Lehet, hogy az Európa Tanács közgyűlésének állandó bizottságából tovább sem jut a magyar státustörvényt elítélő román javaslat, de ez a lehetőség a román küldöttek számára szinte hihetetlennek látszik - jelentette ki Radu Berceanu (DP), a közgyűlés munkájában részt vevő román delegáció tagja. Berceanuék reményei szerint a testület egy raportőrt nevez majd ki, aki, miután meghallgatta mindkét országot, jelentést készít. A jelentés vitájára lehet, hogy szeptemberben, esetleg télen kerülhet majd sor. Ha elfogadják a román előterjesztést, akkor Magyarországnak le kell mondani a törvényről, vagy lényegesen módosítania kell annak szövegét. Ezt vagy megteszi Magyarország, vagy sem. - Ha megteszi, győztünk, ha nem teszi meg, akkor arra számíthat, hogy felfüggesztik tagságát, vagy megbüntetik - fogalmazta meg a román reményeket Radu Berceanu. - Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése úgy döntött, hogy a Velencei Bizottsághoz küldi a román indítványt a státustörvény alkalmazásának megakadályozásáról. A kisebbségi kérdésekre szakosodott nemzetközi jogászokból álló bizottság novemberig kell hogy jelentést készítsen a jogszabályról. /Berceanuék remélik: ET-raportőrt neveznek ki a státustörvény ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./
2001. június 30.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Bihari Naplónak úgy nyilatkozott: Románia a látszattal ellentétben nem is annyira a magyar irredentizmustól fél, nem az úgynevezett nem eurokonform elvet tartja szem előtt, hanem elsősorban az érinti érzékenyen, hogy az eddig modell értékűnek beállított román kisebbségpolitika látszata került veszélybe azáltal, hogy a romániai magyar kisebbségen Magyarországnak kellene segítenie. Ezáltal veszélybe kerül az egész román kisebbségvédelmi kirakatpolitika, a modell, a mítosz, mert bebizonyosodik, hogy nálunk nincs megoldva a kisebbségi kérdés, és Magyarországnak kell a többszörösen hátrányos helyzetben lévő romániai magyarság segítségére sietnie - fogalmazott a püspök. /Tőkés: Oda a kisebbségvédelmi kirakatpolitika. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./
2001. június 30.
Véget ért a parlament tavaszi ülésszaka: a képviselők és szenátorok nyári vakációra mentek. Az eltelt hat hónapot Eckstein-Kovács Péter szenátor és Kónya-Hamar Sándor képviselő értékelte. Eckstein-Kovács: Elkezdett működni a parlament. Az eltelt hat hónapban nagyszámú törvényt sikerült elfogadni, ezek többségét az előző kormány bocsátotta ki. Eckstein-Kovács szerint a kormány meglehetősen kevés jogszabályt terjesztett a parlament elé, ezek közül fontosabbak a Büntető- és a Polgári Törvénykönyv módosítására irányuló tervezetek. Az RMDSZ sikerként könyvelheti el a helyi közigazgatási törvény megszavazását. Az RMDSZ számára ugyanakkor fontos, hogy a parlament elfogadja a diszkrimináció minden formáját tiltó törvénytervezetet. Nem történt viszont előrelépés az államosított egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatása ügyében. Kónya-Hamar: Most is az ígéretek szintjén maradtak a reformok A képviselő vitatott jogszabályok között említette a földtörvényt is. RMDSZ politizálásáról szólva a képviselő kifejtette: a szövetségnek nem lenne szabad olyan kisebbségi politizálást folytatnia, amely azt jelzi, hogy mindenképpen meg akar felelni a kormányon lévő politikai erőknek, lemondva politikai alanyiságáról, és vállalva a politikai eszköz szerepét. /Papp Annamária: Befejeződött a parlament tavaszi ülésszaka. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./
2001. június 30.
A Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítvány idei műsorfüzetében szerepel, hogy Orbán Viktort és román partnerét, Adrian Nastasét meghívták Tusnádfürdőre a július 22-től 29-ig tartó XII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor utolsó előtti napjára, július 28-ára. Részvételük egyelőre bizonytalan. Orbán Viktor 1995 óta minden évben ott volt és előadást tartott a tusnádfürdői rendezvényen. Tervek szerint Orbánt és Nastasét a Délkelet-európai nemzeti vágyak és célok az euroatlanti integráció tükrében című vitára hívták meg, amelyen a moderátor Adrian Severin, az EBESZ parlamenti közgyűlés jelenlegi elnöke lenne. /A tusványosi meghívás megtörtént, válasz majd ezután. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
2001. június 30.
Június 24-én múlt egy éve, hogy Boros János Kolozsvár alpolgármestere. Hosszú idő óta először van a városnak választott magyar alpolgármestere. Boros János /sz. Kolozsvár, 1948. jan. 24./ Kolozsváron végezte az egyetemet, építészmérnök, elvégezte a római katolikus teológia hitoktató szakát is. Az RMDSZ-ben: az Ügyvezető Elnökség önkormányzati főosztályának főelőadója, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke (1997-1999), megyei önkormányzati alelnök, az Országos Önkormányzati Tanács titkára, városi tanácsos (1992-2000), 2000. Jún. 24-től Kolozsvár alpolgármestere. Elmondta, hogy ez a legnehezebb munkaköre. Munkáját nagymértékben nehezíti a városházán uralkodó ellenséges hangulat. A polgármester munkastílusára jellemző, hogy legtöbb esetben az alpolgármester megkerülésével közvetlenül igazgatóival működik együtt, így megpróbálja Borost elzárni a fontosabb információktól. - A befektetőkkel a tárgyalások sikeresek lettek volna, ha normális hozzáállású polgármester van a városban. Általános jelenség, hogy a beépítésre, eladásra szánt telkek tulajdonjogi viszonyai rendezetlenek. A tanács elé terjesztett határozattervezetek felületesek, hiányosak, és sok esetben nem fedik a valóságot. - Amíg Funar a polgármester, gyökeres változásokra nem lehet számítani. /Papp Annamária: Tudtam, hogy nem számíthatok csodákra. Interjú Boros János kolozsvári alpolgármesterrel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./
2001. június 30.
A Marosvásárhelyi Napok megnyitóján dr. Dorin Florea polgármester mindvégig a toleranciára, multikulturalitásra apellált, magyarul is megszólalt, pár betanult mondatot mondott el, tört magyarsággal. A korábbi középkori zene helyett avasi kürt hangja kísérte a városvezetők főtéri felvonulását. Florea polgármester, Fodor Imre, Csegzi Sándor alpolgármesterek kézenfogva haladtak a főtéren egy magyar és egy román népviseletbe öltözött kislánnyal, kisfiúval. A hagyományőrző rendezvények közül kiemelkedik a II. Rákóczi Ferenc és Marosvásárhely kapcsolata című kiállítás. A Polgármesteri Hivatalban főként szegedi üzletemberek találkoztak a városvezetőkkel és helyi vállalkozókkal. Szegedről Tímár László alpolgármester vezetésével több mint 10 üzletember jött el Marosvásárhelyre. /(Máthé Éva): Marosvásárhelyi Napok - 2001. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
2001. június 30.
Magyarországról hét orvos vesz részt a Negyedik Román-Magyar Gyermekonkológiai Tudományos Találkozón. A kétnapos rendezvény jún. 29-én kezdődött a nagyváradi Gyermekkórházban. Lassan négyéves hagyományra tekint vissza a román-magyar együttműködés. A rendezvényt minden évben megszervezik, felváltva Nagyváradon és Magyarországon. /Román és magyar orvosok a gyermekkori rákról. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 30./
2001. június 30.
Jún. 30-án ér véget Árkoson, a Szentkereszty-kastélyban az ötnapos műemlékvédelmi tudományos ülésszak, amelyet a művelődési és egyházügyi minisztérium műemléki igazgatósága szervezett. Az épített örökség integrált védelme témájú konferencián előadást tartott dr. Szabó Bálint kolozsvári egyetemi tanár. Szabó professzor tíz évig dolgozott a térség legjelentősebb nemzetközi műemlékvédelmi konferenciájának életre hívásán. A jövőben visszavonul a szervezésből, és új kutatási területet választott. Számítógép segítségével modellezik azokat a történeti épületszerkezeteket, amikor hatékonyan, és megfelelő minőségben próbálnak beavatkozni. Ezzel szeretne foglalkozni a továbbiakban. /Az értékvédelemnek hasznot kell hoznia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./
2001. június 30.
A Gábor Dénes Főiskola és az Erdélyi Magyar Tudományegyetem közötti együttműködési lehetőségeket vizsgálja a magyar oktatási szaktárca delegátusa a főiskola csíksomlyói értekezletén. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem programirodájának vezetője, Székely István elmondta, az egyetem létrehozásával megbízott Sapientia Alapítvány olyan működési keretet alakított ki, amelyben a felsőoktatási intézmény saját maga indítja el a különböző szakokat. Nem akarnak más tanintézmények számára feladatokat és pénzösszegeket kihelyezni. /Együttműködési lehetőség? A Sapientia szerint a GDF-fel csak tapasztalatcseréről lehet szó. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./
2001. június 30.
Jún. 29-én közgyűlést tartott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Nagyváradon, a várad-olaszi templomban. A püspöki bejelentéseket követően a közgyűlés egy sor határozatot és állásfoglalást fogadott el. A június 6-án megkezdettnek a folytatása volt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület mostani közgyűlése. Tőkés László püspök bejelentette, hogy megalakult az egyházkerület fegyelmi bizottsága. Korda Zoltán lett az elnök, Szilágyi Péter az alelnök és Heredean Gyöngyi a jegyző. A püspök megismételte, hogy a magyar igazolvány megszerzéséhez az ajánló szervezetnek politikamentes, széles elven alapuló, civil szervezeteket, egyházakat és politikai pártokat egyesítő jogi személynek kell lennie. Június 15-én megalakult az egyházkerületben a Magyar Reformátusok Világszövetségének területi része. Tőkés László püspök egy sor határozati javaslatot és állásfoglalást terjesztett elő. /Péter I. Zoltán: Állásfoglalások közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
2001. június 30.
Gyimesbükkön Deáky András panziójában zajlik június 25-július 1. között a moldvai csángó gyerekek és az őket tanító pedagógusok közös tábora, amelynek célja azon sajátos oktatási módszerek kipróbálása, melyek a 2001 őszétől beinduló moldvai csángó oktatási program megvalósítását szorgalmazzák. A tavaly Klézsén és Pusztinán beindult, iskolán kívüli magyar nyelvoktatást idén a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége szervezésében tíz helységre kiterjesztik: Klézsén, Pusztinán, Somoskán, Lészpeden, Trunkon, Külsőrekecsinben, Dioszén, Forrófalván, Budán és Bákóban szakképzett tanárok vállalnak iskolán kívüli oktatást, mivel a Bákó megyei tanfelügyelőség máig akadályozza a moldvai csángó gyerekek anyanyelvének oktatását. A fiatal pedagógusok - Barnat Simona, Bilibók Jenő, Bogdán Melinda, Borsos Gyöngyi, Ghiurca Valentin, Hegyeli Attila, Lukács Emese, Mester László, Mihálydeák Adél, Róka Szilvia és Sarca Felicia - munkáját segítette, órákat tartott, illetve módszertani útmutatásokat adott Borbáth Erzsébet tanárnő, aki egy évtizeden át többszáz moldvai csángó gyereket tanított Csíkszeredában. /(Deáky András): Moldvai csángó oktatási tábor Gyimesbükkön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
2001. június 30.
A csángók anyanyelvi oktatásának első, bár törékeny eredménye az Európa Tanács csángókkal kapcsolatos ajánlása, ami önmagában is áttörés lehet a csángók azonosságtudatának felébresztése és megőrzése szempontjából. Sikerült az egész magyarság közügyévé avatni a csángóság kitaszítottságát. Dr. Csáky Csaba, a Falusi Vendéglátók Közép-Kelet-Európai Szövetségének elnöke felajánlotta, hogy a cacicai búcsú napján - augusztus 15-én - a délutáni órákban szívesen tart az ott összegyűlt csángómagyaroknak külön előadást arról, hogy miként csatlakozhatnának sajátos népi értékeikkel a falusi vendéglátás európai hálózatába. A napokban ötven csángómagyar gyermek érkezett Szatmárnémetibe, nyaralni. Elhelyezésüket a helyi magyar ifjúsági szervezet, a Madisz intézte, programukról is részben a Madisz, részben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Református Gimnázium és más szervezetek gondoskodnak. Segíteni kell, akkor a csángómagyarok Nagyasszonya sem feledkezik meg népéről! /Sike Lajos: Ne feledkezzél meg... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
2001. június 30.
Kettős évforduló jegyében zajlik az idei Bolyai Nyári Akadémia: 2001 a magyar millennium éve, valamint Bolyai Emlékév. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által szervezett továbbképző keretében a tervek szerint július 1. és 28. között egyhetes turnusokban 23 tanfolyam zajlik 11 helyszínen. A legtöbb tanfolyam a szovátai Teleki Oktatási Központban zajlik, szám szerint 7, Csíkszeredában 5, Sepsiszentgyörgyön 3, míg Tusnádfürdőn, Brassóban, Szentegyházán, Székelyudvarhelyen, Segesváron, Székelykeresztúron, Gyergyószentmiklóson és Óradnán 1-1. Az akadémia rendezvényeire 1036 hallgató jelentkezett be, ebből mintegy 200 tanár a Magyarországgal határos államok magyar pedagógusszervezetei képviseletében - tájékoztatott Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke. Az első tanfolyam július 1-jén kezdődik Szovátán az óvónők számára. A tanítók az immár hagyományosnak számító helyszínen, Tusnádfürdőn gyűlnek össze. Hagyományosnak mondható a pasztorálpszichológia- és neveléslélektan- tanfolyam helyszíne is: Gyergyószentmiklós. A földrajzosok idén újabb festői helyszínt választottak, Óradnát. A rendezvénysorozat támogatója ezúttal is a magyar Oktatási Minisztérium. /Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 30./
2001. június 30.
A Magyar Tudományos Akadémia máj. 7-én külső tagjává választotta Kiss Elemér matematikaprofesszort, Csíkmenaság fogadott fiát, a szeredai Főgimnázium egykori tanulóját. Kiss Elemér akadémikus évtizedeken át értelmiségiek nemzedékeit okította a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán, az Almérnöki Intézetben, majd az egyetemen, ahol nyugdíjasként ma is matematikát és informatikát ad elő. Kiss Elemér /sz. Brassó, 1929/, édesapját mint tanítót Csíkmenaságra helyezték, így fia életének első tíz éve ott telt el. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen végzett, tanári kinevezést kapott Marosvásárhelyre, 1990-ben kapta meg a professzori címet. Kiss Elemér 1992-ben kezdte el Bolyai Farkas és Bolyai János hagyatékának kutatását. Nyolc év alatt négyszer rágta át magát 14 ezer kéziratlapon, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia külön e célra kinevezett bizottsága a XIX. század végén azzal küldött vissza Marosvásárhelyre, hogy abban nincs semmi, amit érdemes volna kiadni. Ma már bizonyosra vehető, hogy a pesti tudósok egyszerűen irtóztak beleolvasni a két Bolyai rövidítésektől, rejtélyes jelektől hemzsegő kézirataiba. Ez lehetett az oka, hogy 140 évig egyetlen magyar tudós sem foglalkozott velük. Benkő Samu csak a nem matematikai, tehát főképp irodalmi vonatkozású anyagot dolgozta fel és adta ki. Kiss Elemér hozzákezdett a képletek özöne megfejtéséhez is, miközben több szenzációszámba menő tudománytörténeti felfedezést tett, például a Bolyaiak számelméleti kutatásaira vonatkozóan. Kimutatta továbbá, hogy az 1900-ban született Jeans-tételt Bolyai János ötven évvel előbb bebizonyította, s ha publikálta volna, ma az ő nevét viselné. Mellékesen áttanulmányozta apa és fia levelezését is, hogy eloszlassa a Benkő Samutól elterjesztett tévhitet, miszerint haragban lettek volna, és noha egyazon városban éltek, kerülték a találkozást. Ez a nyolc év: a 14 ezer kéziratlap megfejtése, a Bolyai-felfedezések felfedezése, a korabeli Marosvásárhely és az európai tudományos élet hétköznapjainak bemutatása - ez a fedezete Kiss Elemér akadémiai tagságának. /Csíkból indult. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2001. jún. 30./
2001. június 30.
Tamás Gáspár Miklós rendkívül durva, az erdélyi magyar sajtóban szokatlan hangú cikkében kirohant a magyar külpolitika és a magyar kormány ellen. " Az a súlyos nemzetközi válság, amelybe Orbán Viktornak és hatalomittas klikkjének az ostoba és felelőtlen politizálása sodorta a magyar államot és a kárpát-medencei magyar kisebbségeket, szorosan összefügg a magyarországi belpolitika aggasztó helyzetével." - így kezdte és végig ilyen ellenséges hangot ütött meg. "A külpolitika is alá van rendelve az ideológiai indoktrináció és a hatalmi önzés szükségleteinek." "Arra azonban nem számíthatott a Nyugat, hogy az újgazdagok budapesti kormánya a fölkapaszkodott senkiházi pökhendiségével rúgja szét a nehezen kiküzdött regionális egyensúlyt, amelyet a balkáni instabilitás úgyis törékennyé tett már." A cikkíró elismételte az SZDSZ álláspontját: "A hírhedt státustörvény az átlátszó szemfényvesztés tipikus példája. A törvény simán alkalmazható intézkedéseiben nincsen semmi új, a nagy garral beharangozott kedvezmények - amelyekhez nem kell "magyar igazolvány" - eddig is zömmel megvoltak, mint például az ingyenes könyvtárhasználat, az akadémiai tagság és az állami díjak. A többi privilégiumhoz valóban igazolás kellene, amelynek a kiállítása nemzetközi jogot sért, nem beszélve a szomszédos államok valuta- és adójogszabályairól, a kétoldalú megállapodások tucatjairól, meg arról, hogy extraterritoriális jogokat csak konzuli szervek gyakorolhatnának, amelyek joghatóságát csak diplomáciai, szerződéses úton lehet kibővíteni. Egyébként a magyar kormány eddig is folyton visszaélt a diplomáciai mentességekkel, kiváltságokkal és szokásjoggal: magyarországi miniszterek és képviselők gyújtó szónoklatokat tartanak erdélyi, bácskai, felvidéki politikai összejöveteleken - más államok szuverén területén!" Látható, hogy TGM érvelése megegyezik a szélsőséges, magyarellenes Nagy-Románia Pártéval. TGM szerint a státustörvény végrehajthatatlan. A cikkíró kifejtette sajátos nemzetfogalmát: ő a politikai nemzet híve. Szerinte a státustörvény újradefiniálta a nemzet fogalmát. "Ebbe a nemzetfogalomba a vérségi leszármazás és a kulturális hovatartozás függvényében tartoznak bele fizikai személyek, tekintet nélkül állampolgárságukra. Ez a magyarországi nemzeti/etnikai kisebbségekre nézve azt jelenti, hogy az egyenes honpolgári méltóságot és jogigényt letromfolja az etnokulturális önazonosság, hogy a politikai közösség (a honpolgárok nemzete) elválik az etnokulturális közösségtől. Ez egyrészt visszaveszi - egyelőre jelképesen - a honpolgári emancipáció évszázados vívmányait, másrészt pedig kirekesztő, etnokulturális-vérségi jelentésárnyalattal ruházza föl a "magyarság" képzetét. Mivel a kisebbségi magyarság úgysem fogja élvezni a státustörvény képzelt, illuzorikus előnyeit, a törvényi aktus hatása csak "befelé" fog érvényesülni. A honpolgárság eszményének visszaszorítása az erkölcsileg, jogilag, politikailag értelmezhetetlen etnokulturális identitás javára égő sebet ejt a jogegyenlőség gondolatán - s minap talán, Isten őrizz, a valóságán is. Ha tekintetbe vesszük a magyarországi jobboldal (és az államilag támogatott szélsőjobboldali sajtó, rádió- és tévéműsorok) szponzorált rasszizmusát, nem értelmezhetjük jóindulatúan a magyar nemzet új országgyűlési meghatározását. Ez a rémséges jogszabály romba dönti az eddig elért eredményeket, elmélyíti a magyar demokrácia ijesztő válságát." /Tamás Gáspár Miklós: A magyar külpolitika csődje. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./
2001. június 30.
Az arad-gáji református gyülekezet 1951-ben vált le a belvárosiról, és első lelkésze Csiha Kálmán volt. Az imaház szűknek bizonyult, felvetődött a templomépítés szükségessége, amellyel elsőként Bodor László lelkész próbálkozott, aki 1972-ben kérvényezte a 40-60 férőhelyes galgói templom Gájba telepítését. A Szilágy megyei településen ugyanis egy főre csökkent az ottani gyülekezet, így templomukat lebontásra kárhoztatta az akkori hatalom. A gájiak önkéntes munkával le is bontották azt, majd Aradra szállították az így nyert építőanyagokat, ám az engedélyt az építkezésre már nem kapták meg. Czégé Imre, a jelenlegi tiszteletes 1992-ben került Gájba, azonnal nekilátott a templomépítésnek. Az alapkövet ünnepélyes keretek között 1992. július 12-én helyezték el Tőkés László királyhágómelléki református püspök, valamint Mózes Árpád evangélikus püspök jelenlétében. Az építkezési engedély jóváhagyása ezúttal is akadályokba ütközött. Az évekig tartó huzavona miatt a pénz időközben értékét veszítette. Mára végre áll a 400 férőhelyes, modern vonalú, karzattal, mellékhelyiségekkel, irodákkal ellátott templom. Még nem készült el teljesen a templom, a tiszteletes újabb pénz- és erőforrások után kutat. /Péterszabó Ilona: Félévszázados álom a gájiak temploma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
2001. június 30.
A Maros megyei Vajdaszentivány község néptáncosaival, zenészeivel de legfőként hagyományőrző tánctáboraival immár nemzetközi hírnévre is szert tett. Június 23-24-én újabb rendezvénnyel gazdagodott a falu élete: a helybeli Zichy-Horváth Egyesület és a polgármesteri hivatal közös szervezésében első alkalommal tartottak falunapokat. A falu történetéről Bíró Donáth és Samu Pál szászrégeni tanárok tartottak előadást, s megnyílt a Falumúzeum is. Volt cserkészcsapat-avató, a szabadtéri színpadon felléptek a vajdaszentiványi gyerek-, felnőtt- és cigány tánccsoportok. /Falunapok, első alkalommal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
2001. június 30.
Az erdélyi művelődéstörténet újabb harminchat személyisége nyert bebocsáttatást az Erdélyi Panteonba, amely a kezdetektől majdhogynem napjainkig leltározza föl nagyjainkat. A marosvásárhelyi Mentor Kiadónál Jánosházy György szerkesztésében megjelent sorozat első két darabja után a huszadik század művelődési életében jelentős szerepet játszott, zömében írókról, költőkről írott tanulmányokkal 2001-ben napvilágot látott a harmadik kötet is. Az Erdélyi Panteonba legfrissebben bejutottak között van Szentgyörgyi István, Bánffy/Kisbán Miklós, Tompa László, Kós Károly, Kuncz Aladár, Áprily Lajos, Berde Mária, Reményik Sándor, Tamási Áron, Balázs Ferenc, Báró Kemény János, Szemlér Ferenc, Balogh Edgár, Szabó T. Attila, Dsida Jenő, Szabédi László, Wass Albert, Jékely Zoltán, Bözödi György, Bajor Andor és Szilágyi Domokos. /Németh Júlia: Belépő az Erdélyi Panteonba. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ Az Erdélyi Panteonba helytelen volt beemelni Gaál Gábort.
2001. június 30.
Zsidó Ferenc munkája /Történetiség, sorsok, hiedelmek a Felső-Nyikó mentén. /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2000/ újabb kötettel gazdagítja az Orbán Balázs nyomába eredt kutató Székelyföldről is kiadott munkáit. Ezúttal a Felső-Nyikó mentéről, pontosabban annak négy falujáról, Firtosváraljáról, Székelypálfalváról, Csehétfalváról és Tordátfalváról hozott felszínre ismereteket. A népi helynévmagyarázatokból a múltját elfogulatlanul, reálisan néző népi történelemszemlélet bontakozik ki. Az itteni lakosság már a magyarok előtt ittlévőnek véli magát. Ez erős nemzetiségi és jogfolytonossági tudatukat bizonyítja. Székelyeknek tartják magukat, Csaba leszármazottainak, akik "egyféle magyarok", csupán abban különböznek az utóbbiaktól, hogy határvédők voltak. /Csőgör Enikő: Firtos vára alatt. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./
2001. július 1.
A kárpátaljai Caritas-szervezet levélben köszönte meg a gyulafehérvári Caritas-szervezetnek a számukra küldött 20000 euro támogatást, amit a gyulafehérvári egyházmegye területén tartott gyűjtés nyomán juttattak el az árvízkárosultak megsegítésére. /Jól fogott a kárpátaljaiaknak a segély. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 1./
2001. július 1.
Mezőfényben jún. 24-én mutatták be Merli Rudolf Mezőfény története című könyvét. A szerző 23 évig volt a helység plébánosa, a 80-as években távozott Németországba, jelenleg Bubesheimban tartózkodik, s teljesít lelkipásztori szolgálatot. Néhány éve Mezőpetri történetét adta ki a jelenlegi könyvhöz hasonlóan a saját költségén. A most megjelent könyv részletesen foglalkozik a svábok betelepítésével, majd az 1945-ös deportálásukkal. Döbbenetes, ahogyan házszámok szerint sorolja fel a község családjait, akik az utóbbi két évtizedben vándoroltak ki, távozásukkal szinte felére csökkent a helyi lakosság. /Történelem és jelen. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 1./
2001. július 2.
A Szent-Iványi István vezette magyar országgyűlési küldöttség a csíkszeredai konzulátusról is tárgyalt Bukarestben. Szent-Iványi István elmondta: hasznos és eredményes volt a látogatás, sikerült előrelépni egy sor kérdésben, s a tárgyalások sokkal konstruktívabb légkörben zajlottak, mint gondolták volna. A felek négy alapelvben állapodtak meg: a kétoldalú kapcsolatok kiemelkedő fontossággal bírnak, s ezt nem szabad kockára tenni; mindkét fél tartózkodjék a kérdés túldimenzionálásától és a nyilatkozatháborúktól; nem helyeselik a kérdés nemzetközi fórumokon való megvitatását, további konzultációkra van szükség, s ezeket részint a külügyi bizottságok szintjén, másrészt a kormányközi vegyes bizottságban kell lefolytatni. A Cristian Diaconescu román külügyi államtitkárral folytatott megbeszélésen felvetették a csíkszeredai magyar főkonzulátus megnyitásának szükségességét. Az elgondolást pozitívan fogadták, de konkrét ígéret nem hangzott el. Román részről készen állnak a vegyes bizottság mielőbbi összehívására, azt várják, hogy Budapest tegye meg ez irányban a konkrét lépést. /Státus-ügyben hosszú egyeztetési folyamat körvonalazódik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./
2001. július 2.
Az utóbbi napok eseményei azt erősítették meg, hogy a magyar kormány korábbi egyeztetéseinek eredményeként európai uniós partnereink és szomszédaink, Románia kivételével, ha olykor kritikával is, de elfogadták a státustörvény szükségességét - nyilatkozott Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke a pozsonyi Új Szó jún. 30-i számában. Kijelentette: úgy tűnik, a státustörvény végrehajtásának sem lesz különösebb akadálya. - Örömmel tapasztalom azt is, hogy szlovákiai partnereinkkel folytatott tárgyalásaink eredményeként a szlovák külügyminisztérium vezetői és más felelős politikusok, köztük Mikulás Dzurinda kormányfő is, az első reakciókhoz képest sokkal mérsékeltebb hangnemben értékelik a dokumentumot - fogalmazott a HTMH elnöke, és jelezte: Magyarország a továbbiakban a törvény végrehajtásával kapcsolatosan is kész egyeztetni a partnereivel. Szabó Tibor cáfolta azokat az állításokat, miszerint a szomszédos országok politikusai nem kaptak megfelelő információkat. Kijelentette: minden kétoldalú eszmecserén, így a kormányfők és a külügyminiszterek találkozóin a "partnereink megfelelő tájékoztatást kaptak", és az érintett országok nagykövetei az előkészítés folyamatában a törvénytervezet szövegeit is megkapták. - Meggyőződésünk, hogy ez a törvény a határainkon túl élő közösségek biztonságérzetét fokozza, és ezáltal hozzájárul a régió stabilitásához is - fogalmazott a HTMH elnöke, aki bízik abban, hogy a kérdés megközelítésében rövidesen a szomszédos országok felelős politikusai is így gondolkodnak majd, hiszen a térség országait nagyon sok közös cél fűzi össze, s ilyen fontos cél "az eddigi szerződéses kapcsolatrendszerünk bővítése és tartalmasabbá tétele". /Szabó Tibor HTMH-elnök: A román diplomácia offenzívája nem veszélyezteti Magyarország kedvező megítélését. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./
2001. július 2.
Románia és Moldova Köztársaság állampolgárainak útlevélre van szükségük július 1-től, ha egymás országába látogatnak. A Kisinyovban jún. 29-én megkötött egyezményt az Európai Unió követelményeinek megfelelő szigorításnak tekintik. Eddig a moldovaiak, akiknek kétharmada román származású, személyi igazolványukkal utazhattak Romániába. Moldovában az útlevél kb. 20 dollárba kerül, ez az átlagjövedelem fele. Éppen ezért Románia egymillió dolláros segélyt ad Moldovának, hogy segítse a kisjövedelműeket útlevelük kiváltásában. /Mi fizetjük a Pruton túliak útlevelét. Tegnaptól kötelező az útlevél Románia és Moldova között. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./
2001. július 2.
Jún. 29-én a Szocialista Internacionálé lisszaboni tanácsülésén kétoldalú megbeszélést tartott Adrian Nastase miniszterelnök, a nemrég alakult Szociáldemokrata Párt első embere és Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke. Egyetértettek abban, hogy a státustörvény okozta feszültség kétoldalú magas szintű találkozó segítségével, valamint a kisebbségi vegyes bizottság keretein belül feloldható. Kovács László elmondta, hogy az MSZP megszavazta a határokon túli magyarokról szóló törvényt, egyetért támogatásunk szükségességével. Kovács sajnálatosnak minősítette, hogy a törvénnyel kapcsolatban Magyarországon és egyes szomszédainál nézeteltérés alakult ki, és a vita nemzetközi méreteket öltött. Nastase hangsúlyozta, hogy Bukarest is érdekelt a kétoldalú kapcsolatok erősítésében, majd röviden érintette a törvénnyel kapcsolatos román kifogásokat. A miniszterelnök egyetértett azzal, hogy a vitát kétoldalú keretek között kell rendezni. Kovács szerint a törvény elfogadásának megfelelő nemzetközi előkészítésével, magas szintű és érdemi véleménycserékkel elkerülhető lett volna Magyarország nemzetközi megítélésének károsodása. - A találkozón Adrian Nastase megköszönte az MSZP támogatását új pártja nemzetközi elfogadtatásához, és további segítségét kérte ahhoz, hogy a Szociáldemokrata Párt mielőbb az SZI teljes jogú tagja legyen. /A státusvitát kétoldalú keretek között kell rendezni Nastase-Kovács megbeszélés Lisszabonban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./
2001. július 2.
Sajtóértekezleten ismertette tapasztalatait a Szocialista Internacionálé vezetőtestületi ülésén részt vevő Adrian Nastase, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Nastase tájékoztatásából kiderül, Kovács Lászlóval, az MSZP elnökével folytatott megbeszélésén eltérően ítélték meg a státustörvény hatását: míg Kovács szerint kedvezményekről van szó, Nastase azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségek jogainak védelme arra az országra tartozik, amelyben azok élnek, tehát a státustörvény megszegi a nemzetközileg elfogadott normákat és értékeket. Mindazonáltal a román vezető rendkívül barátinak nevezte a beszélgetést Kováccsal. - Lisszabonban a Demokrata Párt külön felhívással szándékozott a Szocialista Internacionáléhoz fordulni a magyar státustörvény ügyében. Nastase elmondta, hogy a román demokraták velük, vagyis a szociáldemokratákkal erről nem konzultáltak, ezzel szemben felhívásuk nem tesz egyebet, mint megismétli a PSD korábbi nyilatkozatában foglaltakat. A két párt viszálya tehát "nemzetközi terepen" is tovább tart; mint ismeretes, a PD rendes tagja az Internacionálénak, míg a PSD éppen Lisszabonban, egy nappal korábban nagy sikerként elérte az állandó meghívotti státust, s minden esélye megvan rá, hogy a jövő évben megrendezendő kongresszuson rendes taggá választják. /Á. H.: Állandó meghívotti státust kapott Nastase pártja. A PD külön folyamodik a státustörvény ellen. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./
2001. július 2.
Késeinek, de nem megkésettnek értékelte Mircea Geoana külügyminiszter azt a levelet, amelyet a státustörvény kérdésében Martonyi János magyar külügyminisztertől kapott. A román diplomácia vezetője azt követően nyilatkozott jún. 30-án Lisszabonban a magyar külügyminiszter leveléről, hogy annak részleteit a román sajtó - a magyar közszolgálati rádió beszámolója alapján - nyilvánosságra hozta. Geoana elmondta, hogy a román vezetés június 7-én küldött levelet Budapestnek. A magyar válasz kései, mivel azután érkezett Bukarestbe, hogy a magyar Országgyűlés elfogadta a státustörvényt. Geoana közölte, hogy Martonyi levelében ismételten kifejtették a magyar álláspontot, de megfogalmazódott a két félnek az az egyetértése is, hogy a törvénnyel kapcsolatos problémákat a két ország közötti alapszerződés értelmében létrehozott kormányközi vegyes bizottság kisebbségi albizottságában vitassák meg. Geoana derűlátását fogalmazta meg azt illetően, hogy folytatódhat Bukarest és Budapest összetett párbeszéde. /Kései, de nem megkésett Martonyi levele a státustörvény ügyében - véli Mircea Geoana. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./
2001. július 2.
Ion Iliescu elnök jún. 29-én részt vett a svájci Crans Montana Fórumon, ahol a résztvevők a közép-európai térség államainak helyzetéről, a nemzetközi gazdasági integrációról és a globalizációról folytattak vitát. Az államfő ugyancsak jún. 29-én svájci állami vezetőkkel tárgyalt, és felkereste versoix-i otthonában Mihály királyt. - Erdélyről még mindig téves gondolatok élnek, sokan továbbra is azt hiszik, hogy a románok által megszerzett magyar területről van szó - jelentette ki Ion Iliescu a Crans Montana gazdasági fórumon tartott jún. 30-i sajtóértekezletén. Iliescu leszögezte, hogy Románia Európa közepén található mind földrajzi, mind geopolitikai szempontból, nem pedig Délkelet-Európában. Erdély esetében is általános az a tévedés, hogy olyan magyar területről van szó, amelyet a románok megszereztek. Téves módon azt hiszik, hogy Erdély többségében magyarok által lakott térség. Ezt nyilvánvalóan cáfolják a statisztikai adatok, amelyek szerint - ha a Bánságot is beszámítjuk - a térségben 9 millió ember él, amelyek közül csak 1 millió a magyar nemzetiségű - jelentette ki. Az államelnök júl. 1-jén Ausztriába utazott, ahol több állam- és kormányfővel együtt a megkezdődött Világgazdasági Fórumon vesz részt, és osztrák állami vezetőkkel tárgyal. Júl. 3-án az elnök felszólal a Délkelet-Európa kilátásairól tartott konferencián, ahol a tervek szerint a külföldi befektetőknek kínált új hazai lehetőségekről és a privatizáció felgyorsításáról beszél. - A Világgazdasági Fórumra 44 országból 660 résztvevőre számítottak. Románia, Lengyelország, Albánia, Horvátország, Bulgária, Ukrajna és Lettország elnökei, Szerbia, Szlovénia, Észtország, Oroszország és Litvánia államelnökei, illetve kormányfőit várták vasárnapra az osztrák városba, továbbá George Robertson NATO-főtitkárt, Günter Verheugen EU-bővítési biztost. Az egyik vitavezető Soros György lesz. /Ion Iliescu a Crans Montana és a salzburgi Világgazdasági Fórumon. Az államfő felkereste Mihály királyt, és kijelentette: Erdély nem a románok által megszerzett magyar terület. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ Ion Iliescu államfő azt állította, a történelmi Erdély területén alig egymillió-kétszázezer magyar él, hiszen tudomása szerint a bukaresti magyarok száma megközelíti a 300 000-et. - Nyilatkozatával ellentétben Iliescu pontosan tudja, hogy húszezren sem vallották magukat magyarnak Bukarestben. Ion Iliescu csúsztatása már tünetként vizsgálható. A státustörvény országgyűlési elfogadását követően Romániában ismét felerősödtek a nacionalista felhangok, a sovén hazafiak minden alkalmat megragadnak, hogy bizonygassák: az ősi román földön számunkra minden jog megadatott. Az államfővel az élen a politikusok, médiások egyaránt a számarányokkal érvelnek, ahelyett hogy végre tudomásul vennék, Romániában legalább kétmilliós magyar nemzeti közösség létezik. /Ferencz L. Imre: A cél a csúsztatást is szentesíti. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./
2001. július 2.
Jún. 30-án Marosvásárhelyen ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa /TEKT/, melyen Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, 13 megyei/területi szervezet képviselője, valamint Szabó István, Virág György és Zsombori Vilmos megyei tanácselnökök vettek részt. A megbeszélés napirendjén szerepelt a szövetségi elnök politikai tájékoztatója a román és a magyar miniszterelnökkel folytatott megbeszélésekről, a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény, a közigazgatási törvény alkalmazása, valamint a földtörvényt módosító kormányrendelet. Markó Béla kiemelte: az RMDSZ számára elsőrendű feladatként kell szerepeljen a törvény minél szélesebb körű ismertetése a romániai magyar közösség körében. Az RMDSZ és a Romániai Szociáldemokrata Párt közötti együttműködésről elmondta, hogy az általában eredményesnek tekinthető, a törvények helyi alkalmazása viszont helyenként akadályokba ütközik. Megállapították, hogy a státustörvény nem generált feszültségeket a kisebbségi és többségi közösségek között. A földtörvény változtatása során a romániai magyarság érdekei nem sérültek, sikerült elfogadtatni az RMDSZ által támogatott változatot. Az érvényben lévő törvény szerint továbbra is vissza lehet igényelni a közbirtokossági- és magánerdőket. A szövetségi elnök felhívta az RMDSZ-polgármesterek és tanácsosok figyelmét arra, hogy határozottabban lépjenek fel a helyi közigazgatási és a földtörvény alkalmazásában. /Marosvásárhelyen ülésezett a TEKT. = RMDSZ Tájékoztató, júl. 2./
2001. július 2.
Dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola erdélyi konzultációs központjának igazgatója az oktatási intézmény 45 konzultációs központja hétvégi csíksomlyói tanácskozásáról szólva elmondta, hogy a 35 magyarországi és a 10, Magyarország határain túl lévő konzultációs központ vezetői első ízben találkoznak a határokon túl. Az utóbbi 10 központból 7 Erdélyben, 2 a Felvidéken és egy Szabadkán, a Délvidéken működik. A főiskolának Erdélyben 550 hallgatója van, hét városban - köztük Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen - működő konzultációs központban tanul a félezer diák. A főiskola műszaki informatikus mérnököket képez. Eddig 132 hallgató szerzett oklevelet. /Határok nélküli főiskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./
