kisebbség érdekeinek, akárcsak az európai elvárásoknak. Szerinte a megbékéléshez a kölcsönös tiszteleten alapuló pragmatikus politika szükséges. Medgyessy Péter román nyelven is mondott néhány mondatot. Kifejtette: számára a francia-német megbékélés a jó példa. Az aradi Szabadság-szobor kérdésében ugyanakkor a magyar és a román fél nem jutott dűlőre. Egy újságírói kérdés az előzetes híresztelésre vonatkozott, miszerint Medgyessy Péter az utolsó pillanatban mégsem utazik Bukarestbe az aradi műemlékkel kapcsolatos kérdés megoldatlansága miatt. "Nem tagadom, egy miniszterelnöknek vannak olyan pillanatai, amikor sok mindent kell mérlegelnie. A kedvezménytörvény több mint másfél millió embert érint Romániában, és nagyon fontos volt, hogy aláírjuk a megállapodást. Úgy döntöttem tehát, hogy eljövök, és aláírjuk a megállapodást, hiszen ezért dolgoztunk. Küzdök, dolgozom tovább annak érdekében, hogy az aradi szobor kérdésében megállapodásra jussunk" - mondta a magyar kormányfő, hangsúlyozva: a történelmi esélyt veszítenénk el, ha nem találnánk megoldást olyan kérdésekre, mint az aradi szobor ügye. "Én nem várok többet román partnereinktől, mint azt, hogy megvalósítsuk a korábbi megállapodást" - mondta. Nastase ugyanerről a kérdésről elmondta: a megbékélést nem egy vagy két szoborparkkal lehet megvalósítani, hanem olyan megállapodásokon keresztül, mint amilyen a mostani, vagy olyan intézkedésekkel, mint amilyeneket a román kormány a romániai magyarság érdekében hoz, vagy amilyenekkel a magyar kormány a magyarországi románságot segíti. - Úgy tűnik, mintha kétoldalú kapcsolataink napirendjét az előző kormány határozta volna meg - hangoztatta Nastase, utalva a kedvezménytörvényre, az aradi Szabadság-szobor problémájára, valamint arra, hogy a magyarországi ellenzék most fölvetette az etnikai alapú kettős állampolgárságot. A román kormányfő szerint nem szabad minden energiát ezekre a témákra pazarolni, mielőbb meg kell oldani azokat, hogy utána a magyar és a román állampolgárok számára igazán fontos témákra lehessen összpontosítani a figyelmet. Szóba került az észak-erdélyi autópálya terve is, amelyről Medgyessy Péter kijelentette: szeretné, ha ezen a majdani autópályán nemcsak előre, hanem visszafelé, a közös múltba is tekintenének majd, vagyis rendeznének minden problémát. Medgyessy Péter és kísérete az RMDSZ székházában tárgyalt Markó Bélával, a szervezet elnökével. Utána még a délután folyamán elutazott Bukarestből. Lassan hozzászokunk, hogy Románia minden hónapban rituálisan megalázza Medgyessy Pétert - mondta Németh Zsolt (Fidesz) szept. 23-i sajtótájékoztatóján, amikor a magyar kormányfő és Adrian Nastase által a kedvezménytörvény kapcsán aláírt megállapodást értékelte. Mint mondta, "Medgyessy Péter önbecsülése minden bizonnyal elbírja a megaláztatást". Németh Zsolt úgy értékelte, hogy a megállapodás hátrányos a magyarság számára, és komoly visszalépést jelent a 2001-ben aláírt Orbán-Nastase-megállapodáshoz képest. Mint mondta, ez a tavaly december elsején kezdődött "koccintás-politika" látványos kudarca. Az ellenzéki képviselő úgy ítélte meg, hogy a megállapodás nyomán "légüres térbe" kerülnek a státusirodák. Kifogásolta, hogy a megállapodás kimondja: a magyarigazolvány csak Magyarországon jogosít kedvezményekre.Ugyancsak bírálta, hogy megváltozik a magyarigazolvány formája, külleme. Szerinte ez azt jelenti, hogy a későbbiekben nem szerepel majd rajta a Szent Korona. Problémaként értékelte, hogy az oktatási-nevelési támogatások folyósítása kapcsán egy konkrét, zárt mechanizmust rögzítettek. Kritizálta, hogy a megállapodásba bekerült a reciprocitás elve, amely szerinte ellentétes a modern európai jogfejlődéssel. Felhívta a figyelmet, hogy az Orbán-Nastase-megállapodásban volt egy kitétel, mely szerint a 2001. okt. 19-én elfogadott kormányközi kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyvét végrehajtják a felek. Ebben rögzítve van az aradi Szabadság-szoborcsoport felállítása. Mint mondta, ez a kitétel most kikerült a megállapodásból. /Megbékélés a Szabadság-szobor nélkül. Aláírták a kedvezménytörvény végrehajtásáról szóló egyezményt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./ Adrian Nastase szerint a megbékélés nem egy vagy két park létrehozásával történik, hanem a maihoz hasonló megállapodások aláírásával és az autópályához hasonló gazdasági projektek révén. - A szoborcsoporttal kapcsolatos vállalás szerepel egy 2001-es SZDP-RMDSZ megállapodásban, amelynek szövegét az utolsó pillanatig tárgyalták - mondta Nastase. Kifejtette, kezdettől fogva ellenezte azt a szövegrészt, és megállapodtak, hogy ezt a kérdést más kontextusban kell megtárgyalni, az előírás pedig már nem szerepel a 2002-es és a 2003-as megállapodásokban. - Amikor megállapodásra jutunk az RMDSZ-szel a megbékélés parkját illetően, teljesülni fognak a kötelezettségek - szögezte le Nastase. A román miniszterelnök kifejtette, az etnikai alapon biztosított kettős állampolgárságnak nincs nemzetközi jogi alapja. Inkább európai állampolgárságról kellene beszélni, tette hozzá. /Aláírták a kedvezménytörvény alkalmazásáról szóló egyezményt. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./
2003. szeptember 24.
Medgyessy Péter jött, látott, mégsem sikerült kitűznie a magyar-román megbékélés zászlaját Bukarestben. A tavalyi magyarországi kormányváltás óta egyebet sem hallani, mint hogy most aztán orvoslást nyernek a két nép sérelmei. Medgyessy Péter folytatta azt a gesztuspolitikát, amelyet a tavaly december elsejei budapesti koccintás, majd a közös miniszterelnöki vadászat jellemez. A román partnert nem hatja meg az sem, ha a szomszéd ország miniszterelnöke a szó szoros értelmében egy nyelvet kíván beszélni vele. Sőt, Nastase előrebocsátotta: a kettős állampolgársággal sem ért egyet, holott ezzel a kérdéssel Budapest hivatalosan elő sem mert hozakodni. Bukarest nem várt partnerre talált hazai román és magyar értelmiségiekben, akik annak ellenére tanácsolják el az RMDSZ-t a kormánypárttal való szakítástól. /Rostás Szabolcs: Elpuskázott megbékélés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./
2003. szeptember 24.
Medgyessy Péter jött, látott, mégsem sikerült kitűznie a magyar-román megbékélés zászlaját Bukarestben. A tavalyi magyarországi kormányváltás óta egyebet sem hallani, mint hogy most aztán orvoslást nyernek a két nép sérelmei. Medgyessy Péter folytatta azt a gesztuspolitikát, amelyet a tavaly december elsejei budapesti koccintás, majd a közös miniszterelnöki vadászat jellemez. A román partnert nem hatja meg az sem, ha a szomszéd ország miniszterelnöke a szó szoros értelmében egy nyelvet kíván beszélni vele. Sőt, Nastase előrebocsátotta: a kettős állampolgársággal sem ért egyet, holott ezzel a kérdéssel Budapest hivatalosan elő sem mert hozakodni. Bukarest nem várt partnerre talált hazai román és magyar értelmiségiekben, akik annak ellenére tanácsolják el az RMDSZ-t a kormánypárttal való szakítástól. /Rostás Szabolcs: Elpuskázott megbékélés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./
2003. szeptember 24.
Romániának gyorsabb ütemben kell megvalósítani a gazdasági reformokat, ha azt akarja, hogy a tervnek megfelelően 2007-ben az Európai Unió tagjává váljon - figyelmeztetett Bukaresti látogatása alkalmával Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke. Fontosnak nevezte a privatizáció folytatását, a nagyobb átláthatóságot, továbbá olyan intézkedéseket, amelyeknek révén az ország eleget tesz a Brüsszel által megkövetelt "működőképes piacgazdaság" követelményének. /Prodi reformokra inti Bukarestet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./
2003. szeptember 24.
Romániának gyorsabb ütemben kell megvalósítani a gazdasági reformokat, ha azt akarja, hogy a tervnek megfelelően 2007-ben az Európai Unió tagjává váljon - figyelmeztetett Bukaresti látogatása alkalmával Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke. Fontosnak nevezte a privatizáció folytatását, a nagyobb átláthatóságot, továbbá olyan intézkedéseket, amelyeknek révén az ország eleget tesz a Brüsszel által megkövetelt "működőképes piacgazdaság" követelményének. /Prodi reformokra inti Bukarestet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./
2003. szeptember 24.
Ion Iliescu szept. 23-án Strasbourgban ismét megvédte és támogatásáról biztosította Hildegard Puwak integrációs minisztert és Mircea Beuran egészségügyi minisztert. Annak elleneére, hogy nemcsak Puwak asszony minősíthetetlen magatartása vált világossá, hanem a Beuran doktoré is. A bukaresti Corol Davila Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vizsgálóbizottsága megállapította: az egészségügyi miniszter egykor megjelent orvosi útmutatója közönséges plágium, s emiatt akár professzori címét is visszavonhatják tőle. /Belföldi krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./
2003. szeptember 24.
Ion Iliescu szept. 23-án Strasbourgban ismét megvédte és támogatásáról biztosította Hildegard Puwak integrációs minisztert és Mircea Beuran egészségügyi minisztert. Annak elleneére, hogy nemcsak Puwak asszony minősíthetetlen magatartása vált világossá, hanem a Beuran doktoré is. A bukaresti Corol Davila Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vizsgálóbizottsága megállapította: az egészségügyi miniszter egykor megjelent orvosi útmutatója közönséges plágium, s emiatt akár professzori címét is visszavonhatják tőle. /Belföldi krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./
2003. szeptember 24.
A románokat és a magyarokat ma már elsősorban a gazdasági kérdések foglalkoztatják, nem pedig néhány poros szobor sorsa - írta szept. 23-i vezércikkében az Adevarul. A bukaresti napilap publicistája cikkének írásakor még úgy tudta, hogy az aradi Szabadság-szobor körüli vita miatt elmarad Medgyessy Péter miniszterelnök bukaresti látogatása. A szerző emlékeztet arra, hogy a két ország között több éven át tartó konfliktusokra tett pontot az 1996-ban aláírt alapszerződés. A magyar-román viszony Európában "sikermodellé" vált. Az újonnan keletkezett feszültségért a cikkíró szerint az évszázados szobrok a hibásak, amelyeket annak idején nem olvasztottak be, és így túléltek két világháborút. Medgyessy Péter miniszterelnöknek válaszolnia kell Orbán Viktor volt kormányfő "állandó ultranacionalista érveléseire". Az RMDSZ pedig a Markó Béla nevével fémjelzett mérsékelt európai szárnynak a véleményét igyekszik érvényesíteni Tőkés László püspök szélsőséges kijelentéseivel szemben - olvasható a az Adevarulban. A napilap címoldalán idézte Ion Solcanunak, az SZDP alelnökének javaslatát. Eszerint az aradi szoborcsoport "egyes elemeit" kellene felállítani a román fél által javasolt megbékélési parkban. Hozzátette, hogy a (román) nemzeti érdekek nem képezhetik alku tárgyát. /Az évszázados szobrok a hibásak. Az Adevarul a magyar-román viszonyról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./
2003. szeptember 24.
A románokat és a magyarokat ma már elsősorban a gazdasági kérdések foglalkoztatják, nem pedig néhány poros szobor sorsa - írta szept. 23-i vezércikkében az Adevarul. A bukaresti napilap publicistája cikkének írásakor még úgy tudta, hogy az aradi Szabadság-szobor körüli vita miatt elmarad Medgyessy Péter miniszterelnök bukaresti látogatása. A szerző emlékeztet arra, hogy a két ország között több éven át tartó konfliktusokra tett pontot az 1996-ban aláírt alapszerződés. A magyar-román viszony Európában "sikermodellé" vált. Az újonnan keletkezett feszültségért a cikkíró szerint az évszázados szobrok a hibásak, amelyeket annak idején nem olvasztottak be, és így túléltek két világháborút. Medgyessy Péter miniszterelnöknek válaszolnia kell Orbán Viktor volt kormányfő "állandó ultranacionalista érveléseire". Az RMDSZ pedig a Markó Béla nevével fémjelzett mérsékelt európai szárnynak a véleményét igyekszik érvényesíteni Tőkés László püspök szélsőséges kijelentéseivel szemben - olvasható a az Adevarulban. A napilap címoldalán idézte Ion Solcanunak, az SZDP alelnökének javaslatát. Eszerint az aradi szoborcsoport "egyes elemeit" kellene felállítani a román fél által javasolt megbékélési parkban. Hozzátette, hogy a (román) nemzeti érdekek nem képezhetik alku tárgyát. /Az évszázados szobrok a hibásak. Az Adevarul a magyar-román viszonyról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./
2003. szeptember 24.
A román nacionalisták számára kedvező légkör alakulna ki, Budapest és Bukarest között pedig feszültségek keletkeznének, ha az RMDSZ megszakítaná együttműködését a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) - fejtette ki a Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez intézett nyílt levelében három romániai közéleti személyiség. A levelet Gabriel Andreescu emberjogi aktivista, Bíró Béla egyetemi tanár és Ágoston Hugó újságíró írta alá. Az aradi Szabadság-szobor helyreállításának visszautasítása kétségtelenül az együttműködési megállapodás megszegését jelenti - fejtik ki a levélírók, emlékeztetve ugyanakkor arra, hogy a magyar partnerekkel kötött korábbi megállapodásokat 1990-től kezdve a különféle román politikai alakulatok folyamatosan megszegték. Az állami magyar egyetem létrehozásának visszautasítása majdnem a fenti szövetség szétszakadásához vezetett 1998-ban. Mindezek ellenére az RMDSZ-nek sikerült fenntartania a szövetséget politikai partnereivel. A levélírók szerint az aradi Szabadság-szobor kérdése a legkevésbé fontos azok közül, amelyek valaha is az RMDSZ politikai egyezményeit veszélyeztették. A kormánypárttal fennálló megállapodás felmondása kedvezne a nacionalista erőknek, megakasztaná az RMDSZ további terveit, feszültség keletkezne Románia és Magyarország között. /Ellenzik az RMDSZ-SZDP protokollum felbontását. Romániai személyiségek nyílt levele Markó Bélához. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./
2003. szeptember 24.
A román nacionalisták számára kedvező légkör alakulna ki, Budapest és Bukarest között pedig feszültségek keletkeznének, ha az RMDSZ megszakítaná együttműködését a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) - fejtette ki a Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez intézett nyílt levelében három romániai közéleti személyiség. A levelet Gabriel Andreescu emberjogi aktivista, Bíró Béla egyetemi tanár és Ágoston Hugó újságíró írta alá. Az aradi Szabadság-szobor helyreállításának visszautasítása kétségtelenül az együttműködési megállapodás megszegését jelenti - fejtik ki a levélírók, emlékeztetve ugyanakkor arra, hogy a magyar partnerekkel kötött korábbi megállapodásokat 1990-től kezdve a különféle román politikai alakulatok folyamatosan megszegték. Az állami magyar egyetem létrehozásának visszautasítása majdnem a fenti szövetség szétszakadásához vezetett 1998-ban. Mindezek ellenére az RMDSZ-nek sikerült fenntartania a szövetséget politikai partnereivel. A levélírók szerint az aradi Szabadság-szobor kérdése a legkevésbé fontos azok közül, amelyek valaha is az RMDSZ politikai egyezményeit veszélyeztették. A kormánypárttal fennálló megállapodás felmondása kedvezne a nacionalista erőknek, megakasztaná az RMDSZ további terveit, feszültség keletkezne Románia és Magyarország között. /Ellenzik az RMDSZ-SZDP protokollum felbontását. Romániai személyiségek nyílt levele Markó Bélához. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./
2003. szeptember 24.
Gazdakonferenciát szervezett a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete szept. 13-án Aradon. Részt vettek bihari, temesi, szatmári, marosi, hargitai, szilágysági és Kolozs megyei földművelők, valamint népes magyarországi küldöttség is érkezett. Jakab István, a Magyarországi Gazdakörök és Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke Családi gazdaságok és szövetkezési formák az EU-ban címmel tartott előaádst. A román-magyar kereskedelmi kapcsolatokat Molnár Lajos, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht (IDT Hungary) bukaresti irodájának képviselője ismertette. /Barazsuly Emil: Határokon átnyúló gazda-együttműködés. Nehéz évet zárnak a bánsági gazdák is. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./
