Elkészült a magyar kedvezménytörvény alkalmazásáról szóló megállapodás tervezete. A megállapodást szept. 23-án, Bukarestben írja alá Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar kormányfő. A nem magyar nemzetiségű román állampolgárok nem kaphatnak magyarigazolványt és nem élhetnek a kedvezménytörvényben biztosított jogokkal, áll a jogszabály alkalmazásáról szóló megállapodás tervezetében. A megállapodás nyomán érvénytelenné válik a kedvezménytörvénynek az az előírása, miszerint a nem magyar nemzetiségű családtagok is igénybe vehetik a kedvezményeket. A tervez szerint a magyarigazolvány kibocsátásának minden szakasza Magyarország területén zajlik. A magyar diplomáciai képviseletek nem bocsáthatnak ki igazolványokat, csupán összegyűjthetik az igényléseket. A romániai nem kormányzati szervezetek nem bocsáthatnak ki ajánlásokat a magyarigazolványt kérelmezők etnikai hovatartozásával kapcsolatban. A csak Magyarország területén igénybe vehető kulturális kedvezmények biztosítottak minden olyan diák, egyetemi hallgató és tanár számára, akik magyar tannyelvű romániai oktatási intézményekben tanulnak vagy oktatnak, tekintet nélkül nemzetiségi hovatartozásukra. A kedvezmények pusztán a romániai diák, egyetemista vagy tanári státus alapján, nem a magyar oktatási szaktárca által kiadott igazolvány alapján vehetők igénybe. Az oktatási támogatások Románia területén csak oktatási intézmények által vehetők igénybe, pályázat útján, amelyet egy román jogi személyiséggel rendelkező alapítvány bonyolít le. Magánszemélyek Románia területén csak ösztöndíjak formájában, pályázati úton igényelhetnek oktatási támogatást, etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül. A magyar fél vállalja, hogy megteszi a magyarigazolvány módosítását célzó lépéseket, az Európai Bizottság 2002 decemberi ajánlásainak megfelelően, amelyek szerint az igazolványból törölni kell az olyan elemeket, amelyek politikai kapcsolatot teremthetnek a magyar állam és a határon túli kisebbségek között (a fedőlapon látható Szent Korona, nemzeti szimbolikával rendelkező idézetek, útlevélhez hasonló külalak stb). A megállapodás tervezete egy kölcsönösségi kitételt is tartalmaz, miszerint a magyarországi román kisebbség tagjai ugyanazokban a kedvezményekben részesülnek, mint a romániai magyarok. (Mediafax) /Elkészült a magyar kedvezménytörvény alkalmazásáról szóló megállapodás tervezete. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./
2003. szeptember 8.
Vasile Iancu hadtest-tábornokot, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgató-helyettesét tartalékba helyezték. Az SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság tagjai főként arra kíváncsiak, a tábornok tartalékba helyezéséhez mi köze van ahhoz, hogy ki és milyen NATO-hadititkokhoz férhet hozzá. Radu Timofte SRI-igazgató korábban azt nyilatkozta, hogy 180 tisztje kért betekintési engedélyt, közülük 74-nek nem adtak hozzáférést a NATO titkos dokumentumaihoz. Vasile Iancu a Securitate 1-es főosztályát vezette 1989 előtt. A politikai rendőrség ezen testülete nyomozott és figyelt meg olyan politikusokat, akik még a Kommunista Párt egyeduralma előtt demokratikus pártokban munkálkodtak. Szintén az 1-es főosztály feladata volt követni a jelentősebb művészek tevékenységét, figyelték a román nyelven is sugárzó külföldi rádióadásokat. /Miért váltották le a helyettes főkémet? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
2003. szeptember 8.
A Borszékhez közeli Gödemesterházán egyház- és népzenei tábort szervezett a nagyváradi Cantate mozgalom. Nagyváradról körülbelül negyvenen, s székely kisfalu lakói is szép számban részt vettek az órákon. A zenei alapismereti, illetve a gazdag gregorián és népi énekanyagunkkal megbarátkoztató órák egy Gödemesterháza melletti katolikus kolostorban zajlottak. Péter Szeghalmi Mihály és Szeghalmi Péter Emese, a program megálmodói és szervezői foglalkoztak a fiatalokkal. /Balla Tünde: Magyar zenei táplálék a Cantate mozgalommal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
2003. szeptember 8.
Nagyszalontán Sinka István Kossuth-díjas költő (1897-1969) szülőházán eddig tábla állott. Idén márciusban korábbi tulajdonosa eladásra szánta az ingatlant, a város magyarsága pedig elhatározta: megmenti a portát az utókornak és emlékszobát, tájházat rendez be. Tavasszal a nagyváradi Mecénás Alapítvány vette meg a 150 millióért kínált ingatlan, majd korlátlan használatba adta a nagyszalontai RMDSZ-nek, amely a porta felújítását kezdeményezte. Balogh Árpád a Sinka István Művelődési Egyesület létrehozásán fáradozó bizottság tagja közölte: a Sinka emlékegyesület vállalná föl az ingatlan felújítását és az emlékház berendezését. Eddig 50 millió lejnyi felajánlás érkezett, főként helyi vállalkozóktól. Makovecz Imre ígért segítséget a vert falú, száz évvel ezelőtti apró parasztház, a Sinka-porta korhű felújítására. /Felújítják a Sinka-házat Nagyszalontán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8.
2003. szeptember 9.
A Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának és a Magyar Statisztikai Társaságnak a támogatásával szobrot emeltek az 1807 és 1876 között élt Fényes Eleknek szülőfalujában, az érmelléki Csokalyon. A busztot Barabás Miklós festményei alapján Mihály Gábor magyarországi szobrászművész készítette el, és abban az emlékparkban helyezte el a Fényes Elek Társaság, ahol a magyar statisztika megteremtőjének szülőháza állott, s amelynek romos maradványait tavaly mentették meg az utókornak: "A Fényes Elek Társaság két éve alakult, de már négy esztendeje szeretnénk emlékhelyet kialakítani, ezért 2001-ben a református templom falán emléktáblát helyeztünk el, tavaly pedig kialakítottuk az emlékparkot" - nyilatkozta Cservid Levente, a Fényes Elek Társaság székelyhídi elnöke. /(Balla Tünde): Fényes Elek szobra Csokalyon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./
2003. szeptember 11.
Temesvári sajtótájékoztatóján az alkotmány-módosításról és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létrehozását célzó folyamatról fejtette ki álláspontját Toró T. Tibor parlamenti képviselő. Pozitívan értékelte azt a három alkotmánymódosítást - a felekezeti oktatás törvényesítéséről valamint a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban a kisebbségek számára biztosított anyanyelvhasználati jogról van szó -, amelyeket az RMDSZ képviselőinek és szenátorainak sikerült elfogadtatni. Toró T. Tibor ezért igennel szavazott az "EU-csatlakozás előtti" alkotmányra, amely reményei szerint 2007 előtt még módosul, ugyanakkor elégedetlenségét fejezte ki az egyik RMDSZ-javaslat szenátusi változata miatt: az igazságszolgáltatásban való anyanyelvhaszálatra vonatkozó kiegészítő mondat ("a jog gyakorlásának módozatait, tolmácsok vagy fordítások igénybevételének esetén is, úgy kell megállapítani, hogy az igazságszolgáltatás jó ügymenetét ne akadályozzák, és ne okozzanak többletkiadásokat az érdekelteknek") korlátozza, sőt, sok esetben semlegesíti a polgár jogát ahhoz, hogy anyanyelvén védje meg az igazát. Ismertette azokat az alkotmány-módosítási javaslatokat, amelyeket személyesen nyújtott be az RMDSZ Polgári Szárnya nevében a kulturális és a regionális autonómiáról. Ezeket a javaslatokat nem szavazták meg, de Toró eredményként könyveli el, hogy elkezdődött a párbeszéd erről a kérdésről, s európai viszonylatban pozitív trendről lehet beszélni az autonómia vonatkozásában. Ezt igyekszik kihasználni az alakulófélben levő Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is, amely a szórványmagyarság számára a kulturális autonómiát, a tömbmagyarság számára pedig a regionális autonómiát akarja kiharcolni az elkövetkező időszakban. Toró T. Tibor elmondta: az autonómiát még Románia EU-csatlakozása előtt kell megvalósítania a romániai magyarságnak, megteremtve hozzá a törvényes kereteket is, mert "amilyen státussal kerülünk be az unióba, belátható időn belül azzal is maradunk". /Pataki Zoltán: "Az autonómiát még az EU-csatlakozás előtt kell megvalósítani". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./
2003. szeptember 11.
Az idén is, miként több mint egy évtizede minden évben, szept. 7-én összegyűltek a gyergyószentmiklósiak a Gac oldalon álló emlékmű keresztjénél, hogy megemlékezzenek 159 ártatlan élet kioltásáról, az 1944. szept. 7-én ezen a domboldalon álmukban legyilkolt székesfehérvári kiskatonákról, kiknek maradványit itt hantolták el a gyergyóiak. Az egybegyűltek idén először emlékeztek meg arról is, hogy az orosz hadsereg bevonulásakor 384 felszegi gazdaság égett le, 10 civil gyergyói halt meg. /Megemlékezés a kiáltó keresztnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./
2003. szeptember 12.
A BNV keretében tartott médiatalálkozón Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke is előadást tartott, erről kérdezték az MTV riporterei. Bálint-Pataki József elmondta: a kormányzat támogatáspolitikájának egyik fontos eleme, hogy a jövőben szeretnének jobban támogatni, mint a korábbiakban. Kitűnő tudósítói hálózat alakult ki például a Kárpát- medencében, de e tudósítók munkája olykor pályázati körülményektől, pályázati feltételektől függ és ez egyfajta kiszámíthatatlanságot jelent a számukra. Folytatódik a szerkesztőségek MTI-hírekkel való ellátása, amit közösen vállalt a HTMH és az Illyés Közalapítvány. Ezen túlmenően a jövőben szeretnének a közszolgálati televíziókkal önálló költségvetési előirányzatként - tehát nem pályázati rendszer keretében - kialakítani egy megbízható támogatási formát. /A HTMH elnöke határon túli magyar média támogatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./
2003. szeptember 12.
Szept. 7-én Szilágybagoson a falunapon emléktáblát állítottak, emlékművet koszorúztak. A sokadalmi mulatság lovas felvonulással kezdődött, majd ki-ki kedvére válogathatott a sportrendezvény, helybeli és vendég táncegyüttesek fellépése, mazsorettparádé, szabadtéri bál és diszkó között. Díszpolgárrá avatták Birtalan József zeneszerzőt és karnagyot, a falu szülöttét, aki Tiszaújvárosba költözött. Birtalan József életművéhez mintegy 250 kórusmű és tankönyv tartozik. Sor került a faluból elszármazottak találkozójára is. Az 1663. évi tatárjárás emlékére a templomban "Az 1663-as tatárdúlás áldozatainak emlékére. 2003." szöveggel emléktáblát avattak. A nyarat rendszeresen Szilágybagoson töltő Lőrincz Lehel kolozsvári szobrász kiállította festményeit. A szeptember eleji szilágybagosi egyhetes táborozáson készült grafikákat, festményeket állították ki a művészek. /Fejér László: A tatárdúlás áldozataira emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./
2003. szeptember 13.
Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének kezdeményezésére tartják szept. 11-13. között Budapesten a környező országok magyar nemzetiségű parlamenti képviselőinek első csúcstalálkozóját. A magyar-magyar csúcson 63 határon túli képviselő vesz részt. Az RMDSZ színeiben 39 fős küldöttség képviseli a romániai magyarságot. Szili Katalin nyitotta meg a parlamenti csúcstalálkozó munkálatait. Beszédében az európai integrációban rejlő lehetőségekről, az ismét együvé tartozás egyre növekvő esélyeiről szólt, valamint a magyar érdekek hatékony érvényesítéséről az EU-ban. 2004 májusától Magyarország is az uniós döntéshozatal tágjává válik, és ezáltal hozzájárulhat a magyarság hatékonyabb érdekvédelméhez - mondta Szili. A házelnök beszédében kitért a kettős állampolgárság kérdésére, amelyről úgy vélekedett: közös felelősség, hogy "a magyarság számára a lehető legjobb döntést hozzuk". Rámutatott: egy olyan bonyolult kérdésben, mint a kettős állampolgárság, "a helyes döntés kialakításának feltétele a következmények mérlegelése valamennyi magyarországi és határon túli parlamenti tényező bevonásával". Kovács László külügyminiszter tartott előadást Magyarország EU tagságának várható hatásairól a szomszédos országokkal folytatott együttműködésre, különös tekintettel a politikai, biztonsági és kulturális területekre. Dr. Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a magyar kormányprogram megvalósulásáról, illetve a határon túli magyar közösségek helyzetéről tartott előadást, amelyet kötetlen eszmecsere követett. Dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök a Sándor-palotában fogadta a csúcstalálkozó résztvevőit. A köztársasági elnök köszöntőbeszédében a kisebbségi sorsba szakadt határon túli magyarságot képviselő politikai alakulatok tevékenységét méltatta, akik a demokrácia eszközeivel - és nem erőszak révén - folytatják érdekérvényesítő tevékenységüket, és ezáltal jelentős stabilitási tényezővé váltak a Kárpát-medencében. A fogadást követően a parlamentben Szabó Vilmos politikai államtitkár tartott előadást Magyarországról, mint leendő EU-tagnak a kapcsolatairól a határon túl élő magyarsággal. A délután folyamán a parlamenti küldöttségek tagjai a külügyi-, az integrációs-, a gazdasági-, valamint a kulturális és sajtó-, illetve önkormányzati bizottságok vezetőségével folytattak szakmai eszmecserét. A határon túli magyar parlamenti képviselők megállapodtak abban, hogy évi rendszerességgel, intézményesített formában együttműködnek egymással. A képviselők meghatározták az együttműködés fő irányait, különös tekintettel arra, hogy milyen hatással lesz Magyarország európai uniós csatlakozása a szomszédos országokkal való viszonyra és a határon túl élő magyar közösségek helyzetére. A külügyi bizottság ülésén többen részt vettek a határon túli magyar politikusok közül. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja alelnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar képviselők találkozóját rendszeressé kell tenni, megszervezését és összehívását a Magyar Állandó Értekezlethez hasonlóan kell intézni. A kettős állampolgárságról szólva Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke hangsúlyozta: meg kell vizsgálni, hogy annak bevezetése a szülőföldön maradást vagy a kitelepülést szolgálja-e, míg Ispánovics István, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a szakértői viták fontosságát hangsúlyozta. /Magyar-magyar csúcs Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./ Magyarország az EU tagállamaként a határon túli magyarok érdekeivel összhangban kívánja céljait megvalósítani - hangoztatta Medgyessy Péter szept. 11-én Budapesten, a környező országokban élő magyar nemzetiségű parlamenti képviselők csúcstalálkozójára érkezett politikusok részére adott fogadáson. A kormány olyan intézkedésekért küzd, amelyek ténylegesen javítanak a határokon túl élő magyarság helyzetén és elősegítik szülőföldjükön való boldogulásukat - mondta a kormányfő. A miniszterelnök és a határon túli magyar képviselők beszélgetésének fő témája a jövő májustól EU-tag Magyarország és a környező országokban élő magyarok kapcsolata volt. Medgyessy Péter megerősítette: kormánya olyan intézkedésekért küzd, amelyek ténylegesen javítanak a határokon túl élő magyarság helyzetén és elősegítik, hogy a határon túli magyarok szülőföldjükön tudjanak boldogulni. A szomszédos országokban élő magyarság országgyűlési képviselői, szenátorai azért érkeztek a magyar fővárosba, hogy részt vegyenek egy olyan, premiernek számító tanácskozáson, amelynek célja a közös ügyek megbeszélése. /Medgyessy Péter találkozója a határon túli magyarok képviselőivel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./ Mindannyiunkat foglalkoztató fontos kérdés, hogy miként alakul az összmagyarság kapcsolattartása az uniós csatlakozás után - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök szept. 12-én, amikor hivatalában fogadta a határon túli magyar képviselők találkozójának résztvevőit. Az államfő szerint jó választ kell adni majd erre a kérdésre akkor, amikor két magyar közösség között a schengeni határ húzódik. Mádl Ferenc a jelenlévők előtt úgy fogalmazott, hogy az ingyenes vízum megajánlása fontos lépés ahhoz, hogy az összmagyarság ne legyen vesztese az integrációs folyamatnak. "Önöknek fontos szerepük van Magyarország szomszédságpolitikájában" - szögezte le a köztársasági elnök. /Határon túli magyar képviselők Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./
2003. szeptember 13.
Markó Béla szövetségi elnök szept. 17-reösszehívta az RMDSZ Operatív Tanácsát. A téma: helyhatósági választásokra való felkészüléssel kapcsolatos kérdések, az aradi Szabadság-szobor helyzete, valamint a kormánypárttal való együttműködés elemzése. Egy nappal hamarabb az RMDSZ bukaresti vendégházában összeül a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa is, s ugyanazokat a problémákat tárgyalja meg. /Összehívták az Operatív Tanácsot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./
2003. szeptember 13.
Tízezer dollárral jutalmazzák azokat a személyeket, akik hasznos információkkal szolgálnak a Holokausztban részt vevő nácik törvényszék elé állítása és megbüntetése érdekében, közölte szept. 12-én Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Intézet igazgatója. Zuroff Bukarestben bejelentette, Romániában is beindul az "Utolsó esély művelet" elnevezésű program, amelynek célja a zsidók tömeges kivégzésében részt vevő nácik azonosítása, törvény elé állítása és elítélése. A program tavaly indult a három balti országban, egy év alatt 241 gyanúsítottat sikerült azonosítani, közülük ötvenöt személy ellen indult eljárás. "A Ion Antonescu marsall vezette román kormány fontos szerepet játszott a több tízezer romániai és ukrajnai zsidó tömeges kivégzésében", szögezte le Efraim Zuroff. A Simon Wiesenthal Központ igazgatója szerint Románia nem nézett szembe második világháborús múltjával, ezt bizonyítja, hogy a Holokauszt egyetlen aktív résztvevője ellen sem indult eljárás a posztkommunista időszakban, valamint az is, hogy Romániában egyetlen szervezet sem foglalkozik az ilyen esetekkel. Zuroff szerint állítását alátámasztja a számos Antonescu-megemlékezés, valamint több romániai vezető és hivatalosság holokauszttal kapcsolatos álláspontja is. "Gond van, ha a miniszterelnök azt állítja, hogy Romániában nem volt holokauszt, Ion Iliescu államfő pedig kijelenti, hogy a holokauszt a zsidókéhoz hasonló szenvedést okozott más társadalmi osztályoknak is", fogalmazott Zuroff. /Utolsó esély művelet. Nácik kerestetnek - tízezer dollárért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./
2003. szeptember 13.
Margittán tanácsi határozat alapján a nyáron helyezték el a tíz jeles magyar íróról, költőről, történelmi személyiségről elnevezett utcák új nevét, s máris szemet szúrt valakiknek, mert több táblát lemázoltak, megrongáltak. Hasonló akciók akkor történtek, amikor évekkel ezelőtt Margitta nevét írták ki két nyelven, de mert a városvezetés mindig pótolta a feliratot, hamarosan abbamaradt a festegetés. /(Balla Tünde): Megrongálták a margittai magyar utcanév-táblákat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./
2003. szeptember 13.
Nagyváradon, a Bihar megyei tanfelügyelőségen százával tébláboltak a napokban a pedagógusok. Ekkora zűrzavar még nem volt náluk, mióta az intézmény fennáll. Ioan Seres főtanfelügyelő a szaktárca államtitkárával folytatott összezördülése után lemondott. Mindez a tanügyi állások számítógépes elosztása miatt történt, az idén először alkalmazott program a gyakorlatban megbukott, a bihari főtanfelügyelő a hibákra föl merte hívni az államtitkár figyelmét, ezért volt a cirkusz. A megüresedett állásokért júliusban versenyvizsgáztak országszerte, s a vizsgán elért jegyek, illetve az opciók alapján kellett volna a számítógépnek elosztania a helyeket. Azonban a programból sok dolgot kifelejtettek, így hibás vizsgaeredmények születtek. Vannak olyan állások, amelyek betöltetlenként újra megjelentek a programban. A számítógépes elosztás rossz. Nem veszi figyelembe a lakhelyet, a szociális rászorultságot, orvosi gyógykezelést. - Ultracentralizált a rendszer, a munka túl nagy volumenű, a program nem működik, éjjel-nappal dolgozunk, hogy rendezzük a pedagógusok sorsát - magyarázta Pető Csilla, a megye tanítóiért felelős szaktanfelügyelő. Csak Bihar megyében 190 pedagógust kellene szept. 15-ig munkához juttatni, ám ez lehetetlen. /(Balla Tünde): Megbukott a rendszer, főt vesztett a bihari tanügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./
2003. szeptember 13.
A Budapesti Nemzetközi Vásár keretében megrendezett Magyar Világ kiállítás egyik kísérő rendezvénye immár harmadik éve a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH), illetve a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. szervezte szakmai konferencia a befektetési lehetőségekről, esélyekről. Tavalyelőtt horvátországi befektetői fórumot tartottak, tavaly a jugoszláviai privatizációról és befektetési lehetőségekről tanácskoztak, idén a romániai és ukrajnai befektetési lehetőségek kerültek terítékre. A magyar-román gazdasági kapcsolatok helyzetéről és jövőbeni kilátásairól Halász János, az ITDH bukaresti irodájának kereskedelmi-szolgálat igazgatója tartott előadást. Romániában mintegy négyezer magyar érdekeltség van és kétszázötvenmillió dollárnyi befektetett tőke. /Guther M. Ilona: Magyar Világ 2003 a 107. Hungexpón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./
2003. szeptember 13.
Augusztusban ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját a Fábián Ferenc Színjátszócsoport Gyergyószentmiklóson. Danalyszin József, a színjátszócsoport vezetője elmondta, hogy a Művelődési Központban megnyílt kiállítás képet adott a 25 év plakátjaiból, színfalaiból, súgópéldányaiból, kosztümjeiből. Az évforduló alkalmából díszoklevelet és emlékjelvényt nyújtottak át minden múltbeli és jelenkori színjátszójuknak, aki részt vett a 25 év tevékenyégében. A negyed évszázad alatt több mint 200-an kapcsolódtak be a színjátszócsoport munkájába. /Gál Éva Emese: Egy színjátszócsoport jubileuma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./
2003. szeptember 15.
Az Országgyűlés szervezésében szept. 11-13. között Budapesten került sor a környező országokban élő magyar nemzetiségű parlamenti képviselők csúcstalálkozójára. Medgyessy Péter miniszterelnök felhívta a parlamenti küldöttség figyelmét, hogy politikai tevékenységük eddigi sikerének záloga az egységes fellépés volt, és ezt a jövőben sem lenne szabad alárendelni semmilyen más érdeknek. Markó Béla szövetségi elnök köszönetét fejezte ki az első magyar-magyar parlamenti csúcs megszervezéséért, és reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező időszakban ez rendszeressé válik. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalició Pártjának elnöke rámutatott a kisebbségi jogvédelem beépítésének szükségességére az európai alkotmányba. /Egységes fellépést - nem a megosztottságot! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ A parlamenti küldöttségek tagjai a Külügyi-, az Integrációs, a Gazdasági-, valamint a Kulturális és Sajtó, illetve Önkormányzati Bizottságok vezetőségével folytattak szakmai eszmecserét. A gazdasági bizottság ülésén az RMDSZ küldöttsége által felvetett kérdések között szerepelt a Bukarestet Budapesttel összekötő, Erdélyen áthaladó autópálya kérdése, a romániai privatizációs folyamatban való aktívabb részvétel, a jogharmonizációval kapcsolatos problémák, valamint a szorosabb gazdasági kapcsolatok, illetve az erdélyi beruházások szorgalmazásával összefüggő kérdések. Szintén az RMDSZ javaslatát tolmácsolta Frunda György szenátor, aki egy magyar bank Romániában való létesítésének szükségességét hangsúlyozta. Az Országgyűlés Kulturális és Önkormányzati bizottságának az RMDSZ az iskolák és önkormányzatok kapcsolatának kérdését, Kereskényi Sándor pedig a határon túli kulturális örökség felleltározásának követelményét vetette fel. Az Integrációs bizottság ülésén az RMDSZ küldöttsége e szakmai tapasztalatcserék intézményesítését szorgalmazta. /Egységes nemzetstratégiát kell kidolgozni. = RMDSZ Tájékoztató, szept. 13., 2531. sz./ A státustörvény módosítása nemzetstratégiai célokat is felad - jelentette ki a határon túli magyar nemzetiségű parlamenti képviselők csúcstalálkozóján Duray Miklós MKP-alelnök. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: a kettős állampolgárság kérdésénél arra is figyelmet kell fordítani, hogyan viszonyul e probléma az autonómiához.Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke kijelentette: egyeztetést kezdeményez a magyar-magyar parlamenti találkozók rendszeressé tételéről, ezzel kapcsolatosan levelet intéz Szili Katalin házelnökhöz. A kettős állampolgárságról szólva Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: meg kell vizsgálni, hogy annak bevezetése a szülőföldön maradást vagy a kitelepülést szolgálja. Markó kiemelte: "nemzetpolitikát csak úgy tudok elképzelni, ha arról valódi konszenzus alakul ki". Elmondta: a határon túli magyarok politikai céljaik megvalósításához, az egységes cselekvéshez, oktatásukhoz költségvetési és gazdasági kérdésben várnak támogatást az anyaországtól. Szavai szerint a módosított kedvezménytörvény elfogadható, de sok múlik a jogszabály alkalmazásának módján. Ezzel kapcsolatosan megjegyezte: a jogszabályról a Romániával kötött megállapodás lényegileg és tartalmilag "jónak látszik". Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) alelnöke kitért arra, hogy a Felvidéken működtetett információs irodahálózat megszüntetését meg kell akadályozni, de a jövő évre tervezett költségvetési keret meglehetősen szűkös. Németh Zsolt kijelentette, hogy a szomszédságpolitikában megtorpanás tapasztalható. Úgy vélte, a kettős állampolgársággal kapcsolatos ellenérvek csupán ürügyek, az Európai Unió joggyakorlatában a kettős állampolgárság általános. Az Ukrajnával és Szerbia-Montenegróval kötött vízummegállapodásról úgy fogalmazott: "megnyugtató megoldás látszik kialakulni". Az MDF-es Csapody Miklós üdvözölte a vízummegállapodást, támogatta a kettős állampolgárság bevezetését. Szóba hozta a javaslatot, amely szerint megalakulna a parlament határon túli magyarokkal foglalkozó állandó bizottsága. A Fidesz, az MDF, az MKP, az RMDSZ, a VMSZ és a Horvátországi Magyarok Közössége állásfoglalást fogadtak el, amelyben többek között "kifejezik szándékukat a magyar parlamenti képviselők találkozóinak rendszeresítésére". /Salamon Márton László: Markó: konszenzus kell a nemzetpolitikában. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./
2003. szeptember 15.
Nagyváradon "Állítsátok meg Románia elcigányosítását" feliratot festették az aluljáró falára, mellé horogkeresztet mázoltak. /(Balogh Béla lelkipásztor): Hol? Mikor? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./
2003. szeptember 15.
Budapesti Nemzetközi Vásáron médiatalálkozó is volt, amelyen a határokon túlról mintegy 90-95-ön vettek részt, ez párját ritkította. Bársony András külügyminisztériumi államtitkár, Szabó Vilmos politikai államtitkár, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke. Az anyaországi média nem volt jelen. Máthé Éva felvetette, nagyszülei 1920 előtt magyar állami alkalmazottak voltak, és szülei 1940-1944 között magyar állampolgárként a "magyar hazát" szolgálták, akkor elítélendő az, hogy kettős állampolgársággal bírjon? Bársony András szerint az "átkos békeszerződések" (mindenkorra?) kimondták, hogy "repatriálási lehetőség nem létezik" számukra. A vajdasági magyar képviselő kimondta a 300 ezer vajdasági magyar "maradék" tetteket kíván az anyaországtól és nem szólamokat. Túlzás volt azt állítania, hogy a vajdasági magyarság immár senkinek sem kell? Ugyancsak egy délvidéki kollega mondotta: a mindenkori magyar kormánynak fel kell vállalnia a kettős állampolgárság biztosításának az ügyét. Bársony András külügyi államtitkár kifejtette: "Nagyon jól tudjuk, hogy a kettős állampolgárság egy olyan probléma, amiről nem lehet érzelmek nélkül beszélni. Olyan jogi intézmény, amelyik esetében egy ország egymaga soha nem dönthet. Az állampolgárság kérdésében igen. Az Európai Egyezmény azt mondja, hogy minden ország joga, hogy az állampolgársági feltételeket megállapítsa. A kettős állampolgárság esetén valamilyen egyezménynek kell léteznie, vagy ha nem, akkor be kell illeszkednie a nemzetközi szabályozásba. A kettős állampolgárság intézménye Magyarországon létezik. De abban a formában, ahogy azt egyesek kérik, a világon sehol sem létezik. Akik ezt most igényelik, azok fehéren feketén nem rögzítették azt, hogy milyen feltételek között tudnák elképzelni a kettős állampolgárságot. Minden állampolgársági intézmény alapvetően két elemből táplálkozik: az egyik az adott országhoz fűződő jogkötelék. Ennek része a letelepedés vagy ott tartózkodás. Ettől el lehet térni, ha valaki nem abban az országban él, amihez valamilyen kötelék fűzi, de valamikor köze volt hozzá. Az összes példát, amit felhoztak e kampányban, mi végigvizsgáljuk. Olyan hivatkozások tűntek fel, hogy például a spanyolok most könnyítettek, a német megoldás milyen jó stb. Nem egyszerű az adott országok állampolgársági törvényeit kielemezni, összehasonlítani, mert a magyar jogrendszerben van egy állampolgársági törvény, máshol az alkotmány rendelkezik erről, ismét másutt a polgári törvénykönyv része e rendelkezés, tehát nincs egységes szabályozás, amit elő lehet venni a fiókból. Eljutottunk odáig, hogy kielemeztük az összes olyan hivatkozott példát, amely részben a vajdasági magyarok részéről, vagy máshonnan előkerült. A dolog persze politikai kérdés is. De az a szándék, ami megfogalmazódott a vajdasági magyarok levelében, jogi értelemben egyetlen témával sincs alátámasztva. Innen kezdve kétségtelenül a politikáé a szó. De abban az értelemben mozoghat csak a politika, hogy az európai hatóságok egyetlen dolgot világosan a magyar hatóságok tudomására hoztak: nem lehet a kettős állampolgárságot abban az értelemben kezelni, hogy az EU-n kívüli polgárok számára ennek lévén nyíljon meg az adott ország számára nem biztosított európai állampolgárság. Nem beutazásról van szó, hanem állampolgárságról. Magyarország polgárai május elsejétől kettős állampolgárok, Magyarország és az EU polgárai. Innen kezdve akár választójogi, akár gazdasági és egyéb vonatkozásban az EU jogai is vonatkoznak rájuk. Az EU meg akarja előzni azt, hogy Magyarország bármilyen módon, ha úgy tetszik, a hátsó kapun, behozzon több százezer embert az Unióba. Tudom, hogy ez durva megfogalmazás, de ez van. Nem tiltja ugyanakkor az EU azt, hogy Magyarország állampolgárságot adjon, ha az illető megfelel az alapvető feltételeknek, ami elsősorban az országhoz fűződő kötelékekre vonatkozik. Felelősségem teljes tudatában állítom: a miniszterelnökhöz, pártokhoz, parlamenthez érkező leveleket átnézzük, de a kettős állampolgárság kondíciói ezekben nem kerültek kifejtésre. Tudom, hogy az általam korábban használt "levelezői állampolgár" kifejezés egy kicsit dehonesztáló. De azt kell mondjam: nem ismert egyetlen ország jogában sem az a módszer, hogy valaki fölad otthonról egy táviratot, amiben azt kéri, hogy küldjenek neki magyar útlevelet, mert magyarnak vallja magát. Lehet, hogy senki nem gondol erre. De a sajtónyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy ennek az igénynek a lényege: ily módon biztosítva legyen több százezer ember számára annak az elvi lehetősége, hogy ők kvázi egy harmadik ország polgáraiként Magyarország és az EU polgárai is legyenek. Ennek megadását nem teszik lehetővé a jelenlegi rendszerek. Lehet, hogy ez hosszú távon lehetséges lesz. Most valamelyik feltételnek eleget kell tenni: az egyik a letelepedés, tehát meghatározott itt tartózkodás után kérni lehet a magyar állampolgárságot. A másik megoldás: a közvetlen felmenők magyar állampolgársága révén bárki kérheti az állampolgárságot, ez benne van az állampolgársági törvényben. Harmadsorban: bizonyos országok nem teszik lehetővé a kettős állampolgárságot, és ez áll fenn Ukrajna esetében. A sokat hivatkozott görög és német szabályozás ugyanilyen. Valóban a görögök adnak némileg etnikai alapon albániai görögöknek görög útlevelet és állampolgárságot, azzal a feltétellel, hogy mondjanak le albán állampolgárságukról. A német példa pedig azon alapul, hogy a második világháború következményeként létrejött demográfiai változások következtében alkalmazza a német repatriálást, de előírja az eredeti állampolgárság feladását. Emlékezzünk arra, hogy kivásárolták a romániai német polgárokat." /Máthé Éva: Médiatalálkozó a Hungexpó-n. A kettős állampolgárság került előtérbe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./
2003. szeptember 15.
Brassóban több mint hétszáz magyar gyermek újra az Áprily Lajos Középiskolában kezdheti a tanévet. A helyzet változatlan: az Áprilyban marad a román iskola is, újabb ígéretek szerint csak december 15-ig. Petki Pál, a középiskola igazgatója kompromisszumnak nevezi ezt a megoldást. A román iskola új épülete készül, jelenleg a tetőzetén dolgoznak. Nem férnek be optimálisan az A épületbe, két váltásban kell tanítaniuk. Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei elnöke szerint az iskolahelyzet megoldása mind a helyi, mind az országos RMDSZ és Szociáldemokrata Párt közötti protokollumnak köszönhető. A mostani megoldás szerinte nem kompromisszum, hanem egyezség. /Tóásó Áron Zoltán: Megalkuvás? Kompromisszum? Egyezség? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./
2003. szeptember 15.
Saját kérésükre felfüggesztették beosztásukból azt a két határőrt, akik néhány nappal ezelőtt megtáncoltatták egy Romániából érkező tánccsoport két tagját Biharkeresztes határában. Hivatali visszaélés megalapozott gyanúja miatt kezdeményeztek eljárást a járőrök ellen, és az ügyben a Debreceni Katonai Ügyészség folytat büntetőeljárást. /Felfüggesztették a "táncoltató" határőröket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./
2003. szeptember 15.
A határon túli és az erdélyi magyar gazdák közötti együttműködés, a kölcsönös tapasztalatcsere és az Európai Unióhoz való csatlakozás eszményében tartották meg szept. 13-án Aradon a Határon Átnyúló Gazda-Gazda Együttműködés Konferenciát. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) szervezésében, többek között, az RMGE országos elnöke és Bognár Levente, Arad alpolgármestere a román-magyar agrárkapcsolatokban, családi gazdaságokban és uniós szabályozásokban jártas magyar szakemberekkel találkozott. /Sólya Emília: Összefogás a magyar gazdák jövőjéért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./
2003. szeptember 16.
Szept. 15-én Markó Béla szövetségi elnök, az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában fogadta Michael Guestet, az Amerikai Egyesült Államok romániai nagykövetét. A diplomata az RMDSZ prioritásairól érdeklődött az elkövetkező parlamenti ülésszakra vonatkozóan. Markó Béla az őszi időszak prioritásaiként az alkotmánymódosítás véglegesítését, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen két magyar kar létrehozását, valamint az egyházi ingatlanok visszajuttatásának minél gyorsabb ütemű megoldását jelölte meg. Az RMDSZ elnöke elmondta: a jelenlegi időszak legsúlyosabb problémájának az aradi Szabadság-szobor helyzetének megoldását tekinti, ezzel kapcsolatosan részletesen beszámolt a nagykövetnek. A találkozó során Michael Guest amerikai nagykövet, valamint Markó Béla szövetségi elnök részletesen tárgyaltak az Észak-Erdélyt átszelő autópálya építésének előkészületeiről. Az RMDSZ elnöke az elkövetkező időszak legfontosabb romániai gazdasági célkitűzésének nevezte az autópálya ügyét. A nagykövet kijelentette, véleménye szerint az autópálya megépítése gazdasági fejlődést eredményez az országban. /Michael Guest amerikai nagykövetet fogadta Markó Béla. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./
2003. szeptember 16.
Szept. 11-én együttműködési szerződést írt alá Budapesten a budapesti Terror Házát működtető alapítvány nevében Schmidt Mária, a Temesvári Forradalom Emlékmúzeuma nevében pedig Traian Orban, a hasonló nevű alapítvány elnöke. Az együttműködés kiállítások és tudományos szimpóziumok közös megszervezésére, a kelet-közép-európai antikommunista mozgalmak történetének felkutatását célzó közös programok lebonyolítására terjed ki. A Temesvári Forradalom Emlékmúzeuma és a Budapesti Terror Háza együttműködése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./
2003. szeptember 16.
Szept. 11-én együttműködési szerződést írt alá Budapesten a budapesti Terror Házát működtető alapítvány nevében Schmidt Mária, a Temesvári Forradalom Emlékmúzeuma nevében pedig Traian Orban, a hasonló nevű alapítvány elnöke. Az együttműködés kiállítások és tudományos szimpóziumok közös megszervezésére, a kelet-közép-európai antikommunista mozgalmak történetének felkutatását célzó közös programok lebonyolítására terjed ki. A Temesvári Forradalom Emlékmúzeuma és a Budapesti Terror Háza együttműködése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./
2003. szeptember 16.
Szept. 12-14. között Félixfürdőben szervezte meg kilencedik kongresszusát a tizenhárom éves Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/. A 17 tagszervezet küldöttei úgy vélekedtek, hogy az országos kiterjedésű ifjúsági tömörülés mind a magyar, mind a román civil szférában jó kapcsolatot alakított ki szervezetekkel. A kétéves elnöki megbízatásától búcsúzó székelyudvarhelyi Nagy Pál hangsúlyozta: mérföldkő e kongresszus a MISZSZ életében. Politikai, közéleti események befolyással voltak a szervezetre, amely azonban nem dőlt be a politikának. Felvették tagjaik közé az érmihályfalvi MIDESZ-t, elfogadták a két év mérlegét tartalmazó beszámolókat. Egyetlen jelöltként a temesvári Somogyi Attila lett a MISZSZ új elnöke. Az öt tagú elnökség tagjai: Széll Lőrincz, Hupka Félix, Papp Hajnalka és Ilonczai Zsolt. /(Balla Tünde): Megújuló MISZSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./
2003. szeptember 16.
Szept. 12-14. között Félixfürdőben szervezte meg kilencedik kongresszusát a tizenhárom éves Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/. A 17 tagszervezet küldöttei úgy vélekedtek, hogy az országos kiterjedésű ifjúsági tömörülés mind a magyar, mind a román civil szférában jó kapcsolatot alakított ki szervezetekkel. A kétéves elnöki megbízatásától búcsúzó székelyudvarhelyi Nagy Pál hangsúlyozta: mérföldkő e kongresszus a MISZSZ életében. Politikai, közéleti események befolyással voltak a szervezetre, amely azonban nem dőlt be a politikának. Felvették tagjaik közé az érmihályfalvi MIDESZ-t, elfogadták a két év mérlegét tartalmazó beszámolókat. Egyetlen jelöltként a temesvári Somogyi Attila lett a MISZSZ új elnöke. Az öt tagú elnökség tagjai: Széll Lőrincz, Hupka Félix, Papp Hajnalka és Ilonczai Zsolt. /(Balla Tünde): Megújuló MISZSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./
2003. szeptember 16.
Szept. 15-én sajtóértekezletet tartott Beke Mihály András, Magyarország bukaresti Kulturális Központjának új igazgatója. Mint mondotta, köszönet illeti elődjét, Hergyán Tibort, aki jól működő kulturális intézetet hagyott hátra. Terveiről beszélve az új igazgató leszögezte: a következő időszakban az öröklött programok és a már előkészített rendezvények lebonyolítása közben próbál hangsúlybeli és árnyalati változtatásokat bevezetni, saját elképzeléseinek pedig majd a szezon második felétől kezdődően fog érvényt szerezni. Az őszi időszak első nagy horderejű rendezvénye a Magyar Filmnapok, amelynek keretében szept. 22 és 26 között öt jelentős kortárs filmet mutatnak be. /(Zsehránszky István): Sajtóértekezletet tartott a Magyar Kulturális Központ új igazgatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./
2003. szeptember 16.
Szept. 15-én sajtóértekezletet tartott Beke Mihály András, Magyarország bukaresti Kulturális Központjának új igazgatója. Mint mondotta, köszönet illeti elődjét, Hergyán Tibort, aki jól működő kulturális intézetet hagyott hátra. Terveiről beszélve az új igazgató leszögezte: a következő időszakban az öröklött programok és a már előkészített rendezvények lebonyolítása közben próbál hangsúlybeli és árnyalati változtatásokat bevezetni, saját elképzeléseinek pedig majd a szezon második felétől kezdődően fog érvényt szerezni. Az őszi időszak első nagy horderejű rendezvénye a Magyar Filmnapok, amelynek keretében szept. 22 és 26 között öt jelentős kortárs filmet mutatnak be. /(Zsehránszky István): Sajtóértekezletet tartott a Magyar Kulturális Központ új igazgatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./
2003. szeptember 17.
Szept. 15-én Ion Iliescu államfő a romániai sajtó képviselőjével találkozott a budapesti Román Kulturális Központban, ahol összefoglalta magyarországi tárgyalásait. A román államfő elégedett volt budapesti látogatásának első napjával: úgy ítélte meg, hogy a román-magyar kapcsolatok jó irányba fejlődnek, a gazdasági együttműködés különlegesen sikeres. Iliescu ismét részletesen kitért az aradi Szabadság-szobor körüli úgymond "túlzottan felkapott" vitára. Megfogalmazása szerint kissé érthetetlen, hogy a magyarokat foglalkoztatja ez az ügy. Megemlítette, hogy néhány évvel ezelőtt a román fél felajánlotta a szoborcsoport átadását a magyarság számára. "Mert nem ezt a radikális megoldást támogatjuk, inkább közös megoldást keresünk, hogy a Szabadság-szobor is több más szobor mellett egy aradi román-magyar megbékélési parkban kerüljön elhelyezésre" - fogalmazott a román államfő. Szept. 16-án a sajtó kizárásával került sor Medgyessy Péter és Ion Iliescu megbeszélésére, amit semmiféle sajtónyilatkozat nem követett. Ezt követően a román és a magyar államfő közösen részt vett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán szervezett ünnepi megemlékezésen a Román Tanszék megalakulásának 140. évfordulója alkalmából. Ion Iliescu előadásában az Erdélyi Iskola néhány jeles képviselőjének az életútjára emlékezett, olyan román személyiségekre, akik szervesen kötődtek a budapesti román nyelvű felsőoktatáshoz. A Szili Katalin országgyűlési elnökkel történt találkozó szintén zárt ajtók mögött zajlott, Ion Iliescu államfő azonban a Gozsdu udvarban tett sétája során a romániai sajtónak elmondta, hogy délelőtti megbeszélésén főleg a Budapest-Bukarest autópálya ügyét és a státustörvény romániai alkalmazását érintette. Szept. 23-án Adrian Nastase és Medgyessy Péter Bukarestben ír alá új egyezményt a kedvezménytörvény alkalmazásáról, mondta Iliescu, aki részletesen kitért a Gozsdu vagyon rehabilitálására is. Mint mondta, a vagyont kezelő új román-magyar alapítvány egyelőre tulajdonjogi gondokkal szembesül, mivel a helyi önkormányzat néhány évvel ezelőtt kereskedelemmel foglalkozó cégeknek adta bérbe az ingatlan több helyiségét. Iliescu ismét kitért a román nyelvű iskolai oktatásra Magyarországon, amely szerinte "nem felel meg az elvárásának" A román államfő úgy véli: a magyarországi román diákok heti egy órában tanulnak román nyelvet, és két-három hetente van egy román történelem és általában román kultúrával foglalkozó órájuk. Ez bármilyen mérce szerint is kevés, fogalmazott Iliescu, aki jelezte, hogy a témában komoly tárgyalások folynak a magyar illetékesekkel. Délután a román delegáció Gyulára és Battonyába utazott, ahol az Országos Román Önkormányzat képviselőivel tárgyalt. /Makkay József: Iliescu ajánlata a Gozsdu vagyonról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./ Ion Iliescu elnök látogatást tett a budapesti Városházán is. A látogatáskor Demszky Gábor főpolgármester méltatta Ion Iliescunak a két ország 1996-os történelmi kibékülésében, az alapszerződés megkötésében játszott szerepét. A két ország közötti megbékélés állt azoknak a megbeszéléseknek a középpontjában, amelyeket a román államfő szabad demokrata képviselőkkel folytatott. A felek egyetértettek abban, hogy a megbékélés folyamata "javuló tendenciát mutat" - mondta Kuncze Gábor pártelnök. A megbeszéléseken szó volt az aradi Szabadság- szobor felállításáról. A pártelnök tájékoztatása szerint a szabad demokrata képviselők arra kérték a román elnököt, "hasson oda, hogy mielőbb oldódjon a feszültség". Iliescu találkozott Orbán Viktor volt miniszterelnökkel, a Fidesz elnökével is. - Meglepődve látjuk, hogy több mint két év elteltével is újabb és újabb nehézségek állnak elő az aradi Szabadság-szoborcsoport felállítása körül és nem is egészen értjük, miért történik így - mondta Orbán Viktor az MTI-nek a román elnökkel való megbeszélést követően. "Udvariasan kértük a román államfőt, hogy maga is járuljon hozzá a probléma minél hamarabb történő megoldásához, hogy az ott élő magyarok elképzelései megvalósulhassanak" - jelentette ki Orbán Viktor. - Karnyújtásnyira álltunk az aradi Szabadság- szoborcsoport október 5-iki avatásától, és még ma is időben be lehetne fejezni, ha tiszta politikai szándékkal közelítjük meg a kérdést - mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke, miután megbeszélést folytatott Ion Iliescu elnökkel. Hozzátette: ha Magyarország és Románia újabbakkal tetézi a régi sebeket, akkor "mindig messzebb kerülünk az európaiságtól". Dávid Ibolya a találkozón Ion Iliescu segítségét kérte ahhoz, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem két magyar kara, a társadalom- és a természettudományi fel tudjon állni. Iliescu elnök kedden felkereste a Magyarországi Román Ortodox Egyház felújítás alatt álló budapesti kápolnáját. Magyar Máriusz vikárius köszönetet mondott Románia segítségéért Ion Iliescunak. Tájékoztatása szerint Magyarországon 21 román ortodox egyházközség és ugyanennyi templom, illetve kápolna működik. A vikárius becslése szerint Budapesten 200-300 család tartozik a román ortodox egyházhoz, országos szinten a hívők száma 8-10 ezerre tehető. /Véget ért Ion Iliescu magyarországi látogatása. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./
