Júl. 27-én a Petőfire való emlékezés az Ispánkútnál kezdődött, de a megyeszékhelyről indulók a Kossuth utcai Petőfi-szobornál is koszorúztak. Brassai Zsombor székelykövesdi lelkész, az RMDSZ Maros megyei szervezete ügyvezető elnöke mondott beszédet. Az unitárius templomban dr. Szabó Árpád unitárius püspök beszélt, majd Galán Géza előadóművész következett. A múzeumkertben leleplezték a kiskunfélegyháziak újabb ajándékát, Lantos Györgyi domborművét, amely Petőfi Sándor olasz fordítójának, Giuseppe Cassano költőnek (1843-1910) állít emléket. /Bölöni Domokos: Emlékezés Fehéregyházán. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./
2003. július 28.
Jelenleg Dél-Erdélyben, a szórványban, a csak 5-10 %-ot kitevő keresztény magyar családok magukra hagyottan küzdenek a létükért, olvasható Böjte Csaba szerzetes felhívásában. Szükséges egy olyan központ felállítása, ahol szakemberek számba vehetik a meglévő családokat és segíthetik azokat. Egy családsegítő és képzési központ létrehozásához megvannak Déván a feltételek. Munkatársakat szeretnének képezni, hogy a ferences rend által beindított gyermekvédelmi központokban szociális szülők, nevelők, nevelőnők legyenek. Képzési központjuk szeretettel vár jelentkezőket az egész Kárpát-medencéből. /Böjte Csaba: A boldog családokért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 28./
2003. július 28.
Júl. 26-án ünnepelni gyűltek össze Arad egyik külvárosában, Szilvástelepen a katolikus hívek. Ez alkalommal ünnepelték a templom külső tatarozási munkálatainak befejezését. Az ünnepi szentmisét Böcskei László, a temesvári egyházmegye vikáriusa koncelebrálta. A külső tatarozás után belátható időn belül megvalósulhat a belső is. /Kiss Károly: A kis templom szép templommá változott. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 28./
2003. július 28.
Júl. 26-án a felszentelték Nyárádszentannán az első és második világégésben odamaradt földiek egykor elpusztult, most felújított emlékművét. A megkoszorúzott oszlop Bács Miklós kőfaragó és fia, Bács Zsolt vésnök munkáját dicséri. Hosszú névsor telne ki a Szentannai Napok sikerét előmozdítókból. A lassan várossá váló Nyárádszereda egyik főutcájává válik Szentanna. /b.d.: "Jó kedvet adj, és semmi mást, Uram!" = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./
2003. július 28.
Hármasfaluban hat üres, elhagyott házba a református egyház máshonnan nincstelen, jobbára sokgyermekes családokat telepít - holland támogatással. A napokban négy holland felnőtt és huszonöt 15-25 éves fiatal rámol, takarít, fúr, farag, mázol, hogy a hat család mihamarabb beköltözhessen. A marosvásárhelyi Lazarenum Alapítványt a Fülöp lelkészházaspár hozta létre. Fülöp G. Dénes sok éven át a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze volt. Neje, Ilona asszony a diakóniai tevékenységgel foglalkozik. Ő a lelke a "Lazarenum-birodalomnak", mely árvaházakból, öregotthonból, nagycsaládokat támogató hálózatból áll. Munkájukhoz példát, hathatós támogatást a hollandiai Leiden városban levő Bakkerij Diakónai Központtól kapnak. Holland segítséggel megvették a hat épületet, amiből az egyikben a Lazarenum Alapítványnak lesz egy kis közösségi helye. Ugyancsak holland támogatással vásároltak építőanyagot, kisgépeket. A házak ezután is az egyházi alapítvány tulajdonában maradnak, akkor is, ha beköltöznek a kiválasztott, nincstelen emberek. A helyiek örvendenek annak, hogy gyerekes családok kerülnek a faluba, hiszen kevés a fiatal, az iskolába kell a gyerek. Az egyik házba tíz gyermekes család költözik: a fületelki Csiszér Jánosék. A nagy gond az, hogy miből fognak megélni ezek az emberek. A hollandok hajlandók lennének egy pékséget ajándékozni nekik. Marosvásárhelyen, ugyancsak a református egyház tulajdonában van egy úgynevezett Pici-ház, ahova utcagyerekeket költöztettek be. Azt is holland pénzből vásárolták évekkel ezelőtt. Két éve húsz utcagyerek lakik benne. /Máthé Éva: A Lazarenum Alapítvány új projektje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./
2003. július 28.
Sikeres volt Pusztadaróc Napja júl. 26-án, volt tésztasütő verseny a sportrendezvények mellett. szombati falunapon. A rajzversenyt két korosztályban bonyolították le. A kaplonyi fúvószenekar végigvonult a település összes utcáján, majd az iskolaudvaron került sor a kulturális műsorra. Felléptek: a szamosdarai mazsorettek, a helyi RMDSZ kultúrcsoportja, a pusztadaróci citerazenekar, a szamosdarai, mikolai és pusztadaróci teleház. A falunap alkalmából bemutatták a település kismonográfiáját, amelyet Sike Lajos készített. /Fodor István: Pusztadaróc. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 28./
2003. július 28.
Júl. 20-26. között immár negyedik alkalommal került megszervezésre Gyimesközéplokon a Sára Ferenc főszervező által irányított tánctábor. Idén a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által támogatott tánctábor résztvevőinek száma elérte az 500-as főt, szinte dupláját, mint volt eddig. Az erdélyi, magyarországi és nyugat-európai táborozók mellett még Ausztráliából is érkezett vendég! A táborozás programjában helyet kapott a népi mesterségekkel való ismerkedés is; szövés, fonás, hímzés, faragás stb. tanítása is. A táborzárásra az idén hangulatos csángó lakodalommal került sor. /Ferencz Imre: Táborzárás lakodalommal. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 28./
2003. július 28.
Júl. 27-é harmadik alkalommal rendezték meg Majtény napját. Gheorghe Todut a román nyelv és a nemzeti egység védelmében mondott beszédet, a kismajtényi és domahidi iskolák tanulói pedig román hazafias versekből és énekekből álló műsorral köszöntötték a meghívottakat. A műsorban miért nem szerepelt egyetlen magyar műsorszám sem? Iepure Zoltán nagymajtényi tanácsos adta meg a választ: minket nem hívott senki. Mi a magunk falunapját megtartjuk majd Nagymajtényban, a Mária-búcsún. /E. Gy.: Majtény napja a község román lakosságának ünnepe volt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 28./
2003. július 28.
Júl. 27-én véget értek a kisiratosi falunapok. A háromnapos rendezvény nem csupán kulturális eseményekben bővelkedett, a sportvetélkedők se maradtak el. Júl. 25-én páter Godó önéletrajzának bemutatóját követően egy képzőművészeti és egy iskolaitabló-kiállítást is megnyitottak. A Magyarországról érkezett dr. Csáky Csaba beszélt a faluturizmusban rejlő lehetőségekről. Másnap dr. Almási Béla a kisiratosi Faluházról szólt a vendégeknek. Délután a faluturizmusról, közhasznú társaságokról, nyugdíjas egyesületek szövetségéről tartottak megbeszélést. A legszebb a tucatnyi népi együttes utcai felvonulása és a kultúrház mögötti szabadtéri fellépése volt. Vasárnap a sportrajongók napja volt. /Karácsonyi Zsolt: Az aszfalt is táncparketté változott. Mozdulatország Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 28./
2003. július 28.
Megjelent az Iskola Alapítvány 2002. nov. 9-i tanácskozásán elhangzott előadások szövegét tartalmazó könyv. Az előszóban Kása Zoltán, a BBTE prorektora figyelmeztetett, hogy mindent meg kell tenni a szórványosodásunk megakadályozása érdekében. Ez akkor érhető el, ha az oktatás minden szintjén "több beleszólásunk van ügyeink intézésébe, ha önállóan dönthetünk saját iskolahálózatunk építéséről, fenntartásáról." A kötetben Markó Béla, Murvai László, Nagy F. István, Veres Valér, Birta-Székely Noémi, Fóris Ferenczi Rita, Szőcs Judit, Vetési László, Bodó Barna és Somai József értekezései olvashatók. /Sz. Cs.: Iskolakép - jövőkép. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./
2003. július 28.
Megjelent Beke György: Advent a kaszárnyában /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című novelláskötete. Novelláiban a valóságos történéseket csak annyiban színezi az írói képzelet, amennyiben ez az irodalmi ábrázoláshoz elengedhetetlenül szükséges. /Beke György: Advent a kaszárnyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./
2003. július 29.
Az eddiginél sokkal aktívabb politikát hirdetett meg Adrian Nastase miniszterelnök a határon túli románok érdekében. A miniszterelnök a Realitatea nevű kereskedelmi televízió Harc Romániáért című műsorában kifejtette: Romániának immár nem szívességeket kell kérnie az Európai Unióval szomszédos államokban élő románok érdekében, hanem joggal várhatja el, hogy esetükben bizonyos európai normákat érvényesítsenek, mint ahogy azt korábban Romániától követelték. Adrian Nastase szerint nincs rendben az, hogy a román vezetés megszokta: "elsősorban arról adunk számot, hogy miként viselkedünk mi a nemzeti kisebbségekkel szemben, és elfogadjuk, hogy más országokban a nálunk alkalmazottnál szűkebb normák érvényesülnek". A miniszterelnök szerint ebből a szempontból ígéretesnek bizonyult Románia számára a magyar kedvezménytörvény kérdésében folytatott vita. - Azt hiszem, ebben a majd két évig tartó vitában európai álláspontra helyezkedve úgy győztünk, hogy közben nem sértettünk meg senkit, és sikerült bizonyos elvárásokat rögzítenünk - fogalmazott. Különösen fontosnak nevezte, hogy a módosított kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról Bukarestben született román-magyar megállapodásba bekerült a kölcsönösség elve. Ez azt jelenti, hogy ha ugyanazokat a feltételeket állapítjuk meg a határon túli, mondjuk Magyarországon élő románok számára, akkor ugyanolyan elbánásban részesülnek majd a magyar állam részéről, mint amilyen elbánást a román állam biztosít a nemzeti kisebbségeknek - jelentette ki. Adrian Nastase bejelentette: vizsgálják annak lehetőségét, hogy az alkotmány módosításának szenátusi vitájában felvessenek-e egy olyan módosítást, amelynek értelmében a Romániában élő nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének alkotmányos elvét összekapcsolnák a kölcsönösség elemével. /Nastase aktívabb politikát akar. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
2003. július 29.
Valóban hasznos lenne, ha a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos politikában Románia és Magyarország kölcsönösen alkalmazná a jó tapasztalatokat - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek. Az RMDSZ elnöke azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy Adrian Nastase kormányfő bejelentette: vizsgálják annak lehetőségét, hogy a román alkotmány módosításának szenátusi vitájában felvessenek-e egy olyan módosítást, amelynek értelmében a Romániában élő nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének alkotmányos elvét összekapcsolnák a kölcsönösség elvével. Markó Béla leszögezte: nehezen képzelhető el, hogy az alkotmányban szerepeljen a kölcsönösség elve, mivel ez ahhoz a jogi helyzethez vezethetne, hogy az alaptörvény elvárásokat fogalmaz meg más államokkal szemben. Markó hozzátette: Nagyon örülnék, ha Romániában is léteznének valamilyen formában a nemzeti kisebbségek önkormányzatai, az a lehetőség, hogy a nemzeti kisebbségek helyi és országos szinten saját önkormányzatokat választhatnak. Tudjuk, hogy a magyarországi gyakorlatnak vannak hiányosságai, de ezzel együtt érdemes lenne ezt az önkormányzati formát Romániában is megvalósítani - jelentette ki. /Nehezen képzelhető el a kormányfő javaslata. Markó Béla a kormányfő javaslatáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
2003. július 29.
Az izraeli vezetés kéri a román kormányt, hogy ismertesse világos álláspontját a holokauszttal kapcsolatban, Ion Iliescu államfő erre vonatkozó kijelentései után, áll az izraeli külügyminisztérium közleményében. David Peleg, az izraeli külügyi tárca Közép-Európáért és Eurázsiáért felelős igazgatóhelyettese júl. 27-én átadta az izraeli kormány határozott tiltakozását a román államfő nyilatkozataival kapcsolatban Mariana Stoica tel-avivi román nagykövetnek. Leszögezte: Izrael komolyan veszi Iliescu kijelentését, miszerint az európai zsidók holokausztja nem tekinthető egyedülálló problémának, és ebben a megállapításban a holokauszt tagadásának egyik formáját látja. Peleg emlékeztetett, hogy Izrael támogatta Románia NATO-hoz és az EU-hoz történő csatlakozását, és hangsúlyozta: e folyamat alapja egy toleráns civil társadalom létrehozása kell, hogy legyen, amely bátran szembenéz múltjának sötétebb oldalaival, felelősséget vállal érte és tanul a múltból. /Izrael magyarázatot kér a román kormánytól. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
2003. július 29.
Ion Iliescu elnök júl. 28-án levelet küldött Moshe Katsav izraeli államfőnek, amelyben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Haaretz című lapnak adott interjú "szelektív és hiányos" ismertetése kétségeket ébresztett Románia holokauszttal kapcsolatos álláspontja vonatkozásában. "Az elnöki hivatal kiadott egy dokumentumot, amely határozottan és félreérthetetlenül részletezi országunk álláspontját és az én személyes álláspontomat a holokauszttal kapcsolatban, a román állam felelősségét a múlt század 30-as és 40-es éveinek Romániájában a zsidókkal szemben alkalmazott bánásmód kapcsán, és az államosított vagy elkobozott zsidó javak egykori gazdáinak erkölcsi és anyagi kárpótlásával kapcsolatban. Ez nem egy új álláspont, erre alapul országaink és népeink jó viszonya", áll Iliescu. A levélhez csatolták az Elnöki Hivatal közleményét is, amely szerint Iliescu "meglepetéssel" vett tudomást izraeli hivatalos vezetők és romániai újságírók reakciójáról, akik félreértelmezték a Haaretz-beli interjúban mondottakat. /Ion Iliescu levelet írt Moshe Katzav izraeli elnöknek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
2003. július 29.
A volt szocialista országok átviszik komplexusaikat és történelmi sérelmeiket az Európai Unióba - állapította meg a Románia EU-csatlakozása kapcsán kialakult vita nyomán az Izvesztyija orosz napilap. A románok ugyanis ellenzik Budapest részvételét a román EU-csatlakozásról szóló tárgyalásokon. A lap szerint a magyar-román kapcsolatokat 1918 óta konfliktusok és ellentmondások véget nem érő sora jellemzi. Az Izvesztyija szerint a románok nem akarják, hogy "megátalkodott szomszédaik" bármilyen módon részt vegyenek sorsuk formálásában, a franciák, britek vagy svédek, igen, csak ne a magyarok. Ha a románok és a magyarok már most, EU-csatlakozásukat meg sem várva, viszályba keverednek egymással - olvasható a Csak ne a magyarok című cikkben -, el lehet képzelni, milyen hévvel kívánják majd rendezni történelmi számláikat például Oroszországgal az észtek, lettek, litvánok vagy lengyelek. /Az Izvesztyija a Románia EU-csatlakozása körüli vitáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
2003. július 29.
Lukács Csaba beszámolójában összefoglalta a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen történteket. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem több tanára is eljött. Többüket felhívta Markó Béla, nem javasolva az "irredenta és magyarkodó" rendezvényen való jelenlétüket. Az RMDSZ-hez közelálló ifjúsági szervezetek ellenrendezvényt tartottak, gondosan ügyeltek arra, hogy a meghívott magyarországi együttesekkel megkötött szerződés n engedje a másik rendezvényen való fellépést, A Kispál és a Borz együttes viszont mindkét helyen zenélhetett. Érdekes, hogy a Kispál és a Borz énekese, Lovasi András kijelentette a színpadon: "A leszakadt országrész-nyalást a többi zenekarra bízzuk. Ha jól viselkedtek, eljátsszuk a Kicsit szomorkást és felvesszük a Magyar vagyok és turista feliratú pólót." /Lukács Csaba: Jövőre veletek ugyanitt. = Magyar Nemzet, júl. 29.
2003. július 29.
Németh Zsolt, a Tusványost szervező Pro Minoritate Alapítvány kurátora a vele készített interjúban kitért arra, hogy Fidesz legutóbbi kongresszusán hozott határozat értelmében a Fidesz-tagság átlépi Magyarország határait: az Európai Unió tagállamainak a polgáraira terjeszti ki a Fidesz-tagság lehetőségét. Sikerül kialakítani egy olyan rendszert, melyben a nemzeti kisebbségek tagjai már nem érzik hazátlannak magukat, és az Európai Unió valamilyen mértékben - szépen, lassan - hazánkká tud válni, állapította meg Németh Zsolt. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem fórumot akart teremteni az eszmecserére. A magyar kormány hiánya a legfájóbb, jelentette ki. A kormány megfosztotta ugyanis magát egy olyan lehetőségtől, hogy kifejtse a véleményét a magyar-román kapcsolatokról /Gazda Árpád: Határtalan Fidesz-tagságot javasolnak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./
2003. július 29.
Marosvásárhelyen a júl. 31-i tanácsülésen döntenek a Calarasilor utca Kossuth Lajosra való visszakereszteléséről. A névadó bizottság még az elmúlt esztendőben döntött a névcseréről, azonban a prefektúra véleményező testülete kedvezőtlenül bírálta el a kezdeményezést. Spielmann Mihály, a bizottság tagja a Krónikának elmondta, hogy az öttagú testület három román nemzetiségű tagja lényegében minden kezdeményezést leszavazhat. Ovidiu Natea prefektus kijelentette: nincs meggyőződve afelől, hogy a testület véleményét nem kell tiszteletbe tartani. Dorin Florea polgármester nem ért egyet a névváltoztatással. "Nem szeretném, ha a Kossuth utca miatt etnikai feszültségek keletkeznének a városban" - érvelt a polgármester. Az általa említett politikai egyeztetés már megvolt az elmúlt héten. Benedek István frakcióvezető elmondta, akkor Florea elismerte, hogy a jó együttélés érdekében a magyarok érzékenységére is oda kell figyelni. Benedek közölte: "A múlt tanácsülésen mi megtettük az első engedményt a román kollegákkal szemben, amikor megszavaztuk az Avram Iancu-emlékház létesítését. Most meg készen állunk támogatni a görög katolikus egyház telekigénylési kérését". A volt Kossuth utca ügyéről szólva, Florea az Antonescu sétánnyal felmerült problémákkal próbált párhuzamot vonni. Mint ismeretes, a magyar tanácsosok által keresztülvitt névcserét a törvényszék érvénytelenítette, így megmaradt az Antonescu sétány. Az önkormányzati döntést akkor a Háborús Veteránok Egyesülete támadta meg, egy Szatmári Ibolya nevű bírónő pedig a közismerten magyarellenes szervezetnek adott igazat egy hónappal ezelőtt. Benedek szerint az önkormányzat Gabriela Puni városházi jogtanácsos etikátlansága miatt veszített ebben az ügyben. Benedek a törvényszék ítéletét Izrael bukaresti nagykövetségére és több nemzetközi szervezethez is eljuttatta. /Szucher Ervin: Antonescu utca...Visszakapja nevét a Kossuth utca? = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./
2003. július 29.
Gheorghe Funar nyílt levelet írt a belügyminiszternek, eszerint őrszemet állíttatna Kolozsvár polgármestere a város valamennyi bejáratához, hogy vigyázzák a román nyelvű helységnévtáblák épségét, mert agyament magyarok festik le immár ötödszörre a táblákat.Ismeretlen tettesek ugyanis piros festékkel magyarul is felírták a Torda felőli bejáratnál a város nevét. A polgármester nyílt levelében egyértelműen arra utalt, hogy magyarok követték el a mázolást, és a városnak "a bécsi diktátum utáni magyar megszállás alatt használt nevét" írták a táblára. "Ezt a pofátlanságot öt alkalommal engedték meg maguknak, és ezzel a románokat, a kolozsváriakat, tehát önt is kicsúfolták, miniszter úr" - áll a nyílt levélben. Feltette a kérdést: miért tűri a miniszter, hogy városában kicsúfolják a románokat? "Hogyan haladhatunk Európa felé a magyarok - az őket tápláló ország iránti - megvetésének ballasztjával? Ezek minden alkalmat megragadnak, hogy megvetésüket kifejezésre juttassák." Nyílt levele végén Gheorghe Funar polgármester azt kéri a minisztertől, foganatosítson intézkedéseket annak érdekében, hogy többet ne történhessen meg a kolozsvári táblák lemázolása. "Önnek joga és kötelessége elrendelni, hogy a rendőrség végezze a munkáját, találja meg végre az elkövetőket, és küldje őket oda, ahol a helyük van" - zárja nyílt levelét Gheorgeh Funar, Kolozsvár polgármestere. /G. Á.: Funar a táblamázolásról. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29.
2003. július 29.
Sikeres volt a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) felvételije - nyilatkozta Tonk Sándor, az egyetem megbízott rektora. A 760 helyre 1050-en jelentkeztek, ebből 623-an vizsgáztak sikeresen. Az EMTE a tavalyi tanévben működő 15 szakon kívül idén további hárommal bővült: Csíkszeredában társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok, illetve a környezetgazdaságtan szakot, Kolozsváron pedig fotó-, filmművészet és média szakot hoztak létre. Az idei felvételin minden karon összességében túljelentkezés volt, legtöbben a kolozsvári fotó-, filmművészet és média szakra, a marosvásárhelyi társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szakra, a csíkszeredai könyvelés és gazdálkodási informatika és élelmiszeripari mérnök, illetve a társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szakra jelentkeztek. A bölcsészet és humántudományok iránt nagyobb a romániai magyar fiatalok érdeklődése, így kevesebben választják a műszaki pályát. A Sapientia Egyetem jelenleg közel 2 ezer hallgatóval rendelkezik, a Partiumi Keresztény Egyetemet beleszámítva a hallgatók létszáma megközelíti a 3 ezret. Jövőre tervezik egy elitképző kollégium létrehozását Kolozsváron. Az elképzelések szerint a budapesti Eötvös-kollégium mintájára létrehozott kolozsvári oktatási intézmény egy, az Erdélyi Református Egyházkerület által visszakapott épületben működik majd. Ebben a kollégiumban a tervek szerint azok a tehetséges diákok tanulnak majd, akik különböző szaktudományok mellett kiegészítő tanulmányokat - idegen nyelvet, magyarság ismeretet - is el szeretnének sajátítani. /Borbély Tamás: Kiértékelték a felvételi eredményeit az EMTE-n. Népszerű az új kolozsvári szak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
2003. július 29.
Minden eddigi csúcsot felülmúlt a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) iránti érdeklődés. A nappali tagozatra kiírt 9532 egyetemi helyre 22 276 pályázó iratkozott be. A közel tízezer nappalis hely közül 7438 (78 százalék) román, 1660 (17,4 százalék) magyar, 321 (3,4 százalék) pedig német tannyelvű. A mostanáig jegyzett 22 276 jelentkezőből 19 360 (86,9 százalék) román, 2373 (10,7 százalék) magyar, 403 (1,8 százalék) német nyelven tanulna tovább, de jelentkeztek még 112-en (0,5 százalék) a Moldovai Köztársaságból, 28-an (0,1 százalék) a romáknak fenntartott helyekre. A meghirdetett 4440 távoktatásos helyre eddig közel 1500-an jelentkeztek. Ez a szám minden valószínűség szerint növekszik, miután a nappalira be nem jutottak elfoglalják majd a pillanatnyilag még üres helyeket. A nappali történelem-filozófia szak magyar tagozatán 47 helyet hirdettek meg, eddig 172-en jelentkeztek.Az újságírói szakon magyar tagozaton 25 helyre 55-en jelentkeztek, a román tagozaton 45 helyre 450-en pályáznak. Az egyetem 18 erdélyi kollégiumában 2100 helyet hirdettek meg, 815 tandíjmentest és 1285 fizetésest, ebből a magyar nyelvű tagozatokon 214 ingyenes és 380 tandíjas hely várja a jelentkezőket. Kolozsváron, a Sapientia - Erdélyi Tudományegyetemen a környezetföldrajz - környezettudomány, illetve a fotó, film, média szakon hirdettek meg helyeket. Az előbbi szakon meghirdetett 25 helyre jelentkező 25-ből csak 23 személyt vettek fel. A fotó, film és média szakon 78 személy versenyvizsgázott a 20 hely valamelyikéért. A Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron üresen maradt helyeket a szeptemberi vizsgákon remélik betölteni. Dr. Lányi Szabolcs, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak dékánja közölte: a kilenc szak 425 helyére 539-en jelentkeztek, és 330-an jutottak be. A betöltetlenül maradt 22 tandíjmentes és 73 tandíjköteles helyre szeptember 15-étől újabb felvételit tartanak. Dr. Lányi Szabolcs szerint az elmúlt évekhez viszonyítva a felvételizők idén jobb eredményeket értek el. Túljelentkezés volt a Sapientia marosvásárhelyi Műszaki és Humán Karán: a meghirdetett 290 helyre 447 jelentkező pályázott. A tandíjas helyek minden szakon beteltek. A legtöbb üres hely a mechatronika szakon maradt, ahol ősszel 18 tandíjas helyre lehet pályázni. Az érdeklődés hiánya jellemezte az idei felvételit Marosvásárhely legnagyobb és legrangosabb felsőfokú oktatási intézményén, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). Az általános orvosi karon 250 tandíjmentes és 100 fizetéses helyet hirdettek meg, 369-en jelentkeztek. A fogorvosi szakon meghirdetett 75, kétharmados arányban tandíjmentes helyre mindössze 91-en jelentkeztek. Valamivel nagyobb volt az érdeklődés a gyógyszerészeti szak iránt, ahol a szintén 75 helyre 117-en pályáztak. A diákok hasonlóan alacsony érdeklődést tanúsítottak a szakkollégiumok iránt is. Az asszisztensképző 75 helyére 105-en, a fogtechnikusi és a gyógyszerészeti 45-45 helyére pedig alig 60-an, illetve 72-en iratkoztak be.A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen 13 szakon 420 hely várta a továbbtanulni vágyókat. Összesen 472-en jelentkeztek, 310 felvételiző jutott be, 252 az ingyenes, 58 pedig a tandíjas helyekre. Az érdeklődés az angol, illetve német nyelv és irodalom, szociológia, menedzsment, turisztika és képzőművészet szakok iránt volt a legnagyobb. A legkevesebben a vallástanár és a vallástanár-német szakokra jelentkeztek. /Csúcs a Babes-Bolyain, bizakodás a Sapientián. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./
2003. július 29.
Gazda József politikai nyilatkozatában leszögezte, hogy lemond Kovászna városi RMDSZ elnöki funkciójáról. Nem megy tovább azon az úton, melyen az RMDSZ-nómenklatúra gyakorlatilag már kezdetektől, de Neptun és 1996 óta mind hangsúlyozottabban menetel, s mely nem vezet sehová, csak az önfeladáshoz. A romániai magyarság megmaradásának egyetlen biztosítéka: az önrendelkezés kiharcolása. Az RMDSZ nem tett semmit az 1993-ban alapszabályzatába is beiktatott háromszintű autonómiáért. Nem tett semmit érte, s azokat a politikusokat, akik emellett kiálltak, l kitaszította a vezetésből, megfosztva őket funkciójuktól. Ez történt Patrubány Miklóssal, Borbély Imrével, Kolumbán Gáborral, később Csapó Józseffel s legutóbb Tőkés Lászlóval is. Amikor az RMDSZ kormányzati szerepet vállalt, pártérdekeit a nemzet érdeke elé helyezte. A magyarság igazi érdekeinek a képviseletére alkalmatlanná vált az RMDSZ, mely a VII. kongresszusán szinte teljesen felszámolta belső ellenzékét is. A vezető nómenklatúra bebetonozta magát. Az RMDSZ még a félmillió aláírással támogatott oktatási törvénytervezet mellett sem állt ki. Egy tollvonással lehet osztályok tucatjait megszüntetni, illetve minden évben új harcot lehet kezdeni egy-egy magyar osztály megmentéséért. Kezdetben az önálló magyar egyetem visszaállításáért, aztán a Petőfi-Schiller "multikulturális" egyetemért, majd már csak "egyes önálló magyar karok felállításáért" folyik a harc, önmagában példázva az állandó visszalépéseket. /Gazda József: Politikai nyilatkozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 29./
2003. július 29.
Somkeréken falutalálkozót tartottak a hét végén. Pap Géza püspök hirdette az igét. Leleplezték az eddigi ismert és szolgálatot teljesített lelkészek neveit tartalmazó emléktáblát. Az emléktáblát a Korondon élő Györfi Mihály kőfaragó készítette és adományozta a gyülekezetnek. Adományával szeretné felhívni a tömbmagyarság figyelmét, hogy kötelessége támogatni a szórványban élőket. Sor került a Magyarok Világszövetsége Rákóczi emlékzászlajának átadására a somkeréki gyülekezet részére; a zászló II. Rákóczi Ferenccel hirdeti, hogy "Istennel a hazáért és szabadságért". /Okos Márton: Falutalálkozó és emléktábla-avatás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
2003. július 29.
Júl. 21-26-a között rendezték meg a Kárpát-medencei magyar református teológiai tanárok találkozóját Hitvallás egykor és ma címmel. A konferenciának a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet adott otthont, a mintegy nyolcvan résztvevő a felvidéki Komáromból, valamint az anyaországi teológiákról: Debrecenből, Budapestről, Sárospatakról és Pápáról érkezett. A megnyitón Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke tartott áhítatot. Dr. Juhász Tamás, a kolozsvári Protestáns Teológia rektora a Heidelbergi Káté időszerűségéről tartott előadást. Tőkés László püspök Egyházunk jövőképe című beszámolóját követte a Metamorphosis Transsylvaniae című fórum. A különféle akadémiák dékánjai, rektorai tartottak beszámolót az intézetükben folyó tanításról, tudományos munkáról. Jövőre a konferenciának a felvidéki Komárom ad otthont. /Somogyi Botond: Hitvallás egykor és ma. Véget ért a Kárpát-medence magyar református teológiai tanárainak találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
2003. július 29.
A csíkszeredai Hargita együttes két táncosa a budapesti Honvéd együtteshez igazol át. A Hargita együttes tagjai nem csak táncolnak: a csíki falvakban olyan mozgalmakat indítottak el, melyek eredményeként az utóbbi években szülő-, egyház- és általában helyi közösségek támogatta gyermek-tánccsoportok jöttek létre. A csoportok rendszerint egy-egy táncos köré szerveződtek. A Honvéd együttes átcsábít néhány táncost. Magyarországi iskolaigazgatók nyáron nem fukarkodnak a diákszerző erdélyi körutakkal, mert a fejpénz alapú magyarországi iskolatámogatás megköveteli a gyermeklétszámot. Ott jobbak a feltételek. Magyarországi vállalkozók, építtetők, vendéglőtulajdonosok, állattenyésztők, kórházak, öregotthonok, lánykereskedők munkaközvetítő irodákon, erdélyi magyar lapokon, az interneten keresztül olcsó munkaerőt keresnek. Ott jobbak a feltételek. Magyarországi minisztériumok ilyen-amolyan főigazgatóságai előszeretettel alkalmaznak erdélyi fiatalokat. Minderről beszélni kellene, sürgette Székedi Ferenc újságíró, hozzátéve: Valamikor honvéd állt őrt a Hargitán. Most hargitást táncoltat a Honvéd. /Székedi Ferenc: Ó, te szépséges Hargita... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./
2003. július 29.
Kérő egy kis mezőségi falu, mely közigazgatásilag nem létezik, papíron ugyanis pár évtizede Szamosújvár egyik külvárosa, utcája. A kérőiek nem tekintik magukat szamosújváriaknak. A fele magyar, fele román, jelenleg mintegy háromszázötven-hatvan lelket számláló, csaknem évezredes múltra visszatekintő település július 24-27 között, Szabó Csongor lelkipásztor hívására "megszállta" a Dési Református Egyházmegyéből - Beszterce és környéke is ide tartozik - összesereglett közel négyszáz fiatal. Szabó Csongor lelkész elmondta, hogy Kérő szórványközpont, hét gyülekezet tartozott az egyházközséghez, előtte négy évig nem volt papja. Sok remény nem volt arra, hogy itt valaha is valami élet legyen. És most itt áll az Élő Forrás Gyülekezeti Ház! /(Guther M. Ilona): Élő Forrás a Holttengerben. Ötödik ifjúsági találkozó a mezőségi Kérőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./
2003. július 29.
A Brassói Írók Társasága a 2002-es esztendő Életmű díjával tüntette ki Lendvay Éva költőt, műfordítót, újságírót. Lendvay Évának több verseskötete (Bájoló ének, A második kérdés, A földtől a homlokzatig, Felszálló füst) és versfordítása jelent meg. /S. Muzsnay Magda: A Cenk álma. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
2003. július 29.
Fiatal magyar közgazdászok, egyetemi hallgatók tartanak felkészítőt a vállalkozás különböző fogásaiból csíkszeredai középiskolásoknak ezen a héten. A Calasantius Ösztöndíj Alapítvány által szervezett Üzleti kommunikáció programra a Márton Áron Gimnázium és a Kájoni Szakközépiskola tizenegyedik osztályt végzett diákjai jelentkeztek. A Calasantius Ösztöndíj Alapítványt azért hozták létre 12 éve az Egyesült Államokban élő magyarok, hogy magyar diákok szakmai képzését segítsék. Tóth Zoltán programvezető ismertette a diákokkal a programot. /Üzleti képzés középiskolásoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./
2003. július 29.
Háromszázötvenezer: ennyivel él kevesebb magyar a Kárpát-medencében a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest. A fogyás okaitól tartottak szociológiai szemináriumot az Európa-sátor előadói. Sebők László egyetemi tanár mindezt azzal indokolta, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság előbb lépett a demográfiai átmenet felsőbb szakaszába - amelyben lassul a népességszaporodás -, mint a szomszédos népek. Magyarországon először 1981-ben haltak meg többen, mint születtek, ugyanakkor a szlovákiai magyarságban ez a folyamat csak 2001-ben kezdődött el. Gyurgyík László szociológus szerint az adatokból legnehezebben az asszimilációra vagy a nemzetváltásra vonatkozó számokat lehet kiszűrni. Kiss Tamás egyetemi tanár szerint az erdélyi magyarságot főleg a nagyvárosokban és a szórványokban veszélyezteti az asszimiláció. A Vajdaságban az említett egészségtelen családmodell mellett az elvándorlás apasztja a magyarság számát leginkább, míg Szlovákiában mindössze évi kétezerre tehető az asszimilációs fogyás. Ebből a szempontból Ukrajna van a legérdekesebb helyzetben, mivel az ottani magyarlakta területeken fordított asszimiláció olvasható ki a számokból: az utóbbi években egyre több ukrán nemzetiségű vallotta magát magyarnak. Ennek egyik okaként Gyurgyík László a kedvezménytörvény vélt vagy valós juttatásait jelölte meg. /A kilencvenes évek demográfiai átalakulása a Kárpát-medencében. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./
