Ördöngösfüzesen a helyi egyházi és szórványmúzeum fennállásának kétéves évfordulóját ünnepelték. Jelen voltak az ördöngösfüzesiekkel szoros baráti kapcsolatban álló mezőpaniti és bogdándi meghívottak is. A vendéglátó Lapohos András beszédében vázolta kétéves kutatásának eddigi eredményeit, a szórványfalvakban végzett közösségmegtartó munkáját. Kiemelte, hogy a beolvadás egyetlen ellenszere a magyar anyanyelvű oktatás. /Erkedi Csaba: Kétéves az ördöngösfüzesi egyházi és szórványmúzeum. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15/
2003. július 15.
A leendő európai alkotmányból hiányzó, a kisebbségek jogait védő fejezetet dolgozott ki a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) és azt eljuttatja az európai konvent elnökének, a francia államelnöknek, valamint Medgyessy Péternek. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke kifejtette, javaslatukat azt követően készítették el, hogy Jacques Chirac francia államfő jún. 20-án Szalonikiben az EU- csúcson arról biztosította a magyar résztvevőket: támogatna egy kisebbségvédő fejezetet az alkotmányban. Patrubány Miklós hozzátette: az MVSZ a magyar kormánytól nem kapott felkérést a javaslat elkészítésére, az előkészítő munkáról azonban értesítették a miniszterelnököt. Választ eddig még nem kaptak. Csapó József erdélyi küldött, a javaslat eredeti koncepciójának kidolgozója a tájékoztatón elmondta: az alkotmány- kiegészítés a közösségi önkormányzatot, a helyi különleges státust, valamint a nemzeti alapú területi autonómiát nevezi meg a kisebbségi jogvédelem legfőbb eszközéül. /MVSZ-javaslat az európai alkotmány kisebbségvédelmi fejezetéhez. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./
2003. július 15.
Albertini Zoltán továbbra is Maros megyei tanfelügyelőség helyettes főtanfelügyelője, visszavonta felmondását. /(m. s.): Albertini marad. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./
2003. július 15.
Nyárádremetén bemutatták a nyolcvanöt éves dr. Birtók Kovács Ferenc: Nyárádremete monográfiája /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című munkáját. A monográfia ötlete dr. Kakucs Lajostól származik. A Németországban élő történész szintén Nyárádremete szülötte, ő kérte meg a falubelieket az adatgyűjtésre. A könyvet Bíró János szerkesztette. Háromszáz darabot nyomtak belőle, ebből több mint százötven még a bemutató előtt elkelt. /Nagy Botond: Remete az iskolában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./
2003. július 15.
Marosvásárhelyen, az unitárius egyház tanácstermében kiállították a Csittszentiváni Általános Iskola kis faragóinak legjobb munkáit. Bandi Dezső iparművész elmondta, hogy már évekkel ezelőtt szerette volna újjáéleszteni Csittszentivánon a régi kézműves mesterségeket. A lányok már nem tudtak szőni, varrni. Alkotótábort - fafaragás, szövés, rojtozás - rendeztek a gyerekeknek. Székely Erzsébet, a helyi iskola igazgatónője hangsúlyozta: szükségét érezték a hagyományok ápolásának. Ezért is indították tíz évvel ezelőtt néptáncoktatást. Az egyik tanár két éve faragócsoportot szervezett. /Járay Fekete Katalin: Értékeljük türelmüket, igyekezetüket! = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./
2003. július 15.
Aranyospolyán református gyülekezete búcsúzott Vincze Zoltán tiszteletestől. A tiszteletes elmondta, hogy az 1700-as évektől, amióta felépült a templom, az itt szolgálatot teljesítő tizenegy pap közül ő az első, aki nyugdíjba megy. A többiek mind elhunytak, mielőtt nyugalomba vonultak volna. /Ladányi Emese Kinga: Könnyes szemmel búcsúzott a református gyülekezet. A templom 300 éves történetében ez az első lelkésznyugdíjazás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15/
2003. július 16.
Amerikai üzletember-küldöttség látogatott Romániába Samuel Bodman amerikai kereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével. Bodman júl. 15-én megbeszélést tartott Adrian Nastase miniszterelnök, aki felkérte vendégét, hogy terjesszen listát a kormány elé az amerikai befektetők Romániában tapasztalt problémáiról. Az amerikai politikus számos javaslatot tett a román kormányfőnek az amerikai befektetők által Romániában tapasztalt nehézségek kiküszöbölésére vonatkozóan. A román-amerikai kereskedelmi kapcsolatok tavaly elérték az 1,1 milliárd dollárt, 33,7 százalékos növekedést mutatva 2001-hez képest. Ez év első öt hónapjában a kereskedelmi árucsere 523,8 millió dollárt ért el, amelyből 273,5 millió dollár az exportot, 250,3 millió dollár pedig az importot képviseli. 2003. máj. 31-én a cégbíróságon 3.735 amerikai tőkéjű társaságot jegyeztek, 689 millió dolláros befektetéssel, így az Egyesült Államok a negyedik helyet foglalja el a külföldi beruházók romániai listáján Hollandia, Németország és Franciaország után. /Nastase listát kért az amerikai befektetők gondjairól. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./
2003. július 16.
A kivégzett diktátor fia, Valentin Ceausescu is visszakaphatja már, amint leánytestvére, Zoe is visszakapta, elkobzott ingó vagyonát, a kétmilliárd lej értékű műtárgyakat, ékszereket. A diktátor gyermekeinek visszaadják azt, amiért mégsem dolgoztak meg, közben a magyar közösség elorzott közösségi vagyontárgyait, ingó és ingatlan kincseit nem sietnek visszaadni. Az európai integrációra készülő, immár NATO-tagnak számító Románia például a gyulafehérvári Batthyaneum könyvtárat vissza sem akar adni az egyháznak. Egyéb könyvtárak visszajuttatásával se siet. A kolozsvári Református Kollégiumét, de a piaristákét se igyekszik visszaadni, amelyeket mind beolvasztottak az Akadémia Könyvtárába. /Fodor Sándor: Szívből örvendek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/
2003. július 16.
Közzétették a 2002-es népszámlálás Kolozs megyére vonatkozó végleges adatait. Kolozs megye lakossága 702 755 (az 1992-es népszámláláskor 736 301-et regisztráltak), ebből 472 622-en éltek városon (496 563). Az etnikai összetétel a megyében a következőképpen alakult: 79,39% román (77,59%), 17,40% magyar (19,85%), 2,82% roma (2,22%), 0,39% más nemzetiség (0,34%). Városi környezetben: 80,54 román (77,72%), 17,07% magyar (20,14%), 1,85% roma (1,65%), 0,54% más nemzetiség (0,49%). Városokra bontva: Kolozsvár - összesen 317 953 (328 602), ebből román 79,39% (75,65%), magyar 18,96% (22,78%), roma 0,95% (0,97%), más 0,70% (0,60%); Dés - összesen 38 437 (41 216), román 85,02% (82,73%), magyar 14,13% (16,56%), roma 0,67% (0,47%), más 0,18% (0,24%); Torda - összesen 55 887 (61 200), román 84,89% (84,34%), magyar 10,05% (11,62%), roma 4,84% (3,74%), más 0,22% (0,28%); Aranyosgyéres - összesen 26 823 (29 307), román 87,04% (86,05%), magyar 8,16% (9,68%); Szamosújvár - összesen 24 083 (26 277), román 79,90% (79,04%), magyar 16,97% (18,28%), roma 2,73% (2,18% ), más 0,40% (0,50%); Bánffyhunyad - összesen 9439 (9961), román 58,46% (56,45%), magyar 32,49% (35,83%), roma 8,97% (7,65%), más 0,08% (0,07%). A falusi lakosságra vonatkozó adatok: összesen 230133 (239738), román 77,01% (77,32%), magyar 18,09% (19,26%), roma 4,82% (3,39%), más 0,08% (0,03%). /Ö. I. B.: Hivatalos népszámlálási adatok. Települések etnikai összetétele. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/ Kolozs megyében tíz év alatt a magyarság részaránya 2,45%-kal csökkent. A megye hat városában a mérleg negatív. A 74 község közül azonban hivatalosan 32-ben nőtt a magyarok lélekszáma. Ezek a következők: Ajtony, Kisbánya, Jósikafalva, Alparét, Bonchida, Buza, Alsókosály, Mezőcsán, Csucsa, Csürülye, Sinfalva, Doboka, Magyarfráta, Nagyiklód, Körösfő, Reketó, Magyargyerőmonostor, Meregyó, Havasnagyfalu, Szamosújvárnémeti, Magyarpalatka, Magyarpeterd, Récekeresztúr, Riska, Székelyjó, Kalotaszentkirály, Szépkenyerűszentmárton, Magyarszentpál, Szék, Tordatúr, Bálványosváralja, Révkolostor. /Ürömben öröm: "magyarosodó" falvak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./
2003. július 16.
Az RMDSZ által létrehozott Communitas Alapítvány a többi romániai nemzeti kisebbséget képviselő szervezetekkel együtt évente jelentős pénzösszeggel részesül a román költségvetésből. Az alapítvány idén a tavalyi összeghez képest a dupláját kapta, összesen 37,3 milliárd lejt (1,14 millió dollárt). Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: a Communitas elsősorban a magyarországi támogatások aránytalanságának kiegyensúlyozására törekszik. Példaként Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét említette, aki több milliós nagyságrendű pénzösszeget kapott Magyarországról. Takács szerint azok az ifjúsági szervezetek, amelyek mindig az RMDSZ ellen léptek fel 2002-ben 48 millió forintot kaptak a magyarországi támogatásokból, míg azokat, amelyek nem voltak hajlandók ezt tenni, csak 2 millió forinttal támogatták. A Székelyudvarhelyért Alapítványnak tavaly szeptemberben 39 850 000 forintot ítéltek oda a székelyföldi Civil Központ és Médiacentrum vételárának támogatására a 2002-es központi keretből. Takács Csaba elmondta, hogy a Székelyudvarhelyért Alapítvány tavaly 144,4 millió forint támogatást kapott az Illyés Közalapítványtól, és hozzátette, hogy ez a székelyudvarhelyi polgármester által pályázati úton Magyarországról elnyert összegek csak egy része. A Transindex romániai magyar internetes újság szerint a román költségvetésből a Communitas Alapítványon kívül jelentősebb összeghez jut a Szociáldemokrata Roma Párt, amely 24 milliárd lejt kap, ezt követi a Romániai Ukránok Szövetsége 17 milliárd lejjel, míg a Német Demokrata Fórumnak 16,6 milliárd lej jár. A román költségvetésből legkevesebbet, 4 milliárd lejt a rutének és az olaszok kapnak. A Communitas Alapítvány a többi romániai kisebbséget képviselő szervezetekkel ellentétben pályázati rendszer alapján támogatja a romániai magyar ifjúságot, a romániai magyar művelődési és kulturális életet. Így az alapítványnak van sajtó, művelődési, ifjúsági, szórvány, könyvkiadás és ösztöndíj-bizottság szaktestülete, amelyek elbírálják a beérkezett pályázatokat. A sajtószaktestület 2 964 300 000 lejből, az ifjúsági szaktestület 1 067 500 000 lejből, a művelődési szaktestület 2 492 000 000 lejből, a szórvány szakbizottság 1 158 000 000 lejből, az ösztöndíj-bizottság 432 000 000 lejből, a könyvkiadás szaktestület 1 493 000 000 lejből gazdálkodott. A pénzalapból az EMKE is kapott 500 millió lej normatív támogatást. A szaktestületek által pályázat útján kiutalt összegek elérik a 10,1 milliárd lejt. A fennmaradó 27,2 milliárd lejből a Communitas ingatlanépítések és felújítások árát, illetve a szövetség működési költségeit fedezi, emellett a belső pályázaton a kuratórium által megítélt pályázatokat támogatja. A Transindex szerint az ingatlanberuházásokra körülbelül 10 milliárd lejt költ az alapítvány. Jelenleg a legjelentősebb beruházás Marosvásárhelyen a Majális utcai elnöki hivatal mögött épülő ingatlan, amelyet szeptemberben terveznek átadni. Az épület költségei körülbelül 6 milliárd lejt tesznek ki. A földszinten 35-70 személy befogadására alkalmas tárgyalóterem lesz, az emeleten pedig irodák. Ide költözik majd az RMDSZ művelődési, oktatási, szórvány- és ifjúsági főosztálya. A pénzalapból a marosvásárhelyi elnöki hivatal felújítását is finanszírozzák mintegy 1,5 milliárd lejjel. /Borbély Tamás: /Kifogásolják a támogatások aránytalanságát. Takács Csaba sokallja a Szász Jenőnek ítélt pénzösszeget. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/
2003. július 16.
A 802/2003-as kormányhatározattal jóváhagyták 2 milliárd lej kiutalását az állami költségvetési tartalékalapból a Kovászna-Hargita Ortodox Püspökségnek, a maroshévízi Sfantul Ilie kolostor, valamint más, Hargita és Kovászna megyei ortodox kolostorok és templomok munkálatai befejezésének finanszírozása céljából. Nem az első eset, hogy jelentős pénzösszeggel támogatja a kormány ezt a püspökséget. /Pénz a kolostoroknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./
2003. július 16.
Karánsebes központjában a középkori ferences kolostor köveire Európa bármelyik pontján büszkék lennének. A helybéliek azonban igyekeznek "megszabadulni" tőle, eltakarni, elfeledni, nem létezővé tenni. Hatalmas ortodox templomot húznak föléje, hagymakupolásat. Az egykori kis templom szentélyét vasbeton oszlop szúrja át. Hiába minden kérés, hiába minden tiltakozás a katolikus egyház részéről. /Szekernyés Irén: A kő marad, a kő marad. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 16./
2003. július 16.
Nyílt levélben fordultak Medgyessy Péterhez, Magyarország miniszterelnökéhez Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc és Szilágyi Zsolt képviselők. Ebben leszögezték: érdeklődéssel olvasták a sajtóban a Kormányszóvivői Iroda júl. 10-i közleményét a "partiumi magyarság képviselőivel" való találkozóról. Nem világos, hogy milyen elvek alapján hívta meg, válogatta ki a magyar miniszterelnök a találkozóra meghívott vezetőket. "Amennyiben az ideológiai, politikai hasonlóság szolgált a meghívás alapjául, engedtessék meg, hogy javasoljuk: a partiumi magyarság egészét érintő ügyekben pártpolitikai és ideológiai hovatartozást, szimpátiákat félretéve eredményesebb lehet a munka. Éppen ezért javasoljuk, hogy a szelektív kapcsolattartás, a kiszorítás gyakorlatának elkerülése végett a Partium és Erdély magyarságát érintő kérdésekben való egyeztetéskor a régió magyar közösségein belül létező politikai sokszínűség is tükröződjön" - áll a nyílt levélben. /Nyílt levél Medgyessy Péterhez. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/
2003. július 16.
Júl. 13-14-én Szovátafürdőn tanácskoztak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testületének (KT) ügyvivői, megjelent Tőkés László tiszteletbeli elnök is. A püspök üdvözölte a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) keretében megalakult Nemzeti Polgári Centrum frakció törekvését, hogy ezen testületben is folyamatosan hangot ad a magyar közösség autonómiára vonatkozó igényeinek. Az Ügyvivő Testület kiemelt fontosságúnak tartja a történelmi egyházaink elöljáróival való közvetlen kapcsolatot. Szükségesnek érzik egy nemzetközi autonómiakonferencia megszervezését. Az Ügyvivő Testület döntött a KT soros ülésének összehívásáról: a XIV. Bálványos Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényeinek helyszínén, azokat megelőző napon. /Szovátafürdőn tanácskoztak az EMNT vezetői. Az elmúlt időszak politikai történéseit mérlegelték. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/
2003. július 16.
Nagyszeben áll a Magyar Ház, amelyre a kommunista hatalom annak idején rátette a kezét. Két évi utánajárás után az épület visszakerült a nagyszebeni magyar közösség, nevezetesen a Polgári Magyar Művelődési Egyesület, mint jogutódnak, a tulajdonába. 1993-ban megalakult a Nagyszebeni Polgári Művelődési Egyesület. Ennek célja a magyar közművelődési tevékenység ébren tartása. /Kalmár Zoltán: A nagyszebeni Magyar Ház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./
2003. július 16.
Kevés olyan regénye van a magyar irodalomnak, amelynek aktualitása közel egy évszázad után sem veszített szinte semmit időszerűségéből. Makkai Sándor Holt tengere, a megfestett mezőségi táj mérhetetlen elmaradottságában és nyomorában alig változott valamit. Magyarszovát az ezredforduló mezőségi holt tengerének egyik beszédes példája. A román tanácsos jó ideje Aranykút útjának a helyrehozásán fáradozik, hogy autóbusz járhasson a községközponttól hat kilométerre fekvő faluba, akár esős időben is. Ez a vágya azonban továbbra is megvalósíthatatlan. A faluban és a környéken nincs munkalehetőség, az egyetlen megélhetési forrás a mezőgazdaság. Az iskolát néhány évvel ezelőtt egy világbanki projekt keretében sikerült rendbetenni: a 126 ezer eurós befektetés az egyetlen az elmúlt tizenhárom évben, ami a községbe érkezett. A gyereklétszámban van némi biztató jele a gyarapodásnak. A magyar tagozatra például hosszú évek óta először, idén 17 gyerek van beíratva. A közismert tanügyi gond itt is az úgynevezett tituláris állást nyert tanárok és tanítók helyettesítése. /(m. j.): Magyarszováti holt tenger. Önerőből nincs pénz, az állam pedig nem ad. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/
2003. július 16.
Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere közölte, hogy a város határában lévő Víkendtelep üdülőhely nem alkalmas az olyan nagyméretű fesztiválok megrendezésére, mint amilyen a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) által hétvégére tervezett Félsziget. Marosvásárhely történetében először 2000-ben választott a város román polgármestert. A függetlenként induló Dorin Florea együttműködése az RMDSZ-többségű tanáccsal az elmúlt három évben nehézkes volt, állandó vita folyt az önkormányzatban. Dorin Florea kijelentette, hogy nem engedélyezi a rendezvény megszervezését. /Borbély Tamás: "Kolozsvári" hangulat Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/
2003. július 16.
Az RMDSZ képviselői júl. 15-i sajtótájékoztatójukon reagáltak Dorin Florea. Marosvásárhely polgármestere Félsziget- fesztivállal kapcsolatos nyilatkozataira is. Kelemen Atilla meglepőnek nevezte a polgármester álláspontját, annál inkább, hogy nem egy alkalommal személyesen beszélt vele a rendezvényről. A képviselő ezután arról tájékoztatott, hogy válságstáb felállítását kérte a mezőgazdasági minisztertől, az aszály következményeinek kezelésére. A kár az ország lakosságának mintegy a felét érinti. Borbély László a sajtó támogatását kérte, hogy népszerűsítsék a belügyminisztérium által kibocsátott felvételi tájékoztatót, hogy minél több magyar fiatal jelentkezzen rendőrnek. /Mózes Edith: RMDSZ-sajtótájékoztató. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./
2003. július 16.
Immár nyolc esztendeje működik a zsoboki nemzetközi alkotótábor. A házigazda zsoboki Molnár lelkész házaspárnak köszönhetően júl. 15-én megnyitotta kapuit a képzőművészeknek két hétre alkotási lehetőségeket biztosító nyári tábor. A törzsvendégek, Fodor Nagy Éva, Botár Edit, Forró Ágnes és Lészay Bordi Margit mellett a táborozók közt van - idén első alkalommal - a Németországban élő jeles festő- és grafikusművész, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola egykori tanára, Tóth László is. És mint eddig szinte minden alkalommal a táborozók között van az elméleti szakember, Banner Zoltán is, aki előadásaival és a Zsobokon készült képzőművészeti alkotásokból nyílt kiállítások megnyitóival járult hozzá eddig is a rendezvények sikeréhez. /(n): Nyolcéves a zsoboki képzőművészeti alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/
2003. július 16.
Maros megyében különböző időpontokban szervezik meg a református, evangélikus és katolikus egyházközségekben a gyermekevangelizációs hetet. A programot 1993-ban a hollandiai Koen Alapítvány indította el a marosvásárhelyi Cserealji Református Egyházközségben, Demeter Irén vallástanár közreműködésével. Azóta a gyermekevangelizáció mozgalommá nőtte ki magát. A megyében 64, Erdély-szerte 117 csoport kapcsolódott be, amely több mint 11 ezer gyermek bevonását jelenti. /Mezey Sarolta: Gyerekevangelizáció a Cserealján. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./
2003. július 16.
Júl. 13-án Felsősófalván kilencedik alkalommal került sor a Székelyföldi Tánctábor megnyitóünnepségére. Az egyhetesre tervezett tábor a résztvevőinek száma 250-re tehető. A székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes szervezésében, annak vezetője, László Csaba irányításával a kultúrotthon két termében folytak a táncpróbák. A tánctábor vezetője, László Csaba jelezte, hogy anyaországi, felvidéki, lengyel, osztrák, amerikai, német, belga résztvevők óhajtanak megismerkedni a magyar néptánc-hagyományokkal. Barabás László az erdélyi farsangi dramatikus szokásokról tart előadást, Szalay Zoltán disszertációja is sok érdekességet ígér, Pávai István előadásának címe: Mi az, ami nem tartozik a hagyományhoz?, Szabó Tibor a székelyföldi népesedési mutatók változásairól értekezik. Esténként a különböző táncegyüttesek mutatkoznak be. /Kristó Tibor: Székelyföldi tánctábor Felsősófalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./
2003. július 16.
Az előző években Szentegyházán, idén Székelyudvarhelyen tartják a műszaki tantárgyakat oktató pedagógusok továbbképzőjét. A Dr. Bányai János Műszaki Szakközépiskolában szervezett tanfolyamon tudományos előadás-sorozatot iktattak a programba. Idén negyvenkét, Erdély különböző településéről érkezett műszaki tárgyat oktató tanár vesz részt a tanfolyamon, előadást tart König Sándor, az Apáczai Alapítvány elnöke is. /Szász Emese: Műszaki továbbképzés Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./
2003. július 16.
Veress Dávid felkérte városa, Csíkszereda demokratikusan megválasztott színmagyar tanácsát, hogy találjon méltó helyet a Szent Kereszt-plébániához tartozó, lebontott deszkatemplom újrafelépítéséhez. Ez a deszkatemplom nyílt kihívás volt Kelet-Európa legelnyomóbb diktatúrája, annak terrorja ellen. Ennek a templomnak a szelleme, a lelkülete tartotta az emberekben a hitet, a reményt. Amennyiben a tanácsa nem talál megfelelő helyet az újrafelépítendő deszkatemplomnak, Veress Dávid nyilvános tiltakozásba kezd a városháza előtt. /Veress Dávid, Csíkszereda: Nyilvános kérelem. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./
2003. július 16.
Cicerone Ionitoiu Párizsban élő volt politikai fogoly megjelentette "A kommunista terror áldozatai - letartóztatottak, megkínzottak, bebörtönzöttek, meggyilkoltak" címet viselő szótárának első öt kötetét. A szótárért írószövetségi díjat kapott. Cicerone Ionitoiu munkája a Masina de scris Kiadó égisze alatt látott napvilágot. A kommunista hatalom évtizedeiben Romániában kétmillió embert tartóztattak le, vetettek börtönbe, hurcoltak munkatáborokba. Kétszázezren odavesztek. Cicerone Ionitoiu már a börtönben elkezdte az adatok gyűjtését. A 14 kötetre tervezett szótár 70 000 bezárt vagy kivégzett személyt vesz nyilvántartásba. A mártírok útja Nagyenyedtől az oroszországi Vorkutáig, Máramarosszigettől a Duna-fekete-tengeri csatornáig vezetett. - Létezik Romániában egy intézmény: A Totalitarizmust Tanulmányozó Országos Intézet, amelynek működése nem zavartalan. Első figyelemre méltó kiadványuk (Bebörtönzött Egyház. Románia 1944-1989. Szótár) összeállítója, a nemrég elhunyt volt politikai fogoly, Paul Caravia sokat panaszkodott az információs források, a dokumentációs adatok hozzáférhetetlensége miatt. A volt Securitate dossziéi elérhetetlenek voltak Caravia számára. Az egyházak is foghíjas kimutatásokkal szolgáltak. Az életrajzi adatok hiánya, pontatlansága Ionitoiu szótárában is szembeszökőek, bosszantóak. Papok, parasztok, politikusok, munkások, egyetemi hallgatók, háziasszonyok, orvosok, ügyvédek, építészek, katonatisztek, diplomaták követik egymást betűrendben, felekezeti, politikai, nemzetiségi különbség nélkül, hol hasábos, hol csak kétsoros szócikkben ("Izsák, Ionas. Arad városából. Letartóztatták. Börtönbe vetették"). A Volt Politikai Foglyok Szövetsége, a kommunizmus áldozatainak máramarosszigeti múzeuma, a "Memoria" folyóirat nem zárkózik el a kutatók elől. Történészek, jogászok, szociológusok, újságírók, fiatalok és idősek rengeteget tehetnek a hiányok pótlása, a pontatlanságok kiigazítása terén. /Balogh József: Egy írószövetségi díj margójára. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 16./
2003. július 17.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) kolozsvári székházában júl. 16-án Sebestyén Csaba elnök meghívására látogatást tett a magyarországi Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviselője, dr. Solymos József miniszteri főtanácsadó. A találkozón részt vett az RMGE megyei szervezetének elnöke, Farkas Zoltán, Vákár István az Erdélyi Gazda főszerkesztője és Bódis András, a Bioterra folyóirat főszerkesztője is. A magyarországi vendég látogatásának célja felmérni, hogyan alakul Erdély agrárgazdálkodása, melyek azok a területek, ahol a magyarországi szakminisztérium hatékony segítséget nyújthat. A politikus ismertette azt a dokumentumot, amelyet néhány napja a magyar földművelésügyi miniszter és az RMGE elnöke írt alá Budapesten. A megállapodás szerint az elkövetkező években nagyobb hangsúlyt fektetnének a mezőgazdaságban dolgozó erdélyi fiatalok szakmai ismereteinek bővítésére, támogatni szeretnék a mezőgazdasági továbbképzés valamennyi formáját. Annak lehetőségét is vizsgálják, hogy használt mezőgazdasági gépeket, felszereléseket juttassanak el a szegényebb gazdálkodóknak. Agrárvállalkozók, gazdák közös fórumok, szakmai találkozók megszervezését kérték. Az RMGE állandó irodát működtet Budapesten, a földművelésügyi minisztériumban, a Kossuth téren, ahova magyarországi szervezetekkel, vállalkozókkal együttműködni akaró erdélyi gazdálkodók bármikor bizalommal fordulhatnak. /Barazsuly Emil: Magyarországi támogatás erdélyi gazdáknak. A szakminisztérium a továbbképzésre helyezné a hangsúlyt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17/
2003. július 17.
Medgyessy Péter kormányfőnél járt júl. 15-én Pap Géza református püspök. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta: a magyar kormány számára meghatározó fontosságú a határon túli magyarság boldogulása, a szülőföldön maradás elősegítése. Medgyessy kiemelte az erdélyi magyarság egységes fellépésének szükségességét, "amelynek egyik nélkülözhetetlen eleme, hogy parlamenti képviselete a jövőben is folyamatosan biztosított legyen". A kormányfő megerősítette, hogy az oktatási és a munkavállalási lehetőségek javításában kiemelkedő jelentőségű a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem zavartalan működésének biztosítása. A miniszterelnök hasonlóképpen fontosnak nevezte a kolozsvári református teológia és a gyulafehérvári római katolikus teológia működési feltételeinek javítását. "Említettem a miniszterelnöknek, hogy a lelkészképzés nem kap támogatást a román államtól, a két felsőoktatási intézmény magánegyetem-státussal működik. A magyar kormánytól a teológiáknak a két egyház számára nehéz terhet jelentő fenntartásához kértem támogatást" - jelezte Pap Géza. A püspök elmondta, megítélése szerint a magyar kormányfő most látta elérkezettnek az időt, hogy a határon túli magyar egyházak képviselőivel egyeztessen, és alighanem úgy képzelte ezt el, hogy az egyházkerületek vezetőit egyenként invitálja Budapestre. "Gondolom, a miniszterelnök az Erdélyi Református Püspökséget a legnagyobb határon túli magyar egyházkerületként hívta meg elsőnek" - tette hozzá Pap Géza. /Kormánypénz az egyházaknak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./
2003. július 17.
A Babes-Bolyai Tudományegyetemen összesen 19 447 helyet hirdettek meg idén a BBTE-n, ebből 6315 költségtérítéses. A magyar tagozaton 2664 hely van, ami az idei kiírás 13,7 százalékát jelenti. A német tagozatnak 433 helyet osztottak, a judaisztikai és a héber tanulmányok esetében 61, illetve 6 helyet tartottak fenn. A roma nemzetiségű diákoknak 49 helyet különítettek el. Az egyetem elszállásolási kapacitása továbbra sem kielégítő. Évente mintegy 15 ezer diák szeretne bentlakáshoz jutni, de az egyetem a kérvényeknek alig egyharmadát tudja pozitívan megítélni. /(borbély): Elkezdődtek a beiratkozások a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17/
2003. július 17.
A hazai kormánypártnak, akárcsak a többi kelet-európai, magát szocialistának, szociáldemokratának valló pártnak a gyökerei mélyen visszanyúlnak az egykori kommunista pártokba. Ennek ékes tanúbizonysága az a káderállomány. A Moldova Köztársaságban az egykori kommunista párti, KGB-és elit a "rendszerváltás" óta éli zavartalan életét. Úgy tűnik, Románia egyre inkább Moldova Köztársaság teljes visszarendeződésének útját járja. Nyílt titok, hogy a volt pártapparátus, az egykori Szekuritáté bennfentesei, a besúgók, a kommunista rezsim alsó, közép és felső szintű gazdasági vezetői lettek az ország leggazdagabb üzletemberei. Kapcsolatrendszerüket a kilencvenes évek törvény nélküli, zavaros időszakában tökéletesen kihasználhatták. Keveset tud róluk a közvélemény, és a helyzet mai állása szerint többé senki nem fogja őket elszámoltatni. Múltbeli tevékenységükért már nem megvetés, hanem nyilvános dicséret is jár, ahogyan az történt Temesváron is. A forradalom mártírjainak emlékét őrző civil szervezetek megrökönyödésére a kormánypárt megyei korifeusai a volt megyei és városi titkárokat, propagandistákat emléklappal, plakettel tüntették ki. Temesvár még létező lelkiismerete felháborodott. Mindez a kormánypártot Bukarestben és Temesváron sem zavarta. /Makkay József: A kommunista elit elismert érdemei. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17/
2003. július 17.
Júl. 16-án Sepsiszentgyörgyön rendeztek találkozót, hogy ötleteket gyűjtsenek a Székelyföldi Kutatási és Fejlesztési Intézet létrehozásához. A tervezett intézet lezárja az intézményteremtési vetélkedést, eddig létrehoztak helyi alapítványokat, kis kutatóműhelyeket. A fejlesztési intézetnek meg kell teremtenie a szükséges kereteket ahhoz, hogy az eddig létrejött kis műhelyek, intézmények eredményei összekapcsolhatóvá váljanak. Ezt a célt szolgálják a székelyföldi kutatók számára kiírt ösztöndíjak is. Össze kell hangolnia az elképzeléseket, ebben pedig a Magyar Tudományos Akadémia és az akadémia intézetei megfelelő partnerek lehetnek - fejtette ki Szarka László. Demeter János, a megyei önkormányzat elnöke kifejtette: a Prosperitas Egyesület talán legfontosabb célkitűzése az, hogy létrehozza és működtesse a Székelyföldi Kutatási és Fejlesztési Intézetet. /Bakk Miklós: Az Intézet. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./
2003. július 17.
Az Erdélyi Riport hetilap megírta, hogy az egyik napilap /a Krónika volt/ közölte Dúskáló Félsziget, szerény Tusványos című cikkében, hogy a budapesti Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium a Félszigetnek 4,5, Tusványosnak pedig 0,5 millió forint támogatást ítélt meg. A Communitas Alapítvány 120 millió lejjel járul hozzá a Félsziget költségeihez, de Tusványosra nem adott semmit. A magyar ifjúsági tárca és az RMDSZ szemet szúróan bőkezűnek mutatkozott az egyik javára. Az Erdélyi Riport feltette a kérdést: a magyar kormánynak kellene finanszíroznia azt a rendezvényt, amelyen Orbán Viktorék majd jól lekommunistázzák őket? Az Erdélyi Riport elismerte: mindkét ifjúsági rendezvény esetében kőkemény politikáról van szó. A hetilap szerint előre látható volt, hogy előbb-utóbb létrejön a keresztény, konzervatív, nemzeti és polgári jelzőkkel meghatározott szekértáborrá változott fórum alternatívája. "A Félszigetet bizonyára azok hozták létre, azoknak szól, akik már nem találták a helyüket Tusványoson." - írta a hetilap. /A választás szabadsága. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), júl. 17./
