Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5377 találat lapozás: 1-30 ... 2311-2340 | 2341-2370 | 2371-2400 ... 5371-5377
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2001. június 11.

Kilenc év után ismét van városi RMDSZ-szervezete Marosvásárhelynek. Az alakuló közgyűlés jún. 9-én a Kultúrpalota nagytermében volt. Az első városi szervezet még 1990-ben alakult, de 1992-ben felszámolták, azóta 13 körzet működött, közvetlenül a megyei szervezet irányítása alatt. Az alakuló ülés napirendjén az alapszabályzat megvitatása és elfogadása, elnök, valamint a városi ellenőrző bizottság megválasztása és a választmány megerősítése szerepelt. Két jelölt indult az elnökségért. A 48 éves, kereszténydemokrata platform-tag Makkay Gergely, meteorológiai és hidrológiai szakképzettségű, Maros megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő, valamint a Reform-tömörülés tag, 45 éves hidrotechnikai építészmérnök, vállalkozó, Dávid Csaba, városi RMDSZ-tanácsos. Dávid Csaba 57, Makkay Gergely 44 szavazatot kapott. Bár Makkay Gergely elismerte ellenfele győzelmét, amit a közgyűlés is elfogadott, meg nem erősített hírek szerint a kereszténydemokrata platform mégis óvásra készül. /(Bögözi Attila): Kilenc év után újra van városi szervezet Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

2001. június 11.

Öt tanulmányi év lezárását jelzi a talléravató - jelentette ki dr. Molnár József professzor. A gödöllői Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának dékánja jún. 9-én Csíkszeredán az ünnepségen hangsúlyozta, hogy az egyetemi tanulmányok befejeztével a hallgatók nem fejezték be képzésüket. A felsőoktatás fel kell készítse az embereket arra, hogy képesek legyenek továbbtanulni - hangsúlyozta a kar csíkszeredai távoktatási tagozata tizenhét végzős hallgatójának. Dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere üdvözlő szavaiban a Pro Agricultura Hargitae Universitas és a Szent István Egyetem - valamint elődje, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE) - közötti gyümölcsöző együttműködéséről szólt, hangsúlyozva, hogy ezen együttműködés eredménye a városban létrejövő felsőoktatási intézmény. Dr. György Antal docens, a Pro Agricultura Hargitae Universitas alapítvány vezetője hangsúlyozta, hogy az eddigi 720 diplomáshoz remélhetőleg újabb tizenhetet kell hozzászámolni. /Talléravató ünnepség. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2001. jún. 11./

2001. június 11.

Taroltak a sepsiszentgyörgyiek a háromszéki megyeközpontban megrendezett Atelier Alternatív Színházi Fesztiválon. A zsűri által odaítélt öt díjból hármat a házigazda Andrei Muresanu Színház, kettőt pedig a Tamási Áron Színház egy-egy produkciója kapott meg. A színvonal minden eddigi Atelierénél magasabb volt. A legjobb díszletért járó kitüntetést Bartha Józsefnek ítélték Ödön von Horváth: Kazimir és Karoline című darabjának színpadképéért. A legjobb rendezőnek járó elismerést Bocsárdi László érdemelte ki. Az Atelier Alternatív Színházi Fesztivál kilencedik kiadása szombaton hajnalban ért véget. /Alternatív Színházi Fesztivál. Véget ért a sepsiszentgyörgyi Atelier. = Krónika (Kolozsvár), 2001. jún. 11./

2001. június 11.

Jún. 10-én Gyergyóalfalu nagybúcsúja alkalmából rendezett szentmise előtt millenniumi zászlóátadásra és a község zászlójának megszentelésére is sor került. A szentmise után helyi művelődési házban állandó képtárat avattak. A kiállítók között Alfalu (15) képzőművészeti tanulmányokat felsőfokon végzett alkotója mellett azok a tehetségek is helyet kaptak, akik műveikkel túlnövik az amatőr szintet. A megnyitón fellépett a gyergyószentmiklósi Domokos Pál Péter Női Kar is. Erre az alkalomra a elkészült az alfalvi képzőművészeket bemutató katalógust. /Búcsú és képtáravató Alfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2001. jún. 11./

2001. június 11.

Jún. 7-én Kolozsváron három helyszínen nyílt meg Tab címmel a képzőművészeti kiállítás. A kiállító művészek: Miklósi Dénes, Yvette Martini, Cosmin Pop, Szabó Péter és Csiki Csaba. /Öt művész alkotásai három helyszínen. Tab címmel szerveztek képzőművészeti kiállítást Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), 2001. jún. 11./

2001. június 11.

Jún. 9-én nyolc osztály végzősei, több mint kétszázan ballagtak Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Kollégium évzáró ünnepségén. Nagyon sokan eljöttek, becslések szerint mintegy ötezren a búcsúünnepre, ezzel is a helyi magyarság összetartását és iskolájához való ragaszkodását kifejezve. Ott volt és üdvözlő beszédet mondott Varga Attila, illetve Erdei D. István parlamenti képviselő, Erdei Liviusz főtanfelügyelő-helyettes, Szilágyi Ferenc, az RMDSZ megyei önkormányzati frakciójának vezetője, az egyházak képviselői, sokan mások. A végzősök megkoszorúzták Szilagyi Domokos, Páskándi Géza - az iskola volt diákjai - és a névadó Kölcsey Ferenc szobrát. (Sike Lajos): Ötezren a kölcseysek ballagásán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

2001. június 11.

Székely Árpád, a kolozsvári Református Kollégium igazgatója beszélt az újraindulás nehézségeiről és a jelen problémáiról. - A Református Kollégiumot 1948-ban szüntették be államosítással. A Sincai Líceum az egykori Református Kollégium vagyonára is igényt tart. Az egyházkerület 1990-ben beindította, ahol csak tudta, régi híres kollégiumait: az első évben a kolozsvárit, utána következett Sepsiszentgyörgy, Nagyenyed, Marosvásárhely, Udvarhely, Kézdivásárhely. Kolozsvárt az unitárius és katolikus kollégiumoknak szintén sikerült az újrakezdés, mert mind a Báthory, mind a Brassai magyar tannyelvű iskola. 1990-ben az akkori Tanügyminisztérium jóváhagyta a Református Kollégium régi épületének a visszaadását. Erről kormányrendelet született, hivatalos írás is volt, hogy megkezdhetik működésüket. Azonban egy hónap múlva mindezt visszavonták. Októberben, mikor indultak, nem volt hova menni, jó későre a 16-os iskolában kaptak 4 tantermet. Volt 8 osztályunk, és a 4 tantermet úgy kellett beosztani, délelőtt-délután legyen elég. Az eltelt tíz év alatt nem kapták vissza az elvett épületeket. Az eltelt 6 év alatt majdnem 600 diákjuk végzett. Végül is kaptak 8 tantermet. A tanfelügyelőség mindegyik ellenőrzése jó eredménnyel végződött. Ennek dacára nincs megfelelő mennyiségű termük, felszerelésük, ami a mai modern követelményeknek megfelelne. Növendékeik 80%-a nem kolozsvári. Megalakulásunk óta elsődleges cél, hogy vidékről, a szórványból, ahol nem tanulhatnak magyarul, gyűjtsék össze a tanulni vágyó gyerekeket. Székely Árpád igazgató eddig 42-szer volt Bukarestben mindenféle törvények és protokollumok ügyében. Hétvégeken a kolozsvári diákjaiknak is szerveznek kulturális tevékenységeket. A bentlakásukban jól felszerelt könyvtár van. A végzett diákok közül jelenleg 185 egyetemista, és több mint 185 már végezte az egyetemet: 42 lelkész, 46 tanár, köztük három egyetemi adjunktus, majdnem 20 egészségügyi dolgozó, akik a posztliceális diakóniai képzést végezték. Végzettjeik 75-76 %-a egyetemet végzett vagy végez. /Csomafáy Ferenc: Itt kell megállnod a helyed! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

2001. június 11.

Mindössze tízen vannak Bikszádon a református templomban, ez a megszokott közönségnek számít. Nyolc-tízezer román közt él egy maroknyi magyar, egy részük református, a másik római katolikus. Előbbieknek a kőszegremetei lelkész, Sziszik József hirdet igét, utóbbiakhoz a józsefházi plébános jár ki. Sziszik József havonta egyszer tart istentiszteletet Bikszádon. Reggel Avasfelsőfaluban tart istentiszteletet, ahol többbb, mintegy hétszáz magyar él, a reformátusok is népesebb közösséget alkotnak. Tizenegy órakor az anyagyülekezetben, Kőszegremetén szolgált, majd indult Bikszádra. Nem sietnek haza az istentisztelet után a hívek. Egy kicsit még elbeszélgetnek lelkipásztorukkal. Kiderült, hogy 13 református család él Bikszádon, s a gyülekezet létszáma az elöregedés miatt 25 fő alatt van. A templom 1952-ben épült. 1989 után többször is betörték ablakait, mostanában már nem bántják. /Sike Lajos: Tízen énekeltünk a bikszádi reformátusok templomában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

2001. június 11.

Jún. 7-én Marosvásárhelyen Évforduló címmel Incze István marosvásárhelyi fotóművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Maros Megyei Könyvtárban. Incze István /sz. Marosvásárhely, 1943/ közel 20 nemzetközi kiállításon vett részt. /(logodi): Egy fotó, egy modell, egy kiállítás. Incze István begyűjtött pillanatai. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 11./

2001. június 12.

Az igazságügyi palota telefonjait több mint egy hónapja lehallgatja a román titkos- szolgálat és a Belügyminisztérium információs osztálya. Minderre azt követően került sor, hogy május folyamán kétszer is bombamerénylettel fenyegették meg az intézményt. A telefonok lehallgatását maga Vasile Chisu, az ítélőbíróság mellett működő ügyészség főügyésze engedélyezte. Egyes vélemények szerint viszont a bombafenyegetés előre kitervelt volt, éppen azért, hogy le lehessen hallgatni az említett telefonokat. A cél pedig nem más, mint hogy a hatalom ezáltal is alárendelje magának a törvénykezést. Más vélemények szerint, erre azért került sor, hogy a korrupt ügyészek, bírók lebukjanak. /(balázs): Lehallgatják a Törvényszék telefonjait. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

2001. június 12.

A magyar igazolvány csalétekül szolgál az olcsó munkaerőhöz Magyarország számára - írta jún. 11-i számában a Jurnalul National. A nacionalista újság szerint Orbán Viktor miniszterelnök "sokkoló bejelentést" tett, amikor olyan értelemben nyilatkozott, hogy "a szomszédos országokban élő magyarság jelenti a munkaerő-tartalékot Magyarország számára". A Jurnalul National idézte Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-képviselőt, aki furcsának, a státustörvény elveivel ellenkezőnek minősítette a magyar miniszterelnök nyilatkozatát. A lehető legkorrektebbnek minősítette címoldalán az Adevarul Markó Béla véleményét. A Curentul című lap az RMDSZ és Budapest kapcsolatainak elhidegüléseként értékelte azt, hogy "Markó Béla nem ért egyet Orbán Viktorral". Curentul: Elhidegülő RMDSZ-Budapest kapcsolat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

2001. június 12.

A Magyarországról behozott sertés- és baromfihús kedvezményes CEFTA-vámjának visszaállítása fél éven belül a sertés- és baromfihús árának csökkenését eredményezi majd a román piacon - jelentette ki jún. 11-én Mihai Lungu, a román mezőgazdasági minisztérium államtitkára. Elmondta, hogy a közeljövőben tárgyalások kezdődnek a két ország illetékesei között a kedvezményes CEFTA-vámok visszaállításáról. Az államtitkár szerint döntésének meghozatalakor a román fél az ország CEFTA-kötelezettségeit, valamint a Magyarországgal tartott kereskedelmi kapcsolatokhoz fűződő román érdekeket fogja figyelembe venni. /Magyar-román tárgyalások a CEFTA-vámokról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

2001. június 12.

Funar, Kolozsvár beszámolt arról, hogy az polgármesteri hivatal üvegtermének múlt heti "elfoglalása" miatt a tanácsosoknak 600 ezer lejes számlát küldtek. Ugyanakkor bejelentette: amennyiben a tanácsosok 15 napon belül nem fizetnek, kényszervégrehajtásra kerül sor, vagy a szóban forgó összeget jövedelmükből vonják le. Sajnálatát fejezte ki, hogy az általa "egyszerű polgároknak" nevezett tanácsosok a héten nem tarthatnak ülést az üvegteremben, mivel ez "nagytakarítás miatt zárva lesz". Mikó Lőrinc RMDSZ-tanácsos elmondta: többi tanácsostársához hasonlóan kézhez kapta a számlát, de esze ágában sincs kifizetni. - A kényszervégrehajtást vagy a fizetés levonását csupán végleges és visszavonhatatlan bírósági döntés során lehet alkalmazni - tette hozzá Mikó Lőrinc. /Kiss Olivér: "Nagytakarítás miatt zárva" az üvegterem. Hatszázezer lejes büntetés a tanácsosoknak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

2001. június 12.

Chelaru tábornok, a nemzetvédelmi minisztérium vezérkari főnöke jelen volt, amikor is a Nagy-Románia Párt Antonescu mellszobrot avatott Bukarestben a Calarasi úti ortodox parókia előtti téren. Az avatóünnepségen szintén megjelent Corneliu Vadim Tudor pártelnök és Iosif Constantin Dragan is, aki a Vadim-féle és más nacionalista akciókat anyagilag támogatja. Antonescunak nem ez az első szobra az országban. Antonescu tettét, a zsidók tömegeinek kivégzését - rendszerektől függetlenül - próbálták eltussolni Romániában. Az ogyesszai vérengzésről Romániában szívesen megfeledkeznek. Köztudott, hogy a román hadsereg nagyobb erőkkel vett részt a szovjetek ellen a második világháborúban, mint a magyarok, akiket szívesen titulálnak ma is "Hitler utolsó csatlósainak". Az Antonescu-szoborállítást kényesebb kérdéssé teszi, hogy most rehabilitálják, illetve ismerik el Mihály király érdemeit a román kiugrásban. Nem nagylelkűségből, hanem azért, hogy Mihály újra segítsen a Nyugathoz kötődésben, mint azt a háború végén tette. Chelaru tábornok ezeket a diplomáciai vizeket zavarta, ezért visszafogott, szelíd korholásban részesült, és sikerült meggyőzni, jobb, ha most félreáll, s ezzel elkerülik a nemzetközi botrányt. /Sylvester Lajos: A marsall szobra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 12./

2001. június 12.

A román vámkezelés lassúsága miatti tiltakozásul jún. 10-én, vasárnap blokád alatt tartották a kamionosok a Bors-Ártánd határátkelőhelyet. Mintegy ötven nyerges vontató a reggeli órákban zárta el a Románia felé vezető négy forgalmi sávot. Akciójukkal a sofőrök a román vámosok munkastílusa és tempója ellen kívántak tiltakozni. A kamionosok elmondása szerint a magyar oldalon egy óra a várakozási idő, míg a román oldalon 14 órát is várakozhatnak, míg sorra kerülnek. A fuvarozók felháborítónak találják, hogy a román illetékesek nem hajlandók nekifogni egy kocsi vámolásának addig, míg a sofőr valamilyen ajándékkal nem kedveskedik nekik. /Kamionosok a borsi vámnál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 12./

2001. június 12.

12 különdíj, 2 életműdíj, 9 társulati díj. Ez a Határon Túli Magyar Színházak XIII. fesztiváljának /Kisvárdán/ idei mérlege. Kolozsvári sikerek: Kisvárda város díját Molière Mizantróp című előadása nyerte el. A darab színpadra állítója, Tompa Gábor a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza rendezői különdíját vehette át. A címszerepet alakító Bogdán Zsolt is különdíjat kapott. Egyéni díjban részesült Balázs Attila, a Temesvári Csiky Gergely Színház színművésze a Gyermekszemmel című monodrámában nyújtott alakításáért. Különdíjas lett András Lóránt, a Vérkötelék című koreográfiai munkájáért, amelyet a csíki Játékszín valósított meg. A nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának Zárt ajtók mögött című előadásában szereplő Csíky Ibolya és Dobos Imre ugyancsak különdíjban részesült. Mende Gaby színművésznőt, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagját a Színésznők című "színház a színházban" jellegű bemutatkozásáért díjazták két különdíjjal - ugyanaz az előadás elnyerte a város közönségdíját is. Életműdíjat Németh Ica, a komáromi Jókai Színház színművésznője és a 62 éves Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron társulat színészigazgatója kapott. A társulatnak a Kazimir és Karoline című előadását, a közönség másodszor láthatta Kisvárdán. Ez a produkció a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházzal megosztva az Illyés Közalapítvány díját nyerte el. /S. Muzsnay Magda: Erdélyi díjazottak Kisvárdán. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./ Balázs Attila, a Temesvári Csiky Gergely Színház művésze a Gyermekszemmel című monodrámában nyújtott alakításáért kapott egyéni díjat, A mizantróp-beli szerepéért pedig Bogdán Zsolt a legjobb férfi alakításért járó elismerést kapta. Az MVSZ által alapított Páskándi-díjat a szabadkai népszínház kapta a Holdbéli csónakos című Weöres-mű színpadra viteléért. A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház társulatát Teplánszky-díjban részesítették a Macbeth kísérleti előadás létrehozásáért. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nagydíja a komáromi Jókai Színházé lett Peeter Shaffer Amadeus című, Czajlik József által rendezett előadásáért. /Kisvárdán is tarolt A mizantróp. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

2001. június 12.

Egy hónappal ezelőtt a Budapesten megjelenő Élet és Irodalom című hetilap Egy hadvezér bosszút áll címmel terjedelmes írást közölt. Szerzője, Fischer István (Németországban élő tévérendező) annak a többezres ogyesszai zsidó közösségnek állított emléket, amelyet Ion Antonescu marsall parancsára mészároltak le 1941 októberének végén. A Marosvásárhelyi Izraelita Hitközség tavasszal minden évben megemlékezik a holokauszt helyi áldozatairól. - Jelenleg 171 tagja van a városi hitközségnek, 1941-ben még 5400-an voltak. A hitközség felkérésére Spielmann Mihály történész mondott beszédet az emlékezésen. A dán külügyminisztérium meghívására a Pro Europa Liga által szervezett Erdélyi Interkulturális Akadémia /végzős egyetemi hallgatók, illetve fiatal kutatók, politikusok/ utaztak Dániába, Spielmann Mihály volt a kísérő tanáruk. /Máthé Éva: Marosvásárhelyen a holokauszt áldozataira emlékeztek. A dán király példája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2001. június 12.

Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselő május végén jelen volt Hollandiában, az Európai Népcsoportok Federációjának (FUEV), 46. kongresszusán. A kongresszus helyszíne, Heerenveen városa és a holland-fríz együttélés lehetne talán követendő példa a Magyarországon kívüli, magyarlakta települések vezetői számára, állapította meg a képviselő. Hollandia északi részén található Frízföld, ahol körülbelül 600 ezer nyugati fríz él. Az 1985-ben megjelent tartományi törvény szabályozza a fríz nyelv használatát. A városi tanácsban két nyelven zajlik az értekezlet: holland és fríz nyelven, a gyűlés jegyzőkönyvét pedig azon a nyelven írják, amelyen az illető felszólalás elhangzik. Az önkormányzat minden téren támogatja a fríz nyelv elsajátítását és nemcsak a hivatalnokok nyelvképzésére ad támogatást, hanem a frízek kulturális rendezvényeire is. Frízföldön regionális televízió és rádió sugároz szinte kizárólag fríz nyelven, ugyanakkor az ország egész területén hetente egyszer kétórás fríz nyelvű műsort sugároznak. Pécsi arról tájékoztatott, hogy a FUEV elnökségének több tagjával folytatott beszélgetés alkalmával szóba került egy, 2003-ban vagy 2004-ben, az RMDSZ szervezésében Kolozsváron megrendezendő kongresszus. Felvetődött egy kisebbségi konferencia szervezése is, amelyen a Kárpát-medencében élő nem anyaországi, azaz romániai, szlovákiai, ukrajnai és jugoszláviai magyar kisebbségek elemeznék az uniós integráció különböző szakaszait, amelyeket ezek az országok elértek és azt is megvizsgálnánk, melyek az ebből eredő jövőbeni stratégiák. Pécsi javasolta, hogy a FUEV kezdeményezze egy olyan összehasonlító tanulmány kidolgozását, amely feltérképezné az európai nemzeti kisebbségek helyzetét. Ez a tanulmány információkat és érveket szolgáltatna a nemzeti kisebbségek szervezeteinek követelésük megfogalmazásakor, ugyanakkor az Európai Unió (EU) és az Európa Tanács (ET), számára is alapul szolgálhatna a kisebbségi kérdés további rendszerezésére. /Pécsi Ferenc a FUEV hollandiai kongresszusán. A holland-fríz együttélés példa lehetne Erdélyben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 12./ Pécsi Ferenc elmondta, hogy a FUEV csalódott az Európai Unióban. A FUEV azt várta, hogy az alapvető emberi jogok chartájába beépítik a kisebbségvédelmet is, azonban az EU tagállamai ebben nem jutottak közös nevezőre ebben, sőt az unióban vannak olyan országok, amelyek néhány nemzeti kisebbségnek még a létezését is kétségbe vonják. Egyébként az Európa Tanács parlamentje újra napirendre akarja tűzni egy kiegészítő jegyzőkönyv kidolgozását az emberi jogokról, amelyben megjelennének a kollektív jogok is, ezzel kielégítenék a FUEV több évtizedes követelését. - A FUEV kongresszusán szóba kerültek a csángók is, Luis Maria de Puig, a katalán parlament tagja vetette fel a csángókérdést. Pécsi felszólalásában megköszöntem pozitív hozzáállását. A tisztújítás nem hozott változást, Romedi Arquint maradt a FUEV elnöke, és az alelnökök is a régiek. A vezetőségben Komlóssy József képviseli továbbra is a magyar kisebbséget. /A FUEV fújja, az EU nehezen hallja. Beszélgetés Pécsi Ferenc parlamenti képviselővel a kisebbségvédelemről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 12./

2001. június 12.

1997-ben visszakapták Sztánán anyai nagyapja, Szentimrei Jenő házát és körülbelül másfél hektár telket, tájékoztatott Szabó Zsolt, akkor döntöttek úgy, hogy létrehozzák a Szentimrei Alapítványt, amely a kalotaszegi, azon belül pedig a sztánai szellemiséget, hagyományt ápolja. A ház közvetlenül a Varjúvár mellett van, és szintén Kós Károly tervezte. Szentimreiék Kós Károllyal közösen adták ki a Kaláka Kalendáriumot az 1925-ös esztendőre. Ez egy könyvritkaság, mindössze 250 példányban jelent meg. Ennek az újrakiadása volt az alapítvány első jelentkezése, ezt mutatták be 1998-ban. Szeretnék legalább részben visszaszerezni valamilyen módon Sztánának mint kulturális központnak a régi fényét. A kolozsvári egyetemről az újságíró szakos diákokkal is rendszeresen kijárnak Sztánára, mert nemcsak Szentimreiről, Kósról híres e település, hanem ellátogatott ide Benedek Elek, Kosztolányi Dezső, Szántó György, sőt járt itt Márton Áron püspök is. Szerveztünk már három egyhetes tábort is. /Megismertetni Kalotaszeg szépségeit. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 12./

2001. június 12.

Csíkborzsován jún. 10-én ünnepelték működőképes a helyi művelődési otthon felújításának befejezését. A Csíkszépvízhez tartozó településen az elmúlt években több nagyméretű beruházást is elkészült az önkormányzat, valamint a lakosság együttműködésének köszönhetően. Az ünnepi műsor során az alig hatszázötven lelket számláló település szép számú diáksága lépett színpadra csíki és moldvai táncokkal. /Újba öltöztetett kultúrotthon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2001. június 12.

Lassan kezd kialakulni a falusi turizmus. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének egyik katalógusában már 64 fogadóhely szerepel Torockótól Gyergyószentmiklósig, Kalotaszentkirálytól Zetelakáig. A katalógus hat információs irodát, illetve faluturisztikai egyesületet, szövetséget nevez meg, ezek Kolozsváron, Gyergyószárhegyen, Zetelakán, Farkaslakán, Homoródalmáson és Kalotaszentkirályon működnek. Az erdélyi faluturizmus egyik istápolója dr. Csáky Csaba kifejtette, hogy a külföldiek számára éppen a helyi ízek a legvonzóbbak. Nem kell nagy dolgokra gondolni, a legegyszerűbbel is kezdhetik. Egy család is elindulhat, de jobb, ha többen vannak és alapítványt, egyesületet hoznak létre, amely jogi személy. Csak így lehet pályázni, forrásokat szerezni a fejlesztéshez. Be kell kerülni a katalógusba, vagy katalógusokba, hogy ismerjék meg a vendéglátót és szolgáltatását, s nem árt egy kis külön reklám. /Sike Lajos: Sok erdélyi faluban kapaszkodó lehet a turizmus. Nem csak a régi présház, az esztena, de még a kaszálóház is jövedelmet hozhat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2001. június 12.

A csíkszeredai székhelyű Kriterion Alapítvány 3 évvel ezelőtt indította el a "Könyvet a tanulóknak" elnevezésű támogatási rendszert, amelynek során Sepsiszentgyörgy meg Csíkszereda általános és középiskoláinak arra érdemes tanulói kaptak a tanévzárás alkalmával jelentős értékű könyvadományokat. Az alapítvány idén a székelyudvarhelyi iskolákat részesítette könyvtámogatásban, mintegy 50 millió lej értékben. /50 millió lej értékű könyvadomány az iskoláknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2001. június 12.

A virágnak megtiltani nem lehet címmel tartották meg az elmúlt hétvégén a második újszentesi pünkösdi hagyományőrző-vetélkedőt I-VIII. osztályos tanulók számára. A népdalénekes vetélkedőn a házigazda újszentesiek mellett a temesvári Bartók Béla Líceum és 26-os Általános Iskola, illetve a csanádi és a nagyszentmiklósi általános iskolák tanulói vettek részt a rendezvényen. /"A virágnak megtiltani nem lehet" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2001. június 12.

A Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Bihar megyei szervezete tudományos kávéházat nyitott meg jún. 9-én Nagyváradon, a Sas Palota-beli RMDSZ-székház teraszán. Szabó Ödön, a szervezet bihari elnöke megnyitójában kifejtette: azt szeretnék, hogy rang legyen valakinek bemutatkozni a kávéház teraszán. /(Balla Tünde): Tudományos kávézó nyílt Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2001. június 12.

A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum húsz tizedikes és tizenegyedikes diákja közül tizennyolcan tettek sikeres alap-, illetve felsőfokú németnyelv-vizsgát Bukarestben a Goethe Intézetben. A húsz tanuló nem mind nyelvosztályos. Négy évvel ezelőtt a Nagy Mózes Elméleti Líceum megpályázta annak a lehetőségét, hogy nyelvvizsgára készíthessék fel a diákokat. A kantai iskola az egyedüli magyar középiskola az országban, mely ilyen nyelvvizsgára készíthet fel diákokat, akik az így szerzett oklevelet életük során több helyen is fel tudják majd használni. /(Iochom): Diákok nyelvvizsgán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 12./

2001. június 12.

Jún. 9-én Sárpatak református temploma adott otthont a Görgényi Egyházmegye Alsó-Maros menti gyülekezeteiben működő Ifjúsági Keresztyén Egyesületek (IKE) soros találkozójának. Veress László olthévízi lelkész tartott előadást Az értelem és hit kapcsolata címmel. Számunkra a hit, a Biblia tanításának elfogadása belső meggyőződés, vitán felüli bizonyosság, hangsúlyozta. A hit és az értelem nem zárja ki egymást. /Az értelem és a hit kapcsolata. Ifjúsági találkozó volt Sárpatakon. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./

2001. június 12.

A fából készült, kötött székely kapuknak kőből készült változata is előfordul Hargita megyében. A legfrissebb felmérések szerint Oroszhegyen 14 még létező kőkaput számoltak össze. Számuk azóta is csappan. E kapuk 1891-1897 között készültek, ekkor élték reneszánszukat Oroszhegyen. A plébánia előtt szintén állt egy 1894-es évszámot viselő kőkapu. Még a 80-as években átköltöztették a kántori lak elé. Most is áll. A faluközpontban még látható a legrégibb, 1891-ben készült kőkapu. Díszítése egyszerű, a később faragottak jóval gazdagabbak motívumokban. /Kőkapuk hazája. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 12./

2001. június 13.

Az RTDP jún. 11-én mélységes aggodalmát fejezte ki a készülő magyar státustörvény elfogadásának következményei miatt. Országos vezetőségének állásfoglalása különösen aggasztónak tartja azt, hogy a hivatalos magyar személyiségek "jóvátételi aktus" jelleget tulajdonítanak a készülő törvénynek az 1920. június 4-én aláírt trianoni béke-megállapodásokkal szemben. A kormánypárt véleménye szerint ez az álláspont nem felel meg a nemzetközi jogi keretnek, az Európa Tanács és az Európai Unió előírásainak. A készülő törvény kettős mércét alkalmaz, és nem felel meg az európai elvárásoknak, amit az is mutat, hogy nem mindegyik Magyarországgal határos államban élő magyar közösségre terjed ki: a már EU-tagállam Ausztriára nem vonatkozik - hangsúlyozta az állásfoglalás. Az RTDP szerint "a törvény alapján Magyarország a szomszédos országokban toborzott egy-két millió főnyi munkással számol, ami gyökeresen módosítja a törvény meghirdetett célját: annak egyértelműen gazdasági-szociális dimenziót ad". Az RTDP végezetül valamennyi felelős európai erőhöz, különösképpen a magyar parlamenti pártokhoz fordult azzal a felhívással, hogy a térségben kialakult jó megértés és bizalom megőrzésének tudatában cselekedjenek, mivel a térség stabilitása és biztonsága alapvetően függ attól, hogy milyen módon kezelik a nemzeti kisebbségek problémáját. Az RTDP vezetőségének ülése után Adrian Nastase miniszterelnök, a párt elnöke rövid nyilatkozatában azt hangsúlyozta: új elemek jelentek meg a törvény valódi céljairól. Nastase az új elemekről szólva rámutatott: Ausztria az Európai Unió észrevételei nyomán került ki a törvény hatálya alól, ami bizonyítja, hogy a jogszabály nem felel meg az európai elvárásoknak. Orbán Viktor magyar miniszterelnök legutóbbi kijelentése pedig Magyarország munkaerő-szükségletéről egyértelművé tette, hogy a törvény nem a határon túli magyarok kulturális önazonosságát kívánja megőrizni, hanem gazdasági célokat követ. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a kormánypárt alaptalanul túlértékeli a szomszédos államokban élő magyarokról készülő magyarországi státustörvényt. Markó teljesen megalapozatlannak nevezte az RTDP állásfoglalásának azt a kitételét, amely szerint a készülő törvény "jóvátételi aktus" lenne a trianoni szerződéssel szemben. /"Hátsó szándékai" vannak a magyar kormánynak. RTDP-állásfoglalás státustörvény ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

2001. június 13.

A képviselőház jún. 12-i plenáris ülésén Garda Dezső képviselő politikai nyilatkozatban ítélte el Ion Iliescu államfőnek a földtörvénnyel kapcsolatos kijelentéseit. Az államfő úgy nyilatkozott, hogy csökkenteni kell a közbirtokosságnak visszaszolgáltatott területeket, amelyek szerinte nem tekinthetők magántulajdonnak. A kormánypárt szenátusi frakciójának elnöke, Ion Solcanu pedig arról beszélt, hogy egy még 1923-ból származó jogszabály szerint a közbirtokhoz tartozó erdőket és földeket még akkor állami tulajdonba helyezték, ezek tehát nem esnek a Lupu-törvény hatálya alá. Garda Dezső képviselő szerint diverzióról van szó, figyelembe véve, hogy az 1923-as "tulajdonmegfosztó elmélet" soha nem lépett érvénybe. Annak idején a román közbirtokosságok is tiltakozásukat fejezték ki a törvénytervezet ellen, amelynek következtében a jogszabályt nem sikerült elfogadtatni. Mindez elsősorban a romániai magyar kisebbség ellen irányul, de ugyanúgy sújtja a hegy- és dombvidéken élő románságot is - mondotta Garda Dezső. Adrian Nastase kormányfő tájékoztatása szerint a kormány még ezen a héten megtárgyalja a földtörvény módosításának tervezetét. Garda Dezső elmondta: az egyeztetések során a kormánypárt látszólag elfogadta az RMDSZ észrevételeit. A szövetség többek között azt javasolta, hogy magánerdőket tíz hektárig szolgáltassanak vissza a tulajdonosaiknak, a magán- és a közbirtokos erdőket pedig válasszák szét. Az utóbbi esetében pedig tíz hektárt szolgáltassanak vissza a közbirtokosoknak. /Papp Annamária: Újabb diverzió a Lupu-törvény körül. Garda képviselő elítéli Iliescu kijelentéseit. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

2001. június 13.

A képviselőház jún. 11-i ülésén szavazatával megerősítette a 2000/94-es sürgősségi kormányrendeletet, amely az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkezik. Vekov Károly képviselő a Szabadságnak elmondta: az RMDSZ képviselői közül egyesek a jogszabály ellen szavaztak, mások tartózkodtak, mivel a törvény úgy rendelkezik, hogy az egyházak kártérítésben részesülnek, és nem szolgáltatják vissza az egyházaknak azokat az ingatlanokat, amelyekben oktatási, egészségügyi, társadalmi, művelődési közintézmények, továbbá pártok székházai, diplomáciai kirendeltségei működnek. /Kártérítés az egyházaknak kijelentéseit. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./


lapozás: 1-30 ... 2311-2340 | 2341-2370 | 2371-2400 ... 5371-5377




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2026
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998