Jakab István, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke természetesnek tartja, és elfogadja, hogy a szervezeten belül néhányan másképpen látják a MIT-nek az RMDSZ-től való elhatárolódásról szóló döntését, azonban visszautasítja azokat az utalásokat, miszerint a más véleményt képviselőket kizárták volna a döntéshozatalból. A MIT egyik legerősebb tagszervezete, a hat diákszövetséget tömörítő Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) három tagja elhatárolódott az Ifjúsági Tanács azon döntésétől, miszerint a szervezet megszakítja minden kapcsolatát az RMDSZ-szel. Vass Levente, a MIT egyik alelnöke vállalhatatlannak tartotta a döntést, és lemondott tisztségéről. Az OMDSZ alelnökével, Gergely Istvánnal, és a marosvásárhelyi, nagyváradi és brassói diákszövetségek vezetőivel állásfoglalást fogalmaztak meg, amelyben a MIT döntéshozatalának körülményei, és a július 4-én kiadott nyilatkozat hangvétele és tartalma ellen tiltakoznak. Jakab István, a MIT elnöke azonban úgy érzi, a lépésben olyan személyek keserűsége érezhető, akik nem képesek megérteni, hogy a tanács nem hajlandó a politikai szervezetek fegyverévé válni. /Csinta Samu Farkas: Szabályos döntés, késő bánat. A MIT elnöke természetesnek tartja a véleménykülönbségeket. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./
2001. július 26.
A Napi Gazdaság /Budapest/ napilap szerint Románia a napokban szigorította a parlagterületek tulajdonosainak adózását, ami igencsak nehéz helyzetbe hozhatja az itt termőföldet birtokló, azt azonban nem művelő magyar vállalkozókat. Romániában a magyarok lakta területeken nem egy esetben több száz hektáros földterületekre tesznek szert a magyarországi magyarok - állította a lap. Ezt az adatokkal alá nem támasztott információt addig egyetlen hazai hírforrás sem erősítette meg. Ellenkezőleg: Székelyföldön regáti románok próbálkoznak földekre szert tenni a magyarlakta területeken, s ennek érdekében egyes esetekben helybéli magyarok strohmannként nyújtnak segítséget. /Kitől féltsük földjeinket? Spekulációs céllal vásárolnak földet a magyarok Romániában, vagy pedig regáti románok igyekeznek megszerezni az erdélyi magyarok földjeit? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./
2001. július 26.
Júl. 17-én Székelyudvarhelyről Kolozsvárra érkező magyar diákokra támadtak az állomáson: 18-20 románul beszélő fiatal botokkal, baseballütőkkel rontott nekik. A támadók kétfelől támadtak, ütötték-verték, szidták őket, majd elfutottak. Az esetről sírva nyilatkozó édesanya fiának megütötték a bal szemét, amely egy pillanat alatt bedagadt. Két kolozsvári magyar egyetemista fiú felajánlotta, hogy elvezetik a központ közelében lévő diákotthonba, ahol meg tud mosakodni. Mialatt egyikük bement az épületbe, a bejáratnál maradt két fiatalt újból megtámadták a botokkal felszerelkezett fiatalok, akik az állomástól valószínűleg követték őket. Heten voltak a támadók, összeverték a két magyar fiút. A két véresre vert fiút kórházba vitték, ahol bekötözték sebeiket, majd ismét visszatértek az állomásra, hogy felszállhassanak a Segesváron áthaladó vonatra. A rendőrök ugyan érdeklődtek a támadók kilétéről, de mivel azokat senki nem ismerte, vállvonogatva továbbálltak. /F. D. D.: Hét fiatal botokkal felfegyverkezve. Udvarhelyi diákokat vertek meg Kolozsváron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 27./
2001. július 26.
A Zsibói Általános Iskolában még soha nem fordult elő, hogy ne gyűljön össze az első osztály indításához szükséges 10 gyermek, és össze kelljen vonni a magyar elemi osztályokat. Az idén ősszel összevonják az első és a harmadik osztályt, és így háromra csökken a magyar elemi osztályok száma az iskolában. Idén eddig csupán két magyar gyereket kereszteltek. /Sz.Cs.: Demográfiai hullámvölgyben Két gyermeket kereszteltek az idén. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./
2001. július 26.
Megjelent Krizsán Géza nagybányai újságíró Balekok (Szerző kiadása, Nagybánya, 2001.) című kisregénye. A hiszékeny, kihasználható emberekről írt a szerző, az átmeneti időszak társadalmának szereplőiről. /Huber András: Balekok és szerencsevadászok Krizsán Géza könyvéről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./
2001. július 27.
Romániában mostanáig megoldatlan az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügye; erre nincs, vagy éppen ellenkező előjelű politikai akarat mutatkozik - állapították meg júl. 25-én a bálványosi nyári szabadegyetem előadói. - Arra van politikai akarat, hogy ne szolgáltassák vissza az egyházi ingatlanokat - jelentette ki Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. A püspök hangsúlyozta, hogy míg mintegy 1000 ingatlan visszaszolgáltatására várnak a magyar történelmi egyházak, 1000 ortodox templom épült tíz év alatt Erdélyben. - Az alapszerződésből cinkos módon kihagyta a két fél az RMDSZ hallgatólagos beleegyezésével az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését - tette hozzá. - Az 580 elkobzott ingatlanunkból ötöt kaptunk vissza kormányrendelettel, de csak egyet birtokolunk ténylegesen - vázolta helyzetüket Tamás József, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye csíkszeredai segédpüspöke. Kató Béla püspök-helyettes bemutatta a gyülekezetében, Illyefalván végzett munkát, azt, hogy román állami támogatást nem kapott sem a gyermekfalu létrehozásához és működtetéséhez, sem az 1700 Kovászna megyei vállalkozást támogató, 7000 munkahelyet létrehozó alapítvány anyagi háttere biztosításához. A román görög katolikus egyház helyzetét Nicolae Anusca lelkész, a balázsfalvi görög katolikus érsekség mellett működő Caritas-szervezet igazgatója mutatta be. A román hatalom egyházához való ellenséges magatartását kommunista és pánszláv fogantatásúnak nevezve. Tőkés püspök kijelentéseire reagálva, Serban Mihilescu kormányfőtitkár megállapította: Tőkés László immár 11 éve aberráns kijelentéseket tesz. /Bálványosi nyári szabadegyetem. Nincs politikai akarat az egyházi ingatlanok visszaadására. Az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia irányvonalát. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ Magyarország határon túli támogatáspolitikájáról szólva Bárdi Nándor a Teleki László Alapítvány részéről - moderátor - a bevezetőben az elmúlt század magyar támogatáspolitikáját vázolta. Eszerint a két világháború közötti időszakban a jövőkép és a döntő stratégiai kérdés a revízió. Jancsó Benedek szerint: elvesztettük a területi integritásunkat, de meg kell őrizni a kulturálist. Budapesten a Népies Irodalmi Társaság foglalkozott az erdélyi ügyekkel, biztosította a két világháború között az erdélyi magyar kisebbség támogatását. Ennek a két oldala: a normatív támogatási politika, a másik a "tűzoltás". A magyar támogatás politikában e kettősség végig megvolt. A két világháború között az erdélyi támogatások nyolcvan százalékát normatív alapon, az oktatásra kellett költeni: ebből tartották el azt az 1800-1900 iskolát, amit az egyházak hoztak létre. Ezt 30-40 százalékban magyarországi pénzekből tartották el. A támogatáspolitika másik része, a politikai támogatás szoros gyeplőn keresztül működött. A második korszak 1940-1944 közötti. Gyakorlatilag Dél-Erdélyben nem lehetett ugyanazt folytatni. Működött a kölcsönösségi kisebbségpolitika: amit csináltak a dél-erdélyi magyarokkal, azt csinálták Észak-Erdélyben a románokkal. Sokkal fontosabb, ami Észak-Erdélyben történt. Gyakorlatilag egy képzésközpontú, tudásalapú modernizációs programot próbáltak megvalósítani: téli iskolákkal, gazdatovábbképzőkkel, az egyetemnek mindenféle más kurzusaival. A harmadik korszak 1944-48: továbbra is folyt a támogatás, Magyarországról a Kisgazda Párton keresztül az erdélyi szövetkezeti mozgalmat támogatták. A negyedik korszak - 1989-ig. Ekkor egyfajta családi, népi támogatás alakult ki. Spontánul szerveződött középosztálybeli vagy értelmiségi csoportok Magyarországról hoztak könyveket. A nyolcvanas évek második felében jelentkezett a gyógyszer a romániai gyógyszerhiány következtében. A magyar támogatáspolitika ötödik korszaka az, ami 1989 után létezik. 1990-1993-94 között döntően bizalmi alapon folyt, majd intézményesült. Negyven évig nem foglalkoztak kormányzati szinten a külmagyar problémával és meg kellett teremteni az intézményes hátteret. Közben a határon túli társadalom és intézményépítés igényelte e támogatásokat. Az 1994-98 között létrejönnek az Illyés Alapítvány és más támogatási formáknál is az adott országban működő alkuratóriumok. Körülbelül 300-400 ember vehet részt e rendszerben az egész Kárpát-medencében. Így sokkal nagyobb az ellenőrzése az erőforrásoknak. 1998-tól aztán gyakorlatilag kiépül a határon túli magyarság intézményrendszere, ezt kellene tovább fejleszteni, működtetni. - Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának határon túli főosztályának vezetője szerint sajnálatos, hogy az adott országok államhatalmai nem teljesítik vagy szerény csak mértékben azon kötelességüket, hogy az ott élő magyar kisebbség jogos kulturális támogatását ellássák. Dobos András az Új Kézfogás Közalapítvány titkára szerint elsősorban a regionális együttműködés felé kell elmozdulni, ez irányba kell a támogatási formákat építeni és fejleszteni. Veress László, az Illyés Közalapítvány titkára részletesen beszámolt eddigi eredményeikről. Az eltelt tizenegy év után az Illyés Közalapítvány alapintézményként értékelhető. Tíz év 7,5 milliárd forintot jelentett. Érdekes a ciklusok szerinti megoszlás: 1990-994 1,2 milliárd Ft, 1995-1998-ban 1,7 milliárd és 1999-2002-es ciklusban 4,5 milliárd Ft fordítható határon túli támogatásra. A határon túli magyar szervezetek, így az erdélyi is, önhibáján kívül nem tudja maradéktalanul fenntartani intézményrendszerét. /Daczó Dénes: Vigyázó szemetek Tusványosra vessétek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./
2001. július 27.
Orbán Viktor miniszterelnök júl. 28-án Marosvásárhelyen találkozik Adrian Nastase román kormányfővel. Ezt követően a két kormányfő közös sajtótájékoztatót tart, majd Tusnádfürdőre tesz látogatást, ahol Orbán Viktor részt vesz a bálványosi nyári szabadegyetem egyik szekciójának az ülésén. A magyar miniszterelnök a délutáni órákban visszaindul Marosvásárhelyre, ahonnan különgéppel visszautazik Budapestre. /Orbán Viktor szombaton Marosvásárhelyen találkozik Adrian Nastaséval. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./
2001. július 27.
A berettyószéplaki Petrolsub kőolaj-finomító mintegy 400 dolgozója indult el júl. 25-én Magyarországra, hogy ott vállaljon munkát, miután saját munkahelyén - az üzem leállása miatt - már hónapok óta nem fizetnek bért. Az elkeseredett dolgozók gépkocsikkal indultak el a borsi határátkelő irányába. A konvojt Sárszeg falunál feltartóztatták a csendőrök. A tiltakozó munkások azért indultak Magyarországra, hogy ott magukat magyarnak vallva magyar igazolványt és ennek birtokában munkát kérjenek. Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette: Nem engedhető meg, hogy a nép fizessen azon tulajdonosok helyett, akik a nyomásgyakorlás más eszközét nem találván Magyarországra viszik a munkásokat, hogy ott magukat magyarnak vallva magyar igazolványt kérjenek. Ahogy az utolsó gépkocsi átlépi a határt, megkezdődik a gyár felszámolása, a dolgozók pedig Magyarországon maradhatnak. - Végül kilencórai várakozás után visszafordultak a berettyószéplaki tiltakozó olajmunkások, miután biztosították őket arról, hogy augusztus elsejétől újra indulhat a termelés üzemükben. /Már a románok is státusért akarnak folyamodni. A magyar igazolvány mint tiltakozási forma. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./
2001. július 27.
A román kormány nem tartja szükségesnek, hogy az RMDSZ részt vegyen azokon a konzultációkon, melyeket a magyar kormánnyal folytat a státustörvény kérdéséről - közölte júl. 26-án Claudiu Lucaci, a román kormány szóvivője. Az ilyen tárgyalásokon ugyanis a román kormány kell, hogy képviselje valamennyi román állampolgár érdekeit. A kormány képes erre, s amennyiben az RMDSZ-nek a kormánytól eltérő álláspontja van, azt annak a párbeszédnek a keretében fejtheti ki, amelyet a kormány valamennyi román párttal folytat erről a kérdésről. /Nem hiányzik az RMDSZ jelenléte a státustörvény vitájából. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./
2001. július 27.
Júl. 26-án a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Marosvásárhelyre kihelyezett karain is elkezdődtek a felvételi vizsgák. Marosvásárhelyen informatika, számítástechnika, mechatronika, automatizálás és szociálpedagógiai szakokra várták a jelentkezőket. Túljelentkezés volt a meghirdetett szakokra: a 175 helyet 487-en pályázták meg. Marosvásárhelyen valamivel kisebb volt a konkurencia a meghirdetett helyekre, 130 helyre 290-en jelentkeztek. /Sz. Cs. : Újabb felvételi az EMTE-n Ezúttal kevesebb volt a jelentkező. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./
2001. július 27.
Bizonyára véletlen, hogy a Szabadság július 23-i számának első oldalán egymás mellett jelent meg a "Románia folytatja a magyar státustörvény elleni háborút" és az "Egyre többen települnek át Magyarországra" című két írás. - A két ország között látszólag jól működő, rendezett a kapcsolatrendszer. Csakhogy a mélyben kibékíthetetlennek tűnő ellentétek, főleg félelmek és gyanakvások munkáltak a történelem folyamán mindig. Ezt mutatja, hogy ugyanez a speciális megkülönböztetés más országok státustörvényeit és igazolványait egyáltalán nem érintette. - A kivándorlás esetleges lelassulása a "nemzetállam" címen kergetett, az európai gondolattól alaposan elrugaszkodott, régi álom megvalósulását veszélyezteti. Nastase közölte, hogy a státustörvénnyel kapcsolatban Románia véleménye nem változott. Akkor meg joggal tehető föl a kérdés: van így egyáltalán tárgyalási alap? Ezeken a kétoldalú "tárgyalásokon" a "másik¨ fél is felvetheti a maga aggályait, kényes és kellemetlen dolgokat is megpedzhet, így a növekvő kivándorlást, a példamutatónak hirdetett nemzeti kérdés megoldásának álságát, az igazságszolgáltatás igazságtalanságait, meg a többi, Európával, de a NATO-val sem egészen kompatibilis jelenséget, állapította meg Kiss János újságíró. /Kiss János: Egy találkozóra. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./
2001. július 27.
Mérgesedik a román-moldáv viszony. Júl. 7-én Ion Iliescu kijelentette, hogy a "moldovai nemzet" és a romántól eltérő moldovai nyelv tézise a sztálini elméletet igyekszik feleleveníteni, és célja a moldáv többségi lakosság elnemzetlenítése. A moldovai külügyminiszter cáfolta Voronyin elnök szóvivőjének azt a korábbi nyilatkozatát, miszerint Moldova Köztársaság tiltakozó jegyzéket küldött volna Bukarestbe Iliescu kijelentései miatt. Nem tiltakozásról volt szó, csupán egy jegyzékről, amelyben a moldovai fél aggodalmát fejezte ki Iliescu nyilatkozatai miatt. Vadim Misin, a moldovai parlament alelnöke kijelentette, hogy országának törvényhozása őszi ülésszakán korábbi ígéretét beváltva az orosz nyelvet hivatalos államnyelvvé nyilvánítja. Ugyanakkor Misin a moldovai nemzeti kisebbségek képviselői előtt kijelentette, Moldova Köztársaság minden erőfeszítést megtesz, hogy teljes jogú tagjává váljék az Oroszország- Belarusz szövetségnek. A Chisinauban nemrég elfogadott törvény, amely a nemzeti kisebbségek helyzetét és jogait szabályozza, a többségi nemzetnek a "moldovait" tekinti. Ebben az értelmezésben tehát a románok, pontosabban azok, akik románnak vallják magukat, kisebbségnek számítanak. Az említett nyelvtörvény őket külön nem nevezi meg, egyik zárójelében a gagauz, az ukrán, a bolgár, a jiddis stb. kisebbséget sorolja fel. (Moldova Köztársaságban az ukránok számaránya tizennégy, az oroszoké mintegy tíz százalék.) Román kollégája meghívására júl. 27-én hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezik Vasile Tarlev, Moldova Köztársaság miniszterelnöke. Az Adrian Nastase kormányfővel folytatott tárgyalásokat követően megbeszélést folytat Ion Iliescu államfővel is. A moldovai miniszterelnök látogatásának programjában több kétoldalú megállapodás megkötése is szerepel. A bukaresti és a chisinaui kormány vezetői többek között aláírják azt a megállapodást, amelynek alapján a román hatóságok egymillió dollár támogatást nyújtanak a hátrányos helyzetű moldovai románoknak személyes irataik kiváltására. Mint emlékezetes, július elsejétől a Nastase-kabinet bevezette a moldovai állampolgárok számára az útlevélhasználat kötelezettségét. A BBC információi szerint ugyanakkor a két miniszterelnök megállapodást ír alá a közös határszakasz biztonságosabbá tételéről, az egyezmény megkötésétől a moldovai fél korábban vonakodott. /Ágoston Hugó: Mérgesedik a román-moldáv viszony. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./
2001. július 27.
Júl. 26-án Budapesten megállapodást írt alá az RMGE és a magyar Földművelésügyi Minisztérium. A megállapodás a romániai magyar gazdák, kis- és középtermelők versenybe hozását, a kétoldalú gazdakapcsolatok kialakítását, a szaktanácsadói hálózat létrehozását, közös információs rendszer megvalósítását, közös regionális programok beindítását tűzte ki célul. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke elmondta: a magyar-magyar gazdakapcsolatok és intézményi együttműködési lehetőségek kialakítása, szaktanácsadási, szakképzési hálózat megteremtése, a falusi turizmus fellendítése már a két fél között tavaly létrejött keretmegállapodásban is szerepel ugyan, ám konkrét lépések megtételére csak mostantól nyílik lehetőség. Jelenleg főként olasz és osztrák befektetők vásárolnak Romániában mezőgazdasági területet. Sebestyén szerint Székelyföldön a lehetőségekhez képest egyelőre kevés termőföld van magyarországi gazdasági társaságok tulajdonában. A föld ára alacsony, hektáronként átlagban négymillió lej - negyvenezer forint - körül mozog. A Romániában bejegyzett külföldi jogi személyek által is megvásárolható földekre jelenleg ideiglenes birtokba helyezési jegyzőkönyvet adnak ki a román hatóságok, hivatalos elidegenítés csak a birtoklevelek kiosztását követően történhet meg. Kékkői Zoltán politikai államtitkár közölte, hogy a szaktárca hasonló együttműködést tervez Kárpátaljával, Felvidékkel és Vajdasággal is. /S. M. L.: Várják a magyarországi földvásárlókat. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./ Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke elmondta: az együttműködést segíti a gazdaegyesület Magyarországra delegált referense is. Az RMGE 156 éves múltra tekint vissza, 14 megyei szervezete 11.000 tagot tömörít. Sebestyén Csaba a romániai földvásárlási lehetőségekről elmondta: Romániában jogi személyek is vásárolhatnak földet, hektáronként négymillió lejért, azaz 40.000 forintért. Magyarok azonban keveset vásároltak, a földek jelentős hányadát osztrákok és olaszok vették meg. A romániai gazdák megfelelő termelési eszközök és pénz hiányában el akarják adni területeiket, ezért Sebestyén földvásárlásra biztatta a hazai termelőket. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy Romániában meglehetősen rendezetlenek a birtokviszonyok, szinte állandó a 2000/1-es földterületek visszajuttatásáról szóló törvény módosítása, amelynek értelmében magánszemély 50 hektárig kaphat vissza földet. Vásárláskor azonban ideiglenes birtokbahelyezési jegyzőkönyvet állítanak ki, ami szavatolja a terület új tulajdonosának jogait. /Romániai agrárképviselet az FVM-ben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 31./
2001. július 27.
Kilencre gyarapodott Válaszúton a különböző táborok száma. Az idén a szervező Kallós Zoltán Alapítvány két új táborral rukkolt elő: júniusban öt napot csak oktatóknak szántak, augusztusban pedig a szórványvidéken élő gyermekek egy hétig ingyen táborozhatnak. Immár kilencedik alkalommal rendez Válaszúton a Kallós Zoltán Alapítvány különböző táborokat. A "Kallós-kúrián" ezen a héten zajlik a családos tábor. A kilenc táborból öt az 1-4. osztályosoknak szóló kézműves tábor, a Borbély Jolán által csak magyarországiaknak szervezett szövő- és hímzőtábor, az oktatóknak rendezett alkotótábor, az ifjúsági népzene- és néptánctábor és az 5-8. osztályosoknak szervezett kézművestábor már lezajlott. Augusztusban a felnőttek a már hagyománnyá vált népzene- és néptánctáborban tanulhatják a mezőségi táncokat. Augusztus 16-tól idén először körülbelül hetven szórványvidéken élő gyermeknek ingyen biztosítják a kézművesfoglalkozások, a táncok és a magyar nyelv oktatását. Az utolsó tábor pedagógusoknak szól, ez tulajdonképpen a kolozsvári pedagógus-továbbképző tanfolyam záróhete. /T. Bense Erika: Síppal-dobbal, nádihegedűvel. Kilencre nőtt a válaszúti táborok száma. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./
2001. július 27.
Székelykeresztúron - öt éve immár - nyaranként megszervezik a Kisvárosi Középiskolás Versmondók Műhelytáborát. Jól érezte magát a hatvan diák. A tábor megálmodója és szervezője, Illyés Izabella tanárnő támogatót talált. A fő segítő maga a helyi Orbán Balázs Gimnázium. A támogatás rendszeres megtagadói pedig: a Hargita Megyei Tanfelügyelőség, a Hargita Megyei Művelődési Felügyelőség, a Hargita Megyei Tanács. Illyés Izabella tanárnő több támogatót talál a határon túl, mint az itthoni közintézményeknél. Sajnos, ez megszokott jelenség. A színházak régen megszűntek volna a hazai támogatás esetén: költségeiknek csupán 10 százalékát fedezi a román állam. A többi pénz, ami a megmaradást, a túlélést lehetővé teszi, a határon túlról jön. Más állam adófizetőitől... De meddig? /Zsehránszky István: Valóságos csoda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./
2001. július 27.
Szilágyi Zsolt képviselő, a Reform Tömörülés elnöke Markó Béla nyilatkozatával kapcsolatban elmondta az RMSZ-nek, hogy örvendenek részvételének a tábor munkálatain, hiszen eddig is minden évben jelen volt a szövetség mindenkori vezetője. Az idén, amikor történelmi évet mondhat magáénak a státustörvény elfogadásával előállt helyzet kapcsán a Kárpát-medence magyarsága, természetesnek vették a szervezők, hogy a magyar kormány vezetői, a határon túli magyarság vezetőivel nyilvános fórum keretében találkozzanak. Ennek komoly sajtója van, s akkor az RMDSZ elnökének is itt a helye. Örvendünk, hogy Markó Béla is belátta ezt - fejezte be a képviselő. /Az RT örvend Markó jelenlétének. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./
2001. július 27.
Befejezéshez közelednek a marosvásárhelyi várban a hónap elején elkezdett régészeti ásatások, melyeket Adrian Rusu egyetemi tanár és Sóos Zoltán doktorandus a magyarországi Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával végez. A Vártemplom közelébe Kr.e. 3000-4000 év közötti gava kultúrához tartozó bronzkori kerámiaedényeket és egy kemencét is találtak. Előkerültek egy Árpád-kori lakóház maradványai is, ahol a falak meg egy nyílt terű kemence mellett nagyon sok kerámiatárgy töredéket is kiástak. Ezek egyértelműen a székelyek itteni megtelepedésének eddig előkerült legkorábbi tárgyi jelei. /(bögözi): Gazdag leletanyag. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./
2001. július 27.
Gyergyószentmiklóson a tanácsülésen arról döntöttek, hogy folytathatja a Figura a szeptemberre tervezett Kisebbségi Színházak Találkozójának szervezését, megkapják a kért 86 millió lejt. /Bajna György: Tanácsülés Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./
2001. július 27.
Júl. 26-án a csíki ifjúsági szervezetek problémáiról tájékozódott Csíkszeredában az Illyés Közalapítvány igazgatója, dr. Veress László. A 34 ifjúsági szervezetet tömörítő Csík Terület Ifjúsági Tanácsa kezdeményezésére létrejött megbeszélésen Borboly Csaba, a Csík Területi Ifjúság Tanácsának elnöke ismertette a tanács szerepét, rámutatva, hogy mostanig kevés támogatást kaptak, de igyekeztek kevés pénzből sok mindent megvalósítani. Dr. Veress László értékelte a csíki teleházak megvalósítása érdekében tett erőfeszítéseket, s egyben javasolta, hogy a tanács dolgozzon ki egy egységes teleház-koncepciót, amelyre feltehetően minden támogatást megkapnának. Az igazgató úgy értékelte, hogy a támogatások jobb felhasználása érdekében hasznos lehet, ha az ifjúsági szervezetek együttműködnek más, a szórványban működő szervezetekkel, és egyben tapasztalataikkal is sokat segíthetnének egymásnak. /Szüszer-Nagy Róbert: Megbeszélés az ifjúsági szervezetek gondjairól. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./
2001. július 27.
Halálának 125. évfordulója alkalmából szülőfalujában, a Bihar megyei Csokalyon avattak emléktáblát Fényes Elek földrajztudósnak, aki tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Magyarország és tartományainak teljes földrajzi és statisztikai felmérését, leírását készítette el. Közreműködött a Magyar Ipartestület megalakulásában, és lapszerkesztő is volt. Az 1807. július 7-én született Fényes Elek tiszteletére hétvégén szerveztek ünnepséget, amelyen részt vett dr. Pete István szenátor és Kovács Zoltán parlamenti képviselő. Az emléktábla-avatás után Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékműbizottság elnöke bejelentette: Fényes Elek Díjat alapítottak a helytörténeti kutatásban jeleskedők számára. Javaslat született arról is, hogy a csokalyi Fényes-kúria maradványait alakítsák emlékhellyé. /Emléktábla Fényes Eleknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./
2001. július 27.
Alig öt évvel a Kolozsi mesék című, Stúdium Kiadónál 1996-ban megjelentetett első kötete után, az idén immár az oral history jegyében második könyvét teszi le az erdélyi magyar olvasóközönség asztalára Gergely István /Kolozsi Gergely István: Kolozsi pitvaros udvarokban, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2001./ A szerzőnek az év elején napvilágot látott Igaz mesék /Tinivár Kiadó, Kolozsvár/ című, Forró Ágnes illusztrációival díszített kötete, s most itt az újabb. Mostani kötetének alcíme: Elbeszélések, igaz történetek. A szerző korábbi, hasonló arcélű kiadványa Kis kolozsi dekameron, Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár. Mind a négy kötetében olvasói elé tárja szülővárosának /ma 4000-es lélekszámú nagyközség/ történelmi tények hitelesítette, de mindmáig közszájon is forgó eseményeit Az immár 81. életévét taposó Kolozsi Gergely István jó ügy szolgálatára kötelezte el hátralevő életét. Legújabb könyvének címlapján édesanyjának, Ferenczy Júliának a pasztellportréja található. /G. D.: Népi(es) mesék - felnőtteknek is. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./
2001. július 27.
Erőss Vilmos Csíkszeredai képeslapok jegyzéke című kötete a csíkszeredai Polgármesteri Hivatal támogatásával jelenik meg. A kötetet szerkesztette és a bevezető tanulmányt Erőss Vilmos írta, a képek számítógépes feldolgozását Székely Dénes végezte. A kötetet a IV. Csíkszeredai Városnapok keretében, aug. 3-án mutatják be. A könyvben 384 különböző képeslap kicsinyített másolata található. Helytörténeti szempontból felbecsülhetetlenek a régi lapok, mert olyan épületeket, épületbelsőket, utcarészleteket ábrázolnak, amelyeket a már eltűntek. /Csíkszeredai képeslapok jegyzéke. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./
2001. július 27.
Weisz Attila /sz. Marosvásárhely, 1975. okt. 19./ a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem-filozófia karának művészettörténeti-szakán szerezte meg a diplomát 1999-ben. Két éve előadótanár a Művészeti és Design Egyetemen (korábban Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia), azonkívül - másodállásban - egy műemlékek helyreállításával foglalkozó magánvállalkozásnál dolgozik. Az Entz Géza Alapítvány (az alapítvány az erdélyi magyar művészeti és művészettörténeti oktatást segíti - a szerk.) alapító tagja. /Kocsis Cecília: Emberközelben Weisz Attila. = Székely Hírmondó (Kézidvásárhely), júl. 27./
2001. július 28.
A magyar Külügyminisztérium sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a román kormány szóvivője nem tartotta természetesnek és szükségesnek az RMDSZ részvételét a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénnyel kapcsolatos magyar-román konzultációkon. - A júl. 13-i snagovi külügyminiszteri tárgyalásokon megállapodás született arról, hogy az alapszerződés megvalósítását felügyelő magyar-román kormányközi vegyes bizottság és a szakbizottságok szeptemberben Budapesten üléseznek, és itt is folyatódik majd a törvénnyel és annak végrehajtásával kapcsolatos konzultáció - fejtette ki Horváth Gábor szóvivő. /Magyar-román konzultációk - az RMDSZ részvételével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./
2001. július 28.
A nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos európai normarendszer elfogadása csak a minimális programot jelenti - hangsúlyozta Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára júl. 27-én Tusnádfürdőn a nyári szabadegyetemen tartott előadásában. A térségben is követendő példaként említette, hogy a francia-német megbékélés mintájára a szomszédos nemzetek egymásról kialakult képének megváltoztatását a történelem-tankönyvek közös felülvizsgálatával lehetne kezdeni. Simicskó István, a polgári titkos-szolgálati ellenőrző minisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a nemzetben és az egész nemzet biztonságában gondolkozik. Mint mondta, a határon túli közösségek helyzete az országok közötti feszültség forrása lehet, ha a közösségek jogait korlátozzák, ugyanakkor a jószomszédi viszonyt erősítheti helyzetük rendezettsége. Magyarország ez utóbbira törekszik. Victor Babiuc volt védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a térségbeli országok az együttműködésre vannak ítélve, nincs más lehetőségük. Smaranda Enache, a Pro Európai Liga vezetője úgy vélte, hogy ma már a térségbeli együttműködés számos formája alakult ki, de a folyamat csak akkor válik visszafordíthatatlanná, ha ezeket a formákat sikerül valós tartalommal megtölteni. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke kifejtette: döntő, hogy egy adott ország miként viszonyul a területén élő kisebbségekhez, rizikófaktornak tekinti-e azt, avagy stabilitási tényezőnek. Elmondta: jogilag nem biztosított Romániában a kisebbségi nemzeti identitásfejlesztés, és eddig egyetlen román kormánynak sem volt komoly ajánlata a magyar kisebbség irányában a közösség specifikus gondjainak megoldására. A honatya konklúziója szerint a hazai magyarság még mindig veszélyforrás az állam szemében. /Bálványosi nyári szabadegyetem. Vitafórum a regionális biztonság és együttműködésről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./ A státustörvény a térség stabilizációját fenyegető folyamatokat - feketemunka, illegális kereskedelem - akarja feltartóztatni - hangsúlyozta Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, aki a státustörvényről szóló vita moderátoraként vett részt a XII. bálványosi nyári szabadegyetemen. Elsőnek Vasile Dancu tájékoztatási miniszter szólalt fel, aki leszögezte: ő annak a Nãstase-kormánynak az álláspontját képviseli, amely a törvény visszavonását szorgalmazza. A státustörvény kiváltotta bonyodalmak nem nyári szabadegyetemeken oldódnak meg. Ez a vita nem több "csoportterápiánál". A vitában felszólalt Németh Zsolt magyar politikai államtitkár, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, és Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke. Markó Béla szövetségi elnök szabadságára hivatkozva nem vett részt a vitán, ahova szintén hivatalos volt. /Sz. K.: Vasile Dancu: a státustörvény körüli bonyodalmak nem efféle csoportterápián oldódnak meg. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./
2001. július 28.
A hivatalos közlönyben most megjelent országos területrendezési terv meghatározott adatok alapján rangsorolja a helységeket: meghatározza a lakosság számarányát, oktatási rendszert, gazdasági fejlettséget, a munkaerő szakképesítését, az ellátottság milyenségét és típusát, megközelíthetőséget. A kormány támogatni fogja azokat a helységeket, ahol az elmúlt 30 évben jelentősen csökkent a lakosság száma. Kolozs megye több szempontból is kiemelkedik az ország többi megyéihez, helységeihez viszonyítva: 30 településével a 6. helyen áll azok között a megyék között, ahol 1966-1998 között 30-50%-kal csökkent a lakosság száma, és országos viszonylatban itt található a legtöbb település (18), ahol a lakosságcsökkenés még az 50%-ot is meghaladta az említett időszakban. A 30-50%-os lakosságcsökkenés a Kolozs megyei községeknek 40,5%-át érintette, az ennél nagyobb csökkenés pedig 24,3%-át. Boros János alpolgármester elmondta, hogy miután 1990 után megszűntek az úgynevezett zárt városok, főleg az erdélyi városokban volt érezhető egy enyhe lakosságnövekedés. Meglepő, hogy feltűnnek olyan életképes községek is a lakosságcsökkenés miatt nyilvántartott helységek között, ahol vállalkozások is beindultak, mint például Várfalva és Magyarszovát. /Újvári Ildikó: Kolozs megyei helységek vezető helyen az elnéptelenedésben. Elkészült az ország területrendezési terve. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./A következő Kolozs megyei településeken csökkent 30-50%-kal a lakosság aránya: Kisesküllő, Járabánya, Magyarkályán, Kiskalota, Pusztakamarás, Magyarkapus, Katona, Mezőcsán, Kolozs, Doboka, Erdőfelek, Ördöngösfüzes, Magyarfráta, Magyargorbó, Kőrösfő, Oláhzsuk, Reketó, Magyargyerőmonostor, Szamosújvárnémeti, Mócs, Várfalva, Székelyjó, Kalotaszentkirály, Szépkenyerűszentmárton, Magyarszentpál, Magyarszovát, Tordatúr, Cege, Járavize. A lakosságcsökkenés meghaladta az 50%-ot: Ajtony, Kecsed, Jósikafalva, Alparét, Kolozsborsa, Buza, Kajántó, Csürülye, Magyarszarvaskend, Gyeke, Meregyó, Magyarpalatka, Páncélcseh, Magyarpeterd, Palackos, Récekeresztúr, Révkolostor, Borsaújfalu. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./
2001. július 28.
Meghosszabbította öt éve meglévő együttműködési megállapodását az Arad Megyei Hitelszövetkezeti Szövetség és a Takarékszövetkezetek Csongrád megyei Szövetsége, az erről szóló dokumentumot júl. 26-án Szegeden írták alá. Valószínűleg még az idén sor került a magyar és a román országos szövetségek közötti együttműködési megállapodás aláírására is. Az Arad megyei szövetséghez 20 hitelszövetkezet tartozik, 55 milliárd lej összesített mérlegfőösszeggel.(1 dollár = 29 ezer lej) A tagság száma meghaladja a 21 ezret. A tagoknak folyósított hitelek összege évente mintegy 32 milliárd lej, a betétállomány pedig 15 milliárd lej. A Csongrád megyei szövetség 70 ezer tagot számlál. Tíz szövetkezete 66 egységben működik. A nettó hitelállomány tavaly 7,3 milliárd forint volt, a betétállomány pedig 24,5 milliárd forint. A múlt évet csaknem 27 milliárd forintos mérlegfőösszeggel zárták, a saját tőke 1,8 milliárd forint volt. /Magyar-román takarékszövetkezeti együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./
2001. július 28.
1990 óta augusztus első napjaiban a Szatmár megyei Sződemeter zarándokhellyé alakul. A falu nagy szülöttjére, Kölcsey Ferenc költőre emlékeznek a határon innen és túlról érkezők. A beszédeket, szavalatokat követően virágcsokrok kerülnek a Kő Pál készítette szobor alá, amely 1994 óta áll a református templom kertjében. Tavaly - a 210. születésnapon - a Kölcsey nevével összeforrt települések küldöttei találkoztak a szülőfaluban. Védnököt is választottak rendezvényüknek: Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök és Tőkés László királyhágómelléki ref. egyházkerület püspöke személyében. A 2001-es esztendő sződemeteri ünnepségét megelőző napokban négy országból érkező fiatalok zarándokolnak el Erdély és Magyarország területén a Kölcsey Ferenc életében jelentős szerepet betöltött helységekbe. A zarándoklat az iskolai éveket idéző Debrecenből indul július 30-án, a következő állomás Álmosd lesz, ahol a családnak birtokai voltak, és ahol Kölcsey fiatalkorát töltötte. A résztvevők a sok emlékhellyel bővelkedő Budapestre is eljutnak. A visszafelé út érinti Szatmárcsekét, ahova a költő 1815-ben telepedett át, és 1838-ban itt is érte a halál. Nagykároly, ahol Kölcsey megyei főjegyző volt, szintén szerepel az emléktúra programjában. Végállomás augusztus 3-án Sződemeter, a szülőfalu lesz. A díszvendégek és szónokok között van: Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főtanácsosa, Erdélyi Géza, Felvidék református püspöke, Helmeczy László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Kötő József, az EMKE elnöke, Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök és Tőkés László püspök. /S. Muzsnay Magda: Négy ország fiataljai két ország emlékhelyein. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./
2001. július 28.
Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítványt 1999 októberében hozta létre az Erdélyi Magyar Tudományos Társaság, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a Romániai Magyar Közgazdászok Szövetsége és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. A négy szervezet abban az évben rendezte meg az I. civil fórumot, akkor született az ötlet, hogy hozzanak létre egy ernyőszervezetet, amely a szervezetek egyesületének szerepét töltené be. Elsődleges céljuk, egy információs iroda létrehozása nem valósult meg. A civil fórum a legnagyobb rendezvény a civil társadalom szintjén. Ezt minden év májusának első hétvégéjén rendezik meg Kolozsváron. Ilyenkor átlag 250-300 ember, különböző szervezetek, alapítványok képviselői közéletről, közérdekről tanácskoznak, vitatkoznak, beszélnek. Civil Fórum a neve a lapjuknak is. Van egy adatbázisuk, amely az erdélyi magyar civil szervezetek jegyzékét, adatait tartalmazza. A lista nem teljes, de így is 1100 szervezet adataival rendelkeznek. /Sándor Boglárka Ágnes: Két éve székház nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./
2001. július 28.
A múlt héten immár második alkalommal szervezett református szórványtábort a mákófalvi református lelkész, Imre István Zoltán. Tavaly a Szeben megyei Mihályfalváról érkezett tizenhárom fiatal, az idén pedig tizennégy szentágotait és négy bürkösit látott vendégül ugyancsak Szeben megyéből. Az idei résztvevők tizenöt és huszonhat év közötti fiatalok, akik az elmúlt hét során ellátogattak Kőrösfőre, Csúcsára, Kolozsvárra is. A lelkész elmondta, hogy a táborozás során a szórványból érkezetteknek magyar élményben lesz részük. Szentágota tizenkét-tizenháromezer lakosú kisváros, ahol mindössze négyszáz magyar él. Bürkös hétszáz lelkes falu, amelyből körülbelül száz a magyar lakos. Ágotán negyven éve nincs magyar oktatás, mert gyerek hiányában megszűntek a magyar osztályok. Bürkösön szintén tizenöt évig nem volt magyar iskola, de biztató, hogy a tavaly hét gyerekkel újraindult az első és második osztály. Szentágotának mindössze 1998 óta van önálló lelkésze, Kozma Endre tiszteletes úr személyében. Az egyházi élet is azóta indult be, a mintegy kétszázötven református azóta minden vasárnap istentiszteleten vehet részt a szászok evangélikus templomában. Mindenütt románul kell beszélni: iskolában, utcán, a barátokkal, mondták a fiatalok. /Lőrincz Emese: Otthon románok vagyunk... Sátrat bontott a református szórványtábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./
